2025. évi LX. törvény
2025. évi LX. törvény
a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról1
[1] E törvény célja, hogy megállapítsa a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárások és a végelszámolás szabályait.
[2] A jogi személyek nyilvántartásának felállításával, a regisztratív eljárás kialakításával párhuzamosan a magánjogi jogi személyek, így különösen a korábbi cégnyilvántartásban és a civil nyilvántartásban szereplő jogalanyok tekintetében a bírósági feladatkörök újraértelmezését is el kell végezni. Szét kell választani a nyilvántartási feladatokat és a bírósági jogkörbe illeszkedő törvényességi kontroll feladatokat. Továbbá meg kell határozni azokat a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó, de a regisztratív eljárás kereteit meghaladó, azonban állami feladatkörben maradó ellenőrzéseket, amelyeknél a bíróság előzetes kontrollt gyakorol.
[3] A szabályozás megjelenít jogi személyek nyilvántartásához kapcsolódó nemperes és peres eljárásokat is. Az eljárások jelentős része a jogi személyek nyilvántartását szabályozó törvényi rendelkezések szerinti szervezetre vonatkozik, azonban vannak olyan speciális eljárások, amelyek csak egyes szervezet típusra értelmezhetőek. Így például a jogi személy szervezeti egységének megszüntetése iránti nemperes eljárás nem alkalmazható és értelmezhető gazdasági társaságra, mert az anyagi jogi előírások nem teszik lehetővé, hogy a gazdasági társaság létesítő okirata egyes szervezeti egységét jogi személlyé nyilvánítsa. Ugyanakkor erre mód van egyesület esetében.
[4] A magánjogi jogi személyek nyilvántartásának és a magánjogi jogi személyek feletti törvényességi felügyeletnek a szétválasztása nem járhat azzal, hogy e két jogalkalmazási terület egymástól elszigetelődjön. A két szabályozási rezsim ezért úgy kerül kialakításra, hogy képes legyen a hatósági nyilvántartást vezető szerv és a törvényességi és egyéb feladatokat ellátó bíróság egymással hatékonyan együttműködni. Ezen együttműködésnek az eljárásjogi szabályozáson alapuló, valamint informatikai megoldásokon alapuló elemei is vannak.
[5] E törvényben szabályozott bírósági nemperes eljárásokban a bírósági titkárok számára érdemi ügyintézési jogkört kell biztosítani. Ahol az adott határozat vagy az ügy jellege egyébként indokolja, a szabályozás kifejezetten rendelkezik arról, ha csak bíró járhat el.
[6] Az elektronikus ügyintézési és ügyviteli lehetőségeket kihasználva továbbá biztosítani kell, hogy a bírósági nemperes eljárásokban is az emberi közreműködést nem igénylő vagy egyébként informatikai eszközökkel észlelhető és megtehető intézkedésekre elektronikus úton kerüljön sor. Ennek megvalósítása elsődlegesen végrehajtási szintű feladatot jelent, így a törvény felhatalmazó rendelkezés útján is érvényre juttatja ezen célkitűzést.
[7] Ügyfélközpontú eljárást kell biztosítani. Hangsúlyosan érvényre kell juttatni, hogy azokat az iratokat és adatokat, amelyek más állami nyilvántartásból beszerezhetőek, ellenőrizhetőek, a bíróság ne a felektől kérje be, hanem maga gondoskodjon azok beszerzéséről, az adat vagy irat helyességének ellenőrzéséről. A szabályozás továbbá normatív módon is eljárási időkeretbe foglalja az eljárásokat, és ahol arra mód van, feszes, gyors bírósági ügyintézési, illetve intézkedési határidőt ír elő.
[8] Az eljáró bíróság illetékességét a szervezet székhelye határozza meg. Ugyanakkor meghatározhatóak olyan eljárások, amelyek esetében indokolt egyetlen törvényszék kizárólagos illetékességét kikötni. Ezek olyan ügytípusok, amelyek jellemzően kis számban indulnak, és erre a tényre is figyelemmel indokolt, hogy a bírósági tapasztalatok és szaktudás is egy helyre koncentrálódjon.
[9] A szabályozás hiánypótló jelleggel rendezi a törvény hatálya alá tartozó nemperes eljárásokban benyújtható beadványok, ezen belül az eljárás megindítására szolgáló kérelem általános szabályait. A részletes szabályok a nemperes eljárási jelleghez igazodnak. Fontos, hogy az egyes nemperes eljárások szabályozása rendezi az adott eljárás tekintetében felmerülő, az általános szabályokat kiegészítő egyéb feltételeket, elemeket is.
[10] A törvény megtartja a kifogás intézményét, és figyelemmel arra, hogy több eljárásban is intézményesített a kifogás, általános szabályban rendezi azokat az elemeket, amelyek minden esetben érvényesülnek. Fontos tehát jelezni, hogy ezen általános szabály nem általános érvénnyel vezeti be a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a kifogás jogintézményét, hanem azokban az esetekben, amelyekben az adott nemperes eljárás szabályozása kifejezetten lehetővé teszi kifogás előterjesztését, együttesen kell alkalmazni az általános rendelkezésekben szereplő, valamint az adott eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.
[11] A törvényességi felügyeleti eljárás célja nem változik: a közhiteles nyilvántartás megbízhatóságának fenntartása, a szervezet törvényes működésének kikényszerítése. A törvényességi felügyeleti eljárás szerepe abban sem változik, hogy az a szervezet működése során érvényesülő egyik állami kontrolleszköz. A törvényességi felügyeleti eljárás tehát továbbra sem pótolja a hatósági ellenőrző feladatokat, nem szolgál perpótló intézkedésként, és nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának, vagy egyébként gazdasági jellegű intézkedéseinek törvényességi szempontú felülvizsgálatára. Törvényességi felügyeleti eljárás a törvényben meghatározott okokból indítható, és kiemelhető, hogy az alapvető cél az, hogy a jogi személyek nyilvántartásában naprakész, megbízható és valós adatok szerepeljenek.
[12] Figyelemmel arra, hogy szervezetileg elválik egymástól a nyilvántartó és a törvényességi felügyeletet ellátó szervezet, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása is részben változtatást igényel. Emiatt hangsúlyt kap a nyilvántartó szerv és a bíróság közötti eljárási dinamika. Másrészt a törvényességi felügyeletet ellátó bíróság a törvényességi felügyeleti jogkörét immár nem mint a nyilvántartás vezetéséhez szorosan kapcsolódó feladatát látja el, szabályozni kell azokat a kérdéseket is, amelyek korábban nem kaptak hangsúlyt, így különösen fontos, hogy a bíróság kifejezetten hozzon az eljárás lezárásáról rendelkező határozatot, akár a meghozott intézkedés eredményessége, akár annak eredménytelensége és további intézkedés szükségtelensége miatt.
[13] A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre és hivatalból is indulhat. A hivatalból induló eljárások önálló esete, amikor a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság kezdeményezi az eljárást. A Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság által kezdeményezett eljárások egyrészt elsőbbséget élveznek, másrészt ügyintézésük eltér az általános szabályoktól, mert a bíróság eredménytelen felhívása azonnal a legsúlyosabb intézkedés, a kényszertörlés elrendeléséhez vezet. A Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság a nyilvántartásból megállapítható adathiba, adathiány esetén, a szervezet eredménytelen felhívását követően kezdeményez törvényességi felügyeleti eljárást, vagyis a szervezet a hatósági eljárás keretében is kap már felhívást. A bírósági felhívás így már másodszori felhívásnak minősül. A nyilvántartás közhitelessége, megbízhatósága olyan kiemelt közérdek, amely azt indokolja, hogy a jogellenes helyzet a lehető legrövidebb időn belül megszüntetésre kerüljön, és ha a szervezet az említett két felhívásra sem teljesít, felesleges és indokolatlan további határidők biztosításával a kényszertörlés elrendelése előtt más intézkedés meghozatala. Amennyiben a szervezet mégis kész a törvényes működését helyreállítani, azt még a kényszertörlési eljárásban az ott biztosított határidő alatt is megteheti.
[14] A törvényességi felügyeleti eljárás minden esetben a szervezet felhívásával kezdődik. Ennek azért van jelentősége, mert a szervezet a felhívásra még hátrányos jogkövetkezmény nélkül teljesíthet, és az eljárás költségeit csak részben kell viselnie.
[15] Az eredménytelen felhívást követően – ha az eljárást nem a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság kezdeményezte – a bíróság mérlegelési jogkörében intézkedéseket alkalmaz, amelynek során a fokozatosság elve alapján jár el. A legsúlyosabb intézkedés a szervezet kényszertörlésének elrendelése. Utalni lehet itt is arra, hogy a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság által kezdeményezett eljárások elsőbbséget élveznek, ezért a törvényességi felügyeleti eljárásban bevezetésre kerül a sorrendiség szabálya. A Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság által kezdeményezett ügyekben a fokozatosság elve sem érvényesül, mert a szervezet eredménytelen felhívását a szervezet kényszertörlésének elrendelése követi.
[16] A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény a jogi személyek általános szabályai között rendezi, hogy a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor a nyilvántartásból való törlés feltétele, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatásra került. Ezen vagyoni viszonyokat lezáró eljárás legtipikusabb formája a végelszámolás.
[17] A végelszámolás a szervezetek életciklusa normális szakaszának tekinthető, ezért végelszámolás a szervezet elhatározása alapján induló, a jogutód nélküli megszűnéshez vezető eljárás. A végelszámolás lefolytatásának szabályai egyaránt vonatkoznak az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alapított szervezettípusokra és a nem vagy nem elsődlegesen gazdasági célra alapított szervezettípusokra is.
[18] A végelszámolás lefolytatása közben bekövetkezhetnek olyan körülmények, amelyek következtében a vagyoni viszonyok lezárása már nem a végelszámolás szabályai szerint folyik. Ilyen eset, ha a szervezettel szemben felszámolást rendelnek el, vagy kényszertörlés alá kerül. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a végelszámolás megindításáról megalapozott és felelős döntést hozzon a szervezet. A végelszámolás elhatározásának, a végelszámolás lefolytatásával összefüggő intézkedések és feladatok megkezdésének akkor van értelme, ha az elhatározás időpontjában okkal lehet bízni abban, hogy a szervezet képes a végelszámolás sikeres lefolytatására. Ezért kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a végelszámolás megindításáról szóló határozat csak megfelelően előkészített előterjesztés alapján legyen meghozható. A szervezet ügyvezetésének be kell mutatnia az aktuális hitelezői helyzetet, a szervezet vagyoni helyzetét, azt, hogy a szervezet erőforrásai elegendők a hitelezői követelések kielégítésére és egyéb költségek viselésére, valamint azt, hogy nincs olyan gyakorlati vagy jogi akadály, amely a végelszámolás elhatározásának akadályát képezné.
[19] Mivel a végelszámolás a jogi személy működésének egy organikus szakasza, nincs szükség arra, hogy kötelező jelleggel a vagyoni és szerződéses viszonyok lezárásának feladatát ellátó, egyszemélyi felelős végelszámoló kerüljön megválasztásra. A szervezet ügyvezetésének alkalmassága vagy megbízása önmagában attól a jogi ténytől, hogy a szervezet a jogutód nélküli megszűnéséről döntött, nem szűnik meg. Erre figyelemmel főszabály szerint a végelszámolói feladatokat a szervezet ügyvezetése látja el, nincs szükség arra, hogy több ügyvezető közül egy kerüljön kijelölésre a végelszámolói feladatok ellátására, és nincs szükség változtatásra testületi ügyvezetés esetén sem.
[20] Ugyanakkor a szabályozás nem zárja el a szervezetet attól, hogy végelszámolót válasszon. Ebben az esetben a végelszámolónak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános feltételeknek kell megfelelnie. Jogi személy is végelszámolóvá választható.
[21] A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályok alkalmazása rögzítésének azért van jelentősége, mert a végelszámoló személyére ebből következően nem kell alkalmazni az egyes szervezeti formák esetében előírt speciális rendelkezéseket. Így például betéti társaság végelszámolója a társaságon kívüli személy is lehet.
[22] A szabályozás továbbá lehetővé teszi, hogy felszámoló szervezet legyen a végelszámoló, azonban ebben az esetben a felszámoló szervezetre vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie.
[23] Fontos jelezni, hogy a szervezet számára a végelszámolás során mindvégig biztosított az arról való döntés, hogy a végelszámolással felmerülő feladatok elvégzésével kit bíz meg. Így természetesen mód van mind az ügyvezetés, mind a végelszámoló személyében változásra, és arra is, hogy a szervezet a végelszámolás során döntsön úgy, hogy végelszámolót választ, és nem az ügyvezetés látja el a végelszámolói feladatokat.
[24] Annak érdekében, hogy a normaszöveg ne váljon túlbonyolítottá, a törvény a végelszámoló fogalom alatt érti a végelszámolói feladatokat ellátó ügyvezetést, és a választott végelszámolót is.
[25] A végelszámoló alapvető feladata a vagyoni viszonyok lezárása, a hitelezői igények felmérése és kielégítése, a szervezet pénzügyi stabilitásának fenntartása.
[26] A szabályozás felelősségi és intézkedési rendelkezést is tartalmaz a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkeztére.
[27] A végelszámolás többféle módon is lezárulhat anélkül, hogy a végelszámolási folyamat befejeződne. Ennek egyik esete, ha a szervezet felszámolás alá kerül. A szervezet fizetésképtelensége hitelezői kérelemre és a szervezet (a végelszámoló) kérelmére is megállapításra kerülhet. Lehetséges az is, hogy a végelszámolás alatt rendeli el a bíróság a szervezet kényszertörlését. A szervezet maga is határozhat továbbműködéséről és kérelmezheti a végelszámolási eljárás megszüntetését. És végezetül a végelszámolás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a végelszámolás lefolytatására nyitva álló két éves időtartam alatt a végelszámolás nem fejeződik be, és meghosszabbításra sem került sor.
[28] A végelszámolás befejezése – azonosan a végelszámolás elhatározásával – a szervezet döntéshozatalával történik. A szervezet elfogadja a záródokumentumokat, így különösen a vagyonfelosztási javaslatot. A bíróság a benyújtott iratok szabályszerűsége mellett is a végelszámolás befejezéséről az állami adó- és vámhatóság megkeresése után határoz. Ugyanakkor nem tehető parttalanná ezen feltétel, így a szabályozás rendezi, hogy a bíróság az állami adó- és vámhatóság visszajelzése hiányában is végzést hozhat a végelszámolás befejezéséről.
[29] Fontos jelezni, hogy a végelszámolási eljárás lefolytatásában a bíróság érdemben nem vesz részt, hanem garanciális szerepet lát el, vagyis a jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat látja el, és az eljárás törvényességének őreként elbírálja a végelszámoló tevékenységével kapcsolatban előterjesztett kifogásokat, valamint az eljárás főbb sarokpontjait jelentő kérelmekről – megindítás, megszüntetés, befejezés – dönt. A bíróság nem irányítja és nem felügyeli közvetlenül sem a szervezet, sem a végelszámoló végelszámolás lefolytatásával összefüggő határozathozatalát, intézkedését.
[30] A törvény önálló fejezetbe rendezi azokat a nemperes eljárásokat, amelyek nem tartoznak a törvényességi felügyeleti eljárás körébe, azonban szorosan kapcsolódnak a jogi személyek nyilvántartásához.
[31] Új nemperes eljárásként került bevezetésre a nyilvános nyilvántartási iratoknak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti megismerhetőségének elrendelése iránti eljárás. A jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatok alátámasztására jogszabályban meghatározott iratokat kell csatolni, amelyek főszabály szerint bárki által megismerhető, nyilvános iratok. A gyakorlatban felmerülnek olyan esetek, amikor a nyilvántartási iratok megismerhetőségéhez fűződő érdek és az irat tartalmában érintett személyek magánérdeke vagy egyéb más kiemelt érdek összeütközésbe kerül. Erre az esetre megoldást kell biztosítani.
[32] Az egyébként nyilvános és a benyújtandó nyilvántartási iratok tartalma tekintetében két eset lehetséges. Az egyik, hogy az irat benyújtása kötelező, azonban annak teljes tartalma korlátozottan nyilvános kezelést igényel. A másik, amikor az iratnak csak egy része – például egy legfőbb szervi ülés jegyzőkönyvébe foglalt napirendi ponttal kapcsolatos tartalom – tekintetében merül fel a korlátozott megismerhetőség igénye.
[33] Az ütemezés tekintetében is kétféle helyzet lehetséges. Az egyik, ha az érdekelt már az irat benyújtása előtt döntést kér a bíróságtól, a másik pedig, amikor egy már benyújtott irat tekintetében kérik a döntést.
[34] A szabályozás megoldást biztosít a fenti valamennyi esetre. Hangsúlyozandó, hogy a nyilvántartási iratok közigazgatási rendtartás szerinti megismerhetőségének elrendelése iránti eljárása is azon kiemelt terület, ahol a nyilvántartást vezető Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság és a bíróság egymásra figyelemmel történő eljárása garanciális jelentőségű. A bíróság tájékoztatja a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóságot a döntéséről, a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóságnak pedig szükség szerint azonnali intézkedéseket kell tennie a nem nyilvános kezelés tekintetében.
[35] A vagyonrendezési eljárás arra hivatott, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlését követően a szervezet tulajdonában állt vagyontárgyak előkerülése esetén azok jogi sorsát rendezze. A vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt módosító, az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény vezette be az akkor hatályos cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvénybe 2004. január 1-jei hatállyal. Az 1997. évi CXLV. törvényt felváltó 2006. évi V. törvény alapjaiban nem változtatott a vagyonrendezési eljárás szabályain. A törvény ugyanezt az elvet követi, megtartja a vagyonrendezés jól bevált szabályait, ugyanakkor az eljárást átláthatóbbá teszi, pontosít egyes szabályokon.
[36] A magánjogi jogi személyek létesítése, működtetése és megszüntetése ideális esetben a jogi személy döntéshozatalán és jogkövető működtetésén alapul. Míg a jogi személy létesítésének szabadsága jellemzően jogszerű létesítési szándékkal találkozik, a jogi személy létrejöttét, nyilvántartásba vételét követően a működése jogszerűtlenné válhat, és ha a jogi személy a szabályszerű működését nem állítja helyre, szükséges, hogy állami eszközökkel legyen a forgalomból, a nyilvántartásból kivezetve, megszüntetve. Erre megoldásként a korábban hatályos jogszabályok is szabályoztak nem fizetésképtelenségi okból lefolytatott eljárásokat (kényszer-végelszámolás, hivatalbóli törlési eljárás stb.), melyek alapja, hogy a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére nem a jogi személy döntése alapján kerül sor, hanem állami kényszerintézkedéssel, és amelyek jogi személy jogutód nélküli megszűnéséhez és a nyilvántartásból való törléséhez vezetnek. Ezt a megoldást szükséges fenntartani a kényszertörlési eljárás formájában.
[37] A kényszertörlési eljárás erős szankciós jelleget mutató jogutód nélküli megszüntetési nemperes eljárás. A szervezettel szemben a bíróság rendeli el a kényszertörlést, a szervezet maga nem kérelmezheti, hogy vele szemben az eljárás lefolytatásra kerüljön. Az eljárás elején biztosított rövid időszak után a szervezet már nem kérelmezheti a vele szemben megindult eljárás megszüntetését, már nem tudja a szervezet jogutód nélküli megszűnését megakadályozni.
[38] A kényszertörlési eljárás és a felszámolási eljárás viszonyában a felszámolási eljárás élvez elsőbbséget, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárásban a szervezet vagyonával kapcsolatos jogviszonyok lezárására, a szervezet vagyonának értékesítésére fizetésképtelenségi szakértelem mellett kerül sor.
[39] A gyakorlati tapasztalatok alapján célravezetőbb, ha a kényszertörlési eljárás kezdeti szakaszában a szervezet még lehetőséget kap arra, hogy törvényes működését helyreállítsa. Erre figyelemmel a kényszertörlési eljárás elrendelését sem kell a törvényességi felügyeleti eljárásban fokozatosan súlyosbodó intézkedéseknek megelőznie, ha például a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság jelzi a szabálytalanságot, és a szervezet felhívásra nem teljesít. Ha az állami adó- és vámhatóság véglegessé vált döntéssel törli a szervezet adószámát, szintén feleslegesnek tűnik a kényszertörlési eljárás előtt törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása.
[40] A kényszertörlési eljárás ideje alatt sem szűnik meg a szervezet tagjainak és a vezető tisztségviselőknek a felelőssége és kötelessége a szervezet működéséért, azonban jogaikat a törvény jelentősen korlátozza. A kényszertörlési eljárás alatt a szervezet szerve (döntéshozó, ügyviteli) működik, és ennek megfelelően köteles a szervezetre vonatkozó, jogszabályokból folyó kötelezettségek teljesítésére (például számviteli, adózási területen). A szervezet döntéshozó szervei azonban a kényszertörlés céljával ellentétes döntéseket nem hozhatnak és értelemszerűen nem akadályozhatják a bíróság munkáját a kényszertörlés eredményes lefolytatásában.
[41] Ha a szervezet a vele szemben elrendelt kényszertörlés ellenére képes és alkalmas arra, hogy a törvényes működését helyreállítva, immár jogszerűen működő szervezetként továbbműködjön, akkor a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig még kérelmezheti a vele szembeni kényszertörlési eljárás megszüntetését. Ezt a kérelmet megelőzheti az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem benyújtása, azonban fontos kiemelni, hogy a továbbműködés iránti kérelem benyújtására minden kényszertörlés alatt álló szervezet jogosult. Vagyis az is, aki nem kérelmezte vagy nem kérelmezhette az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásának engedélyezését, és az is, amely kérelmezte, de azt a bíróság visszautasította vagy elutasította.
[42] Továbbműködésre az a szervezet jogosult és alkalmas, amely megszüntette a kényszertörlési eljárás alapját képező jogsértést, egyéb, a jogi személyek nyilvántartásából, megállapítható adathiba vagy hiányosság sem áll fenn, a bejelentett esedékes követeléseket kielégítette, az eljárás költségét megfizette és érvényes adószámmal rendelkezik.
[43] A kényszertörlési eljárás lefolytatása során a bíróságnak két lényegi feladatot kell ellátnia. Egyrészt a bíróságnak az eljárás adta kereteken belül fel kell mérnie és értékelnie kell a szervezet vagyoni helyzetét, a szervezet aktív vagyonát és az azzal szemben fennálló tartozásokat. Másrészt vizsgálnia kell a szervezet (volt) tagjai, a (volt) vezető tisztségviselők kényszertörlési eljárás előtti magatartását abból a szempontból, hogy magatartásuk közrehatott-e, hozzájárult-e ahhoz, hogy a szervezet kényszertörlés alá került.
[44] A kényszertörlési eljárás alapvető célja a szervezet törlése a jogi személyek nyilvántartásából, azonban az eljárás következménye nem csak ez. Egyrészt az eljárás költségeit a szervezet tagjai és vezetői tisztségviselői kötelesek megfizetni, másrészt, ha az eljárásban bizonyítást nyert, hogy a tagok, a vezető tisztségviselők közrehatottak abban, hogy a szervezet kényszertörlési eljárás alá került, az eltiltás jogintézménye mellett még a nem vitatott hitelezői igények megfizetésére is kötelesek.
[45] Fontos kiemelni, hogy a hitelezői követelésekért való helytállás mint szankció alkalmazásához semmilyen többletszempont vagy feltétel mérlegelése nem szükséges, sőt az nem is lehetséges. Nem felelősségáttörési szabályról van szó, ezért a jogkövetkezmény alkalmazásának nem előfeltétele, hogy az adott ügyben az érintett személy magatartása és a szervezet tartozása között a közvetlen okozati kapcsolat fennálljon. Ugyanakkor az eltiltási ok és a tartozásokért való helytállás szabályának együttes értelmezése arra vezet, hogy a hitelezővédelmi eszköz alkalmazása nem önkényes, hanem a törvényalkotó által „elvégzett” ok-okozati vizsgálaton is alapul.
[46] Amennyiben az eltiltás oka az, hogy a szervezet (volt) tagjai, (volt) vezető tisztségviselői a bíróság felhívására adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem vagy csak részben tettek eleget, a hitelezői követelésekért való helytállás mint szankció nem kapcsolódik az eltiltáshoz. A szervezet volt tagjával és a volt vezető tisztségviselővel szemben azonban a hitelező felelősségáttörési per útján érvényesítheti követelését.
[47] A kényszertörlési eljárás, ha korábban kérelemre nem került megszüntetésre, kétféle módon fejeződhet be: vagy a szervezet jogi személyek nyilvántartásából való törlésének elrendelésével és szükség szerint eltiltási és helytállási szankció alkalmazásával, vagy a szervezettel szembeni felszámolási eljárás kezdeményezésével.
[48] Az egyesület különös formája a párt. A pártok bejegyzésével és változásbejegyzésével összefüggő eljárásokat bírósági jogkörben indokolt megtartani. A pártokra vonatkozóan megmaradnak a már eddig is alkalmazott alapvető szabályok, tehát a pártok bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos jogkörök nem változnak, azok továbbra is bírósági jogkörben maradnak. A pártokra vonatkozó adatokat továbbra is a bíróság fogja nyilvántartani, nem a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság.
[49] Továbbra is bírósági jogkörben marad a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház bejegyzésével és változásbejegyzésével kapcsolatos eljárás. Ezen jogalanyok adatait azonban a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóság által vezetett jogi személyek nyilvántartása tartalmazza, és az adatok bejegyzése iránt a bíróság bírósági elrendelés útján intézkedik.
[50] Külön részben szükséges foglalkozni a törvény hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozó egyes perekkel. Ezek a perek a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint folynak le, azonban egyes, eljárást gyorsító elemek beépítésének szükségességére, vagy az eljárások jellegéből adódó specialitásokra figyelemmel felmerül a külön szabályozásuk iránti igény.
[51] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [A törvény hatálya]
(1) E törvény hatálya alá tartoznak a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény (a továbbiakban: Jsznytv.) 2. §-ában felsorolt jogalanyok (a továbbiakban együtt: szervezetek).
(2) E törvény állapítja meg a szervezetekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárások alapvető szabályait.
(3) E rész rendelkezéseit a MÁSODIK RÉSZBEN és a HARMADIK RÉSZBEN szabályozott eljárásokra kell alkalmazni.
(4) E törvény rendelkezéseit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő pártra akkor kell alkalmazni, ha a pártra irányadó törvény eltérően nem rendelkezik.
2. § [A bíróság és a jogi személyek nyilvántartását vezető hatóság közti kapcsolat]
(1) Ha a szervezetekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban eljáró bíróság törvény rendelkezése alapján elrendeli a Jsznytv. szerinti jogi személyek nyilvántartásába (a továbbiakban: jogi személyek nyilvántartása) jogok, tények vagy adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartási adat) vagy szervezet nyilvántartásba vételét, változásbejegyzését, törlését (együtt: bejegyzés), az elrendeléssel egyidejűleg a bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat is megküldi a jogszabályban meghatározott módon a Jogi Személyek Nyilvántartását Vezető Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság).
(2) A bíróság és a Hatóság közötti kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket jogszabály állapítja meg.
3. § [Automatizált eljárási cselekmények, intézkedések, adatigénylés, a jogi személyek nyilvántartásához történő hozzáférés]
(1) A szervezetekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: eljárás) – jogszabályban meghatározottak szerint – az emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények, intézkedések informatikai rendszer útján a bíróság intézkedéseként automatizáltan is végezhetőek.
(2) Az eljárást lefolytató bíróság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében térítésmentesen
a) adatot igényelhet más közhiteles és közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásból,
b) betekinthet a jogi személyek nyilvántartásába, jogosult minden nyilvános és nem nyilvános, Jsznytv. szerinti nyilvántartási irat (a továbbiakban: nyilvántartási irat) és nyilvántartási adat megismerésére, beszerzésére.
(3) Ha az eljárásban benyújtható beadvány a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett nyilvántartási adatra vagy nyilvántartási iratra történő hivatkozást tartalmaz, a bíróság a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkörében eljárva hivatalból köteles ellenőrizni a nyilvántartási adatot, és beszerezni a beadványban hivatkozott nyilvántartási iratot.
NEMPERES ELJÁRÁSOK
A NEMPERES ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapvető rendelkezések
4. § [E törvény hatálya alá tartozó bírósági polgári nemperes eljárások]
(1) E törvény szerinti bírósági polgári nemperes eljárások
a) a törvényességi felügyeleti eljárás, ha a szervezet törvényességi felügyeletét a bíróság látja el,
b) a végelszámolási eljárás és a végelszámolással kapcsolatos egyéb eljárások,
c) a szervezetek jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos eljárások,
d) a kényszertörlési eljárás,
e) a vagyonrendezési eljárás,
f) a közhasznú jogállással kapcsolatos eljárások,
g) az előzetes eljárások,
h) az alapítvány működésével kapcsolatos eljárások,
i) egyéb eljárások,
j) a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti eljárások.
(2) Bírósági polgári nemperes eljárás a párt nyilvántartása és a párt nyilvántartásával kapcsolatos nemperes eljárások.
5. § [Alkalmazandó jogszabályok]
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó bírósági nemperes eljárások (a továbbiakban: eljárás) polgári nemperes eljárások, amelyekre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljárásban – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nincs helye
a) illetékesség kikötésének,
b) beavatkozásnak,
c) ideiglenes intézkedés elrendelésének,
d) szünetelésnek,
e) egyezségkötésnek, valamint
f) félbeszakadásnak.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
(4) Személyes meghallgatásnak akkor van helye, ha e törvény megengedi.
(5) Ha az eljárásban a bírósági irat kézbesítése postai úton meghiúsul, a bíróság a kézbesítendő iratot a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
(6) Az eljárásban az I. Fejezet szabályait az egyes eljárásokra vonatkozó fejezetekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Ha az eljárás törvény erejénél fogva megszűnik, a bíróságnak az eljárás megszűnéséről külön határozatot hoznia nem kell.
6. § [Bírósági titkár, bírósági fogalmazó és bírósági ügyintéző eljárása]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban bírósági fogalmazó első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi végzést, vagy olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, nem hozhat.
(3) Az eljárásban – a bíró irányítása és felügyelete mellett – a bírósági ügyintéző jogszabályban meghatározott esetben járhat el.
7. § [Iratbetekintési, másolatkészítési jog]
A Pp. 50. alcímét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás iratainak megtekintésére, azokról maguknak másolatok vagy kivonatok készítésére jogosult a szervezet vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottsági tagja, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) szervezet alapítója, ezek képviselője, valamint szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője is.
8. § [Illetékesség, hatáskör]
(1) A szervezetekre vonatkozó törvény vagy e törvény az eljárás lefolytatására kizárólagos illetékességet állapíthat meg.
(2) Kizárólagos illetékesség hiányában az eljárás lefolytatására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az a törvényszék illetékes, amelynek illetékességi területén a szervezet székhelye van.
(3) Ha a bíróság döntése alapján a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésnek van helye, a bíróság elrendeli a szervezet vagy a nyilvántartási adat bejegyzését a jogi személyek nyilvántartásába.
(4) Ha a bíróság döntése alapján az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezése, változása vagy megszűnése bejegyzésének (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) van helye, a bíróság elrendeli az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést és megteszi az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges intézkedéseket.
9. § [Általános intézkedési kötelezettség határideje]
(1) A bíróság – e törvény eltérő rendelkezése hiányában –
a) a beadványnak a bírósághoz történő érkezését követő munkanaptól,
b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
számított legkésőbb öt munkanapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) Az ügyintézési határidőbe a törvényben meghatározott eseteken túl nem számít bele
a) hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő,
b) a kizárás tárgyában való döntéshez szükséges idő és
c) az igazolási kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő
sem.
10. § [Pénzbírság]
(1) Az eljárásban – ha az adott eljárásra e törvény eltérően nem rendelkezik – kiszabható pénzbírság összege tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjed. A pénzbírság ismételten is kiszabható.
(2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét, az egyéb intézkedéseket.
(3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a pénzbírság kiszabása kérelem alapján történik, a kérelmet visszautasító végzés ellen a 26. §-ban foglaltak szerint fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést megváltoztathatja.
11. § [Jogi képviselet]
Ha e törvény alapján az eljárásban jogi képviselet kötelező, a Jsznytv. 2. § (2) bekezdés 1–3. pontja szerinti jogi személy esetén törvény a jogi képviselő feladatainak ellátását a Pp. 75. § (1) bekezdésében szereplő további személyek számára is lehetővé teheti.
12. § [Előrögzítés]
(1) A bíróság a bírósági elrendelés alapjául szolgáló határozata meghozatalát megelőzően a nyilvántartási adatokat a Jsznytv. szerinti előrögzítés és adatellenőrzés céljából megküldheti a Hatóság részére, ha a beadvány visszautasításának okai nem állnak fenn.
(2) Az előrögzítésre megküldéstől a Hatóság előrögzítés tárgyában küldött értesítéséig eltelt idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
(3) Ha a Hatóság a bíróságot arról értesíti, hogy az előrögzítésre küldött adatokkal kapcsolatban bejegyzési akadály áll fenn, és az akadály a bíróság által kibocsátott hiánypótlási felhívás folytán sem hárítható el, a bíróság a beadványt elutasítja és megkeresi a Hatóságot, hogy az előrögzített adatokat törölje.
13. § [Eljárás a Hatóság által jelzett bejegyzési akadály esetén]
(1) Ha a Hatóság a Jsznytv. alapján azt jelzi a bíróság részére, hogy a szervezet vagy az adat jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének bejegyzési akadálya van, és az akadály a bírósági elrendelés alapjául szolgáló végzés kijavításával vagy kiegészítésével nem hárítható el, a bíróság e § szerinti módon a bírósági elrendelést tartalmazó végzését megváltoztathatja.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti jelzés beérkezésétől számított három munkanapon belül hiánypótlásra felhívó végzést ad ki, amelyben felhívja a szervezetet, vagy ha a bírósági elrendelés alapjául szolgáló eljárás nem a szervezet kérelmére indult, a kérelmezőt, hogy a bejegyzés akadályát hárítsa el és szükség esetén a bejegyzési akadály elhárításához szükséges iratokat csatolja. A hiánypótlási felhívás késedelmes teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(3) Ha a bírósági elrendelés alapjául szolgáló eljárás hivatalból indult, a bíróság (1) bekezdés szerinti jelzés beérkezésétől számított három munkanapon belül hivatalból kísérli meg a bejegyzési akadály kiküszöbölését.
(4) Ha a szervezet a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, és a Hatóság által jelzett bármelyik bejegyzési akadály továbbra is fennáll, ideértve azt az esetet is, ha a bíróság (3) bekezdés szerinti intézkedésével a bejegyzési akadály nem volt elhárítható, a bíróság a Hatóságot arról tájékoztatja, hogy a bejegyzési akadály a bejegyzést elrendelő végzés kijavításával vagy kiegészítésével nem hárítható el, a végzésének megváltoztatására irányuló intézkedése pedig eredménytelen volt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(5) Ha a hiánypótlási felhívás eredményeként a bejegyzés akadálya elhárítható vagy egyébként az akadály megszüntethető, a bíróság a bírósági elrendelés alapjául szolgáló végzését megváltoztatja, és szükség esetén a bírósági elrendelés tartalmát is megváltoztatja. A bírósági elrendelést tartalmazó, a Hatóság (1) bekezdés szerinti jelzése folytán kijavító, kiegészítő vagy megváltoztató végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(6) Ha a Hatóság a Jsznytv. alapján megállapítja, hogy a bírósági elrendelés nem végrehajtható, a bíróság a bírósági elrendelést tartalmazó végzést saját hatáskörben hatályon kívül helyezi a Hatóság bírósági elrendelés végrehajthatatlanságát megállapító határozata elleni Jsznytv. 78. § (6) bekezdése szerinti perre irányadó perindítási határidő eredménytelen elteltét követő öt munkanapon belül. A Hatóság bírósági elrendelés végrehajthatatlanságát megállapító határozata elleni Jsznytv. 78. § (6) bekezdése szerinti per indítása esetén a Jsznytv. 78. § (6) bekezdése szerinti perben hozott jogerős határozatban foglaltakhoz képest, a Jsznytv. 78. § (6) bekezdése szerinti per jogerős befejezését követő öt munkanapon belül kell a bírósági elrendelést tartalmazó végzést hatályon kívül helyezni. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(7) Ha az az eljárás, amelyben a bírósági elrendelést tartalmazó végzést a bíróság a (6) bekezdés szerint hatályon kívül helyezte hivatalból indult, vagy a bírósági elrendelésre hivatalból került sor, a (6) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül az eljárást hivatalból meg kell indítani, a bírósági elrendelésről hivatalból kell rendelkezni, ha az eljárás hivatalból történő megindításának, a bírósági elrendelésnek oka továbbra is fennáll.
14. § [Eljárás az ingatlanügyi hatóság által jelzett bejegyzési akadály esetén]
(1) Ha a bíróság végzése a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzés elrendelése mellett ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elrendelését is tartalmazza, a bíróság először az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges intézkedéseket teszi meg. A bíróság azt követően intézkedik a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzés iránt, ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés megtörtént.
(2) Ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján azt jelzi a bíróság részére, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek jogszabályon alapuló akadálya van, a 13. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az e §-ban és e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(3) Ha a bíróság a szervezet jogutód nélküli megszűnését megállapító végzését kérelemre indult eljárásban hozta, és a végzés a szervezet jogi személyek nyilvántartásából történő törlésének elrendelése mellett ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elrendelését is tartalmazza, és az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján azt jelzi a bíróság részére, hogy bejegyzési akadály áll fenn, a bíróság a 13. § (2) bekezdése szerinti végzésében – ha ez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési akadály kiküszöbölése érdekében szükséges – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményre történő figyelmeztetés mellett felhívja a szervezetet arra, hogy
a) legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, javított vagyonfelosztási javaslatot csatoljon, vagy
b) nyilatkozzon arról, hogy tudomásul veszi a (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.
(4) Ha a szervezet a (3) bekezdés szerinti esetben a bíróság végzésében meghatározott határidő alatt nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását nem ellenzi.
(5) Ha az ingatlanügyi hatóság a szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján megállapítja, hogy a bírósági elrendelés nem végrehajtható, a bíróság a bírósági elrendelést tartalmazó végzésnek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési akadállyal érintett részét saját hatáskörben hatályon kívül helyezi és a végzés jogerőre emelkedését követően egyszerre intézkedik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési akadállyal nem érintett ingatlanokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, valamint a szervezet jogi személyek nyilvántartásából történő törlése iránt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési akadállyal érintett ingatlanra az e törvény szerinti vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni.
(6) Ha jogszabály a jogutód nélküli megszüntetési eljárás lefolytatását határidőhöz köti, a határidőbe nem számít bele a (3) és az (5) bekezdés szerinti időtartam.
2. Beadványok
15. § [A beadványokra vonatkozó általános szabályok]
(1) Jogszabály kötelezővé teheti az eljárásban benyújtható beadványok nyomtatványon történő előterjesztését.
(2) Jogszabály iratminta kötelező használatát írhatja elő.
16. § [A beadványok alaki kellékei]
(1) A papíralapú beadványt az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány személy az eljárásban érdekelt; ha több személynek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.
(2) Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet esetén – ha törvény papíralapú benyújtást lehetővé tesz – az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a Pp. szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni.
17. § [A beadványok alapvető tartalmi elemei]
A beadványon fel kell tüntetni
a) az eljáró bíróság megnevezését, folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot,
b) az eljárás tárgyát,
c) a beadvány előterjesztőjének nevét vagy elnevezését, ha ilyen adattal rendelkezik, rövidített nevét, eljárásbeli állását, a Pp. szerinti azonosító adatait, és ha ilyen adattal rendelkezik európai egyedi azonosítóját (a továbbiakban: EUID),
d) meghatalmazottal történő eljárás esetén
da) a meghatalmazott nevét és a Pp. szerinti azonosító adatait, jogi képviselő meghatalmazott esetén a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
db) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban a Pp.-ben foglaltaknak megfelelően szerepel, vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
dc) több meghatalmazott vagy több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt meghatalmazott, illetve jogi képviselő nevét,
e) a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett kézbesítési megbízott esetén a nevét és címét,
f) a jogi személyek nyilvántartásában szereplő nyilvántartási irat egyértelmű megjelölését, ha a beadvány a jogi személyek nyilvántartásában szereplő nyilvántartási iratra hivatkozik,
g) ha a beadvány folytán a bíróság döntése a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett adatot érint, arra vonatkozó kérelmet, hogy a bíróság rendelje el az adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését,
h) ha a beadvány illetékköteles, a megfizetett eljárási illeték, illetve – ha az eljárásban közzétételi költségtérítést jogszabály előírása folytán kell fizetni – a közzétételi költségtérítés összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés, közzétételi költségtérítés megfizetése alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,
i) közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a beadványt előterjesztő nem természetes személy eljárásbeli jogképességét alátámasztó adatokat,
j) azt, hogy a törvényes képviselőként megjelölt személy milyen minőségben jár el.
18. § [A beadványok alapvető mellékletei]
(1) A beadványhoz mellékletként csatolni kell
a) meghatalmazottal történő eljárás esetén a meghatalmazott meghatalmazását, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban a Pp.-ben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a beadványban hivatkozott költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat, továbbá, ha a beadványban előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
c) jogszabály által előírt mellékleteket.
(2) Ha a beadvány a jogi személyek nyilvántartásában szereplő nyilvántartási iratra hivatkozik, a beadványhoz a nyilvántartási iratot csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.
(3) A beadványhoz csatolt idegen nyelvű melléklet esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
3. Beadványok általános vizsgálata
19. § [A képviseleti jogosultság ellenőrzése más nyilvántartásokból]
(1) Ha a meghatalmazott nyilatkozata szerint a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, a bíróság a megjelölt nyilvántartásból adatot igényel, illetve a meghatalmazást a megjelölt nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(2) A bíróság a jogi képviselő képviseleti jogának ellenőrzése céljából adatot igényel az ügyvédi kamarai nyilvántartásból vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától.
20. § [Hiánypótlás]
(1) Ha a beadvány nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett – indokolt esetben a beadvány visszaadásával – hiánypótlásra hívja fel a beadvány előterjesztőjét. A bíróság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a beadvány előterjesztőjét, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
(2) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, és abban a bíróságnak a beadvány hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie.
(3) A hiányok pótlására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – megfelelő, legfeljebb harmincnapos határidő biztosítható, amely kérelemre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(4) Ha a beadvány előterjesztője
a) illeték lerovására kötelezett, de az illeték előzetes megfizetése alól mentesítő költségkedvezmény nem illeti meg, és az illetéket egyáltalán nem vagy hiányosan rója le,
b) közzétételi költségtérítés megfizetése alól nem mentesül, de jogszabályban előírt közzétételi költségtérítést egyáltalán nem vagy hiányosan fizeti meg,
a bíróság – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a beadvány előterjesztőjét azzal a figyelmeztetéssel hívja fel az illeték, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére vagy a hiányzó illeték, illetve közzétételi költségtérítés pótlására, hogy ha az illetéket, illetve közzétételi költségtérítést nem fizeti meg vagy a hiányzó illetéket, illetve közzétételi költségtérítést nem pótolja, a bíróság a beadványt visszautasítja.
(5) Ha a beadvány előterjesztője a hiányokat a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is helyesen adta volna be.
(6) Ha a beadvány előterjesztője a beadványt – az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére – újból hiányosan adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hiányos tartalma szerint intézi el.
21. § [A beadvány általános vizsgálata]
(1) A bíróság a beadványt tizenöt munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
a) a beadvány hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy
b) hiánypótlási felhívás kiadásának
és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A beadvány általános vizsgálata körében nem vizsgálható azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a beadvány előterjesztője által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a beadványban foglaltak alátámasztására.
22. § [A beadvány visszautasítása]
(1) A bíróság a beadványt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve visszautasítja, ha
a) a beadvány előterjesztőjének nincs eljárásbeli jogképessége,
b) törvény rendelkezése alapján nincs helye a beadvány előterjesztésének,
c) a beadvány előterjesztője jogszabály alapján nem jogosult a beadvány előterjesztésére,
d) a beadvány előterjesztője a beadvány előterjesztésére jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja,
e) a meghatalmazás – a meghatalmazott nyilatkozata ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya az ügyre nem terjed ki,
f) a beadvány előterjesztője a beadványt nem a jogszabályban előírt nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,
g) a beadvány előterjesztője kötelező iratminta esetén a beadványhoz nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt,
h) ha az eljárásban e törvény alapján nincs helye hiánypótlási felhívás kiadásának, és a beadvány hiányos.
(2) A bíróság visszautasítja a beadványt, ha a hiánypótlási felhívás ellenére
a) a beadvány előterjesztője a beadványt – kötelező jogi képviselet esetén – jogi képviselő nélkül nyújtotta be, vagy nem gondoskodott a jogi képviseletéről,
b) a beadvány nem tartalmazza azt, amit jogszabály a beadvány tartalmára kötelezően előír,
c) a beadvány előterjesztője nem vagy hiányosan fizette meg az eljárási illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre vagy közzétételi költségtérítés alóli mentesülésre történő hivatkozást sem terjesztett elő,
d) a beadvány előterjesztője nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló beadvány vagy mellékletei bíróság által megjelölt hiányait, vagy a kérelmet újból hiányosan adja be, és a hiányos tartalom a beadvány elintézését gátolja,
e) a beadványhoz nincsenek csatolva jogszabály által kötelezően előírt mellékletek.
(3) E törvény alkalmazásában eljárásbeli jogképesség alatt a Pp. szerinti perbeli jogképességet kell érteni.
4. Az eljárás megindítása iránti kérelem
23. § [Az eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó általános rendelkezések]
Az eljárás megindítása iránti kérelemre vagy indítványra – az e törvényben szabályozott, az eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó eltérésekkel – a beadványokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
24. § [Az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemei]
Az eljárás megindítása iránti kérelemben vagy indítványban (a továbbiakban együtt: kérelem) a beadványok alapvető tartalmi elemein kívül fel kell tüntetni
a) a kérelmező és – ha az eljárásban kérelmezett szerepel – a kérelmezett nevét vagy elnevezését, ha ilyen adattal rendelkezik, rövidített nevét, eljárásbeli állását, a Pp. szerinti azonosító adatait, és ha ilyen adattal rendelkezik EUID-ját, természetes személy kérelmezett esetén azonosító adatai közül legalább a lakóhelyét,
b) az eljárás lefolytatására, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet,
c) az eljárás tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket; ha az eljárás tárgyának értéke nem meghatározható, az arra történő hivatkozást,
d) a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is – megalapozó tényeket,
e) közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy kérelmezett eljárásbeli jogképességét alátámasztó adatokat.
25. § [Az eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálata, a hiánypótlás elrendelése, a kérelem visszautasítása]
(1) A bíróság az eljárás megindítása iránti kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében is, hogy nincs-e helye a kérelem áttételének, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a kérelmet akkor is visszautasítja, ha
a) az eljárásra a magyar bíróság joghatósága – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján – kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,
b) a kérelem elbírálása más hatóság – ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró bíróságot is – hatáskörébe tartozik vagy polgári peres bírósági eljárásban érvényesíthető,
c) az eljárást törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak kell megelőznie,
d) a kérelmezettnek nincs eljárásbeli jogképessége,
e) törvény rendelkezése alapján nincs helye az eljárásnak, az eljárás lefolytatását kizáró ok áll fenn,
f) az eljárást nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
g) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmező az eljárás megindítására jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja.
(3) A bíróság akkor is visszautasítja az eljárás megindítása iránti kérelmet, ha a hiánypótlási felhívás ellenére
a) a kérelmező az eljárást nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, vagy meghatározott személyek eljárásban részvétele kötelező, és a kérelmező e személyeket nem vonta be az eljárásba,
b) a kérelmező nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló kérelem vagy mellékletei bíróság által megjelölt hiányait, vagy a kérelmet újból hiányosan adja be,
c) a kérelmező nem vagy hiányosan fizette meg az eljárás kérelemben megjelölt értékének vagy jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre vagy közzétételi költségtérítés alóli mentesülésre történő hivatkozást sem terjesztett elő.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelmet vissza kell utasítani akkor is, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott okok a kérelemnek csak valamely részét érintik.
(5) A kérelem visszautasítása esetén a kérelem előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a kérelmező az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül a kérelmet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(6) Ha a kérelmező a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a kérelmet újra előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
5. Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok
26. § [A beadványokat visszautasító végzés elleni fellebbezés]
(1) A beadványokat visszautasító végzés ellen – ha e törvény másként nem rendelkezik – fellebbezésnek van helye.
(2) Nincs helye fellebbezésnek a beadványt a 22. § (2) bekezdés c) pontja, illetve a 25. § (3) bekezdés c) pontja alapján visszautasító végzés ellen.
(3) Ha a beadvány visszautasítása a beadvány előterjesztője, illetve a kérelmezett eljárásbeli jogképessége hiánya miatt történt, az (1) bekezdés szerinti végzést a beadványban megjelölt személynek és címre kell kézbesíteni.
(4) Ha a beadványt visszautasító végzést a beadvány előterjesztőjének, illetve a kérelmezettnek hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok miatt nem lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból elrendeli a végzés hirdetményi kézbesítését.
27. § [Az eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés]
A bíróság az eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító végzést a kérelem előterjesztőjének kézbesíti. A végzés ellen fellebbezést a kérelem előterjesztője nyújthat be. A fellebbezést – ha az eljárásban van kérelmezett – a kérelmezettnek nem kell megküldeni.
28. § [Kifogás]
(1) Ha az eljárásban az e törvényben meghatározott személy jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt kifogás terjeszthető elő, az e §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
(2) A kifogást annak benyújtója visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
(3) A kifogásra a beadványokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ha nincs helye a kifogás visszautasításának, a bíróság a kifogást megküldi a kifogással érintett személynek, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon a kifogásban foglaltakra. A határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a kifogással érintett személy a kifogásban foglaltakat nem vitatja.
(5) A bíróság a kifogásról harminc munkanapon belül dönt. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy további okirati bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is elrendelheti.
(6) Ha a kifogásolt intézkedés jogszabálysértő, a bíróság azt egészben vagy részben megsemmisíti, és szükség szerint a kifogással érintett személyt az intézkedés megtételére, illetve az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti. Ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak és ez lehetséges, a bíróság végzésével az eredeti állapotot határozatával helyreállíthatja.
(7) Intézkedés elmulasztása esetén, ha a mulasztás jogszabálysértő, a bíróság a kifogással érintett személyt az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezheti.
(8) Ha a kifogás alapos, az eljárásban felmerült költségek viselésére a kifogással érintett személyt kell kötelezni.
(9) Jogszabálysértő magatartás esetében a (6)–(8) bekezdésben foglaltakon túl a bíróság a kifogással érintett személlyel szemben százezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírságról rendelkezhet.
(10) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban az eljárásban ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal sújthatja.
(11) Ha a kifogásolt intézkedés megfelel a jogszabályoknak, illetve az intézkedés vagy annak elmulasztása nem jogszabálysértő, a bíróság a kifogást elutasítja.
(12) Külön fellebbezésnek van helye
a) a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés,
b) a kifogásban kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés
ellen.
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
6. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai
29. § [A törvényességi felügyeletre vonatkozó alapvető rendelkezések]
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek feletti törvényességi felügyeletet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság gyakorolja.
(2) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében irányadóak akkor is, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.
(3) A szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak – e törvényben foglaltaktól eltérő – törvényességi felügyeleti jogokat.
(4) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a jogi személyek nyilvántartása közhitelességének biztosítása érdekében a bíróság a szervezet adatainak törvényességét, illetve a szervezet törvényes működését kikényszerítse.
30. § [A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai]
(1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
(2) Törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem általános vizsgálata körében a bíróság köteles ellenőrizni, hogy a Hatóságnál a kérelemmel érintett szervezettel szemben van-e folyamatban a kérelemben megjelölt törvényességi felügyeleti ok tekintetében a szervezet Jsznytv. szerinti felhívása. Hivatalból induló törvényességi felügyeleti eljárás esetén a bíróság akkor köteles ellenőrizni, hogy az eljárás alapjául megjelölt ok tekintetében van-e folyamatban a Hatóságnál a szervezet Jsznytv. szerinti felhívása, ha az eljárás nem a Hatóság kezdeményezése alapján indul.
(3) Ha a kérelemre vagy – a Hatóság által kezdeményezett eljárás kivételével – a hivatalból induló eljárásban törvényességi felügyeleti felhívás kibocsátásának helye van, az eljárás megindulásáról és befejezéséről a bíróság haladéktalanul értesíti a Hatóságot.
(4) A 32. § a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzés elrendelése alapjául szolgáló végzést hozta.
(5) A törvényességi felügyeleti eljárást bíró folytatja le, ha a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzés elrendelése alapjául szolgáló végzést bíró hozta. Bíró folytatja le továbbá a nyilvánosan működő részvénytársasággal szembeni törvényességi felügyeleti eljárást.
(6) Az eljárás során az ügyben érintettek személyes meghallgatásának is helye van. A bíróság az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek a jogi személyek nyilvántartásába nyilvántartási iratként való benyújtását a Hatóság előtti eljárás során jogszabály nem írja elő.
(7) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve törvényes működését helyreállította.
(8) A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott, eljárást befejező végzéssel szemben a szervezet, továbbá kérelemre indult eljárásban a kérelmező is fellebbezéssel élhet. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Törvényességi felügyeleti intézkedést elrendelő végzés ellen a szervezet, vagy az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, fellebbezéssel élhet. Törvényességi felügyeleti eljárásban hozott, a szervezettel szemben kényszertörlést elrendelő végzés ellen felülvizsgálatnak van helye.
(9) A törvényességi felügyeleti eljárásban az állam által előlegezett költség és illeték az állam terhén marad, ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését a bíróság törvényességi felügyeleti felhívására helyreállítja. Ha azonban a bíróság a szervezettel, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben intézkedést is alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.
(10) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.
(11) A törvényességi felügyeleti eljárás során a szervezet részére költségkedvezmény nem engedélyezhető.
31. § [A törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülmények]
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény perben, más bírósági vagy hatósági eljárásban érvényesíthető.
(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás megindításának, ha a szervezet ellen jogerősen felszámolási eljárás indul, a szervezettel szemben jogerősen kényszertörlés elrendelésére került sor, vagy a szervezettel szemben jogerősen kényszertörlési eljárás indul.
(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a szervezettel szemben jogerősen felszámolási eljárás indul, a szervezettel szemben jogerősen kényszertörlés elrendelésére került sor, vagy a szervezettel szemben jogerősen kényszertörlési eljárás indul, a törvényességi felügyeleti eljárást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, – meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg bírságolás intézkedés alkalmazására sor kerülhet.
(5) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjában, vagy a nem a Hatóság által kezdeményezett, hivatalból induló eljárás esetén a törvényességi felügyeleti eljárás oka bíróság tudomására jutásának időpontjában a kérelemben megjelölt ok, vagy a hivatalból induló eljárás alapjául szolgáló törvényességi felügyeleti ok tekintetében a Hatóságnál a szervezet Jsznytv. szerinti felhívása folyamatban van.
32. § [A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények]
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, továbbá az egyéb, szervezet által benyújtott nyilvántartási irat, illetve nyilvántartási adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a nyilvántartási adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a jogi személyek nyilvántartása nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, illetve
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
33. § [A bíróság eljárása hivatalból]
(1) Hivatalból jár el a bíróság, ha
a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást,
b) az eljárást más bíróság, közjegyző, végrehajtást foganatosító szerv illetve személy (végrehajtást foganatosító szerv illetve személy a továbbiakban együtt: végrehajtó) kezdeményezi,
c) az eljárást a Jsznytv. alapján a Hatóság kezdeményezi, vagy
d) törvény előírja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a bíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.
(4) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt.
(5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt vagy ha törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye. Ebben az esetben az állam által előlegezett költség és illeték az állam terhén marad.
(6) Az eljárásban felmerült költségeket az állam előlegezi.
34. § [A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem]
(1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész indítványozza,
b) jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kéri,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy
d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.
(2) Az ügyészt – ha a szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést – a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha – a törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó ok megjelölése mellett – indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.
(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés c) pontja szerinti, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van.
(4) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező.
(5) A kérelem, az ügyészi indítvány (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemein túl tartalmazza
a) a törvényességi felügyeleti eljárás okát és annak alapjául szolgáló tényeket és jogszabálysértést, a tényállítás és a kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, valamint azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás okáról a kérelmező mikor és milyen módon szerzett tudomást,
b) a törvényességi felügyeleti eljárás okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,
c) azon körülményeket, amelyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint
d) azt, amit jogszabály előír.
(6) A kérelemhez a beadványok alapvető mellékletein kívül csatolni kell azt a jogi személyek nyilvántartásában nem szereplő okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.
(7) A bíróság a kérelemnek az eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tizenöt munkanapon belül végzi el.
35. § [A bíróság eljárása kérelemre]
(1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, azonban kérelmét bármikor visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén az eljárást meg kell szüntetni.
(2) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelemben megjelölt jogsértés nem áll fenn.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerülő költségeket a Pp. általános rendelkezései szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése akkor terheli a kérelmezőt, ha a bíróság a kérelmet elutasítja.
(4) Ha a kérelem visszautasítására vagy visszavonására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
(5) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) a bíróság megküldi a kérelmezőnek, illetve a szervezetnek, akik a törvényességi felügyeleti eljárásban nyilatkozatot tehetnek, illetve az érdemi határozatokkal szemben jogorvoslattal élhetnek.
36. § [A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása]
(1) A törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg a jogszabálysértő helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a jogi személyek nyilvántartása törvénysértő adatának kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.
(3) A bíróságnak a törvényességi felügyeleti felhívás kiadását követően – ha a szervezet a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, illetve nem igazolja, hogy a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését helyreállította – valamelyik intézkedést a felhívásban meghatározott határidő leteltét követő tizenöt munkanapon belül alkalmaznia kell.
(4) A törvényességi felügyeleti eljárást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll.
(5) Ha a törvényes állapot, illetve a törvényes működés nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc munkanapon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni.
37. § [A bíróság által kibocsátott törvényességi felügyeleti felhívás]
Ha a kérelem visszautasításának, elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, alapítvány esetében a döntéshozatali jogosultsággal rendelkező személyt, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül – amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható –
a) nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, vagy
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt szükség szerint igazolja.
38. § [A bíróság intézkedései]
(1) Ha a törvényességi felügyeleti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének vagy a kérelem elutasításának nincs helye, a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) a szervezetet, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő vagy az alapítvány alapítója adott okot, a vezető tisztségviselőt, illetve az alapítót ötvenezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,
b) megsemmisíti a szervezet, illetve az alapítvány alapítója által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,
c) ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
d) ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, és a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt, és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, felügyelőbiztost rendel ki,
e) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható, a bíróság hivatalból jogosult elrendelni a nyilvántartási adatnak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését, illetve az abból való törlését,
f) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a bíróság a jogsértést megállapítja, a szervezettel szemben kényszertörlést rendel el.
(2) A bíróság az intézkedés alkalmazásakor tájékoztatja a szervezetet arról, hogy ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve működést nem állítja helyre, további intézkedések alkalmazására kerül sor.
(3) A bíróság az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti intézkedésre a felhívás vagy az első intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes állapot, illetve működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre.
(5) Ha a törvényes állapot helyreállításához változásbejegyzési kérelem benyújtása szükséges, és a bíróság a jogi személyek nyilvántartásába történő betekintéssel megállapítja, hogy a szervezet nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett hivatalból elrendelheti a jogszabálysértő adat jogi személyek nyilvántartásából való törlését.
39. § [A felügyelőbiztos]
(1) A bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendelhet ki. A felügyelőbiztos megbízatása legfeljebb kilencven napra szólhat, amely határidő hivatalból vagy a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
(2) A felügyelőbiztos feladata a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele, ennek érdekében a bíróság végzésében meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt pénzbírsággal sújthatja.
(3) A szervezet vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos – a bíróság végzésében meghatározottak szerint – a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság hivatalból elrendeli az adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
(4) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(5) A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
(6) Ha a törvényes működés helyreállt, vagy a kirendelési idő lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli. Ha a felügyelőbiztos a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre került, a bíróság az e bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a felügyelőbiztos felmentésével kapcsolatos adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
(7) A felügyelőbiztos megbízatása határidejének meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító végzés, valamint a (6) bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek van helye.
40. § [Kifogás a felügyelőbiztos tevékenysége vagy mulasztása miatt]
(1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet.
(2) Ha a felügyelőbiztos a kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a bíróság szükség szerint a felügyelőbiztost felmentheti és új felügyelőbiztost rendelhet ki. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a felügyelőbiztos a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre került, a bíróság az e bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a felügyelőbiztos felmentésével, új felügyelőbiztos kirendelésével kapcsolatos adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
41. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a Hatóság jelzése alapján]
(1) Ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a Hatóság jelzi, az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül hivatalból megindul.
(2) Ha a törvényességi felügyeleti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének nincs helye, vagy a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése nem állt helyre, a bíróság – további törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül – a jogsértést megállapítja, és a szervezettel szemben kényszertörlést rendel el.
(3) Ha a Hatóság több, az eljárás megindítására okot adó körülményt jelez, a Hatóság jelzése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásokat – a hivatalos elérhetőség hiánya miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás kivételével – egyesíteni lehet.
42. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a hivatalos elérhetőség hiánya miatt]
(1) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt, a Hatóság jelzése alapján indul, a bíróság a törvényességi felügyeleti felhívást postai úton küldi meg a szervezet székhelyére azzal, hogy a szervezet harmincnapos jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a hivatalos elérhetősége a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön.
(2) A bíróság a törvényességi felügyeleti felhívásban megjelölt határidő leteltét követő munkanapon ellenőrzi, hogy a szervezet hivatalos elérhetőséggel rendelkezik-e.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, ha a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a szervezet hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a bíróság – további törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül – a jogsértés tényét megállapítja és a szervezettel szemben kényszertörlést rendel el. A bíróság a végzését a szervezet székhelyére postai úton küldi meg. A végzés ellen a postai úton történt közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.
(4) A másodfokú bíróság a szervezet részére küldendő valamennyi bírósági iratot a szervezet székhelyére postai úton küldi meg.
(5) A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
43. § [Sorrendiség]
(1) Ha a szervezettel szemben a Hatóság jelzése alapján – a hivatalos elérhetőség hiánya miatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás kivételével – indul törvényességi felügyeleti eljárás, a szervezettel szemben már folyamatban lévő, nem a Hatóság jelzése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni a Hatóság jelzése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
(2) Ha a Hatóság jelzése alapján az (1) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem kerül sor a szervezettel szemben kényszertörlés elrendelésére, az (1) bekezdés szerint felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság a Hatóság jelzése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárás befejezésétől számított tíz munkanapon belül meghozott végzéssel határoz.
(3) Ha a Hatóság jelzése alapján az (1) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban sor kerül a szervezettel szemben kényszertörlés elrendelésére, az (1) bekezdés szerint felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás a kényszertörlési eljárás kezdő napjával törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) Ha a szervezettel szemben a Hatóság jelzése alapján az (1) bekezdés szerint indul törvényességi felügyeleti eljárás, akkor egy újabb, nem a Hatóság által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a bírósági ügyintézési határidő a Hatóság jelzése alapján az (1) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezését követő munkanapon kezdődik. Ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a Hatóság jelzése alapján az (1) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem kerül sor a szervezettel szemben kényszertörlés elrendelésére.
(5) Ha a szervezettel szemben a Hatóság jelzése alapján, a hivatalos elérhetőség hiánya miatt indul törvényességi felügyeleti eljárás, a szervezettel szemben már folyamatban lévő, a Hatóság jelzése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni a hivatalos elérhetőség hiánya miatt indul törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem kerül sor a szervezettel szemben kényszertörlés elrendelésére, az (5) bekezdés szerint felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság a hivatalos elérhetőség hiánya miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás befejezésétől számított tíz munkanapon belül meghozott végzéssel határoz.
(7) Ha az (5) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban sor kerül a szervezettel szemben kényszertörlés elrendelésére, az (5) bekezdés szerint felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás a kényszertörlési eljárás kezdő napjával törvény erejénél fogva megszűnik.
(8) Ha az (5) bekezdés szerint indul törvényességi felügyeleti eljárás, új törvényességi felügyeleti eljárásban a bírósági ügyintézési határidő az (5) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezését követő munkanapon kezdődik, ha az (5) bekezdés szerint indult törvényességi felügyeleti eljárásban nem kerül sor a szervezettel szemben kényszertörlés elrendelésére.
7. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások
44. § [A kisebbségi és a hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás]
(1) Ha a kérelmet a kérelmezők jogszabályban biztosított kisebbségi vagy hitelezői joguk érvényesítése érdekében nyújtják be, a bíróság a kérelem általános vizsgálatát tíz munkanapon belül folytatja le, és az általános vizsgálat keretében megvizsgálja azt is, hogy a kérelem előterjesztésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
(2) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a kérelmet megküldi a szervezetnek azzal a felhívással, hogy öt munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon a kérelemben foglaltakra. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szervezet a kérelemben foglaltakat nem vitatja.
(3) A bíróság a kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napját követő tíz munkanapon belül érdemben elbírálja.
45. § [Törvényességi felügyeleti eljárás közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése vagy betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]
(1) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás nem a Hatóság kezdeményezésére indult, az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a tag halálát követően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárás, és a bíróság felhívására a gazdasági társaság bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben a gazdasági társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban.
(2) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül az örökös személyének jogerős megállapításáig felfüggeszti és egyben felhívja a gazdasági társaságot, hogy a felfüggesztési ok megszűnését haladéktalanul jelentse be. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
(3) A felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság a gazdasági társaság bejelentését – ha a felfüggesztési ok megszűnéséről hivatalos tudomást szerez – a tudomásszerzést követő tíz munkanapon belül meghozott végzéssel határoz.
(4) A törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről hozott végzésben a bíróság arra hívja fel a gazdasági társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a 38. § szerint jár el.
46. § [Az állam szükségképpeni örökléséhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás]
(1) Ha az állam gazdasági társaságban társasági részesedést örökölt, az államot megillető társasági részesedés helyzetének rendezése érdekében – nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérheti a bíróságot, hogy 60 napon belüli időpontra hívja össze a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését, ha az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelmében igazolja, hogy a legfőbb szerv összehívását eredménytelenül kezdeményezte a gazdasági társaság ügyvezetésénél. A kérelemben a legfőbb szerv ülése napirendjét is meg kell jelölni. Eredménytelen kezdeményezésnek minősül, ha írásbeli kezdeményezésre a gazdasági társaság legfőbb szerve 30 napon belül nem kerül összehívásra.
(2) A bíróság által összehívott legfőbb szervi ülésen az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló képviselője is részt vesz.
(3) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelmet annak érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül érdemben elbírálja. A kérelmet elutasító bírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) Ha az állam gazdasági társaságban társasági részesedést örökölt, és az állam öröklését követően – ide nem értve az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárást – a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, felügyelőbiztosként kizárólag a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 66. §-a szerinti állami felszámoló rendelhető ki.
47. § [Jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás]
Kérelemre vagy hivatalból törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye a szervezet ellen, ha a szervezet Jsznytv. szerinti névfoglalási eljárásban vagy nyilvántartási eljárásban bejegyzett neve nem felel meg a Jsznytv.-ben foglalt, a szervezet elnevezésére, a kizárt elnevezésekre, valamint a névre vonatkozó egyéb feltételekre vonatkozó előírásoknak. A szervezet neve miatt ezen okokból per nem indítható.
48. § [Ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárás]
(1) Ismeretlen székhelyűnek minősül a szervezet, ha a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett székhelyén személyesen vagy postai úton nem található.
(2) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet ismeretlen székhelyű, a bíróság a törvényességi felügyeleti felhívást a szervezetnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetőségére küldi meg.
(3) Ha a bíróság törvényességi felügyeleti felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, és a Hatóságnál hivatalos elérhetőség hiánya miatt a szervezet Jsznytv. szerinti felhívása nincs folyamatban, illetve a Hatóság jelzése alapján hivatalos elérhetőség hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás nincs folyamatban, a bíróság az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti és a hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság a végzést a szervezettel a Cégközlöny útján közli.
(4) A bíróság által a (3) bekezdés alapján hivatalos elérhetőség hiánya miatt indított törvényességi felügyeleti eljárásra a Hatóság jelzése alapján a hivatalos elérhetőség hiánya miatt indult törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, a bíróság – további törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül – a jogsértés tényét megállapítja és a szervezettel szemben kényszertörlést rendel el. A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
49. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett személynek a szervezettel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelmére]
(1) A jogi személyek nyilvántartásába a szervezet adatainál bejegyzett személy kérelmére – ha a kérelemben érintett adat módosítása iránt a Hatóság előtt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban – törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjaitól (alapítójától, alapítói jogok gyakorlójától) írásban kérte a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének a Hatósághoz történő bejelentését, ennek azonban a szervezet harminc napon belül nem tett eleget. A felszólítás elküldését, illetve a jogviszony megszűnését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészt, ha a szervezet felett az ügyész törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi ellenőrzést, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kézbesítési megbízott fordul a bírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízási szerződése felmondásáról, és írásban kérte, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő harminc napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a felmondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető.
(4) A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett bejelentéséhez a felszólítás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell.
(5) A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.
(6) A bíróság a kérelem megalapozottsága esetén elrendeli a kérelmező törlését a jogi személyek nyilvántartásából, és egyidejűleg a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
(7) Ha a szervezet képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, aki kézbesítési megbízottjának jogi személyek nyilvántartásából való törlését a bíróság elrendelte, a bíróság a (6) bekezdéstől eltérően a szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti intézkedés helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít annak érdekében, hogy a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottja a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön.
(8) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás alatt is indítható és folytatható.
50. § [Más hatóság eljárásának kezdeményezése]
A bíróság más hatóság eljárásának lefolytatását e § szerint kezdeményezi tizenöt munkanapon belül, ha azt a szervezet jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok, illetve a hitelezők védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.
VÉGELSZÁMOLÁS
8. Általános rendelkezések
51. § [A végelszámolásra vonatkozó alapvető rendelkezések]
(1) A szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén – ha a szervezet nem fizetésképtelen, és a szervezetre vonatkozó törvény eltérően nem rendelkezik – végelszámolásnak van helye.
(2) Végelszámolásra a szervezet a Ptk. 3:16. § szerinti döntéshozó szerve, egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag, egyéni cég esetén a tagja, jogszabályban meghatározott esetben alapítvány kuratóriuma vagy kurátora, vagy – a szervezetre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szervezet létesítő okiratában erre felhatalmazott személy (a továbbiakban: döntéshozó szerv) elhatározása alapján kerül sor.
(3) A végelszámolás célja a szervezet vagyoni viszonyainak lezárása, a szervezetet megillető igények érvényesítése, kötelezettségeinek teljesítése és az ezt követően megmaradt vagyon felosztásának meghatározása után a jogi személyek nyilvántartásából jogutód nélkül történő törlése.
(4) A végelszámolás tárgya a szervezetnek az a vagyona, amellyel a szervezet a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a Cstv. 4. § (3) bekezdésében meghatározott vagyont.
(5) Az e fejezetben foglalt peres eljárásokban a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék jár el.
(6) A végelszámolással kapcsolatos, bírósághoz benyújtandó határozatok, valamint a vagyonfelosztási javaslat jogszabály által megállapított iratminta kitöltésével is elkészíthetőek. Jogszabály iratminta alkalmazását kötelezővé teheti.
52. § [A végelszámolás időszaka]
(1) A végelszámolás a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámolási eljárás befejezése, megszűnése, megszüntetése időpontjáig, illetve – a szervezet törlését követően – a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak teljesítéséig terjed.
(2) A végelszámolás kezdő időpontja a döntéshozó szerv által hozott, a végelszámolás elhatározásáról szóló határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
(3) A végelszámolást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak kezdő időpontjától számított két év alatt be kell fejezni.
(4) Ha a szervezet nem tudja befejezni a végelszámolást annak kezdő időpontjától számított két év alatt, a második év letelte előtt legfeljebb harminc nappal – indokai megjelölésével – kérheti a bíróságtól a végelszámolás további, legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(5) Ha a bíróság a végelszámolás meghosszabbítása iránti kérelemnek helyt ad, elrendeli a meghosszabbítás tényének és a végelszámolás meghosszabbított határideje záró időpontjának a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, és ezekről az adatokról haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
53. § [A végelszámolás elhatározásának és befejezésének korlátai]
(1) A végelszámolás nem határozható el a szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően.
(2) Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a szervezetet, illetve a bíróságot arról értesíti, hogy a szervezettel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a szervezet törlése nem rendelhető el.
(4) Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a szervezettel szemben hatósági, közjegyzői vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás jogerősen befejeződött, vagy a szervezet az eljárásnak többé nem alanya.
(5) A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelynek behajtása, illetve kielégítése nem történt meg és amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
9. A végelszámoló személye, jogállása, felelőssége
54. § [A végelszámoló személye]
(1) A végelszámolói feladatokat a szervezet ügyvezetése látja el. A döntéshozó szerv dönthet úgy, hogy végelszámolót választ.
(2) Ha a szervezetre vonatkozó jogszabály, vagy e törvény végelszámolót említ, és végelszámoló választására (a továbbiakban: választott végelszámoló) nem került sor, a végelszámoló alatt a végelszámolói tevékenységet végző ügyvezetést (vezető tisztségviselőt) kell érteni.
55. § [A választott végelszámoló személyére vonatkozó követelmények]
(1) A választott végelszámoló személyére megfelelően alkalmazni kell
a) a Ptk. Harmadik Könyvének a jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozó általános szabályait,
b) a szervezeti formától függetlenül a Ptk. Harmadik könyv gazdasági társaságok közös szabályainak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy – a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában – a szervezet végelszámolójává olyan személy is választható, aki a szervezettel azonos főtevékenységet folytató szervezetben vezető tisztségviselő,
c) a Ptk., valamint más jogszabály adott civil és egyéb, cégnek nem minősülőszervezeti formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további rendelkezéseit.
(2) Végelszámolóvá bárki megválasztható, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Jogi személy is végelszámolóvá választható.
(3) Ha a szervezet végelszámolóvá felszámoló szervezetet választ, a Cstv.-ben előírt összeférhetetlenségi és alkalmassági feltételeknek a szervezetnek, míg az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek annak kell megfelelnie, akit a felszámoló szervezet a végelszámolási feladatok ellátására kijelöl.
(4) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az, aki a végelszámolás alatt álló szervezetnél az MNBtv. szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el.
(5) Annak a gazdasági társaságnak a végelszámolásában, amelyben az állam társasági részesedést örökölt, a végelszámolói feladatok ellátásával a Cstv. 66. §-a szerinti állami felszámoló is megbízható.
56. § [A választott végelszámoló jogállása]
(1) Ha végelszámoló választására a végelszámolás elhatározásakor kerül sor, a végelszámolás kezdő időpontjában a szervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a választott végelszámoló minősül.
(2) Ha végelszámoló választására az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérő időpontban kerül sor, a szervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása a végelszámoló választásáról szóló határozatban megjelölt időpontban megszűnik, és ettől az időponttól a szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a választott végelszámoló minősül.
57. § [A végelszámoló kötelezettsége, felelőssége]
(1) A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló szervezet, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A végelszámoló köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szervezet a végelszámolási feladatokat teljesítse. A végelszámoló ezen kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
(2) Ha a végelszámolás alatt álló szervezettel szemben felszámolási eljárás indul, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a szervezet vagyonához a károkozás összegének mértékéhez igazodó összeget fizessen be a felszámolási eljárás alatt álló szervezet részére. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére a végelszámoló elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését, továbbá ha a felszámolási eljárás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor.
58. § [Változás a végelszámoló személyében]
(1) A döntéshozó szerv a végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről dönthet.
(2) Ha a végelszámoló meghalt, vagy jogutód nélkül megszűnt, illetve ha a végelszámolással együtt járó feladatok ellátására más okból képtelenné vált, és ennek bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az új végelszámoló kijelölése nem történt meg, a szervezet bármely tagja vagy hitelezője a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság a végelszámoló kijelölése érdekében a döntéshozó szerv ülését hívja össze, vagy a kérelmezőt erre jogosítsa fel.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet akkor teljesíti, ha a kérelmező a döntéshozó szerv összehívásának várható költségét megelőlegezi és a tárgyi feltételek biztosítását megfelelően igazolja. A bíróság döntése alapján a döntéshozó szerv ülését a jogszabályban, illetve a létesítő okiratban meghatározott székhelytől eltérő helyen is meg lehet tartani.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott okok miatt, illetve ha a végelszámoló felhagy a végelszámolói tevékenység ellátásával, a bíróság hivatalból is törvényességi felügyeleti eljárást indíthat a szervezet ellen.
(5) Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a végelszámolói tevékenységgel felhagyott, a bíróság a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosíthatja a feltételeket az új végelszámoló kijelöléséhez.
10. A végelszámolás megindítása
59. § [A vezető tisztségviselő előterjesztése]
(1) A szervezet vezető tisztségviselője előterjesztést készít. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a szervezettel szemben, illetve a szervezet javára fennálló valamennyi nem vitatott és vitatott követelést,
b) annak bemutatását, hogy a szervezet a követelések kielégítéséhez, a végelszámolással kapcsolatban felmerülő költségek fedezetéhez szükséges vagyonnal rendelkezik, valamint
c) a vezető tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy a végelszámolás elhatározásának tudomása szerint akadálya nincs.
(2) Ha a szervezetnél felügyelőbizottság, más, ellenőrzésre feljogosított szerv működik, az előterjesztéshez mellékelni kell ezen szervek álláspontját tartalmazó okiratot is.
60. § [A végelszámolás elhatározása]
(1) A döntéshozó szerv a vezető tisztségviselő előterjesztése alapján – az erre vonatkozó jogszabályok szerint – hoz határozatot a végelszámolás elhatározásáról (a továbbiakban: végelszámolás elhatározásáról szóló határozat). A végelszámolás elhatározásáról szóló határozatban a döntéshozó szerv
a) határoz a szervezet jogutód nélküli megszűnéséről, illetve – ha jogszabály alapján erre jogosult – megállapítja jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét,
b) határoz a végelszámolás elrendeléséről,
c) megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját,
d) kijelöli a végelszámolót: dönt arról, hogy a végelszámolás lefolytatását a szervezet vezető tisztségviselője végzi, vagy végelszámolót választ,
e) végelszámoló választása esetén rendelkezik a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről, valamint
f) rendelkezik a szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról.
(2) A végelszámolás elhatározása és a végelszámoló kijelölése a létesítő okirat módosítását nem igényli.
(3) A végelszámolás elhatározásáról szóló határozat akkor is hozható, ha a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét bíróság jogerősen megállapította. Ebben az esetben a végelszámolás elhatározásáról szóló határozat az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett erre a tényre történő utalást tartalmaz.
61. § [A végelszámolás elhatározásának bejelentése]
(1) A végelszámoló a végelszámolás elhatározását a végelszámolás kezdő időpontját követő tizenöt napon belül végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben bejelenti a bíróságnak.
(2) A végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben – az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemein túl – fel kell tüntetni
a) a szervezet nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal,
b) a végelszámolás elhatározásáról szóló határozat keltét,
c) szükség szerint – a megszűnési ok megjelölésével – nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szervezet tekintetében a megszűnési ok bekövetkeztét bíróság állapította meg,
d) a végelszámolás kezdő időpontját,
e) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és nyilvántartási számát, valamint a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét,
f) szükség szerint a korábbi vezető tisztségviselő(k) jogviszonya megszűnésének tényét,
g) ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását vagy jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, ha ilyen adattal rendelkezik, EUID-ját.
(3) A végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – az 1. mellékletben foglalt iratokat kell csatolni.
(4) Ha a szervezet tekintetében a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok bekövetkeztét bíróság állapította meg, és a szervezet az erről szóló jogerős végzés kézbesítését követő hatvan napon belül nem terjeszt elő végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet, vagy a kérelem jogerősen visszautasításra vagy elutasításra került, a bíróság a szervezettel szemben kényszertörlést rendel el.
62. § [A bíróság eljárása a végelszámolási eljárás megindításával kapcsolatban]
(1) A végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálatát a bíróság tíz munkanapon belül végzi el. Ha a végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság egy munkanapon belül
a) a végelszámolási eljárás megindításáról végzést hoz,
b) elrendeli a végelszámolási eljárás megindításával összefüggő adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, és
c) értesíti az állami adó- és vámhatóságot a végelszámolási eljárás megindításáról.
(2) A bíróság az (1) bekezdés a) pontja szerinti végzését a Cégközlönyben azt követő egy munkanapon belül teszi közzé, hogy a Hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a jogi személyek nyilvántartásába bejegyezte. A Cégközlönyben közzétett végzés az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a szervezet nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal, székhelyét, adószámát, nyilvántartási számát, és ha ilyen adattal rendelkezik, EUID-ját,
b) a végelszámolás elhatározásáról szóló határozat keltét,
c) a végelszámolás kezdő időpontját,
d) a végelszámoló nevét, jogi személy esetén székhelyét, és nyilvántartási számát, valamint a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét,
e) szükség szerint a korábbi vezető tisztségviselő(k) jogviszonya megszűnésének tényét,
f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
63. § [A vezető tisztségviselő feladatai, felelőssége]
(1) A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a szervezet korábbi vezető tisztségviselője, ha végelszámoló választására nem került sor, a szervezet végelszámolói tevékenységet végző vezető tisztségviselője
a) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak,
b) a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatót készít,
c) a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készít,
d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja,
e) a választott végelszámoló díjazása esetén a választott végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez.
(2) A szervezet korábbi vezető tisztségviselője legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontját követő harmincadik napon átadja a választott végelszámoló részére az (1) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos iratokat, valamint a szervezet iratanyagát.
(3) A szervezet korábbi vezető tisztségviselője, illetve a szervezet végelszámolói tevékenységet végző vezető tisztségviselője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A korábbi vezető tisztségviselő, illetve a végelszámolói tevékenységet végző vezető tisztségviselő kötelezettségszegése, mulasztása, valótlan adat közlése esetén a szervezet tagja, a választott végelszámoló vagy a szervezet hitelezője kérelmére a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt, illetve a szervezet végelszámolói tevékenységet végző vezető tisztségviselőjét százezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja, és arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatoknak a választott végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel.
64. § [A végelszámoló kötelezettségei végelszámolási eljárás megindításával kapcsolatban]
(1) A végelszámolónak a végelszámolási eljárás megindításáról szóló végzés közzétételét követően haladéktalanul tartalékot kell képeznie az eljárás költségeinek fedezetére.
(2) A végelszámoló a végelszámolási eljárás megindításáról szóló végzés közzétételét követő legfeljebb öt napon belül
a) közvetlenül értesíti a végelszámolási eljárás megindításáról a szervezet valamennyi ismert hitelezőjét,
b) ha a szervezetnek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett saját honlapja van, a hitelezőket a szervezet honlapján is tájékoztatja a Cégközlönyben közzétett végzés tartalmáról.
(3) A szervezet ismert hitelezőjének szóló közvetlen értesítésnek tartalmaznia kell
a) tájékoztatást a Cégközlönyben közzétett végzés tartalmáról,
b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelések bejelentésének határideje az értesítés kézbesítési időpontjától függetlenül a végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított negyven nap,
c) a bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeire, valamint a vitatott igények érvényesíthetőségére vonatkozó tájékoztatást.
(4) A végelszámoló a végelszámolás megindításáról szóló végzés közzétételétől számított tizenöt napon belül – szükség szerint – értesíti a végelszámolási eljárás megindításáról
a) az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b) ha a szervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
d) a szervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a részvételével működő egyesületeket, alapítványokat,
e) a szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági, közjegyzői és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot, közjegyzőt vagy bíróságot,
f) a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet.
65. § [Hitelezői igénybejelentések, hitelezői igényérvényesítés]
(1) A szervezet hitelezői a követeléseiket a végelszámolási eljárás megindításáról szóló végzés közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a szervezettel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági, közjegyzői, bírósági végrehajtási vagy más bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a végelszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket.
(3) A végelszámoló a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő harminc napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell
a) a hitelező követelésének vagy követeléseinek pontos megjelölését, feltüntetve az esedékesség időpontját,
b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelést a végelszámoló elismeri, vagy vitatja, pontosan megjelölve a vitatott és elismert követelést vagy követelésrészt, a vitatás indokát,
c) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az elismert követelés vagy követelésrész kielégítése mikorra várható,
d) tájékoztatást a (4) bekezdésben foglaltakról.
(4) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényének érvényesítése iránt a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül az igény érvényesítésére vonatkozó jogszabály szerint eljárást indíthat. Az igény érvényesítése iránti eljárás megindítását a végelszámolónál ugyanezen határidő alatt igazolnia kell.
11. A végelszámolás lefolytatása
66. § [A végelszámolás lefolytatásának szabályai]
(1) A végelszámoló a végelszámolás során
a) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket a számviteli, adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak,
b) a szervezet vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti.
(2) A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a szervezet vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről.
(3) A szervezet döntéshozó szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a szervezet vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét csak piaci forgalomban értékesítheti. Ha a szervezet döntéshozó szerve felszámoló szervezetet választott meg végelszámolónak, a nyilvános értékesítés a felszámolási eljárás nyilvános értékesítési szabályaiban előírt módon is lefolytatható.
(4) Ha a végelszámolás a végelszámolás kezdő időpontjának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles eleget tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének, annak feltüntetésével, hogy a szervezet végelszámolás alatt áll.
(5) A szervezet döntéshozó szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontját követően évente tájékoztatót készítsen a döntéshozó szervnek, amelyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló szervezet helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
(6) A gazdasági tevékenységet folytató szervezet döntéshozó szerve minősített többséggel meghozott határozatával, vagy az egyéni cég tagja a szervezet gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az észszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik.
67. § [A szervezet szerződéses kapcsolatainak rendezése]
(1) A végelszámoló jogosult a szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni.
(2) Ha a végelszámolás alatt álló szervezet vagyonában olyan vagyoni értékű jog (szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegy használati jog) tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a végelszámoló a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani.
(3) A végelszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.
(4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg.
(5) Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében a végelszámoló egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy a végelszámoló köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.
68. § [Tartalékképzés]
(1) A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt megbízni, akinek részére át kell adnia az ügy összes körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon.
(2) A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
(3) A szervezet által kötött szerződések azonnali hatályú felmondása vagy elállás esetén a másik félnek a felmondással, illetve az elállással okozott kár megtérítésére vonatkozó igényének fedezetére a végelszámoló köteles lekötött tartalékot képezni.
69. § [Kifizetések]
(1) A korrigált végelszámolási nyitómérleg elkészültéig a végelszámoló – a követelések esedékességének időbeli sorrendjét betartva – kizárólag az esedékessé vált követeléseket elégítheti ki.
(2) A végelszámoló a végelszámolás befejezése előtt az esedékessé vált tagi kölcsön visszafizetésén túl is teljesíthet kifizetést a szervezet tagja számára, ha
a) nincs szükség felszámolási eljárás kezdeményezésére, továbbá
b) a szervezetnek nincs esedékessé vált kifizetetlen tartozása, és
c) a tag a számára kiadandó összeg mértékéhez igazodó megfelelő biztosítékot nyújt, vagy közjegyzői okiratban vállalja, hogy a szervezet fizetésképtelensége vagy kényszertörlési eljárás alá kerülése esetén a felvett összeget a felszámoló vagy kényszertörlési eljárás esetén a bíróság felhívására harminc napon belül a szervezetnek visszafizeti.
70. § [A szervezet fizetésképtelensége esetén szükséges intézkedések]
(1) Ha a végelszámoló a végelszámolás során azt állapítja meg, hogy a szervezet vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, ettől kezdve nem teljesíthet kifizetést. Ha a tagok a követelések kielégítéséhez szükséges, hiányzó összeget a végelszámoló felhívását követő harminc napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló haladéktalanul köteles a szervezettel szemben felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolási eljárás iránti kérelem előterjesztéséhez a döntéshozó szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a döntéshozó szervet és a bíróságot a felszámolási eljárás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) A végelszámoló a felszámolási eljárás elrendelése esetén a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni azzal, hogy az így készült beszámolót a döntéshozó szervnek nem kell elfogadnia. A végelszámolónak a felszámoló részére történő iratkészítési és átadási kötelezettségeire a Cstv.-nek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
(3) A választott végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha választott végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető.
12. A végelszámolás megszüntetése
71. § [A működés továbbfolytatásának és a végelszámolás megszüntetésének elhatározása]
(1) A döntéshozó szerv – az erre vonatkozó jogszabályok szerint – a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés meghozataláig – ha törvény kivételt nem tesz – elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a szervezet működésének továbbfolytatását (a továbbiakban: végelszámolás megszüntetéséről szóló határozat) a végelszámolás megszüntetése időpontjának meghatározásával, mely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
(2) Nem határozható el a végelszámolás megszüntetése és a szervezet működésének továbbfolytatása, ha a szervezet jogutód nélküli megszűnésének oka a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 3:84. § a), b) pontjában, illetve 3:403. § (1) bekezdés a–c) pontjaiban meghatározott ok.
(3) A végelszámolás megszüntetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
a) a végelszámolás szervezet megszűnése nélküli megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról,
b) a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról,
c) a végelszámoló kijelölésének visszavonásáról,
d) választott végelszámoló esetén díjának megállapításáról és kifizetéséről, valamint az új vezető tisztségviselő megválasztásáról
szóló döntést.
(4) Ha végelszámolónak végelszámolói tevékenységet végző vezető tisztségviselő volt kijelölve, végelszámolói kijelölésének visszavonásakor vezetői tisztségviselői megbízatása is megszüntethető visszahívással. Ebben az esetben végelszámolás megszüntetéséről szóló határozatnak az erre és az új vezető tisztségviselő megválasztására vonatkozó döntést is tartalmaznia kell.
72. § [A végelszámolás megszüntetésének bejelentése]
(1) A vezető tisztségviselő a végelszámolás megszüntetését a végelszámolás megszüntetéséről szóló határozat keltét követően haladéktalanul végelszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelemben bejelenti a bíróságnak.
(2) A végelszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) a szervezet nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal,
b) a végelszámolás kezdő időpontját,
c) a végelszámolás megszüntetéséről szóló határozat keltét,
d) a végelszámolás megszüntetésének időpontját,
e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a végelszámolás megszüntetése és a szervezet működésének továbbfolytatása elhatározását kizáró ok nem áll fenn,
f) új vezető tisztségviselő választása esetén a vezető tisztségviselő nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és nyilvántartási számát, valamint a vezető tisztségviselői feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét,
g) végelszámolás megszüntetésére irányuló kérelmet.
(3) A végelszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelemhez a 2. mellékletben foglalt iratokat kell csatolni.
73. § [A bíróság eljárása a végelszámolás megszüntetésével kapcsolatban]
(1) Ha a végelszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság tizenöt munkanapon belül a végelszámolási eljárás megszüntetéséről végzést hoz, amelyet a szervezetnek kézbesít.
(2) A bíróság a végelszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a) elrendeli a végelszámolás megszüntetésével összefüggő adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését,
b) értesíti az állami adó- és vámhatóságot a végelszámolás megszüntetéséről.
(3) A végelszámolási eljárás megszüntetése iránti végzés az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a szervezet nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal, székhelyét, adószámát, nyilvántartási számát, és ha ilyen adattal rendelkezik, EUID-ját,
b) a végelszámolás kezdő időpontját,
c) a végelszámolás megszüntetéséről szóló határozat keltét,
d) a végelszámolás megszüntetésének időpontját,
e) új vezető tisztségviselő választása esetén a vezető tisztségviselő nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, jogi személy esetén székhelyét, és nyilvántartási számát, valamint a vezető tisztségviselői feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét, és lakóhelyét.
74. § [A vezető tisztségviselő feladatai]
A vezető tisztségviselő a végelszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a végelszámolás megszüntetéséről mindazokat a személyeket és szerveket, akik a végelszámolás megindításáról értesítést kaptak.
13. A végelszámolás megszűnése
75. § [A végelszámolás megszűnésének esetei]
(1) Ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított két év alatt a végelszámolási időszak meghosszabbítására, a végelszámolási eljárás megszüntetésére vagy végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelem előterjesztésére nem kerül sor, törvény eltérő rendelkezése hiányában a végelszámolás a két év elteltét követő tizenötödik napon a törvény erejénél fogva – a szervezet megszűnése nélkül, a szervezet működésének továbbfolytatásával – megszűnik.
(2) A végelszámolás törvény erejénél fogva történő, (1) bekezdés szerinti megszűnésének időpontja végelszámolási időszak meghosszabbítása esetén a bíróság végzésében a végelszámolás meghosszabbított határidejének záró időpontjaként megjelölt időpontot követő tizenötödik nap.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, de a szervezet jogutód nélküli megszűnésének oka törvény erejénél fogva következett be, vagy a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét bíróság állapította meg, a bíróság legkésőbb a két év elteltét követő tizenötödik napon, a végelszámolási időszak meghosszabbítása esetén a bíróság végzésében a végelszámolás meghosszabbított határidejének záró időpontjaként megjelölt időpontot követő tizenötödik napon a szervezettel szemben kényszertörlést rendel el.
(4) A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző nappal a folyamatban lévő végelszámolás a felszámolási eljárás kezdő napjával a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) A kényszertörlés jogerős elrendelését megelőző nappal a folyamatban lévő végelszámolás a kényszertörlési eljárás kezdő napjával törvény erejénél fogva megszűnik.
76. § [A bíróság eljárása a végelszámolás megszűnésével kapcsolatban]
(1) A bíróság a végelszámolás megszűnése esetén haladéktalanul
a) elrendeli a végelszámolás megszűnésével összefüggő adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését,
b) értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a végelszámolót a végelszámolás megszűnéséről és annak időpontjáról.
(2) A bíróság szükség esetén törvényességi felügyeleti jogkörében felhívja a szervezetet a végelszámolás megszüntetésével összefüggő adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzéséhez szükséges további adatok bejelentésére és elrendeli a szükséges adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
77. § [A vezető tisztségviselő feladatai a végelszámolás megszűnésével kapcsolatban]
A vezető tisztségviselő a végelszámolási eljárás megszűnéséről a végelszámolás megszűnésének időpontját követően haladéktalanul tájékoztatja mindazokat a személyeket és szerveket, akik a végelszámolás megindításáról értesítést kaptak.
14. A végelszámolás befejezése
78. § [A végelszámoló feladatai a végelszámolás befejezésével kapcsolatban]
(1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra
a) az adóbevallásokat,
b) a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c) a vagyonfelosztási javaslatot,
d) a szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.
(2) A végelszámoló az (1) bekezdés szerinti előterjesztéséhez mellékeli nyilatkozatát arról, hogy a végelszámolás befejezésének tudomása szerint akadálya nincs.
(3) A végelszámoló társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról.
(4) A végelszámoló köteles gondoskodni a szervezet iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről.
(5) A felosztott vagyon kiadásának, valamint a vagyonfelosztási javaslatban foglalt további intézkedések lebonyolítására a végelszámoló köteles.
79. § [A vagyonfelosztási javaslat]
(1) A vagyonfelosztási javaslatban a végelszámoló indítványt tesz
a) a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon tagok közötti felosztására,
b) választott végelszámoló esetén díjának mértékére,
c) a szervezet iratanyagának elhelyezésére, őrzésére,
d) a végelszámolás költségeinek, köztük a szervezet iratanyaga elhelyezésével, a megszűnés utáni iratőrzéssel, valamint a szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségek mértékére, viselésére,
e) szükség esetén a jogok engedményezésére és a kötelezettségek átruházására, illetve a szervezet tartozásának más által történő átvállalására.
(2) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a tagok között pénzben vagy természetben kell felosztani.
(3) A vagyonfelosztási javaslatban a vagyonelemet az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a szervezet törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a tagot kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz. Ha a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.
(4) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a szervezet tagjai valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.
80. § [A döntéshozó szerv határozata, vagyonfelosztás]
(1) A döntéshozó szerv – az erre vonatkozó jogszabályok szerint – határozattal (a továbbiakban: végelszámolás befejezéséről szóló határozat) dönt
a) a vagyonfelosztási javaslat elfogadásáról,
b) a végelszámoló által előterjesztett valamennyi iratról és javaslatról,
c) a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról,
d) a végelszámolás befejezéséről.
(2) A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a szervezet iratanyagának őrzését – ingyenesen vagy ellenérték fejében – a tagok vagy alapítók valamelyike vállalja. A szervezet iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Cstv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.
(3) A felosztott vagyon kiadásának időpontja nem lehet korábbi, mint a szervezet jogi személyek nyilvántartásából történő törlésének napját követő nap.
81. § [A végelszámolás befejezésének bejelentése]
(1) A végelszámoló a végelszámolás befejezését a végelszámolás befejezéséről szóló határozat keltét követő öt napon belül végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelemben bejelenti a bíróságnak.
(2) A végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) a szervezet nevét, ha ilyen adattal rendelkezik, rövidített nevét a végelszámolásra utaló toldattal,
b) a végelszámolás kezdő időpontját,
c) a végelszámolás befejezéséről szóló határozat keltét,
d) a felosztott vagyon kiadásának időpontját,
e) ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelmet,
f) a szervezet megszüntetésére és jogi személyek nyilvántartásából történő törlésének elrendelésére irányuló kérelmet.
(3) A végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelemhez a 3. mellékletben foglalt iratokat kell csatolni.
82. § [A bíróság eljárása a végelszámolás befejezésével kapcsolatban]
(1) Ha a végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság értesíti az állami adó- és vámhatóságot a végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelem benyújtásának tényéről.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti értesítéstől számított harminc napon belül tájékoztatja a bíróságot arról, hogy a szervezetnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez, a szervezet köztartozással nem rendelkezik, illetve civil szervezet esetén a civil szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 6/C. § szerinti beszámolásra nem kötelezett, illetve a beszámolási kötelezettségének eleget tett.
(3) Ha a tájékoztatás szerint az állami adó- és vámhatóság a szervezetnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a szervezet köztartozással rendelkezik, illetve az Szftv. 6/C. § szerinti beszámolásra kötelezett civil szervezet a beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, az állami adó- és vámhatóság az eljárások jogerős befejezését, a köztartozás kiegyenlítését, az Szftv. 6/C. § szerinti beszámolást követő tizenöt napon belül küldi meg a bíróság részére az erről szóló értesítést.
(4) Ha az állami adó- és vámhatóság értesítése alapján a végelszámolás befejezésének akadálya nincs, vagy ha az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben nem nyilatkozik, a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított kilencven nap leteltét követően a bíróság a végelszámolási eljárás befejezéséről végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz, és a végelszámolónak kézbesít.
(5) A végelszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés tartalmazza
a) a szervezet nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal, székhelyét, adószámát, nyilvántartási számát, és ha ilyen adattal rendelkezik, EUID-ját,
b) a végelszámolás kezdő időpontját,
c) a végelszámolás befejezéséről szóló határozat keltét,
d) a felosztott vagyon kiadásának időpontját,
e) a szervezet megszüntetése iránti kérelem tárgyában hozott döntést,
f) ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelem tárgyában hozott döntést.
(6) A bíróság a végelszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a) elrendeli a végelszámolás befejezésével összefüggő adatváltozások jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését,
b) értesíti az állami adó- és vámhatóságot a végelszámolás befejezéséről,
c) ha a szervezet értékpapírt bocsátott ki, értesíti a központi értéktárat a szervezet által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítése érdekében.
15. Jogorvoslatok
83. § [Végelszámolási kifogás]
(1) A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított harminc napon belül a bíróságnál végelszámolási kifogással (a továbbiakban e §-ban: kifogás) élhet.
(2) Kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a szervezet bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított negyvenöt napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható.
(3) Ha a végelszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a szervezet döntéshozó szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a szervezet a bíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a bíróság a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki. Amennyiben a korábbi végelszámoló a felszámolók névjegyzékéből került kirendelésre, az e bekezdés szerinti jogszabálysértésről a bíróság értesíti a felszámolók névjegyzékét vezető szervet is.
(4) Nincs helye kifogás előterjesztésének, ha a végelszámolás befejezéséről szóló végzést a bíróság a Cégközlönyben közzétette.
84. § [Fellebbezés]
Fellebbezésnek van helye
a) a végelszámolás meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító végzés,
b) bíróság által a végelszámoló kijelölése érdekében a döntéshozó szerv ülésének összehívása vagy a kérelmező erre történő feljogosítása iránti kérelem elbírálása tárgyában hozott végzés,
c) végelszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés,
d) végelszámolási eljárás befejezése iránti kérelmet elutasító végzés,
e) a 75. § (3) bekezdése alapján és a 61. § (4) bekezdése alapján a szervezettel szemben kényszertörlést elrendelő végzés
ellen.
85. § [Felülvizsgálat]
Felülvizsgálatnak van helye a 75. § (3) bekezdése alapján és a 61. § (4) bekezdése alapján a szervezettel szemben kényszertörlést elrendelő végzés ellen.
A SZERVEZETEK JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
16. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárás
86. § [Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárás]
(1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt kérelmére harminc munkanapon belül megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha
a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],
d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],
e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát – az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott okok valamelyike mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
17. Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló eljárás
87. § [Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló eljárás]
(1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban a bíróság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) szabályait alkalmazva jár el. A bíróság a kérelemről harminc munkanapon belül dönt.
(2) Az Áhtm. alkalmazásában állami alapító
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány,
c) a minisztérium (miniszter),
d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja,
e) az a költségvetési szerv, amelynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt,
f) aki az állami alapító alapítói jogát a Ptk. szerinti kijelölés alapján gyakorolja,
g) a (3) bekezdés szerinti, alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az alapítói jogokat az állam azok átruházásával szerezte meg azzal, hogy ebben az esetben az alapítói jogok gyakorlója a Kormány határozatában kijelölt személy.
18. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárás
88. § [Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárás]
(1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére harminc munkanapon belül megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)–c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát – az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott okok mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
19. A szervezet jogi személy szervezeti egységének megszűnése iránti eljárás
89. § [A szervezet jogi személy szervezeti egységének megszűnése iránti eljárás]
(1) A szervezet jogi személy szervezeti egysége jogi személyiségének megszűnése esetén az e § szerinti eljárás megindításával kell kérni a jogi személy szervezeti egység megszűnésének megállapítását, és azt, hogy a bíróság rendelje el az adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
(2) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is.
(3) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi
a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot és
b) felhívást arról, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.
(4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységének a jogi személyek nyilvántartásából való törlését akkor rendeli el, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.
KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS
20. A kényszertörlési eljárás megindítása
90. § [A kényszertörlési eljárás esetei, kényszertörlési eljárást kizáró okok]
(1) A bíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el,
a) ha a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban vagy a 75. § (3) bekezdése alapján vagy a 61. § (4) bekezdése alapján a szervezettel szemben jogerősen kényszertörlést rendelt el,
b) ha az állami adó- és vámhatóság bejelenti a bíróságnak, hogy a szervezet adószámát törölte,
c) törvény rendelkezése folytán más bíróság jogerős határozata alapján,
d) ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának jogszabály alapján nincs helye.
(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás megindításának a szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a bíróságot arról értesíti, hogy a szervezettel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés megindítására a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye.
(3) Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás – e törvényben foglalt kivétellel – nem kezdeményezhető.
(4) Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós szervezet teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
(5) A bíróság – e Fejezetben foglalt kivétellel – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.
(6) A kényszertörlési eljárást az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján megindító végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
(7) A kényszertörlési eljárást az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján megindító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek és felülvizsgálatnak.
91. § [Kényszertörlési eljárással kapcsolatos nyilvántartási adatok bejegyzése]
A bíróság a kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés jogerőre emelkedésekor elrendeli a kényszertörlési eljárásra vonatkozó nyilvántartási adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
92. § [A kényszertörlési eljárás alapvető eljárási szabályai]
(1) A kényszertörlési eljárásban bíró hozza meg a hitelezői követelések összegzéséről, az eltiltásról, és az eljárás befejezéséről szóló határozatokat, egyéb eljárási cselekmények során bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is – önálló aláírási joggal – eljárhat.
(2) A kényszertörlési eljárás során a szervezetek részére költségkedvezmény nem engedélyezhető.
(3) A bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság szükség esetén személyes meghallgatást tart. Ha a kényszertörlési eljárást törvényességi felügyeleti eljárás vagy végelszámolás előzte meg, a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás illetve a végelszámolási eljárás iratait is felhasználva jár el.
(4) Ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje tizenöt munkanap.
(5) Ha a bíróság által hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, a másodfokú bíróság a fellebbezést harminc munkanapon belül bírálja el.
93. § [Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelem]
(1) A szervezet – e §-ban meghatározott kivétellel – üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet.
(2) A szervezet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a bíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a szervezet a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó, üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen (a továbbiakban: üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelem), arra tekintettel, hogy a szervezet továbbműködésére és a kényszertörlési eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: továbbműködési kérelem) kíván előterjeszteni.
(3) Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelem nem terjeszthető elő
a) ha jogszabály hátrányos jogkövetkezményt ír elő arra az esetre, ha a szervezet kényszertörlés alatt áll,
b) a 75. § (3) bekezdése alapján, a 61. § (4) bekezdése alapján, illetve a 90. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján indult kényszertörlési eljárásban.
(4) Arról, hogy a (3) bekezdés szerinti kizáró okok nem állnak fenn, a szervezetnek a kérelmében nyilatkoznia kell.
(5) Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelemről a bíróság öt munkanapon belül határoz azzal, hogy a hiányok pótlására tíznapos határidő biztosítható, amely nem hosszabbítható meg.
(6) A szervezet üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet,
a) ha a szervezet üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelme jogerősen visszautasításra vagy elutasításra kerül, a jogerős bírósági határozat szervezet általi kézhezvételét,
b) ha a (2) bekezdés szerint nyitva álló határidő alatt a szervezet nem terjeszt elő üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelmet, a határidő lejártát
követő naptól.
(7) Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen a szervezet fellebbezéssel élhet.
(8) Ha a bíróság az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti kérelemnek helyt ad, elrendeli annak a ténynek jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, hogy a szervezet a kényszertörlési eljárás alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat.
94. § [A szervezet korlátozott döntéshozatala]
(1) A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a szervezet szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, ide nem értve a hitelezői érdekek figyelembevétele mellett meghozható, az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása iránti, valamint a továbbműködési kérelem előterjesztéséhez szükséges döntések meghozatalát. A szervezet nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról – ideértve a határokon átnyúló műveleteket is –, nem határozhatja el végelszámolását, a jegyzett tőkéje leszállítását, a kényszertörlési eljárás azonban a szervezet egyéb szervezet adatai változásának nem képezi akadályát.
(2) A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a szervezet nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a szervezetet terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a szervezet vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. A kényszertörlési eljárás alatt a szervezet vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a szervezet vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis.
(3) A szervezet üzletszerű gazdasági tevékenységének bírósági engedélyezése esetén a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó mértékű ügyletekre a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, és a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekek figyelembevételével megtehet minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szervezet továbbműködéséhez szükséges feltételek teljesüljenek.
21. A kényszertörlési eljárás lefolytatása, bíróság által lefolytatott vagyonfelmérés
95. § [Kényszertörlési eljárás megindításának közzététele]
(1) A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a bíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a) a szervezettel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –,
b) tudomása van arról, hogy a szervezet ellen bírósági, bírósági végrehajtási, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban,
c) a szervezet tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a szervezet vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a szervezet vagyontárgyára tarthatna igényt,
d) tudomása van a kényszertörlés kezdő időpontját megelőző évben a szervezet vagyonában bekövetkezett változásról, vagy
e) a szervezettel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van,
azt a közzétételt követő negyven napon belül jelentse be a bíróságnak. A határidő elmulasztása esetén igényét a kényszertörlési eljárásban már nem érvényesítheti.
96. § [Követelés bejelentése]
(1) A szervezettel szembeni követelés bejelentése esetén a beadvány tartalmazza a követelés jogosultjának nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét, szervezet esetén nyilvántartási számát, a követelés jogalapját, összegét és esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját is. Ha a követelést nem valamely hatóság jelenti be, a beadványhoz a követelést megalapozó okiratokat is csatolni kell. Ha a bejelentést hatóság teszi, a beadványnak tartalmaznia kell, hogy a hatósági intézkedésre mely jogszabályban meghatározott mely ok miatt került sor, és ez az ok mikor jutott a hatóság tudomására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelést bejelentő személy a bírósági bejelentéssel egyidejűleg köteles a követeléséről a beadványt megküldve a szervezetet is értesíteni.
(3) A bejelentés visszautasításának a 102. § (2) bekezdésében meghatározott okok alapján nincs helye. A bejelentést visszautasító végzés ellen a bejelentés előterjesztője fellebbezéssel élhet. A bíróság a beadvány visszautasításának tényéről a szervezetet a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti.
97. § [A bírósági vagyonfelmérés]
(1) A közzététellel egyidejűleg a bíróság megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket annak megállapítására, hogy a nyilvántartásukban a kényszertörlés kezdő időpontjának napján vagy az azt megelőző évben a szervezet jog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a szervezet vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e. A bíróság megkeresi különösen a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint betekint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
(2) A bíróság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat a szervezet vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást az érintett szervezetek harminc napon belül és ellenszolgáltatás nélkül kötelesek teljesíteni. A bíróság az (1) és (2) bekezdés szerinti megkereséseket, valamint az érintett szervezetek az adatszolgáltatást elektronikus úton, jogszabályban meghatározott formában és tartalommal küldik meg. Az elektronikus vagyonfelmérés részletes szabályait jogszabály határozza meg.
(4) Ha kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzésben foglalt felhívásra érkezett bejelentés vagy a bíróság által e § szerint lefolytatott vagyonfelmérés (a továbbiakban: vagyonfelmérés) alapján megállapítható, hogy a szervezet vagyonnal rendelkezik, a közhiteles nyilvántartásokból beszerezhető, a vagyonelemekre vonatkozó okiratok beszerzése, valamint az egyes vagyonelemek értékének megállapítására adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt a bíróság szükség szerint intézkedik.
98. § [A szervezet ügyvezetésének kötelezettségei]
(1) A bíróság harmincnapos nyilatkozattételi határidőt biztosítva – szükség szerint a követelés vitatásával kapcsolatos értesítéssel együtt – felhívja a vezető tisztségviselőt és a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett tagokat a szervezet vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túl a bíróság az érintett személyt pénzbírsággal sújthatja.
(2) A kényszertörlési eljárás során az elérhető vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlés kezdő időpontját követő húsz napon belül a kényszertörlés alatt álló szervezettel jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni.
(3) A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlés kezdő időpontját megelőző nappal mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. E bekezdés szerinti számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló köteles – a 99. § szerinti biztos kirendelése esetén a munkavállaló jogviszonyának megszűnésével összefüggő kötelezettségek kivételével – a jogutód nélküli megszűnéssel együtt járó kötelezettségek teljesítésére.
99. § [A Bérgarancia biztos]
(1) Ha a szervezetnek munkavállalóval munkaviszonya áll fenn – feltéve, hogy a szervezet elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn – a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkáltatói jogok gyakorlására és a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására, továbbá a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására jogosult személyt (a továbbiakban: Bérgarancia biztos). A Bérgarancia biztost támogatásnak a Bérgarancia Alapból történő igénylése vonatkozásában ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében. A Bérgarancia biztos feladatára és felelősségére a munkáltatói jogok gyakorlásával és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései irányadók.
(2) A Bérgarancia biztos köteles tájékoztatni a bíróságot az (1) bekezdés szerinti feladatainak maradéktalan elvégzéséről. A bíróság a Bérgarancia biztos igazolt készkiadásait – ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is – legfeljebb 10 000 forint összeghatárig, továbbá 50 000 forint munkadíját és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő tizenöt napon belül teljesíti a Bérgarancia biztos részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
100. § [Továbbműködési kérelem, a kényszertörlési eljárás megszüntetése]
(1) A szervezet a követelés bejelentésére nyitva álló határidő leteltét követően, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szervezet továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének a 75. § (3) bekezdése alapján, a 61. § (4) bekezdése alapján, a 90. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján indult kényszertörlési eljárásban.
(3) A kérelemről a bíróság tíz munkanapon belül határoz azzal, hogy a hiányok pótlására tíznapos határidő biztosítható.
(4) A bíróság a kényszertörlési eljárást a szervezet szabályszerűen benyújtott kérelmére akkor szünteti meg, ha a szervezet okirattal alátámasztva igazolja, hogy
a) a kényszertörlési eljárás lefolytatását megalapozó ok már nem áll fenn, a szervezet törvényes működése helyreállt, a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
b) a szervezet a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette,
c) a kényszertörlési eljárás megszüntetésére előírt illetékét megfizette, valamint
d) érvényes adószámmal rendelkezik.
(5) A kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(6) A kényszertörlési eljárás megszüntetése esetén a végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság elrendeli a kényszertörlési eljárás megszüntetésével kapcsolatos nyilvántartási adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
22. A törvénysértő működésben való közrehatás és a bejelentett követelések vizsgálata
101. § [A közrehatás vizsgálatának alapvető szabályai]
Ha a kényszertörlési eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a bíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás. Ezen alcímnek a tagra vonatkozó rendelkezéseit a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére nem kell alkalmazni.
102. § [A bejelentett követelések összegzése]
(1) A bíróság végzésben összegzi a bejelentett követeléseket, valamint a szervezettel kapcsolatos egyéb körülményeket, ideértve a (2) bekezdésben foglalt körülményeket is.
(2) Ha a szervezettel szembeni követelés – a bíróságnak a hiányok pótlására vonatkozó felhívása ellenére – nem került megfelelő módon bejelentésre és emiatt a követelés fennállása, jogosultja, jogalapja, illetve összegszerűsége nem állapítható meg, vagy a követelés jogosultja, jogalapja, illetve összegszerűsége a bíróság által hivatalosan ismert vagy köztudomású tényekkel ellentétesen került megjelölésre, a bíróság a bejelentett követelést vitatott követelésként veszi figyelembe, kivéve ha a 103. § (3) bekezdése szerinti személy e követelést elismeri.
103. § [A szervezet vezető tisztségviselőjének és tagjának felhívása]
(1) A bíróság – a követelések összegzéséről szóló végzés megküldése mellett – értesíti a szervezetnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett vezető tisztségviselőjét, továbbá korlátlan tagi felelősséggel működő szervezet esetén a szervezet tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját a bejelentett követelésekről, valamint a szervezetet terhelő, a kényszertörlési eljárás alapjául szolgáló mulasztásról, és harmincnapos határidővel – amely egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható – nyilatkozattételre hívja fel, hogy
a) vitatja-e a szervezettel szemben bejelentett követeléseket, valamint
b) nyilatkozzon azokról az intézkedésekről, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a szervezet a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit teljesítse, a törvénysértő működést megszüntesse, és csatolja az intézkedéseket bizonyító okiratokat.
(2) Ha a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző két évben a jogi személyek nyilvántartásában más vezető tisztségviselő, valamint korlátlan tagi felelősséggel működő szervezet esetén más tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén más többségi befolyással rendelkező tag is szerepelt, és adat merül fel arra, hogy a korábbi vezető tisztségviselőnek, illetve tagnak a jogviszonya alatt is fennállt a szervezet törvénysértő működése, mulasztása, a bíróság a korábbi vezető tisztségviselőt, illetve tagot is bevonja az eljárásba, és felhívja az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti személyt (a továbbiakban együtt: eltiltással érintett személy) ezen alcím szerinti vizsgálat tekintetében a fél jogai illetik meg. A bíróság szükség szerint adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából az eltiltással érintett személy lakóhely adatáról. Eltiltással érintett vezető tisztségviselőnek minősül a szervezet által megválasztott végelszámoló is.
(4) Ha az eltiltással érintett személy nem elérhető, vélelmezni kell, hogy e személy az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett eleget. Ha az eltiltással érintett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívó végzésre nyilatkozatot nem tesz, a nyilatkozat elmulasztását úgy kell értékelni, hogy a 105. § (1) bekezdésében meghatározott, az eltiltás alkalmazására okot adó feltételek a nem nyilatkozó eltiltással érintett személlyel szemben fennállnak. A nyilatkozat elmulasztásának következményére a bíróság az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívó végzésében figyelmezteti az eltiltással érintett személyt. Ha az eltiltással érintett személy adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztása miatt a bíróság a 105. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggő közrehatás vizsgálatát nem tudja megfelelően lefolytatni, a bíróság az eltiltással érintett személyt pénzbírsággal sújthatja.
104. § [A követelés vitatása]
(1) Ha az eltiltással érintett személy vitatja a bejelentett követelést vagy annak egy részét, meg kell jelölnie a vitatás indokát és az annak alapjául szolgáló tényeket, valamint csatolnia kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre bizonyítékként hivatkozik. Ha a követelés közokiraton alapul, a követelés a kényszertörlési eljárásban nem vitatható, ide nem értve az arra való hivatkozást, hogy a követelés megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. Ha az eltiltással érintett személy a vitatás indokát nem jelöli meg vagy az ellentmondásos, vagy a követelés a kényszertörlési eljárásban nem vitatható, a bíróság a (3) bekezdés szerinti végzésében elutasítja a követelés vitatását.
(2) Ha az eltiltással érintett bármely személy a követelést vagy annak egy részét vitatja, a bíróság az eltiltással érintett személy beadványát megküldi a követelés bejelentőjének, és felhívja, hogy a beadványban foglaltakra tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon. Ha e határidő alatt a követelés bejelentője nem nyilatkozik, a bíróság a követelést vitatott követelésként veszi figyelembe.
(3) A bíróság végzéssel megállapítja a szervezettel szembeni követeléseket. Ha az eltiltással érintett személy igazolja, hogy a bejelentett követelés kielégítésére sor került, a kielégített követelés összegét a továbbiakban nem kell figyelembe venni. A bíróság a végzésben valamennyi követelés vonatkozásában feltünteti annak jogosultját, jogalapját, összegét, esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját, valamint azt, hogy a követelés közokiraton, teljes bizonyító erejű magánokiraton vagy egyszerű magánokiraton alapul. A bíróság a bejelentett követelés vitatott követelésként történő megjelöléséről rendelkezik a 102. § (2) bekezdése szerinti esetben, továbbá az eltiltással érintett személy és a bejelentő nyilatkozata alapján abban az esetben, ha az eltiltással érintett személy a követelés jogosultját, jogalapját, összegszerűségét, keletkezését vagy esedékességét érdemben vitatta.
(4) A (3) bekezdés szerinti végzés ellen az eltiltással érintett személy és a követelés bejelentője – az általa bejelentett követelés tekintetében – fellebbezéssel élhet.
105. § [Az eltiltás feltételei, eltiltás alkalmazása]
(1) Ha a bíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy
a) nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a szervezet törvénysértő működésének megszüntetése, a szervezet által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, illetve
b) a törvényességi felügyeleti eljárásban vagy a kényszertörlési eljárásban meghatározott kötelezettségének, illetve a bíróság felhívására az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget,
a bíróság a kényszertörlési eljárás befejezésével egyidejűleg külön végzéssel rendelkezik az eltiltással érintett személy eltiltásáról és az eltiltással kapcsolatos nyilvántartási adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendeléséről.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okból eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért. Több eltiltott személy felelőssége egyetemleges. A bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésében rendelkezik az e bekezdés szerinti jogkövetkezményről is.
(3) A jogerősen vitatott követelésnek minősülő követelésre az eltiltott személy felelőssége nem terjed ki.
(4) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(5) A szervezet jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatai között az eltiltásra vonatkozó tényeket az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően kell bejegyezni.
106. § [Eljárás és eltiltás felszámolási eljárás elrendelése esetén]
(1) Ha a szervezet ellen a 108. § alapján felszámolási eljárás kezdeményezésének van helye, a bíróság – a felszámolási eljárást követően, folytatva a kényszertörlési eljárást – a közrehatást azt követően vizsgálja, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróság a szervezet jogi személyek nyilvántartásából való törlésének elrendeléséről a bíróságot az erről szóló jogerős határozatával értesítette.
(2) A 105. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye. Eltiltás esetén az eltiltás időtartama a felszámolási eljárásban kielégítetlenül maradt követelésekhez igazodik. Az eltiltást kimondó végzés ellen fellebbezésnek van helye.
107. § [Az eltiltás joghatásai]
(1) Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja.
(2) Az eltiltás nem érinti a jogi személyek nyilvántartásába már bejegyzett tagsági jogviszonyokat. Az eltiltás hatálya alatt az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető – kivéve, ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét –, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető.
(3) Az eltiltás időtartama
a) követelés bejelentésének hiányában, valamint ötszázezer forint összértéket meg nem haladó bejelentett követelések esetén egy év,
b) ötszázezer forint összértéket meghaladó, de hárommillió forintot el nem érő bejelentett követelések esetén három év,
c) hárommillió forint összértékű vagy azt meghaladó bejelentett követelések esetén öt év.
(4) Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó végzés jogerőre emelkedése napjától kezdődik. Ha ugyanazon személyt több szervezet vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatályára a Jsznytv. rendelkezései irányadók.
23. A kényszertörlés befejezése
108. § [A kényszertörlés befejezése]
(1) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a szervezettel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a szervezet vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a bíróság – a 90. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – elrendeli a szervezet törlését a jogi személyek nyilvántartásából.
(2) Ha a szervezettel szemben a (3) bekezdés szerinti mértéket el nem érő összértékű követelés bejelentésére került sor, azonban a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzésben foglalt felhívásra érkezett bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a szervezet vagyontalan vagy a vagyona nem éri el az egymillió forintot, a bíróság rendelkezik az eltiltásról és elrendeli az eltiltással kapcsolatos adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, valamint a szervezet törlését a jogi személyek nyilvántartásából. A vezető tisztségviselő köteles gondoskodni a szervezet iratanyagának elhelyezéséről.
(3) A bíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a szervezet ellen a felszámolási eljárás megindítását azzal, hogy a 97. § (4) bekezdése szerinti költségek viselésére a szervezetet kötelezi, ha
a) a szervezettel szemben bejelentett követelések összértéke eléri az egymillió forintot, vagy
b) a szervezettel szemben követelés bejelentésére kerül sor, és a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzésben foglalt felhívásra érkezett bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a bíróság megállapítja, hogy a szervezet vagyona eléri az egymillió forintot.
(4) A bíróság a felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló részére átadja a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzésben foglalt felhívásra érkezett bejelentés és a vagyonfelmérés során beszerzett vagy rendelkezésére álló adatokat és iratokat.
(5) A bíróság – a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzésben foglalt felhívásra érkezett bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül – megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a szervezet ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a szervezet pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető követelés megtérítésére irányuló peres eljárásban felperesként vesz részt, feltéve hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult.
(6) Ha a szervezettel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a szervezet fellelhető vagyonnal rendelkezik, a bíróság – a 90. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – elrendeli a szervezet törlését a jogi személyek nyilvántartásából. Ha azonban a szervezet fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, a bíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a szervezet ellen a felszámolási eljárás megindítását.
(7) A szervezet törlésének elrendelése esetén, ha a szervezet fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, a bíróság – a szervezetre vonatkozó törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Ptk. 3:48. § (2) bekezdése alkalmazásával rendelkezik a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról, és szükség szerint rendelkezik a vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a tagot megillető tulajdonjog bejegyzéséről. A bíróság a szervezet törlésének elrendeléséről rendelkező végzésében szükség szerint rendelkezik valamely vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a szervezetet megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a szervezet javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is. A bíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi.
(8) Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően a szervezetet megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a szervezet javára vagy érdekében feljegyzett tények törlésére a szervezet törlését elrendelő, a szervezetet megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a szervezet javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is rendelkező végzés alapján bírósági elrendelésre kerül sor. Az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.
(9) A bíróság az eljárást befejező végzésében feltünteti a szervezet vagyontárgyait és azok – valószínűsíthető – értékét is. A bíróság a szervezet törlésének elrendeléséről rendelkező végzésében a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett tagokat és vezető tisztségviselőit egyetemlegesen kötelezi az eljárás illetékének megfizetésére.
(10) Az (1), (2) és (6) bekezdésben meghatározott végzést a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a szervezet törlésének elrendelésére vonatkozó rendelkezésével szemben a végzés közzétételétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.
(11) A szervezet törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. Ha az eljárás adatai alapján a szervezet tagja, vezető tisztségviselője, illetve az eltiltással érintett személy elérhető, a végzést a bíróság részükre postai úton kézbesíti.
VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
24. A vagyonrendezési eljárás általános szabályai
109. § [Vagyonrendezési eljárásra vonatkozó alapvető rendelkezések]
(1) A vagyonrendezési eljárást a törölt szervezet utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytatja le. Ha vagyonrendezési eljárásnak hivatalból van helye, az eljárást tizenöt munkanapon belül kell megindítani.
(2) A vagyonrendezési eljárásban félbeszakadásnak lehet helye.
(3) Ha a folyamatban lévő vagyonrendezési eljárás során újabb vagyontárgy kerül elő, a bíróság – ha a vagyonrendezési eljárásra okot adó körülmények fennállnak – újabb vagyonrendezési eljárást rendel el, amelyet a korábban indult eljárással egyesít a Pp. szabályai szerint. Az újabb eljárás megindítására a vagyonrendező bejelentése alapján is sor kerülhet.
110. § [Vagyonrendezési eljárásra okot adó és kizáró körülmények]
(1) Vagyonrendezési eljárásnak van helye, ha
a) a szervezet jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt szervezet volt a tulajdonosa,
b) a működő korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező belföldi jogi személy tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek,
c) jogszabály így rendelkezik.
(2) Ha a törölt szervezet ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, a végrehajtási eljárás alatt nem kezdeményezhető vagyonrendezési eljárás a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában.
(3) Nem folytatható le a vagyonrendezési eljárás, ha a vagyontárgy ténylegesen nem lelhető fel.
111. § [Vagyonrendezési eljárás hivatalból]
Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha
a) a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt szervezet tulajdonosként szerepel;
b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, a szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság, végrehajtási eljárás során a végrehajtó vagy más bírósági eljárásban eljáró bíróság bejelenti, hogy a törölt szervezet tulajdonába tartozó vagyontárgyról tudomása van;
c) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elrendelése nem végrehajtható.
112. § [Vagyonrendezési eljárás megindítása iránti kérelem]
(1) Vagyonrendezési eljárás megindítását kérheti
a) a törölt szervezet volt hitelezője,
b) a törölt szervezet volt tagja,
c) az, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn,
d) akit erre jogszabály feljogosít.
(2) Ha a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező belföldi jogi személy tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek, a vagyonrendezési eljárás lefolytatását az érintett korlátolt felelősségű társaság a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül köteles kezdeményezni.
(3) A kérelem az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemein túl tartalmazza a törölt szervezet, valamint azon vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a kérelmező kéri.
(4) A vagyonrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletei mellékletein kívül – csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását valószínűsítik.
25. A vagyonrendezési eljárás lefolytatása
113. § [A bíróság feladatai]
(1) Ha a vagyonrendezési eljárás megindítása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság tizenöt munkanapon belül a kérelemben foglaltakat megvizsgálja. Ennek során – szükség esetén – hivatalból további okiratokat szerezhet be, és a kérelmezőt, valamint a törölt szervezet volt tagjait és az esetleg fellelhető korábbi vezető tisztségviselőit meghallgathatja.
(2) Kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén, ha megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt szervezet tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné, figyelemmel a vagyonrendező eljárás lefolytatásával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségeire, továbbá általános forgalmi adóval terhelt munkadíjára is. Ebben az esetben a bíróság a kérelmet elutasítja, és a vagyontárgyat a kérelmező, illetve több kérelmező esetén a kérelmezők közös tulajdonába adja. Ha a kérelmező a vagyontárgyra természetben nem tart igényt, ezt a bíróságnak be kell jelentenie. Ebben az esetben az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, ingatlan vagyontárgy esetében pedig az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el a bíróság.
(3) Ha a vagyonrendezési eljárás a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelentése alapján indult, és a vagyontárgy ténylegesen nem lelhető fel, a bíróság elrendeli a vagyontárgynak a nyilvántartásból való törlését.
(4) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, a bíróság a vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő végzését a Cégközlönyben közzéteszi. A vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő végzésben a bíróság – az eljárás tárgyát képező vagyontárgy megjelölésével – vagyonrendezőt rendel ki a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával. A vagyonrendezőre vonatkozóan a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre, illetve a felszámolóbiztosra irányadó összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.
(5) A bíróság a végzésben felhívja a törölt szervezet volt hitelezőit, illetve tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a közzétételtől számított harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat.
(6) Ha az igényt bejelentő személy elbirtoklásra hivatkozik, vagy más jogcímen állítja azt, hogy a vagyontárgy tulajdonjogát megszerezte, és a vagyonrendező ezt nem fogadja el, a bejelentő harminc napon belül keresetet indíthat tulajdonjogának megállapítása iránt.
(7) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdonosaként bejegyzett jogi személyt a típusának megfelelő nyilvántartásból törölték, a tulajdonjog elbirtoklás vagy más címen történt megszerzésének megállapítására irányuló pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságon, a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Az ügygondnok költségeit a felperes előlegezi és viseli.
(8) Ingóság esetében a (7) bekezdés megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ingóság fekvése helyének az a hely minősül, ahol az a perindításkor található.
(9) Ha az igénybejelentő a (6)–(8) bekezdés szerinti perindítás tényét a keresetindításra nyitva álló határidő alatt a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróság és a vagyonrendező részére igazolja, a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróság a vagyonrendezési eljárást a per jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(10) Ha a vagyonrendezési eljárás tárgya zálogjoggal terhelt, a zálogjog jogosultját a bíróság külön felhívja hitelezői igénye bejelentésére. A bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik.
114. § [Kifogás]
(1) A vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az eljárásban részt vevő sérelmet szenvedett fél a bíróságnál kifogással élhet.
(2) Ha a 113. § (6)–(8) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a vagyonrendező a bejelentett igényt nem fogadja el, a kérelmező nyolc napon belül a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróságnál kifogást terjeszthet elő.
115. § [A vagyonrendező feladatai]
(1) Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján – a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el. Ingatlan vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy értékesítése esetében – annak ellenére, hogy a szervezet jogalanyisága már a törléssel megszűnt – az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a vagyonrendezési eljárás befejezését követően a bíróság elrendelése alapján a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban részt vevők azt közösen kérik, valamint megelőlegezik, illetve megfizetik az eljárás lefolytatásával enélkül is felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját. Az eljárásban részt vevőknek az erre vonatkozó megállapodásukat a vagyonrendezőnek az értékesítés megkezdése előtt be kell jelenteniük.
(3) A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás költségeinek (a vagyonrendező díjának) elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg.
(4) Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a rendelkezésre álló összeg a hitelezői igényeket meghaladja, az összeg felosztása a volt tagok között – a létesítő okirat eltérő rendelkezésének hiányában – a szervezet törlésekor fennálló részesedésük arányában történik meg azzal, hogy a felosztás során azok a tagok, akik igényt nem jelentettek be, figyelmen kívül maradnak.
(5) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező, akkor is a (3)–(4) bekezdésben fogalaltak szerint kell eljárni. Igénybejelentés hiányában a vagyonrendezési eljárás során befolyt összeget bírósági letétbe kell helyezni.
(6) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetése esetében a vagyontárgyat a jogosultnak természetben kell kiadni. Ha nincs igénybejelentő, vagy a kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, ingatlan vagyontárgy esetében pedig az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el a bíróság.
26. A vagyonrendezési eljárás befejezése
116. § [Vagyonfelosztási javaslat]
(1) A vagyontárgy értékesítését követő harminc napon belül a vagyonrendező ezt a tényt bejelenti a bíróságnak, és benyújtja a vagyonfelosztási javaslatot. A vagyonfelosztási javaslatban a követelések járulékait nem lehet figyelembe venni. A vagyonfelosztási javaslat keretében a vagyonrendező az eljárás lefolytatásával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségei, továbbá munkadíjként százezer forint és az azt terhelő általános forgalmi adó megállapítását kérheti a bíróságtól, amelyet a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során a felosztásra rendelkezésre álló összegből le kell vonni.
(2) A vagyonfelosztási javaslatban a vagyonelemet az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni. Ha a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.
(3) A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és azt az érintetteknek megküldi, azzal, hogy arra nyolc napon belül észrevételt tehetnek. Ezt követően a bíróság végzéssel határoz a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról, valamint szükség szerint meghozza a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba bejegyzés elrendeléséről szóló határozatot, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges intézkedések megtételére. A bíróság a vagyonrendező által felszámított költségek összegét indokolt esetben módosíthatja.
(4) Az értékesítés mellőzése esetén a bíróság a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint a vagyontárgyat a jogosult tulajdonába, illetve a kérelmezők által meghatározott arányban a jogosultak közös tulajdonába adja. A végzésben határozni kell a vagyonrendező költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről is.
(5) A tulajdonjognak a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a vagyontárgy birtokba adására csak akkor kerülhet sor, ha a jogosultak a vagyonrendező bíróság által megállapított költségeit és munkadíját – amennyiben azok levonására az (1) bekezdés szerint nem került sor – megfizették.
(6) Ha a bíróság jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell bejegyezni, a bejegyzés iránt a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik.
(7) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatására hivatalból került sor, a vagyonrendező az (1) bekezdésben meghatározott költségeinek és díjának a vagyonfelosztási javaslat alapján nem fedezett részét az állam viseli.
(8) A vagyonfelosztásról döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
117. § [A felszámolási eljárásban törölt szervezetre vonatkozó eltérő szabályok]
(1) Ha a szervezet törlésére felszámolási eljárásban került sor, a 113. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vagyonrendezési eljárásban csak a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelező jelentheti be hitelezői igényét, a felszámolási eljárásban ki nem elégített követelése erejéig. A bejelentéshez a hitelező köteles csatolni az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bejelentett hitelezői igény a felszámolási eljárásban vagy azt követően a nyilatkozat megtételének időpontjáig nem térült meg.
(3) A vagyonrendező a hitelezői igényeket a Cstv. 57. §-a szerinti kielégítési sorrend megfelelő alkalmazásával besorolja azzal az eltéréssel, hogy a Cstv. 49/D. § alkalmazásának nincs helye. A vagyonrendezési eljárásban a hitelezői követelést a felszámolási eljárásban nyilvántartott besorolásával azonosan kell besorolni. A zálogjogosult bejelentett igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelésként kell nyilvántartásba venni. A (2) bekezdésben és e bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a vagyonrendező jogosult a felszámolási eljárás iratait megismerni.
(4) Kifogást nem terjeszthet elő a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett korábbi hitelező a saját követelésének besorolása miatt, kivéve, ha a besorolás vagy a követelés nyilvántartásba vétele nem az e §-ban meghatározott módon történt.
(5) A vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárból az eljárás költségein túl levonásra kerül
a) a vagyontárgy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költsége,
b) a vagyontárgy őrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költsége,
c) a vagyontárggyal összefüggésben a vagyonrendezési eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló és befizetendő adók, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint
d) a vagyonrendező munkadíja.
(6) A vagyonrendező munkadíja a vagyontárgy értékesítéséből befolyt nettó vételár 3%-ának és az azt terhelő általános forgalmi adónak megfelelő összeg.
(7) A hitelezői igényeket a (3) bekezdés szerinti kielégítési sorrendben kell kielégíteni.
27. Különleges vagyonrendezési eljárások
118. § [Megszűnt külföldi tag üzletrészére vonatkozó eljárás]
(1) Ha a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezte, amelynek székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor.
(2) Az érintett korlátolt felelősségű társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt köteles közzétenni azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül.
119. § [Nyilvántartásba bejegyzett jog és tény törlése iránti vagyonrendezési eljárás]
(1) Ha a jogutód nélkül törölt szervezet közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van bejegyezve, a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.
(2) A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek – az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemein túl – tartalmaznia kell a törölt szervezet azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(3) Ha a kérelemben foglaltak megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság elrendeli az e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére nem kerül sor.
(4) A bíróság a vagyonrendezési eljárás keretében megvizsgálja, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő iratokban (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) volt-e rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.
(5) Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt szervezet adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő bejegyzéséhez érdek nem fűződik.
(7) Ha az eljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
(8) A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt szervezet javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében bejegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor, és a bíróság szükség szerint jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.
120. § [Végelszámolás lefolytatását követően törölt szervezet vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárás]
(1) Ha a végelszámolás lefolytatását és a szervezet törlését követően olyan vagyontárgy – ideértve a törölt szervezet pénzforgalmi számláján nyilvántartott egyenleget – kerül elő, amelynek a törölt szervezet a tulajdonosa, azonban arról a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek, a törölt szervezet tagjának kérelmére e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye.
(2) Az e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye a törölt szervezet tagjának kérelmére akkor is, ha – ingatlan kivételével – a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, azonban a vagyontárgy azonosításához a vagyonfelosztási javaslatban megjelölt adatok nem elégségesek a vagyontárgy közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.
(3) A kérelemnek – az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemein túl – tartalmaznia kell a törölt szervezet azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá csatolni kell a törölt szervezet volt tagjai – a volt tag halála esetén örököse, jogi személy tag vonatkozásában bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód – által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, e § szerinti eljárásban felmerült vagyontárgyra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot.
(4) Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor.
(5) Ha a kérelem és a kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja, és ingatlan esetén rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránt.
121. § [Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elrendelésének végrehajthatatlansága miatti vagyonrendezési eljárás]
(1) Ha törvény ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elrendelésének végrehajthatatlansága esetén vagyonrendezési eljárás lefolytatásáról vagy kezdeményezéséről rendelkezik, az e § szerinti vagyonrendezési eljárásnak hivatalból van helye.
(2) A bíróság felhívja az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló eljárásban érintett jogi személyt és – szükség esetén – a törölt jogi személy utolsó, nyilvántartásba bejegyzett tagjait, hogy az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezéséről a felhívás közlésétől számított harminc napon belül állapodjanak meg, és a megállapodást jóváhagyás érdekében terjesszék elő. A bíróság a határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a megállapodás megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a megállapodást tizenöt munkanapon belül végzésével jóváhagyja és rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránt.
(4) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, illetve ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlan megállapodás esetén a bíróság hivatalból vagyonrendezési eljárást folytat le az általános szabályok szerint.
KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
28. A közhasznú jogállással kapcsolatos eljárások általános szabályai
122. § [A közhasznú jogállással kapcsolatos eljárások általános szabályai]
(1) A bíróság közhasznú jogállással kapcsolatos eljárásokban az Ectv. VII. Fejezetében foglaltak alapján dönt – ha e törvény másként nem rendelkezik – harminc munkanap alatt.
(2) Ha a bíróság a közhasznú jogállással kapcsolatos eljárásokban a szervezetet közhasznúvá nyilvánítja, vagy a szervezet közhasznú jogállásának megszüntetéséről határoz, a végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a közhasznú jogállásra vonatkozó adat jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, illetve a jogi személyek nyilvántartásából történő törlését.
(3) Ha a közhasznúvá minősítés iránti kérelemhez jogszabály rendelkezése alapján létesítő okiratot csatolnak, vagy ha a közhasznúvá minősítés iránti kérelem előterjesztése más, a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett adat megváltoztatását is igényli, és a bíróság végzése alapján a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésnek van helye, a bíróság elrendeli a nyilvántartott adat megváltozásának bejegyzését is.
(4) A közhasznú jogállás a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzéssel lép hatályba és a jogi személyek nyilvántartásából történő törléssel szűnik meg.
(5) Ha az eljárásban a szervezet letétbe helyezett beszámolóját kell megvizsgálni, azt a bíróság a jogi személyek nyilvántartásából hivatalból beszerzi.
29. A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárás
123. § [A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárás]
(1) A közhasznúvá minősítés iránti kérelemnek (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) – az eljárás megindítása iránti kérelem alapvető tartalmi elemein túl – nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy
a) az Ectv.-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható,
b) a létesítő okirat tartalmazza-e az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket, és
c) a szervezet törvény alapján belső szabályzatot készített-e.
(2) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – csatolni kell
a) a vezető tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy nem esik az Ectv.-ben meghatározott kizáró ok alá,
b) a létesítő okirat módosítását, illetve egységes szerkezetbe foglalt szövegét, ha a szervezet úgy nyilatkozik, hogy a jogi személyek nyilvántartásába korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket,
c) a belső szabályzatot, ha törvény alapján a szervezet belső szabályzatot készített.
(3) Alapítvány esetében a kérelmet az alapítónak – több alapító esetén az alapítóknak együttesen – kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a jogi személyek nyilvántartásába korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket.
(4) A nonprofit gazdasági társaság a jogi személyek nyilvántartásába vételét követően az Ectv. 32. §-ában foglalt feltételek bekövetkezése és igazolása nélkül is kérheti közhasznúvá minősítését. Ha a létesítő okirat az Ectv. rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező igazolja, hogy közszolgáltatási szerződést kötött és teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.
(5) Kormány által létrehozott alapítvány esetében a bíróság az alapító vagy az alapítvány kérelmére húsz munkanapon belül dönt az alapítvány közhasznúvá minősítéséről.
(6) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság
a) a kérelemmel érintett szervezet vezető tisztségviselője vonatkozásában az Ectv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából az állami adó- és vámhatóságtól adatot igényel,
b) – ha a szervezet nyilatkozata szerint a létesítő okirat tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket – a jogi személyek nyilvántartásából beszerzi a szervezet létesítő okiratát,
és az adatigénylés eredménye, a letétbe helyezett beszámolók vizsgálata, valamint a beszerzett vagy benyújtott létesítő okirat vizsgálata alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítése iránti kérelemről azzal, hogy az eljárásban hiánypótlási felhívásnak nincs helye.
(7) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatigénylés és iratbeszerzés ideje.
(8) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a szervezetet közhasznúvá nyilvánítja.
30. Közhasznú jogállás megszüntetése iránti eljárás
124. § [Közhasznú jogállás megszüntetése iránti eljárás]
(1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan munkanapon belül hivatalból megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, határoz a szervezet közhasznú jogállásának megszüntetéséről.
(2) A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának megszüntetését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határoz a szervezet közhasznú jogállásának megszüntetéséről.
(3) Az ügyész indítványozhatja a bíróságnál a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az Ectv.-ben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat, vagy a szervezet letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete nem felel meg az Ectv. 32. § szerinti feltételeknek. A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban – az adatokból megállapíthatóan – nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz.
(4) A bíróság az Állami Számvevőszék indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet megsértette-e a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. § (4) bekezdésében foglaltakat. Ha a közhasznú szervezet e követelményt – az adatokból megállapíthatóan – megsértette, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz.
(5) Az ügyész vagy az Állami Számvevőszék indítványa alapján indult, közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a szervezetet az ellenkérelem (válaszirat) benyújtására felhívó végzés megküldésétől a nyilatkozat benyújtásáig, ennek hiányában a határidő lejártáig terjedő időtartam.
ELŐZETES ELJÁRÁSOK
31. A jogi személy nyilvántartási irata megismerhetőségével összefüggő eljárás
125. § [A nyilvántartási iratnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti megismerhetőségének elrendelése iránti eljárás általános szabályai]
(1) A Jsznytv. szerinti nyilvános nyilvántartási irat általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti megismerhetőségének elrendelése iránti eljárásnak kérelemre vagy hivatalból van helye
a) a Hatóság előtti nyilvántartási eljárásban nyilvános nyilvántartási iratként benyújtandó okirat (a továbbiakban: benyújtandó okirat),
b) a Jsznytv. szerinti elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvános nyilvántartási irat
[ezen alcím alkalmazásában az a) és b) pont a továbbiakban együtt: nyilvántartási irat] tekintetében.
(2) Nincs helye nyilvános nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelése iránti eljárásnak a létesítő okirat, illetve módosítása – ideértve az egységes szerkezetű létesítő okiratot is – tekintetében.
(3) A bíróság a kérelemnek az eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát egy munkanapon belül végzi el. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a kérelemről egy munkanapon belül dönt.
(4) A bíróság hivatalból jár el, ha a más bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv a nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetősége elrendelésének szükségességéről értesíti. Hivatalból indult eljárásban a bíróság egy munkanapon belül dönt.
(5) Nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetősége a nyilvántartási irat egészére vagy meghatározott részeire rendelhető el.
126. § [Az eljárás megindítása iránti kérelem]
(1) A benyújtandó okirat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelését a bíróságtól a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőzően lehet kérni. A Jsznytv. szerinti elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvános nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelése bármikor kérelmezhető.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(3) Kérelmet előterjeszthet
a) a benyújtandó okirat tekintetében az a személy, aki a Jsznytv. alapján a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtására kötelezett,
b) a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett jogalany a rá vonatkozó nyilvántartási irat tekintetében,
c) nyilvántartási irat tekintetében az, akinek jogos érdeke fűződik a nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendeléséhez.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) annak megjelölését, hogy a nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelését az irat egészére vagy a kérelemben pontosan meghatározott részeire kérik,
b) a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kérelmező jogos érdeke fennállását alátámasztó tények és bizonyítékok megjelölését is.
(5) A kérelemhez csatolni kell azt a jogi személyek nyilvántartásában nem szereplő, benyújtandó okiratot vagy annak másolatát is, melynek Ákr. szerinti megismerhetősége elrendelését kérik. A jogi személyek nyilvántartásában már elhelyezett nyilvános nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelése iránti kérelemhez a nyilvántartási iratot csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot, illetve annak azon részeit, melyre az Ákr. szerinti megismerhetőség elrendelését kérik, pontosan meg kell jelölni.
127. § [A nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelése]
(1) A bíróság a nyilvántartási irat egészének vagy meghatározott részeinek Ákr. szerinti megismerhetőségét akkor rendelheti el, ha a nyilvántartási irat az érintett tartalom nélkül nem szerepelhet a jogi személyek nyilvántartásában és az érintett tartalomban szereplő információ nyilvánosságra hozatala a szervezet, vagy más személy üzleti titokhoz való jogát vagy a nyilvántartási iratban megnevezett kiskorú személy jogos érdekét súlyosan sértené, illetve az információ büntetőeljárás lefolytatásával áll összefüggésben.
(2) Ha a bíróság a benyújtandó okirat egészének vagy meghatározott részeinek Ákr. szerinti megismerhetőségét rendelte el, a nyilvántartásba vételi kérelemhez a bíróság jogerős határozatát is csatolni kell.
(3) Ha a bíróság a Jsznytv. szerinti elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvános nyilvántartási irat egészének vagy meghatározott részeinek Ákr. szerinti megismerhetőségét elrendelte, a jogerős határozatát a Hatóságnak megküldi, és az ilyen nyilvántartási iratot vagy annak részét az Ákr. szerint lehet megismerni.
(4) Ha a nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetősége elrendelésének feltételei fennállnak, azonban a nyilvántartási irat a sérelmezett tartalom nélkül is szerepelhet a jogi személyek nyilvántartásában, a bíróság ezt a tényt megállapítja. Ebben az esetben
a) a benyújtandó okiratot a sérelmezett tartalom nélkül kell csatolni a nyilvántartási eljárás iránti kérelemhez a bíróság jogerős határozatával együtt,
b) a Jsznytv. szerinti elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvános nyilvántartási iratra vonatkozó jogerős határozatát a bíróság a Hatóságnak megküldi.
(5) A Hatóság a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben köteles felhívni a szervezetet, hogy a nyilvántartási iratot a sérelmezett tartalom nélkül nyújtsa be, egyben elrendeli az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvános nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségét a nyilvántartási irat sérelmezett tartalom nélküli benyújtásáig.
(6) Ha nem állnak fenn a nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetősége elrendelésének feltételei, a bíróság kérelemre indult eljárásban a kérelmet elutasítja, hivatalból indult eljárásban az eljárást megszünteti.
(7) Ha a bíróság a kérelmet elutasította, vagy az eljárást megszüntette, a fellebbezés jogerős elbírálásáig a Jsznytv. szerinti elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvános nyilvántartási iratot nem lehet nyilvános iratként kezelni. A bíróság a fellebbezés benyújtásáról a Hatóságot értesíti, a másodfokú jogerős határozatot a Hatóságnak megküldi.
(8) A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási irat Ákr. szerinti megismerhetőségének elrendelése nem érinti a más törvényben biztosított, a közérdekű adat megismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
32. A nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okiratának vizsgálata iránti eljárás
128. § [A nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okiratának vizsgálata iránti eljárás]
(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a Jsznytv. szerinti nyilvántartási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a vezető tisztségviselő jogi képviselő útján köteles kérni a bíróságtól annak megállapítását, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okirata a Ptk. és a nyilvános részvénytársaságra vonatkozó jogszabályok kógens rendelkezéseivel nem áll ellentétben.
(2) A kérelemhez a beadvány alapvető mellékletein kívül csatolni kell a nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okiratát.
(3) A Jsznytv. szerinti nyilvántartási eljárás iránti kérelemhez a bíróság jogerős, kérelemnek helyt adó határozatát is csatolni kell.
(4) Az e § szerinti eljárást bíró folytatja le. A bíróság a kérelemről tizenöt munkanapon belül dönt.
33. Végintézkedéssel létesített alapítvány alapító okiratának vizsgálata iránti eljárás
129. § [Végintézkedéssel létesített alapítvány alapító okiratának vizsgálata iránti eljárás]
(1) Alapítvány Ptk. 3:388. §-a szerinti, végintézkedéssel történő alapítása esetén – a Jsznytv. szerinti nyilvántartási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően – a kuratórium tagjának kijelölt bármelyik személy belföldi lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes törvényszéknél köteles kérni annak megállapítását, hogy a létesítendő alapítvány alapító okiratának a nyilvántartási adatot nem érintő rendelkezései az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek. A bíróság a kérelemről tizenöt munkanapon belül dönt.
(2) A kérelemhez a beadvány alapvető mellékletein kívül csatolni kell a létesítendő alapítvány alapító okiratát.
(3) Az alapítvány Jsznytv. szerinti nyilvántartási eljárás iránti kérelméhez a bíróság jogerős, kérelemnek helyt adó határozatát is csatolni kell.
AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
34. Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának visszahívásával kapcsolatos eljárás
130. § [Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának visszahívásával kapcsolatos eljárás]
(1) Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése, vagy az alapító az alapító okiratnak a visszahívást meghatározott feltétel vagy ok bekövetkezte esetén lehetővé tevő rendelkezése alapján hívja vissza és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, az e § szerinti nemperes eljárás megindításával kell kérnie a bíróságtól, hogy rendelje el az adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését. A bíróság a kérelemről harminc munkanapon belül határoz.
(2) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – csatolni kell
a) azokat az okiratokat, amelyek valószínűsítik a kérelem megalapozottságát,
b) az alapítvány új kuratórium tagja vagy az új kurátor a tagság elfogadására, valamint a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát.
(3) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kuratórium visszahívással érintett tagjának vagy a kurátornak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.
(4) Ha a kérelemben foglaltakat a kuratórium visszahívással érintett tagja vagy a kurátor vitatja, vagy a felhívás a részükre nem volt kézbesíthető, a bíróság az eljárást megszünteti, ezzel egyidejűleg felhívja a kérelem előterjesztőjét, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy új kurátora kijelölése jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti per megindítását, erre a kérelem előterjesztőjét az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.
(5) Ha az eljárás (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, azonban a kérelem előterjesztője által csatolt iratokból nem állapítható meg a kérelem megalapozottsága, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyidejűleg felhívja a kérelem előterjesztőjét, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy az új kurátor kijelölése jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti per megindítását, erre a kérelem előterjesztőjét a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
(6) Ha az eljárás (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és a kérelem előterjesztője által csatolt iratokból a kérelem megalapozottsága megállapítható, a bíróság a kérelemben foglaltaknak helyt ad, a végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a visszahívással érintett kuratóriumi tagok, illetve a kurátor jogi személyek nyilvántartásából történő törlését, egyidejűleg a kérelem előterjesztője által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjainak vagy kurátornak a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
(7) Ha az eljárás során az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy a kurátora e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság e tényt megállapítja, az eljárást megszünteti, és a végzés jogerőre emelkedését követően elrendeli a lemondott kuratóriumi tagok, illetve a kurátor jogi személyek nyilvántartásából történő törlését, egyidejűleg a kérelem előterjesztője által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjainak vagy kurátornak a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
35. Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló eljárás
131. § [Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló eljárás]
(1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a kuratórium, illetve a kurátor felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását tizenöt munkanapon belül végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a bíróság gyakorolja.
(2) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – csatolni kell a felszólítást tartalmazó iratot és az annak közlését, de legalább az alapító lakóhelyére (székhelyére) történő kézbesítés megkísérlését igazoló iratot.
(3) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja.
(4) Ha a bíróság az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti eljárásban hozott végzése a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett adatot érint, a végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság elrendeli a jogerős végzés miatt bekövetkezett adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
36. Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás
132. § [Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás]
(1) A bíróság a kuratórium vagy a kurátor kijelöléséről nemperes eljárásban harminc munkanapon belül határoz, ha
a) az alapító nem él a kuratórium vagy a kurátor kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, vagy
b) az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.
(2) Ha a kuratórium vagy a kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.
(3) Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kuratórium tagjaira vagy a kurátorra vonatkozóan.
(4) Ha a bíróság eljárásban hozott végzése a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett adatot érint, a végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság elrendeli a jogerős végzés miatt bekövetkezett adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
EGYÉB ELJÁRÁSOK
37. Eltiltás elrendelése iránti eljárás
133. § [Eltiltás elrendelése iránti eljárás szabályai]
(1) A bíróság a végrehajtó elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján tizenöt munkanapon belül hivatalból meghozott végzésével öt évre eltiltja azt a személyt,
a) akinek felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a bíróság e törvény hatálya alá tartozó eljárásban pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy az eltiltás hatálya alatt a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője).
(3) E § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.
(4) Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó végzés jogerőre emelkedése napjától kezdődik. A bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésben az eltiltás mellett rendelkezik az eltiltással kapcsolatos nyilvántartási adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendeléséről. A szervezet jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatai között az eltiltásra vonatkozó tényeket a végzés jogerőre emelkedését követően kell bejegyezni.
(5) E § alkalmazásában vezető tisztségviselőnek minősül a szervezet által megválasztott végelszámoló is.
38. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló műveletei során tanúsítvány kiadása iránti eljárás
134. § [A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényben szereplő tanúsítvány kiadására, az azt megelőző jogi vizsgálatra vonatkozó eljárás]
(1) A bíróság feladata a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényben foglalt tanúsítvány kiadására és az azt megelőző jogi vizsgálatra vonatkozó eljárás lefolytatása. A bíróság a kérelemről harminc munkanapon belül határoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(3) A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – a 4. mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.
A VALLÁSI EGYESÜLET, A NYILVÁNTARTÁSBA VETT EGYHÁZ, A BEJEGYZETT EGYHÁZ JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁBA TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉSÉNEK ELRENDELÉSE IRÁNTI ELJÁRÁSOK
135. § [A vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti eljárások általános szabályai]
(1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 7. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és ezek belső egyházi jogi személye, valamint ezek adatai jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti eljárásra a Fővárosi Törvényszék (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bíróság) kizárólagosan illetékes.
(2) Az eljárásra e törvény rendelkezéseit az Ehtv.-ben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ha a bíróság e Fejezet szerinti eljárásában hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye, a bíróság megteszi a szükséges intézkedéseket az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránt.
(4) A belső egyházi jogi személy és adatainak jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni.
(5) A változásbejegyzés elrendelése iránti kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzés elrendelése iránti kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzés elrendelése iránti kérelemhez újabb létesítőokirat-módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor.
136. § [A kérelem és mellékletei, a kérelem előterjesztése]
(1) A bejegyzés elrendelése iránti kérelmet jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség törvényes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője köteles előterjeszteni, nyomtatványon, elektronikus úton.
(2) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítása. A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megőrzéséről az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. Az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papíralapú okiratéval.
(3) Az eljárásokat a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelemmel kell kezdeményezni.
(4) A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott mellékleteket kell csatolni.
137. § [A bíróság eljárása]
(1) A bejegyzés elrendelése iránti eljárásokban a kérelem érdemi vizsgálata során a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyezhetőség körében a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja.
(2) A bejegyzést elrendelő határozatot nem kell indokolni.
(3) Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdése szerinti határozatot – a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve a jogi személyiséggel rendelkező egysége képviselőjének lakóhelyére, anyja születési nevére vonatkozó adata kivételével – a bíróság a Cégközlönyben „nem jogerős” megjelöléssel közzéteszi. Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet vonatkozásában a fellebbezési határidő a közzététel időpontját követő napon kezdődik.
(4) Az Ehtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel vizsgálatára irányuló eljárás időtartama az Ehtv. 14/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőbe nem számít bele.
(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó bejegyzési szabályokat kell alkalmazni.
138. § [Változásbejegyzés elrendelése iránti kérelemre vonatkozó további szabályok]
(1) Változásbejegyzés elrendelése iránti eljárásban a bíróság csak a változásbejegyzés elrendelése iránti kérelemmel érintett körben vizsgálja a benyújtott iratokat.
(2) Ha a változásbejegyzés elrendelése iránti kérelem egyes részei elkülöníthetőek, a bíróság dönthet a kérelemnek részben helyt adó bejegyzésről és a kérelem többi részének visszautasításáról vagy elutasításáról.
(3) Ha a változásbejegyzés elrendelése iránti kérelemhez egységes szerkezetű létesítő okiratot kell benyújtani, abban – a tagokra vonatkozó adatok kivételével – hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak az alapítás esetén ír elő az alapszabály tartalmaként.
(4) Ha a változásbejegyzés elrendelése iránti kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti.
(5) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzés elrendelése iránti kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak.
(6) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot a kérelmező – ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő – írja alá. Az aláírás azt igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Ha jogi képviselőként közjegyző jár el, és az egységes szerkezetbe foglalt szövegű létesítő okiratot nem foglalta közjegyzői okiratba, akkor a közjegyző nem az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot írja alá, hanem tanúsítvánnyal igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának.
PERES ELJÁRÁSOK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
39. A peres eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések
139. § [Alkalmazandó jogszabály, hatáskör, illetékesség]
(1) Az e törvényben szabályozott perekre a Pp. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szervezetre vonatkozó törvény az e törvényben szabályozott perek lefolytatására kizárólagos illetékességet állapíthat meg.
(3) E törvényben szabályozott perek lefolytatására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szervezet székhelye szerinti törvényszéknek van hatásköre.
140. § [Keresetlevél és mellékletei, iratbeszerzés]
(1) A keresetlevél érdemi részében – a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl – fel kell tüntetni
a) az arra vonatkozó kérelmet is, hogy a bíróság rendelje el a határozattal érintett adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, ha a bíróság döntésére irányuló kereseti kérelem folytán a bíróság döntése a jogi személyek nyilvántartásában elsődlegesen nyilvántartott adatot érint,
b) – a Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tartalmi elemnél – a jogi személyek nyilvántartásában szereplő nyilvántartási irat egyértelmű megjelölését is.
(2) Ha a keresetlevél érdemi része az (1) bekezdés b) pontja szerinti iratot jelöl meg, az iratot a keresetlevélhez csatolni nem kell, az irat beszerzése iránt a bíróság hivatalból köteles intézkedni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szervezet jogi személyek nyilvántartásában szereplő létesítő okiratát a bíróság hivatalból köteles beszerezni akkor is, ha az a keresetlevélben nem került megjelölésre.
A LÉTESÍTŐ OKIRAT ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PER
40. A létesítő okirat vagy létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per szabályai
141. § [A létesítő okirat vagy létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per]
(1) A szervezet nyilvántartásba vételét követően a létesítő okirat vagy módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. rendelkezései alapján indítható per a szervezet ellen. A szervezet nyilvántartásba vételét követően az alapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per azonban csak a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő határozat meghozatalától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül indítható.
(2) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.
(3) A bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, a bíróság a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett szükség szerint megkeresi a Hatóságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartási iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött nyilvántartási iratokat, illetve indokolt esetben hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(4) A létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségének megállapítására csak az alábbi valamely okból kerülhet sor:
a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító kamarai jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására törvény előírása ellenére nem került sor,
b) a létesítő okirat nem tartalmazza a szervezet nevét, célját vagy főtevékenységét, valamint gazdasági társaság esetén a jegyzett tőkéjét, és a tag vagyoni hozzájárulása mértékét,
c) a szervezet tevékenységi köre jogszabályba ütközik,
d) a szervezet alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy az alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették,
e) a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték, illetve
f) a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén törvényben megállapított teljes érvénytelenséget eredményező ok áll fenn.
(5) Ha a bíróság a létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségét megállapítja, az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi az eljárni jogosult bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.
(6) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a bíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, és emellett a (3) bekezdés alkalmazásával megkeresi a Hatóságot.
(7) A bíróság jogerős ítéletét megküldi a Hatóságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
A SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES PEREK
41. A szervezetek működésével összefüggő egyes perek
142. § [A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per]
(1) A szervezet határozatainak a Ptk.-ban szabályozott bírósági felülvizsgálata iránti perben a keresetlevélnek – a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) a megtámadott határozat megjelölését,
b) annak az időpontnak a megjelölését, amikor a megtámadott határozatról a felperes tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna,
c) azt, hogy a megtámadott határozatot a felperes miért tartja jogszabálysértőnek vagy a létesítő okiratba ütközőnek, pontosan megjelölve, hogy a határozat melyik jogszabály, vagy a létesítő okirat melyik rendelkezésébe ütközik.
(2) A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a jogi személyek nyilvántartásában a nyilvántartási iratok között nem szereplő, megtámadott határozatot.
(3) A perben
a) igazolásnak,
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
e) az eljárás felfüggesztésének,
f) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és
g) beavatkozásnak
nincs helye.
(4) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
(5) A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése, továbbá annak megszüntetése esetén a bíróság elrendeli az adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
(6) A bíróság a jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatot hatályon kívül helyezi, és ha a határozattal összefüggésben a jogi személyek nyilvántartásába adat került bejegyzésre, az ítélet jogerőre emelkedését követően elrendeli a jogerős ítélet miatt bekövetkezett adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
(7) A másodfokú bíróság a fellebbezést – ha az hiánypótlásra nem szorul – az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt naponbelül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál előterjesztheti. A másodfokú bíróság a fellebbezést – annak beérkezésétől számított – hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú bíróság a Pp. 376. § (1) bekezdésb) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.
(8) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan munkanapon belül köteles elbírálni.
143. § [A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per szabályai]
(1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának a Ptk.-ban szabályozott kizárása iránt indított perben a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
(2) A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a döntéshozó szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát.
(3) A perben
a) viszontkeresetnek,
b) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint
d) az eljárás felfüggesztésének
nincs helye.
(4) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
(5) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.
(6) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a bíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(7) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés adatai, valamint a felfüggesztő végzés megváltoztatásával a tagsági jogok felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó adatok jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését a bíróság elrendeli.
(8) A másodfokú bíróság a fellebbezést – ha az hiánypótlásra nem szorul – az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál – ellenféllel közvetlenül is közlendően – előterjesztheti. A másodfokú bíróság a fellebbezést – annak beérkezésétől számított – hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú bíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.
(9) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
144. § [Az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy új kurátor jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti per]
(1) Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének elrendelése iránti pert az alapítónak, illetve az alapítói jogok gyakorlójának a kuratórium visszahívással érintett tagja vagy kurátora ellen kell megindítania. Ha a keresetlevél visszautasításának nincs helye, a bíróság hivatalból beszerzi az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának visszahívásával kapcsolatos nemperes eljárás iratait.
(2) Ha a bíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyt ad, a jogerős ítélet alapján elrendeli a jogerős ítélet miatt bekövetkezett adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését.
145. § [Egyesület feloszlatása iránti per]
(1) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége az Ectv. 3. § (3)–(5) bekezdésébe ütközik.
(2) Ha a bíróság az egyesületet a szervezetre irányadó jogszabályok alapján feloszlatja,
a) a jogerős ítélet alapján elrendeli a jogerős ítélet miatt bekövetkezett adatváltozás jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzését, ezzel egyidejűleg
b) a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a kényszertörlési eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak, aki a jogerős ítélet alapján a vagyoni viszonyok lezárása érdekében elrendeli az egyesülettel szemben kényszertörlési eljárás megindítását.
(3) A feloszlatott egyesület a jogi személyek nyilvántartásából való törlés elrendeléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PEREK
42. Általános szabályok
146. § [A perek közös szabályai]
(1) Hitelező az a személy, aki követelését a kényszertörlési eljárásban a 95. § (2) bekezdése szerint bejelentette, és követelése jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton, más végrehajtható okiraton alapul vagy nem vitatott vagy elismert, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés.
(2) A hitelező a keresetét a szervezet törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való megjelenését követő kilencvennapos jogvesztő határidőn belül a szervezet utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszéken terjesztheti elő.
(3) A 147. § és a 148. § szerinti pernek a szervezet azon tagjával, volt tagjával, valamint azon vezető tisztségviselőjével, volt vezető tisztségviselőjével szemben van helye, akivel szemben a bíróság a kényszertörlési eljárásban a 105. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményt nem alkalmazta.
43. A kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó egyes perek
147. § [A korlátozott felelősségű volt tag felelősségének megállapítása iránti per]
(1) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő gazdasági társaság jogi személyek nyilvántartásából történő törlésére kényszertörlési eljárás folytán került sor, a gazdasági társaság – a gazdasági társaság törlésének időpontjában a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett – volt tagja korlátlanul felel a gazdasági társaság hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. Több tag felelőssége egyetemleges.
(2) Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a gazdasági társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a gazdasági társaság törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.
(3) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő gazdasági társaság jogi személyek nyilvántartásából történő törlésére kényszertörlési eljárás folytán került sor, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a gazdasági társaság hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el. Több tag felelőssége egyetemleges.
(4) Ezt a §-t azon szervezetre is alkalmazni kell, amelyre vonatkozó jogszabály előírja a korlátolt felelősségű társaságra vagy a részvénytársaságra vonatkozó szabályok alkalmazását.
148. § [A volt vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránti per]
(1) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő gazdasági társaság jogi személyek nyilvántartásából történő törlésére kényszertörlési eljárás folytán került sor, a társaság vezető tisztségviselője – ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a jogi személyek nyilvántartásából a szervezet adatai közül törölt vezető tisztségviselőt is – az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
(2) E § alkalmazásában vezető tisztségviselő a társaság által megválasztott végelszámoló is. E § alkalmazásában a társaság vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
(4) Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
(5) Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy – végelszámolás esetén – nem vagy nem teljeskörűen teljesítette a 63. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a 66. § (4) és (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
(7) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény érvényesítésére az e §-ban foglalt alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére kényszertörlési eljárásban kerül sor.
149. § [Az eltiltott személy hitelezői követelésekért való felelősségének érvényesítése iránti per]
(1) A 105. § (2) bekezdése szerinti jogerős végzés alapján a szervezet jogerős törlését elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételét követő kilencvennapos jogvesztő határidőn belül a kényszertörlési eljárásban bejelentett bármely követelés jogosultja keresettel kérheti, hogy a bíróság kötelezze az eltiltott személyt a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő ki nem elégített követelése megfizetésére.
(2) A perben a követelésnek a 104. § (3) bekezdése szerinti jogerős végzésben megállapított jogalapja, valamint a 105. § (2) bekezdése szerinti jogerős végzésben megállapított felelősség nem vitatható. Nem vitatható a követelés összegszerűségének a 105. § (3) bekezdése szerinti jogerős végzésben megállapított része, ha az összegszerűséget a másodfokú bíróság a végzéssel szembeni fellebbezés során vizsgálta vagy az összegszerűség az elsőfokú végzéssel válik jogerőssé.
(3) A bíróság a perben soron kívül jár el.
(4) Az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő legfeljebb tizenöt nap.
(5) A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye, és a tárgyalási időköz nyolc nap. A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.
(6) A követelés jogosultja a pert e § alapján azon eltiltott személlyel szemben indíthatja meg, akivel szemben a bíróság a 105. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményt is alkalmazta.
(7) Ha több jogosult terjeszt elő az (1) bekezdés szerinti marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti.
PÁRT NYILVÁNTARTÁSA ÉS A PÁRT NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NEMPERES ELJÁRÁSOK
PÁRT NYILVÁNTARTÁSA
44. Általános szabályok
150. § [Alkalmazandó jogszabályok]
(1) A pártra e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha Negyedik Részben foglalt rendelkezések eltérően nem rendelkeznek.
(2) Ahol e törvény jogi személyek nyilvántartásáról rendelkezik, e rész alkalmazásában azon a pártok nyilvántartását kell érteni.
151. § [A bíróság feladata]
(1) A bíróság tartja nyilván az Ectv. alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő pártot.
(2) A bíróság feladata
a) a párt nyilvántartásba vétele (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi eljárás),
b) a nyilvántartásba vett pártra vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése (a továbbiakban: változásbejegyzési eljárás),
c) azoknak a polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, amelyeket törvény a bíróság hatáskörébe utal,
d) a párt nyilvántartásból való törlése (a továbbiakban: törlési eljárás),
e) párt nyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetése és
f) a nyilvántartás adatairól a törvényben meghatározott módon tájékoztatás nyújtása.
(3) A bíróság a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési, törlési eljárásokban (a továbbiakban együtt: bejegyzési eljárás) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszer (a továbbiakban: informatikai rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
(4) A bíróság a párt nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásban átvezetett változásokról, illetve a párt törléséről értesíti az állami adó- és vámhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a bíróság – az informatikai rendszer útján, haladéktalanul – elektronikus úton teljesíti.
(5) A bíróság az állami adó- és vámhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja.
(6) A nyilvántartást vezető bíróság a Pp. 322. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy ha az irat beszerzése másik nyilvántartást vezető bíróságtól szükséges, a pártra vonatkozó iratokat az informatikai rendszer útján szerzi be, ha azok az informatikai rendszerben elérhetőek.
152. § [Az Országos Bírósági Hivatal feladata]
(1) Az OBH e törvényben szabályozott módon hozzájárul a nyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó követelmények megvalósításához.
(2) Az OBH működteti az informatikai rendszert.
153. § [Egyéb általános szabályok]
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a határozatait és más iratait az informatikai rendszer alkalmazásával állítja elő.
(2) Az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján a bíróság által az informatikai rendszer útján előállított jegyzőkönyv (igazolás), határozat (értesítés), és az ezekről kiállított papíralapú másolat (kiadmány) közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a kérelmezők beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a bíróság vagy az informatikai rendszer által készített másolat, illetve az ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint az ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(3) A bíróság által az informatikai rendszer alkalmazásával előállított vagy az informatikai rendszer útján automatizáltan előállított irat a Pp. 323. §-a szerinti elektronikus közokirat.
(4) Ha e törvény az ügyész eljárás indítványozásának jogához a közérdek sérelme fennállása valószínűsítését írja elő, a közérdek sérelme fennáll, ha az indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.
45. A párt nyilvántartás alapvető szabályai
154. § [Adatbejegyzés a nyilvántartásba]
(1) A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre az informatikai rendszer útján, automatizáltan vagy egyedi bírói utasításra kerülhet sor.
(2) A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre – az e törvényben vagy jogszabályban meghatározott eljárást követően – jogszabály illetve bírósági, vagy egyéb hatósági határozat alapján kerül sor.
(3) A bíróság a pártra vonatkozó adatot oly módon törli a nyilvántartásból, hogy a pártra vonatkozó adat a törlésre történő utalás mellett a nyilvántartásban látható maradjon, és a nyilvántartásból az adat törlésének oka és időpontja megállapítható legyen.
(4) A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma törlését, e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(5) A bíróság a peres eljárást lefolytató bíróság által megküldött jogerős ítélet alapján, hivatalból jegyzi be a párt adataiban bekövetkezett változásokat, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(6) Ha a párt a bíróság részére olyan, a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást nyújt be, amely tartalmazza a párt pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét, a bíróság a párt pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét – változásbejegyzési eljárás lefolytatása nélkül – hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnéséről szóló igazolás benyújtása esetén is.
(7) A (4)–(6) bekezdésben meghatározott esetben az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
(8) A (7) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló végzés tartalmától.
(9) A 155. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a párt neve (rövidített neve) mellett a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a párt megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból.
(10) A 155. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a párt neve (rövidített neve) mellett a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” „feloszlatva” toldatot, az eljárást lefolytató bíróság határozata alapján, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban.
(11) A 155. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat, valamint a párt neve (rövidített neve) mellett a „kényszertörlés alatt” („kta.”) toldat bejegyzését a kényszertörlési eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a kényszertörlési eljárást megindító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a kényszertörlési eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a kényszertörléssel összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a párt nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, törölni kell a nyilvántartásból.
155. § [A nyilvántartás adattartalma]
(1) A nyilvántartás tartalmazza
a) a párt nyilvántartási számát,
b) a szervezet nyilvántartásba vételéről (változásbejegyzéséről) szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
c) a létesítő okirat keltét,
d) a párt nevét,
e) a párt székhelyét,
f) a párt képviselőjének nevét, lakóhelyét, anyja születési nevét,
g) a képviselet terjedelmét és módját,
h) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
i) a pártnak a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségét,
j) a párt egyesületi formáját: párt vagy pártszövetség,
k) szövetség esetén a pártok szövetségét létrehozó pártok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.
(2) A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.
(3) A bíróság az (1) bekezdés i) pontja szerinti adatot a Dáptv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi.
(4) A nyilvántartás szükség szerint tartalmazza
a) a létesítő okirat módosításának időpontját,
b) a párt rövidített nevét,
c) a párt magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,
d) meghatározott időtartamra alapított párt esetén a meghatározott idő lejártának napját,
e) a párt adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a párt adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
f) a párt szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén, a jogi személy szervezeti egység
fa) nevét,
fb) székhelyét,
fc) ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
fd) képviselőjének nevét, anyja születési nevét,
fe) – ha azzal rendelkezik – adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
g) – ha a párt egyesüléssel vagy szétválással jön létre – a jogutód szervezet esetén a jogelőd, a jogelőd szervezet esetében a jogutód szervezet nyilvántartási számát,
h) a párt célját,
i) a párt célja szerinti besorolását,
j) kijavítás, vagy 154. § (8) bekezdés esetén az adat kijavításának időpontját,
k) a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát,
l) a párt törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját,
m) a párt törvényben meghatározott adatait,
n) szövetség esetén az ahhoz utóbb csatlakozó pártok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát is.
(5) A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében fel kell tüntetni a következő adatokat is:
a) a felszámolás kezdő időpontját és befejezését,
b) a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését,
c) a párt megszűntnek nyilvánítását, megszüntetését vagy feloszlatását, az eljárás kezdő időpontját és befejezését, továbbá az eljárt bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
d) a párt elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is – elrendelését és megszüntetését,
e) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye:
ea) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
eb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
ec) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
ed) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
ee) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
ef) az ea)–ee) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,
f) a kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontját.
156. § [Az országos névjegyzék]
(1) Az országos névjegyzék a törvényszéki nyilvántartások adatainak közhiteles gyűjteménye, amelynek felépítése – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – megegyezik a nyilvántartás felépítésével.
(2) Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a nem részletezett, illetve az egyéb adatként bejegyzendő adatok kereshetősége az országos névjegyzékben keresőszavakkal biztosítható legyen, az OBH a nyilvántartás nem részletezett, illetve egyéb adatainak egységes bejegyzése érdekében a nyilvántartásban kódtárakat rendszeresít.
(3) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a törvényszéki nyilvántartások adatai az országos névjegyzékben automatizáltan – egyidejű frissítéssel – megjelenjenek.
(4) Az országos névjegyzék – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatos elérhetőségét biztosítani kell.
(5) Az országos névjegyzék nem tartalmazza a nyilvántartásnak a párt, illetve a jogi személy szervezeti egység képviselőjének lakóhelyére, anyja születési nevére vonatkozó adatát, ezek a 181. § (5) és (6) bekezdésében foglalt módon ismerhetők meg.
(6) Az országos névjegyzék része a jogszabályban meghatározott közlemény vagy egyéb irat közzétételére szolgáló felület.
157. § [Közhitelesség]
A pártok nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles.
AZ INFORMATIKAI RENDSZER
46. Az informatikai rendszer
158. § [Az informatikai rendszer felépítése]
(1) Az informatikai rendszer a következő főbb alkalmazásokból épül fel:
a) a pártok törvényszéki nyilvántartása,
b) országos névjegyzék: a törvényszéki nyilvántartások adatainak az interneten, azonosítás nélkül elérhető országosan egységes gyűjteménye,
c) a kérelmek fogadását biztosító alkalmazás: az e rész szerinti iratok elektronikus úton történő fogadását szolgáló alkalmazás,
d) ügyviteli alkalmazás: a bíróságon belüli ügyintézés szervezett rendjét biztosító alkalmazás,
e) iratkezelési alkalmazás: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti iratkezelési feladatok teljesítését és a bírósági ügyvitelnek megfelelő iratkezelési feladatok teljesítését biztosító alkalmazás,
f) kapcsolattartó alkalmazás: a bíróság és más hatóság közötti informatikai kapcsolatot biztosító alkalmazás.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy annak működése során az elektronikus aláírási technológia alkalmazható legyen.
(3) Az informatikai rendszer kialakítása során országosan egységes adatbázis alkalmazásával kell biztosítani a törvényszéki nyilvántartások vezetését.
159. § [Az informatikai rendszer használata]
(1) Az informatikai rendszer azonosítást követően vehető igénybe. Szerepalapú jogosultságkezelés (jogosultságkezelő rendszer és mechanizmus) útján kell biztosítani, hogy a felhasználó az informatikai rendszer azon alkalmazásaihoz és olyan módon férjen hozzá, ahogy azt az OBH által készített jogosultságkezelési szabályzat előírja.
(2) Az informatikai rendszer országos névjegyzék alkalmazása azonosítás nélkül megtekinthető.
160. § [Az informatikai rendszerben tárolt adatok]
(1) Az informatikai rendszerben kell tárolni
a) az elektronikus úton érkezett beadványokat és azok mellékleteit,
b) az űrlapok adattartamát,
c) a bíróság által hozott végzéseket és
d) az eljárás során érkezett vagy keletkezett egyéb iratokat, illetve – ha azok papíralapon érkeznek – azok elektronikus másolatait.
(2) Az eljárás befejezését követően az informatikai rendszerben tárolt adatokat biztonságos – az adatok sértetlenségét, hozzáférhetőségét biztosító – módon kell megőrizni (elmenteni, illetve tárolni).
(3) Az OBH feladata annak biztosítása, hogy a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. Az OBH feladata olyan informatikai környezet kialakítása, amely a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatok hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítja. Ha az eljárás lefolytatásához a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatokhoz való hozzáférés szükséges, az ügyintézési határidőt az adatok hozzáférhetővé válását követően kell számítani.
(4) A papíralapon érkezett irat elektronikus másolata akkor megfelelő, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papíralapú okiratéval.
(5) Az e Fejezet alapján lefolytatott eljárásokban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratokat, az űrlapok adattartamát, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének tényét a bíróság az informatikai rendszerben rögzíti. Az informatikai rendszerben rögzített adatokat – a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében – a nyilvántartást vezető bíróság kezeli. A bíróság az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából a nyilvántartás vezetése, az egyes eljárási cselekmények, valamint a nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer használata során – az ahhoz szükséges mértékben és ideig – kezeli mindazon személyes adatokat, amelyek e feladatok ellátásához kapcsolódnak.
161. § [Naplózás]
(1) Az informatikai rendszer alkalmazásával naplót kell készíteni
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) a rendszer által automatikusan elvégzett eljárási cselekményekről, az eljárási cselekmény és annak időpontjának feltüntetésével,
d) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról,
e) a nyilvános és a nem nyilvános iratokba történő iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítéséről az iratokba betekintő nevének és címének, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést biztosító személy nevének – nem nyilvános iratok esetén – az iratbetekintés jogalapjának feltüntetésével,
f) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy a napló adatok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek, továbbá biztosítani kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a feladatkörében eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ha annak technikai feltételei fennállnak, az adatigénylő részére az adatokat elektronikus úton, automatizáltan is meg lehet küldeni.
162. § [Üzemzavar]
(1) Az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőt pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben kell az informatikai rendszer útján értesíteni. Az informatikai rendszerben keletkezett üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az erre szolgáló, azonosítás nélkül elérhető internetes felületen is tájékoztatást kell adni.
(2) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az informatikai rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését.
(3) Üzemzavarnak kell tekinteni az informatikai rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek az informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Az üzemzavar számítása szempontjából az informatikai rendszer részének kell tekinteni azokat a kormányzati informatikai szolgáltatásokat, amelyek szükségesek az informatikai rendszer ügyfelek általi elérhetőségéhez.
163. § [Az informatikai rendszer kialakítására vonatkozó feltételek]
(1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen az elektronikus úton érkezett űrlapok adattartamát automatizáltan feldolgozni és a rendszerben rögzíteni. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az űrlapok mellé csatolt mellékleteket oly módon tárolja, hogy abból kitűnjön, hogy a melléklet melyik űrlaphoz tartozik.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen jogszabályban meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására.
(3) Az OBH felelős az informatikai rendszernek e törvényben és jogszabályban meghatározott informatikai biztonsági és szervezet szervezési követelményeinek teljesítéséért.
(4) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani az informatikai rendszerben kezelt adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől.
(5) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a rendszer zártsága és hibamentességének ellenőrizhetősége.
(6) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy az adott ügyben keletkezett és az informatikai rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja.
(7) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a szervezet adatai közvetlen elérését biztosítani.
(8) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a bíróság számára fenntartott műveletek elvégzése az ügyben eljáró személy azonosítását követően váljon lehetővé. A beadványok rögzítését – azonosítást követően – a bíróság által ezzel a feladattal megbízott bírósági ügyintéző, tisztviselő, írnok is végezheti. Ahol e törvény adatrögzítési kötelezettséget ír elő, ott a bírón az adatrögzítésre feljogosított bírósági ügyintézőt, tisztviselőt és írnokot is érteni kell.
PÁRT NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NEMPERES ELJÁRÁSOK
47. Általános eljárási szabályok, a kérelem
164. § [Párt nyilvántartásával kapcsolatos nemperes eljárások általános szabályai]
(1) Bejegyzési eljárás iránti kérelmet a párt törvényes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője köteles előterjeszteni, nyomtatványon, elektronikus úton.
(2) A változásbejegyzés iránti kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzés iránti kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzés iránti kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor.
(3) A párt felett törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyésznek kézbesíteni kell az eljárás során hozott végzéseket.
165. § [A kérelem előterjesztésének határideje]
(1) A nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap.
(2) Változásbejegyzési kérelem esetén a kérelem benyújtásának határideje – ha ez az alcím másként nem rendelkezik – a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.
(3) Ha a bejegyzési kérelem benyújtási kötelezettségét a párt késedelmesen teljesíti, a bejegyzési kérelem visszautasításának nincsen helye, azonban ha a késedelmét alapos indokkal nem menti ki, a bíróság tízezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
166. § [A kérelem tartalmi elemei]
(1) A kérelemben a beadványok alapvető tartalmi elemein kívül fel kell tüntetni
a) a párt nevét,
b) a párt székhelyét,
c) a párt képviselőjének nevét, lakóhelyét, anyja születési nevét,
d) a képviseleti jog terjedelmét és gyakorlásának módját, megbízás időtartamát,
e) a párt célját,
f) a párt célja szerinti besorolását,
g) az alapszabály keltét,
h) a szervezet típusát,
i) ha a kérelem a párt adószámának illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz,
ia) a párt képviselőjének adóazonosító számát,
ib) az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatát,
ic) a párt kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,
id) a párt gazdálkodási formáját GFO-kód szerint,
j) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a párt rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is,
k) azokat az adatokat, melyek alapján megállapítható, hogy a párt a jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette, ha jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a párt nyilvántartásba vételének,
l) változásbejegyzési kérelem esetén a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatokat, annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított vagy a törlendő adatok,
m) a bejegyzés iránti kérelmet.
(2) A kérelemben a párt célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni.
(3) A párt valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és
b) a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét, valamint a jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
(4) A kérelemnek – ha a kérelem a párt jogi személy szervezeti egysége adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz – tartalmaznia kell az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat, azzal, hogy a kérelemnek a párt képviselőjének adóazonosító száma helyett a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító számát kell tartalmaznia.
(5) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemnek – ha a párt jogutód nélküli megszűnését határozta el – tartalmaznia kell az arra való utalást is, hogy a párt nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
167. § [A kérelem mellékletei]
(1) Ha a párt magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri bejegyezni, a magyar nyelvű elnevezés – a jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített – idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
(2) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein kívül – az 5. mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.
(3) A hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy más szervek által kiadott – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(4) A nyilvántartásba vételi kérelemhez elkülönítve kell csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz.
(5) A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak. A változásbejegyzési kérelemhez a tagjegyzéket nem kell becsatolni.
(6) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell
a) a legfőbb szerv a párt megszűnését elhatározó ülésének jegyzőkönyvét,
b) a legfőbb szervnek a párt megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és – ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor – aláírásával,
c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a párt nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek,
d) ha ülés tartására nem került sor, a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot.
48. A kérelem vizsgálata, döntés a kérelemről
168. § [A kérelem vizsgálata]
(1) A bíróság a kérelem általános vizsgálatát tizenöt munkanapon belül végzi el. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a tizenötödik munkanapon ki kell adni.
(2) A bíróság a kérelem általános vizsgálata keretében hivatalból folytatja le
a) annak vizsgálatát, hogy a párt neve megfelel-e a Jsznytv.-ben és más jogszabályokban szabályozott, a szervezet elnevezésére, kizárt elnevezésekre, a névre vonatkozó egyéb feltételeknek,
b) a Jsznytv.-ben előírt, a szervezet székhelyére, telephelyére, képviseletre, címpéldányra, elektronikus szerepkör-tanúsítványra vonatkozó vizsgálatot.
(3) A bíróság megvizsgálja, hogy a bejegyezni kért adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt alapszabályhoz mellékelt tagjegyzék alapján vizsgálja azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek. A bíróság a kérelem mellékleteként benyújtott létesítő okiratnak vagy a létesítő okirat módosításának, egyéb benyújtott okiratnak a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó rendelkezéseit csak a Ptk., vagy más, a pártra vonatkozó jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseivel való összhang tekintetében vizsgálja, valamint vizsgálja a párt létesítésére, ügyvezető és képviseleti szervére vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljesülését.
(4) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt alapszabály alapján vizsgálja azt, hogy a párt alapszabályban megállapított céljai nem ellentétesek-e a törvényi rendelkezésekkel és azt, hogy az alapszabály rendelkezései biztosítják-e a párt törvényben meghatározott keretek közötti működését.
(5) Változásbejegyzési eljárásban a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja a benyújtott iratokat.
169. § [A kérelem visszautasítása]
A bíróság akkor is visszautasítja a kérelmet, ha a hiánypótlási felhívás ellenére
a) a párt a létesítő okirat módosításával nem jelölt meg olyan nevet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek,
b) a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a Jsznytv.-ben előírt, a szervezet székhelyére, telephelyére, képviseletre, címpéldány, elektronikus szerepkör-tanúsítványra vonatkozó feltételeknek.
170. § [Eljárás felfüggesztése]
Az eljárás felfüggesztésére a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló per esetén is sor kerülhet.
171. § [Döntés a kérelemről]
(1) A bíróság a bejegyzési kérelem tárgyában huszonöt munkanapon belül dönt.
(2) Ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetőek, a bíróság dönthet a kérelemnek részben helyt adó bejegyzésről és a kérelem többi részének visszautasításáról vagy elutasításáról.
(3) A bejegyzést elrendelő határozatot nem kell indokolni.
172. § [A párt adószámának és statisztikai számjelének bejegyzése]
(1) Ha a kérelem adószám, statisztikai számjel megállapítása iránti kérelmet tartalmaz, vagy ezek megállapítása egyébként kötelező, a bíróság az informatikai rendszer útján adja át az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére a 166. § (1), illetve a (3) bekezdésben meghatározott, az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása érdekében szükséges adatokat. A bíróság átadja a párt nyilvántartási számát is, ha a kérelem a párt jogi személy szervezeti egysége adószámának, statisztikai számjelének beszerzésére irányul.
(2) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem a párt, illetve a jogi személy szervezeti egysége adószámának és statisztikai számjelének megállapítása iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság az adószám kiadását követően a kérelmet továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalhoz, egyúttal átadja részére a szervezet adószámát is. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a kérelem hozzájuk érkezésének napján a létrehozott adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben, ha változásbejegyzési eljárás keretében kérik az adószám, statisztikai számjel megállapítását, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet a bíróság az informatikai rendszer útján a kérelem bírósághoz érkezésétől számított öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.
(4) Ha a változásbejegyzési kérelem a párt vagy a jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a párt vagy jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik, a változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő adóazonosító számát.
(5) A bíróság a párt adószámát és statisztikai számjelét az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
(6) A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a párt adószáma törlését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(7) Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás nyilvántartásba bejegyzendő adatait, illetve a végrehajtás megszűnésére vonatkozó adatait – elektronikus úton – közli a bírósággal.
(8) Ha a párt vagy a jogi személy szervezeti egysége adószámmal rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése iránti kérelmet. A bíróság az adószám törlése iránti kérelmet öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem alapján – az informatikai rendszer útján – tájékoztatást ad arról, hogy az adószám törlés alatt van. A nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján a bíróság az adószám mellett a nyilvántartásban feltünteti a megszűnt toldatot, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről az adószám törlése napján, elektronikus úton tájékoztatja a bíróságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, a bíróság az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az adószámot és a statisztikai számjelet a nyilvántartásból haladéktalanul törli, az adószám és a statisztikai számjel törléséről nem kell végzést hozni.
49. Változásbejegyzés, a párt egyesülése és szétválása
173. § [Változásbejegyzési kérelemre vonatkozó további szabályok]
(1) Ha a változásbejegyzési kérelemhez egységes szerkezetű létesítő okiratot kell benyújtani, abban – a tagokra vonatkozó adatok kivételével – hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak az alapítás esetén ír elő az alapszabály tartalmaként.
(2) Ha a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti.
(3) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak.
(4) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot a kérelmező – ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő – írja alá. Az aláírás azt igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Ha jogi képviselőként közjegyző jár el, és az egységes szerkezetbe foglalt szövegű létesítő okiratot nem foglalta közjegyzői okiratba, akkor a közjegyző nem az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot írja alá, hanem tanúsítvánnyal igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának.
174. § [A párt székhelye változásának bejegyzése iránti eljárás]
(1) Ha a változásbejegyzési kérelem párt székhelye változásának bejegyzésére irányul, és a bejegyzendő székhely a korábbi székhely szerinti bíróságtól eltérő bíróság illetékességi területén van, a változásbejegyzési kérelmet a korábbi székhely szerinti bíróságnál kell előterjeszteni. A korábbi székhely szerinti bíróság a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után dönt a székhely változásának bejegyzése iránti kérelemről. A bíróság a kérelmet húsz munkanapon belül bírálja el.
(2) Ha a párttal szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem jogerős elutasításáig vagy visszautasításáig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve, ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság a párt kényszertörlését rendeli el, a székhely változásának bejegyzése iránti kérelmet elutasítja.
(3) A korábbi székhely szerint illetékes bíróság az új székhely nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően az eredeti iratokat megküldi az új székhely szerint illetékes bíróság részére.
175. § [Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]
(1) Egyesülés bejegyzése iránti kérelem elbírálására nyitva álló határidő húsz munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az egyesülésben részt vevő valamennyi párt irata az eljárásra illetékes bíróság rendelkezésére áll.
(2) A párt az egyesülés időpontját a Jsznytv. rendelkezéseinek megfelelően határozhatja meg azzal, hogy ebben az esetben a párt által meghatározott időpont a kérelem bírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik napnál nem lehet későbbi.
(3) Az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet összeolvadás esetén a jogutód párt létesítő okiratának aláírásától, illetve elfogadásától, beolvadás esetén az átvevő párt létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül kell a bírósághoz benyújtani azzal, hogy a hitelezők számára biztosított biztosíték követelési határidő letelte előtt a kérelem nem nyújtható be.
(4) Egyesülés bejegyzése iránti kérelmet az egyesüléssel érintett pártok törvényes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőinek kell előterjeszteniük, nyomtatványon, elektronikus úton.
(5) Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód párt székhelye szerint illetékes bíróságon kell előterjeszteni, egyidejűleg kérni kell a jogelőd pártok nyilvántartásból való törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó párt székhelyét és nyilvántartási számát.
(6) Ha az összeolvadó pártok székhelye a jogutód párt székhelyétől eltérő bíróság illetékességi területén van, a jogutód párt székhelye szerint illetékes bíróság megkeresésére a jogelőd pártok székhelye szerinti bíróság intézkedik az iratoknak a jogutód párt székhelye szerinti bírósághoz való megküldéséről, ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmekről.
(7) Az összeolvadás bejegyzésének elrendelésére a jogutód párt székhelye szerinti bíróság illetékes, amely a jogelőd pártokat a nyilvántartásból törli a jogutódra történő utalással úgy, hogy a jogutód párt bejegyzésének hatálya a jogelőd párt törlését követő nap.
(8) A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő párt székhelye szerinti bíróságon kell előterjeszteni, egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó párt(ok) nyilvántartásból való törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi beolvadó párt székhelyét és nyilvántartási számát. Ha a jogutód párt kérelemben feltüntetett székhelye az átvevő párt székhelyétől eltérő bíróság illetékességi területén van, az átvevő párt székhelye szerinti bíróság a 174. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazza.
(9) Ha a beolvadó párt(ok) székhelye az átvevő párt székhelyétől eltérő bíróság illetékességi területén van, az átvevő párt székhelye szerint illetékes bíróság megkeresésére a beolvadó párt(ok) székhelye szerinti bíróság intézkedik az iratoknak az átvevő párt székhelye szerinti bírósághoz való megküldéséről, ezt megelőzően a beolvadás elhatározása előtt benyújtott változásbejegyzési kérelmekről soron kívül rendelkeznie kell.
(10) A beolvadás bejegyzésére az átvevő párt székhelye szerinti bíróság illetékes. A bíróság az átvevő párt adatainál a beolvadással bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba bejegyzi, ezzel egyidejűleg a beolvadó pártot (pártokat) törli a nyilvántartásból a jogutódra történő utalással úgy, hogy a jogutód párt bejegyzésének hatálya a jogelőd párt törlését követő nap.
(11) Egyesülés bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság – a bíróság általi elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül – elektronikus úton arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az egyesüléssel érintett pártnál az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Ha az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása szerint a pártnál ilyen eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az egyesülés nyilvántartásba történő bejegyzése az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az egyesülés bejegyzése iránti kérelem elbírálására nyitva álló határidő kezdetétől számított kilencvenedik napon rendelhető el.
(12) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein és a változásbejegyzési kérelem mellékletein kívül – az 5. mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.
176. § [Szétválás bejegyzése iránti eljárás]
(1) A szétválás bejegyzése iránti eljárásra az egyesülés bejegyzésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy soron kívül dönteni kell a jogelőd párt még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelméről, kiválás esetében a jogelőd párt nyilvántartásból történő törlésére nem kerül sor, különválás bejegyzésére a jogutód párt székhelye szerinti bíróság, kiválás bejegyzésére az átvevő párt székhelye szerinti bíróság illetékes. A bíróság a kérelmet húsz munkanapon belül bírálja el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a párt szétválása olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új pártot hoznak létre, hanem már működő pártba lépnek be tagként. A működő párt nyilvántartási adataiban szükséges esetleges módosítások, valamint az esetleges jogutód nyilvántartásba bejegyzését a szétváló párt székhelye szerint illetékes bíróság rendeli el.
(3) A kérelemhez – a beadványok alapvető mellékletein és a változásbejegyzési kérelem mellékletein kívül – az 5. mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.
50. Pártszövetség bejegyzése
177. § [A pártszövetség bejegyzése iránti eljárás]
(1) Pártszövetség vagy pártszövetség adatainak nyilvántartásba történő bejegyzésére a párt bejegyzési eljárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A szövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szövetséget létrehozó pártok nevét, székhelyét és nyilvántartási számát is. Ha a szövetséghez párt csatlakozik, a bíróság a szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelme alapján a szövetség adatai közé az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát bejegyzi a nyilvántartásba.
51. A párt jogi személy szervezeti egységének törlése, a párt törlése, párt egyesületként működése
178. § [Párt jogi személy szervezeti egységének törlése]
(1) A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is.
(3) Ha a kérelem áttételének, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy hiánypótlásnak nincs helye, a bíróság – jogszabályban meghatározott módon – az OBH útján az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi
a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és
b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.
(4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.
179. § [Párt nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás]
(1) A párt, ha az Ectv. vagy törvény így rendelkezik, végelszámolás lefolytatása után, illetve – ha a pártra irányadó törvény ezt megengedi – ennek hiányában is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A kérelem elbírálására a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha a pártnak – törvény rendelkezése alapján – végelszámolást kell lefolytatnia, a párt nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a végelszámolónak kell benyújtania.
(3) A bíróság a pártot hivatalból törli a nyilvántartásból
a) a felszámolási, kényszertörlési eljárást lefolytató bíróságnak a párt megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján vagy
b) a párt feloszlatásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 1989. évi XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti megszűnésének megállapításáról rendelkező jogerős ítélet alapján kényszertörlési eljárás lefolytatását követően.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti jogerős ítéletet a bíróság megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak.
(5) Ha a pártot a bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
(6) A bíróság a pártot akkor törölheti a nyilvántartásból, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a pártnál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez és a szervezet az Szftv. 6/C. § szerinti beszámolásra nem kötelezett, illetve a beszámolási kötelezettségének eleget tett. Ha a tájékoztatás szerint az állami adó- és vámhatóság a pártnál eljárást folytat, ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményez, vagy az Szftv. 6/C. § szerinti beszámolásra kötelezett, amely beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a párt csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő, továbbá a Szftv. 6/C. § szerinti beszámolásról szóló elektronikus tájékoztatást követően törölhető a nyilvántartásból.
180. § [Párt egyesületként működése]
Ha a bíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését és törli a pártot a nyilvántartásból, a rendelkezésre álló adatokkal elrendeli a párt egyesületként történő nyilvántartásba vételét a jogi személyek nyilvántartásába.
52. A nyilvánosság
181. § [A bejegyzési eljárás és a nyilvántartás nyilvánossága]
(1) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek.
(2) A párt bírósághoz benyújtott iratai – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.
(3) A párt szerve ülésének jelenléti íve, valamint a párt tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.
(4) A párt nem nyilvános, az informatikai rendszerben tárolt iratairól törvény alapján, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetében, az adatszolgáltatás jogcímét, időpontját és az adatkérő személyét azonosítható módon rögzíteni kell. A rögzített adatokat az informatikai rendszer útján kell megőrizni.
(5) A szervezetek nyilvános – a bíróságon rendelkezésre álló – iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetőek meg.
(6) A nyilvántartást vezető bíróság a szervezetek nyilvános iratainak megtekintését az elektronikus iratként rendelkezésre álló iratok esetében a bíróság által az erre kijelölt helyiségben az informatikai rendszer alkalmazásával, elektronikus úton biztosítja.
(7) Az iratbetekintés során biztosítani kell, hogy a kérelmező kizárólag az igényelt és az e törvény által meghatározott körben férjen hozzá az adatokhoz és azt, hogy az informatikai rendszerben tárolt adatot semmilyen módon ne változtathassa meg.
(8) A párt és a jogi személy szervezeti egységének képviselője a párt nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.
(9) A másolatban, a kivonatban, valamint a bizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
(11) Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell.
(12) A kérelmező a bíróságtól az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon papíralapú másolatot kérhet. Az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon készített papíralapú másolat közokirat.
(13) A párt adatairól – kizárólag írásban – kivonatot kérhet
a) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító feladatot ellátó, illetve a támogatási forrást kezelő költségvetési szerv,
b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet, továbbá
c) a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóság.
182. § [Közzététel]
(1) Ha a párt jogszabály alapján közlemény vagy – a beszámoló kivételével – egyéb irat közzétételére köteles, azt a bíróság részére kell megküldenie.
(2) Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.
(3) Az OBH a (2) bekezdés alapján részére megküldött iratokat az országos névjegyzék erre szolgáló felületén a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
183. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
1. bíróság és a Hatóság közötti kapcsolattartásra, bíróság által a Hatóságnak küldendő iratok felsorolására, megküldésének szabályaira,
2. a felügyelőbiztos és a vagyonrendező tevékenységére, díjazására,
3. informatikai rendszer útján a bíróság intézkedéseként automatizáltan végezhető, emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekményekre, intézkedésekre, a Hatóság informatikai rendszerének a nyilvántartásba történő bejegyzés bíróság általi elrendelésével kapcsolatos, bíróság általi használatára,
4. az e törvényben szabályozott eljárásokban az iratminták és nyomtatványok típusaira, alkalmazásának feltételeire, tartalmi, alaki és formai követelményeire, iratminták és nyomtatványok kötelező alkalmazásának eseteire, nyomtatványokhoz csatolható további mellékletekre,
5. az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő ügyviteli szabályokra,
6. az informatikai rendszer biztonsági, szervezeti-szervezési és módszertani követelményeire,
7. a párt nyilvántartási száma képzésének módjára,
8. a párt célja szerinti besorolására,
9. az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő iratkezelésre
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kényszertörlési eljárásban kirendelt Bérgarancia biztos részére e törvény alapján történt kifizetések tekintetében a Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel egyetértésben a törvényességi felügyeleti eljárás elektronikus kommunikációjára, a szükséges űrlap formai és tartalmi elemeire, a kényszertörlési eljárásban az elektronikus vagyonfelmérés tartalmi és informatikai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
184. § [Hatálybalépéssel kapcsolatos átmeneti rendelkezések]
Az e törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja meg.
185. § [Jogharmonizációs záradék]
E törvény 141. §-a a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
186. § [Hatálybalépés]
Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2025. évi LX. törvényhez
1. végelszámolás elrendeléséről szóló határozat,
2. végelszámoló választása esetén a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat, elektronikus aláírás esetében az elektronikus címpéldány tanúsítványa,
3. szükség szerint a nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta,
4. ha a szervezet tekintetében a megszűnési ok bekövetkeztét bíróság állapította meg, a bíróság jogerős végzése.
2. melléklet a 2025. évi LX. törvényhez
1. végelszámolás megszüntetéséről szóló határozat,
2. új vezető tisztségviselő választása esetén
2.1. a vezető tisztségviselő megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
2.2. a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselői megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat,
2.3. elektronikus aláírás esetében az elektronikus címpéldány tanúsítványa,
2.4. a vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt,
2.5. ha a vezető tisztségviselő megválasztásához hatósági engedély szükséges, ez az okirat,
2.6. a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat,
3. melléklet a 2025. évi LX. törvényhez
1. a döntéshozó szerv végelszámolás befejezéséről szóló határozata, ideértve a felügyelőbizottság (ellenőrző bizottság), illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is,
2. a döntéshozó szerv végelszámolás befejezéséről szóló határozatában foglalt döntések alapjául szolgáló, jóváhagyott iratok:
2.1. a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámoláshoz szükséges dokumentumok, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolója,
2.2. jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat,
2.3. szükség szerint a szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó, jóváhagyott javaslat,
2.4. a szervezet iratanyagának elhelyezésére, őrzésére vonatkozó, jóváhagyott javaslat,
2.5. szükség szerint az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratok
3. a végelszámoló nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette, valamint arról, hogy a végelszámolás befejezésének tudomása szerint jogszabályi akadálya nincs,
4. a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami vám és adóhatóság igazolása a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról,
5. ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén jogszabályban előírt okiratok,
6. – az alapítvány kivételével – a szervezet legfőbb szerve szervezet megszűnését elhatározó ülésének jegyzőkönyve,
7. szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti íve a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és – ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor – aláírásával,
8. azok az okiratok, nyilatkozatok, amelyek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
4. melléklet a 2025. évi LX. törvényhez
1. a határokon átnyúló átalakulás tervezete, az egyesülési tervezet vagy a szétválási tervezet,
2. a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Tetv.) 10. §-a szerinti jelentés vagy jelentések és adott esetben a mellé csatolt vélemény, valamint a Tetv. 9. §-a szerint könyvvizsgálói jelentés, amennyiben ezek rendelkezésre állnak,
4. a legfőbb szerv határozatai,
5. a nem magyar nyelven készült okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása,
6. a munkavállalói részvételi szabályokkal összefüggésben
6.1. a munkavállalóknak a jogutód társaság döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról szóló megállapodás, vagy
6.2. a különleges tárgyaló testület határozata arról, hogy a munkavállalóknak a jogutód társaság döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról nem kezdenek tárgyalásokat, vagy a megkezdett tárgyalásokat berekesztik, vagy
6.3. a határokon átnyúló műveletben részt vevő társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozata, több részt vevő társaság esetén a vezető tisztségviselők közös nyilatkozata arról, hogy a munkavállalóknak a jogutód társaság döntéshozatali rendjébe történő bevonásának szabályairól – az európai részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott határidőn belül – a különleges tárgyaló testülettel megállapodás nem jött létre.
5. melléklet a 2025. évi LX. törvényhez
1. Párt nyilvántartásba vételi kérelméhez csatolandó iratok
1.1. Alapszabály
1.2. A székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata, amely lehet:
a) a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának, vagy a további használat engedélyezésére való joggal rendelkező használójának az ingatlan székhelyként való használathoz való hozzájárulását tartalmazó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata, vagy
b) ha a párt a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, a tulajdonjogát igazoló okirat.
1.3. Ha a párt neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozata.
1.4. Ha a párt neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozat.
1.5. Ha a párt neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a jogszabályban meghatározott szerv vagy személy névviseléshez adott engedélye.
1.6. Ha a párt neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, az engedély megadását igazoló okirat.
1.7. Ha a párt magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – a jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített – idegen nyelvű fordítása.
1.8. Ha a kérelmet több kérelmező elektronikus úton nyújtja be, valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolata arról, hogy
a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják be, és
b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy részére történő elektronikus kézbesítése.
1.9. Ha jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a párt nyilvántartásba vételének, azok az okiratok, melyek alapján megállapítható, hogy a párt a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette.
1.10. Ha alakuló ülés tartására került sor, a párt alakuló ülésének jegyzőkönyve és jelenléti íve, valamint az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály – annak nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt – mellékletét képező tagjegyzék, vagy ha alakuló ülés tartására nem került sor, az alapító tagoknak az alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat és az alapszabály – annak nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt – mellékletét képező tagjegyzék, valamint a párt ügyvezető és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállására vonatkozó nyilatkozat.
1.11. Ha a pártnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata.
1.12. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerinti vagyonmérleg.
2. Párt változásbejegyzési kérelméhez csatolandó iratok
2.1. A párt nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez csatolandó iratok.
2.2. A létesítő okirat módosítása esetén a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
3. Párt egyesülése, szétválása bejegyzésének elrendelése iránti kérelemhez csatolandó iratok
3.1. döntéshozó szervek egyesülésről, szétválásról hozott határozatai,
3.2. a vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az egyesülés, szétválás elhatározásáról tájékoztatta,
3.3. az egyesüléssel, szétválással érintett, valamint a jogutód pártok vagyonmérleg-tervezetei és vagyonleltár-tervezetei,
3.4. a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okirat,
3.5. egyesülés esetén az egyesülési szerződés és egyesülési terv, szétválás esetén a szétválási szerződés és szétválási terv,
3.6. ha a pártnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottságnak az egyesüléssel, szétválással kapcsolatos nyilatkozata,
3.7. jogszabály rendelkezése alapján közzéteendő közlemények közzétételének igazolása.
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 20.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás