2025. évi LXVI. törvény indokolás

Az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló javaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy az állatok védelme és jóllétük biztosítása céljából olyan szabályozást hozzon létre, ami az egyes egyedek védelmén túl iránymutatásként szolgál az állatokkal való helyes bánásmódhoz és az állatok felé irányuló empatikus magatartáshoz.

A Javaslat figyelemmel az elmúlt időszakban napvilágot látott megrázó esetekre, szigorúbban rendeli büntetni, ha az állatkínzást ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során követik el, továbbá sui generis bűncselekménnyé nyilvánítja a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélést. Szintén a gyakorlatban megjelenő jelenségre reagálva a Javaslat tiltja az élő állattal való koldulást, valamint az élő állatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását is. A Javaslat elő kívánja segíteni a bántalmazott állatok sorsának mihamarabbi rendezését annak érdekében, hogy a megmenekült állatok minél előbb biztonságos környezetbe kerüljenek. Felismerve és tudatában annak, hogy az állatvédelem területén a megelőzés és ismeretterjesztés kiemelten fontos szerepet tölt be, a Javaslat jogalkotási kötelezettséget ír elő az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályainak megalkotására.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az élő állatok nyereményként való kisorsolását, bár szigorú feltételekkel, de ez idáig lehetővé tette a jogi szabályozás. Ez azonban szemben áll azon állatvédelmi törekvésekkel, hogy ne lehessen az állatokat élettelen tárgyként kezelni és nyereményjáték keretében „elnyerni”. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen módon, nyereményjáték útján állattartóvá válók az esetek nagy részében nincsenek sem anyagilag, sem tudás szempontjából felkészülve arra, hogy élő állatok gazdái legyenek, így indokolt a teljes tilalom bevezetése.

Az állat ideiglenes kiemelése akkor rendelhető el, ha a bánásmód, a tartási körülmények az ember vagy az állat életét súlyosan veszélyeztetik. A súlyos esetekben nem életszerű az ideiglenes elszállítás. Ezért szükséges megteremteni, hogy a hatóság mérlegelhesse az azonnali elkobzás lehetőségét.

Az állatvédelmi törvény az állatvédelmi bírság alkalmazása helyett vagy mellett lehetővé teszi a jogsértő személy állatok gondozásával, valamint a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (a továbbiakban: állatvédelmi képzésen) való részvételre kötelezését. Az állatvédelmi törvényben azonban hiányzik az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályozása. Ennek feloldása céljából szükséges a felhatalmazó rendelkezés megalkotása.

Szükséges biztosítani, hogy az állatvédelmi hatóság által előírt, az állatok védelmét szolgáló kötelezések elmulasztása ne legyen bírság megfizetésével kiváltható, hanem ezek elmulasztása esetén a bírság kiszabása mellett az állattartástól való eltiltás is alkalmazhatóvá váljon.

Az élő állatok nyereményjáték díjaként való elnyerésének tilalmával egyidejűleg kivezetésre került az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés, így az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja hatályát veszti.

A Javaslat értelmében – a kettős szankcionálás tilalmának alkotmányos elvét szem előtt tartva – az állattal való koldulásnak nem tényállási eleme az állattartási szabályok megsértése, hanem önmagában az állat társaságában történő koldulás már megvalósítja a szabálysértést. Az esetlegesen társuló állatvédelmi szabályszegésekkel szembeni fellépés az állatvédelmi hatóság feladata a közigazgatási jog alapján. Így a szabálysértési jog a közigazgatási jogszabályoktól függetlenül pönalizálja az állattal való koldulást.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy az állatokkal való koldulás esetén a pénzbírság mértéke – az arányosság elvét szem előtt tartva – ne érje el a gyermekkorú személy társaságában való koldulás esetén kiszabható mértéket, mely minimum százezer forintban került meghatározásra. A törvényjavaslat alapján az állatokkal való koldulás esetén kiszabható pénzbírság legnagyobb összege ezáltal ötvenezer forint.

Nagy visszhangot kaptak azok az esetek, amelyeknél az állatkínzást ebrendészeti telepen vagy állatmenhelyen, ezen létesítmények működtetése során követték el. Ezeknek a létesítményeknek maradéktalanul meg kellene felelnie az állatvédelmi és állatjólléti elvárásoknak. A létesítmények üzemeltetésében résztvevő személyeknek/gondozóknak fokozott felelősségük van, továbbá a társadalom bizalmát élvezik, ami indokolja, hogy állatkínzás elkövetése esetén szigorúbb büntetésre számítsanak. Még fokozottabb a felelőssége az üzemeltetésben résztvevőknek, ha az állatkínzás az ilyen intézményekben jelentős számú állat szenvedését okozza. A minősített esetben a „működtetése során” fordulat azt kívánja jelezni, hogy egyrészt nem önmagában az ebrendészeti telep vagy állatmenhely helyszínén történő elkövetésre tekintettel valósulhatnak meg a minősített esetek, azaz önmagában az ebrendészeti telepen vagy állatmenhelyen történő elkövetés, ha azt annak a működtetésben részt nem vevő személy követi el nem valósít meg minősített estet. Másrészt az ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetésében részt vevő személyek cselekménye is akkor valósít meg minősített esetet, ha azt e feladatukkal, munkájukkal kapcsolatban követik el, nem pedig attól függetlenül. A minősített eset megállapítására tehát lényegében akkor kerülhet sor, ha az intézmény működtetése olyan, hogy az adott körülmények az állatok indokolatlan szenvedését okozzák.

Manapság egyre gyakoribb, hogy állatszaporító telepek a kutyakölyköket 4 hetes korukban leválasztják az anyjukról, és különböző hamis, hamisított állatorvosi papírokkal nagy számban kiviszik az országból. Az ilyen kölyköket a 8–10 hetes legálisan leválasztott kölykökhöz képest többszörös áron adják el. Az új tényállás e jelenség ellen kíván fellépni, azzal, hogy ezt a tevékenységet, amelyet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (15) bekezdésének a megszegésével követnek el, sui generis bűncselekménnyé nyilvánítja.

A módosítás célja a bűnjelként lefoglalt állatok hosszú távú érdekeinek biztosítása érdekében a szabályozás továbbfejlesztése. A 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítást követően ismételten felmerült annak szükségessége, hogy a bűnjelkezelés során a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapjon az érintett állatok jólléte és megfelelő, tartós elhelyezése.

A jelen módosítások legfőbb célja annak elősegítése, hogy a lefoglalt állatok tartós és szükségleteiknek megfelelő elhelyezése a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen, elkerülve ezzel az indokolatlanul hosszú ideig tartó bizonytalan állapotot. Ennek érdekében az új rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állatok tulajdonjogát – az érintett tulajdonos és más, az állatra igényt formáló személy akarata ellenére is – ingyenesen átruházhassák abban az esetben, ha azok értékesítése nem lehetséges.

A szabályozás ugyanakkor az érintett tulajdonos és más igénylő személy jogait védő garanciális elemeket is tartalmaz. A tulajdonosnak és más érdekelt személyeknek lehetőségük van arra, hogy vállalják az állatok gondozási, tárolási és kezelési költségeit, amivel megakadályozhatják az ingyenes tulajdonátruházást. Az előírt nyilatkozattételi és előlegezési határidők biztosítják, hogy az eljárás átlátható és méltányos legyen, miközben elősegítik, hogy az állatok megfelelő ellátásban részesüljenek mindaddig, amíg a tulajdoni helyzetük véglegesen rendeződik.

E módosítások tehát az állatok védelmét és jóllétét szolgálják azáltal, hogy biztosítják számukra a lehető leggyorsabb és legmegfelelőbb elhelyezést, ugyanakkor lehetőséget adnak az érintetteknek, hogy érdekeiket érvényesítsék a jogszabály által biztosított keretek között.

A törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezése.