2025. évi LIX. törvény
2025. évi LIX. törvény
a jogi személyek nyilvántartásáról1
[1] E törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának a szabályait.
[2] A Polgári Törvénykönyv a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza. A civil- és a cégnyilvántartás egyesítése és a kérelmek egységes eljárásrendben történő kezelése hosszú ideje napirenden lévő magánjogi célkitűzés. Ugyanakkor nem csupán e két nyilvántartás egységesítése valósítható meg. A Polgári Törvénykönyv jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma.
[3] Jelenleg bírósági, hatósági, kamarai és egyéb nyilvántartásokban vezetik a magyar jog alapján létrejött jogi személyeket, és egyéb olyan jogalanyok adatait, amelyek részt vesznek a piaci forgalomban vagy jogalanyiságuk révén egyébként figyelmet érdemelnek. Megfigyelhető az is, hogy mind a nyilvántartás vezetésének szabályai, mind a nyilvántartott adatok köre nyilvántartásonként eltérő. Olyan jogi személyek is léteznek, amelyek alapvető adatait egyetlen nyilvántartásban sem vezetik. Utóbbira példa a törvény által létrehozott jogi személyek, amelyek adatairól ma közhiteles információ állami nyilvántartásból nem elérhető. Ebből következően a jelenlegi jogszabályi környezetben és joggyakorlat mellett a Magyarországon bejegyzett, a magyar jog szerint létrejött, illetve működő jogi személyekről, és általában nem természetes személy jogalanyokról egységes, átlátható, koherens nyilvántartás nincs.
[4] A jogi személyek alapvetően magánjogi és közjogi jogi személyekre különíthetőek el, azonban minden jogi személyre általános érvénnyel alkalmazhatóak a Polgári Törvénykönyv 3:1. §-ában foglalt rendelkezések: a jogi személy jogképes, továbbá, a jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. A jogi személyek egységes nyilvántartása tekintetében különösen is kiemelhető a Polgári Törvénykönyv 3:1. § (5) bekezdése, amely szerint „[a] jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie”.
[5] Meghatározhatóak a jogi személyek és a nem jog személy szervezetek azon alapvető kritériumai és adatai, amelyek egyrészt megkülönböztetik a többi jogalanytól, másrészt rendszerbe terelhetővé teszik a több százezer ma létező, működő jogi személy és egyéb szervezeti jogalanyok nyilvántartását.
[6] Bár Magyarországon hagyományosnak tekinthető, hogy a „kereskedelmi czégeket” bírósági nyilvántartásba veszik [lásd a kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk 7. §-a szerint „[a] jelen törvény által előszabott bejegyzésekre a törvényszékek által kereskedelmi czégjegyzékek vezetendők”], a jelenlegi jogpolitikai körülmények azt indokolják, hogy állami hatósági nyilvántartásként kerüljön kialakításra az egységes jogi személy nyilvántartás. Ennek oka egyrészt, hogy a közjogi jogi személyekre vonatkozó nyilvántartások korábban sem tartoztak bírósági hatáskörbe, másrészt mind a hazai viszonyok között, mind az Európai Unió joga által a kereskedelmi cégnyilvántartások feladatköre olyan jelentős mértékben bővült, amely már túlmutat a bírósági nemperes eljárás keretein. Ilyen példaként említhető az uniós szintű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése az ún. eltiltott igazgatókról.
[7] A teljes nyilvántartás felállítása jogi, informatikai és logisztikai feladat is egyben, így a nyilvántartás fokozatos bővítését kell megvalósítani. A jogi személyek egységes nyilvántartásának felállítása, az egyes jogi személy típusok adatainak a rendszerbe integrálása, a szükséges normatív és eljárási feladatok végrehajtása fokozatosan valósulhat meg.
[8] A törvény megalkotásakor az első ütemben a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása kerül egyesítésre. A távlati cél azonban az, hogy a teljes jogi személyi kör adatainak egységes nyilvántartásban való megismerhetősége megvalósuljon.
[9] A létrejövő hatósági nyilvántartást vezető hatóság központi szervként jön létre kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel; területi szervekkel nem rendelkezik. A hatósági eljárásrend az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényen alapszik.
[10] A törvény az áttekinthetőség érdekében tételesen felsorolja az első ütemben a nyilvántartásba kerülő jogi személy-, illetve szervezettípusokat.
[11] A nyilvántartásban olyan jogalany típusok is szerepelni fognak – így például a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe –, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, azonban a cégnyilvántartásban szerepelnek, így a jogi személy nyilvántartásnak is a részét képezik. A törvény a közérthetőség érdekében a jogi személy fogalmat használja általánosan, azonban kimondja, hogy a rendelkezéseit a nyilvántartott nem jogi személy jogalanyokra is alkalmazni kell.
[12] A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések nem vezethetőek ki a jogrendszerből, és mivel szorosan kötődnek a nyilvántartáshoz, a törvény azokat az alapvető nyilvántartási szabályok között helyezi el.
[13] A társasházak jogi helyzete rendezést kíván. A társasházak korlátozott jogalanyisága mára meghaladottá vált, jogi személyként való kezelése és szabályozása indokolt. Ezen elgondolás mentén kezdődhet meg a társasházakra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata, és válhat majd a későbbiekben a társasház mint magánjogi jogi személy típus a nyilvántartás részévé.
[14] Továbbra is biztosítani kell, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzések alapjául szolgáló iratok, a nyilvántartási iratok (jellemzően a benyújtott, bejegyzést kérő kérelem mellékletei) bárki számára megismerhetőek legyenek. Kivételesen azonban felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek a nyilvános megismerés korlátozását indokolják. Bíróság rendelheti el azt, hogy a nyilvántartási irat bárki számára ne legyen megismerhető, csupán azok számára, akiknek az iratmegismerés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján biztosított. Ezen eljárás szabályait külön törvény szabályozza. A nyilvántartást vezető hatóság eljárása során keletkeznek azonban a nyilvántartási iraton kívül egyéb iratok is. Utóbbiak megismerhetőségére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
[15] A jogi személyek nyilvántartására vonatkozó alapvető rendelkezések között a törvényi szabályozás fenntart néhány hagyományos cégjogi elemet. Jogharmonizációs célból fenntart néhány olyan közhitelességhez kapcsolódó szabályt, amely a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló törvény keretei közé, annak absztrakciós szintje miatt nem illeszthető. Ezen túlmenően fenntartja a Cégközlönyt mint közzétételi és hirdetményi lapot.
[16] A nyilvántartási szabályozás hagyományosan megjeleníti a legfontosabb nyilvántartási adatokkal kapcsolatos követelményeket, így a törvény szintén tartalmazza a nyilvántartási számra, névre, székhelyre, képviselőkre vonatkozó alapvető szabályokat.
[17] Kiemelhető, hogy a szabályozás fenntartja a kézbesítési megbízott jogintézményét. Az elektronikus kommunikáció és kapcsolattartás egyre nagyobb szerepet tölt be a jogi személyek, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti, illetve hatóságokkal, bíróságokkal fennálló viszonyban, azonban a külföldi személyek (természetes személyek vagy szervezetek) felé még mindig a postai, papíralapú kommunikáció bír elsődleges relevanciával. A külföldi elem miatti adminisztratív teher azonban indokolatlanul elnehezítheti a hazai hivatalos ügyintézést, így a kézbesítési megbízott jogintézményének fenntartása indokolt. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a kézbesítési megbízott már elektronikus kapcsolattartás útján legyen elérhető, így olyan személy lehet csak kézbesítési megbízott, aki megfelel a törvényi feltételeknek és elektronikus kapcsolattartásra képes.
[18] A törvény a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket és a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat szabályozza. A magánjogi jogi személyek tekintetében ez azzal jár, hogy a nyilvántartásuk és a működésükkel összefüggő állami feladatok szétválasztásra kerülnek. Bírósági hatáskörben marad különösen az általános törvényességi felügyeleti jogkör, valamint a jogutód nélküli megszüntetési eljárások (végelszámolás, kényszertörlés) lefolytatása.
[19] A nyilvántartást vezető hatóság elsődleges feladata a nyilvántartás vezetése, a nyilvántartási eljárás lefolytatása. Fontos garanciális rendelkezés, hogy a nyilvántartásba csak szabályozott és átlátható módon lehet adatot bejegyezni, adatot – a változtatás, a törlés bejegyzésével – változtatni, törölni. Bejegyzésre kizárólag kérelemre, bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra hivatalból kerülhet sor, továbbá a nyilvántartást vezető hatóság hivatalból csak a törvényben meghatározott esetben jegyezhet be adatot.
[20] A nyilvántartásban szereplő jogi személyek adatai között szereplő ún. hitelezővédelmi adatok (pl. a jogi személy jogutód nélküli megszüntetési eljárására, jogi személlyel szemben alkalmazott hátrányos intézkedések, így különösen büntetőjogi intézkedések, végrehajtás) minden nyilvántartott jogalany tekintetében azonos módon kerülhetnek a nyilvántartásba, vagyis az arra jogosult hatóság felhívására, bíróság elrendelésére. Ezekben az esetekben a nyilvántartást vezető hatóság az adat helyességét nem vizsgálja, csupán a jogi személy, illetve a bejegyzett érintett személy azonosíthatóságát és a kapott értesítésben foglaltak konzisztenciáját vizsgálja.
[21] A jogi személy nyilvántartásba kerülő alapvető adatai (például elnevezése, székhelye), a működéséhez kapcsolódó adatai (például képviselete, képviselője) a jogi személy határozatain alapuló adatok.
[22] A jogi személy nyilvántartásba vételének, adatai változásának bejegyzése főszabályként a jogi személy kérelmére induló nyilvántartási eljárás eredménye. Ez természetesen továbbra sem érinti a külön törvényi rendelkezések szerint előírt alapítási és egyéb előzetes engedélyezési előírásokat, azok változatlanul érvényesülnek. A jogi személynek azonban kérelméhez csatolnia kell ezen engedélyét, valamint a jogszabályban előírt, a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló okiratokat.
[23] A kérelemre induló nyilvántartási eljárás az okiratokon alapuló nyilvántartási megoldásról a kérelem alapú elbírálásra tér át. A nyilvántartási eljárás regisztratív eljárás.
[24] A regisztratív eljárás azonban nem azt jelenti, hogy a nyilvántartásba a kérelem tartalma és a kérelem adatai vizsgálat nélkül bejegyzésre kerülhetnek. A Polgári Törvénykönyv Országgyűléshez 2012-ben benyújtott javaslatának indokolása is kiemeli, hogy „[v]alamennyi jogi személy vonatkozásában alapelvként rögzíti a Javaslat, hogy a jogi személyek létrehozása a polgári jogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó döntés, amelyet szabadon, az állam egyedi beavatkozása nélkül hozhatnak meg. Az állam a jogi személyek alapításában az alapítás szabályainak normatív meghatározásával és a jogi személyek nyilvántartásba vételével vesz részt; ezt az utóbbi – közérdekvédelmi szempontból nélkülözhetetlen – mozzanatot sem használhatja fel egyedi beavatkozásra, mert a jogi személyek nyilvántartásba vételét csak jogszabályban normatív módon meghatározott okok alapján tagadhatja meg.”
[25] A nyilvántartást vezető hatóság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése. A regisztratív jellegű eljárásban a nyilvántartást vezető hatóság által lefolytatott vizsgálat a jogi személy (cégek, civil szervezetek) nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és egyéb kérelemre induló nyilvántartási eljárásában csak a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjed ki, a nyilvántartás adatai mögött meghúzódó anyagi jogviszonyok vizsgálatára, a polgári jogi jognyilatkozatok, a létesítő okirat érdemi tartalmi vizsgálatára nem terjed ki. Ez biztosítja, hogy a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyek a Polgári Törvénykönyv diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körébe tartoznak.
[26] A nyilvántartást vezető hatóság ugyanis a jogi személy nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirat későbbi módosítása miatti változásbejegyzéskor nem azt „engedélyezi”, hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsák meg vagy működtessék a szervezetet, hanem azt vizsgálja, hogy a Polgári Törvénykönyvben és egyéb jogszabályban előírt, feltétlen érvényesülést kívánó feltételeknek a bejegyezni kért jogi személy, illetve adat megfelel-e.
[27] A nyilvántartási eljárások, így a kérelemre induló nyilvántartási eljárás is elektronikus ügyintézésen alapul. A kitöltött kérelemben valamennyi releváns adat, információ feltüntetésre kerül, így azok humán erőforrás alkalmazása nélkül, és a digitális szolgáltatások során együttműködő szervek közötti kapcsolattartás útján is ellenőrizhetőek.
[28] A kérelem űrlapjának és mellékleteinek összhangban kell állnia. A jogi képviselő szerepe a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban felértékelődik, mert a jogi képviselő garantálja a kérelem konzisztenciáját, valamint azt, hogy elvégezte a bejegyzési kérelem mellékletét képező iratok törvényességi szempontú vizsgálatát.
[29] A nyilvántartást vezető hatóság a kérelemről automatikus döntéshozatali eljárásban vagy teljes eljárásban dönt. A kérelemre induló nyilvántartási eljárásokban akkor kerül sor teljes eljárásra, ha az eljárás során jogi akadály lép fel, az informatikai lehetőségek gátat szabnak az automatikus döntéshozatalnak, illetve azt közérdekvédelmi, hitelezővédelmi szempontok indokolják.
[30] A nyilvántartási eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben egységesen bírósági felülvizsgálati út áll rendelkezésre. A forgalom biztonságának elsődlegessége miatt a nyilvántartásba történő bejegyzés a nyilvántartást vezető hatóság bejegyzési aktusával véglegessé válik, ellene fellebbezésnek nincs helye. A bejegyző határozat jogszabályba ütközése vagy a nyilvántartást vezető hatóság eljárásának szabálytalansága esetén közigazgatási per indítható.
[31] A kérelemre lefolytatott eljárásban a kérelem elutasítása esetén is véglegessé válik a hatóság határozata, fellebbezésre nincs lehetőség, hanem a bejegyzési kérelem elutasítása is csak közigazgatási perben támadható. Az egyfokú hatósági eljárás mellett is érvényesülnek természetesen a közigazgatási rendtartásból következő, a hatóság saját hatáskörében meghozható döntéskorrekciós eszközök.
[32] A bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási perrendtartás szabályaira tekintettel e törvényben néhány garanciális rendelkezés kimondása szükséges. Fontos rámutatni arra, hogy az egyik hagyományos társasági jogi elv, amely szerint a nyilvántartásba bejegyzett, vagyis megalapított jogi személyt visszamenőlegesen nem lehet törölni a nyilvántartásból az alapítás érvénytelenségének megállapítása esetén sem. Vagyis nem tehető meg nem történtté egy már a nyilvántartásba is bejegyzett alapítás. Ilyen esetben tehát nem lehet reparálni a jogsértést, hanem azt kell biztosítani, hogy a törvényellenesen megalapított jogi személy a nyilvántartásból mielőbb törlésre kerüljön állami kényszerrel, vagyis kényszertörlési eljárás lefolytatásával. Ezen eljárással megtörténik a tulajdoni és egyéb jogviszonyok lezárása, és ezt követően törölhető a jogi személy a nyilvántartásból.
[33] A nyilvántartott jogi személyek jogutód nélküli megszüntetési eljárásai bírósági feladatkörben maradnak. A végelszámolás, a felszámolási eljárás, a kényszertörlési eljárás lefolytatása, és annak végén a jogi személy megszűnésének megállapítása tehát továbbra is bírósági nemperes eljárás keretében, külön törvényekben szabályozott. Ebből következően bár a jogi személyek jellemzően kérelmükre kerülnek nyilvántartásba vételre, a nyilvántartásból való törlésük bírósági elrendelésre történik. A törvény csupán a jogi személyiség nélküli két cégformánál tartja fenn azt a lehetőséget, hogy kérelmére kerüljön a szervezet törlésre, ha a törléshez szükséges feltételek megtörténtét igazolta.
[34] A bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra nyilvántartásba kerülő adatcsoportokat a törvény meghatározza. A bírósági elrendelésre történő nyilvántartási bejegyzésnek egy különös formája a bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület nyilvántartásba vétele, adatai változásának bejegyzése és törlése. Ezeknél a vallási jogi személy formáknál a jogi személy a bírósághoz adja be a nyilvántartásba vételi kérelmét és változásbejegyzési kérelmét, és ha a kérelemnek a bíróság helyt ad, a jogi személyt és adatait (később azok változását) nem bírósági nyilvántartásba jegyzi be, hanem a kérelemnek helyt adó végzés alapján a bíróság bírósági elrendelést bocsát ki a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzés érdekében. Vagyis ezeknél a jogi személyeknél a kérelmezési szakasz a bíróság előtt zajlik, és a nyilvántartásba nem a jogi személy kérelmezi, hanem a bíróság rendeli el a bejegyzést.
[35] A törvény szabályozza azokat a bejegyzési eseteket, amelyek nem kérelemre, hatósági felhívásra vagy bírósági elrendelésre történnek. Ilyen jellegű bejegyzések formája, ha az Európai Unió más tagállamának nyilvántartása ad át bejegyzés céljából információt. Továbbá hivatalbóli intézkedéssel kerül sor bejegyzésre akkor is, ha a nyilvántartott adatok koherenciájának fenntartása érdekében van arra szükség.
[36] A hatósági felhívásra, vagy bírósági elrendelésre (hivatalból) bejegyzett adat kijavítása iránti eljárás hagyományosnak, bár kivételes eljárásnak tekinthető a magánjogi nyilvántartási eljárási szabályozásban. Nem zárható ki ugyanis az az eset, hogy más hatóságtól, bíróságtól, egyéb szervezettől bejegyzés céljából továbbított üzenetben az érintett jogi személy adatai helyesen kerülnek feltüntetésre, vagyis a bejegyzésnek nincs akadálya, azonban az adattovábbítás maga hibás, mert például nem a bejegyzéssel érintett jogi személyre vonatkozik. Ugyanígy nem zárható ki az az eset sem, hogy egy hitelezővédelmi bejegyzés, például bejegyzett végrehajtási eljárás megszüntetése miatt a végrehajtás bejegyzése törlésének van helye, azonban a törlési felhívás vagy elrendelés hiányában az mégsem kerül törlésre a jogi személy adatai közül. Ezen helyzetek rendezésére a továbbiakban is lehetőséget kell biztosítani. Fontos kiemelni azonban, hogy ezen eljárás nem a hatósági felhívás vagy bírósági elrendelés alapját képező döntés megváltoztatására irányul, vagyis nem jogorvoslati eljárás. A kijavítás célja csupán annyi, hogy a felhívás vagy elrendelés alapjául szolgáló határozattal összhangban, helyesen (az érintett jogi személy tekintetében és helyes adattartalommal) tartalmazza a nyilvántartás a szükséges adatokat, vagy hogy megtörténjen az elmaradt hatósági felhívás vagy bírósági elrendelés kibocsátása.
[37] Az automatikus döntéshozatallal a nyilvántartási eljárások oly mértékben gyorsulhatnak fel, hogy a kérelem kitöltése során adatfelcserélésből eredően téves, de egyébként a nyilvántartásba bejegyezhető kérelmek korrekciójára a bejegyzés megtörténte előtt nem lesz mód. Ilyen eset lehet az például, ha vezető tisztségviselő és cégvezető bejegyzését is kérelmezik, azonban adataik összecserélődnek a kérelemben. A helyesbítési eljárás ezen téves kérelmeken alapuló bejegyzések gyors javítását hivatott szolgálni úgy, hogy a helyesbítés tényének feltüntetése mellett a tévesen bejegyzett adat törölt adatként se jelenjen meg.
[38] Az Európai Unió tagállamainak nyilvántartása közötti kapcsolat egyre bővülő, az együttműködés felé elmozduló tendenciát mutat. Kezdetben a tagállamoknak csupán azt kellett biztosítania, hogy más tagállam részére is elérhetővé váljanak egyes cégadatok és cégiratok, valamint európai uniós szinten került bevezetésre az EUID mint egyedi azonosító. Mára az európai uniós előírásokból a tagállami nyilvántartások közötti egyre szorosabb kapcsolat rajzolódik ki. Így különösen említhető, hogy a Magyarországon bejegyzett fióktelep közreműködése, vagyis kérelme nélkül, a külföldi vállalkozást nyilvántartó tagállam nyilvántartásának BRIS rendszeren keresztül érkező adattovábbítása útján kerülnek frissítésre a külföldi vállalkozásnak a magyar nyilvántartásban feltüntetett adatai. És ugyanígy a nyilvántartást vezető hatóság a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a nyilvántartásba való bejegyzéséről, valamint a nyilvántartásból való törléséről a BRIS rendszeren keresztül értesíti a külföldi vállalkozás bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartását. Erre a szoros kapcsolatra tekintettel a törvény több rendelkezése is ismertet európai uniós szintű nyilvántartási, adathozzáférési és egyéb tájékoztatási szabályokat. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy ezen európai normák a nyilvántartott jogi személyek csupán egy részét érintik, a jogharmonizációs kötelezettség alá eső jogi szabályozás egy része végrehajtási szintű normában kerül megjelenítésre.
[39] A nyilvántartott jogi személyek nyilvántartást vezető hatóság általi értesítése, felhívása új intézkedésként, szolgáltatásként jelentkezik. A jogi személyek számára a nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet főszabályként kötelezővé válik, ugyanakkor a jogi személyek jelentős része állandó jogi képviselővel nem rendelkezik, és emiatt sokszor nincs is tisztában azzal, hogy a nyilvántartás tekintetében milyen aktuális kötelezettségei állnak fenn.
[40] A jogi személy értesítésére abban az esetben kerül sor, ha a nyilvántartás adataiból előre látható, hogy a jogi személynek rövid időn belül az adatának módosítását kell kezdeményeznie (például közeljövőben lejáró határozott idejű képviseleti jog). Ez az értesítés emlékeztetőül, tájékoztatásul szolgál csupán.
[41] A jogi személy felhívására akkor kerül sor, amikor a nyilvántartás adataiból már a jogi személy mulasztása, illetve adathiba vagy hiányosság állapítható meg. A felhívási helyzet előállhat amiatt, mert a jogi személy az értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem hozta meg, és előállhat olyan körülmény miatt is, amelyet a jogi személy előre nem láthatott, így intézkedni sem tudott korábban (például a bejegyzett vezető tisztségviselője más jogi személyben betöltött szerepe miatt kényszertörlési eljárásban eltiltás hatálya alá került, és emiatt törölték a nyilvántartásból). A felhívásban foglaltak elmulasztásának ebben az esetben már az a jogkövetkezménye, hogy a nyilvántartást vezető hatóság a bíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
[42] A hagyományos nyilvántartási adatról való igazolások mellett (kivonat, másolat) új, illetve megújított szolgáltatások is rendelkezésre állnak. A nyilvántartás megbízhatóságába vetett bizalom megerősítése és a visszaélések megakadályozása érdekében hangsúlyossá válik a nyilvántartás-figyelési szolgáltatás.
[43] A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével felmerülő állami feladatok összekapcsolódnak a nyilvántartás vezetésével. Az elektronikus beszámoló rendszer a nyilvántartás elkülönített résznyilvántartásaként működhet. Ez biztosítja egyrészt azt, hogy a beszámolórendszer önállóan tudjon működni, ugyanakkor másrészt a szoros kapcsolódással a két rendszer közötti szükségszerű adatkapcsolat gördülékenyen biztosítható.
[44] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Bevezető rendelkezések
1. § [A törvény hatálya]
(1) E törvény állapítja meg az e törvényben meghatározott típusú jogi személy jogi személyek nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) történő nyilvántartásának módját, a nyilvántartás tartalmának, a nyilvántartási eljárásnak, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve számviteli jogszabály szerinti beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) közzétételének szabályait, valamint a nyilvántartás tartalmának megismerésére vonatkozó szabályokat.
(2) E törvény alkalmazása során az e törvény hatálya alá tartozó nem jogi személy jogalany típusra is alkalmazni kell e törvénynek a jogi személyre előírt rendelkezéseit.
2. § [A nyilvántartásban szereplő jogalany típusok]
(1) A cégformák a következők:
1. a gazdasági társasági formák önálló cégformái:
a) a közkereseti társaság;
b) a betéti társaság;
c) a korlátolt felelősségű társaság;
d) a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
2. a szövetkezet;
3. a közjegyzői iroda;
4. a végrehajtói iroda;
5. az egyesülés;
6. az erdőbirtokossági társulat;
7. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);
8. az egyéni cég;
9. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
10. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
11. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
12. az európai szövetkezet;
13. az európai gazdasági egyesülés;
14. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:
1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület a párt kivételével;
2. az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet;
3. a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség;
4. törzskönyvi jogi személynek nem minősülő köztestület, amelynek hatóság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli;
5. az alapítvány, a közalapítvány;
6. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár;
7. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénztárak szövetsége, és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztár;
8. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja;
9. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet (a továbbiakban: MRP-szervezet);
10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület.
3. § [Nonprofit gazdasági társaság]
(1) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és nevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
(2) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a nyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. A nonprofit gazdasági társaság nem önálló szervezeti forma, hanem az érintett gazdasági társaság működési formája.
(3) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a névben a társasági forma megjelölése előtt fel kell tüntetni.
(4) A nonprofit gazdasági társaság a nonprofit jellegét nem szüntetheti meg. A nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
(5) A nonprofit gazdasági társaság a társaság vagyonából a tag javára tagsági jogviszonyára tekintettel sem tőkeleszállítási, sem egyéb okból kifizetést nem teljesíthet.
(6) A nonprofit gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyon a nonprofit gazdasági társaság által megjelölt, a nonprofit gazdasági társaság tevékenységével azonos vagy hasonló célú nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt vagy egyesületet illeti. Rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyontárgy a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.
4. § [Közhasznú nonprofit gazdasági társaság]
(1) A nonprofit gazdasági társaság az Ectv.-ben meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre bíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget a nonprofit gazdasági társaság nevében feltüntetheti.
(2) A nonprofit gazdasági társaság az Ectv. 32. § (3)–(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, ha a nonprofit gazdasági társaság közszolgáltatási szerződést kötött és teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.
(3) Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a létesítő okirat rendelkezései szerint közcélokra kell fordítani. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyontárgy a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.
5. § [A nyilvántartó hatóság, az alapvető adatkezelési rendelkezések]
(1) A nyilvántartást vezető hatóság (a továbbiakban: Hatóság) vezeti a nyilvántartást, lefolytatja az e törvényben meghatározott eljárásokat, ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Adatkezelőként a nyilvántartás vezetése, a nyilvántartási ügyek intézése, az Európai Unió más tagállamainak nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátása, valamint a nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer működtetése a Hatóság hatáskörébe tartozik. A Hatóság a nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer részeként a nyilvántartási eljárás és a nyilvánosság biztosítását szolgáló informatikai rendszert (a továbbiakban: nyilvántartási portál) működtet.
(3) A Hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából a nyilvántartás vezetése, a nyilvántartási ügyek intézése, valamint a nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer működtetése során – az ahhoz szükséges mértékben és ideig – kezeli mindazon személyes adatokat, amelyek e feladatok ellátásához kapcsolódnak. A Hatóság a nyilvántartásba bejegyzett természetes személyre vonatkozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot a természetes személynek a nyilvántartásból való törléséig tárolja.
(4) A nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer használata során az eljáró bíróság, ügyészség vagy hatóság alkalmazottai azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat át kell adni a Hatóság részére, amely azokat kizárólag az azonosítás céljából és az eljárás befejezéséig kezeli.
(5) A Hatóság a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
6. § [A nyilvántartás]
(1) A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás.
(2) A nyilvántartás a jogi személyre vonatkozóan az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott adatokat tartalmazza.
(3) A nyilvántartás e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott résznyilvántartásokra is elkülöníthető.
(4) A Hatóság a természetes személyek és nem természetes személyek azonosítása céljából legfeljebb az alábbi adatokat tarthatja nyilván, illetve kezelheti:
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy esetén a családi és utónevét, a születési családi és utónevét, a születési helyét, a születési idejét, az anyja születési családi és utónevét, az állampolgárságát, a személyi azonosítóját vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosítóját, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét, az adóazonosító jelét, valamint szakmai tevékenysége keretein belül eljáró természetes személy esetén kamarai azonosító számát vagy egyéb nyilvántartási számát,
b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy esetén az állampolgársága szerinti úti okmányában feltüntetett családi és utónevét, a születési helyét, a születési idejét, az anyja születési családi és utónevét, az állampolgárságát, a megadott lakóhelyét, és – ha ilyen adattal rendelkezik – az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítót az ország megadásával,
c) a belföldi nem természetes személy esetén a megnevezését, a székhelyét, a nyilvántartási számát – ideértve az EUID-t is –, az adószámát, – ha ilyen adattal rendelkezik – a közösségi adószámát, nem a Hatóság által nyilvántartott nem természetes személy esetében továbbá a nyilvántartását vezető belföldi szerv nevét, valamint
d) a külföldi nem természetes személy esetén a megnevezését, a székhelyét, – ha ilyen adattal rendelkezik – a nyilvántartási számát, illetve EUID-ját, a nyilvántartását vezető külföldi szerv nevének megadásával, az adószámát, adószám hiányában az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítót az ország megadásával.
(5) A nyilvántartásba a természetes személy
1. a jogi személy tagjaként, alapítójaként, vagy egyéb jogállás alapján alapítói vagy tulajdonosi jogok gyakorlójaként,
2. a jogi személy ügyvezetését ellátó személyként,
3. a jogi személy képviselőjeként,
4. a tulajdonosi ellenőrzési feladatokat ellátó személyként,
5. könyvvizsgálatot vagy egyéb ellenőri feladatokat ellátó személyként,
6. a jogi személyre vonatkozó jogszabályban előírt vagy lehetővé tett, a jogi személy működése során létrehozott szerv tagjaként vagy tisztségviselőként,
7. kiskorú vagy gondnokolt személy törvényes képviselőjeként,
8. kézbesítési megbízottként,
9. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásában, a jogi személy jogutód nélküli megszűnését vagy megszüntetését eredményező bírósági nemperes eljárásban a bírósági elrendelésre bejegyzett eljáró személyként,
10. a jogi személy felett törvényességi felügyeletet gyakorló bíróság vagy hatóság elrendelésére vagy felhívására bejegyzett eljáró személyként,
11. a jogi személlyel szemben alkalmazott bírósági vagy hatósági büntetőjogi intézkedéssel összefüggésben bíróság vagy hatóság elrendelésére vagy felhívására bejegyzett eljáró személyként, valamint
12. törvény előírása alapján
kerülhet bejegyzésre.
7. § [A nyilvántartási adat, nyilvántartási irat, az irattár]
(1) A nyilvántartás jogalanyonként tartja nyilván a jogalanyra vonatkozó, a nyilvántartásba bejegyzett jogokat, tényeket vagy adatokat (a továbbiakban együtt: adat), valamint a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartásban a törölt adatnak is megállapíthatónak kell lennie.
(2) Jogszabályban meghatározott esetben a Hatóság a jogi személy adatait és az iratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja.
(3) A nyilvántartási irat a nyilvántartási eljárás iránti kérelemhez, a bírósági elrendeléshez, a hatósági felhíváshoz, valamint az egyéb irathoz csatolt, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat.
(4) A Hatóság elektronikus okirat formájában, elektronikus irattárban tartja nyilván a nyilvántartási iratokat, valamint a Hatóság eljárása során keletkezett egyéb iratokat.
2. A közhitelesség, a nyilvánosság, a Cégközlöny
8. § [A nyilvántartásba való bejegyzés joghatása]
(1) A nyilvántartás közhitelességére a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló törvény és a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen alkalmazandóak.
(2) A jogi személy a nyilvántartási adatára, illetve a nyilvántartási iratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a nyilvántartásba bejegyzésre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy a nyilvántartási adatot, illetve a nyilvántartási iratot már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy a nyilvántartási adat, illetve a nyilvántartási irat megismerésére nem volt lehetősége.
(3) Ha a nyilvántartásba bejegyzett adat, illetve a nyilvántartási irat tartalma egymástól eltér, a nyilvántartásba bejegyzett adat az irányadó. Harmadik személy hivatkozhat olyan adatra vagy iratra is, amely tekintetében a jogi személy nem tett eleget a bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az iratban foglaltakhoz bejelentés és nyilvánosságra hozatal hiányában nem fűződik joghatás.
(4) Ha a jogi személy a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat bejelentette, és azok a nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a jogi személy csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.
9. § [A nyilvántartás nyilvánossága]
(1) Ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik, nyilvános a nyilvántartásba bejegyzett – hatályos és nem hatályos –, illetve törölt adat, a nyilvántartási irat, valamint a közzétett számviteli beszámoló.
(2) A jogi személy nyilvántartási adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása, a nyilvántartási iratról, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint megismerhető iratról és a közzétett számviteli beszámolóról másolat kiadása kérhető a Hatóságtól, a fővárosi és a vármegyei kormányhivatal kirendeltségeként működő járási vagy fővárosi kerületi hivataltól és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt szervtől.
(3) A nyilvántartásba bárki betekinthet, arról feljegyzést készíthet. A Hatóság biztosítja egyes nyilvántartási adatok elektronikus úton történő ingyenes megismerését.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a Hatóság eljárásában keletkezett irat megtekintésére, másolatkészítésére, adatkezelésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogi személy vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottsági tagja, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott iratbetekintésre jogosult.
10. § [A nyilvántartás nyilvánosságának korlátai]
(1) A nyilvántartásba bejegyzett természetes személy családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve nyilvános adat, azonban a 6. § (4) bekezdésében meghatározott, a természetes személy azonosítását szolgáló és a nyilvántartásba bejegyzett egyéb adata nem nyilvános adat.
(2) A természetes személy nyilvántartásból való végleges törlésétől számított tíz év után a természetes személy egyetlen adata sem nyilvános.
(3) Ha e törvény vagy jogszabály valamely nyilvántartási adat tekintetében arról rendelkezik, hogy az nem nyilvános, akkor annak megismerésére az jogosult, akit törvény erre feljogosít. A jogi személy vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottsági tagja, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott, és a jogi személy nyilvántartási adatai közé bejegyzett személyek nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak. Nem nyilvános adat megismerésére egyéb esetben az jogosult, aki magát azonosítja és megjelöli a nem nyilvános adatra vonatkozó adatigénylése célját.
(4) Az Ákr. rendelkezései szerint megismerhető iratok:
1. a kérelem, a bírósági elrendelés, a hatósági felhívás űrlapja,
2. a visszautasított, illetve elutasított kérelem melléklete,
3. a megszüntetett eljárásban benyújtott kérelem melléklete,
4. a Hatóság általi adatigénylés eredményeként kapott adatszolgáltatást tartalmazó irat vagy értesítés, ha az adatigényléssel érintett természetes személy nyilvántartásba való bejegyzésére nem kerül sor,
5. a nyilvános irat, amelynek Ákr. szerinti megismerhetőségéről a bíróság törvény alapján rendelkezett,
6. az egyesület szervének jelenléti íve, valamint
7. az egyesület, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház tagnyilvántartása.
11. § [Kiemelt adatigénylők számára biztosítható adatmegismerés]
(1) Kiemelt adatigénylő
a) a bíróság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, a rendvédelmi szerv, a szabálysértés miatt eljáró hatóság, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a végrehajtást foganatosító szerv, illetve személy (a végrehajtást foganatosító szerv, illetve személy a továbbiakban együtt: végrehajtó), a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamara, a Központi Statisztikai Hivatal,
b) e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kiemelt adatigénylőként meghatározott személy, hatóság vagy egyéb jogalany, valamint
c) az a személy, hatóság vagy egyéb jogalany, amelyre vonatkozó törvény a nyilvántartási adat vagy irat megismerését az a) vagy a b) pont szerinti kiemelt adatigénylővel azonos módon teszi lehetővé.
(2) Nem nyilvános adat megismerésére is jogosult az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kiemelt adatigénylő, amelynek a nem nyilvános adat megismeréséhez való jogát törvény lehetővé teszi, valamint – közfeladatai ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett – az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt adatigénylő.
12. § [A Cégközlöny]
(1) A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amely a nyilvántartási portálnak a része. A Cégközlöny egyes közleményei a nyilvántartási portálról nem távolíthatók el.
(2) A Cégközlönyben jogszabályi rendelkezés alapján kerül közzétételre a bíróság által hozott, jogi személyre vonatkozó határozat rendelkező része.
(3) Közzétételre kerülnek azok a közlemények is, amelyeknek a Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a jogi személyt kötelezi.
13. § [E-Justice portál]
(1) Az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice portál) keresztül hozzáférhető a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jogszabályban meghatározott adatai és nyilvántartási iratai.
(2) Az e-Justice portálon ingyenesen ismerhetőek meg az (1) bekezdés szerinti szervezet képviseletére jogosult személy hatályos nyilvános adatai, valamint a szervezet jogszabályban meghatározott egyes további hatályos nyilvántartási adatai. A szervezet ingyenesen megismerhető adatát meghaladó nyilvántartási adatra és iratra vonatkozó információért jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni, amelynek összege nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségek mértékét.
A NYILVÁNTARTÁSI ADATOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. A jogi személy nyilvántartási száma, elnevezése
14. § [A nyilvántartási szám, az EUID]
(1) A jogi személy az azonosítására és valamennyi, a nyilvántartásban szereplő más jogi személytől való megkülönböztetésére alkalmas nyilvántartási számot kap.
(2) A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete a nyilvántartási szám mellett európai egyedi azonosítót (a továbbiakban: EUID) kap, amely lehetővé teszi a tagállami nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: BRIS rendszer) keresztül történő adatcsere során a jogi személy egyértelmű azonosítását.
15. § [A jogi személy elnevezése]
(1) A jogi személy elnevezésére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a jogi személy elnevezését törvény állapítja meg.
(2) A jogi személy elnevezésére (nevére) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:6. §-át és e törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi személy elnevezésének (nevének) legalább vezérszót és a jogi személy típus vagy forma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, amit jogszabály kötelezően előír. A név a vezérszót követően tartalmazhatja a jogi személy alapvető tevékenységére utaló jelzőt. A névhez szükség szerint jogszabályban meghatározott toldat járul, amelyet a Hatóság a nyilvántartásba hivatalból jegyez be és hivatalból töröl.
(4) A jogi személy nevével összefüggő további követelményeket jogszabály állapítja meg.
(5) A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése szerinti név alatt a névfoglalással lefoglalt elnevezést is érteni kell, továbbá a név viselésének joga azt a jogi személyt illeti meg, amelyik a nyilvántartási kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a névfoglalással élt vagy azzal előbb élt.
16. § [Kizárt elnevezések, a névre vonatkozó egyéb feltételek]
(1) A jogi személy nevében nem szerepelhet a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható személy neve vagy kifejezés.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a névben nem szerepelhet a közhatalmi vagy közigazgatási szervek hivatalos, illetve a köznyelvben használt elnevezése.
(3) A jogi személy neve – a köztestület kivételével – nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik.
(4) A névben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha
a) a jogi személyben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
b) a jogi személy tartós állami tulajdoni körbe tartozik, vagy
c) a jogi személy által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.
(5) A névben jogszabályban meghatározott feltételek esetén szerepelhet
a) a történelem kiemelkedő személyiségének a neve, illetve
b) a jogi személy tagjának vagy alapítójának a neve.
(6) Olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a jogi személy nevében szerepeltetni.
4. A jogi személy székhelye, telephelye, a fióktelepe, a tevékenysége elsődleges folytatásának helye
17. § [A jogi személy székhelye, telephelye]
(1) A jogi személynek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie.
(2) A jogi személy székhelye a levelezési címe, ahol a jogi személy a papíralapú iratok átvételéről köteles gondoskodni, és amely – a (3) bekezdés szerinti esetet kivéve – a központi ügyintézés (ügyvezetési döntéshozatal) helye. A jogi személynek a székhelyét a székhelyéül szolgáló ingatlanon úgy kell megjelölnie, hogy az a székhelyéül szolgáló ingatlan külső megtekintésével biztosítsa a székhely azonosítását.
(3) A központi ügyintézés helye eltérhet a székhelytől gazdasági társaság esetén, továbbá azon szervezeti formák esetén, amelyekre a gazdasági társaságokra vagy valamely gazdasági társasági formára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, feltéve, hogy a szervezeti formákra vonatkozó jogszabály eltérően nem rendelkezik. A központi ügyintézés helyét a nyilvántartásban is fel kell tüntetni.
(4) Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének címe, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének címe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének címe.
(5) A jogi személy telephelye a jogi személy tevékenysége gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt, Magyarországon található, tartós, önállósult üzleti (üzemi, szervezeti) letelepedéssel járó helye. A telephelyet a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(6) Jogi személy székhelye és telephelye olyan ingatlan lehet, amely a jogi személy tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a jogi személy jogosult.
(7) A jogi személy székhelye székhelyszolgáltatás útján is biztosítható.
18. § [A gazdasági társaság fióktelepe, a tevékenysége elsődleges folytatásának helye]
(1) A magyarországi székhelyű gazdasági társaság külföldön lévő gazdálkodási szervezeti egysége a társaság fióktelepe, amelynek a nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a gazdasági társaságnak igazolnia kell, hogy a fióktelepet külföldön nyilvántartásba vették.
(2) Az EUID-val rendelkező jogi személy az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetve tevékenysége gyakorlásának elsődleges helyét áthelyezheti az Európai Unió más tagállamába is. A jogi személy ez irányú döntése – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem igényli a székhelyének módosítását. A tevékenység elsődleges folytatásának, illetve tevékenység gyakorlása elsődleges helyét a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
5. A jogi személy képviselete, a kézbesítési megbízott
19. § [Képviselet]
(1) A jogi személy képviseletére vonatkozó rendelkezéseket a jogi személyre irányadó jogszabály állapítja meg. A jogi személy törvényes képviseletét ellátó vezető tisztségviselőt a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(2) A jogi személy Ptk. 3:30. §-a szerinti szervezeti képviselője a nyilvántartásban feltüntethető. A jogi személynek törvényes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselővel rendelkeznie kell.
(3) A jogi személy írásbeli képviselete a jogi személy nevében történő aláírásra való jogosultság.
(4) A képviselet módja – ideértve az írásbeli képviseletet is – önálló vagy együttes lehet. A képviselet és az írásbeli képviselet módja csak azonos lehet. Kettőnél több képviseletre jogosult esetén a jogi személy úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes képviseleti jog illet meg, vagy hogy az együttes képviseletre jogosultak közül az egyik mindig meghatározott személy.
(5) Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – képviselheti a jogi személyt.
20. § [Címpéldány, a képviseleti jog fennállásának igazolása]
(1) A jogi személy képviseletére jogosult személy bejegyzése során a nyilvántartási kérelem mellékleteként benyújtható a papíralapon készült, elektronikus okirattá átalakított közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásminta (a továbbiakban együtt: címpéldány). Jogszabályban meghatározott esetben a címpéldány a képviseletre jogosult személy bejegyzését követően is benyújtható.
(2) A képviseletre jogosultnak a jogi személy nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a Hatósághoz benyújtott címpéldány tartalmazza.
(3) A címpéldányon fel kell tüntetni a jogi személy nevét, a képviseletre jogosult nevét, a képviselet jogcímét, a képviselet módját, valamint a képviseletre jogosult aláírási mintáját. A képviseletre jogosult munkavállaló kérésére a címpéldányon a jogi személynél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
(4) A képviseleti jogosult a képviseleti joga fennállását a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezése szerint is igazolhatja.
21. § [Kézbesítési megbízott]
(1) Ha a nyilvántartásba külföldi jogi személy, egyéb külföldi szervezet, továbbá olyan külföldi természetes személy bejegyzését kérik, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel és nem szerepel a Dáptv. szerinti elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: külföldi személy), a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.
(2) A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel és a Dáptv. 26. §-a szerinti hivatalos elérhetőséggel (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség) rendelkező jogi személy, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú, cselekvőképességében nem korlátozott és a Dáptv. szerinti személyes tárhellyel vagy aktivált felhasználói profillal rendelkező természetes személy lehet. A kézbesítési megbízott a Hatósággal szemben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Kézbesítési megbízotti feladatot a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottsági tagja a jogi személy vonatkozásában nem láthat el.
(3) A kézbesítési megbízottal rendelkező külföldi személy részére a Hatóság a hatósági iratot a kézbesítési megbízott Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségére küldi meg.
(4) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Hatóságnak, más hatóságnak, a közjegyzőnek vagy a bíróságnak a jogi személy működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére megküldött iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére haladéktalanul továbbítsa. Vélelmezni kell, hogy az irat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő ötödik munkanapon a külföldi személy számára is ismertté vált.
NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
A JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
6. A nyilvántartási eljárás közös szabályai
22. § [A nyilvántartási eljárás alapvető szabályai]
(1) A nyilvántartási eljárás a jogi személyek és adataik nyilvántartásba vételére, változására, törlésére, valamint – az e törvényben meghatározott esetben – a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Nyilvántartási eljárás a névfoglalási eljárás is.
(2) Hivatalból indult eljáráson e törvény alkalmazásában
a) a bírósági elrendelésre, és
b) a közjegyző, a végrehajtó, az ügyész, a közigazgatási hatóság bejegyzés iránti felhívására (a továbbiakban együtt: hatósági felhívás)
indult eljárást is érteni kell.
(3) A nyilvántartási eljárásban
a) hatóságon a hatósági felhívást kibocsátó közjegyzőt, végrehajtót, ügyészt,
b) hatóság határozatán a közjegyző és az ügyész határozatát, valamint a végrehajtó intézkedését
is érteni kell.
(4) A nyilvántartási eljárásban beadvány a kérelem, a bírósági elrendelés, a hatósági felhívás űrlapja, valamint a hatósági ügyben benyújtott egyéb irat, és az ezekhez mellékletként csatolt, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat (a továbbiakban együtt: beadvány).
(5) A nyilvántartási eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
(6) A jogi személy adatainak, azok változásának közzététele – ideértve a jogi személy nyilvántartásba vételének és törlésének közzétételét is – a nyilvántartásba történő bejegyzéssel valósul meg.
23. § [A beadvány alaki feltételei, a beadvány benyújtása]
(1) A nyilvántartási eljárásban a beadványt elektronikus űrlapon létrehozott nyomtatvánnyal kell előterjeszteni.
(2) Jogszabály iratminta kötelező használatát írhatja elő.
(3) Jogszabály a beadványhoz csatolandó kötelező mellékleteket határozhat meg.
(4) A beadvány mindaddig nem nyújtható be, ameddig – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő informatikai vagy formai benyújtási akadály fennáll. Egyéb esetben a helyes kitöltést az észlelt hibára vagy hiányosságra utaló figyelemfelhívás segíti.
24. § [Elektronikus kapcsolattartás]
(1) A Dáptv. 19. §-ában meghatározott személy, a hatósági felhívást kibocsátó közjegyző, végrehajtó a beadványát – e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvántartási portálról nyújtja be.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személy a beadványát nem e törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy papíralapon terjeszti elő, a Hatóság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. A Hatóság az egyéb beadvány hatálytalanságának tényéről a benyújtó személyt értesíti.
A KÉRELEMRE INDULÓ NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
7. A kérelemre induló eljárás szabályai
25. § [Névfoglalás]
(1) A névfoglalási eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(2) A Hatóság – a jogi képviselő által benyújtott – kérelemre dönt arról, hogy a választott elnevezéssel a nyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más jogi személy szerepel-e, továbbá lefolytatja a jogi személy elnevezésére vonatkozó feltételek vizsgálatát.
(3) Ha a névfoglalással a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy kíván élni, a (2) bekezdés szerinti kérelmet – jogi képviselő útján – a nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésére kötelezett személy terjesztheti elő.
(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a Hatóság a névfoglalási kérelemről automatikus döntéshozatallal határoz.
(5) Ha a Hatóság a kérelemnek helyt ad, a megjelölt nevet hatvannapos időtartamra a kérelmező, vagy az általa megjelölt, létesítendő jogi személy részére lefoglalja. Ez alatt az idő alatt ezen név más jogi személy tekintetében nem jegyezhető be, illetve a név nem foglalható le.
(6) Ha a jogi személy bejegyzésére vagy a neve változásának bejegyzésére irányuló kérelme benyújtására a névfoglalás időtartama alatt nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
(7) Ha a Hatóság a névfoglalási kérelemnek helyt ad, a névfoglalás tartama alatt benyújtott nyilvántartási eljárásban a név jogszabályszerűsége már nem vizsgálható.
(8) Névfoglalási eljárás lefolytatásának csak olyan jogi személy esetében van helye, amely a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kérelemre induló eljárás kezdeményezésére jogosult.
26. § [Kérelemre induló nyilvántartási eljárás esetei]
(1) A nyilvántartási eljárás kérelemre indul, kivéve, ha a bejegyzésre e törvény rendelkezése alapján bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra kerül sor.
(2) Kérelemre induló eljárás típusai:
a) a nyilvántartásba vétel iránti eljárás,
b) a változásbejegyzési eljárás,
c) az átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése iránti eljárás, valamint
d) a helyesbítés.
27. § [Általános eljárási szabályok]
(1) Az eljárásban nincs helye szünetelésnek.
(2) A kérelem elbírálásáig – kivéve az ismételt benyújtás lehetőségét – ugyanazon jogi személy nyilvántartásba vételére, illetve ugyanazon adat bejegyzésére újabb kérelem nem nyújtható be.
(3) A változásbejegyzési eljárás alatt más adatváltozás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtható, azonban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a korábban érkezett kérelmet kell előbb elbírálni.
28. § [A kérelem benyújtására kötelezett személy, a kötelező jogi képviselet]
(1) A kérelemre induló nyilvántartási eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőként ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, valamint a fél képviseletében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény alapján eljáró közjegyző járhat el. A 2. § (2) bekezdés 1–3. pontja szerinti jogi személy esetén törvény a jogi képviselő feladatainak ellátását további személyek számára is lehetővé teheti.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az Ectv. szerinti civil szervezet nyilvántartási eljárásában a jogi képviselet nem kötelező. Ha az Ectv. szerinti civil szervezet jogi képviselő nélkül jár el, a civil szervezet a kérelmét a törvényes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője útján köteles előterjeszteni, aki a 32. § (2) bekezdésében, a 33. §-ban és a 34. §-ban foglalt feladatokat is köteles ellátni.
(3) A nyilvántartási eljárásban csak egy jogi képviselőnek adható meghatalmazás.
(4) A kérelmet – az (5) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi személy törvényes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.
(5) Az alapítvány esetében a kérelmet – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – jogi képviselő útján az alapító nyújtja be. Ha az alapítványnak több alapítója van, a kérelmet az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén az erre a gyűlés által kijelölt alapító nyújtja be jogi képviselő útján. A Kormány által létrehozott alapítvány kérelemre induló nyilvántartási eljárásában az alapítói jogok gyakorlójának a Kormány határozatában kijelölt személyt kell tekinteni.
(6) Az MRP-szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet jogi képviselő útján az alapító nyújtja be, több alapító esetén az alapítók együttesen nyújtják be. A változásbejegyzési kérelmet az alapul szolgáló döntés meghozatalára jogosult személy nyújtja be jogi képviselő útján.
(7) A Hatóság a jogi képviselő képviseleti jogának ellenőrzése céljából adatot igényel az ügyvédi kamarai nyilvántartásból vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától, továbbá a meghatalmazás fennállását tanúsító más nyilvántartásból.
29. § [A kérelem benyújtásának határideje, a pénzbírság]
(1) A jogi személy nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje – ha törvény kivételt nem tesz – a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap.
(2) Változásbejegyzési kérelem esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem benyújtásának határideje gazdasági társaság – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – esetében a változás bekövetkezésétől számított tizenöt nap, más szervezeti forma és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.
(3) Ha
a) a jogi személy alapításához alapítási engedély szükséges,
b) a kérelem benyújtásához egyébként más hatóság, szerv vagy bíróság előzetes döntése szükséges, illetve
c) a kérelemhez csatolt irat tekintetében az iratnak az Ákr. szerinti megismerhetősége iránti nemperes eljárást indítottak,
a kérelem előterjesztésének határideje az a) és b) pontban meghatározott döntés véglegessé vagy jogerőssé válásától, a c) pont szerinti esetben a nemperes eljárásban hozott döntés jogerőssé válásától számított tizenöt nap.
(4) Ha a kérelem benyújtási kötelezettségét a jogi személy késedelmesen teljesíti, a kérelem visszautasításának nincsen helye, azonban ha a késedelmét alapos indokkal nem menti ki, a Hatóság a jogi személyt tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja. A pénzbírság ismételten is kiszabható. A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét, valamint az egyéb intézkedéseket.
30. § [A kérelem kockázatelemzése]
(1) Ha – kormányrendeletben meghatározott szempontok szerint lefolytatott – kockázatelemzés alapján feltételezhető, hogy a kérelem a jogszabályi előírások kijátszását vagy megkerülését eredményezi vagy arra irányul, ha annak célja visszaélésszerű vagy csalárd – ideértve a hitelezők, munkavállalók igényérvényesítési jogának elnehezítése, akadályozása célját is –, a Hatóság a nyilvántartási eljárást felfüggeszti és hivatalból lefolytatja a kormányrendeletben meghatározott vizsgálatot, és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) Ha megállapítást nyer, hogy a kérelem tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a Hatóság a kérelmet elutasítja.
31. § [A kérelem, a létesítő okirat és egyéb irat vizsgálatának korlátai]
(1) A Hatóság a kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyezni kért adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
(2) A Hatóság a kérelem mellékleteként benyújtott létesítő okiratnak, a létesítő okirat módosításának, egyéb benyújtott okiratnak a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó rendelkezéseit csak a Ptk. vagy más jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseivel való összhang tekintetében a kérelemben tett nyilatkozat alapján vizsgálja.
32. § [A jogi képviselő kötelező nyilatkozata]
(1) A jogi képviselő a kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolt, továbbá az általa őrzött egyéb okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségéért helyt áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozaton túl a kérelem űrlapjában a jogi képviselő eleget tesz a kérelem mellékleteinek egyedi tartalmára előírt adatközlési, nyilatkozattételi kötelezettségének is.
8. A kérelem
33. § [A kérelem űrlapja, a kérelem mellékletei]
(1) A kérelmet a jogi személy típusának megfelelő űrlapon kell előterjeszteni és ahhoz jogszabályban meghatározott iratokat kell csatolni.
(2) A nyilvántartás vezetéséhez és a nyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a kérelem űrlapjában fel kell tüntetni a nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzendő személy adóazonosító számát. Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a külföldi jogalany esetén – ha azzal rendelkezik – az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítót kell feltüntetni.
(3) Ha a kérelem a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett tagja – polgári jogi kötelmi jogviszonyon alapuló – változására vonatkozó vagy a társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése iránti kérelmet tartalmaz, a kérelemhez olyan együttes meghatalmazást kell csatolni, amely minden érintett fél meghatalmazó nyilatkozatát tartalmazza. Ha a közjegyző törvényen alapuló képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, akkor a meghatalmazás helyett a közjegyzőnek azt a nyilatkozatát kell a kérelemhez csatolni, amely szerint a törvény szerint őt megillető képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, vagy ennek hiányában az alapul szolgáló közjegyzői okiratnak kell arra utalnia, hogy az okirat alapján szükséges nyilvántartási eljárásban a felek képviseletében a közjegyző jár el.
(4) Ha a nyilvántartási iratban a nyilvántartás adattartalmát meghaladó személyes adat, illetve nem nyilvános adat kerül feltüntetésre, az iratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az az iratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.
(5) A jogi személy jogi képviselőjének feladata a kérelem mellékletét képező papíralapú okiratok digitalizálása, ideértve a nem általa készített papíralapú okiratokat is. A jogi képviselőnek a kérelemhez csatolt papíralapú okirat elektronikus másolatán elhelyezett elektronikus aláírása egyben azt is tanúsítja, hogy az elektronikus másolat tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(6) Az elektronikus közokirat, a teljes bizonyító erejű elektronikus magánokirat közvetlenül is csatolható a kérelemhez.
34. § [Az iratok őrzése, bemutatása]
(1) A jogi képviselő a kérelemhez csatolt digitalizált papíralapú okiratot köteles megőrizni, és a bíróság, a Hatóság, a közjegyző felhívására bemutatni.
(2) A jogi képviselő azon iratok őrzésére is köteles, amelyek jogszabály alapján a kérelem mellékleteként benyújtásra nem kerülnek, azonban a jogi képviselő által végzett törvényességi szempontú ellenőrzés körébe esnek.
35. § [Adatigénylés a természetes személyek nyilvántartásából]
(1) Az informatikai rendszer a kérelem űrlapjában megjelölt természetes személy adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő, e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/E. §-ában megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, továbbá az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).
(2) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem űrlapjában szereplő és az (1) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat átadja az igénylőnek.
(3) Ameddig az (1) bekezdés szerinti adatigénylés alapján – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a kérelem nem nyújtható be.
36. § [Adatellenőrzés a BRIS rendszeren keresztül]
(1) Az informatikai rendszer a kérelemben feltüntetett EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás adatait a BRIS rendszeren keresztül ellenőrzi.
(2) Ameddig az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő hibát tartalmaz, a kérelem nem nyújtható be.
9. A kérelem Hatósághoz való érkezése, a Hatóság intézkedései
37. § [A hatósági ügyintézési határidő kezdetének speciális szabályai]
Ha a jogi személynek az adott kérelmét megelőzően benyújtott kérelme véglegesen még nem került elbírálásra, a Hatóságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény nem merül fel, – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kérelem véglegessé vált elbírálását követő napon kezdődik. Ha a Hatóság ettől eltér, e rendelkezést a Hatóság által meghatározott sorrend szerinti kérelmekre kell alkalmazni.
38. § [Az adatok rögzítése, a nyilvántartási szám, az EUID, az adószám, a statisztikai számjel]
(1) A kérelem informatikai rendszerbe történő érkezését követően a nyilvántartási adatok a nyilvántartásban rögzítésre kerülnek a „bejegyzés alatt” megjegyzés feltüntetésével.
(2) A Hatósághoz szabályszerűen benyújtott, a jogi személy bejegyzése iránti kérelemnek az érkezésekor a jogi személy nyilvántartási számot – valamint szükség szerint EUID-t – kap.
(3) A Hatóság a jogi személy bejegyzése iránti kérelemben e célból megadott adatok továbbításával az érintett szervezetektől szükség szerint beszerzi, és a nyilvántartásban rögzíti a jogi személy adószámát – ideértve a közösségi adószámát is –, valamint statisztikai számjelét.
39. § [Adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, ellenőrzés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek körében, a székhelyszolgáltató ellenőrzése]
(1) A Hatóság a kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselő, cégvezető, felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartó szervtől elektronikus úton adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a Hatóság részére.
(3) A Hatóság a kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet tekintetében megvizsgálja azt, hogy szerepelnek-e az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban.
(4) Ha a jogi személynek a kérelemmel bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, a Hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 76/B. §-a szerinti felügyeleti szervtől elektronikus úton igényelt adat alapján ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, illetve a nyilvántartásban szerepel.
40. § [Az eltiltott személyekre vonatkozó vizsgálat]
A Hatóság megvizsgálja azt, hogy a jogi személy kérelemben feltüntetett tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottságának tagja a nyilvántartás adatai alapján eltiltás hatálya alatt áll-e.
41. § [Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
A Hatóság adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy a kérelemben feltüntetett tag cselekvőképességének részleges vagy teljes korlátozására, a vezető tisztségviselő, cégvezető, felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okokra, valamint a kézbesítési megbízott cselekvőképességére vonatkozó adatot tartalmaz-e.
42. § [Egyéb adatigénylés]
(1) A Hatóság a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a nyilvántartásba bejegyzendő vagy bejegyzett adatok ellenőrzése céljából adatot igényel más nyilvántartásból.
(2) A Hatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság átadja a jogi személyek nyilvántartásában kezelt adóazonosító jelhez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot az e §, a 33. § (2) bekezdése és a 35. § szerinti feladatellátás céljából.
10. A kérelem visszautasítása, a kérelem érdemi elbírálása
43. § [A kérelem visszautasítása]
Az Ákr. rendelkezései mellett a Hatóság a kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja akkor is, ha
1. a kérelmezőnek nincs eljárási jogképessége,
2. törvény rendelkezése alapján nincs helye nyilvántartási eljárásnak, ideértve azt is, ha a bejegyzésre nem kerülhet sor kérelem alapján történő bejegyzéssel,
3. a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,
4. a jogi képviselő meghatalmazása nem felel meg a jogszabályok előírásainak, feltételeinek,
5. a kérelemhez nem csatoltak minden, jogszabályban előírt mellékletet,
6. a kérelmező a kérelmet nem űrlapon vagy téves űrlapon terjesztette elő, illetve
7. iratminta kötelező használata esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt.
44. § [A nyilvántartási eljárás felfüggesztése]
(1) A Hatóság az Ákr. rendelkezései mellett a nyilvántartási eljárást felfüggeszti akkor is, ha
1. a bíróság a jogi személy nyilvántartásba vétele iránti eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására iránti per megindulásáról értesíti a Hatóságot,
2. a jogi személy adószám megállapítását kéri vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság a jogi személy adószámáról a Hatóságot nem értesíti,
3. a bejegyzéshez szükséges, más szerv által biztosított kötelező nyilvántartási adat nem áll rendelkezésre,
4. a bűnügyi nyilvántartó szerv az igényelt adatot nem továbbítja, illetve
5. a gondnokoltak nyilvántartása az igényelt adatot nem továbbítja.
(2) Ha a kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, a Hatóság az eljárást – az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) 5. § (6) bekezdésében meghatározott időre – felfüggeszti és megteszi a bejelentést a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (a továbbiakban: pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatóság) részére. A kérelem elbírálására a 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése alkalmazásával kerül sor.
(3) Az eljárás felfüggesztése a törvény erejénél fogva abban az időpontban szűnik meg, amikor valamennyi szükséges adat a Hatóság rendelkezésére áll.
45. § [A bejegyzés, a kérelem elutasítása]
(1) A bejegyzésről a Hatóság egyszerűsített döntést hoz.
(2) A Hatóság elutasítja a kérelmet – ideértve azt is, ha a változásbejegyzési kérelemnek csak valamely része nem jegyezhető be –, ha
1. a jogi személy adószám megállapítását kérte vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a Hatóságot, hogy a jogi személy adószámának megállapítását végleges határozatában megtagadja,
2. más szerv által biztosított, kötelező nyilvántartási adat kiadása vagy megállapítása véglegessé vált módon meghiúsul,
3. a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó,
4. a jogi személy – a kérelem adataiból is megállapíthatóan – nem felel meg a rá vonatkozó anyagi jogi feltételeknek –, ideértve azt az esetet is, ha akár csak egy feltételnek nem felel meg,
5. a jogi személy neve nem felel meg e törvény szerinti, illetve a jogi személyre irányadó egyéb előírás szerinti feltételeknek,
6. a jogi személy bejegyzendő székhelye
a) székhelyszolgáltatás útján biztosított, és a székhelyszolgáltató nem tett eleget a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének, illetve nem szerepel a Pmt. szerinti nyilvántartásban,
b) nem felel meg e törvényben meghatározott feltételeknek,
7. a jogi személy bejegyzendő székhelyeként, továbbá, ha ilyen adattal rendelkezik, a telephelyeként, központi ügyintézési helyeként, tevékenysége folytatásának elsődleges helyeként megadott címadata nem megfelelő, téves, más okból hibás,
8. megállapítja a kérelemben feltüntetett személy tekintetében a Ptk. 3:22. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennálltát,
9. a kérelemben megadott személy, illetve a rá vonatkozó nyilvántartási adat a nyilvántartásban szereplő eltiltás miatt a nyilvántartásba nem jegyezhető be,
10. a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatóság arról értesíti a Hatóságot, hogy a kérelemben feltüntetett személy szerepel a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban,
11. a jogi személy vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja
a) cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,
b) cselekvőképessége olyan okból korlátozott, amely miatt a nyilvántartásba nem jegyezhető be, vagy
c) kiskorú,
12. a jogi személy kérelemben feltüntetett tagja
a) cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és a gondnok adatait a kérelem űrlapja nem tartalmazza,
b) cselekvőképessége a tagsági jogait érintően korlátozott és a gondnok adatait a kérelem űrlapja nem tartalmazza,
c) kiskorú és a törvényes képviselő adatait a kérelem űrlapja nem tartalmazza,
13. a kézbesítési megbízott
a) bejegyzése kötelező és adatait a kérelem nem tartalmazza,
b) cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy
c) kiskorú,
14. a kérelem bejegyezni kért adata nem bejegyezhető vagy a jogi személyre vonatkozó jogszabályi előírások alapján bejegyzésére nincs lehetőség, illetve
15. a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem vagy hibásan, hiányosan pótolja.
(3) A jogi személy nyilvántartásba vétele iránti kérelem esetén a kérelem részbeni bejegyzésének nincs helye.
11. A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban való elbírálása
46. § [Automatikus döntéshozatal szabályai]
(1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel automatikus döntéshozatalnak van helye. Az Ectv. szerinti civil szervezet számára az automatikus döntéshozatal választható, azonban az automatikus döntéshozatal választása esetén a nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(2) Az automatikus döntéshozatali eljárásban hiánypótlási felhívás kiadására nem kerül sor.
(3) Az automatikus döntéshozatali eljárásban a kérelem részbeni bejegyzése nem rendelhető el.
(4) Az automatikus döntéshozatali eljárásban jogszerű hallgatásnak nincs helye.
12. A kérelem teljes eljárásban való elbírálása
47. § [A teljes eljárás esetei]
A Hatóság a kérelmet teljes eljárásban bírálja el, ha
a) a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek automatikus döntéshozatalban el nem bírálható jogszabályi akadálya merül fel – ideértve azt is, ha a kérelemnek csak valamely része nem jegyezhető be –,
b) az automatikus bejegyzésre nyitva álló határidőn belül a kérelem elbírálására nem kerül sor, vagy
c) törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet így rendelkezik.
48. § [A hiánypótlás, döntés a kérelemről]
(1) A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb az ötödik napon ki kell adni.
(2) A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely legfeljebb harminc nap, amely kérelemre harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A hiánypótlás teljesítésére egy beadványban kerülhet sor. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a Hatóság a kérelmet elutasítja. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolásnak nincs helye.
(4) A Hatóság – ha e törvény másként nem rendelkezik – a kérelem teljes eljárásban való elbírálása esetén tíz munkanapon belül köteles dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról.
(5) Ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetőek, a Hatóság dönthet a kérelemnek részben helyt adó bejegyzésről és a kérelem többi részének elutasításáról is.
49. § [A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés]
Ha a Hatóság a kérelem teljes eljárásban való elbírálása esetén döntési kötelezettségének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a bejegyzés a határidő elteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a nyilvántartásban rögzített adatok szerinti tartalommal – megtörténik.
50. § [A kérelemre indult eljárásban történő helyesbítés speciális szabályai]
(1) Ha az automatikus döntéshozatallal vagy a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel történt bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest a bejegyzett adatok összecserélődése miatt helytelen, és ezáltal a bejegyzés tartalma eltér a nyilvántartási iratokban foglaltaktól, a jogi személy – jogi képviselő útján – a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló törvény szerinti helyesbítési eljárás lefolytatását kérheti.
(2) A helyesbített adat bejegyzése esetén a helyesbítés ténye a nyilvántartásból megismerhető.
(3) Ha a helyesbített adat a nyilvántartásba nem jegyezhető be, a kérelmet a Hatóság elutasítja és a már bejegyzett adat változatlan marad. Ebben az esetben a jogi személy a nyilvántartásba bejegyezhető adatot a helyes bejegyzés érdekében új kérelem benyújtásával köteles bejelenteni.
13. A változásbejegyzési eljárás különös szabályai
51. § [Kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt]
Ha e törvény vagy más jogszabály rendelkezése alapján a jogi személy az érintett nyilvántartási adat változásának időpontját a kérelemben meghatározza, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt előterjeszthető, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb harminc nappal előzheti meg a megadott nyilvántartási adat változásának időpontját.
52. § [A változás időpontja]
(1) A jogi személy a változásbejegyzési kérelemben a jogi személy határozatán alapuló nyilvántartási adata változásának időpontját – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – meghatározhatja. A változás időpontja az a nap, amellyel az adat a nyilvántartásban hatályossá válik. A változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a nyilvántartási adat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. Az adat változása az is, ha új adat bejegyzése nélkül csak a bejegyzett adat törlésére irányul a változtatás.
(2) A gazdasági társaság, valamint azon jogi személy típus, amelyre a gazdasági társaságokra vagy valamely gazdasági társasági formára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a jegyzett tőke változásának az időpontja a Hatóság általi bejegyzésének a napja.
(3) Ha jogi személy kérelmére bejegyzett nyilvántartási adat változásának időpontja az adatváltozás bejegyzése napját követő időpont, utóbb nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a nyilvántartási adatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a nyilvántartásból, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
53. § [Kötelező változásbejelentés]
Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a Hatóság a változásbejegyzési kérelmet visszautasítja, egészben vagy részben elutasítja, vagy a nyilvántartási eljárást megszünteti, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít, és a benyújtási határidő a döntés véglegessé válásának napjával ismét megindul.
14. Egyes változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezések
54. § [A létesítő okirat módosítása, az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtása]
(1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell a jogi személynek bejelentenie a Hatóságnak abban az esetben is, ha a változás a jogi személy nyilvántartásba bejegyezett más adatát nem érinti.
(2) Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a jogi személy döntéshozó szervének határozata alapján –, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is, amelynek létrehozását a nyilvántartási portálon erre a célra biztosított szolgáltatás biztosítja.
(3) Az egységes szerkezetű okiratot az eljáró jogi képviselő – a jogi képviselő nélkül eljáró Ectv. szerinti civil szervezet esetén a kérelmező – írja alá. Az aláírás azt igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Ha jogi képviselőként a közjegyző jár el, és az egységes szerkezetbe foglalt szövegű létesítő okiratot nem foglalta közjegyzői okiratba, akkor a közjegyző nem az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot írja alá, hanem tanúsítvánnyal igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának.
55. § [A jogi személy székhelyének változása törvényességi felügyeleti eljárás esetén]
Ha a bejegyzendő székhely más vármegye területén van, mint a bejegyzett székhely, és a jogi személlyel szemben a jogi személy Hatóság általi felhívása vagy törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig, illetve a törvényes állapot helyreállításáig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve, ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény megszüntethető.
56. § [Részvénytársaság formaváltásának bejegyzése]
(1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formájának megváltoztatására irányuló változásbejegyzési kérelmet a működési formája megváltoztatásáról hozott határozat meghozatalát követő harminc napon belül nyújtja be. A kérelemhez tőzsdei igazolást nem kell csatolni.
(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése esetén a Hatóság a társaság részvényeire vonatkozó adatok között feltünteti annak tényét, hogy a részvénytársaság tőzsdére bevezetett részvénysorozattal nem rendelkezik.
(3) A nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzéssel a nyilvánosan működő részvénytársasági alapszabálya szerint működik.
(4) A nyilvánosan működő részvénytársaság legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okirat kézhezvételétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven belül változásbejegyzési kérelemmel köteles részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okiratot a Hatósághoz benyújtani. Az irat szabályszerű benyújtása esetén a Hatóság a (2) bekezdés szerinti tényt törli. A részvénysorozatnak a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven túli tőzsdei bevezetéséről szóló okirat joghatás kiváltására nem alkalmas.
(5) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság valamennyi részvénysorozatát kivezették a tőzsdéről vagy a (4) bekezdés szerinti módon és határidőben legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetését nem igazolja, a társaság ennek bekövetkeztét követő harminc napon belül köteles a zártkörűen működő részvénytársaságként való bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelmet benyújtani a Hatósághoz.
57. § [Társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése]
(1) A közkereseti társaságban vagy betéti társaságban fennálló társasági részesedést, valamint a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét terhelő, jogszabály előírása alapján a nyilvántartásba bejegyezhető írásbeli szerződésen vagy egyoldalú jognyilatkozaton (a továbbiakban együtt: jogügylet) alapuló jog a tag (kötelezett) változásbejegyzési kérelme, vagy a jog jogosultjának változásbejegyzési kérelme és a jog kötelezettjének bejegyzési engedélye alapján kerül a nyilvántartásba bejegyzésre. A bejegyzett jog törlésére pedig a jogosult kérelme, vagy a tag (kötelezett) kérelme és a jogosult törlési engedélye alapján kerül sor.
(2) A kérelem elbírálása során a Hatóság a jogügyletet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a társaságnak és tagjának jogügyletben feltüntetett adatai egyeznek-e a nyilvántartás adataival.
(3) Ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a nyilvántartásban a zálogjogosult helyett a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölésével. Ha a zálogjogosult adatait a nyilvántartás már tartalmazza, a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azon zálogjogosultra vonatkozó adatokat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.
58. § [Gazdasági társaság jegyzett tőkéje rendelkezésre bocsátásának bejelentése]
Gazdasági társaság esetén, ha a tagnak a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulásának vagy a hozzájárulás egy részének a társaság nyilvántartásba vételét vagy a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzését követő szolgáltatására lehetősége van, a gazdasági társaságnak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie, hogy valamennyi tag a vállalt teljes vagyoni hozzájárulását teljesítette. E rendelkezést kell alkalmazni tőkeemelés esetén is.
59. § [A szövetség tagjának a változása]
Ha a szövetséghez újabb tag csatlakozik, a szövetség az új tag nevét, székhelyét és – ha ezzel rendelkezik – nyilvántartási számát változásbejegyzési kérelemmel köteles bejelenteni.
60. § [Az alapítvány változásbejegyzési eljárására vonatkozó speciális szabálya]
Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet.
15. A jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás különös szabályai
61. § [A jogi személy átalakulásának bejegyzése iránti eljárás]
(1) Ha a jogi személyre vonatkozó jogszabály a jogi személy átalakulását lehetővé teszi, a jogi személy átalakulását a jogutód létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a Hatóságnak, azonban – ha a jogi személyre vonatkozó jogszabály alapján a hitelezők a jogi személytől biztosítékot követelhetnek – a hitelezők számára biztosított biztosíték követelési határidő letelte előtt a kérelem nem nyújtható be. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd jogi személy törlését is.
(2) Átalakulás esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő harminc nap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő jogelőd és jogutód jogi személy kérelme benyújtásra került. A sorrendiség az átalakulás bejegyzésére irányuló eljárásban is alkalmazandó azzal, hogy a Hatóság a még el nem bírált kérelmek ügyében öt napon belül köteles hiánypótlásra felhívó végzést kiadni vagy dönteni a kérelemről.
(3) A jogi személy az átalakulás időpontját meghatározhatja.
(4) Ha a jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás – a jogelőd jogi személy törlése – nem a bejegyzés napjával, hanem a jogi személy által megadott napon következik be. A jogi személy által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem Hatósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a bejegyzés napja. Ha a jogi személy által meghatározott időpont a bejegyzés napját megelőzné, a Hatóság az átalakulás időpontjaként a jogelőd jogi személy törlésének napját tünteti fel.
(5) A Hatóság a jogelőd jogi személyt – a jogutódra történő utalással – törli, egyúttal a jogutód jogi személyt a nyilvántartásba bejegyzi, úgy, hogy a jogutód bejegyzésének hatálya a jogelőd jogi személy törlését követő nap.
(6) A Hatóság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben az átalakulással érintett jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a Hatóságot értesítette.
62. § [Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]
(1) Az egyesülés bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet összeolvadás esetén a jogutód jogi személy létesítő okiratának aláírásától, illetve elfogadásától, beolvadás esetén az átvevő jogi személy létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül kell a Hatósághoz benyújtani.
63. § [Szétválás bejegyzése iránti eljárás]
A szétválás bejegyzése iránti eljárásra – ideértve beolvadásos kiválás, beolvadásos különválás és a leválás esetét is – az átalakulás és az egyesülés bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
64. § [Alapítványok egyesülésére, szétválására vonatkozó speciális szabályok]
Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a Hatóság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.
16. Egyes jogutód nélküli megszűnésekkel összefüggő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezések
65. § [A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése]
(1) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése iránt változásbejegyzési kérelmet kell a Hatósághoz benyújtani. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényéről a Hatóság az állami adó- és vámhatóságot értesíti.
(2) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének törlésére – ha a fióktelep nem fizetésképtelen – végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a szervezet a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.
(3) Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a szervezetnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás vagy a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés ellen fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás indult vagy a külföldi vállalkozás végelszámolás alatt áll.
(4) A Hatóság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét hivatalból felhívja a (3) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a BRIS rendszeren keresztül kap értesítést a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenségi vagy végelszámolási eljárásról.
(5) Ha a külföldi vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel nem kérték a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye megszüntetését, illetve törlését, a Hatóság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból.
(6) E §-ban foglaltak – az állami adó- és vámhatóság értesítésére vonatkozó rendelkezés kivételével – megfelelően irányadók a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének törlésére is.
17. Az európai uniós jogi személyekre vonatkozó különös rendelkezések
66. § [Az európai uniós jogi személyek székhelyáthelyezése]
(1) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésére irányuló eljárás során a székhelyáthelyezés végrehajtása érdekében a Hatóság hatósági bizonyítványban tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló eljárás a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt le, és az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette, valamint a formai előírásokat teljesítette.
(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, a jogi személynek székhelyáthelyezési tervet kell a Hatósághoz benyújtania, amely tartalmazza a jogi személy új székhelyét. Ezzel egyidejűleg a jogi személynek a székhelyáthelyezési tervet a Cégközlönyben is közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a jogi személynek a magyarországi nyilvántartásból való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely bejegyzésének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően harminc napon belül, hivatalból kerül sor.
67. § [Az európai részvénytársaság, európai szövetkezet alapítása egyesüléssel]
(1) Ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek folytán az átvevő részvénytársaság szervezeti formája európai részvénytársaság szervezeti formára változik, a Hatóság az európai részvénytársaságot az új formának megfelelően új nyilvántartási számmal és EUID-val jegyzi be. Az átvevő társaság korábbi, illetve az új forma szerinti adatai között utalni kell arra, hogy az átvevő részvénytársaság a beolvadás során szervezeti formát változtatott. A korábbi szervezeti forma törlése nem jelenti az átvevő részvénytársaság mint jogi személy megszűnését, illetve új jogi személy létrejöttét.
(2) Ha az európai részvénytársaság egyesüléssel jön létre, a bejegyzés során a jogelőd társaságok törlésére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha azok székhelye Magyarországon van.
(3) Az európai részvénytársaság bejegyzése iránti kérelmet a különleges tárgyaló testület megalakulásától számított nyolc hónapon belül kell benyújtani. Ha a tárgyalási időszak meghosszabbodik, a benyújtásra nyitva álló határidő a tárgyalási időszak lejártát követő hatvan nap.
(4) Az európai szövetkezet alapítása során az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
68. § [Egyes bejegyzéseknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozatala]
Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a nyilvántartásba történő bejegyzését követő harminc napon belül a Hatóság intézkedik az adatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a Hatóság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó döntés számát, a keltét.
18. A bejegyzést elrendelő határozattal összefüggő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó intézkedések
69. § [A bejegyzést elrendelő határozat alapján hatósági felhívás kiadása, a határozat módosítása az ingatlan-nyilvántartási hatóság jelzése alapján]
(1) Ha a kérelemre indult nyilvántartási eljárásban hozott bejegyzést elrendelő határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezése, változása vagy megszűnése bejegyzésének (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) van helye, a Hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránt hatósági felhívást bocsát ki.
(2) Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a jegyzett tőke bejegyzését követően való szolgáltatása esetén változásbejegyzési kérelemben kell a szolgáltatás teljesítését bejelenteni és kérelmezni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti hatósági felhívás kibocsátását.
(3) Ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján azt jelzi a Hatóság részére, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek jogszabályon alapuló akadálya van, és az akadály a Hatóság határozatának kijavításával vagy kiegészítésével nem hárítható el, a Hatóság a nyilvántartásba vételt elrendelő, a változásbejegyzést elrendelő, vagy a változásbejegyzést részben elrendelő határozatát e § szerinti módon módosíthatja.
(4) A Hatóság a (3) bekezdés szerinti jelzés beérkezésétől számított 5 napon belül – a teljes eljárásban meghatározott feltételek alkalmazásával – hiánypótlásra felhívó végzést ad ki, amelyben – a nyilvántartási eljárásban eljáró jogi képviselő útján – felhívja a jogi személyt, hogy
a) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadályát hárítsa el,
b) ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadálya nem hárítható el, a nyilvántartásba bejegyzett jegyzett tőkét biztosító vagyoni hozzájárulást más módon biztosítsa – ideértve azt az esetet is, hogy más ingatlant jelöl meg nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként –, vagy
c) nyilatkozzon arról, hogy tudomásul veszi a (8) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket,
és szükség szerint a módosított okiratokat nyújtsa be.
(5) Ha a jogi személy a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, vagy úgy nyilatkozik, hogy a (8) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket tudomásul veszi, a Hatóság a határozatát változatlan tartalommal fenntartja és az ingatlanügyi hatóságot arról tájékoztatja, hogy a bejegyzési akadály végzésének kijavításával vagy kiegészítésével nem hárítható el, a határozatának módosítására irányuló intézkedése pedig eredménytelen volt. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a jogi személy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a (8) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény alkalmazását nem ellenzi.
(6) Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadálya elhárítható vagy egyébként az akadály megszüntethető, a Hatóság a hatósági felhívás alapjául szolgáló határozatát kiegészíti, kijavítja vagy módosítja, és erről az ingatlan-nyilvántartási hatóságot tájékoztatja. Ha a határozat módosítása a nyilvántartás tartalmát is érinti, annak bejegyzéséről is rendelkezik.
(7) Átalakulás, egyesülés és szétválás esetén a (4) bekezdés szerinti hiánypótlásra felhívó végzést – a nyilvántartási eljárásban eljáró jogi képviselő útján – az átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése eredményeként jogutódként bejegyzett jogi személynek, illetve jogi személyeknek kell kiadni.
(8) Ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján megállapítja, hogy a hatósági felhívás nem végrehajtható, a Hatóság a végrehajthatatlanságot megállapító határozattal szembeni perindítási határidő lejártától, az ingatlanügyi hatóság határozatával szemben indított közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezésétől számított öt napon belül intézkedik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési akadállyal nem érintett ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési akadállyal érintett ingatlan tekintetében a Hatóság
a) a 93. § alkalmazásával jár el, ha az ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként került megjelölésre,
b) vagyonrendezési eljárás lefolytatását kezdeményezi, ha ezen § szerinti eljárás ellenére is az ingatlan-nyilvántartásban az érintett ingatlan tulajdonosa a nyilvántartásból törölt jogi személy marad.
19. A kérelemre indult nyilvántartási eljárás jogorvoslatra vonatkozó szabályai
70. § [A bejegyzési eljárásban hozott döntés véglegessége]
(1) A bejegyzést elrendelő hatósági határozat a nyilvántartásba való bejegyzés napjával, egyéb döntés pedig az Ákr. 82. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban válik véglegessé.
(2) Ha az ügyészség látja el a jogi személy feletti törvényességi ellenőrzést, az ügyésznek is kézbesíteni kell a bejegyzést elrendelő határozatot.
71. § [A Hatóság döntésének felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]
(1) A Hatóságnak az eljárásban hozott, az Ákr. szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szemben, továbbá a kérelmet elutasító, – ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők – a változásbejegyzési kérelmét részben elutasító döntése ellen, vagy ezen döntések meghozatala alapjául szolgáló eljárás jogszabályba ütközése miatt, a jogi személy, továbbá az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a jogi személy számára nyitva álló határidőn belül – közigazgatási pert indíthat.
(2) A bejegyzést elrendelő határozat vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – közigazgatási pert indíthat.
(3) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét – a jogszabálysértés megjelölése mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
(4) A per megindításának az (1) bekezdés szerinti döntés esetén annak közlésétől, a (2) bekezdés szerinti határozat esetén a nyilvántartásba történt bejegyzésétől számított harminc napon belül, a jogi személy székhelye szerint illetékes törvényszék előtt van helye. A keresetlevél benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye.
(5) Ha a per szétválás folytán létrejött valamely jogi személyre vonatkozó (1), illetve (2) bekezdés szerinti határozattal vagy eljárással kapcsolatban indul, a perben a szétváló jogi személy valamennyi jogutódjának perben állása kötelező. A pert a jogelőd jogi személy – több jogelőd esetén a felperes által megjelölt jogelőd jogi személy – székhelye szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani. A pert egyesülés esetén a jogutód jogi személy székhelye szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.
(6) A bíróság a Hatóság döntését megváltoztathatja.
(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók.
72. § [A megsemmisítés, hatályon kívül helyezés, valamint a megismételt eljárásra vonatkozó eltérő szabályok alapítás esetén]
Ha a bíróság a Hatóság jogi személy nyilvántartásba vételét elrendelő döntését megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, továbbá, ha a megismételt eljárásban a jogi személy nyilvántartásba vételi kérelmét el kellene utasítani, a jogi személynek a nyilvántartásba történt bejegyzése a bejegyzésre visszamenőleges hatállyal nem törölhető a nyilvántartásból. Ebben az esetben a bíróság vagy a Hatóság megkeresi a kényszertörlési eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, hogy intézkedjen a jogi személlyel szemben kényszertörlési eljárás megindítása iránt.
73. § [A jogi személy létesítő okiratával, valamint a jogi személy határozatával szemben érvényesíthető egyéb igényérvényesítési eszközök alkalmazhatósága]
(1) Ezen alcím szabályai nem érintik a Ptk.-nak a létesítő okirat jogszabálysértő rendelkezése érvénytelenségének bíróság általi megállapítására, valamint a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések szerinti igényérvényesítési lehetőségeket.
(2) A bejegyzést elrendelő határozat felülvizsgálata csak ezen alcím szerinti perben kérhető.
A JOGI SZEMÉLY TÖRLÉSE A NYILVÁNTARTÁSBÓL
20. A jogi személy törlése
74. § [A jogi személy törlése a nyilvántartásból]
(1) A jogi személy a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, a törlés bejegyzésének napjával.
(2) A Hatóság a jogi személyt a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás szabályait megállapító törvény rendelkezései szerint bírósági elrendelésre törli a nyilvántartásból.
(3) Ha a jogi személyre irányadó jogszabály végelszámolás lefolytatásáról nem rendelkezik, a jogi személyre irányadó jogszabályban meghatározott jogutód nélküli megszűnéshez szükséges eljárás lefolytatása vagy feltétel igazolása után a Hatóság a jogi személy által változásbejegyzési kérelemként előterjesztett kérelemre törli a jogi személyt a nyilvántartásból.
(4) A Hatóság törli a jogi személyt a nyilvántartásból a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a jogi személy jogerős megszüntetéséről szóló elrendelése alapján.
HIVATALBÓL FOLYTATOTT NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
21. Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzések
75. § [Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzések egyes esetei]
(1) A Hatóság bírósági elrendelésre veszi nyilvántartásba a következő típusú jogi személyeket, a nyilvántartási adataikat, és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat, valamint ezen jogi személyeknek a bírósági nemperes eljárásban előterjesztett kérelmére változó nyilvántartási adatait és iratait:
a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház,
b) az Ehtv. alapján működő nyilvántartásba vett egyház, valamint
c) az Ehtv. alapján működő vallási egyesület.
(2) A Hatóság hivatalból jegyzi be az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:
1. az állami adó- és vámhatóság felhívása alapján
a) a jogi személy főtevékenységének és további tevékenységi köreinek, a civil szervezet esetén a kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és tevékenységi köreinek változására vonatkozó adatokat – gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerinti megjelölésével –,
b) a jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett külföldi pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatokat,
c) az állami adó- és vámhatóság által elrendelt végrehajtás adatait, a végrehajtás megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó adatokat,
2. a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti nemperes eljárást lefolytató bíróság elrendelése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,
3. a csődeljárást, felszámolási eljárást, szerkezetátalakítást lefolytató bíróság elrendelése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat, a jogi személy jogerős megszüntetését,
4. bíróság elrendelése alapján, ha a jogi személyt a bíróság megszűntnek nyilvánította, a nyilvántartásba kerülő adatokat,
5. a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartásból való törlését,
6. a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés alapján a fennálló kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartásból való törlését,
7. a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság felhívása alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,
8. a perben eljáró bíróság elrendelése alapján a jogi személy létesítésével, a létesítő okirat érvénytelenségével, a jogi személy határozatainak megtámadásával, a társasági jogvitával összefüggésben a nyilvántartásba kerülő adatokat,
9. az intézkedést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elrendelése vagy felhívása alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott, alkalmazható büntetőjogi intézkedésre vonatkozó nyilvántartásba kerülő adatokat,
10. az arra jogosult végrehajtó, végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elrendelése vagy felhívása alapján a jogi személlyel szembeni végrehajtás adatait,
11. a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt felügyeleti biztosra, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyre vonatkozó adatokat,
12. ha jogszabály a nyilvántartásba vételről rendelkezik, a jogi személy kamarai tagságára vonatkozó adatokat,
13. egyéb, jogszabály rendelkezése alapján bírósági rendelésre vagy hatósági felhívásra a nyilvántartásba kerülő adatokat.
(3) A Hatóság hivatalból jegyzi be és törli a számlát vezető belföldi pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy pénzforgalmi számlájára, a pénzforgalmi számla megszűnésére vonatkozó adatot.
76. § [Az előrögzítés, a kérelemre induló eljárások szabályainak alkalmazása]
(1) A bírósági elrendelésre bejegyzésre kerülő adatok esetében – ideértve a 75. § (1) bekezdés szerinti eseteket is – a bíróság jogosult a bírósági elrendelés alapjául szolgáló határozata meghozatalát megelőzően a nyilvántartási adatokat előrögzítés és adatellenőrzés céljából a Hatóságnak megküldeni. A bíróság a nyilvántartási adatok mellett a nyilvántartásba bejegyzésre nem kerülő, azonban az adatellenőrzéshez szükséges, rendelkezésére álló további azonosítási adatokat is megküldi a Hatóság részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Hatóság a nyilvántartási adatokat a nyilvántartásban előrögzíti, és elvégzi a 35. §, a 36. §., a 39–42. § szerinti adatigényléseket, illetve ellenőrzéseket, valamint – ha a jogi személy nyilvántartásba vételére is bírósági elrendelésre kerül sor – a 38. § rendelkezései alkalmazásával beszerzi a bejegyzendő jogi személy nyilvántartásba vételéhez szükséges, más szerv által biztosított kötelező nyilvántartási adatot. A Hatóság az e bekezdés szerinti adatigénylések és adatellenőrzések eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint az adatellenőrzések eredményeként kapott tájékoztatásokat, illetve értesítéseket megküldi a bíróságnak.
(3) Ha a nyilvántartási adat bejegyzésének a (2) bekezdésben meghatározott eljárásban akadálya nem merült fel, és a bírósági elrendelésben szereplő, bejegyezni kért adat és az előrögzített adatban változás nincs, a Hatóság az adatot az előrögzített tartalommal jegyzi be, kivéve, ha a bíróság a bírósági elrendelésben az adat újbóli ellenőrzését rendeli el.
(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerint megküldte a Hatóságnak az adatokat, a bíróság értesíti a Hatóságot arról is, ha bírósági elrendelés kibocsátására nem került sor. Ebben az esetben az előrögzített adatokat a Hatóság törli, azokat a továbbiakban nem kezeli.
77. § [Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzés esetében alkalmazható elutasítási ok]
A bírósági elrendelésre, a hatósági felhívásra történő bejegyzés esetén a bejegyzés teljesítésének akadályát képező elutasítási okként a Hatóság a kérelemre induló eljárásokban alkalmazható elutasítási okok közül kizárólag a 45. § (2) bekezdés 1. és 2., 6–13. pontjaiban meghatározott okokat vizsgálhatja.
78. § [Bírósági elrendelésre, hatósági felhívásra történő hivatalbóli bejegyzések]
(1) A nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozata vagy egyéb irata alapján a bíróság elrendeli a bejegyzést, a hatóság felhívja a Hatóságot a bejegyzés teljesítésére.
(2) A Hatóság a bírósági elrendelés tartalmának megfelelő változást – ha a bejegyzésnek a (3) bekezdés szerinti akadálya nincs – hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba. Részleges bejegyzésnek nincs helye.
(3) Ha a bejegyzés azért nem teljesíthető, mert
a) elutasítási ok áll fenn,
b) a bejegyzés akadályát képezi a hatályos nyilvántartási állapot,
c) a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás nem tartalmazza teljeskörűen a bejegyzéshez szükséges – e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt – adatokat, illetve
d) a bejegyzés teljesítéséhez jogszabályban előírt valamely okirat hiányzik,
a Hatóság köteles ezt a bejegyzést elrendelő bíróság, vagy a hatósági felhívást küldő hatóság felé haladéktalanul jelezni, és a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapjául szolgáló határozat kijavítását, kiegészítését vagy – ha törvény megengedi – megváltoztatását kezdeményezni. A Hatóság köteles valamennyi bejegyzési akadályt közölni a bejegyzést kezdeményező bírósággal vagy hatósággal.
(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a Hatóság jelzésére kilencven napon belül nem nyilatkozik, vagy a határozat kijavítására, kiegészítésére vagy megváltoztatására bármilyen okból nem kerül sor, és a Hatóság megítélése szerint a bírósági elrendelésben vagy hatósági felhívásban foglaltak bejegyzésének akadálya továbbra is fennáll, a Hatóság határozatában megállapítja, hogy a bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás nem végrehajtható és a határozatát közli a hatósággal vagy bírósággal.
(5) A Hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti közléssel egyidejűleg a (4) bekezdés szerinti határozatot – az ügy valamennyi iratával együtt – megküldi az ügyésznek is.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti döntéssel szemben közigazgatási pert indítanak, ennek tényéről a Hatóság az ügyészt és a bírósági elrendelést vagy hatósági felhívást kibocsátó bíróságot vagy hatóságot értesíti, és a per jogerős befejezését követően a bíróság határozatát a részére megküldi.
(7) A bírósági elrendelés végrehajthatatlanságát megállapító határozat alapján a bejegyzésben érdekelt személy kezdeményezheti, a közérdek sérelme esetén az ügyész kezdeményezi a bírósági elrendelés alapjául szolgáló, perben hozott határozattal szembeni perújítást. Ez esetben a perújításra a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(8) Az ügyész vagy az érdekelt személy a (7) bekezdés szerinti perújítást a (4) bekezdés szerinti határozat kézhezvételétől, a (6) bekezdés szerinti közigazgatási per indítása esetén a közigazgatási per jogerős befejeződésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti. A perújítás alapja a Hatóságnak a bírósági elrendelés végrehajthatatlanságát megállapító határozata. A bejegyzésben érdekelt fél vagy közérdek sérelme esetén az ügyész által határidőben történt kezdeményezés esetén a bíróság a perújítási eljárást köteles érdemben lefolytatni.
(9) Ha a Hatóság nemperes eljárásban hozott határozat tekintetében állapítja meg, hogy az nem végrehajtható, a bíróság a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(10) A hatósági felhívás végrehajthatatlanságát megállapító határozat alapján, a bejegyzésben érdekelt személy kezdeményezheti, a közérdek sérelme esetén az ügyész kezdeményezi a hatósági eljárás megismétlését.
79. § [Bírósági elrendelésre történő hivatalbóli bejegyzés párt egyesületként való működése esetén]
(1) Ha a bíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését és a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései alapján elrendeli a párt egyesületként történő nyilvántartásba vételét, a bírósági elrendelésre történő hivatalbóli bejegyzés szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Előrögzítésnek nincs helye.
(3) A Hatóság elvégzi a 35. §, a 36. §., a 39–42. § szerinti adatigényléseket, illetve ellenőrzéseket, valamint szükség esetén a 38. § rendelkezései alkalmazásával beszerzi a nyilvántartásba vételhez szükséges, más szerv által biztosított kötelező nyilvántartási adatot.
(4) A Hatóság a bejegyzést akkor is teljesíti, ha a 78. § (3) bekezdése szerinti bejegyzési akadály áll fenn.
(5) A (4) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A 78. § (5) bekezdése, a 80. §, a 93. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
(6) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti bejegyzéssel egyidejűleg a 93. § szerint jár el, ha a (3) bekezdés szerinti eljárása során keletkezett információk alapján a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adata törvénysértő vagy hibás, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt az adatot, amit a jogi személyre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, vagy a 78. § (3) bekezdése szerinti bejegyzési akadály áll fenn.
22. Bírósági elrendelésen, hatósági felhíváson alapuló hibás bejegyzések kezelése
80. § [A hibás hivatalbóli bejegyzés kezelése]
(1) A bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás automatikus döntéshozatali eljárásban történő bejegyzése esetén, ha a bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági határozathoz vagy hatósági határozathoz képest helytelen, a bíróság vagy a hatóság kezdeményezése alapján az eljárást a teljes eljárás szabályainak alkalmazásával ismételten le kell folytatni.
(2) A bírósági elrendelés vagy a hatósági felhívás automatikus döntéshozatali eljárásban történő bejegyzése esetén a jogi személy, az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását. Ebben az esetben a Hatóság a (3)–(7) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti beadvány visszautasításának nincs helye, a Hatóság felhívja a bíróságot vagy hatóságot arra, hogy nyilatkozzon a bejegyzés alapját képező bírósági elrendelésben vagy hatósági felhívásban feltüntetett adat helyességéről, a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági határozattal vagy hatósági határozattal való összhangjáról.
(4) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a bejegyző határozatot hatályon kívül helyezi.
(5) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozat tartalmától, a bejegyző határozatot hatályon kívül helyezi.
(6) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat, a bejegyzés tartalma, és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.
(7) Ha a Hatóság az eljárás eredményeként a bejegyző határozatot hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a nyilvántartásból úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
81. § [A hivatalbóli bejegyzés elmaradása miatti eljárás]
(1) A jogi személy, valamint az ügyész kérheti a Hatóságtól annak megállapítását, hogy a bíróság, a hatóság nem tett eleget a bírósági elrendelési vagy hatósági felhívási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha az a nyilvántartásba már bejegyzett adat törléséhez szükséges. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a Hatóság a bíróságot, hatóságot felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a kérelemben foglaltakról, és szükség szerint tegye meg a bejegyzéshez szükséges intézkedéseket.
(3) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a bíróság, a hatóság nem tett eleget kötelezettségének, ideértve azt is, ha a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a szükséges intézkedés nem történt meg, a megfelelően igazolt adatok rendelkezésre állása esetén a Hatóság jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére vagy törlésére.
23. Adatátvétel, automatikus átvezetések, intézkedések
82. § [Adatátvétel]
A Hatóság a nyilvántartás vezetése céljából hatósági döntés meghozatala nélkül átveszi az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:
1. az állami adó- és vámhatóságtól
a) a jogi személy adóazonosító számát,
b) ha a nyilvántartás azt tartalmazza, a jogi személy adatai között bejegyzett személy adóazonosító számát,
2. a Központi Statisztikai Hivataltól a jogi személy statisztikai számjelét,
3. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kapcsolati kódon, a bejegyzett természetes személy 6. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
4. a 6. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, nem a Hatóság által nyilvántartott nem természetes személy esetén más nyilvántartástól az ott nyilvántartott nyilvántartási adatot,
5. Dáptv.-ben meghatározott központi címregiszterből a címadatokat.
83. § [Az eltiltással összefüggő hivatalbóli bejegyzések, automatikus intézkedések]
(1) Az eltiltásra vonatkozó adatokat a Hatóság a bíróság jogerős határozatán alapuló elrendelésére jegyzi be azon jogi személy nyilvántartási adatai közé, amely jogi személy érintett az eltiltást eredményező bírósági eljárásban. Az eltiltásra vonatkozó adatok feltüntetésének nem akadálya, hogy az érintett jogi személy vagy az eltiltott személy a nyilvántartásból az eltiltás bejegyzését megelőzően törlésre került.
(2) Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedése napjától kezdődik.
(3) Ha ugyanazon személyt több jogi személy vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatálya a leghosszabb eltiltás kezdő időpontjához igazodik. Ha azonban a leghosszabb eltiltás időtartamából az újabb eltiltás jogerős elrendelésekor kevesebb idő van hátra, mint az újabb eltiltás időtartama, az eltiltott személy eltiltásának időbeli hatálya meghosszabbodik az újonnan elrendelt eltiltás és a korábbi eltiltásból még hátralévő időtartam különbségével.
(4) Vezető tisztségviselő eltiltása esetén, ha a vezető tisztségviselő az (1) bekezdés szerinti érintett jogi személy nyilvántartásba bejegyzett képviselője, a Hatóság – az eltiltásra vonatkozó adatok feltüntetése mellett – a vezető tisztségviselőt egyidejűleg törli a nyilvántartásból.
(5) Az eltiltás hatálya alatt álló személyt a Hatóság törli mindazon jogi személy fennálló nyilvántartási adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag szerepel, azonban az eltiltásra vonatkozó nyilvántartási adatokat ezen jogi személy nyilvántartási adatai közé nem jegyzi be.
(6) Ha olyan személy eltiltását kell feltüntetni a nyilvántartásban, aki ugyanazon jogi személy vonatkozásában már eltiltás hatálya alatt áll, a Hatóság az újabb eltiltás nyilvántartásba történő bejegyzését – a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett – mellőzi.
(7) Az eltiltásra vonatkozó adatok az eltiltás időtartamának lejártát követő napon a nyilvántartásból úgy kerülnek törlésre, hogy azok törölt adatként nem megismerhetőek, azonban a Hatóság azokról bíróság vagy más hatóság megkeresésére tájékoztatást ad.
84. § [A nyilvántartás vezetésével összefüggő bejegyzések]
(1) Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján a többi érintett jogi személy (ellenőrzött társaság) nyilvántartási adatai közé a vállalatcsoportra vonatkozó adatok hivatalbóli bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre.
(2) A belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján a többi érintett belföldi gazdasági társaság nyilvántartási adatai közé az anya- és leányvállalatra vonatkozó, – az (1) bekezdés alapján automatikus adatátvezetéssel nem érintett – nyilvántartásba kerülő adatok hivatalbóli bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre. A gazdasági társaság a bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles megtenni.
(3) Hivatalból kerül átvezetésre a jogi személy nyilvántartási adatában bekövetkező olyan változás, amelyet a jogi személy vonatkozásában a nyilvántartás más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között nyilvántart, ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás során a létrejövő (jogutód, fennmaradó) jogi személy adatait. Ha jogi személy átvezetett nyilvántartási adatának feltüntetése más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között ezen utóbbi jogi személy adataiban bejegyzett változás miatt már felesleges, a Hatóság az átvezetett nyilvántartási adatot hivatalból törli.
(4) A jogi személynek az üzleti évre benyújtott számviteli beszámolója közzététele során tett írásbeli bejelentése alapján hivatalbóli bejegyzéssel kerül bejegyzésre a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke, illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg változása.
(5) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a Hatóságot a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy bejegyzett vezető tisztségviselő, illetve képviselő vagy bejegyzett felügyelőbizottsági tag, a Hatóság az elhunyt személyt hivatalból törli a nyilvántartásból.
85. § [Az európai uniós szervezeti formákra vonatkozó rendelkezések]
(1) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a bejegyzést, a nyilvántartásban fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.
(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a Hatóság a nyilvántartásba bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.
(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a magyarországi telephelyet a Hatóság törli a nyilvántartásból.
(4) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a korábban már a nyilvántartásba bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.
86. § [Az EUID-val rendelkező jogi személyekre vonatkozó egyes bejegyzések]
(1) A Hatóság hivatalból jegyzi be az EUID-val rendelkező jogi személy nyilvántartási adatai közé a jogi személy Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepét, ha a BRIS rendszeren keresztül értesítést kap a fióktelep bejegyzéséről.
(2) A Hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból az EUID-val rendelkező társaság fióktelepét, ha a BRIS rendszeren keresztül értesítést kap arról, hogy a fióktelepet törölték.
(3) A Hatóság hivatalból jegyzi be a BRIS rendszeren keresztül kapott értesítés alapján az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe nyilvántartási adatai közé a külföldi vállalkozás nyilvántartásban nyilvántartott adatainak változását, valamint intézkedik a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának közzététele iránt.
(4) A Hatóság haladéktalanul fogadja az EUID-val rendelkező jogi személyekkel összefüggésben a BRIS rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi.
A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB FELADATOK
A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ADATÁTVEZETÉSI FELADATOK
24. A BRIS rendszerrel kapcsolatos rendelkezések
87. § [Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező jogi személyek esetében]
(1) A Hatóság az EUID-val rendelkező jogi személyek esetében a jogi személy EUID-ját, a csődeljárásra, felszámolási eljárásra, valamint a bíróság általi megszüntetésére vagy jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat a BRIS rendszer számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi.
(2) A Hatóság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a nyilvántartásba való bejegyzéséről, valamint a nyilvántartásból való törléséről a BRIS rendszeren keresztül értesíti a külföldi vállalkozás bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartását.
(3) A Hatóság a BRIS rendszeren keresztül értesíti az EUID-val rendelkező jogi személy fióktelepét nyilvántartó tagállami nyilvántartást a jogi személy nevének, székhelyének, nyilvántartási számának, társasági formájának, a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, egyéb képviselője, könyvvizsgálója adatának változásáról vagy e személyek változásáról, továbbá a jogi személy számviteli beszámolójával összefüggő adatról, okiratról.
(4) A Hatóság fogadja az EUID-val rendelkező jogi személyekkel összefüggésben a BRIS rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi. A BRIS rendszeren keresztül történő információcsere a tagállami cégnyilvántartások számára ingyenes.
(5) Ha a (4) bekezdés alapján történő adatátvezetés miatt a jogi személy tekintetében a nyilvántartás már nem tartalmaz minden adatot, amit jogszabály előír, a Hatóság a BRIS rendszeren keresztül érkező információk nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg a 93. § szerint jár el. A (4) bekezdés alapján a BRIS rendszeren keresztül érkező, azonban a nyilvántartás részét nem képező adatokat a Hatóság e törvény szerinti feladatai ellátása érdekében kezeli és az informatikai rendszerben tárolja azon személy nyilvántartásból való törléséig, akire az adat vonatkozik.
88. § [Az eltiltott igazgatókra vonatkozó tagállami adatszolgáltatás]
(1) Ha a BRIS rendszeren keresztül erre vonatkozó tagállami megkeresés érkezik, a Hatóság megvizsgálja, hogy a megkeresésben megjelölt személy e törvény szerinti eltiltás hatálya alatt áll-e, vagy vele szemben fennáll-e a Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok. A tagállami megkeresésre sor kerülhet az Európai Unió tagállamában történő társaságalapítás és új vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag bejegyzése során is.
(2) Ha a tagállami megkeresés a szükséges adatokat tartalmazza, a Hatóság a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban szabályozott módon a vizsgálat lefolytatásához adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.
(3) A Hatóság elsődlegesen ellenőrzi, hogy a nyilvántartás tartalmaz-e e törvény szerinti eltiltási bejegyzést a megkeresésben megjelölt személy vonatkozásában. Ha a nyilvántartás eltiltási bejegyzést nem tartalmaz, a Hatóság további vizsgálatot folytatva a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban szabályozott módon – a BRIS rendszeren keresztül érkezett tagállami megkeresés megválaszolása céljából – adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A Hatóság a BRIS rendszeren keresztül tájékoztatja a megkereső tagállamot a (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről, ideértve azt is, ha a megjelölt személy nem azonosítható. A Hatóság a tájékoztatást a tagállami megkeresés érkezésétől számított egy munkanapon belül küldi meg a megkereső tagállam részére. Ha a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Hatóság adatot igényel, a tájékoztatás megküldésének határideje a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítésének érkezését követő munkanap.
(5) A megkereső tagállam további tájékoztatást is kérhet. Az e törvény szerinti eltiltásra vonatkozó adatokról a Hatóság tájékoztatást nyújt. A Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok esetén a Hatóság kizárólag arról ad tájékoztatást, hogy a kizáró ok fennállása a Ptk. mely rendelkezésén alapul.
(6) A Hatóság e § szerinti adatszolgáltatása során okiratokat nem küld a megkereső tagállam részére.
(7) A Hatóság a természetes személyre vonatkozó adatokat – a csalárd vagy más visszaélésszerű magatartás megelőzése, az Európai Unión belüli társasággal vagy fiókteleppel kapcsolatba kerülő személyek védelme biztosítása céljából – az e § szerinti adatszolgáltatás biztosítása érdekében a (8) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.
(8) Az informatikai rendszer az e törvény szerinti eltiltás fennállása esetén az eltiltás időtartamának lejártáig, egyéb esetben az (1) bekezdésben foglalt megkeresés megválaszolásáig, de legfeljebb hatvan napig tárolja a megkeresésben megjelölt személyre vonatkozó személyes adatokat.
(9) Az eltiltott igazgatókra vonatkozó tagállami adatszolgáltatásra e törvényben foglaltak figyelembevétele mellett az Európai Bizottság vonatkozó végrehajtási rendeletében előírt tartalommal és formában kerül sor.
25. Adatellenőrzés
89. § [Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]
(1) A jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Hatóság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak-e.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a Hatóság részére.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a Hatóság hivatalból törli az eltiltással érintett személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, ha a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.
(6) Ha az eltiltással érintett személy bejegyzésre bírósági elrendelés útján került sor, a Hatóság a (4) és (5) bekezdés szerint intézkedéséről tájékoztatja a bíróságot.
90. § [Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
(1) A jogi személy tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), valamint felügyelőbizottsági tagja, továbbá a kézbesítési megbízott vonatkozásában a Hatóság a cselekvőképesség fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából.
(2) Az adatigénylés alapján a Hatóság hivatalból törli a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Az adatigénylés alapján a jogi személy nyilvántartási adatai közül a Hatóság hivatalból törli a kézbesítési megbízottat, ha cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott.
(3) A Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, ha
a) az adatigénylés alapján a jogi személy bejegyzett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és gondnoka a nyilvántartásban nem került feltüntetésre,
b) a jogi személy bejegyzett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja tekintetében a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat alapján a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.
(4) Ha az érintett személy bejegyzésre bírósági elrendelés útján került sor, a Hatóság a (2) és (3) bekezdés szerint intézkedéséről tájékoztatja a bíróságot.
91. § [A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]
(1) A Hatóság az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok változása esetén a határozatokban újonnan feltüntetésre kerülő személy adatait a változásról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül összeveti a nyilvántartás hatályos adataival.
(2) Ha az újonnan feltüntetésre kerülő személy a nyilvántartásban szerepel, a Hatóság intézkedik a jogi személy működésének felfüggesztéséről, illetve eleget tesz a 2017. évi LII. törvényben foglalt kötelezettségeknek. Ha a jogi személy bejegyzésre bírósági elrendelés útján került sor, a Hatóság az intézkedéséről tájékoztatja a bíróságot.
26. A Hatóság intézkedési kötelezettségei
92. § [A jogi személyek értesítése]
(1) A Hatóság a jogi személy hivatalos elérhetőségére automatikus értesítést küld, ha a nyilvántartás adatai alapján vagy jogszabály előírása alapján a jogi személynek intézkedési kötelezettsége áll fenn (e § alkalmazásában a továbbiakban: automatikus értesítés) és amelynek elmulasztása esetén a jogi személy nyilvántartási adatai nem fognak megfelelni a jogszabályi előírásoknak.
(2) Az automatikus értesítés célja a jogi személy tájékoztatása. A jogi személy intézkedési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén nem hivatkozhat arra, hogy az automatikus értesítést nem vagy nem a megfelelő határidőben kapta meg, vagy automatikus értesítés megküldésére nem került sor.
93. § [A jogi személy felhívása]
(1) Ha az informatikai rendszer jelzése alapján a Hatóság észleli, hogy a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adata a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő vagy hibás, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt az adatot, amit a jogi személyre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, a Hatóság e § szerint jár el.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ok vagy állapot a jogi személy változásbejegyzési kérelmével megszüntethető, a Hatóság a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, alapítvány esetében a döntéshozatali jogosultsággal rendelkező személyt, hogy a szükséges változásbejegyzési kérelmet terjessze elő. A határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
(3) Ha a felhívást megalapozó körülmény oka bírósági elrendelés vagy hatóság felhívás elmaradása, a Hatóság felhívja az illetékes bíróságot, hatóságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.
(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni, ha bíróság a jogi személy felhívását kezdeményezi.
94. § [A jogi személy felhívása közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése vagy betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]
(1) Ha a jogi személy felhívása a tag halála miatt a Ptk. 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé, és a gazdasági társaság az intézkedési kötelezettsége határidejének lejárta előtt a Hatóságnak bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan, a gazdasági társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a Hatóság megkeresi az eljárást lefolytató bíróságot vagy közjegyzőt, hogy az eljárás jogerős befejezéséről szóló határozatot küldje meg a Hatóság részére.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vagy közjegyzői eljárás jogerősen befejeződött, a Hatóság felhívja a gazdasági társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit harmincnapos határidőn belül állítsa helyre. A határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
(3) Ha a gazdasági társaság a Hatóság (1) bekezdés szerinti felhívása ellenére a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, és az (1) bekezdés feltételei sem állnak fenn, a Hatóság a Ptk. 3:152. § (1) bekezdésében vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdésében megállapított határidő elteltét követő munkanapon a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
95. § [A jogi személy hivatalos elérhetőségének hiánya miatti felhívása]
(1) Ha a Hatóság tudomására jut, hogy a jogi személy hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a Hatóság a jogi személy vezető tisztségviselőjének, illetve képviselőjének a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségére – ennek hiányában a jogi személy székhelyére postai úton – felhívást küld azzal, hogy harmincnapos jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezzen.
(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívás szerinti határidő leteltét követőn munkanapon ellenőrzi, hogy a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezik-e. Ha a jogi személy hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az ellenőrzést követő munkanapon a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
96. § [Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]
(1) Ha a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett tevékenységei között engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör van, a Hatóság a tevékenységi kör bejegyzésekor az engedélyre, illetve a bejelentésre vonatkozó adatok hiányára vonatkozó tényt – a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítéséig – a nyilvántartásban feltünteti.
(2) Ha a Hatóság a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóságnak a tevékenység gyakorlását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó véglegessé vált határozatáról szóló értesítése alapján az érintett tevékenységi kört törli a nyilvántartásból, erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
(3) Ha az engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör jogszerű gyakorlásához szükséges e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló hatósági értesítés a tevékenységi kör nyilvántartásba való bejegyzésétől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, a Hatóság az érintett tevékenységi kört hivatalból törli a jogi személy nyilvántartási adatai közül, és erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
97. § [A jogi személy működésének felfüggesztése]
(1) Ha a Hatóság hivatalos tudomására jut, hogy a jogi személy vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a Hatóság a jogi személy működését felfüggeszti.
(2) A Hatóság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a jogi személy vagy annak tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá.
(3) Az e § szerinti intézkedés a jogi személlyel szemben mindaddig meghozható, ameddig a nyilvántartásban bejegyzett jogi személyként szerepel.
JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI FELADATOK
27. A számviteli beszámoló közzététele, utóellenőrzés
98. § [Számviteli beszámolók közzététele]
(1) A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett jogi személy, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény az e § szerinti közzétételre kötelez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag az erre szolgáló elektronikus beszámoló rendszeren keresztül küldheti meg. Ha a közzétételi kötelezettség esedékessé válásakor a kötelezett személy már jogutód nélkül megszűnt, jogszabály a számviteli beszámoló megküldésének más módját is előírhatja.
(2) Az elektronikus beszámoló rendszer a nyilvántartás résznyilvántartása. A beszámoló közzétételére napi feltöltéssel kerül sor. A beszámoló közzétételével egyidejűleg a Hatóság hivatalbóli bejegyzéssel jegyzi be a nyilvántartásba a számviteli beszámolóra vonatkozó nyilvántartási adatokat.
(3) A Hatóság az állami adó- és vámhatóság részére hozzáférést biztosít az elektronikus beszámoló rendszerben közzétett számviteli beszámolókhoz az állami adó- és vámhatóság feladatainak ellátása érdekében.
(4) A Hatóság a közzétett számviteli beszámolót a jogi személynek a nyilvántartásból való törlését követő tíz évig őrzi meg. A számviteli beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége. A számviteli beszámolót védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.
99. § [Felhívás a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]
Ha a kötelezett személy a számviteli beszámoló közzétételét elmulasztotta, a Hatóság a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, hogy tegye közzé a számviteli beszámolót. A határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a Hatóság a jogi személy adószámának törlése érdekében értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
100. § [Utóellenőrzés]
(1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja a kérelemre lefolytatott automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett kérelemhez csatolt mellékletek formai, alaki megfelelőségét, továbbá azt, hogy a mellékletként csatolt irat tartalma összhangban áll-e a kérelem űrlapjában megadott adatokkal és nyilatkozatokkal.
(2) Ha a Hatóság jogsértést tapasztal, a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással harmincnapos határidővel felhívja a jogi személyt, hogy nyújtsa be a helyes iratot. A felhívás eredménytelensége esetén a Hatóság a jogi személlyel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
28. A nyilvántartáshoz kapcsolódó információs szolgáltatás
101. § [Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]
(1) A Hatóság, illetve a Kormány rendeletében kijelölt szerv a kiemelt adatigénylők részére – jogszabályban meghatározott nyilvántartási információt, illetve adatszolgáltatást biztosít.
(2) Ha törvény előírja, a kiemelt adatigénylők részére biztosított információ, illetve adatszolgáltatás nem nyilvános adatra, illetve nyilvántartási iratra is kiterjedhet. A 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt adatigénylők e törvény alapján nem nyilvános adat, illetve nyilvános iratnak nem minősülő nyilvántartási irat megismerésére is jogosultak.
(3) Az állami adó- és vámhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére – az adóregisztrációs eljárás lefolytatása érdekében, illetve ha előre meghatározott okból kérik, – a Hatóság a nyilvántartásba vételi kérelem érkezését követően továbbításra kerülő adatokkal együtt megküldi a nyilvántartásba vételi kérelem igényelt adatait, illetve mellékleteit is.
(4) A Hatóság a jogi személy nyilvántartásba vételéről, az adatairól, és az adatainak változásáról – ideértve a jogi személy törlését is – automatikus adatszolgáltatással értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Kormány rendeletében e bekezdés szerinti adatszolgáltatásra jogosult kiemelt adatigénylőt.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, sem az információ, sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az információs szolgáltatásra vonatkozó megállapodás határozza meg a szolgáltatás biztosításának részletes feltételeit, továbbá az igazoltan felmerült költségekre és egyéb költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket.
102. § [A jogi személy tájékoztatása a nyilvántartási adataiban bekövetkezett változásról]
A Hatóság a jogi személyt a jogi személy adatában bekövetkezett változásról a jogi személynek a hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított bizonyítvánnyal értesíti.
103. § [Nyilvántartás-figyelés]
(1) A Hatóság nyilvántartás-figyelési szolgáltatást biztosít bármely Dáptv. szerinti gazdálkodó jogi személy vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy részére.
(2) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás irányulhat a szolgáltatás igénybevételekor megjelölt jogi személy adatában bekövetkező változásra, a megjelölt jogi személlyel kapcsolatosan a Cégközlönyben megjelenő hirdetményre.
(3) A jogi személy tagja, illetve a jogi személy nyilvántartásába bejegyzett egyéb személy részére biztosított nyilvántartás-figyelési szolgáltatás – a (2) bekezdésen túl – irányulhat arra is, hogy a jogi személlyel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás megindulásáról és befejezéséről értesüljön.
(4) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás jogszabályban meghatározott esetben ingyenes.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
104. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartás tartalmára, módjára, résznyilvántartásának meghatározására és tartalmára, a jogi személyek és adataik bejegyzésére, módosítására, törlésére, valamint a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló hatósági eljárásokra, az automatikus döntéshozatalra, a nyilvántartási eljárásban benyújtott kérelem kockázatelemzésére, a kockázatelemzés szempontjaira, a kockázatelemzéssel kapcsolatos eljárásra és az eljárásban alkalmazható intézkedésekre, a kockázatelemzéshez kapcsolódó vizsgálatra, a jogorvoslatokra, a számviteli beszámoló közzétételével kapcsolatos eljárásra, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, a nyilvántartás tartalmának megismerésére, az iratkezelésre, az elektronikus irattárra, valamint a nyilvántartással összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátását biztosító hatósági eljárásokra és ügyviteli cselekményekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
1. a kiemelt adatigénylőket, a 11. § (1) bekezdés c) alpontja esetén a nyilvántartási információval kapcsolatos jogosultság bejelentésének és igazolásának módját,
2. a nyilvántartás működéséhez és vezetéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és a nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Hatóságot rendeletben kijelölje.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány által létrehozott alapítvány alapítói jogainak gyakorlására jogosult személyt határozatban jelölje ki.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
1. a jogi személy alapvető nyilvántartási adataival összefüggő követelményekre,
2. a nyilvántartási eljárásban alkalmazott, űrlapok, iratminták típusai, iratminták alkalmazásának feltételeire, az iratminták tartalmi, alaki és formai követelményeire, kötelező alkalmazásának eseteire,
3. az informatikai rendszer felépítésére, működésére és használatára, valamint a rendszer kialakításának és működésének szervezeti-szervezési és módszertani követelményeire,
4. az utóellenőrzésre kiválasztás szempontjaira, az utóellenőrzésre kijelölt ügyek legkisebb számára, valamint az utóellenőrzési napló adattartalmára,
5. a számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételéhez szükséges űrlap formai és tartalmi elemeire,
6. a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,
7. az EUID képzésére, külföldi szervezetek vagy egyéb szervezetek EUID-jának adatkezelésére, a BRIS rendszeren keresztül továbbított adatszolgáltatásért fizetendő költségtérítésre, a fizetés módjára,
8. a székhelyhasználat székhelyszolgáltatással való biztosítása esetén a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára,
9. az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a nyilvántartási eljárásban és a Hatóság által lefolytatott egyéb hatósági ügyben szükséges adatigénylésre, és ezzel összefüggésben az adatot szolgáltató állami nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság közötti kapcsolattartásra
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1. a kérelemre induló eljárások kérelméhez, illetve beadványához csatolandó iratokat, valamint azokat az iratokat, amelyek a bejegyzési kérelem mellékleteként a jogi képviselő által benyújtásra nem kerülnek,
2. a kérelemre induló nyilvántartási eljárások azon eseteit, amelyek során a jogi személy létrehozásának teljes folyamata alatt, ideértve a jogi személy létesítő okiratának elkészítését, és a nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges összes intézkedést is, kizárólag elektronikus úton tehető meg,
3. a 2. § (2) bekezdése szerinti jogi személy célja szerinti besorolását.
105. § [Hatálybalépés]
Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.
106. § [Átmeneti rendelkezések]
Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.
107. § [Törvény rövid megjelölése]
E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Jsznytv.
108. § [Jogharmonizációs záradék]
(1) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt –
a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek,
c) az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val együtt – a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) Ez a törvény
a) az európai gazdasági egyesülésről szóló, 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet,
b) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet,
c) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. június 20-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet,
d) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól, valamint az (EU) 2015/884 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
109. § [Hatályon kívül helyezés]
Hatályát veszti
a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
b) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 20.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás