BÜ BH 2025/59
BÜ BH 2025/59
2025.03.01.
A kirendelt védő részére a ráfordított szükséges idővel arányos felkészülési díjat kell megállapítani akkor is, ha a védő részvételével folytatandó eljárási cselekményre nem került sor. A fogvatartásban lévő terhelttel telekommunikációs eszközön folytatott megbeszélés címén további védői díjat kell megállapítani akkor is, ha a védő a büntetés-végrehajtási intézet igazolását a kapcsolattartásról csak a fellebbezésében csatolja [Be. 46. § (9) bek.; 32/2017. (XII. 27.) IM rend. 7. § (3), (5a) bek.].
[1] Az ítélőtábla végzésével a II. r. terhelt védelmében eljáró kirendelt védő részére – indítványára – védői díjként 7000 forint munkadíjat állapított meg.
[2] Indokolása szerint a II. r. terhelt védelmében az eljárás során több kirendelt védő járt el, így esetében a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 7. § (3) bekezdésének második mondata alkalmazandó, amely alapján a felkészülési díj legkisebb összegeként nem a védő által a díjjegyzékben megjelölt 21 000 forint, hanem a kirendelt ügyvédi óradíjnak megfelelő összeg, 7000 forint állapítható meg.
[3] A védőnek a fogvatartásban lévő terhelttel telekommunikációs eszközön folytatott megbeszélésért, a két megkezdett óra időtartamban 9800 forint összegben védői díj megállapítása iránti igényét pedig a büntetés-végrehajtási intézet igazolásának hiányában nem tartotta megalapozottnak.
[4] A végzés ellen a II. r. terhelt védelmében eljáró kirendelt védő jelentett be fellebbezést.
[5] Indokolása szerint tévedett az ítélőtábla, amikor a felkészülési díjat az általa igényelt 21 000 forinttal szemben mindössze 7000 forint összegben állapította meg, miután a fellebbezés írásbeli indokolása végett a részére megküldött valamennyi ügyiratot áttanulmányozta, a II. r. terhelttel konzultált, ezt követően a jogorvoslati beadvány benyújtása végett intézkedett, mindez pedig – figyelemmel az ügyirat és a benyújtott fellebbezés terjedelmére is – nem az ítélőtábla által megállapítottnak megfelelő egy, hanem méltányos számítás mellett legalább három munkaórát vett igénybe.
[6] Kifejtette, hogy álláspontja szerint az IM rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározott felső határt el nem érő felkészülési díj esetében a bíróságnak van lehetősége a ténylegesen befektetett munka ellenértékének megállapítására is.
[7] Fellebbezésében a korábbi indítványával egyezően továbbá hivatkozott arra is, hogy két megkezdett óra időtartamban telekommunikációs eszközön keresztül megbeszélést folytatott a fogvatartásban lévő védencével, amely tevékenységért védői díjra jogosult. Fellebbezéséhez csatolta a büntetés-végrehajtási intézet igazolását a telekommunikációs eszközzel folytatott megbeszélés tényéről és idejéről.
[8] Mindezek alapján az ítélőtábla végzésnek megváltoztatását, a felkészülési díj általa igényelt összegben, valamint kapcsolattartás címén további 9800 forint védői díj megállapítását indítványozta.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában az ítélőtábla végzésének megváltoztatását, és a védő részére további 9800 forint összegű védői díj megállapítását indítványozta azzal, hogy a védő által csatolt igazolás alapján a fogvatartottal folytatott megbeszélésért a védői díj megállapítása iránti igény már megalapozott.
[10] A védői fellebbezés részben alapos.
[11] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy az ítélőtábla a döntésének meghozatalakor rendelkezésére álló ügyiratok alapján, az abban foglalt releváns adatok kimerítő és pontos rögzítésével törvényesen rendelkezett a védői díj megállapításáról és helyesen mellőzte a II. r. terhelt védelmében eljáró kirendelt védő által indítványozott 9800 forint védői díj megállapítását azzal, hogy az igény által megjelölt jogcím, jogszabály által megkövetelt igazolására a védő részéről nem került sor.
[12] A védői fellebbezés az ítélőtábla által megállapított védői díjat két aspektusból támadja. Egyrészt a felkészülési díjként megállapított összeget kevesli, figyelemmel az általa ténylegesen elvégzett munkához képest, mely álláspontja szerint legkevesebb 3 órányi munkadíjnak feleltethető meg. Másrészt kifogásolja a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért járó díj megállapításának mellőzését.
[13] A Kúria korábbi döntéseiben – amelyet azóta alkotmánybírósági határozat indokolása is megerősített – már rámutatott arra, hogy a Be. 46. § (9) bekezdése elvi éllel rögzíti azt, miszerint a kirendelt védő közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult.
[14] A törvény ugyanakkor nem tartalmazza a közreműködés formáit és a díj számításának szabályait sem; azokat az IM rendelet részletezi, így többek között – a jelen ügy szempontjából relevánsan – a kirendelt védőt a felkészülésért [IM. rend. 7. § (2)–(3) bek.], továbbá a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért – akkor is, ha a megbeszélésre telekommunikációs eszköz használatával kerül sor [IM rend. 7. § (5a) bek.] – illeti meg díjazás [BH 2019.217., BH 2020.137., 3041/2021. (II. 19.) AB határozat].
[15] Az IM rendelet 7. §-a e kereteken belül határozza meg az egyes díjak számításának módját, így végső soron a díjazás összegét. Az IM rendelet 7. § (2) bekezdése a felkészülési díj összegét határozza meg, azonban nem általánosságban, hanem csak arra az esetkörre irányadóan, amikor a védő részvételével eljárási cselekményre is sor kerül; ebben az esetben a felkészülési díj mértéke pedig az adott eljárási cselekményen való részvételért járó díj 20%-a. A 7. § (3) bekezdés azokra az esetekre vonatkozik, amikor eljárási cselekményre nem kerül sor; a jogszabályban meghatározott legalacsonyabb felkészülési díj ugyanis akkor is megilleti az eljárásban védői tevékenységet végző kirendelt védőt, ha az ügyben védő jelenlétében lefolytatott eljárási cselekményre egyáltalán nem került sor, vagyis a kirendelt védőt díjazás illeti meg a felkészülésért abban az esetben is, ha nem vett részt egyetlen eljárási cselekményen sem (3041/2021. (II. 19.) AB határozat [27]–[28]).
[16] Ugyanakkor az IM rendelet 7. § (3) bekezdése a felkészülési díj mértékét érintően egyéb szabályozást is tartalmaz.
[17] A 7. § (3) bekezdése első mondata a felkészülési díj mértékének tartományát határozza meg, amelynek ügyenként el kell érnie a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelő összeget, de nem lehet több, mint a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának megfelelő összeg. Mindezen túl a második mondatban meghatározza a felkészülési díj mértékét arra az esetre is, ha a büntetőeljárás során a terhelt érdekében több kirendelt védő járt el. A szabályozás szerint ez esetben az egyes kirendelt védőket a felkészülési díj 7. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb összegeként a kirendelt ügyvédi óradíjnak megfelelő összeg illeti meg.
[18] A II. r. terhelt tekintetében a kirendelt védő személye – ahogyan azt az ítélőtábla helytállóan rögzítette – a másodfokú eljárásban megváltozott.
[19] Erre az esetre nézve az IM rendelet 7. § (3) bekezdés második mondata a felkészülési díj meghatározása kapcsán viszont speciális rendelkezést tartalmaz. E rendelkezés nemcsak a különböző személyek által betöltött kirendelt védői pozícióban, személyekre lebontva biztosítja a felkészülési díjra való jogosultságot, de annak minimális mértékét is meghatározza – a 7. § (2) bekezdésében és a 7. § (3) bekezdés első mondatában írtaktól eltérően – a kirendelt ügyvédi óradíjnak megfelelő összegben. Amennyiben tehát az eljárás során a kirendelt védő személye változik, díjazása szempontjából a korábbi védő részére megállapított felkészülési díj összege közömbös és annak minimális mértéke sem a kirendelt védői óradíj háromszorosa, hanem egy órányi díjnak megfelelő összeg.
[20] A rendelkezésre álló ügyiratok szerint – amint azt az ítélőtábla helytállóan rögzítette – a védő a II. r. terhelt védelmében a másodfokú eljárásban közreműködött az első fokon eljárt védő felmentését követően az új kirendelés alapján kijelölt védőtől kapott helyettesítési meghatalmazás alapján. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálatát tanácsülésen végezte el, ekként olyan eljárási cselekmény lefolytatására, amely a kirendelt védő jelenlétét igényelte volna, a másodfokú eljárásban nem került sor.
[21] A II. r. terhelt védelmében eljáró kirendelt védő másodfokú bírósághoz 2024. május 8-án benyújtott beadványában a védői díj megállapítását mindössze az IM rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésének, továbbá a 7. § (1)–(2) és (5a) bekezdésének megjelölésével kérte, melyhez a mellékleteként csatolt díjjegyzéken szövegesen annyit tüntetett fel, hogy felkészülési díj címén fellebbezés írásbeli indokolása alapján 21 000 forint, fogvatartottal telekommunikációs eszköz útján történő megbeszélés (10 óra 30 perctől 11 óra 39 percig) alapján 9800 forint védői díj megállapítását kéri.
[22] Mindezek után az ítélőtábla a felkészülési díjat az igényelt 21 000 forint összeggel szemben a jogszabályi minimumként előírt 1 órának megfelelő összegben állapította meg azzal, hogy a II. r. terhelt többedik kirendelt védője esetében a felkészülési díj legkisebb összege a kirendelt ügyvédi óradíjnak megfelelő összeg, míg a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért járó védői díj megállapítását igazolás hiányában nem tartotta alaposnak.
[23] A megítélt felkészülési díj tekintetében a védői fellebbezés kétségkívül helytálló abban a tekintetben, hogy az IM rendelet 7. § (3) bekezdésének második mondata a több kirendelt védő eljárása esetén a felkészülési díj legkisebb összegét határozza meg, attól a bíróság a ténylegesen elvégzett munka ellentételezéseként eltérhet. Az ítélőtábla a kirendelt védő által igényelt összegű védői díjtól való jelentős eltérést ugyan különösebben nem indokolta, de ebben a tekintetben az nem hagyható figyelmen kívül, hogy a védői díj iránti igényt bejelentő beadványában maga a védő sem tért ki a ténylegesen végzett munka részletezésére. Azontúl, hogy megjelölte – egyébiránt hiányosan – a jogszabályi alapokat, a mellékletként csatolt díjjegyzék formanyomtatványon mindössze annyit tüntetett fel, hogy „fellebbezés írásbeli indokolása”.
[24] Jelen ügyben az, hogy a kirendelt védő a fellebbezés írásbeli indokolását a másodfokú bírósághoz benyújtotta, a Be. 584. § (6) bekezdése alapján – védői fellebbezés bejelentésére tekintettel – törvényi kötelezettsége volt. A következetes ítélkezési gyakorlat alapján pedig – amelyre az ítélőtábla helyesen hivatkozott – felkészülési díj a védői tevékenységet ellátó kirendelt védőt akkor is megilleti, ha a jelenlétében lefolytatott eljárási cselekményre egyáltalán nem kerül sor. Jelen ügyben pedig ez a helyezt, miután a másodfokú bíróság a felülbírálatot tanácsülésen végezte el.
[25] A felkészülési díj kirendelt védő által megjelölt összegének indokait a védő ítélőtáblának benyújtott igénybejelentése nem tartalmazta, a fellebbezés ugyanakkor ebből a szempontból már érdemben értékelhető körülményekre hivatkozott.
[26] A Kúria a rendelkezésre álló ügyiratok alapján pedig azt állapította meg, hogy a kirendelt védő a II. r. terhelt védelmét a másodfokú eljárásban magasabb tárgyi súlyú ügyben látta el, a fellebbezés írásbeli indokolása – annak tartalma alapján – kétségkívül szükségessé tette a 19 oldalnyi elsőfokú ítélet és az elsőfokú bírósági eljárás 50 oldalnyi jegyzőkönyv anyagának áttanulmányozását. Mindez a felkészülési díj megállapítása tekintetében bizonyosan meghaladja az ítélőtábla által megállapított minimum – a kirendelt ügyvédi óradíjnak megfelelő – összegű díj megállapítását, ugyanakkor a védő által igényelt összegben a felkészülési díj megállapítása már nem indokolt.
[27] Mindezek alapján a Kúria a II. r. terhelt védelmében eljáró kirendelt védő felkészülési díját – az ítélőtábla által megállapított 7000 forint összegen túl – további egy óra számításával, a kirendelt ügyvédi óradíjnak megfelelő összegben, 7000 forintban állapította meg.
[28] Az IM rendelet a védői közreműködés formái és a díj számításának szabályai között rögzíti azt is, hogy a kirendelt védőt a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért díjazás illeti meg akkor is, ha a megbeszélésre telekommunikációs eszköz használatával kerül sor, amely megkezdett óránként az ügyvédi óradíj hetven százalékának megfelelő összeg [IM rend. 7. § (5a) bek.].
[29] A kirendelt védő fellebbezéséhez csatolta a büntetés-végrehajtási intézet igazolását, amely szerint a kirendelt védő a fogvatartásban lévő védencével, a terhelttel 2024. április 24-én 10 óra 30 perctől 11 óra 45 percig Skype alkalmazással megbeszélést folytatott.
[30] Minderre tekintettel az IM rendelet 7. § (5a) bekezdése alapján a kirendelt védő, a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért a kirendelt ügyvédi óradíj hetven százalékának megfelelő összegre, azaz két megkezdett óra esetén 9800 forintra jogosult.
[31] A Kúria így a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélés címén – egyezően a védő által bejelentett igénnyel, 9800 forint összegben – az IM rendelet 7. § (5a) bekezdése alapján állapította meg a védői díját azon a munkadíjon felül, amelyet az ítélőtábla végzésében már megállapított és felhívta az ítélőtáblát – a felkészülési díj címén még járó és megállapított összeggel együtt – a díj utalványozására.
[32] A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 614. § (1) bekezdésére és a (3) bekezdés b) pontjára tekintettel, a Be. 614. § (4) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva az ítélőtábla végzését a Be. 606. § (1) bekezdése alapján, a kifejtettek szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta azt.
(Kúria Bpkf.II.1068/2024/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
