2025. évi VII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének tagjai közötti partnerségi megállapodás (a továbbiakban: Partnerségi Megállapodás) az Európai Unió és 79 Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni állam (AKCS-államok) közötti kapcsolatokat szabályozó új jogi keretként fog szolgálni, felváltva a 2003. április 1-től hatályos Cotonoui Megállapodást.

A Partnerségi Megállapodás célja, hogy megerősítse az EU és az AKCS országok képességét a globális kihívások közös leküzdése érdekében. Az egyezmény az alábbi prioritásokra fókuszál: demokrácia és emberi jogok, fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés, éghajlatváltozás, humán és társadalmi fejlődés, béke és biztonság, migráció és mobilitás. A Partnerségi Megállapodás számos nemzetközileg elfogadott szabványra és célra épít. Az Agenda 2030 (a fenntartható fejlődési célok) és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás áll a megállapodás és a partnerek jövőbeli tevékenységeinek középpontjában. Továbbá figyelembe veszi a fenntartható fejlődés különböző, egymással összekapcsolódó – gazdasági, társadalmi, környezeti vagy biztonsági vonatkozású – szempontjait.

A részes felek a Partnerségi Megállapodást hatálybalépéséig annak egyes rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.

A Partnerségi Megállapodás tartalmát tekintve törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) és (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a Partnerségi Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást.

Az Nsztv. 7. § (2) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerint a kihirdetés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a törvény 1. melléklete a Partnerségi Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.

A Partnerségi Megállapodás innovatív „3 az 1-ben” szerkezettel rendelkezik, azaz egy minden ország számára általános részből, amely meghatározza az értékeket és prioritásokat, valamint három regionális jegyzőkönyvből (Afrika, Karib-térség, Csendes-óceán), amelyek az egyes régiók igényeihez és dinamikájához igazodnak, ezáltal alkalmas az adott térség sajátos kihívásainak kezelésére. A „3 az 1-ben” szerkezet a Partnerségi Megállapodással létrehozni kívánt intézményi struktúrában is megmutatkozik, azaz külön intézményi kerettel rendelkezik majd az AKCSÁSZ–EU fél, illetve minden régiónak saját intézményi kerete lesz.

Az általános rész átfogó célkitűzéseket és alapelveket mutat be. A szerződő felek együttműködnének annak érdekében, hogy elősegítsék a strukturális gazdasági átalakulást, a zöldebb gazdaságok kiépítését és az azokra való áttérést. Számos olyan gazdasági és ahhoz szorosan kapcsolódó intézkedést tartalmaz, amely hozzájárulna a térség gazdasági növekedéséhez, erre tekintettel fontos kötelezettségvállalásokat tartalmaz többek között a következőkre vonatkozóan: befektetéseket ösztönző környezet megteremtése, együttműködés a tudomány, a technológia, az innováció, a kutatás, a kereskedelem és az iparosítás terén, tudásalapú társadalmak kialakítása, digitalizáció előmozdítása, versenyképesség javítása, oktatás és képzés. A Partnerségi Megállapodás előmozdítja a magánszektor fokozottabb szerepvállalását az inkluzív és fenntartható növekedés biztosításában, valamint a munkahelyteremtésben.

A Partnerségi Megállapodás további célja a környezeti fenntarthatóság általános érvényre juttatása, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében és a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérésének az elősegítése. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében összehangolt együttműködést sürget nemzetközi, regionális, régiók közötti és nemzeti szinten.

A Partnerségi Megállapodás nagyobb hangsúlyt fektet a nemzetközi fórumokon való együttműködésre és a globális szövetségek kiépítésére. Az EU és tagállamai, valamint az AKCSÁSZ tagjai együttesen az ENSZ-ben helyet foglaló tagok több mint felét képviselik, ezáltal lehetőséget biztosítva, hogy a közös prioritások hangsúlyosabban kifejezésre kerüljenek és a döntéshozatal során valós befolyást szerezzenek.

A Partnerségi Megállapodás migrációval és a mobilitással – annak minden aspektusában – foglalkozik. A szerződő felek elismerik, hogy ezen a területen fokozott együttműködésre van szükség a migráció hatékony kezelése érdekében. A fent megjelölt célkitűzések, különösen a gazdasági, fejlesztési, valamint a környezetvédelem és természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, mind hozzájárulnak a migrációs válság leküzdéséhez. Az illegális migránsok visszatérésével és visszafogadásával kapcsolatos együttműködés javítása a Partnerségi Megállapodás kulcsfontosságú eleme. Ehhez társul a visszatérésre és visszafogadásra vonatkozó operatív rendelkezéseket tartalmazó melléklet.

Az Afrikára vonatkozó regionális jegyzőkönyv az általános részben megfogalmazott stratégiai célkitűzéseket kifejezetten a régió szükségleteihez igazított prioritásokkal konkretizálja.

Különös hangsúlyt fektet a humán tőke és a készségek javítására, a beruházási környezetre, a szellemi tulajdonra, a kék gazdaságra, valamint a nyersanyag-kitermelő iparágakra és a feldolgozásra; az egyenlőtlenségek és a társadalmi kohézió kezelésére, és kiemeli a tisztességes munka szükségességét. A prioritások között szerepel a nők és gyermekek jogainak, a kulturális értékeknek és ismereteknek, valamint a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott segítségnek a további előmozdítása is. A környezetvédelem, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és éghajlatváltozás terén középpontba helyezi a jobb földgazdálkodást, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását, a jobb óceánpolitikai irányítást és a körforgásos gazdaságot. A béke és biztonság központi kérdés, amely biztosítja a többi prioritás megvalósulását. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek a konfliktusok békés rendezése, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség és a számítástechnikai bűnözés növekvő fenyegetése elleni küzdelemben. Az emberi jogok, demokrácia és kormányzás tekintetében különös hangsúlyt fektet a nemek közötti egyenlőségre, a jogállamiságra, az igazságszolgáltatásra és a pénzügyi kormányzásra. A migráció tekintetében kiegyensúlyozott, átfogó és koherens megközelítést használ, egyrészt rendelkezik a legális migrációról és mobilitásról, másrészt előírja, hogy a nemzetközi joggal összhangban kell kezelni az irreguláris migrációt, a migránscsempészetet és az emberkereskedelmet.

A Karib-tengeri térségre vonatkozó regionális jegyzőkönyv figyelembe veszi, hogy az elkövetkezendő évek döntő fontosságúak lesznek a karibi térség számára ahhoz, hogy megelőzze, előre jelezze és alkalmazkodjon az éghajlatváltozás hatásaihoz, amelyek erősen érintik földjeit és lakosságát. Ugyanilyen fontos kihívás lesz az óceáni és tengeri erőforrások – más néven a „kék gazdaság” – fenntartható felhasználásából származó előnyök kiaknázása, illetve a régió növekedési potenciáljának kiaknázása az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Erre tekintettel az alábbi prioritásokra fekteti a hangsúlyt: inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés támogatása a kereskedelem, a beruházások és a magánszektor fejlesztése a fenntartható iparosítás révén, a környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javítása az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló fellépés révén, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás folytatása, a környezetkárosodás visszafordítása, inkluzív, békés és biztonságos társadalmak kialakítása, különös tekintettel az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, az igazságszolgáltatás és a kormányzás előmozdítására, az emberi és társadalmi fejlődésbe való beruházás, a szegénység és a növekvő egyenlőtlenségek kezelése, valamint annak biztosítása, hogy senki ne maradjon le.

A jegyzőkönyv különös figyelmet fordít Haitire, a karib-tengeri térség legkevésbé fejlett országára, annak érdekében, hogy orvosolják az ország strukturális gyengeségeit, miközben támogatják intézményei konszolidációját, javítják a kormányzást, és csökkentik a szegénységet valamint a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A Csendes-óceáni térségre vonatkozó regionális jegyzőkönyv értelmében az EU és a csendes-óceáni AKCSÁSZ tagjai együtt fognak működni a politikai partnerség megerősítése, valamint az óceánok és a tengerek különböző fenyegetésekkel szembeni védelme érdekében, beleértve az éghajlatváltozást, az óceánok savasodását és a korallfehérítést, a túlzott kiaknázást, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot. További prioritások: a jogállamiságon és a jó kormányzáson alapuló demokratikus, békés társadalmak kiépítése, a nemek közötti egyenlőség és a pénzügyi kormányzás előmozdítása, az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés támogatása a beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása révén, különös tekintettel a kék gazdaságra és a fokozott konnektivitásra, az óceánpolitikai irányítás, valamint az élő tengeri erőforrások megőrzésének és fenntartható kezelésének megerősítése, az emberi és társadalmi fejlődésbe való beruházás, az egyenlőtlenségek kezelése és annak biztosítása, hogy senki ne maradjon le, különös figyelmet fordítva a fiatalok előmozdítására, valamint a nők és lányok gazdasági, társadalmi és politikai szerepvállalásának növelésére.

A Felek megerősítik azon célkitűzésüket, hogy 2050-re elérjék a karbonsemlegességet. Emellett erőfeszítéseket tesznek a csendes-óceáni térség és az EU tengerentúli országai és területei közötti kapcsolatok megerősítésére.

A Mellékletekben szereplő rendelkezések, épp úgy, mint az általános részben szereplő rendelkezések, jogilag kötelező erejűek a Partnerségi Megállapodás valamennyi részes felére nézve. Az I. melléklet a visszatérésre és visszafogadásra vonatkozó operatív rendelkezéseket tartalmaz, míg a II. melléklet az Európai Beruházási Bank műveleteivel kapcsolatban tartalmaz egyedi rendelkezéseket.

Hatályba léptető rendelkezés. A hatálybalépés napját – az Nsztv. 10. § (4) bekezdésének megfelelően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

A Partnerségi Megállapodás 98. cikk 1. bekezdésének megfelelően a megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen az Európai Unió és tagállamai és az AKCSÁSZ tagok legalább kétharmada lezárta az erre vonatkozó belső eljárásait, és letétbe helyezte az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál a kötelező hatály elismeréséről szóló okiratát.

A hatálybalépést megelőzően a Partnerségi Megállapodás rendelkezéseit a felek ideiglenesen alkalmazzák a Partnerségi Megállapodás 98. cikk 4. bekezdésében foglaltak, illetve az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) tagjai közötti partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló 2023. július 20-i 2023/2861 tanácsi határozatában (a továbbiakban: tanácsi határozat) foglaltak szerint.

A Partnerségi Megállapodás vegyes jogi természetéből eredően egyaránt tartalmaz EU, illetve tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseket. A tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Partnerségi Megállapodást ideiglenesen kell alkalmazni az Unió és az AKCSÁSZ tagjai között, amennyiben annak rendelkezései az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekre vonatkoznak, beleértve a közös kül- és biztonságpolitika meghatározására és végrehajtására vonatkozó uniós hatáskörbe tartozó olyan kérdéseket, amelyek az Unió vonatkozásában alkalmazandók, azaz az ideiglenes alkalmazás alól kizár minden olyan rendelkezést, ami nem tartozik az EU hatáskörébe. A 4. cikk (1) bekezdésben meghatározott általános rendelkezésen felül a 4. cikk (2) és (3) bekezdése tartalmazza azokat a további rendelkezéseket, amelyeket a Tanács – hatásköri vizsgálat nélkül – kizár az ideiglenes alkalmazás köréből.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően tartalmazza a Partnerségi Megállapodás végrehajtásáért felelős szerv megjelölését.