PK ÍH 2025/55.

Egy konkrét eljárási cselekmény elmulasztását sérelmező eljárás elhúzódása miatti kifogás akkor lehet eredményes, ha az adott eljárási cselekmény elvégzését az eljárási törvény a bíróságnak előírja. Az eljárás elhúzódása elleni kifogás elbírálása során nem vizsgálható, hogy a kifogással érintett bíróság helyesen választotta-e meg az elvégzendő eljárási cselekményt [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 158. § (4) bekezdés].

A járásbíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezések folytán a törvényszékhez mint másodfokú bírósághoz 2024. június 6. napján felterjesztett ügyben a másodfokú bíróság 2024. július 19. napján a felpereseket a fellebbezés hiányainak pótlására hívta fel, 2024. július 23. napján döntött az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, 2024. október 16-án a felpereseket nyilatkozattételre hívta fel arra vonatkozóan, hogy át kívánnak-e térni a jogi képviselő nélküli eljárásra, majd 2024. november 13. napján kitűzte a másodfokú tárgyalás határnapját 2025. február 20. napjára, és felhívta a fellebbező fél ellenfeleit fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére.

Felperesek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 157. § (1) bekezdés c) pontja alapján eljárás elhúzódása miatti kifogást terjesztettek elő, a mulasztás tényének megállapítását, és azt kérték, hogy az ítélőtábla utasítsa a másodfokú bíróságot az alperesek fellebbezésének visszautasítására. Kifejtették, hogy az alperesek fellebbezése meg nem engedett ellenkérelem-változtatást tartalmaz, a fellebbezések és az ellenkérelem-változtatások a kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazzák, felülbírálatra alkalmatlanok, ennek ellenére ezek visszautasítására nem került sor.

A másodfokú bíróság az eljárás elhúzódása miatti kifogást azzal terjesztette fel az ítélőtáblára, hogy mulasztása nem áll fenn, a fellebbezésekkel kapcsolatban érdemben intézkedett, a fellebbezési tárgyalást kitűzte, a felpereseket mint a fellebbező fél ellenfelét a Pp. 372. § (1) bekezdése szerinti ellenkérelem előterjesztésére felhívta, a fellebbezés visszautasítását nem tartotta indokoltnak. Utalt arra, hogy annak eldöntése, hogy az alperesek fellebbezése tartalmaz-e ellenkérelem-változtatást, nem vonható a Pp. 157. § (1) bekezdés c) pontja körébe.

Az eljárás elhúzódása miatti kifogás alaptalan.

A Pp. 157. § (1) bekezdés c) pontja szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.

Az idézett jogszabályi rendelkezés arra az esetre teszi lehetővé a kifogás előterjesztését, ha van olyan eljárási cselekmény, amelyet a bíróságnak el kell végeznie, de azt észszerű határidőn belül nem végezte el. A kifogás célja az, hogy a bíróságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére ösztönözze.

Az eljárásbeli esetben azonban nincs olyan eljárási cselekmény, amelyet a másodfokú bíróságnak el kellene végeznie. A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezését befogadta, az ennek folytán szükséges intézkedéseket (tárgyalás kitűzése, felhívás ellenkérelem előterjesztésére) megtette. Ebből az következik, hogy a fellebbezés visszautasítására okot adó körülményt nem észlelt. Az ítélőtábla az eljárás elhúzódása elleni kifogás körében nem utasíthatja az alsóbb fokú bíróságot a befogadott fellebbezés visszautasítására, és nem is vizsgálhatja, hogy a fellebbezés visszautasításának törvényi feltételei bármely okból – akár az ellenkérelem-változtatás tilalma miatt – fennállnak-e.

A fentiek okán – elmulasztott eljárási cselekmény hiányában – az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogás alaptalan volt, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp. 158. § (4) bekezdése alapján elutasította.