2025. évi VIII. törvény indokolás

A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése.

Az egyes közép-ázsiai országokkal kötött „második generációs” megállapodások közül a Kirgizisztánnal kötött Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás a második, amelyet a Kazahsztánnal kötött megállapodást követően véglegesítettek. A Megállapodás az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság között 1999-ben életbe lépett Partnerségi Együttműködési Megállapodás jelenlegi jogi keretének helyébe lép. A Kirgizisztánnal kötendő megállapodás az Európai Unió közép-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek minősül. A Megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Kirgizisztánnal folytatott hatékonyabb együttműködésére a politikai párbeszéd megerősítése és a számos területen folytatott együttműködés fokozása révén. A Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodás olyan együttműködési területeket érint, mint a kereskedelem és beruházás, az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány, technológia, és innováció, zöldtechnológiák, valamint a közlekedésügy. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a migrációra, a szervezett bűnözésre és a korrupció elleni küzdelemre.

A Megállapodás mind a politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokat tekintve kiemelt szerepet tölt be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd intézményesítésével hozzájárul az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és segíti a kapcsolatok elmélyítését.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (2)–(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.

A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.

Az Nsztv. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a törvényjavaslat ezen szakasza és az 1. melléklet a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza. A Megállapodás 9 címből és 60 cikkből áll, felépítése a következő: Jelleg és hatály (I. cím), Kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködés (II. cím), Együttműködés a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás terén (III. cím), Kereskedelmi és beruházási együttműködés (IV. cím), Együttműködés a jogérvényesülés és a biztonság terén (V. cím), Együttműködés más területeken (VI. cím), Együttműködés a tudomány, a technológia és az innováció területén (VII. cím), Az együttműködés eszközei (VIII. cím), Intézményi keret (IX. cím), és Záró rendelkezések (IX. cím).

A Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról rendelkezik, amely az Nsztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával. A törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a Megállapodás végrehajtásáért felelős szerv (miniszter) megjelölését.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.