2025. évi LXXXII. törvény indokolás

A magyar szőlő- és bortermelők helyzetének javítása érdekében, különös figyelemmel az adminisztrációs terheik csökkentésére, több törvény módosítása vált szükségessé.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása a szőlőültetvények telepítése kapcsán állapít meg könnyítéseket a talajvédelmi terv készítése tekintetében, a kisebb méretű parcellák esetében aránytalanul nagy teher megszüntetése érdekében.

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) módosításával könnyített adminisztrációval lehet további feldolgozás, illetve kiszerelés céljából az ország területéről kiszállítani és oda visszaszállítani borászati termékeket.

A Btv. módosítása a borászati termékeknek az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokba (a továbbiakban: harmadik ország) történő kiszállításához szükséges, az európai uniós vámszabályok által megkövetelt származási igazolás kiállítására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) helyett – az egyablakos ügyintézés érdekében – a végső származási bizonyítványt kiállító hegybírót jogosítja fel. Ugyanezen okból módosul a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény is.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja és a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet értelmében az 1500 m²-nél kisebb szőlőültetvények telepítése esetén egyszerűsített talajvédelmi tervet kell csatolni a telepítés engedélyezésére irányuló kérelemhez. Ugyanakkor a kisméretű szőlőültetvény telepítése esetén indokolatlanul magasak még az egyszerűsített talajvédelmi terv elkészítésével összefüggő költségek is, ami aránytalanul nagy anyagi terhet ró a kérelmezőkre. A módosítás erre figyelemmel az 1500 m²-t meg nem haladó szőlőültetvény telepítése tekintetében mentesíti a kérelmezőt a talajvédelmi terv csatolására vonatkozó kötelezettség alól.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat a NAK állítja ki. A borászati termék forgalmazójának hiteles dokumentumra van szüksége a kivitelhez, amely miatt a kivitelt megelőzően meg kell keresnie a kiállító szervet személyesen. Borászati termékek harmadik országba történő kivitele esetén származási igazolást a NAK a borászati termék végső származási bizonyítványában meghatározottak alapján adja ki.

A szőlő-bor ágazati szabályozás kialakításának alapelve az egyablakos ügyintézés a hegybírónál. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg minél több, a szőlészeket és borászokat érintő ügyet lehessen ilyen módon intézni. Ennek érdekében a harmadik országba történő kiszállításokhoz kapcsolódó adminisztráció a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításával a borászati termékek esetében átkerül a hegybíróhoz. Az adminisztrációs tehercsökkentés lehetőségét az egyes releváns folyamatoknak az egységes borászati informatikai rendszerben történő ügyintézése teremtette meg.

A hatályos borjogi szabályozás alapján az általános forgalomba hozatali és kiviteli szabályokat kell alkalmazni a Magyarország területén kívülre kizárólag szolgáltatásként elvégzett további feldolgozás vagy kiszerelés céljából kiszállított borászati termékek esetében is. Ennek megfelelően sokszor még félkész termékek minőségét értékeli úgy a hatóság, a laboratórium vagy az érzékszervi vizsgálat végzője, mintha azok késztermékek lennének. Ezáltal az érintett termelőknek nem csak a forgalomba hozatali eljárás átfutási többletidőigényével kell számolniuk, hanem objektíve nem elvárható feltételeket is teljesíteniük kell. A Magyarország területén kívül elvégzett feldolgozási és kiszerelési munka adminisztrációjának egyszerűsítését szolgálja, hogy a forgalomba hozatali szabályok módosításával az érintett tételek a forgalomba hozatali eljárás lefolytatása nélkül is kiszállíthatók az országból.

A borászati termék tételeket a további feldolgozás vagy kiszerelés elvégzését követően 7 napon belül vissza kell szállítani abba a borászati üzembe, ahonnan azt kiszállították, ugyanis a további feldolgozás vagy kiszerelés az eredménytermék létrejöttével tekinthető befejezettnek (például pezsgősítés esetén a degorzsálással).

A harmadik országba kiszállítandó borászati termékek esetén az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat a NAK állítja ki, mely hatósági feladat a borászati termékek esetében az adminisztrációcsökkentés érdekében a Btv. 10. §-ának módosításával átkerül a hegybíróhoz. E származási igazolások kiadása részben a hegybíró által az egységes borászati informatikai rendszerben kiadott dokumentumokon alapszik, és a szállítási okmányok ügyintézésére az egységes borászati informatikai rendszerben kerül sor. Az egységes borászati informatikai rendszer bevezetése megteremtette annak lehetőségét, hogy a származási igazolás kiadásának ügyintézése egyablakos legyen, ezáltal az eljárás elektronikus lehetősége, automatikus generálással való kiadása jelentősen lerövidíti az igazolás megszerzésének idejét.

Az adminisztráció csökkentését szolgálja, hogy a borászati eljárásokban közreműködő hatóságoknál rendelkezésre álló adatokat az ügyfeleknek egyszer kell szolgáltatniuk, így a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 38. § (3) bekezdése alapján működtetett Hegyközségi Információs Rendszer (HEGYIR) a Btv. 18. §-ának módosításával automatikus információátadással biztosítja az ePincekönyv rendszer és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) számára a hegyközségi névjegyzékben szereplő természetes személy hegyközségi tagok és a nyilvántartott adatszolgáltatók esetén a hegyközségi tag vagy nyilvántartott adatszolgáltató természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét, valamint egyéni vállalkozó természetes személy esetén a nevét, székhelyét és adószámát.

A rendelkezés meghatározza az adatátadás gyakoriságát és célját is. Az adatátadásra egyrészről az ePincekönyv rendszer működéséhez szükséges adatok biztosítása céljából kerül sor, amely alapján a bortermelőket terhelő, az ePincekönyvben szükséges bejelentési kötelezettség teljesítése egyszerűsödik oly módon, hogy a HEGYIR-ből átvett adatokkal az ePincekönyv felülete részben kitöltésre kerül. Az adatátadás másrészről a borászati hatósági eljárásokban szükséges adatok rendelkezésre állásának biztosítása céljából szükséges.

A jogszabályok jelenleg nem rendezik pontosan a szőlő termőhelyi kataszterben lévő földterületek művelési ágának módosítási vagy a kataszterből történő törlési szándéka esetén, hogy mely hegyközségi szervezet járjon el. A termőhelyi kataszterbe vont terület hegyközség területén, valamely földrajzi árujelző termőterületén, vagy az előző két terület egyikébe sem tartozó területen is feküdhet. Ezért szükséges rendezni a Btv. 2. § (4) bekezdésének módosításával, hogy egy adott terület esetén mely hegyközségi szervezet járjon el, a kérelmező mely hegyközségi szervezetet keresse meg kérelmével.

A Btv. 4. § (4) bekezdésének és 13. § (1) bekezdésének módosítása jogtechnikai jellegű.

A Btv. 18. § (5) bekezdésének módosításával a HNT hozzáférést biztosít az ePincekönyv rendszerhez nemcsak a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, hanem a tevékenység végzése szerint illetékes hegyközségi szervezet számára is.

A Btv. 5. § (4) bekezdésének módosítása szövegpontosítás, figyelemmel arra, hogy a rendelkezés a Btv. 5. § (3) bekezdésére történő hivatkozásra figyelemmel a szőlőültetvény tulajdonosát terheli, a használóját nem.

A szőlő-bor ágazat szabályozásában bevezetendő új eljárási rendelkezések az alkalmazásra történő megfelelő felkészülés érdekében 2026. január 1. napjától, a származási igazolások kiadása esetén július 1. napjától lépnek hatályba.