2025. évi LXXIX. törvény

„(1a) Ha a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a felülvizsgálat előzetes szándékbejelentéshez kötött, a felülvizsgálati szándék bejelentésének illetéke a felülvizsgálat illetékének 5%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 150 000 forint.”

„(6) Az illeték a peres eljárás illetékének 80%-a, ha közigazgatási perben a fél nem kéri tárgyalás tartását és a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet.”

„(3a) Egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyben az egyesbíró jóváhagyásával a bírósági titkár a tárgyaláson megtehet minden olyan intézkedést, amelyet a tanács elnöke által kijelölt bíró megtehet. A tárgyaláson kizárólag az egyesbíró határozhat.”

„(4) A perbelépés lehetőségéről a megelőző eljárásban részt vett ismert érdekeltet a bíróság értesíti, ha arra a 40. § (8) bekezdése alapján nem került sor. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére a per jogerős lezárásáig az eljárás bármely szakaszában helye van.”

„(4) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy beadványán – a keresetlevél kivételével – elegendő feltüntetni a felek nevét, perbeli állását, az eljáró bíróságot és az ügyszámot.”

(1) Ha törvény eljárási cselekmény elvégzésére vagy beadvány benyújtására nem állapít meg határidőt, a fél vagy más perbeli személy az erre okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles azt teljesíteni. A bíróság tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb határidőt is megállapíthat, ha az eljárási cselekmény vagy beadvány időigénye, a fél vagy más perbeli személy eljárási jogainak védelme, illetve a jogvita hatékony és koncentrált eldöntése ezt indokolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a bíróság meghosszabbíthatja.”

„(1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket – a felek kérelmére vagy hivatalból – az együttes elbírálás érdekében egyesítheti. A bíróság az előtte folyamatban lévő, azonos felek közötti pereket egyesítheti, ha a vitatott közigazgatási tevékenységek azonos vagy hasonló tényeken alapulnak. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.”

„(3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett, de egy perben nem elbírálható kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.”

„(1a) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevélnek nem kell tartalmaznia az (1) bekezdés a), c)–e) pontjában foglaltakat, amennyiben az a támadott közigazgatási cselekményből megállapítható.”

„(7) A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy a keresetlevelet

(8) A kormányablak vagy a járásbíróság a keresetlevelet a benyújtás vagy a szóbeli előadás időpontjának feltüntetésével az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervhez haladéktalanul megküldi. A keresetlevél előterjesztésének napja a kormányablaknál való benyújtás, vagy a járásbíróság előtti szóbeli előadás napja.

(9) A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. Ha a fél a hiányok azonnali pótlását felhívás ellenére elmulasztja, vagy azt nem tudja teljesíteni, a keresetlevelet hiányos tartalmával és a mulasztás vagy nem teljesítés tényével kell a jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíteni.”

„(8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában a helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt. A bíróság pénzbírsággal sújtja a közigazgatási szervet az értesítés elmaradása esetén.”

„(9) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belül, a keresetlevél alapján a közigazgatási cselekményt módosítja vagy visszavonja, a keresetlevelet az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott határidőben akkor is továbbítani kell a bírósághoz, ha a felperes nyilatkozatra nyitva álló határideje nem telt el. A közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményével szemben előterjesztett keresetlevél vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti keresetkiterjesztés tárgyában – a 8. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően – az az egyesbíró vagy tanács jár el, amely az orvosolt közigazgatási cselekmény tárgyában eljárt.”

„(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli és igazolja – a vonatkozó bizonyítékok csatolása mellett, – hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített az alperes vagy az elsőfokú közigazgatási szerv, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve.”

„(5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 37. § (1) bekezdés a), c)–e) pontjában foglaltakat, azokat a védiratban vagy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban kell feltüntetni.

(6) Ha a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül keresetváltoztatásra kerül sor, akkor a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőt a keresetváltoztatás benyújtásától kell számítani.”

„(3) Ha a keresetváltoztatási ok a tárgyaláson merül fel, a bíróság a keresetváltoztatási szándékot bejelentő fél kérelmére határidőt tűz a keresetváltoztatás előterjesztésére.”

„(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem vagy a jogsértés megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.”

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. Ha a felperes az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet – az e törvényben foglaltaknak megfelelően – újból előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásnak vagy a fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni.”

„(2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, továbbá a közigazgatási cselekmény más módon sem hatályosulhat, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.”

A bírósági határozat vonatkozásában az 50–55. § megfelelő alkalmazásával a perorvoslati eljárásban eljáró bíróság azonnali jogvédelmet biztosíthat.”

„(1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, kivéve akkor, ha az 57. § (2) bekezdése alapján bizonyítást rendel el, és a tárgyalás tartásának szükségessége a 77. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felek nyilatkozatától függ.”

„(1) Az idézésben vagy a védirat kézbesítésekor a bíróság

(2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Ha az eljárás lefolytatására előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb határidőt is megállapíthat. A bíróság a határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.”

„(3) A bíróság az első tárgyalást követően az anyagi pervezetés alapján vagy a felek eljárási jogainak biztosítása céljából a feleket nyilatkozatra hívhatja fel.

(4) A bíróság mellőzi a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül vagy határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot vagy beadványt és pénzbírsággal sújtja a felet, ha az (5) bekezdés alapján megállapítható, hogy a nyilatkozat vagy a beadvány célja kizárólag az eljárás elhúzása volt. A mellőzött nyilatkozatot vagy beadványt a bíróság a féllel nem közli.

(5) Perelhúzónak minősül a nyilatkozat vagy beadvány, ha

(6) Nincs helye a (4) bekezdés alkalmazásának jogi képviselő nélkül eljáró féllel szemben.

(7) A fél a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül is előterjeszthet keresetváltoztatást, perbeli cselekményre vonatkozó kérelmet, valamint ezekkel összefüggésben álló nyilatkozatot vagy beadványt.”

„(1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság a perelőkészítés alapján sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.”

„(3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek vagy semmisnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.

(4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni. A bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a pert akkor is, ha a perelőkészítés keretében elrendelt szakértői bizonyítás eredményét a felek nem vitatják. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.

(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön. Ha az eljárás lefolytatásra előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb határidőt is megállapíthat.”

„(2a) Ha az eljárás során a bíróság határozata alapján szűnik meg a 48. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perelőfeltétel, a bíróság az eljárást megszünteti.”

(1) Az ötvennél több ügyfelet érintő, vagy kiemelten közérdekű beruházással összefüggő közigazgatási cselekmény esetén, ha a jogsértés megszüntetésére – a kereseti kérelem keretei között – eljárási cselekmény pótlásával vagy megismétlésével esély mutatkozik és a közigazgatási cselekmény hatályosulásához kiemelten fontos közérdek fűződik, a bíróság a tárgyalás berekesztése előtt, a jogsértés megjelölésével és a kijavítására vonatkozó iránymutatással eljárási cselekmény pótlására vagy megismétlésére hívhatja fel a közigazgatási szervet. Ha a közigazgatási szerv a jogsértés megszüntetése iránt intézkedik és ezt bejelenti, a bíróság az eljárást legfeljebb harminc napra felfüggeszti.

(2) Ha a közigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján a támadott közigazgatási cselekményt módosítja, a módosított közigazgatási cselekménnyel szemben önállóan közigazgatási per indításának nincs helye, hanem

„(4) A bíróság tanácsa által hozott ítéletek rendelkező részét a tanácsülésen írásba kell foglalni.”

A rövidített indokolást tartalmazó ítéletre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

„(4) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezési szándék bejelentésére és az ítélet részletes indokolással való ellátására a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„(1a) Az elsőfokú bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezési szándékbejelentést visszautasítja, ha

„(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el. Amennyiben a fél a hiányos fellebbezését visszautasító végzés ellen – annak ellenére, hogy a bíróság a perorvoslattal megtámadható végzésében a fellebbezés hiányáról tájékoztatta – az e törvény rendelkezéseinek azonos okból nem megfelelő fellebbezést terjeszt elő, az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja a fellebbezést, amely végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.”

„(1a) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetén a felülvizsgálati kérelmet a részletes indokolással ellátott ítélet közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani.”

„(5) A megismételt eljárásban hozott határozatot a Kúria hatályon kívül helyezi, ha az eltér a korábbi felülvizsgálati határozatban adott iránymutatástól. A hatályon kívül helyező határozat indokolásában elegendő csak erre a körülményre utalni. A Kúria a megismételt eljárásra nézve – indokolt esetben – elrendelheti, hogy az ügyet új bírói tanács bírálja el.”

„(4) A felperes a keresetét – (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.”

„(4a) A kereset megváltoztatásának az első tárgyalást követően akkor van helye, ha

„(1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, vagy beszámítási kérelmet terjeszthet elő, ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik, vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. Az e törvény rendelkezéseinek megsértésével előterjesztett viszontkeresetet és beszámítási kérelmet vissza kell utasítani. A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően alkalmazni kell.”