2025. évi LXXXIV. törvény
2025. évi LXXXIV. törvény
a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről1
[1] A kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát.
[2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a vállalkozások versenyképességének növelését és adóterhelésének csökkentését.
[3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Béren kívüli juttatásnak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint adott támogatás, azzal, hogy e támogatásra az (1b) bekezdés szerinti lakhatási támogatás e törvény szerinti szabályait az ott meghatározott életkori korlátozás figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.”
2. §2
3. § Az Szja tv.
a) 53. § (1) bekezdés a) pontjában a „40 százalék” szövegrész helyébe a „45 százalék” szöveg,
b)3
lép.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 8.–8e. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 33a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
5. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)
(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)
(2) A Tao. törvény 22/B. §-a a következő (36)–(50) bekezdéssel egészül ki:
„(36) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény a (6), (7), (15), (17), (19) bekezdésben, továbbá a (37)–(50) bekezdésben foglaltak alapján vehető igénybe.
(37) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A benyújtás késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(38) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránti bejelentést az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével nyújtja be.
(39) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.
(40) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is – jelenértéken nem haladja meg Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt.
(41) A (40) bekezdés szerinti eljárásban a bejelentést az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján veszi nyilvántartásba.
(42) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is – jelenértéken meghaladja Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adózó a fejlesztési adókedvezményt a bejelentésére az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott határozat alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe.
(43) A (42) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter a bejelentésben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a bejelentés megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben, valamint a Bizottság engedélyező határozatában meghatározott valamennyi feltételnek.
(44) A (42) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság engedélye napját, amennyiben hiánypótlási felhívásra kerül sor, a hiánypótlás benyújtásának napját követő 90 napon belül hozza meg. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A határozat meghozatalára az e bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a (2b) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.
(45) A (42) bekezdés szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján hoz határozatot.
(46) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költsége
a) Budapesten 15 százalékának,
b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának
megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat.
(47) A (42) bekezdés szerinti esetben a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja.
(48) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén az adózó nem veheti igénybe a fejlesztési adókedvezményt attól az adóévtől kezdődően, amelyben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi, továbbá az igénybe vett fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni.
(49) A (42) bekezdés szerinti esetben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységével nem szoríthatja ki az Európai Unió területéről a már létező vagy olyan termelési kapacitást, amelynek kiépítésére kötelezettséget vállaltak.
(50) Nem jogosult az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén fejlesztési adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül.”
6. § A Tao. törvény a 22/H. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye
22/I. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) a környezeti kár felszámolására, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is,
b) a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára,
c) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, az ökoszisztéma jó állapotának elérésére vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelmére,
d) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtására
irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén.
(2) Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.
(3) Az adókedvezményt az adózó e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.
(4) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás elszámolható költsége 100 százalékának megfelelő mértéket,
b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás elszámolható költsége 70 százalékának megfelelő mértéket,
de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Az adókedvezmény (4) bekezdés b) pontja szerinti mértéke kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
(6) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke – ide nem értve a beruházás, felújítás helyszínéül szolgáló földterület, illetve a beruházással, felújítással érintett egyéb ingatlan bekerülési értékét –, csökkentve az érintett földterületnek, egyéb ingatlannak a beruházás, felújítás eredményeképpen bekövetkező – független szakértő által meghatározott – értéknövekedésével,
b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke.
(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az e törvény felhatalmazása alapján az e § szerinti adókedvezményre vonatkozóan kiadott miniszteri rendelet szerinti, az ingatlan értéknövekedését meghatározó független szakértői igazolással.
(8) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezményt a környezetkárosodás okozója nem veheti igénybe.
(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a környezetkárosodás okozójának kiléte nem állapítható meg, vagy a környezetkárosodás okozójának kiléte megállapítható, de nem kötelezhető az általa okozott környezetkárosodás felszámolásával járó költségek viselésére.
(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(11) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás, felújítás tervezett megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(12) Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
(13) Nem vehető igénybe adókedvezmény, amennyiben
a) az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
b) az adózó a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbánya;
c) a beruházás, felújítás természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására irányul;
d) a beruházás, felújítás erőmű bezárását, bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűntetését követő kárfelszámolásra vagy rehabilitációra irányul;
e) a beruházás, felújítás a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 92/43/EGK tanácsi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése szerinti kiegyenlítő intézkedés végrehajtására irányul, kivéve az ilyen intézkedés hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerinti jogi kötelezettségen túlmutató növeléséhez szükséges többletköltséghez;
f) az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(14) Ugyanazon beruházás, felújítás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.
(15) Ugyanazon adóévben az adózó az e § szerinti adókedvezményt együttesen nem alkalmazhatja a 22/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adókedvezménnyel.
(16) Az adózó az e törvény felhatalmazása alapján az e § szerinti adókedvezményre vonatkozóan kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként, felújításonként feltünteti.
(17) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.”
7. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (138)–(140) bekezdéssel egészül ki:
„(138) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 4. § 33a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés l) pontját és (36)–(50) bekezdését az adózó választása szerint alkalmazhatja a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően a 22/B. § (3) bekezdése vagy (20)–(35) bekezdése alapján benyújtott bejelentésre, azzal a feltétellel, hogy a beruházás vonatkozásában a 22/B. § (37) bekezdése szerinti bejelentést az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtja, az igényelt fejlesztési adókedvezmény összege nem haladja meg a 22/B. § (3) bekezdése vagy (20)–(35) bekezdése alapján eredetileg igényelt adókedvezmény összegét, továbbá a bejelentésben megjelölt beruházás megfelel a 4. § 33a. pontjában, a 22/B. § (1) bekezdés l) pontjában és (36)–(50) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(139) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 4. § 8.–8e. pontja és 22/I. §-a első alkalommal a 2026. adóévre és a 2026. január 1-jétől kezdődően megkezdett beruházásokra alkalmazható.
(140) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 26. § (7) és (8) bekezdését első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes.”
8. § A Tao. törvény 30. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének részletes szabályait, igénylését, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.”
9. § A Tao. törvény a következő 30/C. §-sal egészül ki:
„30/C. § A 4. § 8.–8e. pontjai és a 22/I. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete, valamint 45. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
10. § A Tao. törvény a következő 30/H. §-sal egészül ki:
„30/H. § A 4. § 33a. pontja, a 22/B. § (1) bekezdés l) pontja és (36)–(50) bekezdése szerint igénybe vett támogatás a CISAF közlemény 6. fejezetének szabályaival, továbbá a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.”
11. § A Tao. törvény
a) 18/B. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az „a fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének és a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének” szövegrész helyébe az „az adókedvezménynek” szöveg,
b) 22/H. § (15) bekezdésében a „Válságközlemény 2.5. szakasza alapján jóváhagyott SA.102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatással” szövegrész helyébe a „CISAF közlemény 6. fejezete szerinti támogatással” szöveg,
c) 26. § (7) és (8) bekezdésében az „5 millió” szövegrészek helyébe a „20 millió” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a Tao. törvény
a) 4. § 25a. pontja,
d) 30/K. §-a.
3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
13. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
a)4
b)5
c)6
d) 19. § (5) bekezdés a) pontjában a „6 milliárd” szövegrész helyébe a „12 milliárd” szöveg,
e) 19. § (5) bekezdés h) pontjában a „100 főt” szövegrész helyébe a „200 főt” szöveg,
f) 20. § (2) bekezdés b) pontjában a „112,5%-a” szövegrész helyébe a „100%-a” szöveg, a „112,5%-át” szövegrész helyébe a „100%-át” szöveg
lép.
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
14. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 20 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.”
15. §7
16. §8
17. §9
18. § Az Áfa tv. a következő 378. §-sal egészül ki:
„378. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2027. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
a) sem a 2026. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2027. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 22 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2027. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében vagy a 195/K. § (6) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”
19. §10
5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
20. §11
EGYES ÁGAZATI ADÓK
6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
21. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Az (1) bekezdés szerinti számított adót csökkenti az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye, legfeljebb a (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adó 80 százalékáig.”
22. § A Távhő törvény a 7. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye
7/A. § (1) A 10. § 1.7. pontja szerinti adózó adókedvezményt vehet igénybe az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházás esetén.
(2) Az adókedvezmény az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.
(3) Az adókedvezményt a 10. § 1.7. pontja szerinti adózó e törvény előírásai alapján maga állapítja meg.
(4) E § alkalmazásában a beruházás elszámolható költségének minősül a 10. § 1.7. pontja szerinti adózó által az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházás célját szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének és az ugyanazon energetikai fejlesztésre irányuló beruházás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás és csatlakozási díj összegének a különbözete.
(5) E § alkalmazásában korrigált értékcsökkenésnek minősül a 10. § 1.7. pontja szerinti adózó könyveiben kimutatott energetikai infrastruktúra összes eszközére elszámolt adóévi értékcsökkenésnek az energetikai infrastruktúrához kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összegével csökkentett értéke.
(6) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke jelenértéken nem haladhatja meg adózónként a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés közötti különbözet 50 százalékát.
(7) A beruházás elszámolható költségét szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(8) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a) az adózó teljesíti az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai indikátorokat, és
b) az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemelteti, illetve használja.
(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítésének igazolására az adózónak az adóévre vonatkozó jövedelemadó-bevallás benyújtásakor rendelkeznie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiállított beruházásösztönzési igazolással.
(10) Az adózó a beruházásösztönzési igazolás kiadása érdekében a kérelmet és az azt alátámasztó, az e törvény felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott adatokat benyújtja a Hivatalhoz.
(11) A Hivatal a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül közli az adózóval a kérelemmel kapcsolatos döntését.
(12) Az adózó az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adóbevallásban beruházásonként a következő adatokat szerepelteti:
a) a Hivatal által kiadott beruházásösztönzési igazolás számát, időpontját,
b) az adóévben igénybe vett adókedvezmény összegét,
c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett és még igénybe vehető adókedvezmény összegét.
(13) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.”
23. § A Távhő törvény 9. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a Hivatal javaslatának figyelembevételével rendeletben szabályozza az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás vonatkozásában teljesítendő szakmai indikátorokat.
(7) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben határozza meg az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás vonatkozásában teljesítendő szakmai indikátorok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás tartalmát, formáját.”
24. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 7/A. § szerinti adókedvezmény első alkalommal a 2026. adóévre és a 2025. december 31-ét követően megkezdett beruházásokra alkalmazható.”
7. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
25. §12
26. §13
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
8. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
27. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.)
a) 8. § (4) bekezdésében a „minimálbér 112,5 százalékának harmincad része” szövegrész helyébe az „a minimálbér harmincad része” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdésében a „havonta” szövegrész helyébe a „negyedévente” szöveg, a „tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és” szövegrész helyébe a „tárgynegyedévet követő hónap 12-éig havonkénti bontásban vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig” szöveg
lép.
28. § Hatályukat vesztik a Szocho tv. 8. § (1) és (3) bekezdésében a „112,5 százaléka” és a „112,5 százalékának” szövegrészek.
9. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
29. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig havonkénti bontásban vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.”
30. § Hatályát veszti a Tbj. 77. § (2a) bekezdése.
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
31. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéni vállalkozó – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.”
32. § Az Art. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
33. § Az Art.
1. 52. § (5) bekezdésében az „az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „a biztosított egyéni vállalkozó” szöveg,
2. 3. melléklet I. rész „Határidők” alcím 3. pont 3.1.1. alpontjában az „adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig” szövegrész helyébe az „adóév első három negyedévére jutó adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig, az adóév utolsó negyedévére jutó adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig” szöveg,
3. 3. melléklet I. rész „Határidők” alcím 4. pont 4.1.3. alpontjában a „havonta a tárgyhónapot” szövegrész helyébe a „negyedévente a tárgynegyedévet” szöveg
lép.
SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
11. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
34. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
1. 9. § (6) bekezdés a) pontjában a „150 millió forintot” szövegrész helyébe a „180 millió forintot” szöveg,
2. 9. § (6) bekezdés b) pontjában a „300 millió forintot” szövegrész helyébe a „360 millió forintot” szöveg
lép.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. Hatályba léptető rendelkezések
35. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 13. § a)–c) pontja 2025. december 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §, 3. § a) pontja, 4. §–12. §, 13. § d)–f) pontja, 14. §, 18. §, 21. §–24. §, 27. §–34. § és az 1. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 3. § b) pontja, 15. § és 19. § 2027. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 16. § 2028. január 1-jén lép hatályba.
13. Az Európai Unió jogának való megfelelés
36. § (1) E törvény 4. § (1) bekezdése, 6. §-a, 8. §-a és 9. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezetének, valamint 45. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 4. § (2) bekezdése, 5. §-a és 10. §-a az Európai Bizottságnak az „Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából” című, 2025. július 4-i, C/2025/3602 számú közleménye 6. fejezete szabályainak való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2025. évi LXXXIV. törvényhez
1. Az Art. 1. melléklet 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó)
„1.2. természetes személy adóazonosító jelét, a Tbj. 4. § 2.1. pontja szerinti egyéni vállalkozó bejelentkezése esetén adóazonosító jelét és TAJ számát,”
2. Az Art. 1. melléklet 3. pontja a következő 3.10. alponttal egészül ki:
„3.10. A 3.1. ponttól eltérően az állami adó- és vámhatóság a Tbj. 4. § 2.1. pontja szerinti egyéni vállalkozó helyett hivatalból teljesíti az egyéni vállalkozóra e minőségében vonatkozó biztosítotti bejelentést az 1. pont szerinti bejelentés, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának adatai alapján.”
A törvényt az Országgyűlés a 2025. november 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. november 21.
A 2. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. § b) pontja a 35. § (4) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 13. § a) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 13. § b) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 13. § c) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 15. § a 35. § (4) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 16. § a 35. § (5) bekezdése alapján 2028. január 1-jén lép hatályba.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 19. § a 35. § (4) bekezdése alapján 2027. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 25. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás