2025. évi LXXV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Európai Unió intézményei 2024. nyarán fogadták el a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet 2024. augusztus 1-jétől hatályos, rendelkezéseinek többségét 2026. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

A Rendelet rendelkezései két főbb csoportra oszthatók. A Rendelet egyrészt szabályokat állapít meg a nagy nyelvi modellek fejlesztésére vonatkozóan, e tekintetben közvetlenül a Bizottság jár el hatóságként és ellenőrzi e követelmények végrehajtását.

Másrészről a Rendelet a felhasználóra jelentett kockázat alapján eltérő követelményszinteket megállapítva részletesen szabályozza a mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazását is. Az alkalmazás szempontjából legmagasabb kockázatot jelentő MI rendszereknek részben műszaki előírásoknak kell megfelelniük, részben pedig az alkalmazási terület függvényében további feltételeket kell teljesíteniük működésük során (mint például az emberi felügyelet biztosítása stb.). E követelmények ellenőrzése a Rendelet értelmében a tagállamok feladata, e funkció ellátása érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie legalább egy piacfelügyeleti, és legalább egy, a műszaki megfelelőség vizsgálatához kapcsolódó bejelentő hatóságot.

A fentieken túl a Rendelet további tagállami feladatokat is meghatároz. Az uniós intézményekkel (EU Bizottság/Uniós MI Hivatal, Uniós MI Testület) való kapcsolattartás érdekében a tagállamoknak ún. egyedüli kapcsolattartó pontot is ki kell kijelölnie. Emellett 2026. augusztus 1-jéig minden tagállamnak létre kell hoznia legalább egy, hatóság által felügyelt szabályozói tesztkörnyezetet (Regulatory Sandbox) is annak érdekében, hogy az egyes MI alapú alkalmazások jogszerű működése előzetesen ellenőrzött körülmények között vizsgálható legyen.

A fent említett hatósági funkciók kialakítása tekintetében a Rendelet nagy mozgásteret biztosít: a tagállamok szabadon döntik el, hogy az adott feladatra új hatóságot (vagy hatóságokat) hoznak-e létre vagy a meglévő hatósági rendszer keretein belül alakítják-e ki ezeket a funkciókat. A magyarországi MI hatósági rendszer kialakításakor a jogalkotó a következő szempontokat vette figyelembe:

– a mesterséges intelligencia a versenyképességet jelentős mértékben befolyásoló technológia, a mesterséges intelligenciát alkalmazó szereplők hatékonyabban, versenyképesebben működnek;

– mivel a mesterséges intelligencia valamennyi ágazatban jelen van, és további gyors terjedése várható, a technológia az ország versenyképességére is jelentős hatással bír;

– általánosan érvényesítendő szempont ezért, hogy a technológiát érintő szabályozást úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy az amellett, hogy védi az állampolgárok és fogyasztók jogait, egyúttal a technológia jogszerű felhasználását és terjedését is elősegítse vagy ösztönözze;

– ugyanakkor a Rendelet a világ első átfogó mesterséges intelligencia szabályozása, amellyel kapcsolatban jelenleg nem áll rendelkezésre jogalkalmazási gyakorlat vagy tapasztalat;

– kiemelten fontos ezért a Rendelet végrehajtása során az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás – a fogyasztók hatékony védelméhez és a technológia jogszerű használatának ösztönzéséhez ez elengedhetetlen;

– mivel a mesterséges intelligencia minden ágazatban jelen van, ágazatokon átívelően szükséges biztosítani a Rendelet egységes jogértelmezését és alkalmazását, és az ágazati szereplők közötti folyamatos konzultációt.

Jelen törvényjavaslat ezért a Rendelet által előírt hatósági rendszer kialakítására a következők szerint tesz javaslatot.

A Rendelet szerinti bejelentő hatósági feladatokat egyetlen szervezet, az MI bejelentő hatóság látja el. Az MI bejelentő hatósági feladata azon megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése és EU felé történő bejelentése, amelyek a nagy kockázatú MI rendszerek műszaki megfelelőségét előzetesen igazolják.

A Rendelet szerinti piacfelügyeleti hatósági feladatokat egyetlen szervezet, az MI Piacfelügyeleti hatóság látja el. Az MI piacfelügyeleti hatóság utólag (a forgalomba helyezést követően) vizsgálja az MI rendszerek jogszerű alkalmazását. Az ágazati piacfelügyeleti hatóságok szakhatóságként vonják be az MI piacfelügyeleti hatóságot vizsgálataikba. Az MI piacfelügyeleti hatóság emellett a Rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pontként gondoskodik az uniós szervezetekkel való kapcsolattartásról, illetve működteti 2026 augusztusától az MI szabályozói tesztkörnyezetet.

A fenti hatósági feladatokat ellátó szervezeteket a Kormány rendeletben jelöli ki.

A törvényjavaslat több eszközzel is biztosítja a Rendelet egységes értelmezését és végrehajtását. Egyrészt a fent leírtak szerint az MI piacfelügyeleti hatóság szakhatóságként minden olyan ágazati piacfelügyeleti eljárásban részt vesz, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazását kell vizsgálni, ilyen módon biztosítva az egységes hatósági döntéshozatalt. Másrészt a törvényjavaslat létrehozza a Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely az érintett államigazgatási szereplők részvételével folyamatosan ellenőrzi a Rendelet végrehajtását, és állásfoglalások, iránymutatások kiadásával segíti annak végrehajtását.

A mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorolhat a társadalomra, ezért e technológia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében érvényesíteni kell, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével. Ezen garanciális követelmények megjelennek az alapul fekvő uniós rendelet célkitűzései között is.

Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása, annak társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása a lehető legszélesebb körű társadalmi konszenzust igényel, kiemelt jelentősége van az Országgyűlés, a kormányzati szervezetek, a gazdasági élet szereplői, az egyházak, a civil szervezetek és a kutatói-akadémiai szféra szereplői közötti összehangolt kommunikációnak.

A törvényjavaslat hatályát állapítja meg. A törvényjavaslat hatálya a Rendelet szerint kötelezett szolgáltatókra abban az esetben terjed ki, ha mesterséges intelligencia rendszert tartalmazó terméküket Magyarországon helyezik forgalomba, vagy Magyarországon kezdeményezik a műszaki megfelelőség vizsgálatát.

Egyrészt rögzíti, hogy a forgalomba hozatal helyétől függetlenül a törvény hatálya kiterjed az olyan MI-Rendszerek piacfelügyeleti vizsgálatára is, amelyeket Magyarországon használnak. Másrészt egyértelművé teszi, hogy a törvény hatálya minden, Magyarországon kezdeményezett bejelentő hatósági eljárásra kiterjed.

A törvényjavaslat főszabály szerint a Rendelet fogalomrendszerét használja.

A Rendelet szerinti hatósági feladatok hazai szervezetrendszeréről rendelkezik.

A Rendelet szerinti bejelentő hatósági feladatokat egyetlen szervezet, az MI bejelentő hatóság látja el. Az MI bejelentő hatósági feladata azon megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, amelyek a nagy kockázatú MI rendszerek műszaki megfelelőségét előzetesen igazolják.

A Rendelet szerinti piacfelügyeleti hatósági feladatokat egyetlen szervezet, az MI Piacfelügyeleti hatóság látja el. Az MI piacfelügyeleti hatóság utólag (a forgalomba helyezést követően) vizsgálja az MI rendszerek jogszerű alkalmazását. Az ágazati piacfelügyeleti hatóságok szakhatóságként vonják be az MI piacfelügyeleti hatóságot vizsgálataikba.

Az MI piacfelügyeleti hatóság emellett

– a Rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pontként gondoskodik az uniós szervezetekkel való kapcsolattartásról,

– 2026 augusztusától működteti az MI szabályozói tesztkörnyezetet.

A fenti hatósági feladatokat ellátó szervezeteket a Kormány rendeletben jelöli ki.

Az MI bejelentő hatóság eljárásával kapcsolatos szabályokat határozza meg.

Az MI bejelentő hatóság feladata a nagy kockázatú MI rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét igazoló szervezetek kijelölése – azaz a megfelelőségértékelő tevékenység ellátására vonatkozó jogosultság „megadása”, és a kijelölt szervezetek Bizottság részére történő bejelentése. A kijelölési eljárás főszabály szerint a hasonló kijelölési eljárások szabályait tartalmazó, a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) szerint zajlik, a törvényben rögzített eltérésekkel.

Az eljárás további részletszabályait kormányrendelet, illetve a tanúsító szervezetektől elvárt felelősségbiztosítás, és az eljárás során alkalmazandó igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az Msztv. felhatalmazása alapján miniszteri rendelet állapítja meg.

A Bizottság részére történő bejelentés szabályait a Rendelet 30. cikke állapítja meg.

Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárására vonatkozó alapvető szabályokat állapítja meg.

A Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók tekintetében a Rendelet szerinti piacfelügyeleti hatósági feladatokat a pénzügyi szolgáltatók piacfelügyeletét egyébként is ellátó szervezet lássa el. A törvényjavaslat is ezt a megoldást alkalmazza, azaz a pénzügyi szolgáltatók tekintetében nem az MI piacfelügyeleti hatóság, hanem a Magyar Nemzeti Bank látja el a rendelet szerinti piacfelügyeleti hatósági feladatokat.

Egyéb esetekben az MI Piacfelügyeleti hatóság főszabály szerint a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szabályai szerint jár el.

A § szerint az MI piacfelügyeleti hatóságot jellemzően az ágazati piacfelügyeleti hatóság vonja be kötelező jelleggel eljárásába – azaz ha egy ágazati jogszabály alapján indult piacfelügyeleti eljárásban egy MI rendszer jogszerű alkalmazásának vizsgálata is szükséges, az ágazati piacfelügyeleti hatóság szakhatóságként vonja be az MI piacfelügyeleti hatóságot. Az MI piacfelügyeleti hatóság önállóan jár el akkor, ha az ügy kizárólag MI rendszer vizsgálatára vonatkozik. Ágazati érintettség esetén az MI piacfelügyeleti hatóság az általa indított eljárásba szakhatóságként bevonja az ágazati piacfelügyeleti hatóságot.

Az MI piacfelügyeleti hatósági kizárólag hivatalból jár el. Az eljárást a hatóság hivatalból megindítja, ha az eljárásra okot adó körülmény fennállását saját maga észleli, továbbá az eljárás megindítását eredményezheti társhatóságoktól érkező jelzés, vagy bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet közérdekű bejelentése, panasza.

Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza, beleértve az eljárás során alkalmazandó döntésekre és szankciókra, valamint az eljárás felfüggesztésére vonatkozó részletes szabályokat.

A törvényjavaslat a Rendelethez képest nem állapít meg új vagy súlyosabb pénzügyi szankciókat, az MI piacfelügyeleti hatóság által megállapított bírságok nem haladhatják meg a Rendeletben rögzített mértéket. Egyebekben az MI Piacfelügyeleti hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerint jár el.

A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (a továbbiakban: Tanács) létrehozásáról, és működésének alapvető szabályairól szóló rendelkezéseket tartalmazza.

A Tanács feladata kettős. Egyrészt a Rendelet magyarországi végrehajtásának nyomon követése, és a végrehajtás elősegítése, valamint az egységes jogértelmezés biztosítása érdekében jogalkalmazást segítő állásfoglalások és iránymutatások kiadása.

Másrészt a törvényjavaslat szerint a Tanács kezdeményező jelleggel részt vesz a kormányzat mesterséges intelligenciával összefüggő szakpolitikájának és stratégiaalkotásának folyamatában, ezzel összefüggésben döntéseket készít elő és javaslatokat fogalmaz meg. A Tanács e feladatait a kormányzati döntéshozatali folyamatban a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszteren keresztül gyakorolja.

A Tanács emellett szakmai fórumot biztosít az államigazgatási, tudományos, gazdasági és civil szereplők között a mesterséges intelligenciával összefüggő kérdések megvitatásában, illetve keretet ad a területen megvalósuló együttműködéseknek.

A Tanács munkája során bármilyen szervezetet megkereshet, tőle információt kérhet. A Tanácsnak beszámolási kötelezettséggel tartozik az MI Bejelentő hatóság és az MI piacfelügyeleti hatóság.

A Tanács tagjai az MI Rendelet végrehajtásában érintett kormányzati és közigazgatási szervezetek, valamint a tudományos szektor képviselőiből állnak.

A Tanács működését ügyrendben állapítja meg, olyan módon, hogy biztosítja a jogalkalmazás egységesítésére, az általános szakpolitikai tevékenységre, valamint a társadalmi együttműködés biztosítására vonatkozó feladatok ellátásának megfelelő elkülönítését.

A Tanács elnökét az informatikáért felelős miniszter és a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki 5 évre. A törvényjavaslat átmeneti rendelkezései értelmében a Tanács elnöke – megbízatásának lejártáig – a 1028/2025. Korm. határozatban kinevezett Mesterséges Intelligenciáért felelős kormánybiztos.

A Tanács nem rendelkezik önálló szervezettel, működésében az MI piacfelügyeleti hatóság működik közre.

Az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetésére vonatkozó alapvető szabályokat állapítja meg.

Az MI szabályozói tesztkörnyezet létrehozását a Rendelet írja elő minden tagállam számára. Az MI szabályozói tesztkörnyezet lehetőséget biztosít a fejlesztések jogszerűségének előzetes tesztelésére, vizsgálatára. A törvényjavaslat szerint ezt a tesztkörnyezetet az MI Piacfelügyeleti hatóság működteti. A tesztkörnyezet működésében természetesen más hatóság vagy hatóságok is részt vehetnek – azaz egy konkrét fejlesztés tesztelését több hatóság is nyomon követheti a tesztkörnyezet keretei között. A hatóságok közreműködésének és általában az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének részletes szabályait a vállalkozásfejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg.

A törvényjavaslat záró rendelkezéseit tartalmazza.

A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, míg az MI szabályozói tesztkörnyezetre vonatkozó rendelkezések – összhangban a Rendelettel – 2026. augusztus 2-án.