2025. évi LV. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény tartalmazza a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság átalakításával összefüggésben az átalakítással érintett foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása pontosítja a közútkezelő kijelölésére és az építtető kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint kiegészítésre kerülnek a műszaki vizsgaállomásokkal kapcsolatos rendelkezések. A módosítás a biztonsági öv használatának elmulasztása jogsértés objektív felelősségi körbe sorolását, továbbá jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása ügyintézési határidőt módosít bizonyos összetett eljárásokban, pontosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendelkezéseket. Módosítja a külföldi légijárművek, repülőeszközök használatára vonatkozó szabályokat. Jogalkalmazói tapasztalatok alapján pontosításra kerülnek a védelmi háttérellenőrzésre vonatkozó szabályok, emellett fogalmi pontosításokra kerül sor. A módosítás bejelentési kötelezettséget ír elő a magyar vizsgáztatói tanúsítvánnyal vagy oktatói szakszolgálati engedély bejegyzéssel rendelkező pilóta vonatkozásában a légiközlekedési hatóság számára meghatározott esetekben. Uniós kötelezettségként bevezet egy ún. önkéntes jelentési rendszert, és szabályozza annak alapvető kereteit. Módosításra kerülnek a pénzügyi megfelelőségre vonatkozó szabályok. A módosítás tartalmazza továbbá a légiforgalmi szolgálatoknál foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok előírását.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a gépjármű alvázszáma alapján a közúti közlekedési nyilvántartásból automatikusan lekérdezze a balesetben érintett gépjármű típusát, és az arra vonatkozó gépjármű biztonsági adatlapot a mentésvezetővel automatikusan megossza.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása az uniós szabályozásra, valamint a jogalkalmazói tapasztalatokra is figyelemmel pontosítja a vasúti közlekedési hatóság engedélyezési eljárásaira vonatkozó szabályokat. Egyértelműsíti a közlekedési hatóság vasútbiztonság körébe tartozó feladatainak ellátásra vonatkozó szabályokat, javaslatot tesz a bejelentett megfelelőség értékelő és kockázatértékelést végző szervezetek felügyeleti díjának bevezetésére, továbbá a pályaműködtetési szerződések tekintetében az előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére ellenőrzési rendszer bevezetését írja elő. A közlekedési intézményrendszer átalakításával összefüggésben tartalmazza a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezetre, mint költségvetési szervre, illetve mint közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságra vonatkozó szabályozást. Az Európai Unió Bíróságának 2023. március 2-i MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. ítélete (C-477/21.) alapján különös rendelkezések bevezetése a jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása a közlekedési intézményrendszer racionalizálásával, illetve a piacfelügyeleti díjak differenciálásával összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. A közlekedési intézményrendszer átalakításával összefüggésben a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) projekt kapcsán projektvagyon átadási, jogutódlási és adózási szabályokra vonatkozó pontosításokat tartalmaz.

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény módosítása a közlekedési intézményrendszerrel összefüggő szervezeti változások átvezetését szolgálja.

A közlekedési intézményrendszer racionalizálásával kapcsolatban a költségvetési szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi szabályok rögzítése.

A közlekedési intézményrendszer racionalizálásával kapcsolatban a költségvetési szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi szabályok rögzítése.

Hatályba léptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.

Jogharmonizációs záradék.

A közúti közlekedésbiztonsági célkitűzések alapján 2019 és 2030 között felére kell csökkenteni a közúti balesetben elhunytak, valamint a súlyosan sérültek számát.

Hazánkban a passzív biztonsági eszközök alkalmazásának hajlandósága, kiemelten a biztonsági öv használatának aránya még mindig elmarad az európai országok átlagától. A biztonsági övek használatának dokumentált elmaradása esetén az illetékes rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárást folytat le, ugyanakkor az ügyek a válaszadás elmaradása vagy a hozzátartozóra hivatkozó nyilatkozatok miatt 75–80%-ban eredménytelenül zárulnak.

Az objektív felelősséget érvényesítő eljárás lényegesen hatékonyabb, tekintettel arra, hogy jogsértés esetén az üzembentartót vélelmezi elkövetőként. Amellett, hogy a szankció kiszabása elkerülésének lehetősége így leszűkül, a módszer az önkéntes jogkövető magatartás hajlandóságát is erősíti.

A módosítás nem vonatkozik továbbra sem azokra, akik a vonatkozó jogszabályok alapján – bizonyos esetekben – mentességet élveznek a biztonsági öv kötelező használata alól.

Az M2-es és M3-as kategóriájú gépjárművek esetében, ahol kötelező a biztonsági öv használata – amelyek jellemzően távolsági buszok és turistabuszok – a járművezető, illetve az üzembentartó érdemben nem tudja befolyásolni az utasok övhasználatát, így nem tehető felelőssé sem annak elmulasztása miatt.

A módosítás a közigazgatás szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban a vizsgálóállomások szankcionálására vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.

Pontosítás a közútkezelő gazdasági társaság kijelölése tekintetében a jogi szabályozás egységességének és egyértelműségének biztosítása érdekében.

A módosítás a közlekedési intézményrendszer racionalizálásával összefüggésben tartalmaz pontosítást. Az objektív felelősség bevezetésével összefüggésben a bírságolásra vonatkozó szabályokat módosítja. Egyértelműsíti az országos közutak építtetőjére vonatkozó rendelkezéseket. Továbbá tartalmazza, hogy honosítási eljárás keretében műszaki vizsgálatot közlekedési hatósági engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos folytathat le, valamint ezzel összefüggésben pontosítja a szankciókat. Emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A módosítás jogalkalmazói tapasztalatok alapján módosítja az ügyintézési határidőt a fő nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi repülőtereken üzemeltetési korlátozások elrendelésére irányuló, továbbá légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása tekintetében.

A módosítás alapján egyértelműen meghatározásra kerül azon személyi kör, akik mentesülnek a légiközlekedési hatósági eljárásokkal összefüggésben megfizetendő igazgatási szolgáltatási díjak alól.

A módosítás pontosítja a külföldi légijárművek használatára vonatkozó szabályokat.

A rendelkezés a nemzetközi polgári repülésről szóló „Chicagói Egyezménynek” megfelelő általános rendelkezéshez képest a légisport tevékenység vonatkozásában állapít meg eltérő szabályt a magyar légijárművekre vonatkozó szabályokkal egyenértékű módon.

A rendelkezés pontosítja a légijárművek, repülőeszközök lajstromba vételére vonatkozó szabályokat.

A repülőeszközök légtérhasználatára és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok megállapítása.

Nemzetközi szerződés alapján elfogadható, a szabályok átjárhatósága és kölcsönös elfogadása érdekében szükséges rendelkezés.

A magyar vizsgáztatói tanúsítvánnyal vagy oktatói szakszolgálati engedély bejegyzéssel rendelkező pilótákra vonatkozó bejelentési kötelezettség szabályozása.

A nyilvános repülőterek díjtalan igénybevételi szabályainak pontosítása a nemzetközi és európai uniós szabályokkal összhangban.

A módosítás azért szükséges, mivel a siklórepülő eszköz és az ejtőernyő eszköz, a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz esetén nem értelmezhető sem a típusalkalmassági tanúsítvány, sem az egyedi repülési engedély.

A légialkalmassági tanúsítvány kiállításához szükséges rendelkezés.

A módosítás célja, hogy a légiforgalmi szolgáltató egy olyan rendszert hozzon létre, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli légijárművek valós időben, valós körülmények közötti követését, egyúttal elősegítve hosszútávon a légijárműveket követő rendszerrel való összekapcsolását.

A módosítás megteremti a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, illetve az azok ellátását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok alkalmazásának alapját. A szabályozás figyelembe veszi e munkakörök különösen magas követelményszintjét, az abból fakadó fizikai és pszichés terhelést, valamint a repülésbiztonságra gyakorolt közvetlen hatásukat, valamint a léginavigációs szolgáltatásokat ellátó munkáltató biztonságos és folytonos működéséhez szükséges feltételeket is. A módosítás ezért lehetővé teszi egyes speciális szabályok alkalmazását a léginavigációs szolgáltatónál működő egyéb munkakörök betöltőire is.

Jogtechnikai pontosítás.

A léginavigációs üzletmenet-folytonosságot támogató feladatokra történő megállapodás-kötés bevezetésével a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti egyéni megállapodás alapján a munkavállaló karrierjének utolsó időszakában a munkaviszonyt – a munkaszerződés módosításával – fenntartsa olyan esetekben is, amikor a korábbi munkaszerződés szerinti foglalkoztatásra már nem, vagy csak korlátozottan lenne lehetőség. Így – bár a munkavállaló az eredeti munkakörében nem vagy csak időszakosan végez munkát – a munkavállaló szaktudása a munkáltató számára továbbra is elérhető, illetve kapacitása legalább részben igénybe vehető. Azzal, hogy a munkáltató bizonyos – a munkaerőpiacon nem, vagy korlátozottan elérhető szaktudást igénylő – feladatokat, így különösen, de nem kizárólagosan az utánpótlás-nevelést, aktív állomány szakmai készségek fejlesztését, szakértői és tudásmenedzsmentet, repülésbiztonsággal kapcsolatos, műszaki és technológiai kutatási és fejlesztési feladatokat ilyen munkavállalókkal láttat el, az aktív állományt tehermentesíti és annak kapacitását az alapfeladatok ellátására tudja fordítani. A munkavállaló számára ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával fennmaradjon, így biztosítási jogviszonya a nyugdíjba vonulásáig fennálljon, valamint adó és járulékfizetési kötelezettség fennállása mellett nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerezzen. A módosítás meghatározza a léginavigációs üzletmenet-folytonosságot támogató feladatokra szóló megállapodás megkötésének feltételeit.

A § rögzíti továbbá a feladatok ellátásával kapcsolatos eltérő munkajogi szabályokat is.

A módosítás az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás követelményének megfelelően a megállapodás időtartama alatt a munkavégzés nélkül kifizethető juttatások forrását megjelöli, mértékét maximalizálja, és a munkavállalónak potenciálisan más jogcímeken egyébként is járó juttatások átcsoportosításával biztosítja, további központi költségvetési források bevonása nélkül.

A polgári légiközlekedési események jelentésére – az európai uniós rendelkezésekkel összhangban – önkéntes jelentési rendszer kialakítása.

Jogalkalmazói tapasztalatok alapján pontosításra kerülnek a védelmi háttérellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, így a nyilvántartásból való törlésre, az ellenőrzések gyakoriságára, az igazolás kiadására vonatkozó szabályok.

Fogalmi pontosítások a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a vonatkozó nemzetközi és uniós szabályokkal való összhang megteremtése a repülőeszközök tekintetében, továbbá a hidroplán légijárművek szabályozásának biztosítása érdekében.

Felhatalmazó rendelkezés az uniós rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

Jogtechnikai pontosítás, valamint új jogharmonizációs rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés a 10. §-sal és a 16. §-sal összefüggésben.

Jogtechnikai pontosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A módosítás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára teremti meg a jogalapot a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv alapfeladata a közlekedési balesetek során a műszaki mentések végrehajtása. A feladat végrehajtása során egyidejűleg kell garantálni, hogy a beavatkozó tűzoltók a lehető legbiztonságosabban és a leghatékonyabban tudják a mentést végrehajtani. Ehhez elengedhetetlen, hogy a mentésvezető a helyszínen rendelkezzen a gépjármű mentéséhez szükséges információkkal. A különböző gépjárműtípusokra vonatkozóan a gépjármű biztonsági adatlapok rendelkezésre állnak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára, az automatikusan beérkező jelzések (e-call) azonban csak a gépjárművek alvázszámát tartalmazzák, a gépjármű típusát nem. A módosítás lehetővé teszi, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a gépjármű alvázszáma alapján a közúti közlekedési nyilvántartásból automatikusan lekérdezze a balesetben érintett gépjármű típusát, és az arra vonatkozó gépjármű biztonsági adatlapot a mentésvezetővel automatikusan megossza. A módosításnak költségvonzata nincs.

A módosítással előírásra kerül a pályahálózat-működtetők által végzett karbantartási, fejlesztési, felújítási és korszerűsítési, valamint egyéb tevékenységek pályaműködtetési szerződésben előírt minőségi követelményeknek való megfelelése ellenőrzése, és az ezt szolgáló minőségellenőrzési rendszer felállítása és működtetése. Az ellenőrzést ellátó szervet, valamint az ellenőrzési tevékenység részletszabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A forgalombahozatali járműengedély kiadásával összefüggő pontosítások.

Rövid megnevezések bevezetése, valamint a MÁV-csoport szerkezeti átalakításával összefüggésben a MÁV Pályaműködtetési Zrt. megjelölése a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Bube tv.) összhangban.

A MÁV-csoport szerkezetátalakításával összefüggésben a MÁV Zrt.-től a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-hez került ingatlanok kapcsán a jogutódlás jogcímén történt vagyonkezelői jog változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése tekintetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó szabályok pontosítása.

A közlekedési intézményrendszer átalakításával összefüggésben a vasúti pályakapacitás-elosztási feladatokat ellátó szervezetre, mint költségvetési szervre, illetve mint közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságra vonatkozó szabályozás.

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-i 93/104/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: régi Irányelv) való megfelelést a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvénnyel történő módosítását követően úgy biztosította, hogy a régi Irányelv 3. cikke szerinti napi pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti, legalább tizenegy óra pihenőidő kiadásának előírásával szabályozta. A régi Irányelv helyébe a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) lépett, amely a régi Irányelvvel egyezően szabályozta a napi pihenőidőt. Ennek megfelelően a jogharmonizációval a régi Mt. napi pihenőidőre vonatkozó szabálya nem változott azzal, hogy 2009. július 1. napjától továbbra is a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy órás pihenőidő vonatkozásában kiegészült az annak egybefüggő biztosítására vonatkozó szövegrésszel. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépésével az Mt. 104. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.

Az EUB ítélet 38. pontja értelmében „az Irányelv két különböző rendelkezésben, nevezetesen a 3. és az 5. cikkében írja elő a napi pihenőidőhöz és a heti pihenőidőhöz való jogot. Ez arra utal, hogy két önálló jogról van szó, amelyek (…) eltérő célokat követnek, a napi pihenőidő esetében azt a célt, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől, a heti pihenőidő tekintetében pedig azt, hogy a munkavállaló minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát.” [EUB ítélet 38. pont]

Az uniós napi pihenőidő fogalommal szemben a magyar szabályozás szerint a napi pihenőidő azt szolgálja, hogy a munkavállaló számára két egymást követő munkanapon történő munkavégzés között megfelelő idő álljon rendelkezésre a regenerálódás, pihenés érdekében.

Az Irányelv 17. cikke biztosítja a vasúti szállításban munkát végzők esetén az eltérés lehetőségét az időszakos tevékenységet végzők, a munkaidejüket vonatokon töltő munkavállalók, illetve azon munkavállalók esetén, akiknek a tevékenysége a közlekedési menetrendekhez, valamint a közlekedés folyamatosságának és rendszerességének biztosításához kapcsolódik. Az Mt. 298. § (4) bekezdése biztosítja a törvényi eltérés lehetőségét ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel. Ennek megfelelően a módosítás a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében különös rendelkezéseket állapít meg a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.).

Az EUB ítélete alapján a Vtv. napi és heti pihenőidőre vonatkozó szabályozása a jelenlegi formában nem feleltethető meg az uniós jognak. Erre tekintettel a módosítás célja, hogy a Vtv. módosításával különös rendelkezéseket vezessen be a jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.

A módosítás erre figyelemmel elősegíti a foglalkoztatás rugalmasságának megőrzését, és a munkaszervezési, illetve a vasúti közszolgáltatási nehézségek megelőzését a vasúti ágazatban.

A módosítás differenciált foglalkoztatási szabályokat tartalmaz, mely miatt szükségessé vált az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző, és az ilyen szolgáltatást nem végző munkavállalók közötti szabályozásban történő különbségtétel egy új alcím megállapítása keretében.

A Vtv. a jelen módosítást megelőzően az utazó vasúti munkavállalókra vonatkozó szabályokat rögzítette, a jelen módosítás következtében azonban szükségessé vált az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző, és az ilyen szolgáltatást nem végző munkavállalók közötti szabályozásban történő különbségtétel. Ennek megfelelően az Mt. rendelkezéseitől való eltérés személyi köre kiegészül a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalókkal. [Vtv. 68/A. § (1) bekezdése]

A 68/A. § (2) bekezdése az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalóra a Vtv. 68/B–68/G. § rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Miután a módosítás következtében a Vtv. 68/A. § (1) bekezdése érdemben alkalmazandó szabályt már nem tartalmaz, ezen szakaszra való utalást mellőzésre kerül. A módosítás rendelkezik arról, hogy a Vtv. 68/B–68/G. § rendelkezéseitől kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el. [Vtv. 68/A. § (2) bekezdése]

A Vtv. 68/A. § (3) és (4) bekezdései változatlan formában rögzítik az interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállalók esetében irányadó szabályok alóli kivételek körét. [Vtv. 68/A. § (3) és (4) bekezdése]

A Vtv. 68/A. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a Vtv. 68/H. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosítás megjelöli, hogy a Vtv. 68/H. § rendelkezéseitől kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el. [Vtv. 68/A. § (5) bekezdése]

A Vtv. 68/A. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző munkavállalónak nem minősülő, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a 68/I. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A módosítás megjelöli, hogy a Vtv. 68/I. § rendelkezéseitől kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el. [Vtv. 68/A. § (6) bekezdése]

A Vtv. 68/B–68/E. §-ai kizárólag az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló jogait és kötelezettségeit tartalmazzák, ennek egyértelműsítése érdekében ezen szakaszok önálló alcímet kapnak.

A Vtv. 68/E. §-ában található rendelkezések az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005/47/EK tanácsi irányelv (2005. július 18.) szabályainak való megfelelést szolgálták.

A rendelkezés csak a kölcsönös átjárhatósághoz (interoperábilitáshoz) kapcsolódó tevékenységet végző utazó munkavállalókról szól. A korábban hatályos rendelkezések az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló, 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 6. szakasza szerinti pihenőidők mértékét összevontan, megszakítás nélküli 60 órás pihenőidőként rögzítette. A módosítás az Irányelvvel összhangban egyértelműsíti, hogy a korábban hatályos szabályozásban rögzített 60 órás pihenőidő megszakítás nélküli negyvennyolc órás heti pihenőidőből, továbbá az ehhez hozzáadandó tizenkét órás napi pihenőidőből áll. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza mind a napi pihenőidő, mind a heti pihenőidő jogintézményét, melyek különböző és önálló jogok.

Az EUB ítélet értelmezése szerint fontos, hogy a munkavállaló részére ténylegesen biztosításra kerüljön a napi és a heti pihenőidő is, önállóan külön jogcímen. A magyar szabályozás a heti pihenőidő mértéke tekintetében figyelemmel volt az Irányelv 60 órás minimummértékére, de a teljes pihenőidőt egy egységes, a magyar vasúti ágazati jogi szabályozási hagyományokhoz és rendszerhez igazodó, tagállami heti pihenőidő fogalom alá vonta és nem bontotta meg azt két különálló jogcímre.

A jelen módosítás célja, hogy az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók esetében az EUB ítélete szerint kiegészülő értelmezésnek is megfeleljen. A korábban egységes, a Vtv. 68/E. § (2) bekezdése szerinti magyar heti pihenőidő részeként biztosított napi pihenőidő a jelen módosítással önálló jogcímen biztosításra kerül, a heti pihenőidő jogcímén kerül biztosításra a 60 órás időtartamból fennmaradó 48 órás megszakítás nélküli pihenőidő. Ezzel a pihenőidőkre vonatkozó szabályozás megerősítésre kerül úgy, hogy a jogalkotó fenntartja az Irányelvnek megfelelő uniós szabályozást, a biztosítandó megszakítás nélküli pihenőidő mértéke nem csökken, csak a 60 órás időtartamon belül egyértelműsítésre kerül, hogy az a 12 órás napi pihenőidő, és a 48 órás heti pihenőidő jogcímén kerül biztosításra.

A Vtv. 68/H. §-ához:

Figyelemmel arra, hogy az EUB ítélete alapján a pihenőidők szabályozása átalakításra kerül az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító vasúti munkavállalók esetében, a magyar napi pihenőidő vonatkozásában már nem indokolt fenntartani eltérő szabályozást [Vtv. 68/B. § (1) bekezdés] az egyes, az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást nem végző utazó vasúti munkavállalók esetében, így a módosítás ennek megfelelően megszünteti az indokolatlan különbségtételt, mely a módosítás szerinti rendszerben nem fenntartható. A 68/F. § (1), (3) és (4) bekezdését, valamint a 68/G. § rendelkezéseit az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a módosítás továbbra is alkalmazni rendeli. [68/H. § (1) bekezdése]

A módosítás az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a korábbi szabályozással azonosan biztosítja a Vtv. 68/A. § (4) és (5) bekezdései szerinti vezetési idő hosszát, illetve a vezetési időt érintő kollektív szerződéses eltérő rendelkezés lehetőségét. [Vtv. 68/H. § (2) és (3) bekezdések]

A Vtv. 68/I. §-ához:

A törvény, hogy az EUB ítélete szerinti értelmezésnek megfeleljen a napi pihenőidő fogalmának és szabályainak módosításával összhangban – amelyre tekintettel az minden munkavégzés után közvetlenül követően egybefüggően biztosítandó, így abban az esetben is, ha azt heti pihenőidő követi – módosítja a heti pihenőidő szabályait is. Az EUB ítélet értelmezése szerint fontos, hogy a munkavállaló részére ténylegesen biztosításra kerüljön a napi és a heti pihenőidő is, önállóan külön jogcímen. A magyar szabályozás a heti pihenőidő mértéke tekintetében figyelemmel volt az Irányelv 5. cikk 1. mondata szerinti 24+11 óra biztosítására vonatkozó követelményre, ugyanakkor az Irányelv 15. cikke szerinti kedvezőbb rendelkezések bevezetése keretében, a magyar munkajogi hagyományokhoz és rendszerhez igazodóan, az Irányelv szerinti 35 órás, hétnaponkénti pihenőidőt akként ültette át, hogy egy egységes, tagállami heti pihenőidő fogalom alá vonta, és nem bontotta meg azt az Irányelv 5. cikk 1. mondata szerinti két különálló jogcímre.

Erre figyelemmel a jelen módosítással önálló jogcímen biztosításra kerül a Vtv.-ben a napi és a heti pihenőidő. A heti pihenőidő jogcímén kerül biztosításra a 48 óra heti pihenőidő helyett a 37 órás megszakítás nélküli heti pihenőidő, továbbá a 11 órás napi pihenőidő. A jelen módosítás eredményeképpen a 37 óra heti pihenőidőt megelőzően biztosítani kell a 11 óra napi pihenőidőt, amely következtében a Vtv. összesen 48 óra pihenést szolgáló időtartamot biztosít, ha a napi pihenőidőt követően kerül beosztásra a heti pihenőidő. Ekkor teljesül a 48 óra tartamú pihenés biztosítása (11 óra napi pihenőidő hozzáadva a 37 óra heti pihenőidőhöz), amely mértékét tekintve megegyezik a hatályos jogban az Mt. 106. § (1) bekezdése szerinti 48 óra heti pihenőidő tartamával. [Vtv. 68/I. § (1) bekezdés]

A törvény a Vtv.-ben külön rögzíti a napi pihenőidő fogalmát is, amely szerint a munkáltató a napi pihenőidőt a beosztás szerinti napi munkaidő befejezését közvetlenül követően köteles biztosítani. Figyelemmel arra, hogy az EUB ítélete alapján a heti pihenőidő szabályozása átalakításra kerül a napi pihenőidő jogintézményével összefüggésben, a napi pihenőidő vonatkozásában a vasúti ágazatban a Vtv.-ben indokolt rögzíteni a napi pihenőidő módosított fogalmát. [Vtv. 68/I. § (1) bekezdés]

A 68/I. § (2) bekezdése az Mt. 106. § (3) bekezdésétől való eltérést szabályozó Vtv. rendelkezésben biztosítja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az Mt. 106. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben kéthetente legalább huszonkilenc órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti harminchét óra megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A munkavállalót ebben az esetben is megilleti a 11 órás napi pihenőidő is, a minimálisan 29 órás heti pihenőidőn felül. [Vtv. 68/I. § (2) bekezdés]

A módosítás egyértelműsíti, hogy a vasúti közlekedési hatóság mely szervezetekre nem ruházhatja a vasútbiztonsági feladatait, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a vasúti közlekedési hatóság a vasútbiztonsági hatásköréhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokban közreműködőt vegyen igénybe.

A felügyeleti tevékenység és a felügyeleti díj szabályozása a bejelentett megfelelőségértékelő és kockázatértékelést végző szervezetek vonatkozásában.

Átmeneti rendelkezés: a hatályban lévő azon kollektív szerződés, amely a módosítás hatálybalépése előtt szabályozta a napi és heti pihenőidőt az Mt. szabályaival összhangban, annak rendelkezései a módosítás hatálybalépésével a módosítás szerint alkalmazhatók maradnak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártáig.

Átmeneti rendelkezés a bejelentett, illetve kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek és elismert kockázatértékelést végző szervezetek által fizetendő felügyeleti díj 2025. évi megfizetésével összefüggésben.

Felhatalmazó rendelkezés kiegészítése, valamint új felhatalmazó rendelkezés bevezetése, amely lehetőséget ad arra, hogy a pályahálózat-működtetéssel összefüggő feladatok ellátására vonatkozó minőségi követelmények megvalósulásának és fennállásának ellenőrzéséért felelős szervet, valamint az ellenőrzés lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítsa meg.

Jogharmonizációs záradék.

A járműengedélyezés során alkalmazott fogalmak pontosításával összefüggésben szükséges módosítások, továbbá jogtechnikai pontosítások a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel összefüggésben.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Jogalkalmazói tapasztalatok alapján a piacfelügyeleti díjak differenciálása.

A közlekedési intézményrendszer átalakításával és a közfeladat-változással összefüggésben a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) projekt kapcsán a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. jogutódja a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt. lesz. A szervezetek feladatkörének változása okán projektvagyon térítésmentes átadása a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részére történik, míg a működtetést a MÁV Személyszállítási Zrt. végzi, mint jogszabályban kijelölt működtető.

Továbbá a közlekedési intézményrendszer átalakításával összefüggésben adózási szabályokra vonatkozó pontosítások.

A piacfelügyeleti díjak differenciálásával összefüggő módosítás.

A közlekedési intézményrendszer racionalizálása miatt szükséges módosítás és jogtechnikai pontosítás.

A közlekedési intézményrendszer racionalizálása miatt szükséges módosítás.

A MÁV-csoport átalakításával összefüggő feladat- és szervezet szétválasztásból következően a MÁV Zrt. helyett a pályaműködtetési feladatokat a MÁV Pályaműködtetési Zrt. látja el.

A változások miatt a Bube tv. jelenlegi megfogalmazása, amely egységként kezeli funkciójában és jogkörében a MÁV Zrt.-t, építtetőként és vasúti pályahálózat-működtetőként is nevesítve azt, szükségessé teszi, hogy ezen szerepek elválasztásra kerüljenek, illetve a vagyonkezelői funkció az új feladatmegosztásnak megfelelően kerüljön meghatározásra.

A MÁV-csoport átalakításával összefüggő feladat- és szervezet szétválasztásból következően a MÁV Zrt. helyett a pályaműködtetési feladatokat a MÁV Pályaműködtetési Zrt. látja el.

A változások miatt a Bube tv. jelenlegi megfogalmazása, amely egységként kezeli funkciójában és jogkörében a MÁV Zrt.-t, építtetőként és vasúti pályahálózat-működtetőként is nevesítve azt, szükségessé teszi, hogy ezen szerepek elválasztásra kerüljenek, illetve a vagyonkezelői funkció az új feladatmegosztásnak megfelelően kerüljön meghatározásra a Beruházás során megvalósuló vagyon tekintetében.

A MÁV-csoport szerkezetátalakításával összefüggésben a MÁV Zrt.-től a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-hez került ingatlanok kapcsán a jogutódlás jogcímén történt vagyonkezelői jog változás tekintetében a vonatkozó szabályok pontosítása.