2025. évi LVI. törvény indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel törvényjavaslat esetében a végső előterjesztői indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok tekintetében az állami szerepvállalás növelésével e rendszerek még hatékonyabban működhetnek, emellett csökkennek a közreműködő szervezeteknek a végső soron a központi költségvetés terhére kifizetett kiadások.

A törvény hatálya kiterjed a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer működtetői által az e rendszerek üzemeltetés és fejlesztése tárgyában kötött szerződésekre.

Értelmező rendelkezések.

Közfeladat azon informatikai rendszerek üzemeltetése és fejlesztése, amelyek a használatidíjak beszedését és ellenőrzését, az útdíjszedést, az egyetemes útdíjszolgáltatást, az útdíjellenőrzés-támogatást, a bevallási közreműködők által beküldött útdíjbevallások díjköteles útszakaszokhoz rendelését, valamint az útdíjrendszer által a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére nyújtott adatszolgáltatás végrehajtását szolgálják.

Az érintett informatikai rendszerek üzemeltetését és fejlesztését kizárólag a közfeladat jogszabályban kijelölt címzettje, azaz az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az útdíjszedő, az egyetemes útdíjszolgáltató, illetve az útdíjellenőrzés-támogatási feladatok ellátására kijelölt szervezet, vagy az előbbiek közreműködőjeként költségvetési szerv, vagy közvetve vagy közvetetten állami részesedéssel működő gazdasági társaság végezheti.

A közlekedésért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával köthető a használatidíj-rendszerre és az útdíjrendszerre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott keretösszeget meghaladó rendszertámogatási szerződés.

A törvényben meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges hardver- és szoftverelmek, gyártói licencek felett az ellátás-biztonság és az adatvédelem érdekében a jövőben az állam rendelkezik.

A fentiek érdekében elvárás, hogy amennyiben a hazai használatidíj-rendszer és útdíjrendszer működtetése, továbbfejlesztése tárgyában hasznosítható szoftverek felett – ellenérték fizetése nélkül – rendelkezési jog szerzése lehetséges, ezen jogok megszerzése iránt az opciós jog gyakorlására jogosult szervezet intézkedjen.

Felhatalmazó rendelkezések.

Hatálybaléptető rendelkezések.

Átmeneti rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.

Ha a használatidíj-rendszerrel összefüggő közfeladatok címzettje más feladatokat is ellát, akkor az európai uniós jogi előírásokból származó kötelezettségeknek való megfelelés, illetve a központi költségvetés felé fennálló elszámolási kötelezettség teljesítése érdekében biztosítani kell az irányítási jogok szétválasztásával a használatidíj-rendszerrel kapcsolatos közfeladatokat ellátó üzletág szervezeten belüli függetlenségét. A használatidíj-rendszerrel összefüggő közfeladatokat független szervezeti egység látja el, amely önálló műszaki, gazdasági, jogi, személyzeti, beszerzési és ügyfélszolgálati szervezetet működtet, önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik. E szervezeti egység a használatidíj-rendszerrel összefüggő közfeladatai mellett kizárólag az útdíjrendszerrel összefüggő közfeladatokat láthat el.

Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság viszonteladói a megfelelő minőségű és lefedettségű ellátás érdekében az útdíjszolgáltatási gazdasági társasággal szerződésben álló üzemanyagtöltő állomások és a határátkelőhelyek mellett működő üzletek lehetnek.

A módosítás a jogszabályok közötti és a törvényen belüli koherencia és konzisztencia megteremtése érdekében szükséges. Összefügg az árszabályozó hatóságot érintő pontosításokkal, de a jogalkalmazók számára nem jelent változást.

Ha az útdíjrendszerrel összefüggő közfeladatok címzettje más feladatokat is ellát, akkor az európai uniós jogi előírásokból származó kötelezettségeknek való megfelelés, illetve a központi költségvetés felé fennálló elszámolási kötelezettség teljesítése érdekében biztosítani kell az irányítási jogok szétválasztásával az útdíjrendszerrel kapcsolatos közfeladatokat ellátó üzletág szervezeten belüli függetlenségét. Az útdíjrendszerrel összefüggő közfeladatokat független szervezeti egység látja el, amely önálló műszaki, gazdasági, jogi, személyzeti, beszerzési és ügyfélszolgálati szervezetet működtet, önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik. E szervezeti egység az útdíjrendszerrel összefüggő közfeladatai mellett kizárólag a használatidíj-rendszerrel összefüggő közfeladatokat láthat el.

Az ellátás-biztonság érdekében jogszabályban végső menedékes bevallási közreműködő kerül kijelölésre, akit szerződéskötési kötelezettség terhel valamennyi úthasználó felé. 2026. január 1-jei hatállyal pedig egyetlen, jogszabályban kijelölt bevallási közreműködő látja el e feladatokat.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény útdíjmentességet biztosít a hatálya alá tartozó muzeális jellegű járművek számára.

A fizetési közreműködőkre vonatkozó részletes szabályok megalkotása miniszteri rendeleti szintre kerül.

A módosítás célja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény is megfeleljen az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, különösképpen a 3. cikk (4) bekezdésnek.

Átalakításra kerül a nemzeti mobilfizetési szervezet és viszonteladói tevékenységének finanszírozása.

A módosítás az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv] 14. cikkének való megfelelést szolgálja.

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 1. és 2. melléklete állapítja meg azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek a Panasztv. szerinti védelem szempontjából relevánsak. A mellékletek követik a bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: bejelentővédelmi irányelv) struktúráját. Figyelemmel arra, hogy az (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv nem módosította a bejelentővédelmi irányelvet, azonban annak a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni rendeli, így a Panasztv. 8. alcíme egészül ki ezen irányelvre vonatkozó utalással. Ezzel a megoldással a bejelentő védelmére vonatkozó, a Panasztv. 8. alcíme szerinti szabályok irányadóak akkor is, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ az uniós korlátozó intézkedéseknek az (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. és 4. cikkében említett megsértésére vonatkozik, vagy a bejelentő e körülmény fennállását alapos okkal feltételezi. Lényeges, hogy a módosítással a védelem szempontjából a Panasztv. valamennyi kapcsolódó rendelkezését alkalmazni kell.