2025. évi LVII. törvény
2025. évi LVII. törvény
felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról1
[1] A nemzetközi felsőoktatási mobilitás elősegítését és a tudomány érdekét szolgálja az az új rendelkezés, amely a benne foglaltaknak megfelelő külföldi tudományos fokozatnak a hazai doktori fokozattal való egyenértékűségét állapítja meg, kiváltva ezzel a fent említett külföldi oklevelek esetében a honosítást.
[2] E módosítás lehetővé teszi, hogy akik a nyelvtanári oklevelüket kiállító országban jogosultnak, illetve felkészültnek minősülnek arra, hogy az ország hivatalos nyelvét tanítsák, ezt a nyelvet – az oklevelük elismerését követően – idegen nyelvként hazánkban is taníthassák akár a köznevelés, akár a szakképzés, akár a felsőoktatás intézményeiben.
[3] A művészképzés sajátosságaira tekintettel a munkaviszonyban foglalkoztatottak kötelező arányát célszerű csökkenteni abból a célból, hogy óraadóként olyan művészek is nagyobb számban bekapcsolódhassanak a felsőoktatási képzésbe, akik nem állnak foglalkoztatotti jogviszonyban az adott felsőoktatási intézménnyel.
[4] A részmunkaidőben dolgozó nappali tagozatos doktoranduszok esetében indokolt lehetővé tenni, hogy felsőoktatási intézményük szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodást köthessen a javukra.
[5] Magyarország versenyképességének fokozása érdekében a tudásgazdaság szerepének erősítéséhez szükséges a kutató-fejlesztői utánpótlás növelésében meghatározó szerepet játszó doktori képzések megerősítése, és a doktori fokozatot szerzők számának további emelése.
[6] A szakképzésben dolgozó nagyszülők számára elérhetővé válik az öt munkanap pótszabadság unokájuk születése esetében.
[7] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása
1. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele személyesen, vagy videókonferencia alkalmazás igénybevételével tartott közgyűlés esetén személyesen és távjelenléttel együttesen jelen van. Távollévők közötti elektronikus szavazás útján is hozható közgyűlési döntés, ha az egyes napirendi pontok megtárgyalása előzetes írásbeli véleménynyilvánítás útján biztosított az Akadémia belső szabályai szerint.”
2. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
2. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény „A szabadalmi ügyvivő feladata” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása során szabadalmi ügyvivői tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
a) szabadalmi ügyvivő,
b) európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő,
c) szabadalmi ügyvivőjelölt és
d) szabadalmi ügyvivői tevékenység végzésére jogszabály által feljogosított személy
folytathat.
(2) Szabadalmi ügyvivői tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.
(3) A szabadalmi ügyvivői irodára és a szabadalmi ügyvivői társaságra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
3. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Szabadalmi ügyvivői vizsgát tehet az is, aki megfelel az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek, és
a) legalább kétéves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van és a Szellemi Tulajdon Világszervezete által szervezett szabadalmi bejelentések szerkesztésére vonatkozó képzés elvégzését igazoló tanúsítványt szerzett, vagy
b) legalább öt évig szabadalmi elbírálói, vagy a szabadalmi elbírálók szakmai felügyeletét ellátó munkakörben folytatott tevékenységet végzett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy az Európai Szabadalmi Hivatalnál.
(1b) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, illetve az Európai Szabadalmi Hivatallal fennálló jogviszonyának megszűnését követően
a) a szabadalmi elbíráló, illetve
b) a szabadalmi elbírálói tevékenység szakmai felügyeletét ellátó személy öt évig
nem folytathat szabadalmi ügyvivői tevékenységet olyan szabadalmi ügyek vonatkozásában, amelyek elintézésében jogviszonyának megszűnését megelőzően részt vett.”
4. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 39/B. §-sal egészül ki:
„39/B. § E törvénynek a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 4. § (1a) és (1b) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően benyújtott szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátásra irányuló kérelmekkel kapcsolatban kell alkalmazni.”
3. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
5. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hivatal a bevételeiből – legfeljebb a tényleges adott évi bevétel tizenöt százalékának megfelelő mértékig – tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.”
6. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
a) 115/O. § (4) bekezdésében az „(1)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1), (2) és (3) bekezdésben” szöveg,
b) 115/O. § (5) bekezdésében az „(1)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1), (2), (3) és (4) bekezdésben” szöveg
lép.
4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
7. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 45. § (3) bekezdés c) pontjában az „által” szövegrész helyébe az „és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke által közösen” szöveg lép.
5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
8. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény vezetői feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3a) és (3b) bekezdésben, valamint a 99/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel – pályázati, vagy a miniszter előzetes hozzájárulásával meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.”
9. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
6. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
10. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60/A. § E törvény alkalmazásában európai uniós minta: a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 6/2002/EK tanácsi rendelet) 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott – lajstromozás nélkül vagy lajstromozás alapján oltalomban részesülő – minta.”
11. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény
a) a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet és
b) a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról és a 2246/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
12. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
a) preambulumában a „közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg,
b) HARMADIK RÉSZ címében a „KÖZÖSSÉGI” szövegrész helyébe az „EURÓPAI UNIÓS” szöveg,
c) VIII/A. Fejezet címében a „KÖZÖSSÉGI” szövegrész helyébe az „EURÓPAI UNIÓS” szöveg,
d) „A közösségi minta mint kizáró ok” alcím címében az „A közösségi” szövegrész helyébe az „Az európai uniós” szöveg,
e) 60/C. §-ában a „közösségi” szövegrész helyébe az „európai uniós” szöveg,
f) „A közösségi minta bitorlásának jogkövetkezményei” alcím címében az „A közösségi” szövegrész helyébe az „Az európai uniós” szöveg,
g) 60/D. §-ában az „A közösségi” szövegrész helyébe az „Az európai uniós” szöveg és a „közösségi mintaoltalmi rendelet 88–90.” szövegrész helyébe a „6/2002/EK tanácsi rendelet 89–92.” szöveg,
h) „Közösségi mintaoltalmi bíróság” alcím címében a „Közösségi” szövegrész helyébe az „Európai Uniós” szöveg,
i) 60/E. § (1) bekezdésében a „közösségi mintaoltalmi rendelet” szövegrész helyébe a „6/2002/EK tanácsi rendelet” szöveg és a „meghatározott közösségi” szövegrész helyébe a „meghatározott európai uniós” szöveg,
j) 60/E. § (2) bekezdésében a „közösségi” szövegrész helyébe az „európai uniós” szöveg,
k) 63. § (1) bekezdésében a „közösségi mintaoltalmi rendelet” szövegrész helyébe a „6/2002/EK tanácsi rendelet” szöveg és az „a közösségi minta” szövegrész helyébe az „az európai uniós minta” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
a) 30. § (2) bekezdésében az „a formatervezési minták közösségi oltalmának rendszerére (VIII/A. fejezet) és” szövegrész,
b) „A közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbítása” alcíme.
7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
14. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság doktori képzésben megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként („Doctor of Philosophy”, rövidítve: PhD), művészeti képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Liberal Arts”, rövidítve: DLA) vagy üzleti doktori képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Business Administration”, rövidítve: DBA) honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha
a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és
b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a „Doctor of Philosophy”, a „Doctor of Liberal Arts” vagy a „Doctor of Business Administration” fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek.”
15. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény III. Fejezete a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A 15. §-tól eltérően a hazai doktori fokozattal egyenértékű a külföldi tudományos fokozat, ha megfelel a 14/A. § (4) bekezdésének és a 15. § (1) bekezdés a) pontjának, továbbá a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet akkreditálta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi tudományos fokozat birtokosa jogosult a doktori cím használatára.”
16. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kérelmező kérheti a külföldi nyelvtanár-szakképzettséget tanúsító oklevelének idegennyelv-tanári szakképzettségként történő elismerését abban az esetben, ha legalább egyéves képzésben szerzett, államilag elismert felsőoktatási intézmény által kiállított olyan oklevéllel rendelkezik, amely az adott nyelv oktatására készítette fel a kérelmezőt abban az országban, amelyben az adott nyelv az ország hivatalos nyelve, amennyiben a képzésre is ebben az országban került sor. E bekezdés alkalmazásában oklevélnek minősül az a külföldi felsőfokú képesítés is, amely felsőfokú végzettséget nem tanúsít, de Magyarországon szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként lenne elismerhető.”
17. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény az „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcímét megelőzően a következő 68/E. §-sal egészül ki:
„68/E. § E törvénynek a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtörvény) megállapított 2. § (2) bekezdését, 15. § (1) bekezdését, 15/A. §-át, 17. §-át és 18. § (7) bekezdését a Módtörvény hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
18. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 2. § (2) bekezdésében a „minőségbiztosítása, a” szövegrész helyébe a „minőségbiztosítása, a tanulási eredmények, a” szöveg,
b) 17. §-ában a „bizonyítvánnyal való” szövegrész helyébe a „bizonyítvánnyal, továbbá a külföldi tudományos fokozatnak a hazai doktori fokozattal való” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 15. § (1a) bekezdése.
8. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
20. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezető feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázati, vagy a miniszter előzetes engedélyével meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.”
21. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
22. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 99/O. §-sal egészül ki:
„99/O. § A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 4. § 32a. pontját 2026. július 1-jétől kell alkalmazni. Ezen időpontig tanulmányi rendszer alatt a 2025. június 30. napján hatályos 4. § 32a. pontjában foglaltakat kell érteni.”
10. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
23. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa ellátott, a 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenysége körébe tartozó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, valamint az alapító okiratában megjelenített közfeladat ellátására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási intézményben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. A szervezeti egység éves munkaterv alapján végzi feladatait. A felsőoktatási intézmény éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységben költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén, a fenntartó alapító okiratban megjelenített döntése alapján a foglalkoztatott munkaviszonyban is foglalkoztatható.”
24. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmény a doktori képzés tekintetében az (1) bekezdésben foglalt legalacsonyabb tanóraszámot a doktori szabályzatában állapítja meg.”
25. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdés rendelkezéseit a doktori képzésben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata megállapíthat olyan követelményeket, amelyek – az utolsó két, hallgatói jogviszony szünetelésével nem érintett félév során történő – nem teljesítése esetén a doktoranduszt a következő tanévre nézve önköltséges képzési formára kell átsorolni.”
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett doktorandusznak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges képzési formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges képzési formában azonos doktori iskolában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges doktorandusz doktori szabályzatban meghatározott tanulmányi teljesítménye alapján dönt.”
26. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 28/A. alcíme a következő 48/T. §-sal egészül ki:
„48/T. § (1) Ha a kooperatív doktori képzésben részt vevő magyar állami ösztöndíjas doktorandusz nem szerzi meg az általa folyatott, magyar állami ösztöndíjjal támogatott doktori képzésben a jogviszonya létesítését követő hat éven belül az oklevelet, köteles a magyar állam részére visszafizetni az adott képzésére tekintettel a számára folyósított ösztöndíja tizedrészének – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatéves határidő egy naptári félévvel meghosszabbodik minden olyan félév után, amely esetében a doktorandusz hallgatói kötelezettségeinek a 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján nem tudott eleget tenni és a felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszonya szünetelését engedélyezte.
(3) Gyermekenként három naptári évvel meghosszabbodik az (1) bekezdés szerinti hatéves határidő, ha a doktorandusznak a hallgatói jogviszonya alatt gyermeke születik vagy gyermeket fogad örökbe.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettségre a 48/Q. §, valamint a 48/S. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ha a doktori képzésben részt vevő állami ösztöndíjas doktorandusz az oklevelét a hallgatói jogviszonya létesítését követő négy évnél rövidebb időn belül szerzi meg, az oklevélszerzéssel jogosulttá válik a négyéves képzésre számított ösztöndíjának számára még meg nem fizetett részére.
(6) Az (5) bekezdés szerinti doktorandusz felsőoktatási intézményét az oklevélszerzéstől a négyéves képzésre számított képzési normatívának a részére még meg nem fizetett része megilleti.”
27. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Magán felsőoktatási intézmény és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény a feladatai ellátásához állam által rendelkezésére bocsátott vagyonnak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) alpontja alapján vagyonkezelője lehet.”
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 87. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) pontja szerinti vagyonkezelő felsőoktatási intézmény az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenysége – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül. A vagyonkezelő – ha a vagyonkezelési szerződésben a felek másként nem rendelkeznek – jogosult a vagyonkezelésében lévő állami vagyon hasznosítására. Ez esetben a vagyonkezelt állami ingó- és ingatlanvagyon hasznosításából származó bevételek az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) pontja szerinti vagyonkezelőt illetik meg, azzal, hogy a hasznosításból származó bevételt kizárólag a vagyonkezelt állami vagyon állagmegóvására, illetve fejlesztésére fordíthatja.”
28. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 101. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A művészeti felsőoktatási intézmény – a 9. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően – az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább ötven százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.”
29. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felsőoktatási intézmény az e törvényben, valamint jogszabályban előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban szerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot a felsőoktatási intézmény és a kutatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában a tudományos fokozattal egyenértékűként határozhatja meg.”
30. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 22a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 24b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
31. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
32. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/D. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
[A 85/A. § (1) bekezdése alapján a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása]
„bd) kooperatív doktori képzésben 3 000 000 Ft/év,”
33. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/N. § (1) E törvénynek a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 48/T. § (5) és (6) bekezdését a Módtv6. hatálybalépésekor a doktori képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktoranduszok esetében is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv6.-tal módosított 16. § (1) bekezdését, 17. § (1) és (4) bekezdését, 48. § (2a) és (3a) bekezdését, 53. § (3) és (6) bekezdését és 108. § 22a. pontját, valamint a Módtv6.-tal megállapított 108. § 24b. pontját és 114/D. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját a doktori képzésben 2025. szeptember 1-jétől hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 48/T. § (1)–(4) bekezdését első alkalommal a doktori képzésben 2026. szeptember 1-jét követően hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.
(4) A Módtv6.-tal módosított 46. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a 2025/2026. tanévben a felsőoktatási intézmény állapítja meg a részére biztosított doktori keretszámból a kooperatív doktori képzésben részt vevők körét azzal, hogy a kooperatív doktori hallgatók számát a miniszter által megállapított szorzóval kell figyelembe venni.”
34. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:
„(38) A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola 2025. augusztus 1. napjától Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem megnevezéssel egyetemként működik.”
35. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/N. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(7) A magyar állam az (1) bekezdés szerinti részvénytársasággal a felsőoktatási intézmény közfeladatai ellátásának hosszú távon történő biztosítása érdekében
a) a felsőoktatási intézmény közfeladat-ellátásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint a részvénytársaság mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét tartalmazó, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodást, valamint
b) az a) pont szerinti általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás hatálya alatt három–hat év időtartamra szóló, a felsőoktatási intézmény közfeladatainak vállalt volumenét, indikátorrendszerét, az állam által nyújtott juttatás(ok) mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat – így különösen az egyes juttatások címzettjeit, jogcímeit, a juttatás jogosulatlan, nem rendeltetésszerű, nem jogszerű vagy nem szerződésszerű felhasználása esetén a visszakövetelés szabályait és biztosítékait, a juttatás felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, továbbá a pénzbeli vagyoni juttatások felhasználásának a juttatás címzettje általi, a mindenkori számviteli törvény szerinti éves beszámolójában történő bemutatási kötelezettségét – rögzítő részletes felsőoktatási feladatellátási megállapodást
köt azzal, hogy az a) és b) pontban szereplő megállapodások megkötésekor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget. A megállapodásokkal létrejövő speciális jogviszonyokra a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/N. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdés szerinti részvénytársaság a (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt megállapodás alapján előleg formájában rendelkezésre bocsátott juttatások összegével a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és a felsőoktatási feladatellátási megállapodásban rögzített egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a felsőoktatási feladatellátási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben azzal, hogy a magyar állam az elszámolás eredményeként keletkező követeléseinek érvényesítéséről is rendelkezni szükséges.”
36. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/O. §-sal egészül ki:
„117/O. § A diplomás pályakövetési rendszer működtetője a kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében jogosult arra, hogy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény alapján nyújtott adatösszekapcsolási-szolgáltatás eredményeként létrejött, a működtető rendelkezésére bocsátott, a kutatásban részt vevő személyekre vonatkozó – az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti – személyes adatokat álnevesített módon kezelje.”
37. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
38. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
1. 16. § (1) bekezdésében a „Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet” szövegrész helyébe az „A doktori iskola szabályzatában előírhatja, hogy a doktori képzésben krediteket” szöveg,
2. 17. § (1) bekezdésében a „kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven” szövegrész helyébe a „kétszáz” szöveg,
3. 44. § (5) bekezdés b) pontjában az „– az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt –” szövegrész helyébe a „– a kooperatív doktori képzés és a kutatási kiválósági doktori képzés kivételével –” szöveg,
4. 46. § (5) bekezdés b) pontjában a „Tanács” szövegrész helyébe a „Tanács, azzal, hogy a kooperatív és a nem kooperatív doktori képzésben tanuló doktoranduszok számára egyaránt javaslatot tesz” szöveg,
5. 53. § (1) bekezdésében a „során, a negyedik félév végén, vagy a (3a) bekezdés alkalmazásában a követelmények teljesítése esetén legkorábban a második félév végén, legkésőbb a negyedik félév végén,” szövegrész helyébe a „során, a doktori iskola szabályzatában meghatározottak szerint” szöveg,
6. 53. § (3) bekezdésében a „felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre” szövegrész helyébe a „felvétellel kapcsolatos, valamint a kutatási eredményekkel vagy a dokumentált művészeti alkotótevékenységgel kapcsolatban a doktori szabályzatban megállapított további követelményeket” szöveg,
7. 53. § (4a) bekezdésében az „az előírt krediteket megszerezte” szövegrész helyébe az „a kutatásainak eredményeivel vagy a dokumentált művészeti alkotótevékenységével kapcsolatban a doktori szabályzatban megállapított követelményeket teljesítette” szöveg,
8. 53. § (6) bekezdésében a „meg.” szövegrész helyébe a „meg azzal, hogy amennyiben a felsőoktatási intézmény kutatói kiválósági doktori képzés nyújtására sikeresen pályázik, akkor a hallgató tanóráira vagy oktatási kötelezettségeire vonatkozóan a doktori szabályzat helyett a hallgatói szerződésben előírtakat kell alkalmazni.” szöveg,
9. 85/E. § (1) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „meghatározni” szöveg,
10. 87. § (5) bekezdésében az „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész helyébe az „Az Nvtv.” szöveg,
11. 103. § (9) bekezdésében az „engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vett” szöveg,
12. 108. § 1b. pontjában a „Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél” szövegrész helyébe a „miniszter által meghatározott keretek között” szöveg,
13. 117/N. § (3)–(6) bekezdésében az „Az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés” szöveg,
14. 117/N. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (4) bekezdésben” szöveg,
15. 2. melléklet I. pont 1. alpont 1.1. pont e) alpontjában az „intézményeit” szövegrész helyébe az „intézményeit, a jogi személy szervezeti egységek megnevezését” szöveg
lép.
39. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 16. § (1a) bekezdésében a „legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni,” szövegrész,
c) 76. § (8) bekezdésében az „évente – december hónapban – közzé kell tenni Magyarország hivatalos lapjában, valamint a miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész,
11. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
40. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § [Az alkalmazottat megillető kedvezmények]
(1) A szakképző intézmény 40. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
(2) A szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottja az unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.”
41. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 97. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A szakképzési államigazgatási szerv)
42. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XV. Fejezete a következő 97/A. §-al egészül ki:
„97/A. § [A pályakövetési rendszer]
Az Onytv. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti pályakövetési rendszer működtetője a kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében jogosult arra, hogy a – Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény alapján nyújtott adatösszekapcsolási-szolgáltatás eredményeként létrejött, a működtető rendelkezésére bocsátott, a kutatásban részt vevő személyekre vonatkozó – az Onytv. 6/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint 1/A. és 3/A. melléklete szerinti – személyes adatokat álnevesített módon kezelje.”
43. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 51. és 52. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy)
44. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 9. § (4) bekezdésében a „feltételekkel” szövegrész helyébe a „feltételekkel, illetve köznevelési alapfeladat-ellátás szerinti középfokú iskolai továbbtanulásra történő felkészítéssel kiegészülve” szöveg lép.
12. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
45. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni a doktoranduszra, ha a nyugdíjalapot képező jövedelme nem éri el a kötelező legkisebb munkabért.”
13. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
46. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1g) A Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő jogutódja a járóbeteg szakellátás tekintetében az Egyetem. A Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő járóbeteg szakellátásait az Egyetem Klinikai Központja látja el.”
47. § (1) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1h) bekezdéssel egészül ki:
„(1h) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, a 3. mellékletben foglalt táblázat 71. és 72. sorában meghatározott ingatlanokat ingyenesen, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.”
(2) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az (1h) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd vagyonkezelésében lévő, ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyetem tulajdonába kerülnek.”
48. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. alcíme a következő 6/H és 6/I. §-sal egészül ki:
„6/H. § A 3. mellékletben foglalt táblázat 71. és 72. sorában meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a tulajdonosi joggyakorló köti meg az Egyetemmel.
6/I. § A Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában a Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő jogutódja az Egyetem. E projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik. Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni.”
49. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
50. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény
a) 5. § (5) bekezdésében az „A (4) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (4) és (4a) bekezdés” szöveg,
b) 5. § (7) bekezdésében a „(2) bekezdés és a 6/D. §” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés, a 6/D. § és a 6/H. §” szövegrész, valamint a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) és (4a) bekezdés” szöveg,
c) 8. §-ában az „(1d), (4)” szövegrész helyébe az „(1d), (1h), (4), (4a)” szöveg
lép.
51. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. § (5a) bekezdésében az „(1d) és az (1f) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(1d), az (1f) és az (1h) bekezdés” szöveg lép.
14. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása
52. § Hatályát veszti az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 81. sora.
15. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása
53. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 9. § a) pontjában a „körét,” szövegrész helyébe a „körét, valamint” szöveg lép.
16. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény módosítása
54. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 5. § (9) bekezdésében az „amelyek” szövegrész helyébe a „melyek” szöveg lép.
17. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény módosítása
55. § A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Tisztviselő lehet a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) szerinti Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, mint a Kormány által kijelölt szerv tudományos vezetője.”
56. § A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 32. §-a az „átcsoportosíthatja” szövegrész helyett az „átcsoportosíthatja, azok címrendi besorolását módosíthatja” szöveggel lép hatályba.
57. § Nem lép hatályba a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 19. alcíme.
58. § A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény
a) 24. § (5) bekezdés a) pontjában a „tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.)” szövegrész helyébe a „KFItv.” szöveg,
b) 33. § (1) bekezdésében a „87. §” szövegrész helyébe a „87. §, az 1. és 2. melléklet” szöveg
lép.
59. § Hatályát veszti a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény
a) 28. § (3) bekezdésében a „19. alcím, a” szövegrész,
b) 28. § (5) bekezdésében a „19. alcím, a” szövegrész.
18. Záró rendelkezések
60. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) A 34. §, a 37. § (1) bekezdése, a 39. § e) pontja és az 1. melléklet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A 13. alcím és a 3. melléklet a 3. mellékletben szereplő ingatlanok állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.
(5) A 37. § (2) bekezdése, a 39. § d) pontja és a 2. melléklet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/N. § (1) bekezdése szerinti részvénytársaság többségi részvényeinek harmadik személy részére történő átadására irányuló jogügylet alapján a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változás hatálybalépésének napján lép hatályba.
(6) A 4. alcím, az 56. §, az 57. § és az 59. § a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 28. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a HUN-REN bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedését követő napon lép hatályba.
(7) A 13. alcím és a 3. melléklet hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(8) Az 37. § (2) bekezdése, a 39. § d) pontja és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a felsőoktatásért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(9) A 4. alcím, az 56. §, az 57. § és az 59. § hatálybalépésének naptári napját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
61. § (1) A 47. §, a 49. §, az 51. §, az 52. § és a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) Az 58. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
62. § (1) A 2. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 2. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
(3) A 6. alcím a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról és a 2246/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2025. évi LVII. törvényhez
1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 45a. sorral egészül ki:
|
(A |
B |
C) |
|
45a. |
Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem, Budapest |
2. melléklet a 2025. évi LVII. törvényhez
1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 12a. sorral egészül ki:
|
(A |
B |
C) |
|
12a. |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest |
3. melléklet a 2025. évi LVII. törvényhez
1. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 71. és 72. sorral egészül ki:
|
(A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
TELEPÜLÉS |
HELYRAJZI SZÁM |
MAGYAR ÁLLAM TULAJDONI HÁNYADA |
MEGNEVEZÉS) |
|
71. |
GÖDÖLLŐ |
291/3 |
1/1 |
kivett orvosi rendelő |
|
72. |
GÖDÖLLŐ |
411 |
1/1 |
kivett orvosi rendelő |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 19.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás