2025. évi LXXX. törvény indokolás
2025. évi LXXX. törvény indokolás
a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvényhez
2025.11.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A hatályos nyilvántartási rendszer átláthatatlansága, az egyes nyilvántartások közötti átfedések, valamint a közhiteles adatok pontos megjelölésének elmaradása szükségessé tette az egységes szabályozás létrehozását, ezzel együtt pedig a már meglévő nyilvántartások átfogó felülvizsgálatát és az egyes nyilvántartási adatok „leválogatását”, közhiteles jelleg szerinti „kategorizálását”. Ezáltal pedig a közhiteles nyilvántartások számát a ténylegesen szükséges minimum szintre redukálni.
A közhitelesség joghatásával csak olyan adat ruházható fel, amely nyilvántartásának a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek (a továbbiakban: Közhiteles törvény) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét és szükségességét a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja. A Közhiteles törvény 3. § (1) és (2) bekezdése értelmében a közhitelesség joghatásának jogszabályból kell fakadnia. Ebből következően csak azok a nyilvántartások minősülhetnek közhitelesnek, amelyek megfelelnek a Közhiteles törvény kritériumainak és az ágazati szabályozás expressis verbis kimondja a nyilvántartás közhitelességét.
A Közhiteles törvény 18. § (4) bekezdésére figyelemmel, a Közhiteles törvény hatálybalépése előtt közhitelesen nyilvántartott adatok és közhiteles nyilvántartások, amelyek nem felelnek meg a Közhiteles törvény rendelkezéseinek, és nem rendelkeznek a Közhiteles törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvánnyal vagy jogszabály nem rendelkezik külön a közhitelességükről, 2027. január 1-jén elveszítik közhiteles jellegüket, és jogszabály alapján nyilvántartott adatokká, valamint ezen adatok nyilvántartásával összefüggésben a nyilvántartást vezető szerv által vezetett nem közhiteles nyilvántartássá minősülnek át. Tehát minden olyan nyilvántartás, amely esetében nem kerül külön kimondásra a közhitelesség, megszűnik hatósági nyilvántartásnak, így közhiteles nyilvántartásnak is lenni.
Magyarország 2024 második felében látta el az Európai Unió Tanácsa elnökségének feladatait. Az ezzel összefüggésben feladatot ellátó tisztviselők EU-elnökségi jogviszony keretében kerültek foglalkoztatásra. Az elnökség lezárultával a törvény rendelkezik a jogviszony jogrendszerből történő kivezetéséről.
Magyarország kormánya 2025-ben Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját indította el, amelyre korábban még nem volt példa sem Magyarországon, sem Európában. A kormányzati intézkedések a családi adókedvezmény összegének jelentős megemelése mellett kiszélesítették a személyi jövedelemadó-mentességre jogosult személyek körét.
A Kormány elkötelezett amellett, hogy az állami támogatásokra, kedvezményekre vonatkozó hiteles információk a hazai lakosság legszélesebb köre számára elérhetővé váljanak.
Annak érdekében, hogy a magyar emberek megfelelő és pontos tájékoztatást kapjanak az őket érintő támogatásokról, a javaslat megteremti a közvetlen kapcsolattartás feltételeit a feladatkörrel rendelkező állami szervezetek és az állampolgárok között.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–7. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
8. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításával pontosan meghatározásra kerülnek azok az adatok, amelyekről az állami foglalkoztatási szerv közokiratot (hatósági bizonyítványt) állít ki. A közokiratba foglalt adatok az ügyfél által jogszabályokban meghatározott célok alapján felhasználásra kerülnek. A törvény értelmében kizárólag azok az adatok minősülnek közhitelesnek, amelyeknek az elsődleges forrása az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás. Az állami foglalkoztatási szervnél keletkeznek az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel és a nyilvántartás vezetésével, az álláskeresési ellátás megállapításával és folyósításával, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti munkaerőpiaci képzéssel, valamint a közfoglalkoztatásba vonással kapcsolatos adatok.
9–12. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
13. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerinti játékosvédelmi nyilvántartás közhitelessé történő minősítése a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek esetében a nyilatkozattétel ténye vonatkozásában (azaz, hogy valaki ilyen nyilatkozat alapján szerepel a nyilvántartásban) indokolt a Közhiteles törvény 2. § (1) bekezdésével összhangban. A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek mellett azon személyek adatait is, akiket a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akiknek cselekvőképességét a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozataik tekintetében részlegesen korlátozta; az ő adataik azonban a Gondnokoltak Nyilvántartásában közhitelesek.
A játékosvédelmi nyilvántartás a jelenleg hatályos szabályozás alapján – az érintett jogterület speciális jellegéből következően – fordított logikával ér el joghatást, tehát nem azon személyek végezhetnek egy adott tevékenységet, vehetnek igénybe egy adott szolgáltatást, akik szerepelnek a nyilvántartásban, hanem kizárólag azok, akik nem szerepelnek ott. Mint ilyen, a játékosvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzés meghatározza, hogy egy meghatározott személy adott időpontban egy szerencsejáték-szervező által szervezett játékban részt vehet-e vagy sem. Ebből következően a Közhiteles törvény 3. § (1) bekezdése szerinti konstitutív joghatás fennállhat, így indokolt a játékosvédelmi nyilvántartás ezen adatok tekintetében történő közhitelessé minősítése.
14. §
A szerencsejáték-szervezők nyilvántartása tekintetében a közhitelesség fenntartása indokolt, mivel a nyilvántartásba vételhez közvetlen joghatások kapcsolódnak (pl. pénzforgalmi szolgáltató csak ilyen szervezettel köthet szerződést). A Javaslat a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosítja a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket.
15. §
A szerencsejáték-felügyeleti hatóság által a bejelentett játékautomatákról vezetett hatósági nyilvántartás esetében a közhitelesség fenntartása indokolt, mivel a nyilvántartásba vétel a játékautomata üzemeltetésének feltétele. A Javaslat a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosítja a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket.
16. §
Pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
17–20. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) módosítása a Közhiteles törvény 2025. január elsejével történő hatálybalépésére tekintettel pontosítja a Cstv. felszámolói névjegyzéket érintő rendelkezéseit. A jelenleg közhitelesként szabályozott nyilvántartások jogrendszeri felülvizsgálata keretében a Javaslat meghatározza, hogy a felszámolói névjegyzék mely adatok tekintetében minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. Ezen túlmenően a Javaslat szerint a jövőben nem minősül hatósági nyilvántartásnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeleti feladatainak ellátását szolgáló, a Cstv.-ben meghatározott adatokat tartalmazó nyilvántartás, tekintettel arra, hogy ezen adatok nem igénylik a közhiteles jelleget, mely a hatósági nyilvántartásoknak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) előírt feltétele.
21. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
22–24. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
Az Integritás Hatóság a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplőkről hatósági nyilvántartást vezet, amelyhez az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott közhiteles nyilvántartásokból kap adatot. A közhitelesség jogrendszeri érvényesüléséhez azonban biztosítani szükséges, hogy a természetes személyazonosító adatok a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kerüljenek átvételre a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény e törvényjavaslattal módosított 3. § (3) és (4) bekezdésének megfelelően.
25–27. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
28–34. §
A Javaslat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosításával a Közhiteles törvény 2025. január elsejével történő hatálybalépésére tekintettel pontosítja a Bt. bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezéseit.
A Bt. 21/A. § (8) bekezdése szerinti, geotermikus kutatási területekről vezetett nyilvántartás, a Bt. 26/B. § (3a) bekezdése szerinti, a kutatási területről és bányatelekről vezetett nyilvántartás, valamint a Bt. 48/B. § (1) bekezdése szerinti, ásványvagyonról, illetve annak minőségi és mennyiségi változásáról vezetett nyilvántartás esetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt, a nyilvántartások kizárólag a bányafelügyelet hatósági feladatának ellátását támogatják, nem céljuk az adatok közhitelű igazolása.
A Javaslat a bányafelügyelet által az engedély vagy bejelentés alapján tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartások esetében a közhitelességet fenntartja, illetve közhitelesnek minősíti azokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) közhitelességet előíró szabályozására tekintettel. A Javaslat emellett meghatározza vagy pontosítja azon adatok körét, amelyek tekintetében a nyilvántartások közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.
35. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosítása megszünteti a végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyek elektronikus nyilvántartása közhitelességét, mivel ahhoz önálló joghatás nem kapcsolódik. A nyilvántartásból kiadott tanúsítvány az adatok igazolására akkor is alkalmas marad, ha az adatok közhitelessége megszűnik.
36. §
A módosítás a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel egyértelművé teszi a lajstrom közhiteles jellegét. A módosítással végrehajtott pontosítás annak érdekében szükséges, hogy minden, joghatásait figyelembevéve közhiteles lajstrom egyértelműen közhiteles jellegű maradhasson. A módosítás növeli a normavilágosságot, egyértelműsítve a lajstrom közhiteles funkcióját és természetét. A módosítás célja a lajstrom közhiteles jellegének fenntartása, az ezzel kapcsolatos jogszabályi pontosítás megvalósítása.
37–38. §, 40–41. §
Az Ákr. szerint a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja.
Az állami adóhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt (a továbbiakban: Avt.) alkalmazza a végrehajtás során. Az Avt. részletesen szabályozza az Ákr. alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását. Az állami adóhatóságnak lehetősége van az Avt. alapján arra, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze.
Az Ákr.-ben biztosított felhatalmazás alapján egyes ágazati jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányuló végrehajtás során, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő hatóság lesz. A végrehajtási eljárásban az Ákr. eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni. Mivel az Ákr. a meghatározott cselekmény végrehajtásáról és a végrehajtás módjáról nem rendelkezik, ezért erre vonatkozóan teljes egészében a Vht. az irányadó.
A Vht. nem tartalmazza azt a végrehajtási módot, hogy a végrehajtást elrendelő, foganatosító hatóság a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztethesse.
Az Ákr. alapján, ha hivatalból indult a hatósági eljárás, akkor hivatalból kell a végrehajtást is elrendelni és azt foganatosítani. Amennyiben hivatalból indult eljárásban a hatóság meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra kötelezi az ügyfelet és ágazati jogszabály alapján a végrehajtást is az eljáró hatóságnak kell foganatosítania – önkéntes teljesítés hiányában – a Vht.-ban meghatározott végrehajtási módok közül választhat. A jelenlegi szabályozás alapján azonban nincs arra lehetősége a hatóságnak, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztesse.
Az eljáró vízügyi és vízvédelmi hatóságok visszajelzése alapján megállapítható, hogy sok esetben szükséges meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezni az ügyfelet, azonban annak végrehajtása – fentiek okán – nehezen kényszeríthető ki.
Mindezek alapján az ágazatspecifikus szabályokra tekintettel, valamint a közérdek minél hatékonyabb érvényre juttatása érdekében lehetővé kell tenni a vízügyi és vízvédelmi hatóságok részére, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtását az önkéntes teljesítést elmulasztó kötelezett költségére és veszélyére elvégeztethessék. Különös tekintettel arra, hogy a közhiteles nyilvántartásnak minősülő vízikönyvi nyilvántartásban szereplő határozatok végrehajtását érinti a módosítás.
39. §, 42–43. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
44–46. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
47–49. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
50. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
51. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
52. §
A felügyelet által kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékének közhitelessége indokolt, mivel csak olyan személy jogosult közraktározási tevékenységet végezni, aki a névjegyzékbe be van jegyezve. A közhiteles adattartalom azonban pontosításra szorul, mivel vannak olyan adatkörök, amelyek más nyilvántartásban vannak közhitelesen nyilvántartva, továbbá mivel a közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet, így szükséges a módosítás átvezetése a törvényen.
53. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
54. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
55. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
56–57. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre.
58. §
A módosítás a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel egyértelművé teszi a lajstrom közhiteles jellegét. A módosítással végrehajtott pontosítás annak érdekében szükséges, hogy minden, joghatásait figyelembevéve közhiteles lajstrom egyértelműen közhiteles jellegű maradhasson. A módosítás növeli a normavilágosságot, egyértelműsítve a lajstrom közhiteles funkcióját és természetét. A módosítás célja a lajstrom közhiteles jellegének fenntartása, az ezzel kapcsolatos jogszabályi pontosítás megvalósítása.
59. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
60–61. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
62–66. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
67–68. §
A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetet csak az erre feljogosított szervezetek indíthatnak. A feljogosított szervezetek a fogyasztóvédelemért felelős miniszter kijelölési eljárása lefolytatását követően kaphatják meg a jogosultságukat. A módosítást követően a fogyasztóvédelmi miniszter nem a kijelölésről, hanem e szervezetek nyilvántartásba vételéről hoz döntést. A fogyasztók védelméhez fűződő társadalmi érdek érvényre juttatása érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság által vezetett nyilvántartást közhiteles nyilvántartássá szükséges minősíteni.
69–71. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
72. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
73. §
Az ebnyilvántartást érintő rendelkezések módosítása szükséges a párhuzamos szabályozás elkerülése végett.
74. §
Az állatkert szolgáltatójáról vezetett nyilvántartás esetében a joghatás a természetvédelmi hatóság által kiállított engedélyhez kapcsolódik, ezért joghatás hiányában a nyilvántartás közhitelessége nem indokolt, dereguláció szükséges.
75–76. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
77. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
78–81. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
82. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
83–90. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
91. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre.
92. §
A módosítás a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel egyértelművé teszi a lajstrom közhiteles jellegét. A módosítással végrehajtott pontosítás annak érdekében szükséges, hogy minden, joghatásait figyelembevéve közhiteles lajstrom egyértelműen közhiteles jellegű maradhasson. A módosítás növeli a normavilágosságot, egyértelműsítve a lajstrom közhiteles funkcióját és természetét. A módosítás célja a lajstrom közhiteles jellegének fenntartása, az ezzel kapcsolatos jogszabályi pontosítás megvalósítása.
93. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
94. §
A közvetítői névjegyzékben a székhely adat vonatkozásában a közhitelesség nem tartható fenn, mert azt másik nyilvántartás tartalmazza közhitelesen.
95–97. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
98. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
99–100. §
A módosítások a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel egyértelművé teszik a játékosügynöki tevékenység és az olimpiai járadékra jogosultak vonatkozásában vezetett nyilvántartások közhiteles jellegét és azok adattartalmát.
101–109. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) – a hatósági hatáskörben vezetett nyilvántartások tekintetében – 19. § (1) bekezdés c) pontja általánosságban mondja ki az általa vezetett nyilvántartások egészére a közhitelességet. A módosítás értelmében, a Közhiteles törvény rendelkezései alapján az Mktv.-ben pontosításra kerülnek az Mktv. alapján közhitelesnek minősülő adatok.
110. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
111. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
112. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
113–115. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
116. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
117. §
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. §-a alapján a befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. Ezen nyilvántartás közhitelességének előírása indokolt a Szolgtv. közhitelességet előíró szabályozására tekintettel.
118–119. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
120–122. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
123–124. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
125–127. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
128–129. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
130. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
131. §
Egyértelműsítésre kerül, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minősítéséről szóló adatokat a kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek nyilvántartásai tartalmazzák.
132. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre.
133–135. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
136–137. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
138. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 178/A. §-ában szereplő, az együttműködő közösségekről, a pénzforgalmi elszámolást választó adózókról és az MNB, illetve az EKB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazó adózókról a NAV által vezetett nyilvántartás közhitelességének fenntartása nem indokolt.
139. §
A közhitelesség szabályozásának átfogó jogrendszeri felülvizsgálatából adódó módosítás. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatósági jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (Hatóság) által a tőkepiaci üzletkötői hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványokkal összefüggésben kezelt egyes adatok tekintetében – a jogi cél megvalósulása és a jogalanyok általi nagyszámú felhasználás anyagi jogi védelme érdekében – a közhitelesség kimondása szükséges.
140–141. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
142–144. §
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a közjegyző székhelyére vonatkozó adat a közjegyzők névjegyzékében közhiteles adatként nyilvántartott, nem indokolt ezért az élettársi nyilvántartásban is közhiteles adatként meghatározni. A normavilágosság érdekében szükséges módosítás ezen felül egyértelművé teszi, hogy a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásában kizárólag a vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozó adat minősül közhitelesnek.
145–149. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
150. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
151–153. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
154. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
155. §
A Szolgtv. 27. § (3) bekezdése a jogi személyhez kötődő adatokat nem vonja ki a közhitelesség alól, szemben a természetes személyazonosító- és lakcím-azonosító adatokkal. Ez a szabályozás az összes, az e rendelkezés alapján közhiteles ágazati nyilvántartás esetén párhuzamos közhitelességet hoz létre a jogi személyhez kötődő adatok tekintetében. Erre tekintettel szükséges a Szolgtv. 27. § (3) bekezdésében a 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő adatok, azaz a szolgáltató neve [Szolgtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja], valamint a szolgáltató lakcíme, szervezet esetén székhelye [Szolgtv. 22. § (1) bekezdés b) pontja] tekintetében kizárni a közhitelességet. A módosítás eredményeként ezek az adatok továbbra is a nyilvántartás részét képezik, azonban nem a Szolgtv. alapján minősülnek közhiteles adatnak.
156. §
A nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések módosítása a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
157–159. §
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) alapján kijelölt szervezetek mint a Szolgtv. szerint engedélyezéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók végzik a megfelelőségértékelési tevékenységüket, és a kijelölt szervezetek nyilvántartásának alapját is a Szolgtv. képezi. A módosítás eredményeképpen a bejelentett szervezet számára az Európai Bizottság által adott azonosító számra vonatkozó adat a nyilvántartás részét képezi a továbbiakban is, de ez nem minősül közhiteles adatnak. Az engedélyezéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatókról vezetett nyilvántartás közhiteles és nem közhiteles adatainak körét egyebekben a Szolgtv. határozza meg. Az Msztv. 8. § (2) bekezdése alapján a kijelölt szervezetek nyilvántartása tartalmazza az engedély felfüggesztését és részben vagy egészben történő visszavonását. Az engedélyt felfüggesztő és visszavonó határozatot a kijelölő hatóság adja ki, így a határozat közokirati jellegéből fakadóan a határozatok által tanúsított felfüggesztés, visszavonás ténye, mint adat közhitelességének kimondása – a Szolgtv. által közhitelesnek kimondott adatokon túl – is indokolt.
160–167. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) módosítása a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. A módosítás meghatározza azokat az adatokat, amelyek az elektronikus anyakönyv, valamint az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése körében nem minősülnek közhitelesnek, vagyis azok nyilvántartása belső adminisztrációs célokat szolgál. Ide tartozik például a személyazonosító adat, amely a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosítója, így annak nyilvántartása a két nyilvántartás közötti adatkapcsolat miatt fontos, ugyanakkor annak közhiteles nyilvántartása és igazolása nem anyakönyvi eljárásban történik.
A módosítás az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésével kapcsolatban alapelveket állapít meg, amelynek a nyilvántartás közhitelességének biztosítása és az esetleges adateltérések megszüntetése szempontjából garanciális jelentősége van.
A módosítás kiegészítő rendelkezéseket állapít meg a halotti anyakönyvi bejegyzés adattartalmát érintően, figyelemmel arra, hogy az elhunyt túlélő házastársa, bejegyzett élettársa vonatkozásában nyilvántartandó adatokat az At. és a végrehajtási rendelete nem koherensen tartalmazta.
Az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések megállapítása az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás viszonyának a jelenleginél is egyértelműbb, a Közhiteles törvényhez igazodó meghatározását szolgálja.
168. §
A módosítás a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében szükséges terminológiai pontosításokat tartalmazza.
169. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése céljából eszközölt módosításokkal kapcsolatosan, az At. belső koherenciájának biztosítása érdekében indokolt az érintett rendelkezések hatályon kívül helyezése.
Az At. 73/A. §-ának módosítása az anyakönyvi kivonatok adattartalma tekintetében megszünteti az állampolgárság adat igazolására vonatkozó kötelezettséget. Az anyakönyv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény rendelkezései értelmében nem igazolja a magyar állampolgárságot sem, így a külföldi vagy ismeretlen állampolgárságra vonatkozó adatokat sem indokolt az anyakönyvi kivonaton megjeleníteni.
170. §
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása a kivételi körbe helyezi azokat az adatokat, amelyeket a személyiadat- és lakcímnyilvántartás közhiteles adatként tartalmaz, így nem indokolt a közjegyzői hirdetmények nyilvántartásában is közhiteles adatként megjelölni.
171. §
Dereguláció, a Közhiteles törvényre tekintettel.
172. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
173. §
A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti, a külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és annak állományáról készített nyilvántartás közhiteles nyilvántartássá minősítéséről rendelkezik, továbbá pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
174. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
175. §
A fél utolsó ismert lakhelye (székhelye) esetében a közhitelesség nem tartható fenn, mert azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás tartalmazza közhitelesen.
176. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
177–179. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
180–182. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
183–186. §
A módosítás célja a Magyar Államkincstár által vezetett Törzskönyvi Nyilvántartás, valamint az államháztartásért felelős miniszter által vezetett belső ellenőri nyilvántartás adattartalmának a Közhiteles törvény rendelkezéseinek való megfeleltetése. Továbbá a módosítás által a közhiteles tárgykörben a belső ellenőrök közhiteles nyilvántartásának kötelező (és nyilvános) adatai közzé felvételre és megjelenítésre kerül a szakmai gyakorlatra vagy a képzettségre vonatkozó felmentés birtokában végzett tevékenységgyakorlás, azaz a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának meghatározott költségvetési szervre vagy köztulajdonban álló gazdasági társaságra való korlátozásának ténye.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítására vonatkozó rendelkezések szerint a kincstár jogszabály alapján a feladatkörét érintő, természetes személyeknek jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtott bármely – összegszerűen meghatározott – támogatással, juttatással, hozzájárulással, kedvezménnyel vagy engedménnyel összefüggésben általa nyilvántartott kapcsolattartási adatot tájékoztatás céljából kezelheti a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a támogatások nyújtásához és annak ellenőrzéséhez szükséges időtartamban.
A javaslat ezen felül megállapítja az adatkezelésre vonatkozó további szabályokat, ezen belül a tájékoztatásról történő előzetes lemondás szabályait.
187. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
188. §
A törvényjavaslat módosítja a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biotermikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Bnytv.) szabályozott bűnügyi nyilvántartási rendszert és az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartását. A szabálysértési nyilvántartási rendszert szabályozó, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) a Bnytv.-ben foglaltak szerint szabályozza a közhitelesség kérdését, ezért indokolt annak szempontrendszere figyelembevételével a Szabstv. módosítása.
189. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Fttv.) 16. § rendelkezései újraszabályozásának célja az Fttv. Közhiteles törvény rendelkezéseinek való megfeleltetése. Az Fttv. korábbi 16. § (2a) bekezdésében megjelölt, ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendezi a közhitelessé nyilvánítást.
E körben az egyes adatbázisok meghatározott adatainak közhitelessé nyilvánítása kerül kimondásra az alábbiak szerint.
Az (1) bekezdés az államhatár adatbázisban levő adatokra vonatkozik, melyek kötelezően felhasználandók az államhatárral kapcsolatos vagy államhatár közelében végzendő földmérési tevékenység végzéséhez, valamint minden olyan eljárásban, nyilvántartásban kötelezően használandó, ahol az államhatár pontos helye releváns adat.
A (2) bekezdés az alapponthálózati pontok adatbázisában levő adatokat érinti, melyek kötelezően felhasználandók Magyarországon földmérési tevékenység végzéséhez. Továbbá a Magyarországon alkalmazott egységes országos vetület (EOV) alapját képezik.
A (3) bekezdés az állami földmérési alaptérképi adatbázisban levő, meghatározott adatok vonatkozásában mondja ki a közhitelességet, mely adatok kötelezően felhasználandók az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis készítéshez. Ebben az esetben a közhitelesség az adatrögzítés időpontja szerinti állapot szerint áll fent.
A (4), (5) és (6) bekezdések, az állami topográfiai térképi adatbázisra, az állami távérzékelési adatbázisra és a Földrajzinév-tár adatbázisra vonatkoznak, melyek a topográfiai adatokra, a távérzékelési adatokra és a földrajzi nevekre épülő eljárások, nyilvántartások alapját képezik. Ezekben az estekben is a közhitelesség az adatrögzítés időpontja szerinti állapot szerint áll fent.
A (7) bekezdés az archív analóg és digitális térképi adatokra vonatkozó adatbázisokat érinti, melyek közhitelessé nyilvánítása szükséges, mivel a korábbi térbeni állapotok igazolása releváns lehet későbbi eljárások és más ügyek során. Ebben az esetben a közhitelesség szintén az adatrögzítés időpontja szerinti állapot szerint áll fent.
A (8), (9) és (10) bekezdések változatlan tartalommal szerepelnek.
A (11) bekezdés módosítása szükséges, mivel a korábbi szabályozás leszűkítette a hitelesített állami alapadatok felhasználását az ingatlanügyi hatósági eljárásokra, azonban ezen adatok egyéb eljárások során is használhatóak egyszeri alkalommal.
190. §
Ebben az esetben a név közhitelességére történő utalás azért nem indokolt, mivel azt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó nyilvántartás tartalmazza.
191. §
Az ellenőrök nyilvántartásában az egyedi jogosultság azonosíthatósága érdekében szükséges fenntartani a születési adatok nyilvántartására vonatkozó előírást, így ebben az esetben 17/A. § (2) bekezdésének módosítása szükséges.
192. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
193–194. §
Pontosító rendelkezések.
195–199. §
A Javaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) módosításával a Közhiteles törvény 2025. január elsejével történő hatálybalépésére tekintettel pontosítja az Fdvtv. nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezéseit, pontosítva azon adatok körét, amelyek tekintetében egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által vezetett nyilvántartások közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.
200. §
Az állami adó- és vámhatóság által a kisvállalati adóalanyiságot választó adózókról vezetett nyilvántartás közhitelessé minősítésének fenntartása nem indokolt.
201–202. §
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által a postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról vezetett nyilvántartások tekintetében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 74. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatkör esetében teljesülnek a Közhiteles törvény szerinti közhitelességi kritériumok. A postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról vezetett hatósági nyilvántartás egyéb adatai esetében nem teljesül az, hogy az adat keletkezése, megszűnése, vagy módosítása a nyilvántartásba bejegyzéshez, törléshez, vagy módosításhoz kötődik, továbbá ezen adatok tekintetében a nyilvántartásnak nem célja az adatok közhitelű igazolása, bizonyítása.
203–205. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
206. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
207–208. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
209. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
210–213. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
214. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
215. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
216. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
217–218. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
219. §
A fémkereskedők és koncesszori fémkereskedők nyilvántartása nem felel meg maradéktalanul a közhiteles nyilvántartás felülvizsgált kritériumainak, mivel anyagi joghatás, jogkövetkezmény nem magához a nyilvántartáshoz, hanem a kiadott engedélyekhez kapcsolódik. Erre tekintettel a fémkereskedők és koncesszori fémkereskedők nyilvántartása tekintetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt.
220. §
Az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv vagy személy székhely adatának a közhitelessége nem tartható fenn, mert azt másik nyilvántartás tartalmazza közhitelesen.
221–223. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
224. §
A közhitelesség szabályozásának átfogó jogrendszeri felülvizsgálatából adódó módosítás. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatósági jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (Hatóság) által a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványokkal összefüggésben kezelt egyes adatok tekintetében – a jogi cél megvalósulása és a jogalanyok általi nagyszámú felhasználás anyagi jogi védelme érdekében – a közhitelesség kimondása szükséges.
225. §
A közhitelesség szabályozásának átfogó jogrendszeri felülvizsgálatából adódó módosítás. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatósági jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (Hatóság) által a befektetési alapok nyilvántartásához kapcsolódó hatósági bizonyítványokkal összefüggésben kezelt egyes adatok tekintetében – a jogi cél megvalósulása és a jogalanyok általi nagyszámú felhasználás anyagi jogi védelme érdekében – a közhitelesség kimondása szükséges.
226. §
Annak érdekében, hogy a szanálási intézkedések meghozatala előtt a szanálást végző hatóság megbízható információt kapjon az érintett intézmény eszközeinek és forrásainak valós értékéről, a törvény rendelkezik arról, hogy ezt az értékelést egy, az intézménytől és a hatóságtól is független, előzetes pályázati eljárás útján kiválasztott értékbecslő bevonásával végeztesse el. A szakértőkről az MNB a honlapján egy nyilvános névjegyzéket vezet, mely nyilvántartás a szanálási feladatkörében eljáró hatóság szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőző feladatellátását szolgálja, a nyilvántartásba vétel jogosultságot nem eredményez, így a nyilvántartás és annak adattartalma közhitelességének fenntartása nem indokolt.
227. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
228. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz. A módosítás célja, hogy olyan adat esetében, amelyet külön nyilvántartás már közhitelesen tartalmaz (például az oktatási igazolványok nyilvántartása), a közhitelesség a speciális nyilvántartásra, és ne a NEK központi nyilvántartásra figyelemmel legyen biztosított.
229. §
A közhitelesség szabályozásának átfogó jogrendszeri felülvizsgálatából adódó módosítás. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatósági jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (Hatóság) által a biztosításközvetítői hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványokkal összefüggésben kezelt egyes adatok tekintetében – a jogi cél megvalósulása és a jogalanyok általi nagyszámú felhasználás anyagi jogi védelme érdekében – a közhitelesség kimondása szükséges.
230. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
231–234. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
235. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
236–238. §
A nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések módosítása a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
239. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
240. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
241–243. §, 1. melléklet
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény mellékletének módosítása pontosítja, hogy az elhunyt szakértő esetében a nyilvántartás ezt a tényt a törlés okaként tartalmazza. A módosítás ezen felül szükségtelenné vált elérhetőségi adat nyilvántartásának megszüntetésére irányul.
244. §
A természetes személyek esetében a személyiadat és lakcímnyilvántartásban, más személyek esetében pedig a személyre vonatkozó más nyilvántartásban közhitelesen szereplő adat deregulálása a jövedéki alanyok nyilvántartásából.
245–246. §
A módosítás célja a közhiteles adatok és nyilvántartások egységesítése, tekintettel a Közhiteles törvény rendelkezéseire.
247. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre.
248. §
Dereguláció, a Közhiteles törvényre tekintettel.
249. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre.
250. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítására irányuló szabály rendezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása és az adótitok közötti jogi kapcsolatot.
251. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre. A köztartozásmentes adózói adatbázis kiegészül egy új közhiteles adattal, az adatbázisba felvétel napjával.
252. §
Egyértelműsítésre kerül, hogy az EORI szám nyilvántartása közhiteles nyilvántartásnak minősül.
253. §
Tételesen nevesítésre kerül a közhiteles adatok köre.
254. §, 3–4. melléklet, 6–7. melléklet
A Közhiteles törvény alapján pontosításra kerültek az oktatási nyilvántartás és annak szakrendszeri nyilvántartása adatai a közhitelesség fenntartásának indokoltsága szempontjából.
255–260. §, 2. melléklet, 5. melléklet
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
261. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
262. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
263–264. §
A végrehajtási kormányrendelet megalkotására irányuló felhatalmazás a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 40. § (5) bekezdésének érvényesülését segíti elő.
A „szabadon hozzáférhető” kifejezés nem kellően egzakt, indokolt ezért a hatályon kívül helyezése. A beépítésre szánt terület növekményének mértékét érintő közhiteles nyilvántartást használók köre egyébként is szűk, a nyilvántartás adatait elsődlegesen a településtervezők, állami főépítészek és önkormányzatok hasznosítják.
265–266. §
A Közhiteles törvény alapján felülvizsgálatra kerültek a duális képzőhelyek nyilvántartásának adatai a közhitelesség fenntartásának indokoltsága szempontjából. Figyelemmel erre, a duális képzőhelyek nyilvántartásának közhitelessége megszüntetésre került azon adatok vonatkozásában, amelyek függetlenek a nyilvántartást vezető szervtől és a nyilvántartáshoz fűződő joghatásoktól. A nyilvántartás azon adatai, amelyek esetén a közhitelesség fenntartása indokolt, a duális képzőhelyek nyilvántartásának adatait részletesen meghatározó kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.
267. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
268. §
A törvényjavaslat a Társadalombiztosítási Azonosító Jel tekintetében közhitelesnek minősíti az azonosítóval rendelkező személyek nyilvántartását.
269. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
270. §
A törvényjavaslat megteremti az összhangot a módosított rendelkezés és az egyes nyilvántartásokra vonatkozó különös törvényi szabályok között.
271. §
A biztosítási jogviszonyok adatairól vezetett nyilvántartások nem felelnek meg a Közhiteles törvényben foglaltaknak, ezért a továbbiakban nem minősülhetnek közhitelesnek. Ez nem érinti az adatok felhasználhatóságát, és nem okoz változást az eljárások eddigi menetében.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények alapján egészségbiztosítási jogosultságokat igazoló nyilvántartás (Hydra rendszer) a Közhiteles törvény szerinti közhitelességi szempontoknak nem felel meg. A Hydra rendszer valósan nem nyilvántartás, hanem informatikai szakalkalmazás, abban jogviszony bejegyzések nem történnek, a szakrendszerben tárolt adatokból külföldi intézményeknek szolgáltatnak adatot, közhiteles adatszolgáltatás teljesítésére Magyarországon más szerv által vezetett nyilvántartás részére nem kerül sor.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
272. §
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása annak érdekében, hogy az őstermelői nyilvántartást kezelő mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatási céllal is kezelhesse a nyilvántartott kapcsolattartási adatokat.
273. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
274–281. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény hatálya alá tartozó tisztjelöltek esetén tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés. A tisztjelölt a jövőben szerződéses tisztjelölti jogviszonyban teljesít szolgálatot.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
282. §
A módosítás egyértelművé teszi a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatkörét.
283–286. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
287. §
Pontosító rendelkezések.
288. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz az Fdvtv. módosításával összefüggésben.
289. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
290. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
291. §
A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 28. §-a szerinti veszteségnyilvántartás közhiteles nyilvántartássá minősítéséről rendelkezik.
292. §
Pontosító rendelkezést tartalmaz.
293. §
Pontosító rendelkezést tartalmaz.
294. §
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
295. §
A módosítás kiegészíti a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt annak érdekében, hogy az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthassa az általa megjelölt kormányhivatal részére a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó ügyintézéshez szükséges dokumentumokat. A törvénymódosítás jogalapot teremt az informatikai fejlesztéshez.
296. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
297. §
Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok lezárultával a rendelkezés kivezeti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt.
298–305. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
306–307. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
308–309. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
310–312. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
313–317. §, 319. §
A Javaslat a Közhiteles törvény 2025. január elsejével történő hatálybalépésére tekintettel módosítja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt, meghatározva, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által vezetett nyilvántartások közül mely nyilvántartások minősülnek közhiteles hatósági nyilvántartásnak, illetve ehhez kapcsolódóan pontosításra kerül az egyes nyilvántartásokban nyilvántartandó adatok köre is.
318. §
Jogtechnikai módosítás.
320. §
A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. § (2) bekezdése alapján az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókról vezetett nyilvántartás közhitelességének előírása indokolt a Szolgtv. közhitelességet előíró szabályozására tekintettel.
321. §, 323–326. §
A Javaslat a Közhiteles törvény 2025. január elsejével történő hatálybalépésére tekintettel módosítja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvényt (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) meghatározva, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által vezetett nyilvántartások közül mely nyilvántartások minősülnek közhiteles hatósági nyilvántartásnak, illetve ehhez kapcsolódóan pontosításra kerül az egyes nyilvántartásokban nyilvántartandó adatok köre is.
322. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A módosítással kiegészítésre kerül a nemzeti kiberbiztonsági hatóság által nyilvántartott és kezelt adatok köre [Kiberbiztonsági tv. 28. § (1) bekezdése] a tekintetben, hogy az adott szervezet a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény (a továbbiakban: Kszetv.) alapján kijelölt kritikus szervezetnek vagy a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (a továbbiakban: Vbö.) alapján kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetnek minősül-e.
A Kszetv. vagy a Vbö. szerinti kijelölésükkel ugyanis ezek a szervezetek a Kiberbiztonsági tv. 1. § (2) és (2a) bekezdése alapján a törvény hatálya alá kerülnek. Mindemellett – a Kiberbiztonsági tv. 1. § (4) bekezdés d) és e) pontjai alapján, az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) elvárásainak megfelelően – a kiberbiztonsági szempontból érzékenyebb kategóriát jelentő „alapvető szervezet” kategóriába tartoznak. A NIS 2 irányelv ugyanis – az ágazatuk vagy a szervezet által nyújtott szolgáltatások kritikussága és mérete szempontját figyelembe véve – bevezette az „alapvető szervezet” és a „fontos szervezet” kategóriáját, eltérő kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket és jelentéstételi kötelezettséget rendelve hozzájuk. Ez a megkülönböztetés a NIS 2 irányelv implementációjával megjelenik a Kiberbiztonsági tv.-ben is. A fentiekre tekintettel a nemzeti kiberbiztonsági hatóságnak szükséges nyilvántartania a kiegészítésben megjelölt adatokat.
327. §
A Közhiteles törvény alapján szükséges jogszabályi szinten elhatárolni egymástól a közhiteles vezetett és a nem közhitelesen nyilvántartott adatokat. Ugyanakkor bizonyos jogalanyok vagy jogi tárgyak olyan adatokkal azonosíthatóak, amelyek közhiteles vezetése más nyilvántartásban történik.
Például egy cég esetén, annak nevét vagy székhelyét kizárólag a cégnyilvántartásban lehet közhitelesen vezetni, de minden olyan nyilvántartás esetében, ahol cégekhez kapcsolódó adatok kerülnek közhitelesen vezetésre, ott ezeket az adatokat – azonosítási jelleggel – nyilván kell tartani. A módosítás ehhez kapcsolódóan egyértelműsíti, hogy az azonosításra szolgáló, a közhitelesen vezetett adatok esetén a közhitelesség joghatása annak igazolására kiterjed, hogy a közhiteles adatot milyen nem közhitelesen nyilvántartott adattal azonosítja a közhiteles nyilvántartás. Ez azonban – a példánál maradva – az adott cég nevének vagy székhelyének közhiteles igazolására nem alkalmas, hanem kizárólag arra, hogy az adott jogosultságok az így azonosított jogalanyt illetik. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben az igazolás arra terjed ki kizárólag, hogy az adott nyilvántartásban az igazolás megtörténtekor milyen nem közhiteles adat szerepel a közhiteles adat beazonosításához kapcsolódóan.
328. §
A jogrendszeri felülvizsgálat 2026. január 1-jei hatállyal megvalósul a Közhiteles törvény tekintetében. Ennek keretében a Közhiteles törvénnyel párhuzamos, a közhitelesség tanúsító erejére és megdöntésére vonatkozó szabályok is hatályon kívül helyezésre kerülnek. Ez az Ákr. alapján vezetett nyilvántartásoknál nem probléma, mert az eljárási kódex által tartalmazott közhitelességi szabályok csak 2027. január 1-jével veszítik hatályukat. Ugyanakkor vannak olyan közhiteles nyilvántartások, amelyek nem az Ákr. alapján kerülnek vezetésre, így egyfajta biztonsági hálóként indokolt kiegészíteni a Közhiteles törvény átmeneti rendelkezéseit. Ez alapján, ha az ágazati törvény 2026. január 1-jétől nem tartalmaz sajátképi szabályt, akkor a közhitelesség tanúsító erejére és megdöntésére a Közhiteles törvényt kell alkalmazni. Megjegyzendő, hogy a Közhiteles törvény e rendelkezéseinek előrehozott alkalmazása az elvégzett jogrendszeri felülvizsgálatra tekintettel teljes mértékben összhangban áll a módosított ágazati szabályokkal.
329. §
A Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosító rendelkezést tartalmaz.
330. §
A Közhiteles törvénnyel történő összhang megfelelése érdekében szükséges kimondani, hogy a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény 63. §-a nem lép hatályba.
331. §
Hatályba léptető rendelkezés.
332. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás