2025. évi LXIV. törvény
2025. évi LXIV. törvény
a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról1
[1] A magyar állampolgárság nem csupán jogi kötelék, hanem a nemzethez tartozás kifejeződése. Az állampolgárság különös jelentőséggel bír a demokratikus államrend fenntartása, az állami szuverenitás védelme és a közösségi normák érvényesülése szempontjából.
[2] Az Országgyűlés e törvénnyel a magyar jogrendszerben is megteremti a lehetőséget arra, hogy az állam – végső eszközként – határozott időre felfüggessze azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent.
[3] A törvény biztosítja az eljárás átláthatóságát, mivel az állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos határozatokat a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot azáltal, hogy rendelkezik a jogorvoslat, illetve az állampolgárság visszaállításának a lehetőségéről.
[4] A törvény célja a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló eszköztár megerősítése, figyelemmel más országok szabályozási gyakorlatára és a magyar jogrendszerből fakadó sajátosságokra is.
[5] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a 9. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„A magyar állampolgárság felfüggesztése, a magyar állampolgárság visszaállítása és visszaállása
9/A. § (1) Ezen alcím alkalmazásában
a) EGT-állam állampolgárság: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgársága, vagy az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgársága;
b) harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár: olyan magyar állampolgár, aki a magyar állampolgárság mellett valamely nem EGT-állam állampolgárságával is rendelkezik, és nem rendelkezik a magyar állampolgárságon kívül EGT-állam állampolgárságával.
(2) Ezen alcím alkalmazásában az EGT-állam állampolgárságával egy tekintet alá esik az Európai Unió tagjelölt államának állampolgársága is.
9/B. § (1) A magyar állampolgársága felfüggeszthető annak a harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgárnak,
a) aki olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára, és
b) akinek esetében az állampolgárság felfüggesztése arányos intézkedésnek minősül a veszély súlyához és az érintett személy jogi, társadalmi helyzetéhez képest.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott veszély különösen akkor állapítható meg, ha az érintett
a) harmadik állam hadseregében vagy annak közszolgálatában szolgál, kivéve, ha
aa) a szolgálat nem önkéntes,
ab) a szolgálat Magyarországgal szövetséges államban történik, vagy
ac) a szolgálat jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére,
b) idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végez,
c) olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot, vagy annak tagja, amely a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül,
d) jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet – különösen népirtás (Btk. 142. §-a), emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. 143. §-a), apartheid (Btk. 144. §-a), alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §-a), alkotmányos rend elleni szervezkedés (Btk. 255. §-a), hazaárulás (Btk. 258. §-a), hűtlenség (Btk. 259. §-a), ellenség támogatása (Btk. 260. §-a), kémkedés (Btk. 261. §-a), terrorcselekmény (Btk. 314. §-a) vagy terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §-a és 318/A. §-a) miatt –, és az ítélet, valamint a bűncselekmény jellege alapján továbbra is fennáll a közrendi, köz- vagy nemzetbiztonsági veszély.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott magatartások értékelése során vizsgálni kell azok súlyát, ismétlődését, tudatosságát, valamint a magyar állampolgárság felfüggesztésének szükségességét és arányosságát. Ennek során mérlegelni kell különösen
a) az érintett Magyarországhoz fűződő tényleges kapcsolatait, az egyéni és családi életre gyakorolt hatásokat,
b) ha az állampolgárság felfüggesztése elítélésen vagy veszélyt jelentő magatartáson alapszik, az elítélés, illetve a veszélyt jelentő magatartás óta eltelt időt és az érintett jelenlegi élethelyzetét.
9/C. § (1) A magyar állampolgárság felfüggesztéséről a Kormány rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) dönt.
(2) A felfüggesztés időtartama legfeljebb tíz év. A felfüggesztés időtartamának meghatározása során a kijelölt miniszter a 9/B. § szerinti mérlegelési szempontokat veszi figyelembe.
(3) A magyar állampolgárság felfüggesztését megalapozó okkal érintett személlyel összefüggésben bárki bejelentést tehet, de a kijelölt miniszter e § szerinti eljárásának kizárólag hivatalból van helye. A bejelentő nem minősül ügyfélnek.
(4) Az eljárás megindításáról az érintettet akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az eljárás megindításáról szóló értesítést az érintett részére bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján kell közölni. Az eljárás megindításáról szóló értesítést mellőzi a kijelölt miniszter, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
(5) A kijelölt miniszter az állampolgárság felfüggesztéséről rendelkező határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében – a (6) és (8) bekezdésen túl – bizonyítási eljárást folytathat le. A bizonyítási eljárásban az érintett adatszolgáltatásra, irat bemutatására vagy nyilatkozat megtételére hívható fel, ha az a tényállás tisztázására alkalmas.
(6) A kijelölt miniszter az állampolgárság felfüggesztését – a 9/B. § alapján – megalapozó ok és az ezt alátámasztó tények fennállása tekintetében kikérheti
a) a Nemzeti Információs Központ, valamint
b) a rendőrség
véleményét.
(7) A kijelölt miniszter az eljárását megszünteti, ha az állampolgárság felfüggesztésének okai nem állnak fenn vagy a rendelkezésre álló adatok alapján annak feltételei nem bizonyítottak. Az érintettet olyan módon kell értesíteni az eljárás megszüntetéséről, mint az eljárás megindításáról.
(8) Ha a rendelkezésre álló adatok, nyilatkozatok vagy más körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy az érintett személy más állam állampolgára is, de erre vonatkozó hiteles adat nem áll rendelkezésre, a kijelölt miniszter – legalább 5 napos határidő biztosításával – felszólítja, hogy nyilatkozzon a feltételezett állampolgárság fennállásáról. A felszólítás közlésére a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érintett e nyilatkozattétel során jogosult hiteles okirattal igazolni, hogy a feltételezett másik állampolgárság nem áll fenn. Ennek hiányában a vélelmezett harmadik állambeli állampolgárságot fennállónak kell tekinteni.
(9) A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozat rendelkező része tartalmazza
a) a harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyaron kívüli állampolgárságának a megnevezését,
b) a felfüggesztés időtartamát a felfüggesztés lejártának napja megjelölésével, és
c) a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.
(10) A kijelölt miniszter határozatát részletesen indokolja, kitérve különösen:
a) a felfüggesztés jogalapjára,
b) a veszélyt jelentő magatartás leírására,
c) a rendelkezésre álló bizonyítékokra,
d) az arányosságra, valamint a felfüggesztés időtartamára vonatkozó mérlegelés szempontjaira és eredményére.
(11) Ha a kijelölt miniszter döntése minősített adaton alapul, az indokolás a minősített adat iktatószámának megjelölésére való utalást tartalmazza.
(12) A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot az érintettel – ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik – közölni kell, és a döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.
(13) A határozattal szemben, a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be, akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
(14) A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 30 napon – a (15) bekezdésben foglalt esetben 45 napon – belül határoz. A Kúria a kijelölt miniszter döntését nem változtathatja meg.
(15) Ha a kijelölt miniszter az eljárásában a döntését minősített adatra alapozta, a Kúria a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével, a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.
(16) A kijelölt miniszter e § szerinti eljárására az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a hirdetményi közlésre, a képviseletre, az iratbetekintésre, az észrevétel, nyilatkozat tételére, az iratra, az ügyintézési határidőre, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítésre és a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a közhírré tételre, a hatóság döntéseire, továbbá a hivatalbóli eljárásra vonatkozó rendelkezéseit.
9/D. § (1) Aki a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt, annak a magyar állampolgársága – kérelmére – visszaállítható. A visszaállítás a magyar állampolgárság felfüggesztésének ideje alatt kizárólag egyszer kérelmezhető.
(2) A magyar állampolgárság visszaállításáról a kijelölt miniszter dönt. A döntés során a közrendi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági veszély fennállásának hiányát kell mérlegelni.
(3) A magyar állampolgárság visszaállításáról szóló határozatot az érintettel közölni kell. A magyar állampolgárság a határozat véglegessé válásának napjától áll vissza.
(4) Az érintett az állampolgárság visszaállítását elutasító határozattal szemben 15 napon belül keresetlevelet nyújthat be. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának.
(5) A kijelölt miniszter és a Kúria e § szerinti eljárására a 9/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
9/E. § (1) A harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyar állampolgársága visszaáll, ha
a) a magyar állampolgárság felfüggesztésének időtartama alatt az érintett hontalanná válik, vagy
b) a magyar állampolgárság felfüggesztésének időtartama lejár, és ezen időtartam alatt a magyar állampolgárságot nem állították vissza vagy nem állt vissza.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hontalanná válásról a kijelölt minisztert az érintett tájékoztatja. A tájékoztatáshoz csatolni kell a megfelelő hiteles dokumentumokat.
(3) A magyar állampolgárság visszaállásának tényét a kijelölt miniszter – az érintett ezirányú kérelme alapján – határozatban állapítja meg. A magyar állampolgárság visszaállásáról szóló határozatot az érintettel közölni kell. A magyar állampolgárság a határozat véglegessé válásának napjától áll vissza.
(4) Az érintett az állampolgárság visszaállásának megállapítását elutasító határozattal szemben 15 napon belül keresetlevelet nyújthat be. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának.
(5) A kijelölt miniszter és a Kúria e § szerinti eljárására a 9/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
2. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a magyar állampolgárság felfüggesztésének, valamint a magyar állampolgárság visszaállításának és visszaállásának tárgyában döntést hozó minisztert rendeletben kijelölje.”
3. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § E törvény
a) 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2–4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (1), (4) és (5) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése,
alapján sarkalatosnak minősül.”
2. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
4. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 61/A. alcímmel egészül ki:
„61/A. Kiutasítás a magyar állampolgárság felfüggesztése esetén
98/A. § Ha a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján valamely harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyar állampolgárságát felfüggesztették (a továbbiakban: felfüggesztéssel érintett személy), a kiutasítás végrehajtása tekintetében az idegenrendészeti hatóság – az ezen alcím szerinti eltéréssel – a XIV–XVI. Fejezet rendelkezéseit alkalmazza.
98/B. § (1) A felfüggesztéssel érintett személy kiutasítása tárgyában a 64–67. alcím rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a 65. alcím nem alkalmazható,
b) a 111. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a felfüggesztéssel érintett személy schengeni állam területére is távozhat.
(2) A felfüggesztéssel érintett személy esetében a kiutasításról rendelkező határozat nem tartalmaz célországot, csak azt a tényt, hogy a felfüggesztéssel érintett személy mely időponttal köteles elhagyni Magyarország területét.
98/C. § (1) A felfüggesztéssel érintett személy kiutasítása tárgyában a 68. és 69. alcím rendelkezéseit a (2)–(7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a felfüggesztéssel érintett személyt kiutasítják, és a kiutasításról rendelkező határozat véglegessé válását követően önként nem hagyja el Magyarország területét vagy oda jogellenesen visszatér, a felfüggesztéssel érintett személyt az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani, idegenrendészeti őrizetét el kell rendelni, és a kitoloncolást 72 órán belül végre kell hajtani.
(3) A kitoloncolás elrendeléséről és az idegenrendészeti őrizetről az idegenrendészeti hatóság végzésben rendelkezik, az idegenrendészeti őrizet ellen kifogásnak nincs helye.
(4) A (2) bekezdés alapján előállított személyt nyilatkoztatni kell, hogy Magyarország területét melyik közúti vagy légiforgalmi határátkelőhelyen kívánja elhagyni, és az előállított személyt az általa megjelölt határátkelőhelyen az idegenrendészeti őrizet időtartama alatt Magyarország területéről ki kell léptetni.
(5) Ha a (2) bekezdés alapján előállított személy a (4) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot vagy a kitoloncolás végrehajtásában nem működik közre, őt az idegenrendészeti őrizet végrehajtásának helyéhez legközelebbi közúti vagy légiforgalmi határátkelőhelyre kell szállítani, és ott Magyarország területéről ki kell léptetni.
(6) A kitoloncolás csak abban az esetben szakítható félbe, ha a felfüggesztéssel érintett személy orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre.
(7) Ha a kitoloncolást a (6) bekezdés alapján félbeszakították, az idegenrendészeti őrizet meghosszabbítása tárgyában a 132. § (4) bekezdése szerint kell intézkedni, és a kitoloncolást, amint a felfüggesztéssel érintett személy egészségi állapota lehetővé teszi, végre kell hajtani.”
5. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 98. § (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt kiutasításról szóló határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság a kiutasításról szóló határozatot nem változtathatja meg, a bíróság a határozatok törvényességéről a közigazgatási szerv eljárásának vizsgálata alapján dönt. Ha az idegenrendészeti hatóság döntését minősített adatra alapozta, a bíróság a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.”
6. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 122. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalomról szóló határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság az önálló beutazási és tartózkodási tilalomról szóló határozatot nem változtathatja meg, a bíróság a határozatok törvényességéről a közigazgatási szerv eljárásának vizsgálata alapján dönt. Ha az idegenrendészeti hatóság döntését minősített adatra alapozta, a bíróság a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.”
3. Záró rendelkezések
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.
8. § Az 1. § az Alaptörvény G) cikk (3) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 20.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás