58/2025. (XII. 30.) NGM rendelet
58/2025. (XII. 30.) NGM rendelet
a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról
[1] E rendelet célja a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás társasági adókedvezmény igényléséhez, igénybevételéhez és egyes kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges részletes szabályok rögzítése.
[2] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja vagy a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházás) célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja;
2. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;
3. kis- és középvállalkozás: a bejelentés benyújtásának időpontjában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 24. pontja szerinti vállalkozás;
4. közcélú hálózat: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 36. pontja szerinti közcélú hálózat;
5. megújuló energia: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 109. pontja szerinti megújuló energia;
6. nehéz helyzetben lévő társaság: olyan társaság, amely az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;
7. szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely az adózó által már használt eszközt váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési- vagy a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;
8. támogatástartalom: az adózó számára nyújtott e rendelet szerinti adókedvezményen kívüli állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszertan alapján kiszámolt értéke, az e rendelet szerinti adókedvezmény esetében a 3. melléklet szerint meghatározott érték.
2. § E rendelet alkalmazásában nem minősül elszámolható költségnek
a) az olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő társaságtól szerzett be;
b) az olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet az adózó csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
c) a szinten tartást szolgáló eszköz bekerülési értéke;
d) a korábban már használatba vett olyan eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;
e) a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
2. Az adókedvezmény igénylése iránti bejelentés
3. § (1) Az adózó az adókedvezmény igénylése céljából az 1. mellékletben előírt tartalommal, a Tao. törvény 22/H. § (8) bekezdése szerint bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az 1. mellékletben meghatározott adatokat, továbbá megteszi a kért nyilatkozatokat.
(2) A miniszter az adókedvezmény iránti bejelentést annak kézhezvételét követő 90 napon belül megvizsgálja. A miniszter a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót. A miniszter – a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentés kivételével – a bejelentést nyilvántartásba veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a Tao. törvény és az e rendelet szerinti feltételeknek és a nyilvántartásba vétel tényéről tájékoztatja az adózót.
(3) Ha az adózó hiányos bejelentés esetén a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 180 napon belül nem egészíti ki bejelentését, akkor a bejelentése nem vehető nyilvántartásba.
(4) Az adókedvezmény igénylésekor az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékének kiszámításához a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.
(5) Az
a) elszámolható költség jelenértékét a 2. melléklet,
b) adókedvezmény jelenértékét a 3. melléklet
szerinti módszerrel kell meghatározni.
(6) A bejelentésben szereplő értékadatokat ezer forintban kell feltüntetni. A forinttól eltérő devizában meghatározott értéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról más devizára történik.
(7) Az adózó kérheti a bejelentés visszavonását, továbbá az általa igényelt és nyilvántartásba vett adókedvezmény jelenértéken meghatározott összegének a csökkentését, amennyiben a beruházás alapján adókedvezményt még nem vett igénybe. A csökkentésre vonatkozó nyilatkozat nem módosítható.
(8) Az adókedvezmény azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén akkor halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet a Tao. törvény 22/H. § (4) és (5) bekezdése szerinti támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
3. Az adókedvezmény igénybevétele
4. § (1) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
(2) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény és más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, a Tao. törvény 22/H. § (6) bekezdése szerinti elszámolható költség összegéből a Tao. törvény 22/H. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint kiszámított értéket.
(3) A ténylegesen felmerült elszámolható költség jelenértékét a 2. melléklet szerinti módszerrel kell meghatározni. Az igénybe vett adókedvezmény jelenértékét a 3. melléklet szerinti módszerrel kell meghatározni.
(4) Az adókedvezmény a bejelentésben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Tényállásváltozásnak minősül különösen, ha az adózó a beruházást a beruházás megkezdésének tervezett napjaként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdi meg. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba, az elírás, valamint ha a bejelentésben szereplő beruházás tervezett befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától.
(5) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező tárgyi eszközöket – kivezetés esetén a szinten tartást szolgáló eszközöket – a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházás helye szerinti településen, a hatályos, jogerős vagy végleges engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Nem minősül e feltétel megsértésének, ha az adózónál nyilvántartott eszközt az adózótól eltérő más személy használja, illetve üzemelteti, amennyiben e más személy kizárólag az adózó beruházása keretében végzett tevékenysége érdekében üzemelteti, illetve használja az eszközt, és megfelel a Tao. törvény 22/H. § (2) és (10) bekezdésében foglalt feltételnek.
(6) Az adókedvezmény abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózónál az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást indított.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően az adókedvezmény a végrehajtási eljárás indításának adóévében akkor vehető igénybe, ha a végrehajtási eljárást az állami adó- és vámhatóság sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta.
(8) Az adókedvezmény nem vehető igénybe abban az adóévben, amelyben az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtotta.
(9) A (8) bekezdéstől eltérően az adókedvezmény a mulasztási bírság kiszabásának adóévében akkor vehető igénybe, ha az adó- és vámhatóság a mulasztási bírság összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.
(10) Az adókedvezmény igénybevételekor az értékadatok pénznemének átszámításához a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamát kell figyelembe venni.
4. Az adózó adatszolgáltatása
5. § (1) Az adózónak az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie:
a) a beruházás megnevezését, a bejelentés időpontját (év, hónap, nap),
b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken,
c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken,
d) a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát.
(2) Ha az adózó a beruházást a bejelentésben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdte meg, ennek tényéről azon adóévről készült társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni, amely adóévben a beruházás megkezdésére nyitva álló két naptári év eredménytelenül letelt.
5. Miniszter nyilvántartási kötelezettsége
6. § A miniszter a bejelentésekről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az adózó és csoportos társasági adóalany esetén a csoportképviselő cégnevét, székhelyét, adószámát, csoportos társasági adóalany esetén a csoportazonosító számot,
b) a bejelentés érkezésének időpontját,
c) hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját,
d) a beruházás elszámolható költségét folyó áron és jelenértéken,
e) az adókedvezmény tervezett összegét folyó áron és jelenértéken,
f) a beruházás megkezdésének napját és helyszínét,
g) a miniszterhez beérkezett bejelentést.
6. Iratmegőrzési kötelezettség
7. § (1) Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő tíz évig köteles megőrizni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a Tao. törvény 22/H. §-a szerinti ellenőrzés során keletkező dokumentumokat az ellenőrzés lezárásának napját követő tíz évig megőrzi.
7. Záró és átmeneti rendelkezések
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
9. § (1) E rendeletet első alkalommal a hatálybalépését követően benyújtott bejelentések vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) A 4., az 5. és a 6. alcímben foglaltakat a rendelet hatálybalépése napján már megtett bejelentések esetében is alkalmazni kell.
10. § Ez a rendelet a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete és 41. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Nagy Márton István s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
1. melléklet az 58/2025. (XII. 30.) NGM rendelethez
1. adózó azonosító adatai, az ügyben eljáró képviselő adatai, csoportos társasági adóalany esetén a csoportazonosító szám és a csoportképviselővel kapcsolatos adatok;
2. a beruházással kapcsolatos adatok:
a. beruházás megkezdésének és befejezésének tervezett napja,
b. beruházás helye,
c. beruházás célja, jellege,
d. elszámolható költséggel, adókedvezményi összeggel kapcsolatos adatok,
e. beruházás bemutatása;
3. az igénybevétel jogszabályi feltételeinek teljesítéséhez kapcsolódó adatok:
a. az adózó mérete (kis- vagy középvállalkozás vagy nagyvállalkozás), csoportos társasági adóalany esetén a csoporttag mérete,
b. az adózó által a beruházáshoz igényelt más állami támogatás,
c. egyéb, az adókedvezménnyel kapcsolatos adat;
4. az igénybevétel jogszabályi feltételeinek teljesítéséhez kapcsolódó nyilatkozatok:
a. nyilatkozat arról, hogy az adózó az adókedvezmény tervezett igénybevétele során megfelel a Tao. törvény 22/H. § (2) bekezdése szerinti feltételnek,
b. nyilatkozat arról, hogy az adózó az adókedvezmény tervezett igénybevétele során az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezik a Tao. törvény 22/H. § (10) bekezdése szerinti szerződéssel,
c. nyilatkozat arról, hogy az adózóval szemben nem áll fenn olyan, a Tao. törvény 22/H. § (12) bekezdése szerinti kizárási indok, amely alapján nem lenne jogosult az adókedvezményre.
2. melléklet az 58/2025. (XII. 30.) NGM rendelethez
3. melléklet az 58/2025. (XII. 30.) NGM rendelethez
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás