Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2025. évi LXXXIII. törvény

2025. évi LXXXIII. törvény

egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról1

2026.01.01.

[1] Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódik az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozata.

[2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a családok és a vállalkozások javát, a környezet védelmének ösztönzését, az egyszerűbb adózási módok könnyebb elérését és a jogalkalmazás segítését.

[3] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 48. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Ha az anya a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, e nyilatkozatában a jogcím megjelölésével bejelentheti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett kedvezményezett eltartottakra, eltartottakra tekintettel a (2) bekezdés e)–g) jogcím szerinti kedvezmény érvényesítését kéri, feltéve, hogy az érvényesítés feltételei fennállnak. Az anya (2) bekezdés e)–g) jogcím szerinti kedvezmény érvényesítését kérő nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz.”

2. § Az Szja tv. 67/C. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a magánszemély az adóévben, vagy az adóévet megelőző bármely évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző bármely évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző bármely évről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző bármelyik évről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.”

„(7a) A magánszemély olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet.”

4. § Az Szja tv. a 71. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Otthontámogatásból származó jövedelem adózása

71/A. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott magánszemélyek számára Otthontámogatás címén

a) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés (a továbbiakban együtt: lakáscélú hitel) díjának megfizetéséhez, vagy

b) a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez

nyújtott támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).”

5. §2

6. §3

7. § Az Szja tv. a következő 111. §-sal egészül ki:

„111. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 48. § (2a) bekezdése alkalmazásában a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 67/C. § (5)–(7a) bekezdése szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthető. A 2025. adóévet megelőző évek bármelyikének adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségként feltüntetett, adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség az adókiegyenlítésre jogosító összeg meghatározásakor figyelembe vehető.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 71/A. § (1) bekezdése szerinti Otthontámogatás, valamint a kapcsolódó állami támogatás nyújtásának, ellenőrzésének, a közterhek megfizetésének és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének céljából az Otthontámogatás igénybevételében közreműködő munkáltatóként és fenntartóként eljáró szerv vagy személy, továbbá a kincstár jogosult az igénylő azonosítására, a vele való kapcsolattartásra, az igényelt támogatásra, továbbá a támogatással érintett lakáskölcsön-szerződésre vonatkozó, a Kormány rendeletében meghatározott adatok kezelésére.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontja már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzés esetében is alkalmazható.”

8. §4

9. § Az Szja tv.

a) 48. § (2a) bekezdésében a „(2) bekezdés b), d) és e) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) és d)–g) pontja” szöveg,

b) 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontjában a „jog gyakorlásának megnyíltát” szövegrész helyébe a „jog magánszemély részére történő alapítását és a jog megismeréséről szóló nyilatkozat keltét” szöveg

lép.

10. §5

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

11. §6

12. §7

13. §8

3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

14. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

a) 2. § 23. pontjában a „pénztár kimutatott értéke” szövegrészek helyébe a „pénztár kimutatott értéke (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)” szöveg,

b) 20. § (3) bekezdés c) pontjában a „pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének” szövegrész helyébe a „pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)” szöveg,

c) 20. § (3) bekezdés c) pontjában és 20. § (4) bekezdés c) pontjában a „pénztár értékének” szövegrész helyébe a „pénztár értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)” szöveg,

d) 20. § (4) bekezdés c) pontjában a „pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének” szövegrészek helyébe a „pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)” szöveg

lép.

4. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény módosításáról

15. §9

16. §10

II. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

17. §11

18. §12

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

19. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik.”

20. §13

21. §14

22. §15

23. § Az Áfa tv. a következő 375. §-sal egészül ki:

„375. § A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 60. sorát első alkalommal azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2026. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

24. §16

25. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

26. §17

27. § Az Áfa tv.

a)18

b)19

c)20

d)21

e)22

f)23

g) 120. § a) pontjában az „egy másik adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított;” szövegrész helyébe az „egy másik adóalany rá áthárított” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti az Áfa tv.

a)24

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„16a. kisüzemi habzóbor előállító: borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter habzóbort előállító, más habzóbort előállító üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más habzóbort előállító üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező borászati üzem, továbbá habzóbort előállító üzemek együttműködése esetén az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező borászati üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő habzóbort előállító borászati üzemével összesített termelése borpiaci évenként nem haladja meg az 500 hektoliter habzóbort, mindkét esetben beleértve a másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által engedélyezett, előbbi feltételeket teljesítő borászati üzemet;”

30. §25

31. §26

32. § (1) A Jöt. 95. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómérték alkalmazására jogosult adózó tekintetében a 128. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték közötti különbözet csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] szabályaival összhangban vehető igénybe.”

„(14) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény igénybevétele esetén az adózó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(15) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással a (14) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(16) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.”

33. §27

34. §28

35. § (1) A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként

a) a kisüzemi habzóbor előállító által előállított habzóbor esetében 9830 forint,

b) más habzóbor esetében 19 650 forint.”

„(3) A 3. § (3) bekezdés 16a. pontjában szereplő termelési mennyiséget túllépő személy sem a tárgy borpiaci évben, sem a tárgy borpiaci évet követő három borpiaci évben nem alkalmazhatja a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértéket, továbbá ha a 79. § (3) bekezdése alapján adózik, az általa a tárgy borpiaci évben szabadforgalomba bocsátott habzóbor mennyiségére a (2) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel számított összeg és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított összeg különbözetét a következő naptári hónapban bevallja, megfizeti és a termék-nyilvántartásában a változást átvezeti.”

36. § A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyszerűsített adóraktárban

a) a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható,

b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból habzóbor előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter mennyiségben, és e termék készlete nem haladhatja meg az 500 hektolitert, valamint egyszerűsített adóraktárból nem adható fel habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek.”

37. § A Jöt. 137. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A kisüzemi bortermelő

a) csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át,

b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból habzóbort előállíthat, átvehet, tárolhat, forgalomba hozhat borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter mennyiségben, és e termék készlete nem haladhatja meg az 500 hektolitert, valamint kisüzemi bortermelőtől nem adható fel habzóbor másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak,

c) az a)–b) pont szerinti termékeken kívül – a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével – más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba.”

38. §29

39. §30

40. §31

III. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓK

8. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása

41. §32

9. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása

„(1b) Az (1a) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése más termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után az (1a) bekezdés szerinti adómértékek, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az (1) bekezdés szerinti adómértékek alkalmazásával, egymástól függetlenül, önállóan kell az adókötelezettséget megállapítani.”

43. § A Kiskeradó tv.

a) 1. § 1. pontjában a „tevékenységek” szövegrész helyébe a „tevékenységek – ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést –” szöveg,

b) 6. § (1a) bekezdésében a „tevékenység” szövegrész helyébe a „tevékenység – ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést –” szöveg,

c)33

lép.

44. §34

IV. Fejezet

HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ

10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

45. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. vagyoni értékű jog: az építményi jog, a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a lízingbevevői jog, tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, a földhasználat és a lakásbérlet;”

46. § A Htv. 1/A. § (1) bekezdésében a „termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett” szövegrész helyébe a „termőföld és az erdő, a termőföld és az erdő tulajdonjoga, a termőföldre és az erdőre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett” szöveg lép.

11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

47. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra és a mezőgazdasági vontató pótkocsijára, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a kiviteli célú gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.”

V. Fejezet

REKLÁMADÓ

12. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

„(5) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.”

49. § A Reklámadó tv. 7/A. §–7/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § (1) Az a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 30 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Az állami adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának minden további megállapításakor 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

(4) Ha az adóalany az állami adóhatóság felhívására a bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság a (3) bekezdés szerint utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, a (3) bekezdés szerint korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) bírságmérséklésre vonatkozó szabályai szerint mérsékelheti vagy elengedheti.

7/B. § (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalanyt felhívja a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.

(2) Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint jár el azzal, hogy amennyiben a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság kétszeresét kitevő mulasztási bírságot szab ki.

(3) Ha az adóalany az állami adóhatóság felhívására a nyilatkozattételi kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, az (1) és (2) bekezdés szerint korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig az Art. bírságmérséklésre vonatkozó szabályai szerint mérsékelheti vagy elengedheti.

7/C. § Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság az adóellenőrzést megindítja és az adót becsléssel állapítja meg.”

50. § A Reklámadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § A 2026. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdése szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő – az adóalany választása szerinti, rá irányadó – egyik előlegfizetési időpontban. 2026. évben a naptári évtől nem eltérő üzleti éves adóalanyok adóéve 2026. július 1-től 2026. december 31-ig tart.”

51. § A Reklámadó tv.

a) 5. § (4) bekezdésében a „1407/2013/EU” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831” szöveg,

b) 5/A. §-ában a „2025. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2026. június 30-ig” szöveg,

c) 10. §-ában a „1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a „2025. december 31.” szövegrész helyébe a „2026. június 30.” szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a Reklámadó tv. 7/D. §-a és 7/E. §-a.

VI. Fejezet

ILLETÉKEK

13. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

53. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]

„b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által
ba) határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedéllyel, vagy
bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal
igazolja.”

54. § (1) Az Itv. 17. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

„e) a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be.”

(2) Az Itv. 17. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]

„b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által
ba) határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedéllyel, vagy
bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal igazolja.”

„(5) Az (1a) bekezdés e) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – a folyamatban levő végelszámolás befejezéséig felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket – döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel – akkor törli, ha a cégbíróság végzésében helyt ad a cég törlésére irányuló kérelemnek.”

55. § Az Itv. 21. § bekezdése a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor is megfelelően alkalmazni kell.”

56. § Az Itv. 23/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben

a) a továbbértékesítés megtörténtét

aa) az ingatlan eladása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás nem igazolja,

ab) az ingatlan pénzügyi lízingbe adása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lízingbevevői jog és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés nem igazolja, vagy

b) a továbbértékesítésről szóló szerződés a vagyonszerző (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment, továbbértékesítésről szóló szerződést utóbb felbontják,

a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás, illetve a lízingbevevői jog bejegyzésével zárul.”

57. § (1) Az Itv. 26. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]

„b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által
ba) határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – végleges használatbavételi engedéllyel, vagy
bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal igazolja.”

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]

„c) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában foglalt feltétel megszegésének, ha a termőföldre jogszabály erejénél fogva szolgalom keletkezik.”

58. § Az Itv. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a 17. § (1a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.”

59. § Az Itv. a következő 102/K. §-sal egészül ki:

„102/K. § E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 16. § (2a) bekezdés b) pontját, 17. § (2a) bekezdés b) pontját és 26. § (2a) bekezdés b) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

60. § Az Itv.

1. 21. § (2) bekezdés b) pontjában a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, a (4) bekezdésében az „– a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű –” szövegrész helyébe az „– az azonos jogcímű –” szöveg,

2. 26. § (7) bekezdésében a „felépítésének igazolása érdekében” szövegrész helyébe a „felépítését” szöveg, a „megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi” szöveg,

lép.

61. § Hatályát veszti az Itv.

1. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a „Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.” szöveg,

2.35

VII. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

62. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (10) bekezdésében az „A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) és l) pontja” szöveg lép.

63. §36

15. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

64. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő 23–25. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
24. Komplex Jogviszony Nyilvántartás: olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíjcélú járulékfizetéssel és az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.
25. jogcímcsoport: a Komplex Jogviszony Nyilvántartás szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, az 58. § (2) bekezdés 24. pontja szerinti jogosulti jogcímek összesített megnevezése.”

(E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő)

„l) tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy.”

66. §37

67. §38

68. §39

69. §40

70. §41

71. § A Tbj.

a) 6. § (1) bekezdés f) pontjában a „megbízási szerződés alapján” szövegrész helyébe a „megbízási szerződés alapján – ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyt –” szöveg,

b) 27. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „6. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „6. § (1) bekezdés a) és l) pontjában” szöveg,

c) 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkaviszonyban” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban” szöveg,

d)42

e)43

lép.

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

16. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

72. §44

73. §45

74. §46

75. §47

76. §48

77. §49

78. §50

79. § Az Art. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„195. § [Adókötelezettség csökkentése iránti kérelem]

Az adóhatóság a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el az adózó adókötelezettség csökkentése iránti kérelmét, ha a kérelmet az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére a kérelem előterjesztésekor még nem került sor, vagy az adózó kérelme a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.”

80. §51

81. § Az Art. 202. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adózó nem jogosult a (2) bekezdés szerinti önellenőrzés benyújtására, ha az általános forgalmiadó-kötelezettséget érintő önellenőrzés más adózó általános forgalmiadó-kötelezettségét is érintheti.”

82. § Az Art. 207. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel. Az állami adó- és vámhatóság az adóhiány után felszámított, adónemenként ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.”

83. § Az Art. 227/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti

a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,

b) bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint

mulasztási bírságot szabhat ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint mulasztási bírságot szabhat ki.”

84. §52

85. §53

86. §54

87. § (1)55

(2) Az Art. 274/W. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„274/W. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 2. melléklet I. rész B) Az egyes adóbevallások határideje alcím 3. pont 3.1 alpont 3.1.14. pontját a Módtv.14. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentésekre és változásbejelentésekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.14.-gyel megállapított 207. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

88. § Az Art. 275. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E törvény 227/B. § (2) bekezdése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

89. §56

90. §57

91. § Az Art.

1.58

2.59

3.60

4.61

5. 1. melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az „és f)–g) pontja” szövegrész helyébe az „ , f)–g) és l) pontja” szöveg

lép.

92. §62

17. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

93. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

„8/A. Automatikus döntéshozatal az adóigazgatási eljárásban

29/A. § [Automatikus döntéshozatal]

(1) Az adóhatóság az adóigazgatási eljárást automatikus döntéshozatal útján is lefolytathatja, ha

a) a Dáptv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak, vagy

b) a kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban

ba) az adóhatóság részére minden adat rendelkezésre áll, és

bb) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel.

(2) Automatikus döntéshozatali eljárásban az eljárást lezáró, az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés, illetve egyéb adóhatósági irat is kiadható.

(3) A 73. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az automatikus döntéshozatal útján kiadott döntés vagy egyéb adóhatósági irat tartalmazza az automatikus döntéshozatalra történő utalást, valamint az eljáró adóhatóság megnevezését – az állami adó- és vámhatóság esetében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” megjelölést – tartalmazó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt és minősített elektronikus időbélyegzőt.

(4) Jogorvoslati eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.”

94. §63

95. §64

96. §65

97. § Az Air.

1. 73. § (1) bekezdés c) pontjában az „indokolást,” szövegrész helyébe az „indokolást, valamint” szöveg,

2. 73. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyakorlójával, valamint” szövegrész helyébe a „gyakorlójával.” szöveg,

3.66

lép.

98. § Hatályát veszti az Air.

2.67

3.68

18. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

99. §69

100. §70

101. §71

102. §72

IX. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

103. §73

104. §74

X. Fejezet

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

105. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”

106. § Az Szt. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben azt a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.”

107. § Az Szt. 78. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (3), (4), illetve (6) bekezdés szerint – jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.”

108. § Az Szt. 177. §-a a következő (114) és (115) bekezdéssel egészül ki:

„(114) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, 78. § (8) bekezdését először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(115) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, 78. § (8) bekezdését a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

109. §75

21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

110. §76

111. §77

112. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 9/E. § (2) bekezdésében az „a bank könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárás,” szövegrész,

2. 9/F. § (2) bekezdés e) pontja,

3. 33. § (1) bekezdés p) pontja,

4. 44. § (1) bekezdés q) pontja,

5. 50. § (1d) bekezdésében a „ , valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem” szövegrész,

6. 50. § (2a)–(2d) bekezdése.

XI. Fejezet

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

22. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

113. §78

114. §79

23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

115. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A NAV)

„n) működteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 24. pontja szerinti informatikai rendszert.”

24. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

116. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont h) alpontjában a „családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat” szövegrész helyébe a „családtámogatásokat, Otthontámogatást, korhatár alatti ellátásokat” szöveg lép.

25. A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény módosítása

117. § A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„2. § E törvény alkalmazásában 30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 30. életévét és az adóévben magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult.”

26. A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény módosítása

118. § A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„4. § A két gyermeket nevelő anya az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei után az e törvény szerinti kedvezményt,

a) ha 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét, a 2025. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti;

b) ha 2026. december 31-ét követően tölti be az 50. életévét, a 2026. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) pont szerint már megnyílt;

c) ha 2027. december 31-ét követően tölti be a 60. életévét, a 2027. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) vagy a b) pont szerint már megnyílt;

d) a c) pontban nem említett esetben a 2028. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.”

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető rendelkezések

119. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. §, a 13. § a) és c) pontja, a 17. §, a 20. §, a 27. § a)–f) pontja, a 28. § a) pontja, a 30. § (2) bekezdése, a 33. §, a 34. §, a 43. § c) pontja és a 61. § 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 76. § 2026. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 24. §, a 26. § és a 3. melléklet 2026. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 66. §–70. §, a 71. § e) pontja, a 85. §, a 86. §, a 100. §, a 101. § és a 113. § 2026. október 1-jén lép hatályba.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

120. § (1) E törvény 11. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezetének, valamint 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 29. §-a és 35. § (1) bekezdése az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv 9a. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 88. §-a az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez80

2. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 60. sorral egészül ki:

A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások

Sorszám

Megnevezés

vtsz.
„

60.

Háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva

0201 20 90-ből
0201 30 00-ból
0202 20 90-ből
0202 30 50-ből
0202 30 90-ből
0206 10-ből
0206 21 00-ból
0206 22 00-ból
0206 29-ből
”

3. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez81

4. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez82

5. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez83

1

A törvényt az Országgyűlés a 2025. november 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. november 19.

2

Az 5. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 6. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 8. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 11. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 12. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 24. § a 119. § (5) bekezdése alapján 2026. július 1-jén lép hatályba.

17

A 26. § a 119. § (5) bekezdése alapján 2026. július 1-jén lép hatályba.

18

A 27. § a) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 27. § b) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 27. § c) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 27. § d) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 27. § e) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 27. § f) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 28. § a) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 34. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 38. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 43. § c) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 61. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 66. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

38

A 67. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

39

A 68. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

40

A 69. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

41

A 70. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

42

A 71. § d) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 71. § e) pontja a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

44

A 72. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 75. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 76. § a 119. § (4) bekezdése alapján 2026. március 1-jén lép hatályba.

49

A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 78. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 80. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

52

A 84. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

A 85. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

54

A 86. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

55

A 87. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

A 89. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

57

A 90. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

58

A 91. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

59

A 91. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

60

A 91. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

61

A 91. § 4. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

62

A 92. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

63

A 94. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

64

A 95. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

65

A 96. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

66

A 97. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

67

A 98. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

68

A 98. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

69

A 99. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

70

A 100. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

71

A 101. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

72

A 102. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

73

A 103. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

74

A 104. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

75

A 109. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

76

A 110. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

77

A 111. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

78

A 113. § a 119. § (6) bekezdése alapján 2026. október 1-jén lép hatályba.

79

A 114. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

80

Az 1. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

81

A 3. melléklet a 119. § (5) bekezdése alapján 2026. július 1-jén lép hatályba.

82

A 4. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

83

Az 5. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére