78/2025. (IV. 17.) Korm. rendelet indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-ában foglaltakra figyelemmel az indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.

A kormányrendeletben foglaltak megteremtik az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény módosításaival való összhangot, valamint pontosítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek feladat- és hatásköri, továbbá illetékességi változásaira vonatkozó szabályokat.

A könyvviteli szolgáltatást végzők, adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők igazolványainak adattartalmát érintő változások technikai módosítások, amelyeket a Pénzügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadása tesz szükségessé.

A kormányrendelet biztosítja a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet állandó képviseleti jogosultsága bejelentésének háttérszabályait azáltal, hogy rögzíti az eljárni jogosult természetes személy kijelölésének szabályait.

A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának szabályait egyszerűsíti a tervezet azzal, hogy mentesíti a kérelmezőt a hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta csatolása alól, ha a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló elektronikusan létrejött irat elektronikus aláírással van ellátva. Tekintettel arra, hogy az eredetileg létrejött elektronikus dokumentumon szereplő elektronikus aláírás önmagában bizonyítja, hogy az annak használatára jogosulttól származik, a jövőben a feltételes adómegállapítás iránti kérelemnek már nem kötelező tartalmi eleme a hiteles cégaláírási nyilatkozat, illetve az aláírási címpéldány, ha a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okiratot a cég törvényes képviselője elektronikus aláírással látta el. Mivel ezzel a szabályváltozással az adózók adminisztratív terhe csökken, ezért a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás nem hátrányos, hanem előnyös az adózók számára.

A késedelmi pótlék automatikus felszámításának szabályait érintő, 2025. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezések szükségessé teszik az adószámla- és pótlékértesítők kiküldése szabályainak kiigazítását.

Az adóhatóság eljárásaiban új elemként jelenik meg az elektronikus hírközlő hálózat útján történő személyes meghallgatás jogintézménye. Az eljárásnak vannak olyan végrehajtási jellegű és technikai részletszabályai, amelyek rögzítése kormányrendeleti szinten indokolt.

A feltételes adómegállapításhoz kapcsolódó előzetes konzultáció jogintézményének törvénybe illesztésével párhuzamosan a kormányrendelet rögzíti az előzetes konzultáció tartalmát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének kártérítésifelelősség-megállapítási hatásköréhez kapcsolódó összeghatár emelés szükséges arra figyelemmel, hogy az egyszerű megítélésű ügyek a közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlójánál maradhassanak (például gépjármű-károkozások esetében).

A hatályon kívül helyezett, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatban állapított meg végrehajtási szabályokat. Figyelemmel arra, hogy az e végrehajtási rendelet alapját képező, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése, valamint 5. § b) pontja 1999. január 1-jétől hatálytalan, továbbá 2019. január 1-jével maga a közteher is megszűnt, illetve beépítésre került a szociális hozzájárulási adóba, a kormányrendelet jogrendben tartása szükségtelen.