2025. évi LXXI. törvény
2025. évi LXXI. törvény
a rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról1
[1] A rendvédelmi tárgyú törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült javaslatok célja a rendészeti feladatellátás hatékonyságának javítása.
[2] A külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából indokolt a Rendőrségről szóló törvény adatkezelési, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény adattovábbítási tárgyú rendelkezéseinek kiegészítése, emellett pedig a tájékoztatási köztelezettség teljesítésére vonatkozó megfelelő előírások és gyakorlat kialakítása is szükséges.
[3] A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény módosításának célja annak biztosítása, hogy a meghatározott esetkörbe tartozó megelőző távoltartást elrendelő bíróság az olyan döntését, amely gyermek jogát érinti, közvetlenül megküldje a gyámhatóságnak. A gyermek érdekének elsődlegessége céljából elengedhetetlen, hogy a gyámhatóság a bírósági határozatról közvetlenül, haladéktalanul értesüljön, ezzel is elősegítve a döntések közötti összhangot, a jogbiztonságot és a hatékony, gyors eljárást. A törvénymódosítás ezen túlmenően a bántalmazottak további fizikai és pszichés védelmét, tartózkodási helye titkosságának megőrzését, valamint a bántalmazottak érdekében az őket befogadó krízisközpont vagy titkos menedékház hatékonyabb érdekérvényesítését szolgálja.
[4] A rendőrség feladatainak jog- és szakszerű végrehajtásához elengedhetetlen a naprakész térképi adatbázis használata, amellyel biztosítható a bejelentések, események helyszínének megfelelő térképi azonosítása. Ennek biztosítása céljából szükséges az ágazati törvények megfelelő módosítása.
[5] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának egyik célja, hogy lehetővé tegye a határvadászok kifogástalan életvitel ellenőrzését a szerződéses jogviszony létesítését követően, a jogviszony fennállása alatt is.
[6] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának további célja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a központi szerv vezetője és helyettese részére járó illetmény meghatározására vonatkozó olyan módosítás, amely nagyobb teret ad a miniszter számára a mérlegelésétől függővé tett személyi teljesítmény értékelésére.
[7] A Terrorelhárítási Központ speciális feladat- és hatáskörére tekintettel érzékeny, kiemelt biztonsági kockázatokkal járó feladatokat lát el. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának egyéb célja, hogy a Terrorelhárítási Központ személyi állományára vonatkozó különös szabályok között a poligráfos vizsgálat elrendelésének lehetőségét biztosítsa.
[8] A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét az Alaptörvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény garantálja, amelyek rögzítik egyrészt azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, másrészt azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank a feladatait más állami szervektől függetlenül látja el. A függetlenség magas fokú biztosítása érdekében olyan jogszabályi környezet szükséges, amely egyértelműen kizár mindennemű felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank felett. Ehhez a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény kis terjedelmű módosítása szükséges.
[9] A törvény technikai módosításokat tartalmaz továbbá, amelyek a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való teljes körű megfelelést szolgálják.
[10] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, valamint arról, hogy az intézkedésekkel összefüggésben felmerülő adatkezeléssel kapcsolatban a rendőrség adatvédelmi portálján tájékozódhat.”
2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályai” alcíme a következő 80/C. §-sal egészül ki:
„80/C. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (39) bekezdése szerint átadott adatokat az ott megjelölt céltól eltérő célra nem használhatja fel és harmadik fél részére kizárólag a rendőrség ezen tevékenységéhez kapcsolódó alkalmazásfejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan adhatja át, a feladatok ellátásának támogatása érdekében.”
3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti, a külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából – az ügyészség által meghatározott felfüggesztés időtartamáig – kezeli a gyanúsított
a) azonosításához szükséges fényképét,
b) családi és utónevét,
c) születési családi és utónevét,
d) születési helyét és idejét,
e) anyja születési családi és utónevét,
f) állampolgárságát,
g) vonatkozásában alkalmazott felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, a felfüggesztésről szóló határozat számát és keltét,
h) vonatkozásában alkalmazott felfüggesztést alkalmazó ügyészség megnevezését és a felfüggesztésről szóló határozat közlésének időpontját, illetve azt az időpontot, ameddig a gyanúsítottnak Magyarország területét el kell hagynia.
(5b) A rendőrség rendészeti célból jogosult átvenni
a) az idegenrendészeti nyilvántartási rendszerben szereplő, az (5a) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatokat, valamint
b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben szereplő, az (5a) bekezdés a)–h) pontja szerinti adatokat.”
4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az Európai Unió kötelező jogi aktusaival összhangban az államhatáron átlépők által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait különösen az alábbi nyilvántartások adataival veti össze:)
5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 91/J. § (5) bekezdés a) pontjában a „fényképlenyomatot” szövegrész helyébe a „fényképét” szöveg,
b) 91/J. § (6) bekezdésében a „megtartásának ellenőrzése” szövegrész helyébe a „megtartásának, továbbá a külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése” szöveg
lép.
2. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
6. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § Ez a törvény a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
3. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
7. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(3) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. §-a a következő 55–57. ponttal egészül ki:
(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
8. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A moduláris tűzfegyver fődarabja a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában is megszerezhető, ha a moduláris tűzfegyvert a lőfegyver tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”
9. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
a) 2. § 29. pont a) alpontjában az „ideértve a” szövegrész helyébe az „ideértve az összeállított moduláris tűzfegyvert, valamint a” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében a „(2a) és a (2b)” szövegrész helyébe a „(2a)–(2c)” szöveg,
c) „A LŐFEGYVER, ILLETVE A LŐSZER MEGSEMMISÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI” alcím címében a „LŐFEGYVER, ILLETVE” szövegrész helyébe a „LŐFEGYVER, A LŐFEGYVERDARAB, ILLETVE” szöveg,
d) 4/H. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „lőfegyver, illetve” szövegrész helyébe a „lőfegyver, a tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab), illetve” szöveg,
e) 5. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában a „beépítésre” szövegrész helyébe a „beépítésre vagy moduláris tűzfegyver fődarabja” szöveg,
f) 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „szabályokat.” szövegrész helyébe a „szabályokat,” szöveg,
g) 22. § (2) bekezdés c) pontjában a „rendjét;” szövegrész helyébe a „rendjét.” szöveg,
h) 22. § (5) bekezdés a) pontjában a „szabályait;” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint a moduláris tűzfegyver, a moduláris tűzfegyver fődarabja műszaki követelményeit;” szöveg
lép.
4. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
10. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (2) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:
(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:
a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során)
„cc) a feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából a 23. § f) pontjában meghatározott adatok,”
5. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
11. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bíróság a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban a kérelmező indítványára, amennyiben a bántalmazott krízisközpontban vagy titkos menedékházban kerül elhelyezésre, elrendeli a bántalmazott meghallgatásának elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő lefolytatását.”
12. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 16. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a 14. § (1a) bekezdése alapján indított eljárásban a bíróság által elrendelt megelőző távoltartás gyermek jogát is érinti, a bíróság a határozatot az illetékes gyámhatóságnak is megküldi.”
13. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § E törvénynek a rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXI. törvénnyel megállapított 16. § (3b) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
14. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 14. § (1a) bekezdésében a „kezdeményező a bíróság” szövegrész helyébe a „kezdeményező a bántalmazott mellett kérelmezőnek minősül és a bíróság” szöveg lép.
15. § Hatályát veszti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. § (3) bekezdésében az „állandó” szövegrész.
6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
16. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 80/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80/A. § (1) A NAV a jogszabályban meghatározott adókedvezménnyel, adóalap-kedvezménnyel vagy adómentességgel érintett adózók, továbbá az érintettek számára választható, kedvezményes adózási szabályok hatálya alá tartozók részére nyújtott tájékoztatás céljából jogosult a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a kedvezmény, mentesség érvényesítéséhez szükséges időtartamban az adókedvezményre, adóalap-kedvezményre vagy adómentességre jogosult, továbbá az érintettek számára választható, kedvezményes adózási szabályok hatálya alá tartozó személy
a) természetes személyazonosító adatai,
b) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adata,
c) elektronikus levelezési címe,
d) lakóhelye vagy ettől eltérő, értesítési címként megadott címe, valamint
e) adókedvezményére, adóalap-kedvezményére vagy adómentességére vonatkozó, továbbá az érintettek számára választható, kedvezményes adózási szabályokkal kapcsolatos adatai
kezelésére.
(2) A NAV a Kormány tagja felkérésére, az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján teljesíti az Art. 128. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatást.
(3) A tájékoztatás nyújtása során a NAV az Art. 128. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra figyelemmel gondoskodik az adótitok megőrzéséről.
(4) A NAV nem teljesíti a tájékoztatást azon személy részére, aki a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább 30 nappal a NAV részére írásban, neve és lakcíme megadásával nyilatkozik arról, hogy az adott adókedvezményre, adóalap-kedvezményre, adómentességre vonatkozó, vagy az érintettek számára választható, a kedvezményes adózási szabályok hatálya alá tartozók részére nyújtott tájékoztatásra nem tart igényt. A NAV a nyilatkozatok adatait azok visszavonásáig, a tájékoztatás nyújtásának mellőzése céljából kezeli, azokat más célra nem kezelheti és más szerv részére nem továbbíthatja.”
7. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
17. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:
„(39) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Alaptörvényben és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. évi törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti és határrendészeti feladatainak végrehajtásához díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Rtv.-ben meghatározottak szerint adhatja tovább.”
8. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
18. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 465. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
9. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
19. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 179. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
10. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
20. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. § 22a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
21. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 114. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt vezető illetményét a miniszter egyedileg határozza meg azzal, hogy az illetmény nem lehet kevesebb a (6) bekezdés c) pontja szerinti, a 9. mellékletben meghatározott alsó határnál.”
22. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 157/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kiemelt vezető a 154–157. § szerint megállapított illetmény helyett a miniszter által egyedileg meghatározott illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg a 9. mellékletben meghatározott alsó sáv figyelembevételével. A 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kiemelt vezető tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.”
23. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 285. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy a rendvédelmi szervvel a képzés időtartamára az e Fejezet szerinti szerződéses jogviszonyt létesít. Személyügyi nyilvántartását, rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a rendvédelmi szerv végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv országos parancsnoka, illetve országos főigazgatója.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 285. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendvédelmi tisztjelölti jogviszony létesítéséről szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szerződéses jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a jogviszony kezdetét, a szolgálati és szolgálatteljesítési helyet, a rendvédelmi tisztjelölt rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, továbbá a próbaidő tartamát.”
24. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 285/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendvédelmi tisztjelölt szerződését fel kell bontani, ha
a) nemzetbiztonsági szempontból a rendvédelmi tisztjelölti szolgálatra alkalmatlanná vált,
b) a képzési idő alatt a jogszabályban előírt, egészségi, pszichológia vagy fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg.”
25. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/F. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés felbontásának esetei:]
26. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 124/B. alcíme a következő 319/R. §-sal egészül ki:
„319/R. § (1) A terrorizmust elhárító szerv hivatásos állományába történő vezénylés, illetve a terrorizmust elhárító szervvel történő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésének további feltétele
a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 5., 6a., 15. vagy 19. pontja szerinti feladat ellátására rendszeresített szolgálati beosztás vagy munkakör betöltése, vagy
b) titkos ügykezelői feladatok ellátása
esetén a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása.
(2) A terrorizmust elhárító szerv személyi állományának tagja köteles megtartani a szolgálatellátással vagy munkavégzéssel összefüggésben tudomására jutott törvény által védett adatokat. Ezen túlmenően köteles – magánéletére is kiterjedően – olyan magatartást tanúsítani, hogy illetéktelen személy vagy szerv ne juthasson a terrorizmust elhárító szerv működésére – így különösen konkrét tevékenységére, személyi állományára, létesítményeire, vagyontárgyaira, eszközeire, módszereire, továbbá információforrásaira – vonatkozó ismeret birtokába. A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül áll fenn.
(3) A titoktartási kötelezettség alól a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója esetében a miniszter, egyéb esetben a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója adhat felmentést. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának a titoktartási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló jogköre nem átruházható.
(4) A titoktartási kötelezettség megszegésének gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében a terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást vagy munkakört betöltő tagja, illetve titkos ügykezelői feladatokat ellátó tagja köteles magát a vezénylése, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya vagy a munkaviszonya fennállása alatt poligráfos vizsgálatnak alávetni.
(5) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés szerinti feladatkörökben a poligráfos vizsgálatot
a) a terrorizmust elhárító szervhez történő vezénylés kezdeményezésére irányuló eljárás vagy a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, munkaviszony létesítését megelőző eljárás során,
b) a titoktartási kötelezettség megsértésének gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében
rendelheti el.
(6) A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
(7) Az (1) bekezdés szerinti feladatkörökben a vezénylést megelőzően elvégzett poligráfos vizsgálatot követően a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt a terrorizmust elhárító szervhez történő vezénylés kezdeményezésének indokoltságáról vagy annak hiányáról. Ha a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója nem kezdeményezi a terrorizmust elhárító szervhez történő vezénylést, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább, részére tájékoztatás a poligráfos vizsgálat eredményéről nem adható.
(8) Az (1) bekezdés szerinti feladatkörökben a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítését megelőzően elvégzett poligráfos vizsgálatot követően a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt a jogviszony létesítésének indokoltságáról vagy annak hiányáról.
(9) A terrorizmust elhárító szerv a poligráfos vizsgálat során keletkezett iratokat, adatokat a személyügyi iratoktól elkülönítetten kezeli, azokat
a) a hivatásos állományt vezénylő rendvédelmi szerv a vezénylés megszüntetését követően,
b) a személyi állomány tagjának áthelyezését követően foglalkoztató rendvédelmi szerv vagy más foglalkoztató szervezet
nem ismerheti meg.
(10) A poligráfos vizsgálat során keletkezett iratokat, adatokat meg kell semmisíteni
a) a poligráfos vizsgálatról készített vélemény kiállításától számított százhúsz nap elteltével, ha a vezénylésre nem kerül sor, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy a munkaviszony nem jön létre, vagy
b) az a) pontba nem tartozó esetekben a poligráfos vizsgálatról készített vélemény kiállításától számított öt év elteltével.”
27. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 330. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett, más rendvédelmi szervnél vagy rendészeti felsőoktatást folytató felsőoktatási intézménynél történő oktatása, képzése az oktatás időtartamára a 60. § szerinti átrendeléssel történik.”
28. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 378. §-al egészül ki:
„378. § (1) A 2025. október 31-én rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyban álló rendvédelmi tisztjelölt szolgálati jogviszonya a rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXI. törvény hatálybalépésének napján a törvény erejénél fogva átalakul szerződéses rendvédelmi tisztjelölti jogviszonnyá.
(2) A rendvédelmi tisztjelöltet legkésőbb 2025. november 15-ig írásban tájékoztatni kell a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyát érintő módosítás tartalmi elemeiről, és gondoskodni kell a szerződés aláírásáról. Ha a rendvédelmi tisztjelölt az előírt határnapig a szerződést nem kívánja aláírni, a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonya 2025. november 30. napjával megszűnik és visszatérítési kötelezettsége keletkezik, ebben az esetben a visszatérítési kötelezettségre a 285/C. §-t kell alkalmazni.
(3) A rendvédelmi tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásával összefüggésben a rendvédelmi tisztjelöltnek próbaidő nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságvizsgálatokat elvégezni nem kell.”
29. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 379. §-sal egészül ki:
„379. § A rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXI. törvénnyel megállapított 319/R. § hatálybalépésekor a terrorizmust elhárító szervnek a személyi állományába tartozó, a 319/R. § (4) bekezdésében meghatározott tagja a 319/R. § hatálybalépését követő hatvan napon belül nyilatkozik, hogy vállalja-e a 319/R. § (5) bekezdés b) pontja szerinti poligráfos vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Aki a határidőn belül nem tesz nyilatkozatot vagy nemleges nyilatkozatot tesz, annak a szolgálati beosztását, munkakörét úgy kell módosítani, hogy a 319/R. § (4) bekezdése szerinti feladatkört a továbbiakban nem láthat el.”
30. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
31. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 114. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezető illetményét” szövegrész helyébe a „vezető illetményének alsó határát” szöveg,
b) 284. § (1) bekezdésében a „tisztjelölti szolgálati” szövegrész helyébe a „tisztjelölti szerződéses” szöveg,
c) 285. § (2) bekezdésében a „Nem nevezhető ki rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyba,” szövegrész helyébe a „Nem létesíthető rendvédelmi tisztjelölti jogviszony azzal,” szöveg,
d) 285. § (3) bekezdésében a „tisztjelölti jogviszonyba történő kinevezést és annak módosítását” szövegrész helyébe a „tisztjelölttel kötött szerződést és annak módosítását” szöveg,
e) 285. § (5) bekezdésében a „kinevezést” szövegrész helyébe a „szerződést” szöveg,
f) 285/A. § (3) bekezdésében a „Felmentés” szövegrész helyébe a „Felmondás” szöveg, a „felmentési” szövegrészek helyébe a „felmondási” szöveg,
g) 285/C. § (3) bekezdésében a „szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „rendvédelmi tisztjelölti jogviszony” szöveg,
h) 286. § (1) bekezdésében a „tisztjelölti állományában” szövegrész helyébe a „tisztjelölti szerződéses állományában” szöveg,
i) 319/C. § (1) bekezdés e) pontjában a „létesítését megelőzően” szövegrész helyébe a „létesítését megelőzően, valamint a szerződéses jogviszony fennállása alatt” szöveg,
j) 319/C. § (3) bekezdés c) pontjában a „10 napon belül lefolytatja,” szövegrész helyébe a „tíz napon belül lefolytatja, amely határidőt a kifogástalan életvitel ellenőrzésre felhatalmazott szerv egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja,” szöveg,
k) 350. § (4) bekezdésében a „2025.” szövegrész helyébe a „2026.” szöveg,
l) 350. § (4b) bekezdésében a „2025.” szövegrész helyébe a „2026.” szöveg
lép.
32. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/C. § (3) bekezdés a) pontja.
11. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása
33. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bankra
b) a 21. § (1)–(5) bekezdése,
c) a 28. §, valamint
d) a 32. § (5) bekezdése
nem alkalmazandó.”
34. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A komplex ellenálló képességi gyakorlat megfelelőségét az általános kijelölő hatóság értékeli. Ha az értékelő azt állapítja meg, hogy az ellenálló képességi terv valamely része, vagy az alkalmazott eljárásrend nem megfelelő, a kritikus szervezetet – az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank kivételével – az ellenálló képességi terv soron kívüli módosítására, a komplex ellenálló képességi gyakorlat megismétlésére kötelezheti. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank esetében az általános kijelölő hatóság a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja a komplex gyakorlat megfelelőségéről tett megállapításairól.”
35. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közérdek alapján szükséges, az erre kijelölt közigazgatási szerv, illetve állami vezető a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tájékoztatja a nyilvánosságot, kivéve a Magyar Nemzeti Bankra mint az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetre vonatkozó rendkívüli eseményt, amelyről a Magyar Nemzeti Bank elnöke döntése szerint kerül a nyilvánosság tájékoztatásra.”
36. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdésében a „céljából,” szövegrész helyébe a „céljából – az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank tájékoztatás céljából –,” szöveg lép.
37. § Hatályát veszti a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 76. sora.
12. Záró rendelkezések
38. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. november 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 4. alcím, az 5. alcím, a 7. alcím, a 21. §, a 22. §, a 25–27. §, a 29. §, a 30. §, a 31. § a), i) és j) pontja, a 32. §, a 11. alcím és az 1. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 3. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba.
39. § Az 1. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
40. § A törvény
a) 6. §, 18. § és 19. § a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 11. alcíme a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
41. § A 11. alcím az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Dr. Latorcai János s. k., |
1. melléklet a 2025. évi LXXI. törvényhez
1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) pontjában foglalt táblázat B:1 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
(1.) |
illetmény alsó határa (Ft) |
2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) pontjában foglalt táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
(2.) |
1 500 000 |
3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) pontjában foglalt táblázat B:3 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
(3.) |
1 300 000 |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. október 22.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás