2025. évi LXVII. törvény indokolás

Hazánk versenyképességének előmozdítása országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének a kulcsa. A versenyképesség megerősítése ugyan gazdasági jellegű kérdésnek tűnhet, de hazánk jogi versenyképessége éppilyen fontos kérdés. A jogi versenyképesség annyit jelent, hogy a jogszabályainknak szolgálniuk és támogatniuk kell mind az állampolgárokat, mind a vállalkozásokat. A szükségtelen szabályozási és adminisztratív terhek akadályozzák a vállalkozásokat, a polgárokat és az állami hatóságokat abban, hogy hatékonyan végezhessék tevékenységüket. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja, a már elavult jogi szabályozásokat, új és hatékony szabályok válthatják fel.

A javaslatban a közlekedési és egészségügyi ágazatot érintő hatályos jogi szabályozás felülvizsgálata azt célt szolgálja, hogy a hatályos szabályozások átalakításával a mainál hatékonyabb szabályozás kerüljön kialakításra, elősegítve ezzel az állampolgárok és a vállalkozások jogszabályoknak való megfelelését, segítve továbbá hazánk jogi és gazdasági versenyképességének erősítését.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017. november 1-jén kezdte meg működését. Az EESZT-hez ma már valamennyi hazai egészségügyi szolgáltató csatlakozásra és folyamatos adatszolgáltatásra köteles valamennyi jelentősebb ellátási esemény tekintetében. A EESZT a hazai egészségügyi ellátórendszer meghatározó kiszolgáló alaprendszere, melynek szolgáltatásait ma már gyakorlatilag valamennyi hazai egészségügyi szolgáltató használja. A folyamatos EESZT adatszolgáltatási kötelezettségeknek köszönhetően a rendszer egyúttal a nemzeti adatvagyon jelentős elemének és adatforrásának tekinthető.

Az elmúlt időszakban az EESZT működését érintően számos fejlesztési feladat merült fel. A folyamatban lévő, egészségügyi modernizálást célzó informatikai fejlesztések a teljes egészségügyi ágazat minden szintjén tartalmaznak beavatkozási pontokat, fejlesztéseket, eredménytermékeket, amellyel az egyes ágazati szereplők modern, hatékony informatikai fejlesztéseket kapnak a kezükbe. A módosítás az elmúlt időszakban elkészült, valamint a következő időszakban megvalósuló EESZT fejlesztésekhez kapcsolódó törvényi szintű szabályozást tartalmazza.

A javaslat a fentieken túlmenően a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények kisebb terjedelmű módosítására is javaslatot tesz, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges módosításokat eszközöl.

2025. január 15-én hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.). Az Inytv. hatálybalépését követően felmerült jogalkalmazási kérdéseket is rendezi a törvény, amely érinti az Inytv.-t, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényt, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvényt.

A törvény a másra át nem hárítható környezeti kármentesítési feladatok végrehajtásáért felelős szerv meghatározásával leegyszerűsíti és egyértelművé teszi a környezetvédelmi hatóságok ügyintézése során, hogy kötelezettként kit lehet nevesíteni, másrészt a magasabb felügyeletei díjfizetési kötelezettség előírásával megteremti annak a feltételét, hogy a környezetvédelmi hatóságok, anyagi, illetve humánerőforrás területén is lépést tarthassanak az ipari technológiák fejlődésével.

A magyar fogyasztók érdekeinek védelme és a vállalkozások támogatása a hazai gazdaság működésének alapvető elemei. A fogyasztóvédelem elérhetőbbé tételével és a vállalkozások terheinek csökkentésével a törvény célja a vállalkozások és a fogyasztók közötti piaci egyensúly biztosítása, amelyek egyaránt hozzájárulnak a vállalkozások hatékonyabb működésének elősegítéséhez és a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartásához.

A hatályos szabályozás alapján a jegyző kereskedelmi hatósági hatáskörében nem tud érvényt szerezni a települési (budapesti kerületi) építési szabályzatban foglalt előírásoknak. A gyakorlatban ebből kialakulhat olyan helyzet, hogy a kereskedelmi tevékenység nem korlátozható annak ellenére, hogy azzal építési előírások sérülnek. Erre tekintettel indokolt, hogy a jegyzőnek lehetősége legyen mind a bejelentési, mind a működési engedély megadására irányuló eljárás során az építési szabályok érvényre juttatására.

A törvény által a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerének 2023. július 1-je óta felhalmozódott működési tapasztalatai alapján a koncessziós társaság és a Magyar Államot képviselő miniszter közötti intézményes kapcsolattartás több ponton egyszerűsödik. Szintén az észszerűség indokolja, hogy az országos hulladékgazdálkodási tervezés felülvizsgálata ne kétévente, hanem a tervezési időszak negyedik évében történjen meg. Mindemellett változik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), amely szerinti Koordináló szerv személye, továbbá a részletszabályok megalkotásának kormányrendeleti szintre utalásával rugalmasabbá válhatnak az ügyfélszolgálatok nyitvatartási időpontjai. A törvény több pontosítást is átvezet, így a koncessziós társaság által tervezett kontrollált lomtalanítás miatt változnak az engedély nélküli hulladékszállítás szabályai, a korábban közszolgáltatás céljára létrejött vagyontárgyak állami közfeladat ellátás körében történő tartását segíti elő a koncesszori alvállalkozói tevékenységellátás szabályainak fogalmi pontosítása.

A hazai piacon a mezőgazdasági termények vizsgálata és ennek eredményeként megállapított minőségi és biztonsági jellemzők, kiemelten a mikotoxin szennyezettség meghatározása több különböző módszerrel történik. Az eltérő vizsgálati módszerek eltérő eredményre vezethetnek, amelynek következtében a gazdálkodók sok esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az értékesítés során. A vizsgálati módszerek különbözőségéből adódó piaci bizonytalanság a magasabb mikotoxin szennyezettséggel terhelt években veszélyezteti a hazai piac egészséges működését. A szabályozatlan gyakorlatok és az ezekből adódó vitás helyzetek növekedése negatív hatással van a szerződéskötési hajlandóságra, és a kereskedelmi tevékenységre. Erre figyelemmel a javaslat értelmében a termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék vonatkozásában létrejött szerződések kötelező elemei olyan előírásokkal egészülnek ki, amelyek biztosítják a minőség egységes meghatározásának módját, ezáltal átláthatóvá teszik a szerződő felek közötti viszonyokat a minőséggel kapcsolatos viták rendezése során.

A törvény elvégzi továbbá a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény felülvizsgálatát és a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján a tartós külszolgálattal összefüggő törvényi rendelkezések technikai jellegű kiegészítését, pontosítását.

A törvény pontosítja továbbá a Területfejlesztési Alap esetében nyújtott támogatás jogi kereteit a Versenyképes Járások Program hatékony megvalósítása érdekében, egyértelműsíti a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban a társelnökök szavazati jogú tagságát, valamint kezeli azt az ismétlődően fellépő anomáliát, hogy a mindenkori Kormánystatútum-rendelet változása hatással van a tanácstagok összetételére. Mindezeken túlmenően a javaslat az együtt kezelendő térségek körének kijelölésérére és lehatárolására vonatkozó jogalkotási előírás törlésével egyszerűsíti a területfejlesztési szabályozást, az együtt kezelendő térségek szervezésére és tervezésére vonatkozó szakpolitikai cél területfejlesztési tervezésben történő érvényesítésének megtartásával.

2026. január 1-jétől az elektronikus hirdetmények használata kiterjed az uniós értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzési eljárásokra is, ugyanakkor e rendelkezések hatályba lépésének dátuma nem biztosít kellő időt és felkészülést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztésére, ezáltal szükségessé vált ezen rendelkezések hatályba lépési dátumának kitolása.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása az útépítési eljárások gyorsítása érdekében indokolt, tekintettel arra, hogy jelenleg az építtetőnek az útépítési eljárás engedélyezése során csatolnia kell az igénybeveendő idegen területek tulajdonosának (kezelőjének, használójának) nevét, valamint a hozzájáruló nyilatkozatukat. A fenti adatokhoz szükséges a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv, melyhez az országos közút építtetőjének, vagy a megbízásából eljáró tervezőnek nincs hozzáférési jogosultsága. A módosítással az érintettek felkutatása jelentősen egyszerűsödik és az eljárás rövidül.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítását indokolja, hogy az egészségügyi szolgáltatók részéről a beteg adatfelvétel pontossága és gyorsasága érdekében gyakorlati igény, hogy a TAJ-szám alapján az érintett beteg – az ellátáshoz szükséges – adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (SZL) emeljék át, figyelemmel arra, hogy jelenleg a betegek adatfelvétele bediktálás vagy fizikai igazolványokon található adatok begépelése útján kerül rögzítésre. A módosítás az adminisztratív terheket csökkenti.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. §-ának módosítása egyrészt a pénztártitok alóli felmentés megadásának módját egyszerűsíti oly módon, hogy a jövőben nemcsak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva adható felhatalmazás, hanem a pénztártag biztonságos azonosítását követően a pénztár által működtetett elektronikus felületen (pl. applikáció) vagy honlapon is. Továbbá a gyakorlatban elengedhetetlen az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltatók közötti folyamatos információátadás ahhoz, hogy az egészségpénztár a feladatát el tudja látni. Egészségpénztári tagság esetén ugyanis a tag a szerződést az egészségpénztárral köti meg, de a tényleges szolgáltatást az egészségügyi szolgáltatók nyújtják, a szolgáltatás finanszírozását ugyanakkor az egészségpénztár végzi vagy a pénztártag részére vagy az egészségügyi szolgáltató részére történő átutalással.

Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása szövegpontosítást tartalmaz. Az elmúlt években, különösen a COVID–19 vírus hatására a világ jelentős digitális fejlődésen ment keresztül, mely az oktatás területére is beszűrődött. Az informatikai fejlődés eredményeként indokolt a támogatható taneszközök mellett a digitális taneszközöket külön nevesíteni, tekintettel arra, hogy azokat egyre több iskolában és egyre több esetben alkalmazzák. Figyelemmel továbbá arra, hogy a felsőoktatás területén is jelentős mértékben kerülnek felhasználásra a digitális taneszközök, ezek támogathatóságának megteremtése is indokolt. Fontos azonban normaszöveg szintjén is kiemelni, hogy a mobiltelefon nem tekinthető digitális taneszköznek.

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényben a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvénnyel megegyező módon rögzítésre kerül, hogy az Eximbank az 575/2013/EU rendeleten túl a hitelintézeti törvény összevont alapú felügyeletére vonatkozó szabályozása tekintetében is pénzügyi vállalkozásnak minősül.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek pontosítását az Inytv. szabályozásával történő összhang megteremtése indokolja.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosítása az alábbiak miatt indokolt. A korábban bekövetkezett környezeti károk felszámolásában – ahol egyértelműen állami szereplő okozta a szennyezést – a kármentesítés állami felelősségi körben, a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően került elvégzésre. Indokolt azonban az állam szerepvállalása – a jelentős környezeti kockázatok miatt – azokban az esetekben is, amikor a szennyezés nem vezethető vissza valamely állami entitásra (nem okozója annak) és a környezeti károsodással érintett ingatlan sem áll állami tulajdonban, ugyanakkor annak okozója ismeretlen vagy egyéb okból nem kötelezhető a kármentesítési költségek viselésére (pl.: vagyon nélküli jogutód nélküli megszűnés, stb.) és a károsodás mértéke jelentős, vagy megelőzés hiányában jelentőssé válhat. Ezt a szerepvállalást tartalmazza Kvt. 41. § (5) bekezdés c) pontja. A hatályos jogszabályi környezet azonban nem határozza meg, hogy ki az, aki a másra át nem hárítható környezeti kármentesítési feladatokat állami szerepvállalás formájában végrehajtja. A módosítás javaslatot tesz a szabályozás egyértelműsítésére az által, hogy az – állam nevében eddig is környezeti kármentesítési feladatokat is végző – Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) jelöli ki a feladatra. A módosítás által egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a környezeti kármentesítési hatósági eljárások, mivel azoknak lényegi eleme a felelős azonosítása. A felgyorsult hatósági ügyintézés révén pedig a környezeti kármentesítés is olcsóbbá válik, mivel a gyorsabb beavatkozással gyorsabban lehet csökkenteni a szennyezés terjedését, ezáltal a szennyezés felszámolásához szükséges forrás kevesebb lesz.

A környezetvédelmi és természetvédelmi eljárások esetében is igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetési mentességeket részben a Kvt., részben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.). szabályozza. A módosítás javaslatot tesz arra, hogy a vízügyi igazgatási szervnek a Díjr.-ben szabályozott mentessége törvényi szinten legyen megállapítva, valamint az MNV Zrt. díjfizetési mentességet kapjon minden olyan eljárás alól, ahol állami felelősségi körben végez környezeti kármentesítési feladatot.

Jogtechnikai pontosítás.

Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a polgár valamely azonosító adatát (pl. TAJ számát) ne csak az erre szolgáló igazolvánnyal, hanem más igazolvánnyal is igazolja. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítás lehetővé teszi, hogy e szolgáltatást az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók az EESZT útján elérhessék, ezáltal megkönnyítve az egészségügyi ellátás igénybevételét.

A törvény új gyermekvédelmi hatósági intézkedésként bevezeti a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítását kizárólag azokban az esetekben, amikor a gyermekjóléti alapellátás a szülő várandóssága alatt a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, azokat nem sikerül megszüntetni, és a család- és gyermekjóléti központ meglátása szerint a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését, és ezért haza nem adhatóságának megállapítására tesz javaslatot a gyámhatóságnak.

Az új hatósági intézkedés célja, hogy már a gyermek születését megelőzően megszülessenek azok a gyámhatósági döntések, amelyek elősegítik a gyermek sorsrendezését. Az érintett szervek a gyermekjóléti alapellátás keretében, a családdal együttműködve kísérletet tesznek a veszélyeztető körülmények felszámolására. Ha e veszélyeztető körülményeket a gyermekjóléti alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, a család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhatóságnak a gyermek haza nem adhatósága megállapítására. Ha a gyámhatóság – végrehajtási rendeletben részletezett eljárás lefolytatásával – megállapítja, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti a gyermek testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését, még a gyermek megszületése előtt határoz a gyermek egészségügyi intézményből való haza nem adhatóságáról. A törvény értelmében, ezekben az esetekben már a gyermek születését megelőzően megvizsgálja a gyámhatóság az alkalmasságát a veszélyeztető körülmények miatt haza nem adható gyermek gyámjául jelölt személynek. Ez is elősegíti, hogy a veszélyeztető körülményekkel érintett gyermek megszületését követően mielőbbi lépések történhessenek a további sorsrendezése érdekében. A kormányrendeleti szinten szabályozandó eljárásrend szerint a gyermekjóléti alapellátásban gondozott válsághelyzetben lévő anya várandósságának legkésőbb a 31. hetéig jelzi a család- és gyermekjóléti központnak, ha az alapellátás keretében nem sikerült megszüntetni azokat a veszélyeztető körülményeket, amely miatt a gyermek születését követően nem hazaadható. Ennek alapján a család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhatóság felé hatósági intézkedés megtételére, így a gyermek megszületésekor már hatósági döntés 55 rendelkezik a gyermek haza nem adhatóságáról.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása lehetővé teszi az egészségbiztosítási szerv számára, hogy a közigazgatási hatósági eljárás keretében lefolytatott gyógyszerek egyedi méltányosság keretében történő engedélyezésére irányuló közigazgatási hatósági eljárása során hozzáférhessen az EESZT rendszerben rögzített – döntés meghozatalához szükséges – egészségügyi adatokhoz. Így nem szükséges hiánypótlásra felszólítania az ügyfelet, amely meghosszabbítja az ügyintézés idejét. A törvény 16/B. § (5) bekezdésének módosítása a Protézis Regiszterben nyilvántartott adatok személyazonosításra alkalmas módon történő kezelési idejének csökkentésére irányul, tekintettel arra, hogy a Donor Regiszterben nyilvántartott hasonló adatokat is csak harminc évig kezelheti a nyilvántartó szerv. A módosítás tehát a szabályozás egységesítésére irányul.

A miniszter feladatának elősegítése érdekében a törvény megteremti annak az alapját, hogy a miniszter az ágazati stratégia alkotás, az adatvezérelt egészségpolitikai döntéshozatal, a betegbiztonság és prevenció fejlesztése, valamint a betegutak optimalizálása és a terápiás eredmények javítása érdekében bármely egészségügyi intézménytől, a NEAK-tól és az EESZT működtetőjétől anonimizált – kivételes esetben álnevesített − adatokat igényelhessen. A költségek tekintetében az érintettek megállapodnak.

A módosítás mindemellett biztosítja, hogy az egészségügyi ellátóhálózat szereplője, az EESZT működtetője a Központi Statisztikai Hivatal részére, hivatalos statisztikai tevékenysége ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, az ellátóhálózat, az EESZT működtetője által kezelt egészségügyi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott paraméterek szerint álnevesítse és átadja.

A módosítás a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően egyértelművé teszi, hogy az EESZT szolgáltatásai alapvetően a csatlakozott adatkezelő informatikai rendszerén keresztül vehetők igénybe, ugyanakkor a működtető közvetlen hozzáférési felületet is biztosíthat ezek eléréséhez.

A törvény lehetőséget biztosít az informatikai alapú központi orvosi és gyógyszerészi döntéstámogatási rendszerek alkalmazására az EESZT keretein belül. A kialakított szolgáltatás részére a közfinanszírozott szolgáltatók fel tudják tölteni a beteg lényeges adatait, képi leleteit, amelyet a szolgáltatás véleményez és döntéstámogatási javaslatot tesz hozzá. A minél pontosabb döntéstámogatás érdekében a véleményezéshez a beteg egyéb, az EESZT-ben rendelkezésre álló egészségügyi adatai is felhasználhatóak. A diagnózist természetesen ebben az esetben is a kezelőorvos állítja fel.

Az adatkormányzási rendelet jogharmonizációját biztosító a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény (a továbbiakban: Nahtv.) megteremtette az egészségügyi adatvagyon további adatkormányzási rendelet szerinti felhasználásának alapjait és kijelölte a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (a továbbiakban: NAVÜ) egyablakos információs pont és központi illetékes szerv részére meghatározott feladatok ellátására. A létrehozni kívánt rendszer a Nahtv. szabályainak megfelelően a NAVÜ által koordinált adatvagyon felhasználási rendszernek a része.

Az egészégügyi adatvagyon-hasznosítás stratégiai irányításának érdekében felállításra kerül az Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület (EATT), amelynek legfontosabb feladata a különféle ágazati és piaci érdekek felmérése, másodlagos adatvagyon-hasznosítással kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, tanácsadás és az egészségügyért felelős miniszter döntéshozatalának szakmai támogatása.

Az EATT iránymutatásai alapján végezné a gyakorlati koordinációt, adatvagyon-hasznosítást, közreműködést az adatigények teljesítésében az egészségügyi ágazati illetékes szerv. Az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás iránti kérelmet az EESZT-ben tárolt adatok tekintetében a Nahtv. szerinti ágazati illetékes szerv bírálja el. Az ágazati illetékes szerv feladatait, a kérelem benyújtásának és elbírálásának részletszabályait a Kormány rendelete határozza meg. Az adatvagyon-hasznosítás megvalósítására, annak feltételeként biztonságos adatfeldolgozási környezet (adattárház) hozandó létre, amely működésének alapvető informatikai, adatbiztonsági követelményeit a javaslat meghatározza. Az adattárház létrehozásának és működtetésének feltételeit az EESZT működtetője a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerint lefolytatott eljárás alapján az eljárás nyertesével kötött szerződés alapján is elláthatja. A rendelkezés kötelezővé teszi, hogy az adatigénylés engedélyezése során vizsgálandóak legyenek az adatigényló oldalán megvalósuló adatbiztonsági feltételek, így különösen az, hogy az érintett adatfelhasználó nem tudja-e a korábban kapott adatokkal egybevetni az anonimizált adatokat, továbbá az álnevesített adatokat (bármilyen eszközzel) nem tudja-e visszafordítani, valamint a kapott adatok (akár a korábban kapott adatokkal összevetve) nem alkalmasak-e profilalkotásra, és a kapott adatokból nem tud-e olyan következtetést levonni, amely miatt a teljesítés Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.

A törvény az egészségügyi adatvagyon-hasznosítással összefüggő rendelkezések alkalmazását a Kormány rendeletében meghatározott időponttól teszi függővé.

Biztosítja a Kormány számára az EESZT-hez csatlakozó informatikai rendszerek engedélyezése folyamatának felülvizsgálatát kormányrendeleti szinten.

Továbbá az egészségügyi adatvagyon-hasznosítással összefüggő felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a módosítás.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt érintő szövegcserés módosítások keretében kiegészítésre kerül az EESZT működtetőjének felhatalmazása azzal, hogy az EESZT-ben elérhető adatokat felhasználhassa a jogszabályban rögzített közfeladatainak ellátására.

A javasolt módosítás az Alapvető Jogok Biztosának AJB-3488/2024. számú jelentésére tekintettel szükséges. A jelentés szerint az Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatot folytatott az egészségbiztosítási szervek által méltányosságból engedélyezhető segély jogi szabályozásával kapcsolatban, különös tekintettel a segélyre való jogosultságra, amelynek feltételeiben ellentmondást fedezett fel. A módosítással normaszöveg szinten lenne egyértelműen megfogalmazva, hogy az Egészségbiztosítási Alap terhére kizárólag az egészségi állapot kedvezőtlen változásával összefüggésben lehet segélyt megállapítani (tehát pl. gyógyszerköltségre adható segély, de tűzifára nem). Az Ebtv. hatálya alapján az Egészségbiztosítási Alapból egészségi állapottal kapcsolatos támogatás nyújtható csak, ezért a több évtizedes és jelenleg is fennálló országos gyakorlat az előbbiek szerint egységes, azonban az AJB megállapítása következtében ezt a normaszövegben is egyértelművé kell tenni.

A rendelkezés a munka törvénykönyvében foglaltakhoz képest jelenleg is eltérő, speciális ágazati rendelkezést pontosítja a biometrikus adatok közül az arcképmás kezelésének körültekintő, az érintettek számára megfelelő garanciákat jelentő kezelése érdekében.

A törvényi rendelkezés célja, hogy biztosítsa az állami fenntartású egészségügyi intézmények működésének átláthatóságát, valamint az ellátás személyi feltételeinek folyamatos és ellenőrizhető biztosítását. Az egészségügyi ellátás folyamatos rendelkezésre állása és megbízható biztosítása kiemelkedő közérdek, amely alapvetően járul hozzá az élethez és egészséghez való jog érvényesüléséhez, valamint a betegellátásba vetett közbizalom fenntartásához.

A szabályozás célja korszerű technológiai megoldások alkalmazásának biztosítása, amelyek elősegítik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egészségügyi intézményben ténylegesen a megfelelő képzettséggel és jogosultsággal rendelkező foglalkoztatottak tartózkodnak. Ez különösen indokolt olyan intézményi működési környezetben, ahol az ellátás több telephelyen, különböző munkarendben, eltérő szakképesítésű személyi állomány bevonásával zajlik. Ilyen körülmények között fokozottan szükség van arra, hogy a betegellátás folyamatosságát biztosító humánerőforrás elérhetősége intézményes keretek között, objektív eszközökkel ellenőrizhető legyen.

A rendelkezés a betegbiztonság erősítését, az ellátás biztonságos és jogszerű feltételeinek fenntartását szolgálja. Az arcképfelismeréssel támogatott beléptetőrendszerek bevezetése olyan eszközt ad az egészségügyi intézmények kezébe, amely támogatja a működési rend fenntartását, valamint biztosítja a humánerőforrás jelenlétének valósághű, naprakész ellenőrzését a közfeladat-ellátás keretein belül.

A szabályozás kifejezetten a közérdekű feladatellátás sajátosságaira tekintettel került kialakításra, és általános elvként ismeri el azt az össztársadalmi elvárást, hogy az egészségügyi intézményekben kizárólag a megfelelő szakszemélyzet vegyen részt az ellátásban. Ennek érdekében a rendelkezés előírja olyan technológia alkalmazását, amely hosszú távon az egészségügyi ellátás minőségének, biztonságának és szervezettségének fenntartását szolgálja.

A javaslat kiterjed valamennyi foglalkoztatottra, ugyanis a betegellátás hatékonyságának alapvető eleme, hogy minden, így az egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó, az adminisztratív és műszaki feltételeket biztosító személyzet rendelkezésre álljon, így lehetséges a működési feltételeket folyamatosan, a betegellátás szervezésével és a betegek ellátásával hatékonyan kezelni.

A javaslatban foglalt megőrzési idő összhangban van a szabályszegések lehetséges munkajogi következményeivel. Erre figyelemmel a nyilvántartásba vett arcképmást a jogviszony erejéig, míg a pillanatképpel és ki-/belépéssel kapcsolatos adatokat (összhangban az azonnali felmondás objektív határidejével) egy évig kell megőrizni.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása egyszerűsíti a fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy boncolás nélküli hamvasztásának engedélyezését. A hatályos szabályok szerint a népegészségügyi hatóság dönt, azonban a népegészségügyi hatóságnak nem áll rendelkezésre több adat, mint a halottvizsgálatot végző orvosnak. A gyakorlatban a hatóság a halottvizsgálatot végző orvos döntésére és a halottvizsgálati bizonyítvány adataira hagyatkozik a döntés meghozatala során, ennek tükrében indokolatlan az elhamvaszthatóság engedélyezését az államigazgatási szerv hatáskörébe vonni, mert ez csupán ügyintézési terhet jelent, mind a kérelmezőnek, mind a hatóságnak. Szakmai szempontokat is figyelembe véve az engedélyezés az államigazgatási szerv bevonása nélkül is megoldható, a halottvizsgálatot végző orvos döntése nyomán. Erre figyelemmel a módosítás alapján a nehéz helyzetbe került hozzátartozónak nem a kormányhivatalhoz, hanem a halottvizsgálatot végző orvoshoz kell benyújtani a kérelmet a boncolás mellőzésével történő hamvasztás engedélyezéséhez, akivel az eljárás során amúgy is kapcsolatba kerül. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy abban az esetben, ha fekvőbeteg-gyógyintézetben hunyt el a személy, akkor a boncolás nélküli hamvasztást a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója engedélyezi.

Az egységes beléptető rendszer alkalmazásához kapcsolódó átmeneti szabályt tartalmaz. A rendelkezés alapján azon intézményekben kötelező első körben az alkalmazás, ahol a korábbi szabály alapján a rendszer már bevezetésre került. A további csatlakozókat a Kormány rendeletében határozza meg, az egészségügyért felelős miniszternek az ágazati érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel lefolytatott egyeztetése alapján. A rendelkezés fentiekhez kapcsolódóan felhatalmazást ad a Kormány részére.

Az Eütv. szövegcserés módosítása továbbá egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltató a zárójelentést, valamint a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor az ambuláns lapot a beteg kérésére elektronikus úton is megküldheti részére.

2025. január 1-jével lépett hatályba az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 155. § (11b) bekezdése, amely szerint a városi intézmény 200 000 forint feletti értékű eszközeinek vagyonkezelője az irányító vármegyei intézmény. Az Eütv. 244/N. § rendelkezései szerint fenti rendelkezés végrehajtásáról, vagyis a jelzett eszközök vagyonkezelés átadásáról 2026. március 1-jéig szükséges gondoskodni. A jelzett határidő 2027. március 1-jére történő elhalasztása szükséges, tekintettel arra, hogy a DIMOP Plusz-1.3.12-23 (Az evidencia-alapú egészségügyi-kormányzati döntéshozatalt, valamint az ehhez kapcsolódó adatvagyon és információinak kiaknázását szolgáló fejlesztések) projekt keretében a kórházak központi gazdálkodási szakrendszerének (KGSZ) fejlesztése és bevezetése kidolgozás alatt áll. A projekt keretében kialakításra kerülő rendszer bevezetésének feltétele a teljes kórházi gazdálkodás áttekintése, a meglévő adatkörök teljes adattiszítása. A hatályos törvény alapján az új gazdálkodási szakrendszer bevezetésével párhuzamosan kellene a kórházak által vagyonkezelt eszközöket is teljes egészében felülvizsgálni, amely komoly megvalósítási kockázatokat hordoz magában, tekintettel arra, hogy e két nagy volumenű feladat párhuzamos ellátásához az intézmények gazdasági szakterületein nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. § (3)–(3b), (5) és (5a) bekezdésének módosítása a fogyasztói együttműködés hiányából fakadóan adat-, illetve aláíráshiányos jegyzőkönyvek kezelését hivatott egyszerűsíteni azzal, hogy a módosítás alapján a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyv kiküldési kötelezettsége alól kivételt képeznek ezek az esetkörök. Az intézkedéshez kapcsolódóan továbbá a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei közé bekerül a mulasztás következményeire való figyelmeztetés.

Az Fgytv. 17/A. § (6a) bekezdése bürokráciacsökkentési célú módosítás, amely alapján a vállalkozás által a fogyasztó részére küldendő visszaigazolást nem szükséges egyediesíteni.

Az Fgytv. 17/A. § (7) bekezdésének módosítása az írásbeli panasz megőrzési kötelezettségét írja elő. A jelenleg hatályos szabályozás szerint csak a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet kell megőrizni, miközben a fogyasztók nemcsak szóban fordulhatnak panasszal a vállalkozásokhoz, hanem írásban is. Ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen a válaszlevél teljes körűsége és szakszerűsége, ismerni kell az írásbeli panaszlevél tartalmát is, azonban az írásbeli panaszt a hatályos szabályozás szerint nem kell megőrizni.

Az Fgytv. 17/D. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jogintézményének megváltozott fogalma szerint 2021. március 1-jétől – a korábbi szabályozástól eltérően – foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül a fogyasztóvédelmi referens ellenérték fejében történő valamennyi foglalkoztatási jogviszonya, akár megbízási szerződéssel vagy akár vállalkozási szerződés keretében történő foglalkoztatása is. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony jogintézményének fogalmát 2021. február 28-ig a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény tartalmazta, amely törvényt a 2021. március 1-jén hatályba lépett, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 48. §-a hatályon kívül helyezett. Az Fftv. a korábbi rendelkezésektől eltérően foglalkoztatási jogviszonynak minősíti a megbízási és az egyéni vállalkozási jogviszonyt.

A békéltető testületek hatáskörének kiterjesztését szolgálja az Fgytv. 29. § (4) bekezdés d) pontjának módosítása. A hatályos szabályozás indokolatlanul fosztja meg a fogyasztókat számtalan, például a hibás teljesítésből fakadó, ún. tapadó kárra vonatkozó kártérítési ügy békéltető testületek közreműködésével történő rendezésének lehetőségétől.

Az Fgytv. 29/C. § módosítása a békéltető testületi eljárás során a tanács és annak tagjára vonatkozó kitanítási tilalmat törli el. A hatályos szabályozás szerint a békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. A jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatás azonban nem tekinthető tanácsnak, azzal nem sérül, hanem erősödik a független, pártatlan eljárás követelménye, így a tilalmat tartalmazó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül.

Egyezség hiányában a békéltető testület eljáró tanácsa az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás ugyan nem tett alávetési nyilatkozatot, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor nem haladja meg a kétszázezer forintot. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerinti 2 éves jótállási kötelezettség értékhatára az elmúlt évben 250 000 Ft-ra emelkedett, az Fgytv. 32. § a) pont ab) alpontjának módosítása az összeghatárt ehhez az összeghatárhoz igazítja.

Az Fgytv. 38. § (6) bekezdésének és 38/G. §-ának módosítása a fogyasztók számára az információk könnyebb elérhetőségét teszi lehetővé. A hatályos szabályozás szerint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter honlapján kell közzétenni a feljogosított szervezetként történő kijelölést tartalmazó döntésről szóló közleményt, a képviseleti keresetek indítására jogosult feljogosított szervezetek jegyzékét, valamint itt szükséges tájékoztatást adni a folyamatban lévő és elbírált képviseleti keresetekről. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKFH) 2025. január 1-jei létrejötte óta a fogyasztóvédelmet érintő legfontosabb információk az NKFH honlapján jelennek meg, és a fogyasztók számára kedvezőbb, ha minden közérdekű információt egy helyen találhatnak meg. Erre tekintettel indokolt lehetővé tenni, hogy – kormányrendeleti kijelöléssel – a fogyasztóvédelmi hatóságok közül az NKFH honlapján kerülhessenek közzétételre ezek az információk is.

A feljogosított szervezetek hatásköre a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv 1. számú melléklete alapján kiterjed az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt indult eljárásokra is. Bizonyítási okokból a keresetek közérdekű keresetként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:105. § (1) bekezdésén alapulnak, azonban erre az esetre nem vonatkozik a közzétételi kötelezettség. Ennek következtében csak sajtóközlemény kerülhet kiadásra, melyben aggályos lehet az alperes vállalkozás nevének közzététele. Az Fgytv. 38/F. § (1) bekezdésének módosítása alapján a feljogosított szervezeteknek a honlapjukon nemcsak a képviseleti keresetekre, hanem a Ptk. alapján indult közérdekű keresetre vonatkozó meghatározott információkat is közölni kell.

Az Fgytv. 45. § (1) bekezdés új h) pontjának beiktatásával lehetővé válik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tevékenységének támogatása. Az Fgytv. meghatározza az állam és az önkormányzatok által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek juttatható támogatás felhasználásának célját, amelyet indokolt kiegészíteni a jogszabályan meghatározott feladatok ellátásával.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása alapján a közúti közlekedési nyilvántartásban nem kell feltüntetni a gépjármű motorszámát.

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosításával lehetőség nyílik a közvetítői eljárásokon az ülések elektronikus kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas eszköz útján történő megtartására.

A 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései okán biztosítani szükséges a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó szabályozásának koherenciáját és egyértelmű alkalmazását abban, hogy a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának kötelezettségei, és azok be nem tartása esetén kilátásba helyezett szankcionálására vonatkozó rendelkezések egyértelműek legyenek.

A Javaslat a Tpt. 56/A. § ának módosításával rögzíti, hogy az (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének megfelelően a szabályozott információk egyes elemeit a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer [a kapcsolódó (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti gyűjtőszervezetként] az egységes európai hozzáférési pont részére továbbítja bizonyos metaadatokkal egyetemben. Egyértelműsítésre kerül, hogy a kibocsátók nem kötelezhetőek kétszeri jelentéstételre.

A Tpt. 304/A. §-ának módosításával a szabályozott piacot működtető piacműködtetőre is előírásra kerül – a multilaterális kereskedési rendszert (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszert (OTF) működtető piacműködtető vonatkozásában már fennálló – azon feltétel, hogy olyan legalább három, ténylegesen aktív taggal vagy felhasználóval rendelkezzen, akik kölcsönösen együttműködhetnek az árképzés terén¸ így a jövőben egyenlő versenyfeltételek vonatkoznak a piacműködtetőkre.

A Tpt. 316/A. §-át érintő módosítás értelmében a kereskedés ideiglenes leállítását vagy korlátozását vészhelyzet esetén is biztosítani szükséges. Fontos szabály, hogy a nyilvánosság biztosítása érdekében a kereskedés leállítására vagy korlátozására vonatkozó körülményeket a tőzsde honlapján közzé kell, hogy tegye.

Azon túl, hogy a tőzsde köteles árlépésközöket elfogadni azon a részvények, letéti igazolások, tőzsdei kereskedésben részt vevő alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában, amelyeket a tőzsdére vezettek be, most lehetővé válik – Tpt. 316/B. § (4) bekezdésének módosításával –, hogy az Európai Unión kívül kibocsátott nemzetközi értékpapír kóddal rendelkező részvények, vagy olyan Európai Unión kívül kibocsátott nemzetközi értékpapír kóddal rendelkező részvények vonatkozásában is elfogadhat árlépésköz-rendszereket.

A Tpt. 317. § (3) bekezdésének módosítását az alábbiak indokolják. Az összesített adatszolgáltatás megfelelő működése nagymértékben azon adatok minőségétől függ, amelyet az összesített adatszolgáltató kap. A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg azokat az adatminőségi követelményeket, amelyeket az adatközlők adatszolgáltatására vonatkoznak. A tőzsdére vonatkozó követelményeket a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (5b) bekezdése és a Bszt. 3/A. § (1) bekezdése alapján a MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető is teljesíteni köteles.

A Tpt. 400. § (12) bekezdésének módosításával szankcionálási lehetőséget szükséges biztosítani a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyelet számára arra az esetre, ha a tőzsde a kereskedést ideiglenes nem állítja le, vagy nem korlátozza annak ellenére, hogy ez kötelezettsége lenne.

A fentieken túlmenően a Tpt. módosítása a jogharmonizációs záradék kiegészítése miatt is szükségessé vált.

Tekintettel arra, hogy az üzleti órák összehangolására vonatkozó követelmények meghatározására a jövőben a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben kerül sor kiterjesztett módon, javítva az előírt adatminőséget, a vonatkozó hazai szabályozást hatályon kívül helyezni szükséges.

A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása a törvényben használt fogalmak módosítása miatt, valamint a jogharmonizációs záradék kiegészítése miatt szükséges.

A filmszakmai működésre jellemző folyamatos változásoknak, módosításoknak a hatósági eljárásban szereplő adatai az eljárás indításának és lezárásának, a tényállás megállapításának időpontjában relevánsak kizárólag, a köztes folyamatoknak a 19/A §.-a szerinti folyamatos bejelentése indokolatlanul nagy terhet ró az ügyfelekre. A hatályos szabályozás erre való tekintet nélkül írja elő a mozgóképszakmai hatóság számára a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére a bírság kiszabásának kötelezettségét, megfosztva ezzel az eljáró hatóságot mérlegelési jogkörétől, hogy az adott eljárás céljának figyelembevételével döntsön a bírság esetleges kiszabásáról.

A támogatásra jogosultság megállapítására irányuló kérelemben szereplő adatok változásainak bejelentésére vonatkozó módosítás a tényállás megállapításának hatékonyabbá tétele érdekében.

A 2013-ban meghatározott értékhatár felülvizsgálata.

A költségellenőrzési időszakok tekintetében történő módosítás a filmszakmai gyakorlat (költségvetések emelkedése) változásának követése céljából.

A letéti számláról történő kifizetés folyamatának felülvizsgálata.

Átmeneti rendelkezés megállapítása.

Felhatalmazó rendelkezés.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítását indokolja, hogy szükséges törvényi szinten felhatalmazást adni a gyógyszerészeknek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolóknak, hogy bizony esetekben az orvosokkal megegyező feltételekkel gyógyszert rendelhessenek. A javasolt módosítások ezt teszik lehetővé.

A jelenlegi gyakorlat alapján a jegyző kereskedelmi hatósági hatáskörében nem tud érvényt szerezni a települési (budapesti kerületi) építési szabályzatban foglalt előírásoknak. A bírósági gyakorlat világított rá arra az anomáliára, miszerint a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit tartalmazó szabályozás, a kereskedelmi tárgyú előíró rendelkezések szűk kivételi kört leszámítva nem adnak lehetőséget építésügyi jogszabály alkalmazására. A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a jegyző a kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétele, illetve a működési engedélyezési eljárás során a helyi építésügyi szabályoknak való megfelelőséget is vizsgálhassa.

A gyakorlatban egyre inkább elterjedt megoldás a kereskedelemben az önkiszolgáló pénztárgépek alkalmazása, amelyek használata a fogyasztók egyes csoportjai számára nehézséget okoz. A javaslat biztosítja, hogy – az automatizált üzletek kivételével, amelyek a vásárlók kiszolgálására egyáltalán nem alkalmaznak személyzetet és nem üzemeltetnek pénztárgépet – a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletekben a fogyasztók számára elérhető legyen legalább egy olyan készülék, amellyel nem a fogyasztónak kell az áru ellenértéknek kiegyenlítését szolgáló pénztárgépkezelést elvégezni.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2017-ben elfogadott módosítása az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitás lehetőségét kiterjesztette a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre. A Javaslat ezért kiegészíti a fiatal felnőtt fogalmát a 3a. pontban meghatározott külföldi gyermekkel.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítását indokolja, hogy szükséges törvényi szinten felhatalmazást adni a gyógyszerészeknek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolóknak, hogy bizony esetekben az orvosokkal megegyező feltételekkel gyógyszert rendelhessenek. A javasolt módosítások ezt teszik lehetővé.

A földvédelmi eljárás alóli mentesítés érdekében szükséges módosítás.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. §-ának módosítását az indokolja, hogy az eddigi szabályozás alapján sajátszámlás kereskedés hitelintézetként vagy befektetési vállalkozásként végezhető, kivéve, ha szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagjaként végzi, vagy közvetlen elektronikus hozzáférése van egy kereskedési helyszínhez. Ugyanakkor a kereskedési helyszínhez való közvetlen elektronikus hozzáférés egyik feltétele is a kettő – azaz a befektetési vállalkozási vagy hitelintézeti – státusz valamelyike, így az ő kapuőri jelenléte lényegében biztosítja, hogy a szükséges követelményeknek való megfelelés biztosított legyen.

A Bszt. 4. § (2) bekezdése szerinti rendszeres internalizáló fogalmának módosítása során a mennyiségi kritérium (gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben jelzőhöz kötött mennyiségek) helyett minőségi kritérium kerül középpontba, amely lehetővé teszi a döntés alapján történő minősítést is.

Miután a multilaterális kereskedési rendszerekre vonatkozó követelményeknek és magának a fogalomnak a meghatározására is a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben kerül sor, a hivatkozás megjelenítése szükséges.

A Bszt. új 31/B. §-a a fióktelepen keresztül kötött ügyfélmegbízási szabályok kialakítását szolgálja.

A Bszt. 63. § (6) bekezdésének módosítását a következők indokolják. A legjobb végrehajtással kapcsolatos rendelkezések pontosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a megbízás-végrehajtási szabályzat kialakításának és hatékonyságának értékelése céljából figyelembe veendő kritériumokra vonatkozóan, szem előtt tartva a lakossági és szakmai ügyfelek közötti különbséget. Miután a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megtiltja, hogy Unió-szerte a befektetési vállalkozások a megbízásfolyamért teljesített kifizetésben (PFOF) részesüljenek, az erre történő hivatkozást is törölni szükséges a szövegezésből.

A Bszt. 136. §-át érintő módosítással pontosításra kerül a befektetési vállalkozások felszámolása esetén a felszámolási vagyonból történő kielégítési sorrend.

A hatályos szabályozás részletes követelményeket ír elő a tájékoztatás terén az MTF-et és OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára az árualapú származtatott termékek vonatkozásában. Az árualapú származtatott termékeken túl szükséges e szabályok kiterjesztése a kibocsátási egységek származtatott termékeire is, így pozíciókezelési kontrollmechanizmus létrehozatalára van szükség. Emellett részletes tájékoztatási kötelezettség telepítésére kerül sor (nyilvános heti jelentések, napi felügyeleti adatközlés). Erre figyelemmel módosításra kerülnek a Bszt. 144/A–144/B. §-ai, valamint a 145/A. §-a.

A Javaslat a Bszt. 161/B.–161/D. §-ok módosításával pontosítja az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban.

Az EGT-államok közötti felügyelési együttműködés kapcsán a Javaslat a Bszt. 175/E. § módosításával pontosítja a Felügyelet általános szempontrendszerét.

A fentieken túlmenően szükségessé vált a jogharmonizációs záradék kiegészítése, valamint javadalmazási rendelkezések pontosítása az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban.

Tekintettel arra, hogy a multilaterális kereskedési rendszerekre vonatkozó követelmények meghatározására a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben kerül sor, szükséges a hatály meghatározását is ebben a közvetlenül hatályosuló rendeletben meghatározni annak érdekében is, hogy a hibrid rendszerekre vonatkozó követelmények egyértelműek legyenek. Szükséges továbbá kiemelni, hogy a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2024/791 európai parlamenti és tanácsi rendelet unió-szerte megtiltja a befektetési vállalkozásoknak, hogy az ügyfelek megbízásainak teljesítéséért díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt fogadjanak el azért cserébe, hogy a végrehajtást egy meghatározott végrehajtási helyszínre irányítsa (PFOF tilalma). Ennek okán a hatályos szabályozás fenntartása már nem lehetséges, erre figyelemmel hatályát veszti a Bszt. 3/A. §-a, 62. § (5) bekezdése, valamint 63. § (5) bekezdése.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. § (2) bekezdésének és 3. § (2) bekezdésének módosítása a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma tekintetében a kivételi körök bővítését szolgálja. A nem teljes értékű termék fogalmának a Tfmtv. 2. § (2) bekezdésében önálló fogalomként történő meghatározása lehetőséget ad a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma alóli kivételek meghatározására oly módon, hogy a korábbi kategória (közeli lejárat) mellett bekerül a fogalomba két új kivétel is annak érdekében, hogy kevesebb áru esetében lehetetlenüljön el az – akár beszerzési ár alatti – értékesítés.

A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása szerint a központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott referenciaadatokat abban az esetben is napra készen tartani, ha a nemteljesítő hitelmegállapodások nem hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások részére, hanem hitelfelvásárlóknak kerülnek átruházásra.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (6a) bekezdésének bevezetése okán szükséges a „hivatali példány” fogalmat az értelmező rendelkezések között szerepeltetni.

Az Fttv. 5. § (8) bekezdés b) pontja az adatszolgáltató személyét pontosítja, erre figyelemmel állami alapadatot az ingatlan-nyilvántartási, valamint egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységhez szükséges teljes körű adatszolgáltatás tekintetében az ingatlanügyi hatóságként eljáró területileg illetékes kormányhivatal szolgáltat.

A Lechner Nonprofit Kft.-nél található térképtárakban mintegy másfél millió térképszelvény közül az eredeti (más néven hivatali vagy archív) példányokon felül a rendelkezésre álló többlet (eladási) példányok hasznosítására irányuló javaslat kerül pontosításra Fttv. 6. § új (6a) bekezdésével. A javaslat lehetővé teszi a nem hivatali példányok átadását oktatási intézményeknek és hatóságoknak.

Az Fttv. 6/C. § (1a) bekezdése a tervezési céllal készült térképek és dokumentációk tervezők részére történő átadására ad lehetőséget a rendelkezés, amely adatátadás ezt megelőzően jogosulatlan adatfelhasználásnak minősült, pedig alapvetően ezen földmérési tevékenység célja a tervezések térképi megalapozása. A személyes adatok átadása nem indokolt, ezért ezen adatok átadását megtiltja a rendelkezés.

Az Fttv. 23. § (2) bekezdését érintő módosítás az ingatlan-nyilvántartási földmérési tevékenységek körét pontosítja.

Az Fttv. 25. § (6) bekezdésének módosításával a katonai tájékozási hálózat pontjaival kapcsolatos eljárás is pontosításra kerül.

Az Fttv. 29/A. §-át pontosítja. A rendelkezés felsorolja azon személyes adatokat, melyek a földmérési munka végzéséhez (kérelmek kitöltéséhez, érintettek kiértesítéséhez, jogok, tények és jogi jellegek továbbvezetéséhez) szükségesek, ezáltal megszabja a szükségesség mértékét. A korábbi, nem megfelelő gyakorlatot rendezi a személyes adatok felhasználhatósága tekintetében, figyelembe véve az adattakarékosságra vonatkozó kritériumokat.

Jogtechnikai pontosítás.

Az egyéb célú földmérési tevékenység során nem képződik olyan adat, ami az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerülhet, ezért a vonatkozó rendelkezés törlése vált szükségessé.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása a jogharmonizációs záradék pontosítása miatt szükséges.

A kriptoeszközzel visszaélésre külön bűncselekményi tényállást állapít meg a javaslat.

A kriptoeszközzel visszaélés bűncselekményének tényállása szerint a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybe vevője bűncselekményt követ el. Az igénybe vevő lehet jogi személy vagy magánszemély, amely, illetve aki jogosulatlan szolgáltatótól vesz át nem validált kriptoeszköz átváltásából származó pénzegyenértéket.

A bűncselekmény elkövetési magatartása az ágazati szabályok szándékos kijátszásával végrehajtott, nem validált kriptoeszköz váltás. A tényállás jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevétele fogalmat használja, amely a törvénnyel bevezetett 408/A. § szerinti új bűncselkemény elkövetési magatartására, tehát az ott meghatározott módon nyújtott tiltott kriptoeszköz váltó szolgáltatás igénybevételét jelenti. Az ágazati szabályok határozzák meg a kriptoeszközökkel végzett azon műveleteket, amelyek esetében az ágazati szabályok hatálya alá tartozó személyek részéről a validálási kötelezettség fennáll, ahogy a kriptoeszköz-váltás fogalmát is (kriptoeszköz pénzre vagy más kriptoeszközre történő átváltása). A több részletben, rövid időn belül, egységes akaratelhatározással végrehajtott átváltás, illetve átváltások bűncselekményegység keretében nyerhetnek értékelést, ideértve különösen azt az esetet, amikor az átváltások összegszerűségének meghatározása a tényállásban szereplő értékhatár kijátszását célozná.

A bűncselekmény szubszidiárius bűncselekmény, így amennyiben a nem validált kriptoeszköz váltás más, súlyosabb bűncselekményt valósít meg (így különösen vagyon elleni bűncselekményt, pénzmosást), úgy a súlyosabb bűncselekmény megállapításának van helye.

A javaslat szerint a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása során mindazok a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást végzők, akik ügyfél-, és ügylet-validálás nélkül kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást nyújtanak, bűncselekményt követnek el.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a validálási szabályok megsértésével folytatott átváltási tevékenység folytatása, ennek megfelelően az ágazati szabályok rendelkeznek arról, hogy mely alanyoknak, pontosan milyen körben szükséges validálást végezni. Az elkövetés két formában valósulhat meg, egyrészt az eleve engedély nélkül történő pénzügyi szolgáltatási tevékenység keretei között folytatott átváltási tevékenységgel, másrészt az engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltató által végzett – ágazatai szabályt sértő – nem validált tevékenységgel. Mindkét eset tényállásszerű, előbbi esetben a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményétől történő elhatárolás is indokolt. Ebből a szempontból rögzítendő, hogy az új tényállás speciális elkövetési magatartást – jogosulatlan, konkrét kötelezettséget megállapító ágazati szabályt sértő pénzügyi tevékenységet – határoz meg, így amennyiben kizárólag nem validált kriptoeszköz váltásra került sor, úgy ez a speciális bűncselekmény állapítható meg, további más jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás nyújtása esetén bűnhalmazat megállapítására kerülhet sor.

A bűncselekmény tevékenység folytatásával valósul meg, így a rendbeliség független a váltások, illetve a váltó személyek számától, a váltási tevékenység – egyéb feltételek fennállása esetén – bűncselekmény egységet alkot, a váltott kriptoeszköz értéke pedig összeadódik. Amennyiben az összeadódó kriptoeszköz érték eléri a bűncselekmény értékhatárt, irreleváns az, hogy az egyes tranzakciók értéke ennél alacsonyabb értékű lenne.

A módosítás célja, hogy a védett kulturális javak jogtalan eltulajdonítása esetére a jogalkotó szigorúbb büntetési tételt határozzon meg, növelve ezáltal a büntetés visszatartó erejét.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítását indokolja, hogy a teljesítésigazolás kiadásának szabályait eddig kizárólag a koncessziós szerződés tartalmazta. A gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékáramokra jogszabályban meghatározott uniós célértékek teljesítését később lehet igazolni, mint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátás igazolására jelenleg a Koncessziós Szerződésben megállapított szeptember 30-ai időpont. Ezért két részletben kell az igazolást kiadni, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására október 31-ig, a célértékek teljesítésére pedig a tagállami adatok Európai Bizottság részére történő megküldését követő 30 napon, tehát a tárgyévet követő 19. hónapon belül.

A Követeléskezelő szervezettel kapcsolatos rendelkezés, az MKK Zrt. törvényben szabályozott működésű, a szükséges jogosítványokkal rendelkező szervezet, ezért a rendelkezés alapján alkalmas e feladatok további ellátására, mely kizárólag a 2023. július 1. napját megelőző időszak számlázási feladatai és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjfizetéssel összefüggésben keletkezett követelések tekintetében áll fenn, és e követelések vonatkozásában azok kezelésére nyitva álló időszak elteltével, míg a számlázási feladat vonatkozásában az adó megállapításához való jog elévülésével megszűnik. A Követeléskezelő szervezet feladatellátása nem terjed ki az NHKV Zrt. által az előbbi feladatokhoz kapcsolódóan korábban ellátott szolgáltatásidíj-elszámolási feladatokra, amelyek esetében a jogutód az Energiaügyi Minisztérium, a törvény ezért rendelkezik külön az ezzel kapcsolatos adatkezelésről.

Jogtechnikai jellegű pontosításként módosul a Ht. 61. § (24) bekezdése, visszatérve ez utóbbi rendelkezésnek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi L. törvény 20. § (5) bekezdése szerint megállapított, 2025. január 1. és 14. között hatályban volt szövegéhez.

A módosítás átmeneti rendelkezést is tartalmaz, amely egyértelműsíti, hogy mely beszámolási időszakra kell először alkalmazni a kétlépcsős teljesítésigazolást. A folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazás nem érinti hátrányosan a koncessziós társaságot, a rendezett eljárásrend egyaránt előnyös az állami oldalnak és a koncessziós társaságnak.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 38/B. § (4) bekezdése alapján a bírságfizetési kötelezettséget megállapító törvényben kell meghatározni, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi. Erre tekintettel törvényi szinten szükséges szabályozni a hulladékgazdálkodási bírság, valamint a helyszíni bírság meghatározott részének területileg érintett települési önkormányzatoknak való juttatását. A Gst. 38/B. § (2) bekezdése alapján a jogellenes magatartás csekély súlya miatt a kiszabás mellőzésének lehetőségét megállapítani kizárólag törvényben lehet. Erre tekintettel törvényi szinten szükséges szabályozni, hogy a helyszíni bírság kiszabása mellőzhető, ha a jogsértést elkövető személy az 1 kilogrammot meg nem haladó nem veszélyes hulladékot a helyszíni bírság kiszabására jogosult jelenlétében hulladékgyűjtő edénybe helyezi.

A korábban közszolgáltatás céljára létrejött vagyontárgyak állami közfeladat ellátás körében történő tartását segíti elő a koncesszori alvállalkozói tevékenységellátás szabályainak Ht. 92/G. § (1a) bekezdése szerinti fogalmi pontosítása.

Szövegcserés módosítások:

1. ponthoz: A kontrollált lomtalanítás miatt változnak a természetes személy ingatlanhasználók engedély nélküli hulladékszállításának szabályai, és ezzel egyidejűleg pontosításra kerül az is, hogy a természetes személy ingatlanhasználók mikor szállíthatják engedély nélkül az építési-bontási hulladékukat.

2. és 3. ponthoz: az OKIR egységes megnevezésével kapcsolatos pontosítás.

4., 6. és 8. ponthoz: A Koordináló szerv számlázással kapcsolatos feladatai kormányrendeletben meghatározott módon külső szervezet részére kerülnek átadásra, mivel a feladatellátás minisztériumi keretek között nem végezhető.

5. ponthoz: Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszüntetése a Ht. 32/A. § (4i) bekezdésében szereplő hivatkozás módosítását indokolja.

7. és 8. ponthoz: Szövegpontosító módosítás.

9. ponthoz: Tartalmi pontosítás

10. és 20. ponthoz: A koncessziós társaság által működtetett ügyfélszolgálatok nyitvatartási ideje a Ht. 53. § (1) bekezdésének és 88. § (1) bekezdés 1. pontjának módosítását követően – más közműágazatokhoz hasonlóan – kormányrendeleti szinten kerül megállapításra, azzal, hogy a változás nem eredményezheti ügyfélszolgálatok bezárását.

11. ponthoz: Pontosító rendelkezés. A koncessziós társaság második féléves tájékoztatása az éves jelentéssel érdemben összeér, ezért indokolatlan adminisztrációs terhet eredményez annak elkészítése, és elfogadása.

12–15. ponthoz: A gördülő fejlesztési rendszerterv éves felülvizsgált változatát, és az éves fejlesztésekről szóló beszámolót később kell benyújtani a miniszter részére a dokumentumok megalapozott elkészítése érdekében, a két beadási határidő közötti különbségtétel a munkaterhek megfelelő elosztása miatt indokolt. A határidő módosításokkal összhangban módosul a megvalósított fejlesztések beszámolóval való összhangjának ellenőrzésére megállapított ügyintézési határidő, és az előzőekhez igazodva indokolt a miniszteri éves kormányjelentés elkészítésére megállapított határidő meghosszabbítása is.

16. ponthoz: Az országos hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatával kapcsolatos egyszerűsítés.

17. ponthoz: Az Európai Bizottság hivatalos felszólítására a hulladékokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2018. május 30-i (EU) 2018/851 irányelvével módosított 2008/98/EK irányelv szerinti kötelezettségek elmulasztása tárgyában indult 2024/2229. számú kötelezettségszegési eljárásban [C(2024)7289] tagállami részről vállalt pontosítás.

18. ponthoz: A hulladékbírsággal kapcsolatos új kormányrendelet megalkotása miatt szükséges módosítás

20. ponthoz: A Koordináló szerv kijelöléséhez szükséges felhatalmazó rendelkezést a korábbi szabályozáshoz hasonló módon szükséges ismételten biztosítani.

Hatályvesztő rendelkezések értelmében a Koordináló szerv a jövőben már nem látja el a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerét megelőző időszakhoz kapcsolódó számlázási, kintlévőség-kezelési, szolgáltatásidíj-elszámolási és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatokat, ezért hatályon kívül kell helyezni a törvény ezen pontját.

Továbbá a módosítás a Ht. 61. § (3a) bekezdésben megállapított legfeljebb 90 napos határidővel teremti meg az összhangot.

Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Fontos tehát rögzíteni, hogy a kisebb vállalkozások esetén is biztosított legyen mindazon jogvédelem, ami a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókat is megilleti olyan ügyletek tekintetében, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza. A mikro, kis- és középvállalkozások jogvédelmének erősítése várhatóan javítja a szerződéses pozícióikat, és növeli a piaci kiszámíthatóságot. Ezáltal mérséklődhetnek a nagyobb vállalatokkal szembeni joghátrányok, amelyeket eddig a kisebb szereplők gyakran tapasztaltak. A fogyasztóvédelem kiterjesztése az érintett vállalkozások számára fokozza a gazdasági stabilitást, és megelőzheti azokat a piaci torzulásokat, amelyek az erőfölénnyel való visszaélésből fakadnak. A jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.

Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés határidejének pontosítása miatt szükséges, mivel az nemcsak az új koncessziós szerződés megkötéséig tarthat.

A törvény szabályozása és a Koncessziós Szerződés előírásai között koherens kapcsolat kell, hogy legyen, de a törvény nem ismételheti meg a Koncessziós Szerződés részletes szabályait, elegendő, ha az e törvény szerinti állami intézkedési lehetőség két fő esetkörét emeli ki. A módosítás továbbá a díjrendeleti szabályozást kormányrendeleti szintre emeli. Emellett a korábbi települési hulladék fogalomhasználat pontosítása szükséges. A módosítás összhangban a Koncessziós Szerződéssel megállapítja a koncessziós társaság kártalanítási kötelezettségét is.

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 46. §-át érintő módosításával lehetővé válik, hogy az ügyfélpénzek védelmére vonatkozó rendelkezések a jövőben központi banknál történő letéti számlán vagy meghatározott célból elkülönített fizetési számlán történő elhelyezéssel is megvalósítható legyen, amennyiben az érintett központi bank ilyen szolgáltatást nyújt.

A kijelölt rendszernek minősülő fizetési rendszerben való tagságot kérelmező pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a rendszerek stabilitásának és integritásának fenntartása céljából az Fsztv. új 16/C. alcíme az ügyfelek pénzeszközeinek védelmére, valamint az intézmények irányítási rendszerére és üzletmenetfolytonosságra vonatkozó követelményeket biztosít.

A javaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályaival összhangban biztosítja a felhatalmazó rendelkezések rendszerét a panaszkezelés körében.

Az törvény kiegészíti tovább az Fsztv. jogharmonizációs záradékát.

A Javaslat pontosítja a fizetési titokra vonatkozó szabályokat is. Továbbá biztosítja, hogy panaszkezelési szabályozás a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, valamint a kincstárnak a kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében is érvényesüljön.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása pontosítja az elkülönítetten kezelt eszközök nyilvántartási során figyelembeveendő szempontokat. A törvény biztosítja továbbá, hogy a fogyasztókra vonatkozóan tilos a megkülönböztetés állampolgárság, tartózkodási hely vagy az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely más ok alapján. A jogharmonizációs záradék kiegészítése mellett a törvény több szövegpontosító javaslatot is tartalmaz.

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása azért szükséges, mert a hatálybalépéshez nem szükséges egyedi határozathozatal.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása alapján a többoldalú eljárás keretében hozott határozathozatalra vonatkozó szabályozás szükség esetén kiegészül azzal is, ha az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedések és az akadályok kezelése vagy kiküszöbölése érdekében előírt intézkedések értékeléséről kell a szanálási hatóságoknak közösen határozatot hozniuk. A módosítás rögzíti továbbá az eljárásrendet arra vonatkozóan, ha a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank nem csoportszintű szanálási hatóságként jár el, hanem a csoporthoz tartozó leányvállalatára hozza meg a határozatát.

Az európai szanálási kollégiumban tag szanálási feladatkörében eljáró MNB vonatkozásában kifejezetten rögzítésre kerül azon kötelezettség, hogy a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény közös meghatározásakor figyelembe veszi az érintett harmadik országbeli hatóság által elfogadott globális szanálási stratégiát.

A javaslat egyértelműsíti továbbá a szanálás alá vonható szervezet teljes kitettség érték százalékában meghatározott MREL-követelmények megállapítása során figyelembe veendő szempontokat.

A törvény több szövegpontosító javaslatot is tartalmaz.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása bővíti a biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre vonatkozó, elfogadható végzettségi követelmények körét.

A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója számára szükséges biztosítani a személyi illetmény megállapításának lehetőségét a szervezet speciális jogállására és feladataira, valamint az állományt terhelő többletkötelezettségekre tekintettel.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény kiegészül a minőségi kifogásra vonatkozó rendelkezésekkel. A termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék vonatkozásában létrejött szerződések kötelező elemei olyan előírásokkal egészülnek ki, amelyek biztosítják a minőség egységes meghatározásának módját, ezáltal átláthatóvá teszik a szerződő felek közötti viszonyokat a minőséggel kapcsolatos viták rendezése során. A módosítással lehetőség nyílik ágazatfelügyeleti bírság kiszabására a törvényi előírások megszegése esetén. A módosítás továbbá a felhatalmazó rendelkezések kiegészítését tartalmazza.

A törvényi rendelkezés az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet állami mentőszolgálat általi hatékonyabb, egységes szervezése érdekében meghatározza, hogy a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvétellel működtetett ügyeleti ellátás szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit, amelyek az állami mentőszolgálat és az ügyeletben részt vevő között kötött megállapodás tartalmát képezik, az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Annak érdekében, hogy a lakosság háziorvosi ügyeleti ellátásának akkor se legyen akadálya, ha felek között valamely okból nem kerül sor megállapodás megkötésére, a rendelkezés előírja, hogy a megállapodás megkötésétől függetlenül – a megállapodás megkötéséig – is elláthassa a háziorvos, házi gyermekorvos az ügyeletet.

Tekintettel arra, hogy a szabályozás érintheti a háziorvosok, házi gyermekorvosok vállalkozáshoz való szabadságát, ugyanakkor az állampolgárok testi és lelki egészségének védelme érdekében szükséges a szabályozás, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében – a szükségességi-arányossági teszt alapján – törvényi szintű szabályozás szükséges.

A rendelkezés a már megkötött szerződéseket nem érinti azzal a kitétellel, hogy ha a miniszteri rendeletben meghatározott díjazás a háziorvos számára kedvezőbb, úgy azt kell alkalmazni a meglévő szerződésben is.

A rendelkezés célja a Kúria vonatkozó döntésének átvezetése. A Kúria háziorvosi ügyelettel kapcsolatos ítéletében ugyanis megállapította, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosoknak a jogszabályok alapján kötelező részt venniük a háziorvosi ügyeleti ellátásban.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszolg. tv) módosításával a gyakorlati alkalmazás során felmerült tapasztalatokra tekintettel a jogalkalmazást segítő pontosítás érdekében egyértelműsítésre kerül a törvény szerinti szabadnap meghatározása, valamint a fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnap alkalmával történő kiadásának rendje. A módosítás továbbá technikai pontosítások, átmeneti rendelkezések, amelyek a gyakorlati jogalkalmazás során szerzett tapasztalatokon alapulnak.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27 § (2) bekezdése szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény korlátozhatja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium számos olyan adatot kezel, amelynek kiadása nem csak külpolitikai, de nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai kockázatot jelenthet. Ezért a törvény arra tesz javaslatot, hogy az adatok kiadása tekintetében a kockázatokat mérlegelve a külpolitikáért felelős miniszter tudjon dönteni.

A Külszolg. tv. – a törvény 145. §-ával megállapított – 1. § (4) bekezdése úgy rendeli alkalmazni bármely, adott esetben a külügyi igazgatáson, illetve az egész kormányzaton kívül eső adatkezelőre is a Külszolg. tv. V. fejezetét az 57/A. § (1) bekezdés szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetőségével kapcsolatban, hogy eközben a törvény, illetve a Külszolg. tv. nem rendezi azt a helyzetet, amikor az adatok megismerése iránti igényt nem a kormányzathoz, a külpolitikáért felelős miniszterhez, illetve a vezetése, irányítása alatt álló szervezetekhez nyújtják be, így az igényről nem a külpolitikáért felelős miniszter hivatott dönteni.

Mivel a Külszolg. tv. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokkal nem feltétlenül csak a kormányzati szervek, a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az általa vezetett minisztérium rendelkezhet, a módosítás arra irányul, hogy az ilyen adatokra vonatkozóan a Kormány irányítása alá nem tartozó szervhez, személyhez előterjesztett adatigénylés esetében is egyértelmű legyen a döntéshozatal és az érdekmérlegelés rendje.

Módosítja a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 2. §-ában szereplő „statisztikai cél” fogalmát, valamint kiegészíti a fogalmak körét az „anonimizálás” és az „álnevesítés” fogalmával összhangban az Stt. 29. §-ának és 41. §-ának módosításával.

A rendelkezések módosítják a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Stt. 7. §-ában meghatározott feladatait. A módosítás egyrészt a KSH Népességtudományi Kutató Intézet tevékenységét bővíti ki gazdaságtudományokkal, amelynek eredményeként létrejövő KSH Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutatóintézet a hazai alkalmazott kvantitatív társadalomtudományi és gazdaságtudományi, valamint az alap- és alkalmazott demográfiai kutatások bázisintézményévé tud majd válni. Feladatköre a kvantitatív társadalom- és gazdaságtudomány legújabb eredményeinek alkalmazása, valamint a népességtudomány elméleti és gyakorlati művelése. A fentiek mellett a KSH feladatai kiegészülnek a nemzeti adatkormányzás irányításában való részvétellel tekintettel arra, hogy a KSH gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Nonprofit Kft. felett.

A rendelkezések módosítják a KSH Stt. 8. §-ában meghatározott feladatait. A módosítás egyrészt a KSH Népességtudományi Kutató Intézet tevékenységét bővíti ki gazdaságtudományokkal, amelynek eredményeként létrejövő KSH Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutatóintézet a hazai alkalmazott kvantitatív társadalomtudományi és gazdaságtudományi, valamint az alap- és alkalmazott demográfiai kutatások bázisintézményévé tud majd válni. Feladatköre a kvantitatív társadalom- és gazdaságtudomány legújabb eredményeinek alkalmazása, valamint a népességtudomány elméleti és gyakorlati művelése. A fentiek mellett a KSH feladatai kiegészülnek a nemzeti adatkormányzás irányításában való részvétellel tekintettel arra, hogy a KSH gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Nonprofit Kft. felett.

A KSH vezetői jogállásához kapcsolódó módosításokat tartalmaz.

Az Országos Statisztikai Tanács Stt. 21. §-ában foglalt feladatkörét pontosítja.

A KSH által adminisztratív adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó módosításokat tartalmaz.

Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/3018 rendelete (2024. november 27.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról (a továbbiakban: Rendelet) meghatározta azokat a feltételeket és eljárásrendet, amely mellett a nemzeti statisztikai hivatalok hozzáférhetnek magánkézben levő adatokhoz. A Rendelet hazai végrehajtását az Stt. 29. §-nak a módosítása szolgálja. A magánkézben lévő adatok a magánszervezetek (pl.: gazdasági társaságok, civil társadalmi szervezetek) által a tevékenységük eredményeként megszerzett hatalmas mennyiségű adatot jelentik, amelynek kezelése strukturált formában, nem jogszabályban meghatározott feladat ellátásával összefüggésben történik. A személyi kör lefed bármilyen jogképes szervezetet, a természetes személyek közül ugyanakkor csak azokra terjed ki, akik gazdasági tevékenységet folytatnak. Ezek az adatok kulcsfontosságúak lehetnek a hivatalos statisztikák kiegészítéséhez és a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés nyomon követéséhez. Annak érdekében, hogy a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja ezeket az adatokat megfelelő módon és fenntarthatóan tudja felhasználni, különösen indokolt esetben ki kell a hozzáférést terjeszteni személyes adatra, ha az adatátadás a hivatalos statisztikai cél eléréséhez feltétlenül szükséges. Az adatátadás részleteiről az adatgazdával megállapodást kell kötni, amelyben az adathozzáférés célját és annak alátámasztását fel kell tüntetni. Az Stt. 29. §-ának módosítása tartalmazza azokat az alapvető adat kategóriákat, amelyekre a személyes adatok átvétele kiterjedhet, ennek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. A személyes adatokat – amennyiben azok eredeti formában történő kezelése nem indokolt – a 63 Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja álnevesíti vagy anonimizálja. Az adatgazdák felé intézett megkeresés és a megkötendő megállapodás tartalmát és a megkötés folyamatát – az uniós szabályozással összhangban szintén az Stt. szabályozza.

A népmozgalmi adatgyűjtésekkel és az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program teljesüléséről szóló jelentéssel kapcsolatos módosításokat tartalmaz.

Annak érdekében, hogy a KSH megfelelő hatékonysággal tudja segíteni a döntéshozatalt, pontosítani szükséges az Stt. biztonságos környezetben történő mikroadat hozzáférésre vonatkozó szabályait, nevesítve, hogy a tudományos cél magában foglalja a tudományos kutatás mellett az információkon alapuló társadalmi döntéshozatalhoz szükséges elemzéseket is, így ezekre a célokra is tudna a KSH biztonságos, kutatószobai környezetben hozzáférést biztosítani.

Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, hogy az Stt. 29. § (3) bekezdésében foglalt, hivatalos statisztikai célra hozzáférhető személyesadat-kategóriák részletszabályait a Kormány rendeletben határozhassa meg.

Jogharmonizációs pontosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya kiterjesztésre kerül a kikötő üzemeltetőkre, továbbá definiálja a kikötő üzemeltető fogalmát.

A turizmus, mint az egyik legerősebb gazdasági ágazat, nemcsak az ország bevételeihez járul hozzá jelentősen, hanem a munkahelyek teremtésében, valamint a helyi közösségek fejlődésében is kulcsszerepet játszik. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a Kormány a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zrt. által a turisztikai szektor számára nyújtott működési és beruházási hiteleken keresztül célzott támogatásokat biztosítson a hazai turizmus versenyképességének növelése, valamint a hazai turisztikai szolgáltatók fejlődése érdekében hozzájárulva ezáltal a hazai turizmus nemzetközi versenyképességének növeléséhez és a gazdaság diverzifikálásához. A turizmusfejlesztési forrásokhoz való hozzáférés és azok hatékony felhasználása kiemelkedő jelentőségű az ország jövőbeli versenyképessége és a fenntartható fejlődés szempontjából. A törvény a turisztikai finanszírozás ösztönzése érdekében lehetővé teszi, hogy a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zrt. által a feladatai ellátása érdekében bevont források 80%-a mögött az állam visszavonhatatlan készfizető kezessége álljon, ezen kívül a törvény a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zrt. által bevont források felső határának meghatározását a hatályos költségvetési törvénybe utalja, valamint az állami kezességvállalás további részletszabályait határozza meg.

Technikai pontosítást tartalmazó rendelkezés, mely hozzáférést biztosít a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (a továbbiakban: NTAK) mindenkori üzemeltetőjének a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adatokhoz.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatszolgáltatásával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló 15/2024. (VII. 23.) AB határozatban [a továbbiakban: 15/2024. (VII. 23.) AB határozat] az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy tegyen eleget jogalkotási feladatának. A jelen pontban rögzített módosítás a 15/2024. (VII. 23.) AB határozatban foglaltaknak való megfelelést szolgálja.

Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés a szálláshely-szolgáltató által a tárhelyre továbbított adatok kapcsán fogalmaz meg pontosítást. A szálláshely-szolgáltató a vendég bejelentkezésekor a szálláshelykezelő szoftverében rögzíti, és annak útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyre továbbítja A Turizmus törvény 9/H. § (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt adatokat.

A (2) bekezdés az adatkezelő szervekre, valamint az adatkezelés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A Turizmus törvény 9/H. § (3) bekezdése alapján a szálláshely-szolgáltató az adatokat az e törvényben meghatározott célból csak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig kezelheti a szálláshelykezelő szoftverben. A tárhelyen az adatok az adat rögzítését követő első év utolsó napjáig hozzáférhetők, ezt követően automatikusan törlésre kerülnek a tárhelyről. A rendelkezés meghatározza, hogy milyen célból biztosít közvetlen hozzáférést a tárhelyszolgáltató a törvényben foglalt feladataik ellátása érdekében az ott meghatározott szervek részére.

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyekre vonatkozó módosítás a keretfeltételeket és felhatalmazást teremti meg az NTAK-ba integrálásához annak érdekében, hogy megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre az érintettek számára. Azzal, hogy 2026. július 1. napjától a törvény felhatalmazást ad, hogy az NTAK-kal kapcsolatos kötelezettségek kiterjesztésre kerülhessenek a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek meghatározott körére is, az ingyenesen biztosított szoftver használatára vonatkozó törvényi rendelkezések is módosításra kerültek. Ennek értelmében a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyekre vonatkozó jogszabályban kerül meghatározásra, hogy mely típus jogosult az ingyenes szoftverre. Az adatszolgáltatással kapcsolatos részletszabályok kidolgozása során figyelembe vételre kerülnek a nem üzleti célú, közösségi, szabadidős szálláshelyek működési és üzemeltetési feltételei, így az NTAK kötelezettségek alól mentességet kapó szálláshely típusok is a későbbiekben kerülnek meghatározásra. A részletszabályok megalkotása során a jogalkotó figyelembe veszi az egyes szálláshelyek azon működési sajátosságait is, amelyek nem teszik lehetővé a rendszeres adatszolgáltatást.

A turisztikai szakma támogatásához szükséges adatvezérelt döntések előkészítésének további pontosítása érdekében a törvény előírja, hogy a folyami kabinos turistahajós – köznapi nevén szállodahajós − turizmusban érintett utasok, vendégéjszakák számának statisztikai célú megismerése céljából − a magyarországi szálláshelyeken kötelező NTAK adatszolgáltatáshoz hasonlóan − a kikötő üzemeltetők is adatszolgáltatásra kötelesek a Kormány rendeletében meghatározott adatkörökről, amelyet az NTAK üzemeltetője részére kell megtenniük.

Felhatalmazó rendelkezések.

Technikai pontosításokat tartalmazó rendelkezések. Ezek közül kiemelendő, hogy jelenleg az NTAK a szálláshely-szolgáltatók részére regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azonban az NTAK a kezdeti, statisztikai adatgyűjtő szerepből folyamatosan átalakul a turisztikai szolgáltatók központi kommunikációs és ügyintézési platformjává. A Turizmus törvény módosításával az NTAK felhasználók ügyintézését elősegítve cél, hogy az idegenforgalmi adóbevallás, valamint turizmusfejlesztési hozzájárulás tervezetét az NTAK rendszerében készíthessék elő.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében indokolttá vált a Pvkit.-ben egy új mentesítési eljárás bevezetése azon esetkörre, ha (a korábban) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek [Pvkit. új 11/A. §]. A Pvkit. korábban csak azon esetkörre határozott meg mentesítési eljárást, ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat lehetővé teszi a vagyon befagyasztás alóli vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alóli mentesítését [Pvkit. 12–13. §].

Erre tekintettel a törvénymódosítás pontosítja a 2. § 4. pontjában foglalt „mentesítés” fogalmat annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ezen fogalom mindkét típusú mentesítési eljárást magában foglalja.

A Pvkit. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében (a törvénymódosítással által bevezetendő új eljárásokkal is összhangban) indokolttá vált a Pvkit. értelmező rendelkezései között a „pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy” [Pvkit. 2. § új 12. pont], valamint a „pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya” [Pvkit. 2. új 13. pont] fogalmak bevezetése.

A Pvkit. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményeknek is eleget téve indokolttá vált a Pvkit.-ben egy új mentesítési eljárás bevezetése azon esetkörre, ha (a korábban) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek [Pvkit. új 11/A. §]. Ezen mentesítési eljárás (a Pvkit.-ben meghatározott feltételek mellett és eljárásrendben) lehetővé teszi a bíróság által elrendelt zárlat feloldását vagy a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítését (azaz a „befagyasztott” vagyonelemek feloldását, „unfreezing”).

A mentesítési eljárás kérelemre vagy a hatóság hivatalos tudomásszerzése alapján indul. Eltérő eljárásrend került kialakításra a zárlat feloldása (amely esetben a bíróság hoz döntést), valamint a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítése (amely esetben a hatóság hoz döntést) tekintetében.

Ha a mentesítés a bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul [Pvkit. új 11/A. § (1)–(6) bekezdés], a mentesítés iránti kérelmet a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy (a szolgáltatón keresztül) a hatósághoz nyújtja be. A hatóság (a hivatalosan tudomására jutott információk, vagy a benyújtott kérelem alapján) vizsgálatot folytat le. Ha a hatóság a lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy már nem alanya a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek, erről a vizsgálat eredményének megküldésével értesíti a (zárlatot elrendelő) bíróságot.

A mentesítés során a bíróság a Vht. szabályai szerint jár el és nemperes eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt. A bíróság a végzését kézbesíti a kérelmezőnek, a hatóságnak, valamint az állami adó- és vámhatóságnak.

Ha az eljárás a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítésére irányul [Pvkit. új 11/A. § (7)–(9) bekezdés], a kérelmet a korábban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személy ugyancsak a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A hatóság (a hivatalosan tudomására jutott információk, vagy a kérelem alapján) az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint dönt a mentesítésről. A hatóság a határozatát a kérelmezőnek és a szolgáltatónak kézbesíti.

A Pvkit. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében indokolttá vált a Pvkit.-ben a közvetetten (tulajdonos vagy irányító miatt) szankcionált szervezetek jogszerű működését lehetővé tevő ún. tűzfal-előírások bevezetése [Pvkit. új 13/A. §]. Az ún. tűzfal-előírások olyan biztonsági intézkedések, amelyek megakadályozzák, hogy a közvetlenül szankcionált szervezet az általa tulajdonolt vagy irányított (ezáltal közvetetten szintén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó) szervezet felett ténylegesen irányítást gyakoroljon, vagy attól gazdasági erőforráshoz jusson. E tűzfal-előírások révén a közvetetten a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szervezetek a korlátozó intézkedések megsértése nélkül, jogkövető módon folytathatják tevékenységüket.

A törvény kimondja, hogy biztonsági intézkedések alkalmazásával a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alóli mentesítésének engedélyezésére abban az esetben van lehetőség, ha azt a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat lehetővé teszi.

A törvény meghatározza, hogy a mentesítés engedélyezése érdekében a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya által alkalmazott biztonsági intézkedéseknek milyen feltételeknek szükséges megfelelniük: eleget kell tenniük a hatóság által meghatározott feltételeknek; meg kell szüntetniük a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának rendelkezési jogát a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanyának pénzeszközei és gazdasági erőforrásai felett; valamint nem tehetik lehetővé a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya részére pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátását.

A mentesítési eljárás kérelemre indul, és a bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul. A mentesítés iránti kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A hatóság a benyújtott kérelem alapján vizsgálatot folytat le. Ha a hatóság a lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja az alkalmazott biztonsági intézkedések megfelelőségét, a vizsgálat eredményének megküldésével a kérelmet továbbítja a (zárlatot elrendelő) bírósághoz.

A mentesítés során a bíróság a Vht. szabályai szerint jár el és nemperes eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt. A bíróság a végzését kézbesíti a kérelmezőnek, a hatóságnak, valamint az állami adó- és vámhatóságnak.

A hatóság (a bíróság zárlat feloldására irányuló döntését követően) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés fennállása alatt a biztonsági intézkedések megfelelőségét és végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri.

A törvény a mentesítési eljárásra vonatkozó rendelkezések hatékony végrehajtása érdekében a Pvkit. értelmező rendelkezései közé bevezeti a „pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés közvetett alanya” [Pvkit. 2. új 13. pont] fogalmat.

Ezen túlmenően a törvény felhatalmazást ad a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter számára, hogy rendeletben állapítsa meg a vagyon befagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alól biztonsági intézkedések alkalmazásával történő mentesítés engedélyezésének, a biztonsági intézkedések megfelelősége és végrehajtása folyamatos figyelemmel kísérésének, valamint a nem megfelelő végrehajtás esetén alkalmazható intézkedések részletszabályait [Pvkit. 17. § új (2a) bekezdés].

A Pvkit. 15. §-a alapján a hatóság jogosult (a feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében) más hazai és külföldi hatóságok megkeresésére, valamint az érintett hazai hatósági nyilvántartásokból adatok igénylésére (a Pvkit.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően).

A Pvkit. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a törvény lehetővé teszi, hogy hatóság a feladatainak ellátáshoz szükséges mértékben megkereséssel fordulhasson kiegészítő tájékoztatás vagy hiánypótlás kérése (azaz adatok és titkok megismerése) érdekében a szankciós bejelentést tevő szolgáltatóhoz [Pvkit. 15. § új (6a)–(6c) bekezdés].

A törvény (a Pvkit. új 13/A. §-a által bevezetett ún. tűzfal-előírásokhoz kapcsolódóan) felhatalmazást ad a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter számára, hogy rendeletben állapítsa meg a vagyonbefagyasztás vagy rendelkezésre bocsátás tilalma alól biztonsági intézkedések alkalmazásával történő mentesítés engedélyezésének, a biztonsági intézkedések megfelelősége és végrehajtása folyamatos figyelemmel kísérésének, valamint a nem megfelelő végrehajtás esetén alkalmazható intézkedések részletszabályait [Pvkit. 17. § új (2a) bekezdés].

A Pvkit. 12–13. §-a határozza meg a vagyonbefagyasztás alóli mentesítésnek, illetve a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítésének eljárási szabályait (azon esetkörökre, ha az uniós jogi aktusok és az ENSZ BT határozatai alapján lehetőség van mentesíteni a listán szereplő személyek bizonyos pénzeszközeit vagy gazdasági erőforrásait a korlátozás alól, ha ezen jogi aktusokban pontosan rögzített valamely jogszerű célra kívánnak hozzáférni azokhoz).

A törvény egyértelművé teszi, hogy a Pvkit. 12. §-a alapján a vagyonbefagyasztás alóli mentesítés iránti kérelmet, valamint a Pvkit. 13. §-a alapján a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon mentesítése iránti kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyán túlmenően a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy is benyújthatja. Ezen túlmenően a törvény kimondja, hogy a kérelem a szolgáltatón keresztük, valamint közvetlenül is benyújtható a hatósághoz.

Kapcsolódó rendelkezésként a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett személy fogalmát a törvény a Pvkit. értelmező rendelkezései között határozza meg: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a jogos érdekét a korlátozás érinti, de nem minősül a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának [Pvkit. 2. § új 13. pont].

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a törvény pontosítja, kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezései között foglalt „ügyleti megbízás” fogalmat, annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az lefedi a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás ügyleti megbízásait is.

A Pmt. módosításával továbbá a szolgáltató által – jogszabályban meghatározott – saját kockázatértékelésén alapuló, belső szabályzatban rögzített alacsony kockázatú esetekben az ügyfél-átvilágítási intézkedések elektronikus ügyintézés keretében még szélesebb körben lesznek elvégezhetők, ezáltal a természetes személy ügyfél személyes megjelenése mellőzhetővé válik. A jövőben – amennyiben a technikai feltételek fennállnak – az ügyfél választhatja meg, hogy az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket személyes megjelenésével vagy annak hiányában végezze el a szolgáltató.

A Budapest törvényben meghatározott kiemelt Budapesti fejlesztések általános szabályai kiegészülnek azzal, hogy az építtetői előkészítő és megvalósító feladatokat az építtető elláthassa az ingatlan birtokán belül a vagyonkezelésbe történő átvétel esetkörén kívül, megállapodás alapján, vagy tulajdonosi joggyakorlás alapján is. A Budai Palotanegyeddel kapcsolatos építtetői feladatokat az állami beruházásokért felelős miniszter szervezete, az ÉKM mint költségvetési szerv útján fogja ellátni. A beruházásokkal érintett ingatlanok vagyonkezelési jogviszonya változatlanul hagyása mellett, az állami beruházásokért felelős miniszter a beruházással érintett ingatlanok feletti tulajdonosi joggyakorlást átveszi a jelenlegi tulajdonosi joggyakorló személytől.

A Budapest törvényben felsorolt közterületek fenntartása, fejlesztése és üzemeltetése szétválasztásra kerül, a vonatkozó ingatlanok a) építési beruházását az állam nevében az állami beruházásokért felelős miniszter, b) a vagyonkezelés körébe vont karbantartását az állam a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Vagyonkezelő útján látja el.

A Budapest törvényben a Budai Palotanegyedhez tartozó előkészítő és megvalósító építtetői feladatokat a Kormány a továbbiakban az állami beruházásokért felelős miniszter útján látja el. A módosítás meghatározza a Budai Palotanegyeddel összefüggő építési beruházásokhoz szükséges vagyonelemeknek az állami beruházásokért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére vonatkozó főbb szabályokat.

A módosítás kiegészíti az állami beruházásokért felelős miniszter feladatait annak érdekében, 65 hogy a beruházással érintett ingatlanon beruházási tevékenység elvégzéséhez a vagyonkezelő az ingatlanok hasznosítását, birtoklását az építési tevékenység idejére átadja. A módosítás az állami beruházásokért felelős miniszter építtetői feladatainak és a vagyonkezelő vagyonkezelése körében végzett kisebb építési feladatainak szétválasztásával összefüggésben biztosítja, hogy a vagyonkezelő számára is az engedélyeztetések gyorsabban lefolytathatóak legyenek. A Budapest törvény módosítása az az állami beruházásokért felelős miniszter építtető feladatainak és a Vagyonkezelő vagyonkezelése körében végzett kisebb építési feladatainak szétválasztásával összefüggésben annak érdekében, hogy a vagyonkezelő beszerzései továbbra is közérdekű fejlesztésnek minősüljenek, a közbeszerzési szabályok hatálya alatt, továbbá, hogy a szavatossági és jótállási jogokat az üzemeltetői tevékenység keretében végzett fejlesztői tevékenység során beszerzett építési anyagok és eszközök vonatkozásában a vagyonkezelő gyakorolhassa.

A Budapest törvény kiegészítése az építtetői és vagyonkezelői feladatok szétválasztásával összefüggésben annak érdekében, hogy építtetőként önálló jogosultság álljon fenn a beruházásaihoz kapcsolódó beruházással érintett idegen ingatlanokon is.

A Budapest törvény kiegészítése az építtetői és vagyonkezelői feladatok szétválasztásával összefüggésben annak érdekében, hogy építtetőként a beruházások értéknövelő fejlesztéseknek minősüljenek, továbbá az építtető jogosult legyen a vissznyereményi anyagokkal való rendelkezésre. A Budapest törvény kiegészítése az építtetői és vagyonkezelői feladatok szétválasztásával összefüggésben annak érdekében, hogy építtető feladata közérdekű fejlesztésnek minősüljön a közbeszerzési szabályok tekintetében.

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítás célja, hogy a magyar építészetről szóló törvény szerinti, a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló közcélú kiemelt beruházások tekintetében a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő szabályokat a Kormány rendeletében állapíthassa meg. A szabályozás célja Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelyének megfelelő védelme, utókor számára történő megőrzésének biztosítása, amely mind a nemzeti történelemben, a nemzeti identitás alakításában, mind a magyar állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. A javaslat szerinti módosítás legitim célt szolgál, amely a közérdek érvényesülése (közcélú kiemelt beruházás lehető legrövidebb időn belüli és a szükségtelen, lakókat terhelő elhúzódás nélküli megvalósulása, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely védelme, megőrzése) érdekében feltétlenül szükséges. A javaslat az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszköz, amely olyan garanciákat rögzít, amelyek továbbra is biztosítják az egészséges környezethez való jog lényeges tartalmának védelmét és tiszteletben tartását. Ennek megfelelően a javaslattal megfogalmazott alapjogi korlátozás kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítkozik.

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítás célja, hogy a magyar építészetről szóló törvény szerinti, a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló közcélú kiemelt beruházások tekintetében a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő szabályokat a Kormány rendeletében állapíthassa meg. A szabályozás célja Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelyének megfelelő védelme, utókor számára történő megőrzésének biztosítása, amely mind a nemzeti történelemben, a nemzeti identitás alakításában, mind a magyar állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. A javaslat szerinti módosítás legitim célt szolgál, amely a közérdek érvényesülése (közcélú kiemelt beruházás lehető legrövidebb időn belüli és a szükségtelen, lakókat terhelő elhúzódás nélküli megvalósulása, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely védelme, megőrzése) érdekében feltétlenül szükséges. A javaslat az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszköz, amely olyan garanciákat rögzít, amelyek továbbra is biztosítják az egészséges környezethez való jog lényeges tartalmának védelmét és tiszteletben tartását. Ennek megfelelően a javaslattal megfogalmazott alapjogi korlátozás kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítkozik.

A Budapest törvény átmeneti rendelkezéseinek kiegészítése az építtetői és a vagyonkezelő üzemeltetői feladatai, valamint az állami beruházásért felelős miniszter jogutódlása és tulajdonosi joggyakorlása időbeli hatályának és a költségvetési források átvételének megállapításához.

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítás célja, hogy a magyar építészetről szóló törvény szerinti, a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló közcélú kiemelt beruházások tekintetében a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő szabályokat a Kormány rendeletében állapíthassa meg. A szabályozás célja Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelyének megfelelő védelme, utókor számára történő megőrzésének biztosítása, amely mind a nemzeti történelemben, a nemzeti identitás alakításában, mind a magyar 67 állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. A javaslat szerinti módosítás legitim célt szolgál, amely a közérdek érvényesülése (közcélú kiemelt beruházás lehető legrövidebb időn belüli és a szükségtelen, lakókat terhelő elhúzódás nélküli megvalósulása, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely védelme, megőrzése) érdekében feltétlenül szükséges. A javaslat az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszköz, amely olyan garanciákat rögzít, amelyek továbbra is biztosítják az egészséges környezethez való jog lényeges tartalmának védelmét és tiszteletben tartását. Ennek megfelelően a javaslattal megfogalmazott alapjogi korlátozás kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítkozik.

Szövegcserés módosítások.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosítása az adóhatóság és az egészségbiztosítási szerv közötti adatszolgáltatás megalapozására irányul. A kiküldetésekhez kötődően a tényállás tisztázása érdekében szükséges adatok átadásával – az adótitok egészségbiztosítási szerv részére való feloldásával – jelentősen egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés.

A hatályos Tbj. 91. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. A Tbj. 91. § (2) bekezdés b) pontja szerint a jelentős gazdasági tevékenység vizsgálatánál az egyik vagylagos feltétel, hogy a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérje a 25 százalékot a jogszabályban rögzített időszakon belül. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység vizsgálatára jelenleg a Tbj. 90. §-ában feltüntetett foglalkoztató által kitöltendő 3. számú mellékletben foglalt adatok alapján van mód. Amennyiben a foglalkoztató által közölt adatok további tisztázására van szükség azt jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján lehetséges megtenni. Amennyiben a jelentős belföldi gazdasági tevékenység vizsgálatára az adóhatósággal történő együttműködés keretében lehetőség van, úgy a kiküldetési feltételek fennállása meggyorsítható és leegyszerűsíthető.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá a magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú személy. A szabályozás fentiek szerint jelenleg nem terjed ki a Magyarországon gyermekvédelmi ellátásba vett valamennyi kiskorúra, ezért a felsorolás kiegészítésre kerül azokkal a hontalan vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorúakkal, akiket az állam gyermekvédelmi gondoskodásba vett (gyámügyi intézkedés alá vont), ugyanakkor a gyermekvédelmi szakellátásba nem kerülhettek bevonásra. A módosítás eredményeként a társadalombiztosítási védelem Magyarország területén jogszerűen tartózkodó valamennyi, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó kiskorúra ki fog terjedni, akik saját jogon vehetnek részt a társadalombiztosítási rendszerben. Ha a Magyarországon született – még nem anyakönyvezett – újszülött nélkül a külföldi állampolgárságú szülők elhagyják az országot és a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe veszi, akkor ismeretlen állampolgárságúként kerül a magyar anyakönyvi nyilvántartásba, majd az idegenrendészeti hatóság felveszi a kapcsolatot az érintett államokkal a gyermek állampolgárságának tisztázása érdekében. Azonban, ha egyik érintett állam sem ismeri el a gyermeket állampolgárának, a gyermek hontalan jogállásúvá válik. Sok esetben az itthagyott gyermekek súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek és folyamatos orvosi ellátást igényelnek, ezért a módosítási javaslat arra irányul, hogy a fentiek szerint hontalannak vagy ismeretlen állampolgárságúnak tekintendő gyermekek is hozzájussanak a 68 térítésmentes egészségügyi ellátáshoz. A jelzett személyek esetében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést a gyámhatóság teszi meg. A javaslat a TAJ szám kiadását egyszerűsíti, és mivel az eddigi gyakorlat szerint is az Egészségbiztosítási Alap terhére történt az érintett gyermekek egészségügyi ellátásának finanszírozása, így a javaslat nem igényel többletköltséget.

A módosítás a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos feladatokat – a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosítására vonatkozó javaslatokkal összhangban – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához telepíti.

A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása (a továbbiakban: Afad.) kiegészíti a jogharmonizációs záradékot, arra tekintettel, hogy az Afad. 8. §-a (annak harmadik személyek általi hozzáférésre vonatkozó rendelkezései) biztosítják a (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 74. cikke hazai jogba történő átültetését.

A törvény az Afad. (értelmező rendelkezései között meghatározott) tényleges tulajdonos fogalmának pontosításával megteremti a teljes összhangot a Pmt. által meghatározott tényleges tulajdonos fogalommal [Afad. 3. § 13. pont].

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényben foglalt szabályozási célokkal összefüggésben új szempontok felmerülése, az állami nyilvántartások egységesítése és az állami feladatrendszerben való kezelésének igénye okán a nyilvántartás szervezetrendszeri és ezáltal eljárási alapjainak újragondolása vált szükségessé. Ennek érdekében a szabályozás új törvény keretében kerül megalkotásra. A 2021. évi jogalkotás keretében kidolgozott, a Polgári Törvénykövet érintő kapcsolódó javaslatok is az új szabályozáshoz kapcsolódó egyéb törvénymódosítások keretében kerülnek majd rendezésre, így a 2021-es nyilvántartási törvényhez tapadó módosítások nem lépnek hatályba.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) módosításának célja a rendelkezés pontosítása a jogszabályi rendelkezés értelmezésének megkönnyítése érdekében. Az Inytv. egyrészt kimondja, hogy a széljegyek rangsorára tekintet nélkül törölhető az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjog, valamint a jelzálogjog biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom. A módosítás egyértelműsíti, hogy ez a rendelkezés az önálló zálogjogra, az átalakításos zálogjogra, valamint az alzálogjogra is vonatkozik. Másrészt az Inytv. kimondja, hogy a kisajátítási eljárás megindításának tényét a széljegyek rangsorára tekintet nélkül kell bejegyezni, illetve törölni. A kisajátítási eljárás megindítása tényének bejegyzéséhez a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján elidegenítési tilalom kapcsolódik. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisajátítási eljárás megindítása tényének bejegyzésével egyidejűleg, a széljegyek rangsorára tekintet nélkül kell bejegyezni az elidegenítési tilalmat is, továbbá a kisajátítási eljárás megindítása tényének törlésével egyidejűleg, a széljegyek rangsorára tekintet nélkül kell törölni az elidegenítési tilalmat is. A módosítás célja továbbá annak biztosítása, hogy társasház előzetes alapítása tényének bejegyzése esetén a társasházi egyéb önálló ingatlanok nyilvántartásba vételére azon beadványok elbírását megelőzően kerülhessen sor, amelyek a kialakítandó egyéb önálló ingatlanokhoz kapcsolódnak.

A módosítás pontosítja az Inytv.-t abban a tekintetben, hogy tulajdonjog bejegyzését követően az eredeti állapot visszaállításának mely esetekben van helye. A módosítás egyértelműsíti, hogy tulajdonjog bejegyzését követően az eredeti állapot visszaállítására olyan módon, hogy az eredeti (már törölt) tulajdonos tulajdonjoga az eredeti tulajdonjog-bejegyzés ranghelyén kerüljön visszajegyzésre, csak bíróság határozata alapján, illetve ha a tulajdonjog-változás hatósági határozaton alapult, akkor hatóság határozata alapján van lehetőség. Annak azonban nincs akadálya, hogy az érintettek a közöttük korábban létrejött szerződést közös akarattal felbontsák vagy érvénytelennek ismerjék el, ha a korábbi tulajdonos tulajdonjoga új ranghelyen kerül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

A jogalkalmazás során problémaként jelentkezett, hogy az Inytv. által a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban (a továbbiakban: SZL) szereplő természetes személyre vonatkozóan kötelező tartalmi elemeként előírt személyi azonosító a bíróságok és hatóságok számára sok esetben nem áll rendelkezésre, továbbá több esetben nem is jogosult az eljáró bíróság vagy hatóság az adat kezelésére. A módosítás ezért lehetővé teszi, hogy bírósági vagy hatósági határozat esetén az SZL hatálya alá tartozó természetes személy vonatkozásában a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a személyi azonosítót ne tartalmazza.

Jelzálogjog bejegyzéséhez a zálogszerződést abban az esetben is be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha a bejegyzés alapjául nem a szerződés, hanem a zálogkötelezett bejegyzési engedélye szolgál. Az új rendelkezés alapján alzálogjog bejegyezésére ez a szabály nem vonatkozik, azaz ha az alzálogjog bejegyzése alapjául a kötelezett bejegyzési engedélye szolgál, a zálogszerződést nem szükséges benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (2) bekezdése szerint törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Az Inytv. 59. §-a rendelkezik a hatósági felhívás alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárás eljárási szabályairól. Az Inytv. 59. § (3) és (4) bekezdése alapján, ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzésnek jogszabályon alapuló olyan akadálya van, amely a bejegyzésben érdekelt személy általi hiánypótlással sem orvosolható, vagy az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívása eredménytelen, köteles erről a hatósági felhívást kiadó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni és a bejegyzési akadály okának megszüntetését kezdeményezni. A hatósági felhívást kiadó hatóságnak 60 napja van, hogy az ingatlanügyi hatóság kezdeményezésére reagáljon. Tekintettel arra, hogy a hatósági felhívást kiadó hatóság számára biztosított 60 napos határidő miatt az ingatlan-nyilvántartási eljárás ügyintézési határidején belül érdemi döntés nem hozható, indokolt, hogy az Inytv., élve az Ákr. 48. § (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, előírja az eljárás felfüggesztését az Inytv. 59. § (3) bekezdése szerinti intézkedéssel egyidejűleg.

Az Inytv. 59. §-a szabályozza a hatósági felhívás alapján indult eljárásokat. Az 59. § (5) bekezdése rendezi azokat az eseteket, amikor a hatósági felhívás alapján bejegyzés nem teljesíthető. Ezekben az esetekben az ingatlanügyi hatóság határozatában megállapítja, hogy a hatósági felhívás nem végrehajtható. Minden más esetben – akár a hatósági felhívás hibája vagy hiányossága ellenére is – a bejegyzést teljesíteni kell. Ha hatósági felhívás alapján közérdekű használati jog bejegyzésének van helye, a hatósági felhívást kiadó hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját a hatósági felhívás benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg, a díjfizetésnek a közérdekű használati jog jogosultja a kötelezettje. A kötelezettet az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívásban hívja fel a díj megfizetésére. A díj meg nem fizetése ugyanakkor nem tartozik azon esetek körébe, amikor az Inytv. 59. § (5) bekezdése alkalmazásának lenne helye, ezért indokolt kimondani, hogy ilyen esetben az eljárás megszüntetésének van helye.

A módosítás célja, hogy elősegítse a zártkerti ingatlanok tényleges funkciójához igazodó szabályozási környezet kialakítását azáltal, hogy lehetővé teszi azok egyszerűsített módon történő kivonását a mezőgazdasági művelés alól.

A jelenlegi szabályozás a zártkerti ingatlanokat – függetlenül attól, hogy azok sok esetben ténylegesen már nem mezőgazdasági célú használatban vannak – szigorú forgalmi és használati korlátozások alá vonja, amely a tulajdonosok joggyakorlását elnehezíti. A módosítás ezért lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy rendeletben tegyék lehetővé a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását.

A rendelkezés új alcímmel egészíti ki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, amely kifejezetten a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának eljárására vonatkozik. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérhesse a zártkerti ingatlanának „művelésből kivett” jogi jellel való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Rögzítésre kerül továbbá, hogy ez a zártkerti ingatlan egy részére is kérhető, ebben az esetben viszont kötelező annak megosztása. Ez biztosítja a pontos ingatlan-nyilvántartási megfeleltetést.

Továbbá a javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára a részletszabályok megalkotására. Emellett a javaslat felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzanak a művelés alóli kivonás lehetőségéről. Ez a szabály biztosítja a helyi adottságokhoz és fejlesztési elképzelésekhez való igazodást.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat kiemelkedően fontos feladata a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósok vagyoni helyzetének vizsgálata, ennek részeként ingatlanvagyonuk feltárása. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a természetes személyazonosító adatok alapján történő lekérdezésre a Családi Csődvédelmi Szolgálat is jogosult, indokolt a jogszabályhely módosítása. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 23. § (1) bekezdése alapján a lekérdezés eddig is megvalósult, de a joggyakorlat visszajelzése alapján az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben is szükséges a jogosultság megjelenítése.

Az Inytv. természetes személyek részére biztosítja azon lehetőséget, hogy a saját és olyan ingatlan tulajdonilap-másolatába, amelyen jogosultként szerepelnek, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálati helyiségében betekinthessenek. A jogalkalmazás során igény merült fel arra vonatkozóan, hogy a társasházi közös képviselők, illetve intézőbizottsági elnökök az érintett társasházhoz tartozó ingatlanok tulajdonilap-másolataiba betekinthessenek.

A Digitális Állampolgárság Mobilalkalmazásban (a továbbiakban: DÁP-alkalmazás) új szolgáltatás fejlesztése van folyamatban, ahol a természetes személy lekérdezheti a tulajdonában álló ingatlanok listáját. A DÁP-alkalmazáson keresztül megjelenített tájékoztató adatsor a tulajdonosi földkönyv adatszolgáltatásnak felel meg. A DÁP-alkalmazáson keresztül történő adatszolgáltatás ügyfélbarát, gyors és egyszerű lehetőséget teremt a tulajdonosnak, hogy a saját ingatlanjairól díjmentesen tájékoztatást kapjon.

A módosítás tárgyi díjmentességet biztosít rizstelep jogi jelleg bejegyzése, módosítása vagy törlése iránt indult eljárásban, valamint a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének bejegyzésére és törlésére irányuló eljárásban.

2025. január 1-jei hatállyal módosult a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. §-a. Az Inytv. módosítása biztosítja a Tht. és az Inytv. rendelkezései közötti összhangot.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása átmeneti szabályokat állapít meg azon ügyleti meghatalmazásokra, tulajdonjog-bejegyzési és jelzálogjog-bejegyzési engedélyekre, valamint a jogi képviselőt az eljárás vitelére feljogosító meghatalmazásokra és felhatalmazásokra, amelyeket még nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer szerinti elektronikus űrlapon hoztak létre, de olyan időpontban kívánnak felhasználni, amely időpontban ezen okiratokat már elektronikus űrlapon kell létrehozni.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény módosítását indokolja, hogy a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényben foglalt szabályozási célokkal összefüggésben új szempontok felmerülése, az állami nyilvántartások egységesítése és az állami feladatrendszerben való kezelésének igénye okán a nyilvántartás szervezetrendszeri és ezáltal eljárási alapjainak újragondolása vált szükségessé. Ennek érdekében a szabályozás új törvény keretében kerül megalkotásra. A 2021. évi jogalkotás keretében kidolgozott, a Polgári Törvénykövet érintő kapcsolódó javaslatok is az új szabályozáshoz kapcsolódó egyéb törvénymódosítások keretében kerülnek majd rendezésre, így a 2021. évi nyilvántartási törvényhez tapadó módosítások nem lépnek hatályba.

A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. CI. törvény (a továbbiakban: Nahtv.) módosításának célja a személytelenített adat fogalmának pontosítása, mely az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi, hogy személytelenített adatnak minősül az olyan adat, melyből a természetes vagy nem természetes személy többé nem azonosítható, és az olyan adat, mely vonatkozásában nem az adathasznosítást végző szerv vagy személy rendelkezik olyan technikai feltételekkel, amellyel felfedheti az adat természetes vagy nem természetes személyhez kapcsoltságát.

Az Európai Parlament és a Tanács 2022. május 30-i (EU) 2022/868 Rendelete az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (a továbbiakban: adatkormányzási rendelet) szerinti egyablakos információs pontként a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (a továbbiakban: NAVÜ) került kijelölésre, melynek az adatkormányzási rendelet szerint közzé kell tennie az adatforrások további felhasználásának feltételeit. Az adatkormányzási rendelet 5. cikk (1) bekezdése és a 6. cikk (6) bekezdése alapján a közszférabeli szervezeteknek közzétételi kötelezettsége áll fenn. A módosítás célja, hogy kiterjessze a rendelkezések tárgyi hatályát az adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó személyes és védett adatokra is, annak érdekében, hogy a közfeladatot ellátó szervek adminisztratív terheinek növelése nélkül biztosítható legyen az információk NAVÜ, mint egyablakos információs pont részére történő átadása a NAVÜ feladatok elláthatósága érdekében.

A módosítás célja az Európai Parlament és a Tanács 2025. február 11-i (EU) 2025/327 rendelete az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2024/2847 rendelet módosításáról (a továbbiakban: EHDS rendelet) szabályainak és a törvényben foglalt rendelkezések közötti összhang megteremtése, azzal, hogy e körben a módosítás lehetőséget biztosít a Kormány számára arra, hogy az adatkormányzási rendelet 7. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján hatáskört biztosítson a központi és ágazati illetékes szerv számára az adatok további felhasználás céljából történő hozzáférés megadásáról, vagy megtagadásáról történő döntés meghozatalára.

A módosítás összhangba hozza a Nahtv. 10. § (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseit a 12. §-ban foglaltakkal és megteremti annak lehetőségét, hogy a NAVÜ ne csak szolgáltatóként, hanem az adathasznosítástámogatás-rendszer koordinátori feladatai ellátása érdekében az általa igényelt adatokat személytelenített formában is elemezhesse az adatalapú döntéshozatal elősegítése érdekében.

A módosítás célja a 12. §-ban foglalt módosított rendelkezésekben foglaltak és a 14. §-ban foglalt rendelkezések közötti összhang megteremtése.

A módosítás célja az orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének biztosítása.

A módosítás célja a szolgáltató 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kijelölése.

A módosítás célja e rendelkezések és a 82. §-ban foglaltak közti összhang megteremtése az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés megteremtése érdekében.

A módosítás célja az orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének biztosítása, valamint a 23–25. § módosított rendelkezései és e §-ban foglaltak közti összhang megteremtése. Amennyiben az adatkezelési jogosultsággal rendelkező igénylő az álnevesített adatok kezelésére jogosult, abban az esetben az adatok azok személytelenített jellegének megtartásával adhatók át az igénylő részére. Az adatok személytelenített jellege akkor marad meg, pl. ha az adatkezelésre jogosult igénylő nem rendelkezik a visszaazonosításhoz szükséges adatokkal és a személytelenített adatokat nem is adhatja át olyan harmadik félnek, aki a visszaazonosításhoz szükséges adatokkal rendelkezik, továbbá nem is szerezheti meg jogszerűen a visszaazonosításhoz szükséges adatokat, miután a személytelenített adatokat megkapta.

Deregulációs célú módosítás a rendelkezések összevonása miatt.

A módosítás oka a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatályba lépése és az abban foglalt szabályok alkalmazásának előírása.

Amennyiben a Nahtv. 64. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt azon igénylő által tett nyilatkozatot nem tartalmazza, hogy a megjelölt közadatokat további felhasználás céljára kéri, az igény nem tartozik e törvény hatálya alá. A módosítás egyértelművé teszi, hogy ebben az esetben az igény elutasításának van helye.

A módosítás célja, hogy megállapítsa a nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás iránti igények teljesítésének szabályait az adatkormányzási rendelet szabályaival összhangban.

A módosítás az adatkormányzási rendelet 9. cikk (2) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést szolgálja.

A módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a módosításban szereplő rendelkezésekkel és pontosítsa a közfeladatot ellátó szervek 16. § (3) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtója, valamint a NAVÜ irányában fennálló kötelezettségeit. A módosítás célja továbbá, hogy megteremtse az összhangot az átvett adatok tárolására és felhasználására vonatkozó, módosítással érintett rendelkezésekkel.

A NAVÜ egyes, a Nahtv.-ben meghatározott szolgáltatások nyújtása során a Nahtv. által meghatározott esetekben adatfeldolgozóként jár el. A 93. §-ban foglalt rendelkezések e rendelkezésekkel történő együttes értelmezése nem egyértelmű a jogalkalmazás során. A módosítás célja ezen rendelkezések közti összhang megteremtése.

Deregulációs célú módosítás, szükségtelen a NAVÜ által nyújtott szolgáltatások felsorolása, mert a NAVÜ nem csak a Nahtv.-ben, hanem a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokat is nyújtja. A módosítás célja, hogy új szolgáltatások jogszabályban történő nevesítése esetén a KSH a NAVÜ felkérésére valamennyi, a NAVÜ által nyújtott szolgáltatás fejlesztésében és nyújtásában közre tudjon működni.

Felhatalmazó rendelkezés.

A módosítás a törvény jogharmonizációs záradékát egészíti ki.

Szövegpontosító módosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (a továbbiakban: Tftv.) módosítása technikai jellegű. Pontosítja a Területfejlesztési Alap esetében nyújtott támogatás jogi kereteit a Versenyképes Járások Program hatékony megvalósítása érdekében. A szabályozás módosításával a Területfejlesztési Alap esetében nem csak pályázati úton lehet támogatást nyújtani a Versenyképes Járások Program keretében meghirdetett felhívásra beérkező támogatási igényekre vonatkozóan.

A szabályozás emellett technikai jelleggel egyértelműsíti a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban a társelnökök tagságát és szavazati jogát.

A Tftv. 13. § (6) bekezdése szerint a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba „a területfejlesztésért és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egy-egy tagot delegál, míg más felelősségi körökben érintett miniszterek kizárólag egy tagot delegálhatnak akkor is, ha több kormányzati felelősségi kör alapján jogosultak a tagdelegálásra”. A Kormánystatútum-rendelet módosulásával így egyes, addig delegálással rendelkező szakterületek elveszíthetik közvetlen képviseletüket az adott tanácsban. Ennek elkerülésére az előterjesztés javaslatot tesz a Tftv. 13. § (6) bekezdés törlésére.

A fenti hivatkozott bekezdés törlése ugyanakkor egyes tanácsokban a tagok számának olyan mértékű növekedését eredményezi, amely indokolatlanul megnehezíti a tanács munkáját, koordinációját. Ennek megfelelően felülvizsgálatra kerültek a tanácsokban a kormányzati felelősségi körök.

A szabályozás egyszerűsíti a területfejlesztési szabályozást azáltal, hogy az együtt kezelendő térségek körének és lehatárolásának meghatározására előírt jogszabályalkotási kötelezettségtől eltekint, az együtt kezelendő térségek tervezésére irányuló szakpolitikai cél területfejlesztési tervezésben történő érvényesítésének megtartásával. Az együtt kezelendő térségekkel kapcsolatos szakmai szándék a területi tervezés mozgásterét növelő lehetőség megteremtése a kormányzat és a területi szereplők számára, hogy a vármegyei és járási közigazgatási határokhoz nem igazodó területi programokat is tervezhessenek és megvalósíthassanak. Az együtt kezelendő térségeket ezért tervezési kategóriaként célszerű kezelni, melynek elveit és lehetséges körét az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), továbbá ahhoz illeszkedve nagytérségi stratégiák, illetve a kiemelt térségi és vármegyei területfejlesztési koncepciók és programok jelölik ki. Ezért nem indokolt az együtt kezelendő térségek tételes felsorolása és intézményesítése kormányrendeleti szinten.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) fogalmai közé emeli a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az azt módosító, a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1183 európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást.

A Dáptv. módosításának célja, hogy az aktív felhasználói profillal rendelkező felhasználó számára, választása szerint az eIDAS 2. uniós szabálynak megfelelő minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást is nyújtson a digitális állampolgárság szolgáltató.

A módosítás célja biztosítani a kriptoeszközök transzparens és biztonságos átváltó szolgáltatását. A kriptoeszközök, technikai jellemzőik miatt gyakran kerülnek felhasználásra jogellenes tevékenységek során, valamint gyakran jogellenesen szerzik meg azokat. Az ily módon megszerzett vagy felhasználni kívánt kriptoeszközök jelentős károkat okoznak mind a gazdaságnak mind pedig az állampolgároknak, ezért szükséges egy olyan rendszer bevezetése, amely ezen eszközök pénzre vagy más kriptoeszközre váltását kontroll alá helyezi. Az új szabályozási keret ösztönzi a jogkövető piaci szereplőket, miközben visszaszorítja azokat a szolgáltatókat, amelyek nem felelnek meg a minimális biztonsági és átláthatósági normáknak. Ez nemcsak a fogyasztók védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a pénzügyi rendszer integritásának megőrzéséhez. Az átlátható működés és ellenőrizhetőség hosszú távon erősíti a kriptoeszközökbe vetett bizalmat, és támogatja azok jogszerű, innovatív felhasználását.

A javaslat a fentiekkel összefüggésben:

– kiegészíti a törvény fogalmi készletét,

– meghatározza a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató igénybevételére vonatkozó követelményt, amely a biztonságos szolgáltatásnyújtást segíti elő, egyben növeli a transzparenciát,

– rögzíti a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást végző kriptoeszköz szolgáltatókra vonatkozó követelményeket,

– megállapítja a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás minimum követelményeit, amelyek célja az átváltási megbízás ügyfél- és ügylet azonosításának eredményes elvégzése,

– meghatározza a kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltató szervezetére vonatkozó követelményeket, amelyek az integritást hivatottak biztosítani.

A javaslat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát jelöli ki a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletére, valamint biztosítja a felügyeleti hatásköröket részére.

A Kormány, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke részére felhatalmazó rendelkezést állapít meg a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos részletes szabályokra.

Átmeneti rendelkezés szerint a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást végző kriptoeszköz szolgáltatóknak a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató tevékenységek engedélyezésére (ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai és biztonsági, valamint gazdasági feltételeit) vonatkozó rendeletének hatálybalépését követő 60. naptól kell alkalmazni.

Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény módosítása eltérő hatálybalépéssel összefüggő rendelkezés.

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényben foglalt szabályozási célokkal összefüggésben új szempontok felmerülése, az állami nyilvántartások egységesítése és az állami feladatrendszerben való kezelésének igénye okán a nyilvántartás szervezetrendszeri és ezáltal eljárási alapjainak újragondolása vált szükségessé. Ennek érdekében a szabályozás új törvény keretében kerül megalkotásra. A 2021. évi jogalkotás keretében kidolgozott, a Polgári Törvénykövet érintő kapcsolódó javaslatok is az új szabályozáshoz kapcsolódó egyéb törvénymódosítások keretében kerülnek majd rendezésre, így a 2021. évi nyilvántartási törvényhez tapadó módosítások nem lépnek hatályba.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.