2025. évi LVII. törvény indokolás
2025. évi LVII. törvény indokolás
a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVII. törvényhez
2025.06.20.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 4. §-a módosításával azt célozza, hogy a szabadalmi ügyvivői vizsga letételéhez szükséges minimum szakmai gyakorlati időre vonatkozó követelmény átstrukturálásával ösztönző kereteket biztosítson a szabadalmi ügyvivői szakma hazai gyakorlásához, és hozzájáruljon a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorlók számának növeléséhez. E cél elérése érdekében a módosítás lehetővé teszi a szabadalmi ügyvivői vizsga letételét abban az esetben is, ha a vizsgára jelentkező nem rendelkezik a Szüt. által előírt hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlattal, ugyanakkor ezt olyan követelményektől teszi függővé, amelyek biztosítják a szabadalmi ügyvivői szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását, ezzel elősegítve, hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a legmegfelelőbb képzettségű ügyvivők láthassák el.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításával a törvényjavaslat célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) középtávú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása, az SZTNH központi költségvetési támogatásmentessége. Az SZTNH nem központi költségvetési forrásokból gazdálkodik, működését kizárólag saját bevételeiből fedezi, amelyek döntő hányadát a szellemitulajdon-védelmi ügyekben érintett piaci szereplők által befizetett díjak képezik.
Tekintettel a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról és a 2246/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2025. május 1-jei hatálybalépésére, a hazai jogalkotónak kötelessége a nemzeti jogszabályoknak az (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelethez való igazítását elvégeznie abból a célból, hogy az európai uniós jognak való megfelelést biztosítsa. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) módosítására mindezek alapján az európai uniós joggal való harmonizáció érdekében kerül sor.
Ennek mentén a módosítás egyrészt összhangba hozza az Fmtv. terminológiáját a frissített európai uniós terminológiával, másrészt – az európai uniós formatervezési mintaoltalom iránti bejelentési eljárás szabályrendszerének változása következtében – az Fmtv. egyes rendelkezéseit az európai uniós jog követelményeihez is hozzáigazítja.
A nemzetközi felsőoktatási mobilitás elősegítése érdekében szükséges külföldi doktori fokozatok elismerése esetében a törvény általi egyenértékűséget kimondani. A művészképzés sajátosságaira tekintettel a munkaviszonyban foglalkoztatottak kötelező arányát célszerű csökkenteni abból a célból, hogy óraadóként olyan művészek is nagyobb számban bekapcsolódhassanak a felsőoktatási képzésbe, akik nem állnak foglalkoztatotti jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel. A részmunkaidőben dolgozó nappali tagozatos doktoranduszok esetében indokolt lehetővé tenni, hogy felsőoktatási intézményük szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodást köthessen javukra.
A rendszerváltozást megelőző időszakban a tudományos fokozatot nem a felsőoktatási intézmények adományozták, ezt a jogukat a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénnyel nyerték vissza. A felsőoktatási intézményeken folyó doktori (PhD) képzést a kilencvenes években doktori programként, majd 2000-től doktori iskolaként akkreditálta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A doktori képzésben jelenleg több mint 11 000 hallgató vesz részt, mintegy kétharmaduk állami ösztöndíjasként. A nemzetgazdaságilag kiemelt képzési területeken, így az agrár, a műszaki, a művészet, az orvos- és egészségtudomány, valamint természettudomány képzési területeken a PhD-képzést folytatók száma az elmúlt öt évben mintegy kétezer fővel nőtt, de az összes doktoranduszon belüli arányuk is emelkedett. A fokozatot szerzők számát tovább növelni szükséges, illetve célszerű megteremteni a doktori képzés kutatói kiválósági formáját.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény (a továbbiakban: HUN-REN tv.) módosítása elsődlegesen technikai jellegű, ugyanakkor ezzel összefüggésben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosítása is szükségessé vált.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia jelzésére a távollévők közötti elektronikus szavazásra vonatkozó rendelkezést pontosítja.
2. §
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása során típuskényszer érvényesül. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény mintájára meghatározza azt a személyi kört, aki szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására rendszeresen és ellenérték fejében jogosult. A módosítás célja elősegíteni, hogy az ügyvivői tevékenységet ellátók vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre, valamint ezáltal hatékonyabbá tenni a szabadalmi ügyvivői tevékenységre jogosultság színlelésével elkövetett zugírászattal szembeni fellépést.
3. §
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, a továbbiakban: WIPO) képzési programjának keretében a magyar állampolgárok számára is elérhető a WIPO által tanúsított és a hazai szabadalmi ügyvivői képesítési rendszer keretében megfelelően elismert Nemzetközi Szabadalmi Bejelentés Szerkesztési Képzés (WIPO International Patent Drafting Training Program). A szabadalmi ügyvivői képzés minőségének fokozása érdekében indokolt egy szabadalmi bejelentések szerkesztésére vonatkozó képzés opcionális jelleggel történő beépítése a szabadalmi ügyvivők hazai oktatásának rendszerébe. Egy ilyen képzés elvégzésével olyan átfogó gyakorlati tapasztalatok és készségek szerezhetők a szabadalmi bejelentések szerkesztésének területén, amellyel a szakemberek nemzetközi szinten is elismert magas színvonalú szolgáltatást nyújthatnak, hozzájárulva ezzel a szabadalmi bejelentők elégedettségéhez és a szabadalmi ügyvivői szakma reputációjának növeléséhez. A képzés a hazai szabadalmi ügyvivők oktatási rendszerébe a Szüt. 4. § (1a) bekezdés a) pontja beiktatásával kerül implementálásra, amely kimondja, hogy az (1) bekezdés c) pontja által előírt hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlat hiányában az is szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátható, aki kétéves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlati idő megléte mellett a WIPO képzését elvégezte.
A módosítás értelmében továbbá az is szabadalmi ügyvivői vizsgát tehet, aki nem rendelkezik a Szüt. által előírt hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlattal, de legalább öt évig szabadalmi elbírálói tevékenységet, vagy a szabadalmi elbírálók szakmai felügyeletét ellátó munkakörben folytatott tevékenységet végzett az SZTNH-nál vagy az Európai Szabadalmi Hivatalánál (a továbbiakban: EPO). A módosítás az összeférhetetlenség elkerülése érdekében ugyanakkor rögzíti, hogy ebben az esetben a korábban szabadalmi elbírálói tevékenységet folytató személy az SZTNH-val, illetve az EPO-val fennálló jogviszonyának megszűnését követően szabadalmi ügyvivői feladatokat nem láthat el olyan szabadalmi ügyek vonatkozásában, amelyek elintézésében szabadalmi elbírálói tevékenysége keretében jogviszonyának megszűnését megelőzően részt vett. A szabadalmi elbírálói tevékenység folytatása alatt az SZTNH-val és az EPO-val munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló azon dolgozók tevékenységét kell érteni, akik az említett hivatalok bejelentések elbírásával foglalkozó osztályainak, szervezeti egységeinek keretében, közvetlenül a szabadalmi, használatiminta-oltalmi, kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti, illetve növényfajta-oltalmi bejelentések vizsgálatához kapcsolódó munkát végeznek. A törvény a szabadalmi elbírálói tevékenységet folytató ügyintézők munkáinak szakmai felügyeletét ellátó vezetők esetén ötéves időbeli korlátot állapít meg a hivatali jogviszony megszűnését megelőzően végzett tevékenység során érintett ügyek vonatkozásában.
A módosítás a szabadalmi elbírálói gyakorlat elismerésével azt célozza, hogy a szabadalmi elbírálói szakma minél többek számára elérhető legyen. Európa számos más országában található példa arra, hogy a szabadalmi ügyvivővé váláshoz szükséges gyakorlati idő meglétére vonatkozó követelményrendszer keretében szabadalmi elbírálói gyakorlat is figyelembe vehető (pl. Ausztria, Olaszország, Észtország).
4. §
Átmeneti rendelkezés.
5. §
Az Szt. 115/E. § (5) bekezdésének módosítása értelmében az SZTNH bevételeiből – legfeljebb a tényleges adott évi bevétel tizenöt százalékának megfelelő mértékig – tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag az SZTNH működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.
A módosítással a törvényjavaslat célja az SZTNH középtávú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása, az SZTNH központi költségvetési támogatásmentessége. Az SZTNH nem központi költségvetési forrásokból gazdálkodik, működését kizárólag saját bevételeiből fedezi, amelyek döntő hányadát a szellemitulajdon-védelmi ügyekben érintett piaci szereplők által befizetett díjak képezik.
Az SZTNH feladat- és hatásköreinek és szolgáltatási portfóliójának bővülése szintén – hosszú távon előre nehezen kalkulálható – többletforrásokat igényel (ilyen körülmény a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló 2023/2411/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak 2025. decemberi hatálybalépése, valamint a szellemitulajdon-jogok kapcsán kialakult jogviták alternatív rendezésének hivatali előmozdítása többek között az SZTNH előtti védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalmi ügyekben zajló kontradiktórius eljárások tekintetében).
A fenntartható gazdálkodás és a támogatásmentesség megőrzése érdekében az SZTNH-nak össze kell tudnia hangolni a díjbevételek ingadozó dinamikáját és a kiadástömeg más ütemben jelentkező hullámzását, mivel azok jellemzően nem esnek ugyanarra a költségvetési évre.
Az SZTNH pénzügyi stressztűrő képessége, a közelgő és jelenleg nem ismert, nem számszerűsíthető feladatokkal, problémákkal szembeni reakciókészségének javítására a módosítás egyrészről a tartalékalap felhasználhatósági időkorlátját szünteti meg, másrészről pedig a tartalékképzési kulcs tizenöt százalékra emelését végzi el. Elérendő cél, hogy az előre nem látható események ellenére is meg lehessen őrizni az SZTNH pénzügyi fenntarthatóságát olyan módon, hogy központi költségvetési forrást ne kelljen igénybe vennie.
6. §
Az Szt. 115/O. § (4) és (5) bekezdései szerinti kedvezmények jelenleg az eredeti jogalkotói szándéktól eltérően kiterjednek az Szt. 115/O. § (1a)–(1c) és (2a) bekezdése szerinti esetekre is; a módosítás ezen rendelkezések korrekcióját szolgálja.
7. §
A Kvt. módosítása révén a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény szerinti HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnökével közösen delegálhatja az Országos Környezetvédelmi Tanács tudományos életet képviselő tagjait.
8–9. §
Szövegpontosító rendelkezés.
10–12. §
A módosítás a jogalkotási követelménynek való megfelelést és jogharmonizációs célt szolgál az (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelet terminológiájával való koherencia megteremtése érdekében.
13. §
Az európai uniós formatervezési mintaoltalom iránti bejelentési eljárás szabályrendszerének változása következtében az Fmtv. közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentések továbbítására vonatkozó szabályai – azok okafogyottá válása miatt – hatályukat vesztik az (EU) 2024/2822 európai parlamenti és tanácsi rendelettel való konformitás érdekében.
14–15. §
A módosítás a külföldi érettségi bizonyítványokhoz és oklevelekhez hasonlóan megteremti a külföldi tudományos fokozatok egyenértékűségét.
16. §
A módosítás olyan külföldi nyelvtanárok képesítésének az elismerésére is megteremti a lehetőséget, akik honos országukban nem az anyanyelvi beszélők számára szervezett tanári képzésben vettek részt, hanem akiket képzésük valamely világnyelvnek idegen nyelvként történő oktatására készített fel, ha egyébként, teljes vagy részidejű képzésként, magára a felsőoktatási képzésre is az adott országban került sor.
17. §
Átmeneti rendelkezés.
18–19. §
Alapelvi szinten jelenik meg, hogy az elismerési eljárás során az eljáró hatóságnak a képzési idővel egyező módon kell figyelembe venni a tanulási eredményeket (learning outcomes) is, tehát azokat az ismeretekre, készségekre és kompetenciákra vonatkozó megállapításokat, hogy a hallgató valamely meghatározott tanulási folyamat sikeres befejezésével mit tud, mit ért, mit képes elvégezni.
20–21. §
Szövegpontosító rendelkezés.
22. §
Alkalmazási szabály meghatározása.
23. §
A rendelkezés a felsőoktatási intézmények számára teszi lehetővé, hogy közfeladat ellátására jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet hozzon létre.
24. §
A módosítás a felsőoktatási intézmény döntésére bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e, és ha szükséges, milyen óraszámban szükséges kontaktórák szervezése.
25. §
Indokolt a doktori képzésbe is bevezetni az átsorolás lehetőségét, a képzésükben kevesebb előrehaladást mutató doktoranduszokat a felsőoktatási intézmény önköltséges képzésre sorolhatja át, míg helyükre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó önköltséges doktorandusz kerülhetne.
26. §
A módosítás az alap- és mesterképzéshez hasonlóan oklevélszerzési kötelezettséget ír elő az állami ösztöndíjas doktori képzésben, azzal a további kötelezettséggel, hogy ha az előírt képzési idő másfélszerese alatt, tehát hat év alatt az állami ösztöndíjas doktorandusz nem szerez oklevelet, akkor a képzése állami támogatását kamattal együtt vissza kell fizetnie.
27. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 2024 decemberében hatályba lépett módosítására figyelemmel indokolt az Nvtv. és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseinek összhangját megteremteni az Nftv. szellemiségének megfelelően.
28. §
A művészképzés sajátosságaira tekintettel a munkaviszonyban foglalkoztattak kötelező arányát célszerű csökkenteni abból a célból, hogy óraadóként olyan művészek is nagyobb számban bekapcsolódhassanak a felsőoktatási képzésbe, akik nem állnak foglalkoztatotti jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel.
29. §
Az Nftv. 104. § (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy szervezeti és működési szabályzatukban a külföldi doktori fokozatot a hazaival egyenértékűként határozzák meg. Indokolt ezt a lehetőséget valamennyi felsőoktatási intézmény és a Magyar Kutatási Hálózat kutatási intézménye számára is lehetővé tenni.
30. §
Szövegpontosító rendelkezések.
31. §
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés szövegpontosítása.
Továbbá felhatalmazó rendelkezés az oklevélszerzési kötelezettségének eleget nem tevő doktorandusz felsőoktatási intézménye tekintetében a részére folyósított támogatási normatíva visszafizetési szabályainak meghatározására.
32. §
A kooperatív doktori képzés újradefiniálása azt a célt szolgálja, hogy a képzési forma egyaránt szolgálhassa a tudományos és az oktatói utánpótlást, de vonzó legyen a szakorvosképzésben részt vevők számára is. A munkaviszony mellett a hallgatók kiemelt doktoranduszi ösztöndíjban részesülhetnek.
33. §
Az átmeneti rendelkezések az új szabályokat már a 2025/2026. tanévtől bevezetni rendelik.
34. §, 1. melléklet
A módosítás a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola névváltozásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazza.
35. §
Az Nftv. 117/N. § (7) bekezdés b) pont kiegészítésének célja, hogy az ott szereplő, speciális magánjogi jogviszonyt létrehozó megállapodás kötelező tartalmi elemeinek törvényi szintű előírása révén az állam kellő biztosítékot kapjon az államháztartásból származó források esetleges visszakövetelésére, illetve a megállapodás alapján nyújtott juttatásokkal való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciái törvényi szinten biztosítottak legyenek. E kiegészítő rendelkezések az Állami Számvevőszék államháztartásból származó források felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörét nem csorbítják.
A módosítás továbbá az Nftv. fenntartóváltásra vonatkozó szabályainak egyértelműsítését is szolgálja.
36. §
A felsőoktatási képzési kínálat és a munkaerőpiaci igények illeszkedése kiemelt fontosságú nemzetgazdasági szempontból, ennek alapvető eszközei az egyénsoros, adminisztratív adatokra épülő felsőoktatási pályakövetési rendszerek. A diplomás pályakövetési rendszer működtetője az Oktatási Hivatal.
A pályakövetési rendszerek kiemelt fontossággal bírnak nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai stratégiai szempontból. Szükségesek az ágazatirányítás stratégiai és operatív döntéseihez, feladatellátásához (pl. finanszírozás, államilag támogatott férőhelyek számának meghatározása a munkaerőpiaci igények alapján).
A diplomás pályakövetési rendszer adatintegrációs modulja a felsőoktatási intézmények hatékony működésének támogatását szolgálja, kiemelt szerepet játszik a pályaorientációjában, továbbá az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények finanszírozásához szükséges adatszolgáltatásban. A diplomás pályakövetési rendszer adatai különösen fontos szerepet töltenek be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerében is. Az ezen intézményekre vonatkozó finanszírozási indikátorok alapját képezik a DPR rendszer eredményei. Minden felsőoktatási intézmény számára éves riport készül a diplomás pályakövetési adatokból. Az kutatási adatok egy részét publikáló www .diplomatul . hu portál kiemelt társadalmi funkcióval bír.
Továbbá a részletes adatok szükségesek a felsőoktatásban a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerében jelen lévő indikátorok megfelelő alátámasztására.
37. §
A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola névváltozásához, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartóváltásához kapcsolódó módosítás.
38–39. §
Szövegpontosító rendelkezések.
40. §
A szakképzésről szóló törvényben meghatározott kedvezmények köre kibővül a nagyszülő alkalmazottakat unokájuk születésére tekintettel megillető öt munkanap pótszabadsággal.
41–42. §
A szakképzési és felnőttképzési képzési kínálat és a munkaerőpiaci igények illeszkedése kiemelt fontosságú nemzetgazdasági szempontból, ennek alapvető eszközei az egyénsoros, adminisztratív adatokra épülő szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszer. A szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszer működtetője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.
A pályakövetési rendszerek kiemelt fontossággal bírnak nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai stratégiai szempontból. Szükségesek az ágazatirányítás stratégiai és operatív döntéseihez, feladatellátásához (pl. finanszírozás, államilag támogatott férőhelyek számának meghatározása a munkaerőpiaci igények alapján).
43. §
A mikrotanúsítványok részletszabályainak végrehajtási rendeletben történő meghatározására vonatkozó felhatalmazás.
A módosítás értelmében továbbá pontosításra került a szakképzési tanév rendjére vonatkozó felhatalmazás.
44. §
Szövegpontosító rendelkezés.
45. §
A részmunkaidőben dolgozó nappali tagozatos doktoranduszok esetében indokolt lehetővé tenni, hogy felsőoktatási intézményük szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodást köthessen javukra.
46–47. §
Gödöllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 48/2025. (IV. 3.) sz. határozatában a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ (a továbbiakban: Egészségügyi Központ) szakellátási feladatai tekintetében az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség állam részére történő átadásáról döntött. A hatékonyabb egészségügyi ellátás biztosítása érdekében az Egészségügyi Központ és annak feladatai a Semmelweis Egyetem részére kerülnek átadásra.
48–51. §, 3. melléklet
Az Egészségügyi Központ átadásával összefüggő rendelkezés.
52. §
A Komlói Egészségcentrum, Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium Egészségügyi Központ Pécsi Tudományegyetemnek való – 2023. évi átadása – során a törvényben rögzítésre került Komló, 954 helyrajzi számú ingatlan átadása is. Jelen időpontig az ingatlan tulajdonba adása nem történt meg. Az ingatlanban jelenleg Lakásotthon működik, és az átvett egészségügyi közfeladat ellátásához az ingatlan a Pécsi Tudományegyetem és a Fenntartó döntése alapján nem szükséges, ennek megfelelően indokolt a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatás pontosítása.
53. §
Jogtechnikai pontosítás a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatra tekintettel.
54. §
Szövegcserés módosítás.
55. §
A módosítással a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke is lehet tisztviselője a HUN-REN Irányító Testületének vagy felügyelőbizottságának.
56. §
Szövegpontosító rendelkezés.
57. §
Jogtechnikai pontosítás.
58. §
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény rövid megjelölése korábbi előfordulásnál bevezetésre kerül, amelyre tekintettel kodifikációs pontosítása szükséges. Továbbá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény szövegpontosító rendelkezését tartalmazza.
59. §
Jogtechnikai pontosítás.
60. §
Hatályba léptető rendelkezések.
61. §
Sarkalatossági záradék.
62. §
Jogharmonizációs záradék.
2. melléklet
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartóváltásához kapcsolódó módosítás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás