2025. évi LXIV. törvény indokolás

Az Alaptörvény tizenötödik módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyar állampolgársága határozott időre felfüggesztésre kerüljön, sarkalatos törvényben meghatározottak szerint.

E törvény az állampolgárság felfüggesztésének feltételeit és eljárás rendjét állapítja meg az alkotmányos felhatalmazás alapján.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítás értelmében a magyar állampolgársága felfüggeszthető annak a magyar állampolgárnak, aki magyar állampolgársága mellett kizárólag valamely nem EGT-állam, illetve nem Európai Unió tagjelölt állam állampolgárságával is rendelkezik azzal, hogy a magyar állampolgársága nem függeszthető fel annak, aki a magyar állampolgárságán kívül EGT-állam állampolgárságával is rendelkezik. További feltétel, hogy az érintett olyan magatartást tanúsítson, amely veszélyt jelent Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára, továbbá esetében az állampolgárság felfüggesztése arányos intézkedésnek minősüljön a veszély súlyához és az érintett személy jogi, társadalmi helyzetéhez képest.

A feltételek konjunktívak, azaz csak abban az esetben függeszthető fel a magyar állampolgárság, ha az érintett magyar állampolgár rendelkezik legalább egy nem EGT-állam, vagy nem tagjelölt állam állampolgárságával is, és vele szemben a veszélyeztetés feltétele is fennáll. A módosítás ehhez kapcsolódóan – példálózó jelleggel – meghatározza, hogy a veszély milyen körülmények fennállása esetében lehet igazolható, ugyanakkor kiemeli azt is, hogy a magatartások értékelése során vizsgálni kell azok súlyát, ismétlődését, tudatosságát, valamint a magyar állampolgárság felfüggesztésének szükségességét és arányosságát is. Az így meghatározott értékelés alkalmazása során továbbá szükséges vizsgálni az érintett egyéni és családi kapcsolatait, illetve a korábbi cselekményekkel összefüggő esetleges időmúlást, valamint az érintett élethelyzetét.

A magyar állampolgárság megszerzésének a módja nem releváns, bármely jogcímen is álljon fenn a magyar állampolgárság, a felfüggesztés kimondható. Azon magyar állampolgár, akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették, a felfüggesztés meghatározott idejére elveszíti magyar állampolgárságát. A felfüggesztés legfeljebb 10 évre rendelhető el, amelynek megállapítása során a 9/B. §-ban meghatározott értékelési szempontokat kell figyelembe venni.

A módosítás példálózó jellegű felsorolást tartalmaz a Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelentő magatartások tekintetében, ilyen lehet különösen:

– harmadik állam hadseregében vagy annak közszolgálatában történő szolgálat, kivéve, ha a szolgálat nem önkéntes, a szolgálat Magyarországgal szövetséges államban történik, vagy a szolgálat jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére,

– idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenység végzése,

– olyan szervezettel kapcsolat fenntartása, vagy annak tagjává válás, amely a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül,

– jogerősen történő elítélés olyan bűncselekmény miatt, amely a Büntető Törvénykönyv szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet – különösen népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés, terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása miatt –, és az ítélet, valamint a bűncselekmény jellege alapján továbbra is fennáll a közrendi, köz- vagy nemzetbiztonsági veszély.

A magyar állampolgárság felfüggesztéséről a Kormány rendeletében kijelölt miniszter dönt. A harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár e döntéssel szemben 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be a Kúriához.

A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot az érintettel közölni kell, továbbá azt a Hivatalos Értesítőben is közhírré kell tenni.

Az eljárás megszüntethető, ha a felfüggesztés okai nem állnak fenn vagy a rendelkezésre álló adatok alapján annak feltételei nem bizonyítottak.

A miniszter határozata elleni jogorvoslat esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell. Az érintettet védő, garanciális rendelkezésként meghatározásra kerül, hogy amennyiben a miniszter a döntését minősített adatra alapozta, úgy a jogorvoslati eljárásban az ügyészség perbelépése kötelező.

Akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették, és a kijelölt miniszter előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt, magyar állampolgársága visszaállítható. A visszaállításról hozott döntés során kizárólag a közrendi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági veszély fennállásának hiányát kell mérlegelni, illetve a jogorvoslat tekintetében a 9/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell ezen eljárás során is.

Az állampolgárság visszaállásával kapcsolatos eljárásban az érintett az esetleges hontalanná válásáról a kijelölt minisztert tájékoztathatja, aki határozatában dönt a visszaállásról. E döntés ellen szintén jogorvoslat áll rendelkezésre, amelyet a Kúria bírál el.

A magyar állampolgárság visszaáll a határozott idő lejártával, vagy ha az érintett hontalanná válik.

Ezek a rendelkezések a magyar állampolgárság felfüggesztését követő kiutasításra vonatkozó különleges eljárási szabályokat állapítják meg, illetve a kiutasítás különös szabályait tartalmazzák. Ha a felfüggesztéssel érintett személyt kiutasítják, és önként nem hagyja el Magyarország területét, vagy oda jogellenesen visszatér, a felfüggesztéssel érintett személyt az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani, idegenrendészeti őrizetét el kell rendelni, és a kitoloncolást 72 órán belül végre kell hajtani.

Az előállított személyt nyilatkoztatni kell, hogy Magyarország területét melyik közúti vagy légiforgalmi határátkelőhelyen kívánja elhagyni, és az előállított személyt az általa megjelölt határátkelőhelyen az idegenrendészeti őrizet időtartama alatt Magyarország területéről ki kell léptetni. Ha az előállított személy nem tesz nyilatkozatot, vagy a kitoloncolás végrehajtásában nem működik közre, őt az idegenrendészeti őrizet végrehajtásának helyéhez legközelebbi közúti vagy légiforgalmi határátkelőhelyre kell szállítani, és ott Magyarország területéről ki kell léptetni.

Hatályba léptető rendelkezés.

Utalás a releváns törvényi rendelkezés sarkalatosságára.