PK ÍH 2025/56.

I. Kiigazításnak kizárólag ítélet indokolását érintően van helye, a jogintézmény ezen a körön kívül nem alkalmazható.

II. Kijavítással nem orvosolható a döntés ténybelileg vagy jogilag téves volta [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 325. § (1), (2) bekezdés, 354. § (1) és (2) bekezdés].

A felperes szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet. Az alperesek – jogi képviselőjük útján – az érdemi ellenkérelmükkel egyidejűleg hatásköri kifogást is előterjesztettek. Ellenkérelmükben kérték az ügyvédi munkadíjból álló perköltségüket megállapítani, és annak megfizetésére a felperest kötelezni. A járásbíróság végzésével az eljárást hivatalból megszüntette, és elrendelte a keresetlevél áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszékre.

A törvényszék felhívta a felperest, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 72. § (1) bekezdése alapján fennálló kötelező jogi képviseletre figyelemmel a keresetlevelét 30 napon belül jogi képviselő igénybevételével nyújtsa be. Figyelmeztette egyúttal, hogy ennek elmulasztása esetében a keresetlevelet visszautasítja.

A felperes a felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, ezért a törvényszék a keresetlevelet visszautasította.

Az alperesek kérték a végzés kiegészítését azzal, hogy a törvényszék kötelezze a felperest a Pp. 86. § (2) bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdése alapján 1 850 000 forint perköltség megfizetésére.

A törvényszék a 2024. november 12-én kelt 5.P.20.581/2024/12. számú végzésével az alperesek végzés kiegészítése iránti kérelmét elutasította.

E végzéssel szemben az alperesek fellebbeztek.

Az ítélőtábla Pkf.I.25.030/2025/3. számú, 2025. február 27-én meghozott végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és a törvényszék 5.P.20.581/2024/7. számú végzését kiegészítette, azzal, hogy a felperes a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül együttesen köteles megfizetni az alpereseknek 200 000 forint elsőfokú eljárási perköltséget, továbbá 10 000 forint másodfokú perköltséget. Felhívta a felperest, hogy fizessen meg az állam javára a végzés jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül 5500 forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes mulasztásából következett a törvényszéknek a keresetlevelet visszautasító határozata, ugyanakkor az érdemi döntés hiánya ellenére az alperesek oldalán az érdemi ellenkérelem előterjesztésével összefüggésben ügyvédi munkadíjból álló indokolt költség merült fel, amit a felperes a Pp. 86. § (2) bekezdése alapján megfizetni köteles. Figyelemmel az 55 000 000 forint pertárgyértékre, az R. 3. § (1) bekezdése, továbbá (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján a megállapítható ügyvédi munkadíj 1 850 000 forint lenne, azonban – hivatkozással az R. 3. § (6) bekezdésére – az ítélőtábla az ügyvédi munkadíj mérséklését látta indokoltnak. Kifejtette: nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperesek részéről az érdemi ellenkérelem megszerkesztésén és csatolt okiratokkal együtt történő előterjesztésén kívül más perbeli cselekmény kifejtésére nem került sor, tárgyalás nem volt, az ügy nem tekinthető különösen bonyolultnak, így a teljes elsőfokú eljárásra számított ügyvédi munkadíj a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységhez képest egyértelműen eltúlzott. Úgy ítélte meg, hogy 200 000 forint elsőfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíj áll arányban az alperesek jogi képviselője által kifejtett tevékenységgel.

A másodfokú eljárás költségeit érintően abból indult ki, az alperesek fellebbezése kisebb részben vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. § (1) bekezdésére utalással, a pernyertesség-pervesztesség arányában 10 000 forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte javukra a felperest [Pp. 82. § (1) és (3) bekezdés, 83. § (1) bekezdés, R. 3. § (5) és (6) bekezdés].

Az alperesek az ítélőtábla 3. számú végzésének kiigazítását és kijavítását kérték. Álláspontjuk szerint a végzés indokolása hiányos; az ítélőtábla az R. 3. § (6) bekezdésének alkalmazásakor nem vette számításba, hogy jogi képviselőjük útján kiegészítés iránti kérelmet is előterjesztettek. Ez a hiányosság a Pp. 354. § (1) bekezdése alapján a végzés kiigazítását alapozza meg. Mindemellett rámutattak arra, hogy amennyiben az ítélőtábla a másodfokú perköltséget valóban a pernyertesség-pervesztesség arányában határozta volna meg, úgy 10,81 százalékos pernyertességi arányukra figyelemmel a másodfokú eljárási ügyvédi munkadíj 99 992 forint lett volna, melyhez képest a végzésből nem tűnik ki, milyen körülményekre alapítottan mérsékelte ezt az összeget az ítélőtábla 10 000 forintra. E hiányosság pedig a Pp. 325. § (1) bekezdése alapján a végzés kijavítását alapozza meg. Megjegyezték végül, hogy az elsőfokú eljárással kapcsolatos ügyvédi munkadíj mérséklése körében értékelt körülmények a másodfokú eljárás ügyvédi munkadíjának mérséklését nem alapozhatják meg, ugyanis ellenkező esetben ugyanazon körülmény kétszeresen kerülne értékelésre. Kitértek arra is, hogy a törvényszék. 5.P.20.581/2024/12. számú végzése elleni fellebbezésük hétoldalas, részletes és kiforrott jogi indokolást tartalmazott.

Az alperesek kiigazítás és kijavítás iránti kérelme az alábbiak szerint nem alapos.

A Pp. 352. § (1) bekezdése alapján, ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.

A Pp. 354. § (1) és (2) bekezdése értelmében, ha fellebbezéssel nem támadható, illetve felülvizsgálatból kizárt ítélet indokolása homályos vagy ellentmondásos, a bíróság azt a fél kérelmére kiigazíthatja. E § (2) bekezdése akként rendelkezik, miszerint a bíróság visszautasítja a kiigazítás iránti kérelmet, ha az elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiigazításnak.

Az alperesek az ítélőtábla 3. számú végzése indokolásának kiigazítását azért kérték, mert az elsőfokú eljárási költség meghatározásakor nem értékelte, hogy az érdemi ellenkérelem megszerkesztésén és csatolt okiratokkal együtt történő előterjesztésén kívül a törvényszék 5.P.20.581/2024/7. számú végzésének kiegészítését is kérték.

A Pp. 354. § (1) és (2) bekezdéséből következően azonban kiigazításnak csak ítéletet érintően van helye, s nincs lehetőség kiigazításra sem bírósági meghagyás, sem végzés esetében, ezért az alperesek erre irányuló kérelmét vissza kellett utasítani.

A végzés kijavítása iránti kérelem tekintetében abból kellett kiindulni, hogy kijavítással csak az adminisztrációs jellegű elírások korrigálhatók, s e jogintézmény nem alkalmazható a bíróság ténybeli vagy jogi tévedéseinek helyrehozatalára (Kúria Kfv.VI.37.919/2022/7. számú végzése – megjelent: BH 2023.232.). Az adott esetben az ítélőtábla az alperesek fellebbezéssel felmerült költségeinek a fellebbezés eredményéhez és a kifejtett ügyvédi tevékenységhez képest arányosnak tartott költségei megfizetésére kötelezte a felperest, az számítási hibát nem tartalmazott, így végzése kijavításának – számítási hibán alapulóan – sincs helye. Emiatt a végzés kijavítása iránti kérelem elutasításának volt helye.