2025. évi LXVII. törvény

Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról¹

2025.06.24.

[1] A törvény célja a jogi versenyképesség hazai előmozdítása érdekében a szükségtelen vagy túlszabályozott jogszabályok deregulációja útján megteremteni a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangját.

[2] A törvénnyel a hazai versenyképességet meghatározó számos területen kerül sor a jogi szabályozás deregulációjára. A szolgáltató állam, a szolgáltató ügyintézés iránti igényekhez igazodva a törvénnyel felülvizsgálatra és egyszerűsítésre kerülnek a közlekedési, valamint az egészségügyi ágazatot érintő szabályozások, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogszabályok, fogyasztóvédelmi és koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer működését szolgáló jogszabályok, annak érdekében, hogy a jogi túlszabályozás csökkentése révén egyre kevesebb adminisztráció háruljon mind az állampolgárokra, a vállalkozásokra, mind pedig a hatóságokra.

[3] A törvény a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés terén olyan jogi környezet kialakítására törekszik, amely feloldja a merev szabályozás okozta lassú eljárások rendszerét, és elsősorban az állampolgárok, ügyfelek érdekét tartja szem előtt.

[4] Az egészségügyi ágazatot érintő hatósági eljárások területén is indokolt, hogy az elavult szabályokat új és versenyképes rendelkezések váltsák fel, amelyek biztosítják az egyes egészségügyi engedélyezési eljárások egyszerűsítését, az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentését.

[5] Kiemelt cél a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása, amely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával szükséges elérni. Kiemelt figyelmet igényel az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, annak fejlesztése, különös figyelemmel a digitalizációban rejlő lehetőségekre.

[6] Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér a hazai egészségügyi ellátórendszer meghatározó kiszolgáló alaprendszere, amelynek szolgáltatásait ma már gyakorlatilag valamennyi hazai egészségügyi szolgáltató használja. A folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségeknek köszönhetően a rendszer egyúttal a nemzeti adatvagyon jelentős elemének és adatforrásának tekinthető, amelynek hasznosítása alapvető nemzeti érdek.

[7] Az elmúlt időszakban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működését érintően számos fejlesztési feladat merült fel. A folyamatban lévő, egészségügyi modernizálást célzó informatikai fejlesztések a teljes egészségügyi ágazat minden szintjén tartalmaznak beavatkozási pontokat, fejlesztéseket, eredménytermékeket, amelyekkel az egyes ágazati szereplők modern, hatékony informatikai fejlesztéseket kapnak a kezükbe, ennek jogi megtámogatására kerül sor jelen törvény keretei között.

[8] A betegbiztonság szem előtt tartásával szükséges lehetővé tenni, hogy – elsősorban a krónikus betegek kényelme érdekében – bizonyos esetekben gyógyszerész vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló is írhasson fel társadalombiztosítási támogatással gyógyszert.

[9] Az Országgyűlés elkötelezett a gyermekek védelme, a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítésében, veszélyeztetettségük megelőzésében és megszüntetésében. Ezen célok mentén bővül a gyámhatóság feladat- és hatásköre; a gyermek születését megelőző, új gyámhatósági eljárás eredményként a veszélyeztetett újszülött gyermek sorsa rövidebb időn belül rendeződni tud.

[10] A hazai piacon a mezőgazdasági termények különböző módszerrel történő vizsgálata következtében a gazdálkodók sok esetben kiszolgáltatott helyzetbe, versenyhátrányba kerülnek az értékesítés során. A törvény oly módon rendezi a vizsgálati módszerek különbözőségéből adódó piaci bizonytalanságot, valamint a gazdálkodók versenyképességét, hogy a termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék vonatkozásában létrejött szerződések kötelező elemeit olyan előírásokkal kell kiegészíteni, amelyek biztosítják a minőség egységes meghatározásának módját, ezáltal átláthatóvá teszik a szerződő felek közötti viszonyokat a minőséggel kapcsolatos viták rendezése során.

[11] A törvény a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények kisebb terjedelmű módosítása által biztosítja a pénzügyi piacok fejlődését, a pénzügyi szektor megbízhatóságát és átláthatóságának növelését.

[12] A törvény elősegíti továbbá a tulajdonhoz, a vállalkozás és a gazdasági verseny szabadságához való jog érvényesülését, valamint a Magyarország területén fekvő ingatlanok forgalmának biztonságát.

[13] Az Országgyűlés elkötelezett a magyar állampolgárok anyagi biztonságának és egészségének garantálása iránt, erre figyelemmel a törvény keretében a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása kiemelt figyelmet élvez. A fogyasztóvédelmi jellegű intézkedések a családok és a kiszolgáltatott fogyasztók, különösen a gyermekek testi épségének és egészségének fokozottabb védelme iránti hatékony és eredményes fellépés biztosítását szolgálják. A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése olyan törekvés, amelyet a fogyasztók érdekvédelmi szervezetei a piaci szereplőkkel egyetértésben képviselnek, és amely végső soron a fogyasztók érdekeit éppúgy szolgálja, mint a vállalkozások hatékony működését. A fogyasztói igények érvényesítése terén különleges elemként van jelen a békés vitarendezést szolgáló békéltető testületek működése, amely a tapasztalatok szerint gyors és hatékony eszközt nyújt a fogyasztói jogviták rendezésére. A békéltető testületek eljárásának szélesebb körben való elérhetővé tétele a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségének hatékonyságát növeli.

[14] 2023. július 1. napjától új koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer működik az országban, annak érdekében, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. A rendszer bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatainak értékelését követően az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához tartozó kapcsolattartás, és a közfeladat ellátás egyszerűsítését is szolgálja a törvény.

[15] A környezet védelmének alapvető fontosságára tekintettel a törvény a környezetkárosító tevékenységek csökkentése, valamint a fenntartható környezethasználat és a felelős jogalkalmazói magatartás előmozdítása érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki a másra át nem hárítható környezeti kármentesítési feladatok állami szerepvállalás formájában történő végrehajtására, amivel egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a környezeti kármentesítési hatósági eljárások.

[16] A törvény központi elemét képezi a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete, valamint egy átlátható, egységes és stabil tartós külszolgálati rendszer megteremtése.

[17] A fenti célok mentén a jogi versenyképesség hazai előmozdítása, országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott)

„c) engedélyezési eljárásokban az ügyfélkör feltárásához az építtető és a megbízásából eljáró tervező jogosult a teljes hatásterület vonatkozásában a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv igénylésére,”

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„y) a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára és idejére vonatkozó adatok kivételével az egészségügyi szolgáltató az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő polgár azonosításához és törvényben meghatározott feladatai ellátásához;”

3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„g) digitális taneszköz: minden tanulást segítő elektronikus eszköz, különösen a hordozható számítógép, asztali számítógép és annak tartozékai, monitor, nyomtató/másoló, szkenner, ide nem értve a mobiltelefont;”

4. § Az Öpt. 40/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve

aa) közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad, vagy

ab) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt személyazonosság igazoló ellenőrzés feltételeinek megfelelő, biztonságos azonosítást követően a pénztár által üzemeltetett elektronikus felületen vagy a pénztár honlapján erre felhatalmazást ad,

b) törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

(2a) A pénztártag a tagsági jogviszony fennállásának időtartamára általános felmentést adhat a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól a pénztártag vagy a pénztártag kedvezményezettje részére nyújtott pénztári szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségpénztári szolgáltatónak a szolgáltatások igénybevételéhez, valamint a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokkal összefüggésben a szolgáltatásszervezőnek, illetve a biztosítónak átadott, a szolgáltatások lebonyolításához, illetve a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítási kifizetésekhez szükséges adatok tekintetében.”

5. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

„g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, amellyel a köznevelésről szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján más tagállamban fennálló, családi ellátásra való jogosultságot is – személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, digitális taneszköz, ruházat árának, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj, valamint digitális taneszköz árának megtérítése biztosítható azzal, hogy a beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;”

6. § Az Öpt. 50/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 50/B. § (1) bekezdés g), i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás az év bármely időpontjában kiállított és teljesített számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg. A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően igazolnia kell a pénztár részére, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint védendő fogyasztónak minősül.”

7. § Hatályát veszti az Öpt.

a) 2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontjában és 51/B. § (1) bekezdés l) pontjában az „az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett,” szövegrész,

b) 50. § (2) bekezdése,

c) 51. § (8) bekezdésében az „a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180 napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint” szövegrész.

4. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

8. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 8/A. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés

a) behajtása során a követelés részleges elengedésére kerül sor és ezáltal a követelés összegének teljes megtérülése nem várható, vagy

b) értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét,

és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett.”

9. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hpt. 172–176. §-a és az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.”

5. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

10. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 34. § (4) bekezdésében az „összegét kötelesek” szövegrész helyébe az „összegét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – kötelesek” szöveg,

b) 138. § (1) bekezdésében az „ideértve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,

c) 138. § (1) bekezdésében a „díjának a megfizetését” szövegrészek helyébe a „díjának a végrehajtói letéti számlára történő megfizetését” szöveg,

d) 138. § (4) bekezdésében a „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)–f) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „a telki szolgalmi és közérdekű használati” szöveg,

e) 138/A. § (1) bekezdésében az „A végrehajtási” szövegrész helyébe az „A gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben és azokban az ügyekben, amelyekben a költségek állam általi előlegezésének van helye, a végrehajtási” szöveg,

f) 138/A. § (1) bekezdésében a „költségét nem” szövegrész helyébe a „költségét a végrehajtó részére nem” szöveg

lép.

6. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

11. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódó kármentesítési feladatokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el, az érintett ingatlan tulajdonviszonyaitól függetlenül.”

12. § A Kvt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében igazgatási szolgáltatási díjat nem fizet:

a) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv;

b) a vízügyi igazgatási szerv;

c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 41. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységével összefüggésben;

d) a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatkörébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelő szervezet kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti, a környezeti kármentesítési feladatok irányításért és lebonyolításért felelős szerv.”

13. § A Kvt. 110. § (6a) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

14. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez csatlakozott egészségügyi szolgáltató az (1)–(5) bekezdés szerinti szolgáltatást az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján éri el.”

8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:)

„j) a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítása.”

16. § A Gyvt. HARMADIK RÉSZE a következő IX. Fejezettel egészül ki:

„IX. Fejezet

A SZÜLETENDŐ GYERMEK HAZA NEM ADHATÓSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

70. § (1) Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat a gyermekjóléti alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – hivatalból vizsgálja, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését, dönt a születendő gyermek haza nem adhatóságáról, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.”

17. § A Gyvt. a következő 188/G. §-sal egészül ki:

„188/G. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 21/A. § (9) és (10) bekezdését 2026. július 1-jétől kell alkalmazni.”

9. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

18. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni:]

„g) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében, orvostudományi kutatás hatékonysága és eredményes elvégzése érdekében, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 26/A. § (1) bekezdése szerinti, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosság keretében történő engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében,”

19. § Az Eüak. 19. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egészségügyi ellátóhálózat szereplője, az EESZT működtetője, valamint az egészségbiztosítási szerv – a miniszter Eütv. 150. § (1) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, az adatvezérelt egészségpolitikai döntéshozatal, a betegbiztonság és prevenció fejlesztése, valamint a betegutak optimalizálása és a terápiás eredmények javítása érdekében – a miniszter által meghatározott, az ellátóhálózat, az EESZT működtetője, valamint az egészségbiztosítási szerv által kezelt egészségügyi adatokat a miniszter által meghatározott paraméterek szerint anonimizálja és a miniszter részére átadja.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a miniszter által meghatározott paraméterek okán az adatok anonimizálása nem megoldható, az adatokat álnevesítve kell átadni azzal, hogy az álnevesített adatok tekintetében a helyreállítási kulcshoz a miniszter számára hozzáférés nem adható.

(5) A (3) bekezdés szerinti adatok anonimizálásának – a (4) bekezdés szerinti esetben álnevesítésének – és átadásának költségei viselésének tekintetében az adatkezelő és a miniszter megállapodást köt.”

20. § Az Eüak. 20. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egészségügyi ellátóhálózat szereplője, az EESZT működtetője a Központi Statisztikai Hivatal részére hivatalos statisztikai tevékenysége ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, az ellátóhálózat, az EESZT működtetője által kezelt egészségügyi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott paraméterek szerint álnevesíti és átadja.

(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott paraméterek okán vagy más okból az adatok egyéb adatkezelő, vagy a Központi Statisztikai Hivatal saját kezelésében lévő adatbázisokkal való összekapcsolása indokolt, az adatátadást a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény (a továbbiakban: Nahtv.) szerinti adat-összekapcsolási szolgáltatás szabályai szerint kell végrehajtani.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti adatátadás, adatok álnevesítése, adat-összekapcsolás – ideértve a kulcsszolgáltató tevékenységét – térítésmentes.

(10) A (7) és (8) bekezdés szerinti adatátadás feltételeiről a Központi Statisztikai Hivatal és az egészségügyi ellátóhálózat szereplője, illetve az EESZT működtetője a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény szerint megállapodást köt.”

21. § Az Eüak. 35/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az EESZT szolgáltatásai az (1) és (2) bekezdés alapján csatlakozott adatkezelő (a továbbiakban: csatlakozott adatkezelő) informatikai rendszerén keresztül vehetők igénybe. A működtető közvetlen hozzáférési felületet biztosíthat, amelyen az EESZT egyes szolgáltatásai elérhetőek.”

22. § Az Eüak. 35/O. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az EESZT működtetője – az EESZT üzemeltetője honlapján közzétett szolgáltatási körben – közfinanszírozott egészségügyi ellátásokhoz informatikai megoldásra épülő orvosi és gyógyszerészi döntéstámogatási rendszert biztosíthat.

(8) A (7) bekezdés szerinti döntéstámogatást az EESZT működtetője a megkereső egészségügyi szolgáltató által a döntéstámogatási rendszerbe beküldött, a beteg egészségügyi adatai alapján biztosítja. A döntéstámogatás során – az egészségügyi diagnózist támogató javaslat teljes körű felállítása érdekében – az EESZT működtetője a betegnek egyéb, az EESZT-ben tárolt és a döntéstámogatáshoz szükséges adatait is felhasználhatja azzal, hogy a felhasználás kizárólag automatikusan, emberi közbeavatkozás nélkül valósulhat meg.

(9) Az EESZT működtetője a beteg (8) bekezdés szerinti adatait és a döntéstámogatási javaslatban foglalt adatokat a döntéstámogatási javaslatnak a megkereső egészségügyi szolgáltató részére történő továbbításáig kezeli.

(10) Az EESZT működtetője kizárólag olyan döntéstámogatási rendszert biztosít, amely

a) garantálja a kezelt adatok, információk és a rendszer által nyújtott vagy azon keresztül elérhető szolgáltatások bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását, valamint a rendszer elemeinek sértetlenségét és rendelkezésre állását, és

b) összhangban áll a kiberbiztonsági követelményekkel.”

23. § Az Eüak. a következő III/D. Fejezettel egészül ki:

„III/D. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATVAGYON-HASZNOSÍTÁS

35/W. § (1) A nemzeti adatvagyonnak az egészségügyi ellátóhálózat, az EESZT és az egészségbiztosítási szerv által kezelt adatainak a Nahtv. szerinti további felhasználása (a továbbiakban: egészségügyi adatvagyon-hasznosítás) során a Nahtv.-ben és végrehajtási rendeletében, valamint az e fejezetben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során az Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület feladata a különféle ágazati és piaci érdekek felmérése, az egészségügyi adatvagyon-hasznosítással kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, és szakmai tanácsadás az ágazati illetékes szerv felé. Az Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület tagjait és feladatainak részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás iránti igényt a Nahtv. szerinti ágazati illetékes szerv (a továbbiakban: ágazati illetékes szerv) bírálja el. Az ágazati illetékes szerv feladatait, az igény benyújtásának és elbírálásának részletszabályait a Kormány rendelete határozza meg.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az ágazati illetékes szerv ellátja az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2034/2847 rendelet módosításáról szóló, 2025. február 11-i, 2025/327 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti digitális egészségügyi hatóság, az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szerv és az egészségügyi adatok másodlagos felhasználását szolgáló nemzeti kapcsolattartó pont szerinti feladatokat. Az ágazati illetékes szerv ezen feladataihoz kapcsolódó részletszabályokat a Kormány rendelete határozza meg.

(5) Az EESZT működtetője közreműködik az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során az EESZT-ben tárolt adatoknak a további felhasználás jogosultja számára – az ágazati illetékes szerv által megadott paraméterek szerint – történő összegyűjtésében, anonimizálásában, álnevesítésében.

(6) Az EESZT működtetője a 35/X. § (2) bekezdése szerinti biztonságos feldolgozási környezetre és kapcsolt szolgáltatásokra vonatkozóan a Kormány rendeletében meghatározott egyes

a) feltételek kialakítását,

b) informatikai feladatokat

– ideértve az a) és b) pontokhoz kapcsolódó beruházási feladatokat is – hirdetménnyel induló, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint lefolytatott eljárás alapján az eljárás nyertesével (a továbbiakban: működtetésben közreműködő) a Kbt. szerint megkötött szerződés útján is biztosíthatja.

(7) Az állam nevében a Kbt. szerinti eljárás lefolytatására, az eljárás nyertesével a Kbt. szerinti szerződés megkötésére, valamint e szerződés módosítására és megszüntetésére az egyes beszerzési eljárások tekintetében a Kormány rendeletében kijelölt miniszter jogosult.

(8) A (6) bekezdés szerinti szerződésben előírható, hogy ha a Kbt. szerinti szerződés megkötését követően e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozása következtében a Kbt. szerinti szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a működtetésben közreműködő számára gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoz vagy okozna, és e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozásának lehetősége a Kbt. szerinti szerződés megkötésének időpontjában a Kbt. szerinti eljárás nyertese számára nem volt előrelátható, a működtetésben közreműködő választása szerint

a) a Kbt. szerinti szerződést legalább három hónapos felmondási idő mellett felmondhatja,

b) a Kbt. szerinti szerződés bírósági módosítása útján a (6) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásáért fizetendő díj arányos csökkentését kérheti, vagy

c) az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában ágazati szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott, az egészségügyi adatvagyon-hasznosításra vonatkozó olyan jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, amely a 35/X. § (2) bekezdése szerinti biztonságos feldolgozási környezet működtetése feltételeit meghatározza.

(10) A működtetésben közreműködő feladatainak részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

35/X. § (1) Az ágazati illetékes szerv az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás céljából kérelemre – ha a (2) bekezdés szerinti biztonságos feldolgozási környezet rendelkezésre áll – hozzáférést engedélyezhet az EESZT-ben tárolt adatokhoz a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás esetén a szükséges adatelemzés kizárólag biztonságos feldolgozási környezetben valósítható meg. A biztonságos feldolgozási környezet

a) a hozzáférést a vonatkozó engedélyben felsorolt, felhatalmazott természetes személyekre korlátozza,

b) a legkorszerűbb technikai és szervezési intézkedésekkel minimalizálja a biztonságos feldolgozási környezetben tárolt elektronikus egészségügyi adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának kockázatát,

c) a biztonságos feldolgozási környezetben tárolt elektronikus egészségügyi adatok bevitelét és az elektronikus egészségügyi adatok megtekintését, módosítását vagy törlését korlátozott számú, arra jogosult azonosítható személyre korlátozza,

d) biztosítja, hogy az egészségügyi adatok felhasználói csak az engedélyben szereplő egészségügyi adatokhoz férjenek hozzá, kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítók és bizalmas hozzáférési módok segítségével,

e) naplózza a biztonságos feldolgozási környezethez való hozzáférést és a biztonságos feldolgozási környezetben végzett tevékenységeket, amely bejegyzéseket egy évig őriz meg.

(3) A biztonságos feldolgozási környezetben az EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférés kizárólag anonimizált adatokhoz és annak engedélyezhető, aki

a) biztosítja, hogy az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során megismert adatok kizárólag a kérelemben megjelölt adatvagyon-hasznosítási célra kerülnek felhasználásra,

b) garantálja, hogy az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás kizárólag anonimizált adatokkal történik,

c) megfelelő biztosítékokat nyújt az adatoknak az engedélyben meghatározottól eltérő célra és körben történő felhasználásának megakadályozására, valamint a természetes személyek jogai és érdekei védelme érdekében,

d) az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot folytat le.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás álnevesített adatokkal is történhet, ha

a) az adatvagyon-hasznosítás célja más módon nem vagy csak aránytalan időveszteséggel és költséggel érhető el,

b) az adatvagyon-hasznosító garantálja, hogy úgy jár el, hogy az álnevesített adatok a személy azonosítására alkalmatlanok legyenek és biztosítja, hogy az álnevesített adatot a biztonságos feldolgozási környezeten kívül nem kezeli.

(5) Egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során az ágazati illetékes szerv az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás iránti igényt elutasítja, ha alaposan vélelmezhető, hogy

a) az engedélykérő olyan technológiát használ, amely alapján – akár a korábban kapott, hozzáférést engedélyezett adatokkal – a személytelenített adatokból személyes adatokra tud következtetést levonni,

b) az engedélykérő a részére hozzáférhetővé tett adatokból olyan következtetést tud levonni, amely miatt a teljesítés Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti körülmények fennállása vizsgálata érdekében az ágazati illetékes szerv a Kormány rendeletében meghatározott szerv véleményét kikéri.”

24. § Az Eüak. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel megállapított 20. § (7)–(10) bekezdésében és III/D. Fejezetében foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott időponttól kell alkalmazni.”

25. § (1) Az Eüak. 38. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az EESZT csatlakozáshoz használt informatikai rendszerek műszaki bevizsgálására és engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

(2) Az Eüak. 38. §-a a következő (3d)–(3f) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során eljáró, az adatkormányzási rendelet szerinti ágazati illetékes szerv feladatait,

b) az egészségügyi adatvagyon-hasznosításra irányuló kérelem benyújtásának és elbírálásának részletszabályait,

c) a működtetésben közreműködő részére átadható feladatokat és a feladatai részletes szabályait,

d) a 35/W. § (7) bekezdése szerinti miniszter kijelölését,

e) az Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület tagjait és feladatainak részletszabályait

rendeletben határozza meg.

(3e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet szerinti

a) digitális egészségügyi hatóságot,

b) digitális egészségügyért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot,

c) egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szervet,

d) elektronikus egészségügyi adatok másodlagos felhasználását szolgáló nemzeti kapcsolattartó pontot

rendeletben jelölje ki.

(3f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 37/A. § szerinti rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontját rendeletben határozza meg.”

26. § Az Eüak.

a) 4. § (2) bekezdés u) pontjában az „a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)” szövegrész helyébe az „az Ebtv.” szöveg,

b) 16/B. § (5) bekezdésében az „ötven” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

c) 35/A. § (2a) bekezdésében az „a 35/F. § (1) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe az „az EESZT-ben tárolt” szöveg,

d) 35/O. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdés c) pontjában az „igénylő orvos” szövegrész helyébe az „igénylő” szöveg,

e) 35/O. § (4) bekezdésében az „igénylő orvost” szövegrész helyébe az „igénylőt” szöveg

lép.

10. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

27. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 21. § (1) bekezdés b) pontjában az „orvos rendeli” szövegrész helyébe az „orvos, vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben gyógyszerész, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló rendeli” szöveg,

b) 30. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kiszolgáltatására” szövegrész helyébe a „kiszolgáltatására, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben gyógyszer rendelésére” szöveg,

c) 31. § (1) bekezdés c) pontjában a „számát” szövegrész helyébe a „számát, valamint a gyógyszer támogatással történő rendelésére jogosult okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló családi és utónevét” szöveg,

d) 37. § (9) bekezdésében az „orvos tekintetében” szövegrész helyébe az „orvos, valamint a gyógyszer társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére jogosult gyógyszerész, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló tekintetében” szöveg,

e) 50. § (5) bekezdésében az „indokolt esetben” szövegrész helyébe az „az egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változás esetén” szöveg

lép.

11. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

28. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 155/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155/A. § (1) Az állami fenntartású egészségügyi intézmények esetében a foglalkoztató – az egészségügyi ellátás és ellátásszervezés, a működési feltételek folyamatosságának biztosítása, valamint a betegek élethez, testi épséghez való jogának biztosítása és a betegek egészségének védelme érdekében – egységes beléptető rendszer alkalmazásával ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: foglalkoztatott) munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését. Az egységes beléptető rendszer arcképazonosításon alapuló technológiára épül, ennek keretében a foglalkoztatott be- és kilépése során készült, biometrikus azonosításra alkalmas arcképmás adatát (a továbbiakban: pillanatkép) és az arcképazonosítás eredményét a (2) bekezdés szerint kezeli.

(2) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával tudomására jutott, a foglalkoztatott munkaidejének betartására, az intézménybe történő be- és kilépésére vonatkozó személyes adatokat – ideértve a pillanatképet és az arcképazonosítás eredményét – az ellenőrzött tevékenységgel összekapcsolható módon az adatkezelés célja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben a be- és kilépéstől számított legfeljebb egy évig kezeli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti egységes beléptető rendszer használata és az (1) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a foglalkoztató – a munkavégzésre irányuló jogviszonyra irányadó törvényben meghatározott adatokon túlmenően – a jogviszony fennállásának idejéig kezeli a foglalkoztatottnak a pillanatképpel való összehasonlítás és a fizikai belépőkártyán történő megjelenítés céljából felvett, biometrikus azonosításra alkalmas arcképmását.”

29. § Az Eütv. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről és a boncolás nélküli hamvasztás engedélyezéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben a halottvizsgálatot végző orvos írásban dönt.”

30. § Az Eütv. a következő 244/P. §-sal egészül ki:

„244/P. § (1) A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 155/A. § (1) bekezdése szerinti egységes beléptető rendszert azon állami fenntartású egészségügyi intézményekben kell alkalmazni, amelyeket – a miniszternek az ágazati érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel lefolytatott egyeztetése alapján – a Kormány rendeletben meghatározott.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően azon egészségügyi intézményeknél, ahol a munkáltató 2025. május 31. napjáig a Módtv5. által megállapított 155/A. § hatálybalépését megelőző napon hatályos 155/A. §-a szerint elrendelte az egységes beléptető rendszer alkalmazását, a Módtv5. által megállapított 155/A. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.”

31. § Az Eütv. 247. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 244/P. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézményeket rendeletben határozza meg.”

32. § Az Eütv.

a) 137. §-ában az „átadja” szövegrész helyébe az „átadja vagy elektronikus úton megküldi” szöveg,

b) 244/N. §-ában a „2026.” szövegrész helyébe a „2027.” szöveg

lép.

12. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

33. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vállalkozás a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja és szükség szerint orvosolja.

(3a) Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel, és a (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(3b) A vállalkozás a (3a) bekezdés szerinti jegyzőkönyv egy másolati példányát a fogyasztónak

a) személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben átadja,

b) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – legkésőbb a (6) bekezdésben foglalt érdemi válasszal egyidejűleg megküldi.”

(2) Az Fgytv. 17/A. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:)

„h) az (5a) bekezdésben foglaltakra vonatkozó figyelmeztetés.”

(3) Az Fgytv. 17/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a fogyasztó a jegyzőkönyv felvétele során az (5) bekezdés a) és c) pontjában foglalt adatokat nem adja meg, vagy a jegyzőkönyv (5) bekezdés e) pontja szerinti aláírását megtagadja, a vállalkozás a szóbeli panasz elintézése során a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazását mellőzi.”

(4) Az Fgytv. 17/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a vállalkozás az írásbeli panasz bejelentésére elektronikus felületet, űrlapot biztosít, köteles a fogyasztó által megadott elektronikus levelezési címen az írásbeli panasz beérkezését haladéktalanul visszaigazolni.”

(5) Az Fgytv. 17/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vállalkozás a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet vagy az írásbeli panaszt, továbbá a panaszra adott érdemi válaszának másolati példányát három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság felhívására bemutatni.”

34. § Az Fgytv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárásra

a) a természetes személy fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b) a nem természetes személy fogyasztó székhelye

szerinti békéltető testület illetékes.”

35. § Az Fgytv. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem vehet részt az eljárásban az a békéltető testületi tag, aki

a) az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott, vagy

b) a megelőző három évben a fogyasztóval vagy az eljárásban részt vevő vállalkozással foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt.”

36. § Az Fgytv. 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell)

„a) a fogyasztó nevét, a nem természetes személy fogyasztó törvényes képviselőjének a nevét, a természetes személy fogyasztó lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a nem természetes személy fogyasztó székhelyét, továbbá a fogyasztó elektronikus elérhetőségét, amennyiben azzal rendelkezik,”

37. § Az Fgytv. 45. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységét, hogy)

„l) ellássák a jogszabályban meghatározott feladataikat.”

38. § Az Fgytv.

1. 17/A. § (1a) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint” szövegrész helyébe a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerint” szöveg,

2. 17/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „lakcíme,” szövegrész helyébe a „lakcíme vagy elektronikus levelezési címe,” szöveg,

3. 17/A. § (5) bekezdés g) pontjában az „azonosítószáma.” szövegrész helyébe az „azonosítószáma, és” szöveg,

4. 17/A. § (8) bekezdésében a „lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti” szövegrész helyébe a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti” szöveg,

5. 20. § (2) bekezdésében a „lakóhelye és tartózkodási helye hiányában” szövegrész helyébe a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye hiányában” szöveg,

6. 28. § (2) bekezdés f) pontjában a „nyilatkozatát arra nézve” szövegrész helyébe az „arra vonatkozó nyilatkozatát” szöveg,

7. 28. § (3) bekezdésében a „(kivonatát)” szövegrész helyébe a „vagy kivonatát” szöveg,

8. 28. § (5) bekezdésében a „pótlásra” szövegrész helyébe a „hiánypótlásra” szöveg,

9. 29. § (4) bekezdés d) pontjában a „– különösen, ha kártérítésre irányul –, illetve ha” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg és az „elbírálására vagy” szövegrész helyébe az „elbírálására, vagy” szöveg,

10. 29. § (4a) bekezdésében az „a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása” szövegrész helyébe az „az eljárás meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetése” szöveg,

11. 32. § a) pont ab) alpontjában a „kétszázezer” szövegrész helyébe a „kétszázötvenezer” szöveg,

12. 37/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „e-mail” szövegrész helyébe az „elektronikus levelezési” szöveg;

13. 38. § (6) bekezdésében a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter – a feljogosított” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóság – a fogyasztóvédelemért felelős miniszter feljogosított” szöveg,

14. 38/F. § (1) bekezdés a) pontjában a „keresetekről,” szövegrész helyébe a „keresetekről és közérdekű keresetekről,” szöveg,

15. 38/F. § (1) bekezdés b) pontjában a „keresettel megindított” szövegrész helyébe a „keresettel és közérdekű keresettel megindított” szöveg,

16. 38/F. § (1) bekezdés c) pontjában a „keresetekkel megindított” szövegrész helyébe a „keresetekkel és közérdekű keresetekkel megindított” szöveg,

17. 38/G. § (1) bekezdésében a „miniszter honlapján” szövegrész helyébe a „miniszter a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján” szöveg,

18. 45. § (1) bekezdés k) pontjában a „keresztül.” szövegrész helyébe a „keresztül, valamint” szöveg,

19. 46/A. §-ában az „az Ákr.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

20. 47/C. § (1a) bekezdésében az „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti az Fgytv.

1. 17/D. § (6) bekezdése,

2. 29/C. §-a,

3. 46. § (2b) és (2c) bekezdése.

13. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

40. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 24. § (3) bekezdés c) pontjában a „motorszámára,” szövegrész,

b) 24. § (3a) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „motorszámára,” szövegrész.

14. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

41. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tanács a felek kérésére vagy hivatalból elrendelheti, hogy az ülés megtartására elektronikus kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas eszköz útján kerüljön sor.”

42. § Az Ektv.

a) 7. § (3) bekezdésében az „aláírásával” szövegrész helyébe az „aláírásával vagy megtételével” szöveg,

b) 7. § (4) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az „aláírását” szövegrész helyébe az „aláírását vagy megtételét” szöveg,

c) 11. § (1) bekezdésében az „aláírják” szövegrész helyébe az „aláírják vagy ha az ülés megtartására elektronikus kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas eszköz útján került sor magukra nézve kötelezőnek ismerik el” szöveg

lép.

15. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

43. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés,

b) éves jelentés és

c) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény VI/A. Fejezete szerinti, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

formájában teljesíti.”

44. § A Tpt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) A szabályozott információkat – ide nem értve a befolyásszerzés körébe tartozókat – a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérelmező személy a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg benyújtja a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő információk megfelelnek az (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pont i) alpont szerinti formai követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő információkat az alábbi, (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet szerinti metaadatok kísérik:

a) a kibocsátó valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak,

b) (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet 7. cikk (4) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott metaadatok,

c) (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott metaadatok és

d) annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet szerinti személyes adatokat.

(4) Az (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásával összefüggésben a kibocsátó egyedi jogalany-azonosító kódot (LEI) szerez be.

(5) Az (1) bekezdés szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként az 56. § (3) bekezdés szerinti információtárolási rendszer jár el.

(6) Amennyiben az e szakaszban megjelölt információk azonosak az 56. § (4) bekezdés szerint bejelentendő információkkal, akkor az 56. § (4) bekezdés szerinti információk bejelentése teljesítettnek tekinthető.”

45. § A Tpt. a következő 304/A. §-sal egészül ki:

„304/A. § A szabályozott piacot működtető piacműködtető legalább három olyan, ténylegesen aktív taggal vagy felhasználóval rendelkezik, akik kölcsönösen együttműködhetnek az árképzés terén.”

46. § (1) A Tpt. 316/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tőzsde rendszerei biztosítják a kereskedés ideiglenes leállításának vagy korlátozásának lehetőségét vészhelyzet esetén, vagy ha egy tőzsdei termék árában az adott tőzsdén vagy egy kapcsolódó kereskedési helyszínen, illetve rendszeres internalizáló esetén rövid időn belül jelentős változás következett be, valamint – kivételes, a tőzsdei szabályzatban meghatározott esetekben és eljárás szerint – bármely ügylet törlését, megváltoztatását vagy korrigálását. A tőzsde a kereskedés leállítására vagy korrigálására vonatkozó paraméterek megállapítása során figyelembe veszi a különböző eszközosztályok és -alosztályok likviditását, a piaci modellek jellegét és a felhasználók típusait, és biztosítja a kereskedés szabályszerűségében bekövetkező jelentős zavarok elkerülését.”

(2) A Tpt. 316/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A tőzsde honlapján közzéteszi a kereskedés ideiglenes leállításához vagy korlátozásához vezető körülményekre, és a leállítás vagy korlátozás alkalmazásához kapcsolódó fő paraméterek meghatározására szolgáló elveket.”

47. § A Tpt. 316/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Európai Unión kívül kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező részvények vonatkozásában, vagy olyan Európai Unión belül kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező részvények vonatkozásában, amelyekkel olyan harmadik országbeli helyszínen kereskednek helyi pénznemben vagy Európai Unión kívüli pénznemben a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdés a) pontjában említettek szerint, amelyek tekintetében a likviditás szempontjából leginkább érintett piacnak számító helyszín egy harmadik országban található, a tőzsde előírhatja ezen helyszínek vonatkozásban árlépésköz alkalmazását.”

48. § A Tpt. 317. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy)

„e) a tőzsde rendelkezzen a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22b. cikke szerinti adatminőségi előírásoknak megfelelő mechanizmusokkal.”

49. § A Tpt. 400. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a tőzsde a 316/A. §-ban foglaltak bekövetkezése esetén a kereskedést ideiglenesen nem állítja le, vagy nem korlátozza annak ellenére, hogy egy tőzsdei termék vagy kapcsolódó tőzsdei termék árában rövid időn belül jelentős változás következett be, amely egy vagy több piacon rendellenes kereskedési feltételeket eredményez, a Felügyelet a piac rendes működésének helyreállítása céljából megfelelő intézkedéseket, szankciókat alkalmaz, ideértve az (1) bekezdés i) és x) pontja szerinti szankciókat.”

50. § (1) A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet 1. pontja szerint módosul.

(2) A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet 2. pontja szerint módosul.

51. § Hatályát veszti a Tpt. „Az üzleti órák összehangolása” alcíme.

16. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

52. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„f) intézmény:

fa) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank,

fb) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ,

fc) a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató,

fd) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban a rendszer résztvevője lehet,

fe) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel az fa) alpontban foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Bszt. 4. § (2) bekezdés 39. pontjában foglaltaknak,

ff) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

fg) az Európai Unió tagállamának központi bankja, az Európai Központi Bank,

amely valamely rendszer résztvevője, és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„i) rendszer: az – a rendszerkapcsolaton kívüli, Hpt. szerinti fizetési rendszernek, értékpapír-elszámolási rendszernek, valamint a központi szerződő fél klíringtagjai közötti fizetést teljesítő fizetési rendszernek minősülő – írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,

ia) amikor három vagy több résztvevő – kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetve a közvetett résztvevő – megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre,

ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, és

ic) amely a magyar jog vagy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működik, – az 1. § (1) bekezdés c) pontja és az 1. § (2) bekezdése alkalmazását nem érintve – ideértve azt a harmadik ország joga alapján működő rendszert is, amely megfelel a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a) pontjának első és második francia bekezdése szerinti rendszer fogalmának, azzal, hogy a tagállam alatt bármely ország értendő, és amely megfelelést a Magyar Nemzeti Bank – a rendszer igazolása alapján – megállapítva közzéteszi a rendszer azonosító adatait, a megállapítás hatályát;

j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél, az elszámoló fél, a rendszerüzemeltető, valamint a 648/2012/EU rendelet 17. cikke alapján engedéllyel rendelkező központi szerződő fél klíringtagja;”

(3) A Tvt. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben részt vevő intézmények, – amennyiben alkalmazandó – a központi szerződő fél, illetve a központi szerződő fél klíringtagja teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve – szükség esetén – az intézmény, illetve a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében;”

53. § A Tvt. 17. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) az Európai Parlament és a Tanács 2024. március 13-i (EU) 2024/886 rendelete a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról.”

17. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

54. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót, a filmgyártó vállalkozást, a filmterjesztőt, valamint annak megszűnése esetén a jogsértés elkövetésének időpontjában vezető tisztségviselőnek minősülő személyeket – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezheti.”

55. § (1) Az Mktv. 31/B. § (2a) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően – ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően – a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani]

„i) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetett támogatás igénybevételére a 31/D. § (9) bekezdése szerint kerül sor,

j) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát a filmalkotás gyártása során ténylegesen elköltendő, a 31/D. § (9) bekezdése szerinti közvetett támogatás igénybevételére jogosító költségekről negyedéves bontásban (cash-flow terv).”

(2) Az Mktv. 31/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a (2) és (2a) bekezdés szerint bejelentett adatokban bekövetkezett, a tényállás megállapítása szempontjából lényeges változást, így különösen a gyártási időszakra és a tervezett költségvetésre, valamint a 31/D. § (9) bekezdése szerinti közvetett támogatás igénybevételére jogosító költségekre vonatkozó adatokban történő változást haladéktalanul köteles bejelenteni a Hatóságnak. A Hatóság hivatalból indított eljárásában – a támogatásra jogosultság visszavonásának a terhe mellett – felülvizsgálja a támogatásra jogosultságot megállapító határozatában szereplő adatokat.”

56. § Az Mktv. 31/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A filmelőállító jogosult a költségellenőrzési eljárásra irányuló kérelmét naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják. A filmgyártó vállalkozás jogosult a költségellenőrzési eljárásra irányuló kérelmét naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei az 500 millió forintot meghaladják.”

57. § Az Mktv. 31/D. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) Az NFI a közvetett támogatás kifizetését – a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig – a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelem alapján, a kérelem benyújtása szerinti sorrendben, a közvetett támogatás nyújtására vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő 15 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál. Azonos napon beérkező kérelmek esetében a (9) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásának a sorrendje az irányadó. Az NFI a támogatások gyűjtésével és kifizetésével kapcsolatos tevékenységéért a nyújtott támogatás legfeljebb 2,5%-ának megfelelő adminisztrációs díjat jogosult felszámítani a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással szemben.

(11) Az NFI a letéti számlán kezelt pénzösszeg terhére az e törvény szerint közvetlen támogatásban is részesülő filmalkotások közvetett támogatására, legfeljebb a Hatóságnak a 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemre indult hatósági eljárásban hozott határozatában megállapított, a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által az adott filmalkotás tekintetében igénybe vehető közvetett támogatásra való jogosultsága összege mértékéig tartalékot képezhet. A tartalékképzéssel érintett közvetett támogatási összegek a (10) bekezdés szerinti kérelmek benyújtását követően megkötött támogatási szerződések alapján, a (10) bekezdésben foglalt sorrendre tekintet nélkül kifizethetők a letéti számláról.”

58. § Az Mktv. 31/E. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség,)

„b) amely megrendelésre készülő filmalkotás esetében a megrendelő, koprodukciós filmalkotás esetén a koproducer által nyújtott termékértékesítés és szolgáltatás ellenértékeként kerül a filmelőállító gazdasági társaság megalapítását követően az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi számláira könyvelésre, ide nem értve a közvetlen filmgyártási támogatás igénybevétele érdekében a filmelőállító gazdasági társaság és a filmalkotás megfilmesítési jogaival rendelkező gazdasági társaság között létrejött koprodukciót,”

59. § Az Mktv. V. Fejezet 1. CÍME a következő 36/S. §-sal egészül ki:

„36/S. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 31/B. § (13) bekezdését, illetve a 31/C. § (2a) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.”

60. § Az Mktv. 37. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 31/B. § alapján kiadott támogatásra jogosultságot megállapító döntésekben meghatározott közvetlen filmgyártási költségek együttes, a tárgyévre vonatkozó összegét.

(1e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közvetett támogatás céljából nyújtható támogatási keretösszeg részletes szabályait.”

61. § Hatályát veszti az Mktv. 31/D. § (9) bekezdésében az „A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásának sorrendjében történhet.” szövegrész.

18. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

62. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszerrendelésre jogosult – az egészségügyért felelős miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott esetekben – a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező személy.”

63. § A Gyógyszer tv. 32. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a gyógyszerész és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező személy gyógyszerrendelésére vonatkozó eseteket és feltételeket rendeletben határozza meg.”

19. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

64. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység nem sértheti a helyi építési szabályzat rendeltetésre és elhelyezhetőségre vonatkozó előírásait.

(5b) A (9) bekezdésben foglaltakat a kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás, illetve a működési engedélyezési eljárás során vizsgálja.”

65. § A Kertv. 5/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/F. § (1) A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő biztosítja a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

(2) Az automatizált üzlethelyiség kivételével a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenység során a kereskedő biztosítja legalább egy nem önkiszolgáló pénztárgép folyamatos rendelkezésre állását.”

66. § A Kertv.

a) 5/A. §-ában az „az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról” szöveg,

b) 14. §-ában a „§ tervezetének” szövegrész helyébe a „§, valamint az 5/F. § (2) bekezdése tervezetének” szöveg

lép.

20. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

67. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. fiatal felnőtt: a 18. életévének betöltése napját követően a 3. és 3a. pontban említett személy;”

21. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

68. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 12. pontjában az „a gyógyszerész, a gyógyszerek” szövegrész helyébe az „a gyógyszerész, az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, a gyógyszerek” szöveg lép.

22. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

69. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak zártkerti ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 40/E. alcíme szerinti eljárásban történő művelés alóli kivonása.”

23. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

70. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki

arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha)

„ab) szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagja, ide nem értve a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetet, amely ügyletek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait, vagy amely ügyletek a likviditáskezelés részei,”

71. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„19. ellenőrző befolyás: az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amely az Szmt.-ben meghatározott anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyáshoz hasonló;”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 49a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„49a. multilaterális rendszer: a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 55a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„55a. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy, az 1. § szerinti jogalany életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak,”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„56. rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely

a) tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében rendszeresen biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre, vagy

b) rendszeres internalizáló státuszát választja,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó, abban nem rögzített feladatokat lát el, valamint, ha fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt,”

72. § A Bszt. VII. Fejezete a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § Csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, ha a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás – akár közvetlenül, akár a javára eljáró személyen keresztül – ügyfelet vagy leendő szerződő felet keres az Európai Unióban, az ügyféllel vagy leendő szerződő féllel kötött ügyletre vonatkozó megállapodás nem tekinthető ügyfél által kezdeményezettnek.”

73. § A Bszt. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök tekintetében a befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről.”

74. § A Bszt. 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ügyfélmegbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozás figyelemmel kíséri a végrehajtási politika és a végrehajtásra vonatkozó szabályok megfelelőségének hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsa és kezelje. Rendszeresen értékeli, hogy a végrehajtási politikában foglalt végrehajtási helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, továbbá hogy meg kell-e változtatnia a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályait, tekintetbe véve többek között a 62. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatást is. A befektetési vállalkozás értesíti azon ügyfeleit a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályai vagy végrehajtási politikája bármely lényeges változásáról, akikkel az adott időpontban ügyfélkapcsolatban áll.”

75. § A Bszt. 136. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén, ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatolótőke-elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő.”

76. § (1) A Bszt. 144/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Bszt. 144/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:)

„b) a tagoktól és ügyfelektől származó mindazon információ – így többek között minden dokumentum – beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat, amelyeket a kibocsátási egységek származtatott termékeiben tartanak, vagy az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;”

77. § (1) A Bszt. 144/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra az MTF-en, illetve OTF-en kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységek származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.”

(2) A Bszt. 144/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott MTF-en vagy OTF-en opcióval kereskednek, az (1) bekezdésben meghatározott heti jelentésen túl a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető további heti jelentést hoz nyilvánosságra, amely az opció kizárására szolgál.”

(3) A Bszt. 144/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma, és a nyitott pozícióik mértéke is meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.”

(4) A Bszt. 144/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott eszközeivel kereskednek, legalább naponta egyszer átadja a Felügyeletnek az MTF-en, illetve OTF-en jelen lévő összes személy – többek között a tagok vagy résztvevők és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű bontását.”

(5) A Bszt. 144/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egység származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:

a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,

b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,

c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményeket,

d) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,

e) a kibocsátási egységek származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.”

(6) A Bszt. 144/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1), (1a) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni

a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint

b) az egyéb pozíciókat.”

(7) A Bszt. 144/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1), (1a) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében az MTF tagjai és az OTF résztvevői az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – az adott MTF-en, illetve OTF-en végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.”

(8) A Bszt. 144/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az e § szerinti jelentések nem érintik az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségeket.”

78. § A Bszt. 145/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető rendelkezik a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22b. cikke szerinti adatminőségi előírásoknak megfelelő mechanizmusokkal.”

79. § A Bszt. XXVI/A. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„XXVI/A. Fejezet

ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ POZÍCIÓLIMITEK, VALAMINT ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKRE ÉS KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEIRE VONATKOZÓ POZÍCIÓKEZELÉSI KONTROLLMECHANIZMUSOK”

80. § (1) A Bszt. 161/B. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és minden lehetséges intézkedést megtesz az (EU) 2019/2033 rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott felügyeleti célkitűzések megvalósítása érdekében.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. A Felügyelet valamennyi intézkedéséről tájékoztatja a Bizottságot, az EBH-t és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

(2) A Bszt. 161/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet alkalmazza az (EU) 2019/2033 rendelet 7. és 8. cikkét.”

81. § A Bszt. 161/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, egy pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy egy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.”

82. § (1) A Bszt. 161/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint lehetővé teszi, hogy az ellenőrzést más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

(2) A Bszt. 161/D. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor az (1)–(2) és a (6)–(7) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására]

„c) helyszíni ellenőrzés esetén, a többi illetékes hatóság előzetes értesítésére.”

(3) A Bszt. 161/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében leírt helyzetet vagy a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

83. § A Bszt. „Az EGT-államok felügyelési együttműködése” alcíme a következő 175/E. §-sal egészül ki:

„175/E. § Az e törvény, az (EU) 2019/2033 rendelet, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok alkalmazása során a Felügyelet szem előtt tartja a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlatok közelítésének követelményét.”

84. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„q) pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. február 28-i (EU) 2024/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

85. § A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

86. § A Bszt.

a) 3. § (2) bekezdésében a „128–135. §” szövegrész helyébe a „128–135. §, a 136. § (5) és (6a)–(7a) bekezdése” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés 1b. pontjában az „Szmt.-ben” szövegrész helyébe az „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.)” szöveg,

c) 107. § (1) bekezdésben az „5 milliárd eurót meghaladja” szövegrész helyébe a „legalább 5 milliárd euró” szöveg,

d) 107. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetnek” szövegrész helyébe a „vezethetnek” szöveg,

e) 107. § (4) bekezdésében az „5 milliárd eurót nem haladja meg” szövegrész helyébe az „5 milliárd euró alá csökken” szöveg,

f) 123/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát” szövegrész helyébe az „az alkalmazottak létszámát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve” szöveg,

g) 163/A. § (6) bekezdésében az „a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja megfelelően bizonyítani” szövegrész helyébe az „a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek vagy nem tudja megfelelően bizonyítani” szöveg,

h) 175/C. § (5) és (6) bekezdésében a „fogadó” szövegrész helyébe a „székhely szerinti” szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti a Bszt. 3/A. §-a, 62. § (5) bekezdése, valamint 63. § (5) bekezdése.

24. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

88. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„g) nem teljes értékű termék: előre nem látható okból a kereskedő készletében felhalmozódott közeli lejáratú termék, a kereskedő készletében egy éven túl jelen levő termék, továbbá a szezonális termék a jellemző fogyasztási időszakának végét megelőző utolsó nyitvatartási napot követően.”

89. § Hatályát veszti a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés q) pontjában az „(ideértve az előre nem látható okból a kereskedő készletében felhalmozódott közeli lejáratú terméket is)” szövegrész.

25. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

90. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontja a következő 7. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

referenciaadat-szolgáltató:)

„7. a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény szerinti hitelfelvásárló nevében eljáró hitelgondozó;”

26. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

91. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

„17. hivatali példány: a földmérési alaptérképek, valamit topográfiai térképek esetén az eredeti vagy archív pecséttel ellátott, analóg nyilvántartási példányai.”

92. § Az Fttv. 5. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állami alapadatot)

„b) ingatlan-nyilvántartási, valamint egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységhez szükséges teljes körű adatszolgáltatás tekintetében az ingatlanügyi hatóságként eljáró területileg illetékes kormányhivatal,”

(szolgáltat.)

93. § Az Fttv. 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv kérelem alapján a 3. § (1) bekezdés c)–e) és i) pontja szerinti adatbázisokból a nem hivatali példányokat oktatási, kutatási vagy hatósági célra, valamint közfeladat ellátásához díjmentesen átadhatja.”

94. § Az Fttv. 6/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem minősül állami alapadat jogosulatlan felhasználásának az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott földmérési tevékenységhez szolgáltatott adatoknak és ezen adatokból készített dokumentációnak a továbbadása az egyéb célú földmérési tevékenység céljával összefüggő tervezéshez, valamint további dokumentációkészítéshez. Az átadott dokumentáció személyes adatot nem tartalmazhat.”

95. § Az Fttv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földrészlethatárok kitűzésével, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges alaprajzzal, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő igazságügyi földmérő és térképész szakértői tevékenységgel és a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos földmérési tevékenység.”

96. § Az Fttv. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott katonai tájékozási hálózathoz tartozó alapponthálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről, valamint az elpusztult alapponthálózati pontok pótlásáról, vagy az adatbázisból való törléséről.”

97. § Az Fttv. 29/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„29/A. § Az ingatlanügyi hatóság a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás részére, az e törvényben meghatározott ingatlan-nyilvántartási vagy egyéb célú földmérési és térképészeti feladatok ellátásához az ingatlan-nyilvántartás tartalmából jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvet szolgáltat. A földmérő vállalkozó vagy vállalkozás ezen feladatai ellátása céljából, a 31. § (4) bekezdésében meghatározott megőrzési kötelezettség idejének leteltéig kezeli a tulajdoni lapon szereplő jogosultak adatai közül a természetes személy nevét és születési nevét, születési helyét és időpontját, anyja születési nevét, valamint lakcímét.”

98. § Az Fttv.

a) 5. § (8) bekezdés c) pontjában az „állami alapadatok” szövegrész helyébe az „adatigénylés” szöveg,

b) 6. § (2a) bekezdésében az „Az e §-ban foglalt” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

c) 6. § (6) bekezdésében a „Szakirányú” szövegrész helyébe az „A (6a) bekezdésben foglaltak kivételével szakirányú” szöveg,

d) 26. § (4) bekezdésében a „10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „10. § (3) bekezdésében” szöveg,

e) 26. § (5) bekezdésében az „a 10. §” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés c) pontja szerinti katonai tájékozási hálózati pontok vonatkozásában a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv, a 10. §” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti az Fttv. 3. § (3) bekezdése.

27. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

100. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a törvény az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

28. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

101. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVIII. fejezete a következő alcím címmel és 394/A. §-sal egészül ki:

„Kriptoeszközzel visszaélés

394/A. § (1) Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.”

102. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 408. §-t követően a következő alcím címmel és 408/A. §-sal egészül ki:

„Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása

408/A. § (1) Aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.”

103. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 378. § (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három” szöveg lép.

29. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

104. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 32/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 2023. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan, a 2023. július 1-jét megelőző időszakban Koordináló szervként működött gazdasági társaságtól (a továbbiakban: Korábbi Koordináló szerv) átvett számlázási, kintlévőség-kezelési, és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatot az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

(10) A Koordináló szerv szolgáltatásidíj-elszámolási feladatait ellátó jogutód az elszámolási feladatok befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott adatot.”

105. § A Ht. 53/L. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 53/J. § (2) bekezdése szerinti éves beszámoló alapján, a koncessziós társaság szerződésszerű teljesítése esetén a miniszter a koncessziós társaság által a koncessziós szerződés szerint végzendő állami hulladékgazdálkodási közfeladat tekintetében, a beszámoló által érintett tárgyévre vonatkozó teljesítésigazolást két részletben,

a) a célértékek teljesítésének kivételével az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódóan a beszámolóval érintett tárgyévet követő év október 31-éig,

b) a célértékek teljesítésére a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónap végéig

adja ki.

(1b) A célérték teljesítése szempontjából az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátás teljesítésigazolásának kiadása során az OKIR részét képező, az Európai Bizottság munkaszervezetével egyeztetett, az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerből származó adatok az irányadóak.

(1c) Ha az Európai Bizottság a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónapnál később tesz kifogást, és ezért a tagállami célérték teljesítésről a tagállami jelentést – a koncessziós társaság bevonásával – úgy kell módosítani, hogy az adott beszámoló által érintett tárgyévre valamely hulladékáramra vonatkozó célérték

a) nem teljesül, akkor a kiadott teljesítésigazolás hatályát veszti, és módosított teljesítésigazolást kell kiadni;

b) teljesül, akkor a kiadott teljesítésigazolás hatályát veszti, és módosított teljesítésigazolást kell kiadni, a változással érintett hulladékáramra vonatkozóan be nem fizetett kötbért nem kell befizetni, a befizetett kötbért vissza kell utalni.”

106. § A Ht. 61. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(24) A (4) bekezdésben, és a 12. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a hulladék jogellenes elhelyezője, elhagyója tulajdonában lévő ingatlant, ennek hiányában a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant. Az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.”

107. § A Ht. 86. §-a a következő (20) és (21) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A jegyző, a közterület-felügyelő, az önkormányzati természetvédelmi őr és a mezőőr által kiszabott végleges helyszíni bírság teljes összege, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság által a jogsértés helye szerint illetékes települési önkormányzat területén véglegesen kiszabott és abból befolyt hulladékgazdálkodási bírság összegének 30%-a a jogsértés helye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat bevételét képezi.

(21) A helyszíni bírság kiszabása mellőzhető, ha a jogsértést elkövető személy az 1 kilogrammot meg nem haladó nem veszélyes hulladékot a helyszíni bírság kiszabására jogosult jelenlétében hulladékgyűjtő edénybe helyezi.”

108. § A Ht. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel megállapított 53/L. § (1a)–(1c) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor már folyamatban lévő teljesítésigazolásokkal összefüggésben is alkalmazni kell.”

109. § A Ht. 92/G. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A koncesszori alvállalkozói tevékenység ellátását szolgálja az a szerződéses jogviszony, amelyben az egyik fél a koncessziós társaság, vagy amelyet a koncessziós társaság megbízásából a koncesszori alvállalkozó az e célból előzetesen megjelölt feladatok teljesítése érdekében létesít.”

110. § A Ht.

1. 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „létesítménybe” szövegrész helyébe a „létesítménybe, az építési-bontási hulladékot hulladékgyűjtő udvarba vagy hulladékkezelő létesítménybe és a lomhulladékot hulladékgyűjtő udvarba, lomhulladék gyűjtésére kialakított kontrollált gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe” szöveg,

2. 32/A. § (3) bekezdésében az „OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer” szövegrész helyébe az „Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR)” szöveg,

3. 32/A. § (4g) bekezdésében és a 83/A. § nyitó szövegrészében az „Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer” szövegrész helyébe az „OKIR” szöveg,

4. 32/A. § (4h) bekezdésében a „szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási,” szövegrész helyébe a „szerv számlázási, kintlévőség-kezelési és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatainak (9) bekezdés szerinti jogutódja (a továbbiakban: Követeléskezelő szervezet) megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Követeléskezelő szervezet feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Követeléskezelő szervezet a” szöveg,

5. 32/A. § (4i) bekezdésében a „kizárólagos állami tulajdonban álló Koordináló szervként az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Koordináló szervként kormányrendeletben kijelölt költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Koordináló szerv)” szöveg,

6. 32/A. § (5) bekezdésében a „Koordináló szerv jogosult az elszámolási,” szövegrész helyébe a „Követeléskezelő szervezet jogosult a” szöveg, a „Koordináló szerv a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatokat az elszámolási,” szövegrész helyébe a „Követeléskezelő szervezet a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatokat a” szöveg,

7. 32/B. § (3) bekezdésében a „berendezéssel, vagy” szövegrész helyébe a „berendezéssel vagy” szöveg,

8. 38. § (3) és (5) bekezdésében a „Koordináló szerv” szövegrész helyébe a „Követeléskezelő szervezet” szöveg,

9. 38. § (4) bekezdésében a „Koordináló szerv” szövegrészek helyébe a „Követeléskezelő szervezet” szöveg,

10. 53. § (1) bekezdésében a „működtet.” szövegrész helyébe a „működtet. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és nyitvatartási idejére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.” szöveg,

11. 53/J. § (2) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe az „évente a tárgyévet követő év” szöveg, és a „félévet” szövegrész helyébe az „év első félévére vonatkozóan a félévet” szöveg,

12. 53/K. § (1) bekezdésében a „15-ig” szövegrész helyébe a „31-ig” szöveg,

13. 53/K. § (4) bekezdésében a „január 15.” szövegrész helyébe a „február utolsó” szöveg,

14. 53/K. § (5) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg,

15. 53/L. § (1) bekezdésében az „október 31-éig” szövegrész helyébe a „november 30-áig” szöveg,

16. 75. § (4) bekezdésében a „minden második évében” szövegrész helyébe a „negyedik évében” szöveg,

17. 76. § (1a) bekezdés a) pontjában az „az ezen” szövegrész helyébe az „a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi” szöveg,

18. 86. § (18) bekezdésében a „bírság, valamint a helyszíni bírság mértékéről, kiszabásának és megállapításának módjáról” szövegrész helyébe a „bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló” szöveg,

19. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában az „előírásait” szövegrész helyébe az „előírásait, valamint az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és nyitvatartási idejére vonatkozó részletes szabályokat” szöveg,

20. 88. § (1a) bekezdésében a „jelölje ki” szövegrész helyébe a „jelölje ki a Koordináló szervet,” szöveg

lép.

111. § Hatályát veszti a Ht.

a) 32/A. § (4e) bekezdés b) pontja,

b) 61. § (2) bekezdésében az „– a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított harminc napon belül –” szövegrész.

30. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

112. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.”

31. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása

113. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés

a) a koncessziós szerződés megszűnése esetén az új koncessziós szerződés megkötéséig, vagy

b) az ideiglenes ellátásra a (2) bekezdés szerint okot adó körülmény fennállásáig

hatályos.”

114. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében a „lehetősége fennáll” szövegrész helyébe a „lehetősége fennáll különösen” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdésében a „miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg,

c) 2. §-ában a „települési hulladék” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó, jogszabályban meghatározott hulladék átvételének, gyűjtésének és előkezelésre vagy kezelésre történő” szöveg,

d) 3. § (4) bekezdésében, 4. § d) pontjában a „települési” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó” szöveg,

e) 3. § (5) bekezdésében a „kell biztosítani” szövegrész helyébe a „kell biztosítani, amely költségeket a koncessziós szerződés kártalanítással kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban a koncessziós társaság utólag megtéríti” szöveg,

f) 4. § b) pontjában az „a díjfizetés és” szövegrész helyébe az „a díjfizetés, a szolgáltatási díj és a szükségellátás indokolt költsége megállapításának, valamint” szöveg

lép.

32. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

115. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 46. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt a pénzforgalmi intézmény az átvételt követő munkanap végéig, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az átvételt követő második munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek,)

„a) a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy – amennyiben valamely EGT-állam központi bankja ilyen szolgáltatást nyújt – az adott központi bank által vezetett letéti számlára vagy meghatározott célból elkülönített fizetési számlára, vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím 2. Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy”

116. § Az Fsztv. 53. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

(5) Ha a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül transzfer megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”

117. § Az Fsztv. a következő 16/C. alcímmel egészül ki:

„16/C. Kijelölt fizetési rendszerekben való részvétel kérelmezése

86/E. § (1) A Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszernek minősülő fizetési rendszerben való részvételt kérelmező, illetve abban részt vevő pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a fizetési rendszer rendelkezésére kell bocsátania

a) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében hozott intézkedések ismertetését,

b) a nyújtani kívánt pénzforgalmi szolgáltatásokra vagy elektronikuspénz-szolgáltatásokra vonatkozó vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, valamint az IKT-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályainak ismertetését az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 7. cikkével kapcsolatosan, és

c) a fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó tervét.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzeszközeinek védelmét azzal biztosítja, hogy a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím 2. Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazandó, akkor az (1) bekezdés a) pontja szerinti ismertetésnek adott esetben a következőket kell tartalmaznia:

a) azon befektetési politika ismertetése, amely biztosítja, hogy a kiválasztott eszközök likvidek, biztonságosak és alacsony kockázatúak legyenek,

b) azon személyek száma, akik hozzáférhetnek a védelem céljára igénybe vett számlákhoz, valamint az általuk betöltött pozíció,

c) azon adminisztrációs és egyeztetési folyamat ismertetése, amely biztosítja, hogy az ügyfelek érdekében ezen ügyfelek pénzeszközeit – különösen fizetésképtelenség bekövetkezése esetén – megvédik az intézmény más hitelezőnek követeléseivel szemben,

d) a hitelintézettel kötendő szerződés tervezetének egy példánya,

e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kifejezett nyilatkozata a 46. §-ban, illetve az 51. §-ban foglaltaknak való megfelelésről.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzeszközeinek védelmét azzal biztosítja, hogy EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, akkor az (1) bekezdés a) pontja szerinti ismertetésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) annak megerősítése, hogy a hitelintézettel, biztosítóval kötött garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés olyan jogalanytól származik, amely nem tartozik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vállalatcsoportjába,

b) azon egyeztetési folyamat részletes ismertetése, amely biztosítja, hogy a garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés mindenkor elegendő legyen a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény védelmet biztosító kötelezettségeinek teljesítéséhez,

c) a fedezet időtartama és megújításának feltételei,

d) a garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés másolata, vagy annak tervezete.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából az ismertetésben igazolni kell, hogy a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek, valamint az IKT-szolgáltatások használatára vonatkozó intézkedések arányosak, helyénvalóak, megalapozottak és megfelelőek. Ezen túlmenően a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek bemutatásának a következőket is tartalmaznia kell:

a) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által azonosított kockázatok feltérképezése, beleértve a kockázatok típusát és azokat az eljárásokat, amelyeket a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ilyen kockázatok értékelése és megelőzése érdekében alkalmaz vagy vezet be,

b) az időszakos és a folyamatos ellenőrzések végrehajtását szolgáló különféle eljárások, ideértve az ellenőrzések gyakoriságát és az erre elkülönített emberi erőforrásokat,

c) azok a számviteli eljárások, amelyek keretében a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rögzíti és bejelenti a pénzügyi információit,

d) a belső ellenőrzési feladatokért – többek között az időszakos, állandó és megfelelőség-ellenőrzésért – felelős személy vagy személyek személyazonossága, valamint az adott személy vagy személyek naprakész önéletrajza,

e) jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak nem minősülő könyvvizsgáló személyazonossága,

f) a vezető állású személyek, és adott esetben bármely egyéb felügyeleti jogkörben eljáró testület vagy bizottság összetétele,

g) a kiszervezett tevékenység nyomon követésének és ellenőrzésének ismertetése, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzései minőségének romlása,

h) annak ismertetése, hogy miként követik nyomon és ellenőrzik a pénzforgalmi közvetítőket és a fiókokat a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzései keretében,

i) a csoportirányítás ismertetése, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik EGT-államban lévő szabályozott vállalkozás leányvállalata.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása céljából a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó tervet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tervezett méretéhez és üzleti modelljéhez kell igazítani, és annak tartalmaznia kell a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a pénzforgalmi szolgáltatások megszüntetése esetén elfogadandó azon kockázatcsökkentési intézkedések ismertetését, amelyek biztosítanák a függőben lévő fizetési műveletek végrehajtását és a meglévő szerződések megszüntetését.”

118. § Az Fsztv. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

119. § Az Fsztv. 90. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„d) a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

120. § Az Fsztv.

a) 2. § (1) bekezdésében az „a 66. §, a 72–79. §, a 82. § és a 83. §” szövegrész helyébe az „a 66. §, a 70. §, a 72–79. §, a 82. §, a 83. § és a 88. § c) pontja” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében az „a 66. §, a 72–79. §” szövegrész helyébe az „a 66. §, a 70. §, a 72–79. §, a 82. §, a 83. § és a 88. § c) pontja” szöveg,

c) 58. § (3) bekezdésében a „visszaélésszűrő rendszeréből részükre, a fizetési” szövegrész helyébe a „visszaélésszűrő rendszeréből részükre, valamint a nyomozó hatóság részére, a fizetési” szöveg, valamint

d) 60. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, illetve szociális hatáskört gyakorló szervvel” szöveg

lép.

33. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

121. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 77. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

122. § A Hpt. 108. § (6) bekezdése d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi]

„db) azt az országot és pénznemet, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,”

123. § A Hpt. 282/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján, vagy az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely más ok alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a fizetésiszámla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.”

124. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

125. § A Hpt.

a) 96. § (1) bekezdésében a „pufferkövetelményt” szövegrész helyébe a „pufferkövetelményt, illetve adott esetben a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt,” szöveg,

b) 96. § (3) bekezdés e) pontjában a „pufferkövetelmény” szövegrész helyébe a „pufferkövetelmény vagy adott esetben a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény” szöveg

c) 96/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „94. § (3)” szövegrész helyébe a „96/A. § (4)” szöveg,

d) 161. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, illetve szociális hatáskört gyakorló szervvel” szöveg,

e) 184. § (1) bekezdés m) pontjában a „169. § (2) és (3) bekezdése vagy a 181. §” szövegrész helyébe a „181. § vagy 186. §” szöveg

lép.

126. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 15/A. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés esetén a” szövegrész,

b) 105/B. § (2) bekezdésében az „a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával közösen” szövegrész.

34. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

127. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 202. § (9) bekezdése.

35. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

128. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében, valamint szükség esetén az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedések, és az akadályok kezelése vagy kiküszöbölése érdekében előírt intézkedések értékeléséről a többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, illetve a szanálási feladatkörében eljáró MNB részvételével, ha a leányvállalat szanálási hatósága. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.”

129. § A Szantv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát. Ezen eljárás arra az esetre is vonatkozik, ha szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoporthoz tartozó leányvállalatra hozza meg a határozatát.”

130. § A Szantv. 23. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A független értékelés kiegészítő céljai:)

„c) hitelezői feltőkésítés és a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására, és az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy átalakítására;”

131. § A Szantv. 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az európai szanálási kollégiumban részt vevő szanálási feladatkörében eljáró MNB a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása során figyelembe veszi az érintett harmadik országbeli hatóság által elfogadott globális szanálási stratégiát, amennyiben van ilyen.”

132. § A Szantv. 34. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet alternatív finanszírozási megoldást a 81–83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében, ha)

„a) a részvényesek és az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosai és az egyéb releváns tőkeinstrumentumok és egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tulajdonosai leírás, illetve átalakítás révén vagy más módon hozzájárulást nyújtottak a veszteségelvonáshoz és feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek – ideértve a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét – a független értékelés alapján számított összértékének 8 százaléka, valamint”

133. § (1) A Szantv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését.”

(2) A Szantv. 67. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A feltőkésítési összeg meghatározásakor a (2)–(7) bekezdés értelmében

a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. §-a szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.”

(3) A Szantv. 67. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését.”

(4) A Szantv. 67. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) A feltőkésítési összeg meghatározásakor a (16)–(19) bekezdés értelmében

b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. §-a szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.”

134. § (1) A Szantv. 68/B. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:

olyan kötelezettséggel,]

„aa) amelyet szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki és amelyet ez a szervezet meg is vásárolt közvetlenül vagy ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezeten keresztül, vagy amelyet szanálás alá vonható csoporton kívüli részvényes vásárolt meg feltéve, hogy a 74. §-sal, a 79. §-sal és a 80. §-sal összhangban gyakorolt hatáskör nem érinti a szanálás alá nem vonható leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzést,”

(2) A Szantv. 68/B. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:

olyan szavatoló tőkével, amely]

„bb) ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezetek részére került kibocsátásra és azok meg is vásárolták, vagy olyan szervezetek számára bocsátották ki és azok vásárolták meg, amelyek nem ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartoznak, amennyiben a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör gyakorlása nincs hatással a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzésre.”

135. § A Szantv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolja késedelem nélkül az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet által kibocsátott releváns tőkeelem és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát

a) ha bármiféle szanálási intézkedés megtétele előtt megállapításra kerül, hogy a szanálási feltételek teljesültek;

b) ha megállapítja, hogy az intézmény vagy a szervezet nem lesz többé életképes, kivéve, ha gyakorolja a releváns tőkeelemek és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való jogosultságot;

c) az anyavállalat szintjén kibocsátott tőkeelemek esetében, ha ezeket a tőkeelemeket a Felügyelet elismeri a szavatoló tőke követelményeknek az anyavállalat szintjén történő egyéni vagy összevont alapon történő teljesítéseként, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak a szóban forgó instrumentumok kapcsán nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságot;

d) a leányvállalat szintjén kibocsátott releváns tőkeelemek esetében, ha

da) ezeket a tőkeelemeket az illetékes felügyeleti hatóság elismeri a szavatoló tőke követelmények egyedi és összevont alapú teljesítéséhez és

db) az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti tőkeelemek leírására vagy átalakítására jogosult hatóság és a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 32. § (5) és (6) bekezdése szerinti többoldalú eljárás keretében megállapítja, hogy a csoport a szóban forgó instrumentumok kapcsán gyakorolt tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása hiányában többé nem lesz életképes; vagy

e) ha az intézmény vagy a szervezet rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel.”

136. § A Szantv.

1. 11. § (1) bekezdésében az „intézményt és a Felügyeletet” szövegrész helyébe az „intézményt, a Felügyeletet, valamint azon szanálási hatóságot, amelynek területén az intézménynek jelentős fióktelepe van” szöveg,

2. 15. § (1) bekezdésében a „hatóság – határozatot” szövegrész helyébe a „hatóság vagy a releváns szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága – határozatot” szöveg,

3. 15/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „teljesülnek a szanálás feltételei” szövegrész helyébe a „teljesülhet a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel” szöveg,

4. 15/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „felvállalni” szövegrész helyébe a „felváltani” szöveg,

5. 23. § (2) bekezdés a) és f) pontjában, 23. § (4) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében és 33. §-ában a „tőkeelemek” szövegrész helyébe a „tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg,

6. 61/A. § (1) bekezdésében a „kötelezettségeket átruházó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: eladó)” szövegrész helyébe a „kötelezettségek eladói” szöveg,

7. 67. § (3a) bekezdés c) pontjában a „(6)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,

8. 67. § (21) bekezdésében az „eszköz alkalmazását” szövegrész helyébe az „intézkedést vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását” szöveg,

9. 68/B. § (8) bekezdés b) pontjában a „vagy a 74. §” szövegrész helyébe a „vagy – amennyiben ez a korábbi – a 74. §” szöveg,

10. 72. § (8b) bekezdésében az „a 3. § 34a. pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból” szövegrész helyébe a „kötvényekből és átruházható követelések más formáiból, valamint adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumokból” szöveg, a „Hpt. 57. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 57. § (1b) bekezdés b) pontja” szöveg,

11. 72. § (9a) bekezdésében a „kötelezettségeket nem lehet” szövegrész helyébe a „kötelezettségeket, valamint azon kötelezettségeket, amelyekre a feltétel kikötése nem alkalmazható nem lehet” szöveg,

12. 88. § (2) bekezdésében a „szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése –” szövegrész helyébe a „2014/59/EU irányelvben meghatározott válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedéseknek alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése –, valamint az egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság 89. § szerinti gyakorlása” szöveg,

13. 91/A. § (1a) bekezdésében a „befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások vagy olyan vállalkozások, amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnének, ha központi ügyviteli helyük vagy létesítő okirat szerinti székhelyük valamely EGT-államban lenne” szöveg,

14. 1. melléklet A) pont 19. pontjában a „(8)–(12) vagy (14)” szövegrész helyébe a „(7)–(11) vagy (13)” szöveg

lép.

137. § Hatályát veszti a Szantv. 15. § (2) bekezdésében az „– ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság –” szövegrész.

36. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

138. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 369. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy kezdhet, illetve végezhet – beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki)

„a) felsőfokú végzettséggel vagy közgazdasági területen szerzett középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel vagy felsőoktatásban szerezhető felsőfokú szakképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen szerzett gazdaságtudományi szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel vagy biztosításközvetítő (függő és független) szakképesítéssel, felsőoktatásban szerezhető biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói részismereti képzés elvégzését tanúsító, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti mikrotanúsítvánnyal vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik,”

37. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

139. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/N. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A miniszter előzetes jóváhagyásával a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója át nem ruházható hatáskörében – szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel – a terrorizmust elhárító szervhez vezényelt részére az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg. A személyi illetményben részesülő foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg a terrorizmust elhárító szerv létszámának 30%-át.

(8) A (7) bekezdés szerinti személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonást követően a hivatásos állomány tagját az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött szolgálati beosztás alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(9) A (7) bekezdés szerinti személyi illetményben részesülő illetményét évente – január 31-ig – felül kell vizsgálni.

(10) Visszavonás nélkül is megszűnik a (7) bekezdés szerinti személyi illetmény, ha a vezényelt besorolása szerinti illetményének összege eléri a személyi illetmény összegét. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját az általa betöltött szolgálati beosztás alapján kell besorolni, és illetményét megállapítani.

(11) Ha a hivatásos állomány tagja részére a (7) bekezdés szerinti személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár.”

38. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

140. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 7/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/B. § (1) A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss vagy gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszeripari termék esetében a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.

(2) A termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék vonatkozásában a termék átadásának időpontját követően minőségi kifogásnak akkor van helye, ha a felek között létrejött írásbeli szerződés erről rendelkezik.

(3) Ha a termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék átvétele és ellenértékének megállapítása a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott minőségi mutatók alapján történik, úgy az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell

a) a minőség meghatározásának módját, beleértve a mintavételezés időbeli és technikai lebonyolításának és a műszeres mérés típusának leírását, és

b) a teljesítési és a minőségi vita rendezésének módját, beleértve az ellenminta képzését, az ellenminta időbeli felhasználását, a minőségellenőr tevékenységét, független és akkreditált harmadik fél laboratórium megnevezését és igénybevételének szabályait tartalmazó rendelkezéseket.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint.”

141. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„q) a minőségi mutatók alapján történő termékátvétel esetén alkalmazandó módszereket”

(rendeletben állapítsa meg.)

39. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása

142. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti önálló orvosi tevékenységet nyújtó háziorvos, házi gyermekorvos a 6/A. § szerinti alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételek szerint részt vesz. Az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban való részvétel egyéb, az e törvényben és a miniszteri rendeletben nem szabályozott feltételeit a háziorvos, házi gyermekorvos és az állami mentőszolgálat megállapodásban rendezi, azzal, hogy a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás aláírásától függetlenül köteles részt venni az ügyeleti feladatok ellátásában. Ha a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás megkötését megelőzően részt vesz az ügyeletben, a megállapodásban ezen időszakot is rendezni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyelet ellátásának részletes szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit – ideértve a díjazást is – a miniszter rendeletben határozza meg.”

143. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„c) a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli, ügyeleti ellátásának részletes szakmai szabályait, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás részletes szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit – ideértve a díjazást is –,”

(rendeletben állapítsa meg.)

144. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. § A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 10/A. §-ban foglaltak a Módtv2. hatálybalépését megelőzően az állami mentőszolgálat és a háziorvos, házi gyermekorvos között megkötött megállapodásokat nem érintik, azzal, hogy ha a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodásban foglalt díjazáshoz képest a miniszter rendeletében meghatározott díjazás a háziorvosra, házigyermekorvosra nézve kedvezőbb, a megállapodásban a Módtv2. által megállapított 10/A. § hatálybalépését követően azt kell alkalmazni.”

40. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

145. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény V. Fejezetét kell alkalmazni valamennyi, az 57/A. § (1) bekezdése szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetőségével kapcsolatban akkor is, ha azok kezelését az (1)–(3) bekezdésben meghatározott személyeken kívül eső adatkezelők végzik.”

146. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. szabadnap: a 29/E. § (1) bekezdése és a 31. § (5) és (6) bekezdése szerinti speciális szabadság;”

147. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény a következő 29/E. §-sal egészül ki:

„29/E. § (1) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnap (e § alkalmazásában a továbbiakban: ünnepnap) a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs számára a külképviselet-vezető – mérlegelési jogkörben meghozott – előzetes, írásbeli döntése esetén szabadnapnak minősülhet, azzal a feltétellel, hogy a külképviselet-vezetőnek biztosítania kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését.

(2) Ünnepnapra nem adható ki az (1) bekezdés szerinti szabadnap annak a kihelyezettnek, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak, aki az ünnepnap időtartama alatt bármilyen más jogcímen távolléten van és azt nem a fogadó államban tölti.”

148. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kihelyezettet évente összesen az alábbi szabadnapok illetik meg:)

„a) Magyarországra történő haza- és az állomáshelyre történő visszautazásra Európán belüli állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében két-két, Ausztrália és Óceánia esetében három-három utazási nap,

b) – külszolgálatra történő kihelyezés, illetve a tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése éve kivételével – állomáshelytől függetlenül két orvosi nap,”

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének naptári évében abban az esetben vehető igénybe az orvosi nap, ha a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény vagy kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat érvényességi ideje a tartós külszolgálat megszűnésének napját megelőző 90. napnál korábban jár le.

(6b) A tartós külszolgálatra történő kihelyezésnek, illetve a tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének a naptári évében a kihelyezett akkor jogosult a (6) bekezdés a) pontja szerinti utazási napra, ha az állomáshelyen az adott naptári évben 9 hónapot meghaladóan külszolgálati kihelyezése az állomáshelyen fennáll.”

149. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről – a (2a) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül –

a) az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország külpolitikai, külgazdasági és biztonságpolitikai érdekeit mérlegelve – a külpolitikáért felelős miniszter dönt,

b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország nemzetbiztonsági, külpolitikai és biztonságpolitikai érdekeit mérlegelve – a külpolitikáért felelős miniszter dönt azzal, hogy a nemzetbiztonsági érdek vélelmezett felmerülése esetében a döntés előtt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményét kikéri.”

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokra vonatkozó közérdekűadat-igényléssel kapcsolatban eljáró adatkezelő nem a Kormány irányítása alá tartozó személy vagy szerv, akkor az adatigényléssel kapcsolatban eljáró adatkezelő az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről szóló döntését Magyarország külpolitikai, külgazdasági, biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeit önállóan mérlegelve hozza meg.”

150. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/O. §-sal egészül ki:

„58/O. § (1) E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv10. hatálybalépését megelőzően létrejött és folyamatban lévő jogviszonyokra, elszámolásokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv10.-zel megállapított 1. § (4) bekezdését, 57/A. § (2) és (2a) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a Módtv10. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a Módtv10. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok tekintetében is alkalmazni kell.”

151. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

a) 22. § (7) bekezdés a) pontjában a „tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása” szövegrész helyébe a „kihelyezett által benyújtott pályázat alapján meghozott vagy kijelölési döntés” szöveg,

b) 22. § (7) bekezdés e) pontjában a „munkaköre kiegészítésre kerül” szövegrész helyébe a „munkakörei, illetve kiegészítő feladatkörei kiegészítésre vagy szűkítésre kerülnek” szöveg,

c) 57/A § (1) bekezdés e) pontjában a „külföldi mozgásával” szövegrész helyébe a „külföldi mozgásával, tartózkodásával” szöveg,

d) 58. § (32) bekezdésében az „azzal, hogy a 33/F. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „azzal, hogy a 33/F. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezető-kormányfőtanácsosi, osztályvezetői és főosztályvezetői álláshelyen helyett az e bekezdés szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott által betöltött álláshely értendő, valamint azzal, hogy a 33/F. § (5) bekezdésében” szöveg,

lép.

152. § Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 29/D. § (3) bekezdése.

41. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

153. § (1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„17. statisztikai cél: adat hivatalos statisztikai adat-előállítási folyamatban való felhasználása, ideértve az adatok elemzését, a kapcsolódó tudományos és kutatási tevékenységet, valamint a mintavételi keretek kialakítását,”

(2) Az Stt. 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„3a. anonimizálás: személyes adat olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználásával sem állapítható meg többé, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik,”

(3) Az Stt. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„4a. álnevesítés: személyes adatoknak az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 5. pontjában meghatározott módon történő kezelése,”

154. § Az Stt. 7. § (8)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat – ideértve a nemzeti vagyonra vonatkozó jogszabályok szerinti tulajdonosi joggyakorlást – a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja.

(9) A Központi Statisztikai Hivatal Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutató Intézet központi költségvetési szerv, amely az alap- és alkalmazott kvantitatív társadalom- és gazdaságtudományi kutatást, mint közfeladatot látja el, és amely felett az irányítási jogkört – az alapítás, átalakítás, megszüntetés kivételével – a KSH elnöke gyakorolja.”

155. § (1) Az Stt. 8. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A KSH feladatai:)

„o) kvantitatív társadalom- és gazdaságtudományi kutatóintézet üzemeltetése,”

(2) Az Stt. 8. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A KSH feladatai:)

„r) részvétel a nemzeti adatkormányzás irányításában.”

156. § Az Stt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § Az elnökhelyettes a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott felelősségi területen az elnök irányítása mellett látja el tevékenységét, és irányítja a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek munkáját, valamint az általa irányított terület tevékenysége vonatkozásában önállóan képviseli a KSH-t.”

157. § Az Stt. 18. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A KSH elnökhelyetteseit a KSH elnöke bármikor felmentheti, a felmentést nem kell indokolni.

(2) A KSH elnökhelyettesét az e tisztségéből történő felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a KSH elnökhelyettese a felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül – a KSH elnöke írásban tájékoztatja a KSH szervezetén belül az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik álláshelyen történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(3) A KSH elnökhelyettese a tájékoztatás közlésétől számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik a (2) bekezdés szerint felajánlott álláshely elfogadásáról. Ha a KSH elnökhelyettese a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a (2) bekezdés szerint felajánlott álláshelyet nem fogadta volna el.

(4) A KSH elnökhelyettesi jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha KSH szervezetén belül a KSH elnökhelyettese iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen álláshely nincs, vagy ha a KSH elnökhelyettese az ilyen álláshelyre történő áthelyezését nem fogadta el.

(5) Ha a KSH elnökhelyettese a (2) bekezdés szerint felajánlott álláshelyet nem fogadja el, az elnökhelyettest a nyilatkozattétel időpontját, vagy, ha a nyilatkozattételt elmulasztja, a nyilatkozattétel határidejének lejártát követő naptól induló felmentési idővel fel kell menteni. A KSH elnökhelyettesét a Kit. szerinti felmentési idő és juttatások illetik meg, amelynek időtartama alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”

158. § Az Stt. 21. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az OST feladatai különösen:)

„d) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai tájékoztatási tevékenységével kapcsolatos kérdések véleményezése,

e) a hivatalos statisztika fejlesztésére, előállítására, nyilvánosságra hozatalára vonatkozó prioritások, stratégiai kérdések megvitatása.”

159. § (1) Az Stt. 28. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adminisztratív adatok átadását a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja által meghatározott módon, csatornán keresztül kell teljesíteni.”

(2) Az Stt. 28. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adminisztratív adatforrást kezelő szervezet az adminisztratív adatforrás hivatalos statisztikai célú felhasználhatóságára tekintettel az adminisztratív adatforrás minőségéről a KSH által meghatározott tartalommal és formában információt ad át a KSH részére.”

160. § Az Stt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A Magyarországon gazdasági tevékenységet végző jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és a saját személyes joga szerint jogképes szervezet (a továbbiakban: adatgazda) köteles az általa vezetett nyilvántartás adatait a hivatalos statisztikai célnak megfelelő egyedi azonosításra alkalmas módon hivatalos statisztikai célból a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának átadni.

(2) Az adatátadás csak különösen indokolt esetben terjedhet ki személyes adatra, ha az adatátadás a hivatalos statisztikai cél eléréséhez feltétlenül szükséges. Az adatátadás célját és annak alátámasztását a (6) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza.

(3) A személyes adatok esetén az adatátadás a hivatalos statisztikai célhoz feltétlenül szükséges mértékben a következő adatkategóriákra terjedhet ki: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, egyéb, az érintettet azonosító adat, valamint az adatgazda által az érintettről kezelt, az adatgazda gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, így különösen annak keretében nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat. A részletes adatkategóriákat a Kormány által kiadott rendelet határozza meg. A személyes adatokat – amennyiben azok eredeti formában történő kezelése nem indokolt – a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja álnevesíti vagy anonimizálja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatátadásért a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja térítést nem fizethet az adatszolgáltató szervezetnek.

(5) Az adatátadással kapcsolatos igényét a KSH megküldi az adatgazdának. Az igény tartalmazza az alábbiakat:

a) az igényelt adatok és metaadatok meghatározása,

b) a hivatalos statisztikai cél bemutatása és indokolása,

c) az adatátadás gyakorisága és határideje,

d) az adatátadás gyakorlati feltételei.

(6) Az adatátadással kapcsolatos igény teljesítése vonatkozásában – a szükséges egyeztetések lefolytatását követően – a KSH és az adatgazda az igény megküldésétől számított három hónapon belül a 28. § (8) és (9) bekezdése szerinti tartalommal megállapodást köt.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti megállapodást az adatgazda nem köti meg, vagy a megkötött megállapodás alapján, az ott megjelölt határidőre nem teljesíti az adatátadási kötelezettségét, a KSH annak teljesítésére 15 napos határidő tűzésével ismételten felszólítja. Ha az adatgazda továbbra sem tesz eleget a kötelezettségének, a 32. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazandóak.

(8) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat KSH-n kívüli tagja adatátadásra vonatkozó igényével a KSH-t keresi meg. Az adatgazda felé a Hivatalos Statisztikai Szolgálat KSH-n kívüli tagja képviseletében a KSH jár el a (4) és (5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően.”

161. § Az Stt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, ezen eseményekhez kapcsolódó betegtörzsszám, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.”

162. § Az Stt. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Minden tárgyévet követő év november 30-ig a KSH elnöke a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által nyújtott információk alapján az OSAP teljesüléséről értékelő jelentést készít, amelyet véleményezés céljából megküld a Koordinációs Testületnek és az OST-nek, majd ezt követően nyilvánosságra hozza azt.”

163. § (1) Az Stt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja – a 28. § (14) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – tudományos célból – ideértve a tudományos kutatást, valamint az információkon alapuló társadalmi döntéshozatalhoz szükséges elemzéseket – hozzáférést biztosíthat olyan egyedi adatokhoz, amelyek megismerése révén a statisztikai egységek közvetlenül nem azonosíthatók.”

(2) Az Stt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja tudományos kutatás céljára hozzáférést biztosíthat olyan, az egyes statisztikai egységekre vonatkozó adatokhoz, amelyeket – a statisztikai felfedés elleni védelem eszközeit alkalmazva – annak érdekében módosítottak, hogy az azonosításhoz használható legjobb eljárásokkal összhangban elfogadható mértékűre csökkenjen az érintett statisztikai egységek felfedési kockázata.”

164. § Az Stt. 47. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

„h) a 29. § (3) bekezdésében hivatkozott személyesadat-kategóriákra vonatkozó részletszabályokat.”

165. § Az Stt. 52. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„e) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/3018 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

166. § Hatályát veszti az Stt.

a) 8. § (2) bekezdés i) pontja,

b) 22. § (2) bekezdés b) és f) pontja,

c) 28. § (10a) és (12) bekezdése,

d) 40. § (1) bekezdése,

e) 50. §-a, valamint

f) 51/A. §-a.

42. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

167. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre, továbbá a szálláshely-szolgáltatókra, a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő és a szálláshelyet vele együtt igénybe vevő személyekre, a vendéglátó üzlet üzemeltetőkre és a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, a turisztikai attrakció üzemeltetőkre, a turisztikai attrakciót látogató és igénybe vevő személyekre, továbbá a kikötő üzemeltetőkre terjed ki.”

168. § A Turizmus törvény 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6a. kikötő üzemeltetője: a Duna magyarországi szakaszán található, személyforgalmat lebonyolító, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 20. pontja szerinti kikötő üzemben tartója;”

169. § (1) A Turizmus törvény 9/E. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)

„f) az Üzemeltető.”

(2) A Turizmus törvény 9/E. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)

„f) az Üzemeltető.”

(3) A Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)

„g) az Üzemeltető.”

170. § (1) A Turizmus törvény 9/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftverben rögzíti, és annak útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyre továbbítja

a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, valamint anyja születési családi és utónevét,

b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint

c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.”

(2) A Turizmus törvény 9/H. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig kezeli a szálláshelykezelő szoftverben.

(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége adatfeldolgozóként kizárólag az adatnak a tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz a törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.

(5) A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt (1) bekezdés szerinti adatokhoz a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme és a körözési eljárás lefolytatása érdekében a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró szervek részére közvetlen hozzáférést biztosít az adat rögzítését követő első év utolsó napjáig, az adatokat ezt követően törli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szervek az érintett számára biztosított jogokat – így különösen a hozzáféréshez való jogot – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint biztosítják, illetve korlátozhatják.”

171. § A Turizmus törvény 9/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Üzemeltető az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki

a) a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshely esetében legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként,

b) a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendeletben jogosultként meghatározott szálláshelyet üzemeltet.”

172. § A Turizmus törvény II. fejezete a következő 6/D. alcímmel egészül ki:

„6/D. A kikötő üzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettsége

9/L. § A kikötő üzemeltetője köteles a Kormány rendeletében meghatározott adatkörökről információt szolgáltatni Üzemeltető részére.”

173. § A Turizmus törvény a 9/L. §-t követően a következő II/B. fejezettel egészül ki:

„II/B. Fejezet

A TURIZMUSFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYAI

6/E. Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont

9/M. § (1) Az állam visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zrt. (a továbbiakban: KTH Zrt.) által a (2) bekezdés szerinti feladatainak finanszírozása céljából igénybe vett hitelekből és felvett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettségek 80%-ának teljesítéséért.

(2) A KTH Zrt. a magyarországi turizmus és vendéglátóipar fejlesztése érdekében beruházási és működési célú hitelt és pénzkölcsönt nyújt a magyarországi székhellyel rendelkező turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók számára.

(3) A KTH Zrt.-nek az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami készfizető kezességvállaláson túlmenően a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(4) Az állami kezességvállalásért a KTH Zrt. a Kormány rendeletében meghatározott módon számított kezességvállalási díjat fizet az állam számára.”

174. § A Turizmus törvény 9/M. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A KTH Zrt. (1) bekezdés szerinti bevont forrásai együttes állományának felső határát a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni. Devizában történő forrásbevonás esetén az állomány értékét a szerződéskötés napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén kell meghatározni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott állomány együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összeget.”

175. § (1) A Turizmus törvény 10. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„g) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét, és a 12. § szerinti időpontokat, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó informatikai rendszereket és azok üzemeltetőjét,”

(rendeletben határozza meg.)

(2) A Turizmus törvény 10. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„k) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban a regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezett szálláshelyek, az adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzletek és a regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciók körét;”

(rendeletben határozza meg.)

(3) A Turizmus törvény 10. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„o) KTH Zrt. forrásbevonásához kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás részletszabályait és a magyarországi turizmus és vendéglátóipar fejlesztése érdekében biztosítandó költségvetési támogatás szabályait;”

(rendeletben határozza meg.)

(4) A Turizmus törvény 10. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„p) kikötő üzemeltetője adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, az adatszolgáltatással érintett adatkört, továbbá a szolgáltatott adatok kezelésével és felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat”

(rendeletben határozza meg.)

176. § A Turizmus törvény

a) 9/A. §-ában a „könnyítése és adatelemzés,” szövegrész helyébe a „könnyítése, adóbevallás-tervezet összeállításának előkészítése és adatelemzés,” szöveg,

b) 9/B. § (2) bekezdésében az „üzemeltetője” szövegrész helyébe az „üzemeltetője (a továbbiakban: Üzemeltető)” szöveg,

c) 9/C. § (2a) bekezdésében a „Zrt.” szövegrész helyébe a „Zrt., valamint Üzemeltető” szöveg,

d) 9/C. § (3)–(5a) bekezdésében, 9/D. § (2) és (3) bekezdésében, a 9/E. § (5) bekezdésében az „A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője” szövegrész helyébe az „Az Üzemeltető” szöveg,

e) 9/C. § (7) bekezdésében az „a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét” szövegrész helyébe az „Üzemeltetőt” szöveg,

f) 9/G. § (2) és (4) bekezdésében az „A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.” szövegrész helyébe az „Üzemeltető” szöveg,

g) 9/G. § (5) bekezdésében az „a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.” szövegrész helyébe az „az Üzemeltető” szöveg,

h) 9/I. § (2) bekezdésében az „A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.” szövegrész helyébe az „Az Üzemeltető” szöveg,

i) 10. § f) pontjában a „Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője” valamint az „üzemeltető” szövegrész helyébe az „Üzemeltető” szöveg,

j) 12. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője” szövegrész helyébe az „az Üzemeltető” szöveg

lép.

43. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása

177. § (1) Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. mentesítés: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alá vont pénzeszköz, illetve gazdasági erőforrás feletti rendelkezési jog gyakorlásának engedélyezése;”

(2) A Pvkit. 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. vagyoni nyilvántartás: a jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális örökség hatósági nyilvántartása;”

(3) A Pvkit. 2. §-a a következő 12. és 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„12. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek vagy amelynek a jogos érdekét a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés érinti, de nem minősül a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának;

13. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban megnevezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a) tulajdonában álló vagy által ellenőrzött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy

b) által ellenőrzött természetes személy.”

178. § A Pvkit. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Az 5–9. § alapján elrendelt intézkedés esetén az e §-ban meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye, ha a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek.

(2) Amennyiben a mentesítés a bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul, a mentesítés iránti kérelmet a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell annak igazolását, hogy a kérelmező már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek.

(3) Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményes lefolytatásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat a (2) bekezdés szerinti kérelmet megalapozó adatok megismerése érdekében a (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személyhez.

(5) A mentesítésről a bíróság a Vht. rendelkezései alapján nem peres eljárásban az értesítés beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt.

(6) A bíróság a végzését kézbesíti a (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személynek, a hatóságnak és az állami adó- és vámhatóságnak.

(7) A rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítésére irányuló kérelmet a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell annak igazolását, hogy a kérelmező már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek.

(8) A hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, vagy a (7) bekezdés szerinti kérelem alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint dönt a mentesítésről.

(9) A hatóság a határozatát kézbesíti a (7) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személynek és a szolgáltatónak.”

179. § A Pvkit. 4. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat lehetővé teszi biztonsági intézkedések alkalmazásával a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alóli mentesítésének engedélyezését, az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásának van helye.

(2) A bíróság abban az esetben engedélyezi a mentesítést, ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya által alkalmazott biztonsági intézkedések

a) megfelelnek a hatóság által meghatározott feltételeknek,

b) megszüntetik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának rendelkezési jogát a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanyának pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett, valamint

c) megakadályozzák a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya részére pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátását.

(3) A mentesítés iránti kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés szerinti biztonsági intézkedések bemutatását.

(4) Ha a hatóság a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya által alkalmazott biztonsági intézkedések megfelelőségét, a vizsgálat eredményének megküldésével a (3) bekezdés szerinti kérelmet haladéktalanul továbbítja a bírósághoz.

(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti vizsgálat eredményes lefolytatásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat a (3) bekezdés szerinti kérelmet megalapozó adatok megismerése érdekében a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés (3) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó közvetett alanyához.

(6) A mentesítésről a bíróság a Vht. rendelkezései alapján nem peres eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt.

(7) A bíróság a végzését kézbesíti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés kérelmet benyújtó közvetett alanyának, a hatóságnak és az állami adó- és vámhatóságnak.

(8) A hatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés fennállása alatt a biztonsági intézkedések megfelelőségét és végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri.”

180. § A Pvkit. 15. §-a a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a 4. § (1) bekezdése alapján bejelentést tevő szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.

(6b) A hatóság a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat a (6a) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a 4. § (1) bekezdése alapján bejelentést tevő szolgáltatóhoz, amely a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a hatóság részére megküldi.

(6c) A (6b) bekezdés szerinti megkeresést a hatóság által előírt határidőn, de legfeljebb négy munkanapon belül kell teljesíteni. A 4. § (4) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele a (6b) bekezdés szerinti megkeresés megküldése és az arra küldött válasz kézhezvétele közötti időtartam.”

181. § A Pvkit. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alól biztonsági intézkedések alkalmazásával történő mentesítés engedélyezésének, a biztonsági intézkedések megfelelősége és végrehajtása folyamatos figyelemmel kísérésének, valamint a nem megfelelő végrehajtás esetén alkalmazható intézkedések részletszabályait.”

182. § A Pvkit. 12. § (3) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében a „pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a szolgáltatón keresztül” szövegrész helyébe a „pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy a szolgáltatón keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz” szöveg lép.

44. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

183. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony, valamint a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eseti jogviszony.”

184. § A Pmt. 15. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket]

„b) az ügyfél személyes megjelenése hiányában

ba) az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,

bb) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,

bc) az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján, vagy

bd) természetes személy ügyfél esetén a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok igazolása során az adatszolgáltatást és az adatok igazoló ellenőrzését a digitális állampolgárság szolgáltató által szolgáltatott adat alapján vagy digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezheti.”

45. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

185. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiemelt budapesti fejlesztések megvalósítása során az építtető a tulajdonosi jog gyakorlása alapján, vagy a vagyonkezelésében lévő vagy a megállapodás alapján a rendelkezésére álló ingatlanon e jogviszonyok alapján beruházási és felújítási tevékenységet is végezhet.”

186. § A Budapest törvény 15. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 14. § (3) bekezdése alapján az állam által ellátandó közfeladatként]

„d) a Budai Palotanegyedben található, a 3. és 4. mellékletben felsorolt ingatlanok

da) építési beruházási és fejlesztési feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter,

db) vagyonkezelését, üzemeltetését és ennek körében a fenntartását, fejlesztését, valamint a zöldfelületek és egyéb közterületek karbantartását az állam a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság útján, az erre a célra nevesített támogatások biztosítása mellett

látja el.”

187. § A Budapest törvény a következő 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:

„15/A. § A Kormány az e fejezetben meghatározott építtetői feladatokat, valamint a 15. § a) pontja és 15. § d) pont da) alpontja szerinti feladatok építtetői előkészítését és megvalósítását jogutódként az állami beruházásokért felelős miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Építtető) útján látja el, azzal, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását költségvetési szerv útján látja el. A költségvetési szerv e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

15/B. § (1) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a beruházások megvalósításához szükséges – az Építtető által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat és a beruházáshoz szükséges egyéb vagyonelemeket. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – az Építtető megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok és a beruházáshoz szükséges állami tulajdonú egyéb vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, a megállapodás megkötésének napjával, könyv szerinti értéken kell az Építtető részére átadni. A tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését a megállapodás ingatlanügyi hatóság részére történő megküldésével az Építtető és az átadó tulajdonosi joggyakorló közösen kezdeményezi. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező megállapodáson kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokban a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyett az Építtető képviseli az államot.

(2) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt az Építtető által az állam 100%-os tulajdonában álló, az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába és az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kerül.

(3) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlása a beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását – új építmény esetében egyúttal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő feltüntetését – követően, a munkaterület kivitelező által az Építtető részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, az Építtető által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken az Építtető által az új tulajdonosi joggyakorló részére a tulajdonosi joggyakorlás megszűnését követő 60 napon belül megküldött, tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó kimutatás alapján.

(4) Az Építtető a tulajdonosi joggyakorlásának a megszűnését követő 15 napon belül az új tulajdonosi joggyakorlóval közösen kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező, a tulajdonosi joggyakorlása megszűnésére vonatkozó minisztériumi nyilatkozaton kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet.”

188. § (1) A Budapest törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Vagyonkezelő a beruházás megvalósításával érintett ingatlant e törvény erejénél fogva köteles az Építtetőnek az építési beruházás céljából annak befejezéséig, illetve a megállapodásban rögzített napig átadni.”

(2) A Budapest törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonos jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett építési tevékenység megvalósítása céljából a Vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.”

(3) A Budapest törvény 17. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlan vonatkozásában a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett tevékenysége, továbbá az ezzel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A Vagyonkezelő mint ajánlatkérő a fenntartással, üzemeltetéssel és karbantartással összefüggő feladatai, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(10) A Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.”

189. § A Budapest törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 19. § (2) és (4)–(10) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak az olyan, (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódó beruházás esetében is, amelyet az Építtető nem a Vagyonkezelő vagyonkezelésében álló vagy nem az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő, vagy nem állami tulajdonú nemzeti vagyonba tartozó ingatlanon (a továbbiakban együtt: idegen ingatlan) valósít meg. Idegen ingatlanon történő beruházásra a tulajdonosi joggyakorló – ennek hiányában a tulajdonos – előzetes hozzájárulása birtokában kerülhet sor, és a létrejövő értéknövelő beruházás átadásáról az Építtető és az állami ingatlan tulajdonosi joggyakorlója – nem állami tulajdonban lévő ingatlan tekintetében a tulajdonos – megállapodást köt.”

190. § (1) A Budapest törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Építtető az építtetői feladatok ellátása során a tulajdonosi joggyakorlása alatti vagy Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagy idegen ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez a 18. § (1) bekezdésében foglalt Várnegyed rehabilitációs program, valamint a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítása érdekében, amelyek során köteles a bontási hulladékok megsemmisítésére, vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére a tulajdonosi joggyakorló selejtezési szabályzata alapján, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére vagy végleges elhelyezésére megbízási szerződést kötni. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint a Vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a Vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon, illetve az általa karbantartott zöldfelület célszerinti fenntartására fordítani.”

(2) A Budapest törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Építtető által – az (1) bekezdés szerinti beruházással érintett ingatlanon – az (1) bekezdés szerinti beruházások előkészítése és megvalósítása, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. Az Építtető mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.”

191. § A Budapest törvény a következő III/C. Fejezettel egészül ki:

„III/C. Fejezet

KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK

19/C. § A kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló azon beruházás megvalósítása esetén, amelyet jogszabály a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított, vagy amelyre a Méptv. közcélú kiemelt beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni (a továbbiakban együtt: kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházás) – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés d)–f) pontjától eltérően – a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében – a kiemelt nemzeti emlékhely védelmének és értékének megőrzése érdekében – az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályokhoz képest eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat állapíthat meg.”

192. § A Budapest törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházások megvalósításához kapcsolódóan az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat.”

193. § A Budapest törvény 22. §-a a következő (2a)–(2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 15. § d) pont db) alpontja szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől állami feladatként a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság látja el.

(2b) A 15/A. § szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől látja el az állami beruházásokért felelős miniszter. A 15/A. § szerinti közfeladatok előkészítésével és megvalósításával összefüggő, Vagyonkezelő által megkötött szerződésekbe a 15/A. § szerinti építtető e törvény erejénél fogva a Vagyonkezelő helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.

(2c) A 15/A. § szerinti építtetőt a (2b) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2d) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a 15/A. § szerinti építtetőt további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2e) A Vagyonkezelő helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva az 15/A. § szerinti építtető lép.

(2f) A (2e) bekezdés szerinti változást a 15/A. § szerinti építtető bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.

(2g) A 15/B. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok gyakorlása 2025. július 1-jétől illeti meg az állami beruházásokért felelős minisztert.

(2h) Az állami beruházásokért felelős miniszter 2025. július 1-jétől a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fel nem használt működési és beruházási támogatások általános jogutódja. A működéshez kapcsolódó támogatások esetében kivételt képeznek azon támogatási jogviszonyok, amelyek nem építési és beruházási tevékenységhez kapcsolódnak.”

194. § A Budapest törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 19/C. §-át és 20. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

195. § A Budapest törvény

a) 17. § (8) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorló” szöveg,

b) 19. § (2) és (5) bekezdésében az „A Vagyonkezelő mint építtető” szövegrész helyébe az „Az Építtető” szöveg,

c) 19. § (3) bekezdésében az „A Vagyonkezelő, mint építtető” szövegrész helyébe az „Az Építtető” szöveg,

d) 19. § (6) és (7) bekezdésében az „A Vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „Az Építtető” szöveg,

e) 20. § (2) bekezdés e) pontjában a „közterületek fejlesztésére és karbantartására kijelölt, a 15. § d) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „ingatlanok karbantartására kijelölt, 15. § d) pont db) alpontja szerinti” szöveg,

f) 22. § (1) bekezdésében a „magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény” szövegrész helyébe a „Méptv.” szöveg

lép.

46. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

196. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot szolgáltat.”

197. § A Tbj.

a) 22. § (1) bekezdés m) pontjában a „külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú személy” szövegrész helyébe a „külföldi, ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú személy, továbbá gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú” szöveg,

b) 67. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külső férőhelyet működtető” szövegrész helyébe az „a külső férőhelyet működtető, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan gyermek esetén a gyámhatóság” szöveg

lép.

47. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

198. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: SZTFH tv.) 1. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]

„j) a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) szerinti kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók (a továbbiakban: kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók) felügyeletével”

[kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.]

199. § Az SZTFH tv. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Hatóság látja el a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.”

200. § Az SZTFH tv. 13/A. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

„4. megállapítja a Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezési eljárásának részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit, továbbá a Kriptotv. 12/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

201. § Az SZTFH tv.

a) 4. § (1) bekezdésében a „3. § (1) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1), (8) és (11) bekezdésében” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a „(3) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3), (8) és (11) bekezdésében” szöveg,

c) 17. § (1) bekezdésében a „3. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (11) bekezdésében” szöveg,

d) 17. § (2) bekezdésében a „3. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (11) bekezdésében” szöveg

lép.

48. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása

202. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) 27. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 74. cikkének”

(való megfelelést szolgálja.)

203. § Az Afad. 3. § 13. pontjában a „d)–f) pontjai” szövegrész helyébe a „d)–g) pontja” szöveg lép.

49. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény módosítása

204. § Nem lép hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 1. §-a, 4–6. §-a, 10. §-a, 28. §-a, 29. §-a, 47. § 2. és 3. pontja.

50. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása

205. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingatlanügyi hatóság

a) a végrehajtási jog,

b) a jelzálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog és alzálogjog, valamint

c) a jelzálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog és alzálogjog biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom

törlésére irányuló eljárást a széljegyek rangsorára tekintet nélkül folytatja le.”

(2) Az Inytv. 23. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az ingatlanügyi hatóság

a) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét,

b) a telekalakítási eljárás megindításának tényét, valamint

c) a kisajátítási eljárás megindításának tényét és a kisajátítási eljárás megindításának ténye bejegyezésével egyidejűleg a kisajátítási hatóság által bejegyezni kezdeményezett elidegenítési tilalmat

a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) Az ingatlanügyi hatóság

a) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának tényét,

b) a telekalakítási eljárás megindításának tényét, valamint

c) a kisajátítási eljárás megindításának tényét és a kisajátítási eljárás megindításának tényével egyidejűleg a kisajátítási hatóság hatósági felhívása alapján bejegyzett elidegenítési tilalmat

a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül törli az ingatlan-nyilvántartásból.”

(3) Az Inytv. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Társasház előzetes alapítása tényének bejegyzése esetén a társasház-alapítási kérelmet a társasház előzetes alapítása tényének bejegyzését követően bejegyzett tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogokon vagy jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogokon (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vevői jog) alapuló tulajdonjog-bejegyzési kérelmeket, valamint a vevői jog jogosultjával – mint kötelezettel – szemben bejegyzendő jogokkal és tényekkel kapcsolatos beadványokat megelőzően kell elbírálni.”

206. § Az Inytv. 34. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Tulajdonjog bejegyzésének a (2) bekezdés szerinti törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges.

(2) Bejegyzett tulajdonjognak a törlésére és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítására

a) a Ptk. szerinti törlési per esetén a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági határozat és a törlésre irányuló elrendelés alapján,

b) tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló bírósági határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról szóló bírósági határozat, valamint a törlésre irányuló bírósági elrendelés alapján, vagy

c) a tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatnak saját hatáskörben, illetve ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, vagy bíróság, illetve felügyeleti szerv általi megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, valamint a törlésre irányuló bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapján

kerülhet sor.

(3) Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben csak akkor lehetséges, ha az ingatlanügyi hatóság részére – az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása érdekében – a bírósági elrendelést kiadó bíróság a bírósági elrendeléssel, illetve a hatósági felhívást kiadó hatóság a hatósági felhívással egyidejűleg igazolja, hogy azokat a személyeket, akik az eredeti állapot visszaállításával érintettek, ügyfélként az eredeti állapot visszaállítása alapjául szolgáló eljárásba bevonták.”

207. § Az Inytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős bírósági, hatósági határozat vagy végleges közigazgatási hatósági döntés (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: határozat) tartalmára a 35. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy

a) a határozatban a felek megállapodását – ideértve a bejegyzési engedélyt is – a bíróság, hatóság rendelkezése pótolja, és

b) a határozatban szereplő, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy érdekeltre vonatkozóan csak a természetes személyazonosító adatokat kell tartalmaznia, a személyi azonosítót nem.

(2) Az (1) bekezdés bíróság vagy közjegyző által okiratba foglalt ügyféli jognyilatkozatra nem vonatkozik.

(3) Az állami szervek által vezetett, jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmaznia.”

208. § Az Inytv. 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha bejegyzési engedély alapján alzálogjog bejegyzését kérik, a zálogszerződést az alzálogjog-bejegyzési kérelemhez csatolni nem kell.”

209. § Az Inytv. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az ingatlanügyi hatóság az 59. § (3) bekezdése szerinti intézkedésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartási eljárást a hatósági felhívást kiadó hatóság válaszáig, de legfeljebb az ingatlanügyi hatóság tájékoztató levelének a hatósági felhívást kiadó hatóság általi átvételétől számított hatvanadik napig felfüggeszti.”

210. § Az Inytv. 29. alcíme a következő 60. §-sal egészül ki:

„60. § Közérdekű használati jog változásának bejegyzése iránti hatósági felhívás alapján indult eljárásban, ha a díjfizetésre kötelezett személy – a díjfizetésre történő hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítésével – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését vagy a díj megfizetésének igazolását elmulasztja, az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti.”

211. § Az Inytv. XI. Fejezete a következő 40/E. alcímmel egészül ki:

„40/E. Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása

72/E. § (1) Ha az önkormányzat rendeletben lehetővé teszi, a tulajdonos – e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzését.

(2) A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani.”

212. § Az Inytv. 73. § (5) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

[A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról]

„j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a jogosultságvizsgálat elvégzéséhez, vagy

k) törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy az ott meghatározott célból”

[kéri.]

213. § Az Inytv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Természetes személy kérelmére a saját és olyan ingatlan tulajdonilap-másolatába, amelyen jogosultként szerepel, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal saját számítástechnikai eszközével betekintést biztosít.

(2) Társasházi közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére, azon társasházingatlanhoz tartozó tulajdonilap-másolatokba, amelynél a közösség képviseletét a társasházakról szóló törvény alapján elláthatja, e feladatai ellátásával összefüggő célból, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal saját számítástechnikai eszközével betekintést biztosít.”

214. § Az Inytv. 83. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Természetes személy a Digitális Állampolgárság Mobilalkalmazáson keresztül a tulajdonában álló ingatlanokról helyrajzi számot és az ingatlan címadatait tartalmazó tulajdonosi földkönyvet igényelhet. Ha a lekérdezés nem hoz találatot, a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.”

215. § Az Inytv. 86. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elektronikus tulajdonilap-másolat és földkönyv szolgáltatását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv)

„d) az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására eljárási jogosultsággal rendelkező személy részére”

(biztosítja.)

216. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 17. pontja a következő o) alponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes: az ingatlan jogi jelleg adatbejegyzésre irányuló kérelem, ha az)

„o) rizstelep”

(bejegyzésére, módosítására, törlésére irányul;)

(2) Az Inytv. 88. § (5) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

„24. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás.”

217. § (1) Az Inytv. 90. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése során személyes díjmentességet élvez:)

„d) a természetes személy évente két tulajdonilap-másolatra.”

(2) Az Inytv. 90. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti mentesség a természetes személyt a tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában illeti meg.”

(3) Az Inytv. 90. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Tárgyánál fogva díjmentes a 83. § (4) bekezdése szerinti földkönyvi adatszolgáltatás.”

218. § (1) Az Inytv. 91. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzésére vonatkozó részletes szabályait.”

(2) Az Inytv. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő testülete, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy rendeletben meghatározza a település azon részét, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető.”

219. § Az Inytv.

1. 18. § (2) bekezdésében a „bíróság a bírósági elrendelésében ennél” szövegrész helyébe a „bírósági elrendelés, vagy a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás” szöveg,

2. 33. § (1) bekezdésében a „négyötödét” szövegrész helyébe a „kétharmadát” szöveg,

3. 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az” szövegrész helyébe a „Ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az” szöveg,

4. 35. § (1) bekezdés a) pontjában a „szereplő természetes” szövegrész helyébe a „szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintett – természetes” szöveg,

5. 35. § (1) bekezdés b) pontjában a „szereplő jogi” szövegrész helyébe a „szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintett – jogi” szöveg,

6. 35. § (1) bekezdés h) pontjában a „szereplő természetes személyek” szövegrész helyébe a „szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintett – természetes személy” szöveg, a „nyilatkozatát.” szövegrész helyébe a „nyilatkozatát, vagy nyilatkozat hiányában – ha rendelkezésre áll – állampolgárságra vonatkozó adatát.” szöveg,

7. 35. § (2) bekezdésében az „A belföldön kiállított magánokirat” szövegrész helyébe a „Magánokirat” szöveg, az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szövegrész helyébe a „magyar területi ügyvédi kamara ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos tagja” szöveg,

8. 41. § (3) bekezdésében a „jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási” szövegrész helyébe a „jelzálogjog, önálló zálogjog vagy átalakításos önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartási” szöveg, a „jelzálogjog-bejegyzési” szövegrész helyébe a „bejegyzési” szöveg,

9. 57/A. § (3) bekezdésében és 57/B. § (2) bekezdésében a „rangsorában” szövegrész helyébe a „ranghelyén” szöveg,

10. 58. § (1) bekezdésében a „határozata alapján” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg,

11. 59. § (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg,

12. 64. § (3) bekezdésében az „a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelemhez csatolt” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

13. 73. § (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

14. 83. § (1) bekezdésében az „adatok felhasználásával” szövegrész helyébe az „adatok vagy a személyi azonosító felhasználásával” szöveg,

15. 83. § (3) bekezdésében a „tényről hatósági” szövegrész helyébe a „tényről az érintett erre irányuló kérelmére hatósági” szöveg,

16. 88. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Állam” szövegrész helyébe a „magyar állam” szöveg,

17. 88. § (5) bekezdés 3. pontjában a „Magyar Állam” szövegrész helyébe a „magyar állam” szöveg,

18. 88. § (5) bekezdés 11. pont b) alpontjában a „Magyar Állam” szövegrész helyébe a „magyar állam” szöveg és a „bejegyzésére irányuló” szövegrész helyébe a „bejegyzésére vagy törlésére irányuló” szöveg,

19. 90. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Állam” szövegrész helyébe a „magyar állam” szöveg,

20. 90. § (5) bekezdés 11. pontjában a „vásárlásához vagy bővítéséhez” szövegrész helyébe a „vásárlásához, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez” szöveg

lép.

220. § Hatályát veszti az Inytv.

a) 4. § (3) bekezdése,

b) 33. § (2) bekezdése,

c) 39. § (5) bekezdésében az „és diplomáciai hitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille tanúsítvánnyal ellátott” szövegrész,

d) 40. § (4) bekezdésében az „és diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille tanúsítvánnyal ellátott” szövegrész,

e) 73. § (6) bekezdése,

f) 88. § (5) bekezdés 23. pontjában az „engedélyköteles vagy bejelentésköteles” szövegrész és az „engedéllyel vagy bejelentést követően” szövegrész.

51. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása

221. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) 3/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/E. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papíralapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányon szerkesztett, közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés bejegyzés alapjául szolgál, és papíralapon, az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületének használata nélkül a 3/A., 3/B. és 3/D. § hatályvesztését követően is benyújtható ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés céljából, ha a 3/A., 3/B. és 3/D. § hatályvesztésének időpontjában

a) a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása már folyamatban volt, és a szerződés eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék, vagy

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött szerződés közzétételére a 3/A., 3/B. és 3/D. § hatályvesztését megelőzően került sor.”

222. § Az Átmeneti törvény I. Fejezete a következő 3/H–3/K. §-sal egészül ki:

„3/H. § (1) Azon időpontot követően, amikortól az Inytv. vagy e törvény rendelkezése alapján jogok változásának bejegyzésére irányuló eljárás már kizárólag csak az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben létrehozott elektronikus űrlappal (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlap) indítható meg, – abban az ügyben, amelyben a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsoló vevői jog vagy a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtására még nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül került sor –, a jogi képviselőt a tulajdonjog-bejegyzési eljárásban a képviselet ellátására feljogosító meghatalmazás vagy felhatalmazás akkor is benyújtható, ha azt nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon hozták létre.

(2) A papíralapon létrejött meghatalmazás vagy felhatalmazás csak abban az esetben használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha

a) az ezen rendelkezés hatálybalépését megelőzően létrejött meghatalmazást vagy felhatalmazást 2025. december 31-ig az azt szerkesztő közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos,

b) az ezen rendelkezés hatálybalépését követően létrejött

ba) meghatalmazást az aláírásától számított három napon belül az azt szerkesztő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos,

bb) meghatalmazást vagy felhatalmazást – a meghatalmazás vagy felhatalmazás hitelesítéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül – az azt szerkesztő közjegyző

elektronikus okirattá alakítja.

(3) A nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrejött, jogi képviselet ellátását biztosító meghatalmazásra és felhatalmazásra az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha azt nem tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal vagy jövőbeli épületre vonatkozó vevői joggal összefüggő tulajdonjog-bejegyzési ügyben állították ki. Ebben az esetben a nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrejött meghatalmazás vagy felhatalmazás a 2026. december 31-ig megindított ingatlan-nyilvántartási eljárásban használható fel.

3/I. § (1) Azon időpontot követően, amikortól az Inytv. vagy e törvény rendelkezése alapján jogok változásának bejegyzésére irányuló eljárás már kizárólag csak ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlappal indítható meg, – abban az ügyben, amelyben a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsoló vevői jog vagy a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtására még nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül került sor –, a tulajdonjog-bejegyzéshez kapcsolódó ügyleti meghatalmazás akkor is benyújtható, ha az nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon jött létre, feltéve, hogy létrejöttének időpontjában az ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon történő létrehozását kötelező jelleggel jogszabály nem írta elő.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a papíralapon létrejött ügyleti meghatalmazás csak abban az esetben használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha

a) az ezen rendelkezés hatálybalépését megelőzően létrejött ügyleti meghatalmazást 2025. december 31-ig az azt szerkesztő közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos,

b) az ezen rendelkezés hatálybalépését követően létrejött ügyleti meghatalmazást

ba) az aláírásától számított három napon belül az azt szerkesztő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos,

bb) a hitelesítéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésététől számított három számított napon belül az azt szerkesztő közjegyző

elektronikus okirattá alakítja.

(3) A jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: biztonsági okmány) szerkesztett ügyleti meghatalmazás elektronikus okirattá alakítás nélkül használható fel a tulajdonjog-bejegyzési eljárásban.

(4) A nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrejött ügyleti meghatalmazásra az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha azt nem tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal vagy jövőbeli épületre vonatkozó vevői joggal összefüggő tulajdonjog-bejegyzési ügyben állították ki. Ebben az esetben a nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrejött ügyleti meghatalmazás a 2026. december 31-ig megindított ingatlan-nyilvántartási eljárásban használható fel.

3/J. § (1) Azon időpontot követően, amikortól az Inytv. vagy e törvény rendelkezése alapján jogok változásának bejegyzésére irányuló eljárás már kizárólag csak ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlappal indítható meg – abban az ügyben, amelyben a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsoló vevői jog vagy a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtására még nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül került sor –, a tulajdonjog-bejegyzési engedély akkor is benyújtható, ha az nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon jött létre, feltéve, hogy létrejöttének időpontjában az ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon történő létrehozását kötelező jelleggel jogszabály nem írta elő.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a papíralapon létrejött tulajdonjog-bejegyzési engedély csak abban az esetben szolgálhat bejegyzés alapjául, ha

a) az ezen rendelkezés hatálybalépését megelőzően létrejött tulajdonjog-bejegyzési engedélyt 2025. december 31-ig az azt szerkesztő közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos,

b) az ezen rendelkezés hatálybalépését követően létrejött tulajdonjog-bejegyzési engedélyt

ba) az aláírásától számított három napon belül az azt szerkesztő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos,

bb) a hitelesítéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül az azt szerkesztő közjegyző

elektronikus okirattá alakítja.

(3) A biztonsági okmányon szerkesztett tulajdonjog-bejegyzési engedély elektronikus okirattá alakítás nélkül használható fel a tulajdonjog-bejegyzési eljárásban.

(4) A nem ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrejött

a) jelzálogjog-bejegyzési engedélyre, valamint

b) tulajdonjog-bejegyzési engedélyre, ha azt nem tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal vagy jövőbeli épületre vonatkozó vevői joggal összefüggő tulajdonjog-bejegyzési ügyben állították ki

az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy azok a 2026. december 31-ig megindított ingatlan-nyilvántartási eljárásban használhatók fel.

3/K. § Ha közjegyző olyan jogügylet során lát el jogi képviseletet, amelyben biztonsági okmányon készít okiratot, a változás bejegyzésére irányuló beadványát papíralapon nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz.”

223. § Hatályát veszti az Átmeneti tv. 3. §-a.

52. Igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény módosítása

224. § Hatályát veszti az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 171. §-a.

53. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. CI. törvény módosítása

225. § A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. CI. törvény (a továbbiakban: Nahtv.) 2. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„34. személytelenített adat:

a) olyan adat, amely alapján a természetes személy további információk felhasználásával sem azonosítható, azaz az anonimizált személyes adat, illetve az olyan védett adat, amely esetében az egyedi beazonosítás lehetősége véglegesen megszűnt,

b) olyan adat, amely esetében az adathasznosítást végző szerv vagy személy nem rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amellyel felfedheti az adat természetes személyhez kapcsoltságát, azaz az álnevesített személyes adat, illetve az olyan védett adat, amely esetében az egyedi beazonosításhoz szükséges technikai feltételekkel az adathasznosítást végző szerv vagy személy nem rendelkezik;”

226. § A Nahtv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közfeladatot ellátó szerv az igénylők megfelelő tájékoztatása és az igény teljesítési feltételeinek átláthatósága érdekében az Infotv. 1. melléklet II. pont, 16–25. sorában meghatározott közadatokkal kapcsolatos, továbbá az adatkormányzási rendelet által előírt közzétételi kötelezettséggel érintett információkat köteles a Nemzeti Közadatportálon közzétenni az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás keretében.”

227. § A Nahtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NAVÜ ellátja az adatkormányzási rendelet szerinti központi illetékes szerv és egyablakos információs pont feladatait. A Kormány rendeletben meghatározott ágazatok tekintetében további illetékes szervet jelölhet ki, továbbá hatáskört biztosíthat a központi- és ágazati illetékes szerv számára az adatok további felhasználás céljából történő hozzáférés megadásáról vagy megtagadásáról történő döntés meghozatalára.”

228. § A Nahtv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A NAVÜ az (1) bekezdésben foglalt célokhoz szükséges személyes és védett adatokat személytelenített formában kezeli. A 2. § 34. b) pontja szerinti személytelenített adat tekintetében a NAVÜ adatkezelőnek minősül.”

229. § A Nahtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAVÜ a 12. § (1) bekezdésben meghatározott célból biztonságos adatkezelési környezetben személytelenített adatot a 2. § 34. b) pontja szerinti formában is tárolhat.”

230. § (1) A Nahtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormányzati tájékoztatási szolgáltatás keretében az adatalapú kormányzás megvalósításhoz szükséges kormányzati döntéstámogatás érdekében a NAVÜ a központi kormányzati igazgatási szerv számára döntés-előkészítési céllal az általa nyújtott, 16. § (3) és (4) bekezdés szerinti szolgáltatásokat önállóan vagy együttesen, kizárólagos szolgáltatóként nyújtja.”

(2) A Nahtv. 23. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha az adatelemzés személyes adatra vagy védett adatra is kiterjed, a NAVÜ az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást a 2. § 34. b) pontja szerinti személytelenített adatokon nyújtja.

(5) Arra az esetre, ha az igény teljesítéséhez személytelenítés, kulcsszolgáltatás, összekapcsolás, vagy idősoros elemzés szükséges, a NAVÜ határozza meg a személytelenítéssel, kulcsszolgáltatással, adat-összekapcsolással, vagy idősoros elemzéssel kapcsolatos követelményeket.”

(3) A Nahtv. 23. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A NAVÜ a 16. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás keretében az igényben érintett adatokat biztonságos adatkezelési környezetben, valamint a Nemzeti Közadatportál informatikai szolgáltatásainak igénybevételével elemezhető formában teszi hozzáférhetővé.”

231. § A Nahtv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Adatvagyon Tanács javaslatára egyes egyértelműen azonosítható és körülírható igénytípusok teljesítésére vonatkozóan a miniszter általános jelleggel előzetes döntési álláspontot adhat a NAVÜ részére. Az olyan igénytípusba tartozó igényeket, amelyekre a miniszter előzetes álláspontot adott ki, továbbá az olyan igényeket, melyet külön törvényben meghatározott célok elérése érdekében terjesztettek elő, nem kell felterjeszteni a miniszter részére.”

232. § (1) A Nahtv. 28. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A NAVÜ a szolgáltatás keretében – igény esetén az igénylő, igény hiányában az általa meghatározott szempontok szerint – adatalapú alkalmazásokat fejleszt és biztosítja azok használatát. Ennek érdekében a NAVÜ jogosult

a) adatok összekészítésére,

b) adatok összekapcsolására,

c) adatok tisztítására,

d) adatok személytelenítésére, valamint

e) adatok elemzésére.”

(2) A Nahtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A NAVÜ az általa fejlesztett adatalapú alkalmazások használatához díj ellenében hozzáférést adhat.”

(3) A Nahtv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Arra az esetre, ha a szolgáltatás teljesítéséhez személytelenítés, kulcsszolgáltatás, összekapcsolás vagy idősoros elemzés szükséges, a NAVÜ határozza meg a személytelenítéssel, kulcsszolgáltatással, összekapcsolással vagy idősoros elemzéssel kapcsolatos követelményeket.”

233. § A Nahtv. 29. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A Nemzeti Adatplatform szolgáltatást kizárólag a NAVÜ nyújtja.”

234. § A Nahtv. 30. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAVÜ a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokra kiterjedően)

„c) adatokat kér az adatkezelő közfeladatot ellátó szervektől.”

235. § (1) A Nahtv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAVÜ, továbbá a kormányrendeletben meghatározott adathasznosítás-támogatási szolgáltatással összefüggésben a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kormányrendeletben meghatározott adatkörre vonatkozóan adat-összekapcsolási szolgáltatást nyújt a személyes és védett adatokra kiterjedően.”

(2) A Nahtv. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adatösszekapcsolási-szolgáltatás nyújtója a szolgáltatás eredményeként létrejövő személyes vagy védett adatot tartalmazó adatkészletet a 3. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásával a 2. § 34. b) pontja szerinti formában adhatja át az adatkezelési jogalappal rendelkező igénylő részére.”

236. § A Nahtv. 57. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § Sikeres benyújtást követően a Nemzeti Közadatportál az igényt az igényben nevesített szolgáltató részére továbbítja. Nevesítés hiányában a szolgáltatóhoz rendelés kérdésében a NAVÜ dönt. A szolgáltatóhoz rendelés a Nemzeti Adatvagyon Leltárban tárolt információkon, valamint a NAVÜ által a regisztrált szolgáltatókról vezetett nyilvántartáson alapul.”

237. § A Nahtv. 58. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti hitelesítésre alkalmazható]

„a) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 54. §-a szerinti eAláírás,”

238. § A Nahtv. 64. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az igény az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tartalmazza, a szolgáltató a kérelmet annak beérkezését követő öt munkanapon belül megvizsgálja, egyéb esetben érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

239. § A Nahtv. 73. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) igény útján kezdeményezhető a közfeladatot ellátó szervnél, mint szolgáltatás nyújtójánál (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató).

(2) Az igényt az igénylő a Nemzeti Közadatportálon keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a szolgáltató részére.

(3) A szolgáltató az igényt megvizsgálja és az igény beérkezésének napjától számított két hónapon belül dönt az igény teljesíthetőségéről és erről a Nemzeti Közadatportálon keresztül tájékoztatja az igénylőt.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A határidő hosszabbítás tényéről és okáról az igénylőt a Nemzeti Közadatportálon keresztül értesíteni kell.

(5) Hiányos igény esetén, ha a hiány az igény teljesíthetőségét akadályozza, a szolgáltató az igénylőt – legalább öt, de legfeljebb tíz munkanapos határidő megjelölése és az arra való figyelemfelhívás mellett, hogy a kért adatok hiányában a kérelme nem teljesíthető – a hiányok megjelölésével a hiányzó adatok pótlására hívja fel. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmet be sem nyújtotta volna. A hiánypótlás a határidőbe nem számít bele.”

240. § A Nahtv. 75. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A szolgáltató az igény teljesítését – a c) pont kivételével – indokolással ellátva elutasítja, ha

a) a teljesítéshez szükséges adatok elektronikus formában nem léteznek vagy nem hozzáférhetők, továbbá, ha az adatok további felhasználását jogszabály korlátozza vagy tiltja;

b) a teljesítés során nem biztosítható a személyes adat vagy a védett adat védelmét szolgáló előírások érvényesülése;

c) a teljesítés Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.

(2) Az igénylő – az (1) bekezdés c) pontja alapján történt elutasítás kivételével – az igény elutasítása vagy az igény teljesítésére nyitva álló, vagy a szolgáltató által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint a szolgáltató által a további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. Az automatizált eljárásban hozott döntés kijavítására és megtámadására a 71. § (2)–(4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az igény elutasításának jogszerűségét, illetve további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegének megalapozottságát a szolgáltatónak kell bizonyítania.

(4) A pert az igény elutasításának közlésétől, az igény elintézésére rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve – a díj összegének felülvizsgálatára irányuló kereset esetén – a díj megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított tíz munkanapon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. A díj megfizetése nem akadálya a per megindításának. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(5) Az országos vagy több törvényszék illetékességi területét érintő működési körű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes szolgáltatást nyújtó székhelye alapítja meg.

(6) Ha a bíróság az igénynek helyt ad, határozatában a közfeladatot ellátó szervet a kért adat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására kötelezi.

(7) A bíróság a további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a díj összegének megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti. Ha az igénylő a per megindításakor a közfeladatot ellátó szerv által eredetileg megállapított díjat már megfizette, és ennek a díjnak az összege nagyobb a díjnak a per eredményeképpen megállapított összegénél, a bíróság a különbözetnek az igénylő részére történő megtérítésére kötelezi a közfeladatot ellátó szervet.”

241. § (1) A Nahtv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A közfeladatot ellátó szerv köteles az általa kezelt adatokat az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtásához a 12. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítéséhez a NAVÜ, továbbá a 16. § (3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtója rendelkezésére bocsátani, valamint az adatok kezeléséhez és további felhasználásához szükséges leíró információkat megadni.”

(2) A Nahtv. 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A NAVÜ a közfeladatot ellátó szervtől átvett adatot a 14. § (2) bekezdése szerinti esetekben és módon jogosult feladatai ellátása céljából biztonságos adatkezelési környezetben tárolni és – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – azokat az adatot átadó közfeladatot ellátó szerv hozzájárulása és további díj fizetése nélkül a feladatai elvégzése során azok személytelenített jellegének megtartása mellett felhasználni.”

242. § A Nahtv. 93. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően adatfeldolgozással bízható meg a NAVÜ az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtásához szükséges mértében.”

243. § A Nahtv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KSH a NAVÜ felkérésére közreműködik a NAVÜ által nyújtott szolgáltatások fejlesztésében és nyújtásában.”

244. § A Nahtv. 99. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„o) a központi és ágazati illetékes szerv számára az adatok további felhasználás céljából történő hozzáférés megadásáról vagy megtagadásáról történő döntés meghozatalára vonatkozó hatáskör biztosítását”

(rendeletben határozza meg.)

245. § A Nahtv. 105. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény

a) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2024/2847 rendelet módosításáról szóló, 2025. február 11-i (EU) 2025/327 európai parlamenti és a tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

246. § A Nahtv.

a) 2. § 23. pontjában az „adatok tárolását” szövegrész helyébe az „adatok biztonságos adatkezelési környezetben történő tárolását” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében a „koordinálja” szövegrész helyébe az „irányítja” szöveg,

c) 10. § (2) bekezdésében az „e feladatai körében közreműködik” szövegrész helyébe az „e feladatai körében szakmai képzéseket tart, továbbá közreműködik” szöveg,

d) 10. § (4) bekezdésében az „elektronikus ügyintézés biztosítására” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatás nyújtására” szöveg,

e) 12. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás nyújtása” szövegrész helyébe a „szolgáltatás fejlesztése és nyújtása” szöveg,

f) 14. § (2) bekezdésében a „csak igény teljesítéséhez kapcsoltan” szövegrész helyébe „a 12. § (1) bekezdésben meghatározott cél teljesítéséhez, valamint” szöveg,

g) 14. § (3) bekezdésében „az igény alapján a NAVÜ határozza meg” szövegrész helyébe „a NAVÜ határozza meg” szöveg,

h) 14. § (4) bekezdésében „A Nemzeti Adatplatformon” szövegrész helyébe „Az (1) bekezdés szerint” szöveg,

i) 16. § (6) bekezdésében a „szolgáltatónak” szövegrész helyébe a „kizárólagos szolgáltatónak” szöveg,

j) 20. § (1) bekezdésében a „közfeladatot ellátó szervek” szövegrész helyébe a „közfeladatot ellátó szervek, szolgáltatók” szöveg,

k) 23. § (6) bekezdésében a „Nemzeti Adatplatform szolgáltatás igénybevételével” szövegrész helyébe a „biztonságos adatkezelési környezetben” szöveg,

l) 24. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 25. § (2) bekezdésében a „a 27. alcím szerinti adatelemzési szolgáltatást” szövegrész helyébe „az általa nyújtott, 16. § (3) és (4) bekezdés szerinti szolgáltatásokat önállóan vagy együttesen kizárólagos szolgáltatóként” szöveg,

m) 28. § (1) bekezdésében a „NAVÜ közfeladatként” szövegrész helyébe a „NAVÜ” szöveg,

n) 30. § (2) bekezdésben „a szolgáltatás keretében az igény teljesítéséhez” szövegrész helyébe „a szolgáltatás teljesítéséhez” szöveg,

o) 56. § (1) bekezdésben az „elektronikus úton terjeszti elő” szövegrész helyébe az „elektronikus úton a Nemzeti Közadatportálon terjeszti elő” szöveg,

p) 57. § (4) bekezdésében az „Amennyiben a szolgáltatást többen nyújtják, az igényt” szövegrész helyébe „Az igényt” szöveg,

q) 62. § (1) bekezdésében az „e fejezet rendelkezései szerint előterjesztett igény” helyébe az „e fejezet rendelkezései szerint a Nemzeti Közadatportálon előterjesztett igény” szöveg,

r) 82. § (2) bekezdésében „a közfeladatot ellátó szerv a 26. alcím szerinti személytelenítési szolgáltatással” szövegrész helyébe „a közfeladatot ellátó szerv” szöveg,

s) 98. § (5) bekezdésében „Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások” szövegrész helyébe „Az (1) bekezdés a) és c)–g) pontjaiban foglalt adathasznosítás-támogatási szolgáltatások” szöveg

lép.

247. § Hatályát veszti a Nahtv.

a) 23. § (3) és (7) bekezdése,

b) 24. § (6) bekezdése,

c) 27. § (3) bekezdése,

d) 28. § (2) és (5)–(7) bekezdése,

e) 31. § (5) bekezdése,

f) 35. § (2) bekezdése,

g) 46. § (2) bekezdése,

h) 64. § (2) bekezdése,

i) 68. § (4) bekezdése,

j) 74. §-a,

k) 76. §-a,

l) 83. § (6) bekezdése,

m) 98. § (1) bekezdés l) pontja.

54. A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény módosítása

248. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (a továbbiakban: Tftv.)

a) 13. § (10) bekezdésében a „kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban az elnöki feladatokat két elnök” szövegrész helyébe a „kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban, azok tagjaként az elnöki feladatokat két elnök” szöveg

b) 17. § (2) bekezdésében a „Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából – azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása érdekében pályázati úton – a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére” szövegrész helyébe a „Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére” szöveg

lép.

249. § Hatályát veszti a Tftv.

a) 13. § (5) bekezdés h), l), m) és o) pontja,

b) 13. § (5a) bekezdés e) pontja,

c) 13. § (6) bekezdése, valamint

d) 35. § (1) bekezdés 12. pontja.

55. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása

250. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 8. §-a a következő 35a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„35a. minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 37. pontja szerinti szolgáltatás;”

251. § A Dáptv. 55. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A digitális állampolgárság szolgáltató az ePosta keretszolgáltatás keretében az aktív felhasználó profillal rendelkező felhasználónak – választása szerint – az (1) bekezdésétől eltérően az eIDAS Rendelet 3. cikk 37. pontja szerinti szolgáltatást is köteles biztosítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos szabályokat e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.”

252. § A Dáptv. 113. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

„14. az 55. § (3) bekezdése szerinti minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos szabályokat.”

56. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosítása

253. § A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) 1. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed)

„d) a Magyarországon végzett kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálására.”

254. § (1) A Kriptotv. 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„5a. Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató: az e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező jogi személy;

5b. Kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás: az ügyfél átváltási megbízása alapján kriptoeszköz átváltása pénzre, illetve kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre;”

(2) A Kriptotv. 2. §-a a következő 7a. és 7b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7a. kriptoeszköz átváltása pénzre: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom;

7b. kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom;”

(3) A Kriptotv. 2. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9a. nem engedélyezett kriptoügylet: kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozattal nem validált kriptoeszköz átváltása pénzre vagy más kriptoeszközre az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetek kivételével;”

255. § A Kriptotv. 2. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Kriptoeszközt – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke rendeletében meghatározott kivételekkel – csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani.

(2) A kriptoeszköz-átváltási szolgáltató megtagadja az átváltási szolgáltatást, ha az ügyfél vagy ügylet azonosítás eredménytelen.

(3) A nem engedélyezett kriptoügyletből származó értéktranszfer érvénytelen, joghatás kiváltására alkalmatlan, pénzforgalmi szolgáltatás tárgya nem lehet.”

256. § A Kriptotv. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

„4/A. A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató

12/A. § (1) Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatást az ilyen szolgáltatóként engedélyezett jogi személy végezhet.

(2) A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az átváltási megbízás ügyfél és ügylet azonosításának eredményes elvégzése.

(3) A kriptoeszköz validálási szolgáltatás kiterjed legalább

a) a kriptoeszköz eredetének vizsgálatára,

b) a kriptoeszköz tárolására alkalmas eszköz vagy pénztárca tulajdonjogának ellenőrzésére,

c) a kapcsolt természetes, illetve jogi személyek azonosítására, amennyiben az lehetséges,

d) a szolgáltatás igénybe vevőjének profil alapú vizsgálatára, valamint

e) a külső adatbázisok ellenőrzésére.

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti szolgáltatást a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató ésszerű időn belül végzi el.

(5) Ha a validálási szolgáltatás arra az eredményre vezet, hogy az átváltási megbízás ügyfél és ügylet azonosítása eredményesen megtörtént, a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki.

(6) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.

12/B. § (1) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató köteles tisztességes, egyértelmű tájékoztatást nyújtani ügyfeleinek a validálási szolgáltatás részleteiről, ideértve az árképzési politikát is, amelyet a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató honlapján közzé kell tenni.

(2) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató vezető testületének tagjai rendelkeznek az e szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal, valamint velük szemben – a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző – 5 éven belül nem hoztak büntetőügyben, vagy kriptoeszköz-átváltásával összefüggésben marasztaló ítéletet.

(3) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató többségi befolyással rendelkező tulajdonosának vagy tulajdonosainak jó hírnévvel kell rendelkezniük, valamint velük szemben – a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző – 5 éven belül nem hoztak büntetőügyben, vagy kriptoeszköz átváltásával összefüggésben marasztaló ítéletet.

(4) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató e szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező személyzetet alkalmaz.

(5) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató megfelelő szabályzatot alkot és eljárásokat vezet be az összeférhetetlenség azonosítása és kezelése érdekében.”

257. § A Kriptotv. a következő 4/B. alcímmel egészül ki:

„4/B. A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató felügyelete

12/C. § (1) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletét az SZTFH látja el, amely során kiadja a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt és biztosítja, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók tevékenységüket az e törvényben meghatározottak szerint végezzék.

(2) Az SZTFH az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:

a) a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató

aa) neve, székhelye, adószáma,

ab) elérhetősége,

ac) képviseletét ellátó személy neve,

b) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

(3) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH részére.

(4) Ha a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató tevékenységet már nem végez, akkor a (2) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével a nyilvántartásából törli.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok változását a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot az SZTFH az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(6) Az SZTFH a honlapján közzéteszi kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató esetében a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai közül a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokat.

(7) A (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint az SZTFH felügyeleti jogkörének és hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

12/D. § (1) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató működése során köteles az SZTFH felhívásában és határozatában foglaltaknak eleget tenni.

(2) Az SZTFH felügyeleti jogkörében a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyét visszavonja, ha annak működése törvényt sért vagy az engedélyben foglaltakat megsérti.

(3) Az SZTFH a (2) bekezdés szerinti esetben a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató működését az engedély visszavonásától számított öt évre megtiltja.

(4) Az SZTFH ellenőrzési jogkörében a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatót felhívhatja dokumentumok, adatok és kommunikációs nyilvántartások átadására, annak székhelyén, telephelyén, fióktelepén, ügyfélfogadásra alkalmas szolgálati egységében helyszíni ellenőrzést végezhet, bizonyítékot lefoglalhat, az eszközök zár alá vétele vagy lefoglalása iránt intézkedhet.”

258. § (1) A Kriptotv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12/C. § (3) bekezdésében, a 12/D. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak megsértése esetében alkalmazandó bírság összegét rendeletben megállapítsa.”

(2) A Kriptotv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke, hogy rendeletben meghatározza

a) a 9/A. § (1) bekezdése szerinti kivételeket,

b) a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezési eljárásának részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit,

c) a 12/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

259. § A Kriptotv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel megállapított 9/A. §-át és 4/A. alcímét a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatónak az e rendelkezések hatálybalépését követően az SZTFH elnökének a 12/A. § (6) bekezdése szerinti rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kell alkalmazni.”

57. Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény módosítása

260. § (1) Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXIV. törvény) 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az 55. §, az 57. §, valamint a 63. § 2., 4–6., 8., 10., 14. és 17. pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A 2024. évi LXIV. törvény 95. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az 50. §, az 58. §, valamint a 64. § d) és e) pontja 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.”

261. § A 2024. évi LXIV. törvény 95. § (1) bekezdésében az „– a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész helyébe az „– a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg lép.

58. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

262. § Nem lép hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény.

59. Záró rendelkezések

263. § (1) Ez a törvény a – (2)–(16) bekezdésben foglalt kivétellel – kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. alcím, a 19. §, a 21. §, a 26. § c)–e) pontja, a 22. alcím, a 26. alcím, a 205. §, a 206. §, a 208–220. §, az 51. alcím az e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 3. alcím, a 6. alcím, a 8. alcím, a 18. §, a 26. § a) és b) pontja, a 32. § a) pontja, a 14. alcím, a 24. alcím, a 101–102. §, a 104–106. §, 108. §, 109. §, a 110. § 1–17., 19. és 20. pontja, a 111. §, a 184. §, a 196. §, a 47. alcím, az 56. alcím 2025. július 1-én lép hatályba.

(4) A 120. § c) pontja 2025. július 2-án lép hatályba.

(5) A 4. alcím, a 43. §, a 16. alcím, a 20. alcím, a 71. § (1), (3) és (5) bekezdése, a 72. §, a 75. §, a 80–83. §, a 85–86. §, a 25. alcím, a 31. alcím, a 115–119. §, a 120. § d) pontja, a 33–36. alcím, a 40. alcím, a 183. §, a 48. alcím, a 2. melléklet és a 3. melléklet az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(6) Az 54. §, a 107. §, a 110. § 18. pontja, a 38. alcím az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(7) A 39. alcím 2025. július 15-én lép hatályba.

(8) A 12. alcím, a 19. alcím, a 167. §, a 168. §, a 172. §, a 175. § (4) bekezdése, a 225–232. §, a 234–247. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(9) A 30. alcím az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(10) A 43. alcím, a 207. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(11) A 25. § (1) bekezdése, a 29. §, a 13. alcím, 103. § 2025. szeptember 1-én lép hatályba.

(12) A 45–49. §, az 50. § (1) bekezdés, az 51. §, a 70. §, a 71. § (2), (4) bekezdés, a 73–74. §, a 76–79. §, a 84. §, a 87. §, a 120. § a) és b) pontja, az 1. melléklet 1. pontja 2025. szeptember 29-én lép hatályba.

(13) A 27. § a)–d) pontja, a 18. alcím, a 21. alcím 2025. október 1-én lép hatályba.

(14) A 2. alcím, a 7. alcím, a 20. §, a 22–24. §, a 25. § (2) bekezdése, a 174. §, a 176. § a) pontja, a 49. alcím, az 52. alcím, 233. §, az 55. alcím és az 58. alcím 2026. január 1-én lép hatályba.

(15) A 171. §, 175. § (2) bekezdése 2026. július 1-én lép hatályba.

(16) A 44. §, az 50. § (2) bekezdése és az 1. melléklet 2. pontja 2026. július 10-én lép hatályba.

264. § A 198–200. § és a 201. § a), c) és d) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

60. Az Európai Unió jogának való megfelelés

265. § (1) A 4. és 33. alcím a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 15. alcím a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2013. október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 15. alcím az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A 15. alcím a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) A 15. alcím a 600/2014/EU rendeletnek az adatátláthatóság fokozása, az összesítettadat-szolgáltatások létrejötte előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és a megbízásfolyamért teljesített kifizetésben (PFOF) való részesülés tilalma tekintetében történő módosításáról szóló 2024. február 28-i (EU) 2024/791 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(6) A 15. és 23. alcím a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. február 28-i (EU) 2024/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7) A 16., 32., és 33. alcím a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról szóló 2024. március 13-i (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(8) A 65. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(9) A 23. alcím a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(10) A 23. és 35. alcím a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(11) A 27. alcím az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(12) A 29. alcím a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-ei 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés szolgálja.

(13) A 41. alcím

a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 29-i (EU) 2015/759 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet

d) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2024. november 27-i (EU) 2024/3018 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(14) A 48. alcím a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(15) Az 53. alcím

a) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(16) A 250. §-a a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az azt módosító, a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1183 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

266. § E törvény 65. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi LXVII. törvényhez

1. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 36. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„36. A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. február 28-i (EU) 2024/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

2. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 37–38. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„37. Az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

38. A pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai tanácsi és parlamenti rendelet.”

2. melléklet a 2025. évi LXVII. törvényhez

1. A Bszt. 4. melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:)

„c) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, illetve azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel, valamint”

2. A Bszt. 4. melléklet 18. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:)

„a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy nem készpénz alapú eszközökből, és”

3. A Bszt. 4. melléklet 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. A munkaviszony idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.”

4. A Bszt. 4. melléklet 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. Ha a befektetési vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül, nem fizet teljesítményjavadalmazást a vezető testület tagjainak, és ha a vezető testület tagjain kívüli munkavállalóinak fizetett teljesítményjavadalmazás nem lenne összeegyeztethető a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartásával, valamint a rendkívüli állami pénzügyi támogatás időben történő megszüntetésével, akkor a teljesítményjavadalmazásnak a nettó bevétel meghatározott hányadára kell korlátozódnia.”

3. melléklet a 2025. évi LXVII. törvényhez

A Hpt. 5. melléklet 3. pontja a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„g) a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 23.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek