2025. évi LXVI. törvény
2025. évi LXVI. törvény
az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról1
[1] Az állatok teremtett világunk részét képezik, így a jogalkotó számára kiemelkedően fontos a védelmük. Ehhez hozzátartozik egy sajátos szemléletmód kialakítása, továbbá az állatvédelmi intézkedések népszerűsítése is. Az állatok védelme valamennyi ember közös felelőssége, ezért a jogalkotónak is feladata az állatok védelmét a társadalom minél szélesebb körében elősegíteni és megteremteni.
[2] A hazai és a nemzetközi jogalkotásban is megjelenik azon törekvés, hogy az állatokkal összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel szemben szigorúbban lépjen fel a jogalkotó, valamint reagáljon az újfajta, az állatok érdekét veszélyeztető káros gyakorlatokra. A sajátos szemléletmód kialakításához és ahhoz, hogy az állatvédelmi szabályok feltétel nélkül érvényesülhessenek, arra van szükség, hogy a jogszabályok az állatok érdekeit szem előtt tartó, valamint a velük kapcsolatban elkövetett bűncselekmények következményeit szigorító rendelkezéseket is tartalmazzanak. Fontos továbbá elősegíteni, hogy az állam tulajdonába került állatok minél gyorsabban megfelelő elhelyezésben részesülhessenek, amennyiben előző tartási helyük, vagy a velük való bánásmód nem volt megfelelő. Az állatvédelem megteremtésével összhangban áll azon követelmény is, hogy csak olyan állattal lehessen kereskedni, mely elérte az egyéb jogszabályokban meghatározott szükséges életkort.
[3] Az állatok érző lényként való elismerése nem csupán etikai, hanem jogpolitikai szempontból is megköveteli a velük szembeni bánásmód új alapokra helyezését. Az állatvédelmi szabályozás jogpolitikai súlyát tovább növeli, hogy a kutatási adatok szerint a magyar háztartások többsége valamilyen formában állattartó, így a társadalom jelentős hányadát közvetlenül érinti az állatok védelmének biztosítása. Az állatvédelem szempontjainak jogi megerősítése nemcsak az állatok érdekében történik, hanem a felelős, együttérző és fenntartható társadalom kiépítését is szolgálja.
[4] Az állatok védelme megkívánja, hogy ne lehessen őket társadalmi érzékenyítés céljából kihasználni, illetve nem megfelelő körülmények között tartani. Az állattartásnak minden körülmények között egy megfontolt, felelős döntésnek kell lennie, ami nem alapulhat például egy nyereményjátékot követő vállaláson. Az állattartásról való tudatos döntéshozatal elősegítése a felelős társadalom kialakításának egyik alappillére, amely megköveteli a jogalkotótól az állatokkal való bánásmód normatív kereteinek szabályozását.
[5] Az Országgyűlés a fenti célokat szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
1. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § Élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni tilos.”
2. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha
a) a jogszerű állattartási feltételek biztosítása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy már előre eredménytelennek mutatkozik, és
b) az állat védelme vagy végleges elhelyezése szempontjából előnyösebb
az állatvédelmi hatóság az állatot a (2) bekezdés szerint elkobozza.”
3. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
(rendeletben állapítsa meg.)
4. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (7) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „bírság és a kötelezettség teljesítésének igazolásáig állattartástól való eltiltás” szöveg lép.
5. § Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja.
2. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
6. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) gyermekkorú személy vagy
b) élő állat
társaságában koldul, szabálysértést követ el.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege százezer forint. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint.”
7. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontjában” szöveg lép.
3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
8. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást)
(követik el.)
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást)
(követik el.)
(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást)
(követik el.)
9. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 244. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés
244/A. § (1) Aki a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól elválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kereskedelmi mennyiség az öt vagy azt meghaladó számú kölyök.”
10. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdés e) pontjában a „belül” szövegrész helyébe a „belül, vagy” szöveg lép.
11. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész.
4. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
12. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 319. §-a a következő (10)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A bíróság, valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti az élőlény tulajdonának ingyenes átruházását, ha a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállnak és
a) feltehető, hogy az élőlény értékesítése azért nem vezetne eredményre, mert az élőlénynek nincs pénzben kifejezhető értéke, vagy
b) az élőlény értékesítése eredménytelen volt.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott tulajdonátruházás elrendelése előtt legalább nyolcnapos, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével fel kell hívni az élőlény tulajdonosát, valamint – ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be – a megalapozott igényt bejelentő személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett személy), hogy írásban nyilatkozzon, a tulajdonjog ingyenes átruházása helyett vállalja-e az élőlény tárolási, gondozási és kezelési költségeinek a megelőlegezését. A felhívásban meg kell jelölni az élőlény tárolási, gondozási és kezelési költségeinek pontos havi összegét. Amennyiben a megkeresett személy a felhívásra nem nyilatkozik, vagy a költségek előlegezését nem vállalja, az ingyenes tulajdonátruházás haladéktalanul elrendelhető.
(12) Amennyiben a megkeresett személy, több megkeresett személy esetén bármelyik személy a kitűzött határidőn belül írásban vállalja a költségek megelőlegezését, és az aktuális naptári hónapra vonatkozó havi költséget az élőlény tárolásáért, gondozásáért és kezeléséért felelős szervnek megelőlegezi, úgy a (10) bekezdésben meghatározott ingyenes tulajdonátruházás elrendelésének nincs helye.
(13) Egy hónapot meghaladó lefoglalás esetén a (10) bekezdésben meghatározott ingyenes tulajdonátruházás mindaddig nem rendelhető el, amíg a megkezdett naptári hónap ötödik napjáig az aktuális naptári hónapra vonatkozó havi költség megelőlegezésre kerül. Az élőlény tárolásáért, gondozásáért és kezeléséért felelős szerv részére megelőlegezett költség bűnügyi költség.”
5. Záró rendelkezések
13. § Ez a törvény a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 20.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás