2025. évi LXXXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A gazdaság digitalizációjának az utóbbi években tapasztalt jelentős fejlődését követve került sor azoknak az európai uniós szabályoknak a kialakítására, amelyek – egyéb szabályok mellett – a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítanak fel a kriptoeszköz-szolgáltatók számára. Erre a szabályozásra azért van szükség, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés számára. A kriptoeszköz-szolgáltatók által kínált szolgáltatások határokon átnyúló jellege olyan összetett adózási környezetet eredményez, amelyben kihívást jelent az adószabályok érvényesítése és a jogkövető magatartás biztosítása. Az adózási fegyelem csökken, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentősen nő. A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék.

A Tanács 2023. október 17-én fogadta el az (EU) 2023/2226 irányelvet (2023. október 17.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (a továbbiakban: DAC8 irányelv). A DAC8 szabályozás közvetlen nemzetközi hátteréül az OECD által 2022 augusztusában kiadott, a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretszabályok (a továbbiakban: CARF) és a közös jelentéstételi sztenderdet (a továbbiakban: CRS) érintő módosítások szolgáltak. A CARF célja, hogy nagyobb adóügyi átláthatóság valósuljon meg a kriptoeszközök és az azokra vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében. Az uniós szabályozás végrehajtásakor ezért a tagállamoknak figyelembe kell venniük az OECD által 2023 júniusában kiadott, „Az adóügyi információk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderd: a CARF és a CRS 2023-as frissített változata” című dokumentumban foglaltakat.

A DAC8 irányelv, amely – egyéb szabályok mellett, mint pl. a DAC alapirányelv tárgyi hatályának bővítése, vagy az adószám kérdése – a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményeket állít fel a kriptoeszközök szolgáltatói számára.

Az DAC8 irányelv figyelemmel van a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szabályokra, amelyek a kriptoeszköz-szolgáltatókra is kiterjesztik a pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a pénzátutalásokhoz csatolják a kifizetőre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. Erre annak érdekében kerül sor, hogy a szabályozás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés céljából biztosítsa a kriptoeszközök átruházásának átláthatóságát.

A globális minimumadó-szabályozáshoz kapcsolódóan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) 2021-ben dolgozta ki a globális minimadóra vonatkozó ún. OECD modell szabályokat. Az Európai Unióban az OECD modell szabályok alapján 2022 decemberében elfogadásra került a Tanács (EU) 2022/2523 Irányelve (globális minimumadó irányelv), amelyet a tagállamoknak 2023 végéig kellett implementálniuk. Magyarországon 2023. december 31-én lépett hatályba (2023. évi LXXXIV. törvény).

A globális minimumadó irányelv már meghatározza a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatások benyújtására vonatkozó főbb szabályokat, és nagy vonalakban felvázolja az említett irányelv hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok által bejelentendő információkategóriákat. Ehhez kapcsolódóan adta ki az Európai Unió Tanácsa az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv (a továbbiakban: DAC) módosításáról szóló 2025/872 tanácsi irányelvet (a továbbiakban: DAC9 irányelv), amely egységes adatszolgáltatási formanyomtatvány bevezetésével és az automatikus információcserére vonatkozó új szabályokkal megkönnyíti a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást és az azzal összefüggő adóhatóságok közötti információcserét, és ezáltal keretet biztosít a globális minimumadó irányelvben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek operatív végrehajtásához, ellenőrzéséhez, összhangban a GloBE információk cseréjéről szóló, az illetékes hatóságok közötti többoldalú OECD/G20 IF megállapodással és annak kommentárjával, valamint a GloBE információs bevallással, amennyiben az ilyen új szabályok összhangban vannak a globális minimumadó irányelvben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségekkel és az uniós joggal. Jelen törvény a DAC9 irányelv nemzeti jogba való átültetését is szolgálja.

A szabályozás egyéb, az állami adó- és vámhatóság általi jogalkalmazást és ezen keresztül a nemzetközi adóügyi együttműködést segítő szövegpontosításokat- és kiegészítéseket is tartalmaz.

A nemzetközi megállapodást kihirdető törvények módosításának célja a hatékony információcsere kapcsolat kiterjesztése további államokra és joghatóságokra. Erre úgy kerül sor, hogy az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény mellékletébe az érintett országok is bekerülnek annak érdekében, hogy Magyarország a jövőben információt tudjon cserélni ezen országokkal és joghatóságokkal.

A módosítás három új bekezdéssel egészíti ki a hatályos szabályozást, melyek közül az egyik bekezdés az adópolitikai szabályozás adatigényének biztosítása érdekében generális szabályként rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság az információcsere keretében küldött és beérkezett adatokhoz gazdasági és statisztikai elemzés céljából hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A második és harmadik bekezdés az irányelv által előírt, az Európai Bizottság részére történő éves értékelési kötelezettség, valamint az adókijátszás és adókikerülés elleni fellépésre való hivatkozás átültetését végzi el.

A módosítás az új uniós szabályokra tekintettel bővíti a fejezetre való hivatkozások körét a megfelelő célra való felhasználás során, valamint átveszi a megfelelő mechanizmus működtetését és az információ-megőrzési kötelezettség határidejét előíró, valamint az adóazonosító szám elektronikus ellenőrzésére vonatkozó szabályozást.

A módosítás a DAC8 rendelkezései alapján az információk felhasználhatóságának körét szélesíti, amikor kimondja, hogy ezek az információk a hozzáadottérték-adóval és más közvetett adóval, vámokkal kapcsolatos eljárásban, valamint eltérő célokra is felhasználhatók. A módosítás továbbá az egyes információcsere típusokra is kiterjeszti az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 215. cikkén alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó bármely célra való engedély nélküli felhasználást.

A módosítás pontosítja azt a szabályt, amely alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott információcsere tekintetében alkalmazni kell az általános uniós adatvédelmi rendelet szabályait, azzal, hogy az érintettek számára biztosított jogok a magyar adóeljárás rendelkezései szerint gyakorolhatóak. A módosítás rögzíti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a személyes adatok kezelése céljából – az általános adatvédelmi rendelet szerinti – önálló adatkezelőnek minősül. A módosítás kimondja továbbá, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató is köteles írásban – ha a feltételei fennállnak, elektronikus úton előzetesen tájékoztatni az érintett magánszemélyt arról, hogy a személyét érintő információ gyűjtésére és továbbítására kerül sor, valamint a jogérvényesítéshez szükséges időben, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése előtt tájékoztatja az érintett magánszemélyt minden olyan információról, amelyre a magánszemély az adatvédelmi jogai érvényesítése érdekében az érintett adatkezelőtől megkaphat.

A módosítások a 4. § értelmező rendelkezései között a hatályos adómegállapítási jogsegély, valamint a digitális platformokra vonatkozó automatikus információcsere fogalmát módosítják az alkalmazás területi hatályának szélesítésével, valamint más állam és a hatáskörrel rendelkező hatóság fogalmának tisztázásával. A módosítás azért szükséges, mert az Aktv. végrehajtási szabályként szolgál a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvényhez, ezért e jogszabályok rendelkezéseinek közelítése szükséges. A módosítás továbbá egy új (3b) bekezdést iktat az Aktv. 4. §-ának szabályai közé, amely a kriptoeszköz-szolgáltatók bejelentkezési, átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeit előíró új fejezetben, valamint az ahhoz kapcsolódó mellékletben előforduló fogalmak meghatározását tartalmazza. Ilyen fogalmak többek között a Jelentendő kriptoeszköz, a Fiat pénz, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, a megosztott főkönyv, amelyek meghatározását az új szabályok tartalmazzák. A módosítás a DAC8 irányelv alapján a határokon átnyúló adótervezés kapcsán az ügyfél fogalmát is tisztázza. A módosítás továbbá a DAC9 fogalommeghatározásait ülteti át, így az Adatszolgáltatással érintett adóév, az automatikus információcsere, az Általános rész, a Joghatósági rész, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás, a Kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító állam, valamint a Végrehajtó állam fogalmát. A fogalmak a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás témaköréhez kapcsolódnak, így azok az Aktv. II/C. fejezet vonatkozásában alkalmazandóak.

A módosítás az Aktv. 15. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott információ felhasználási kört terjeszti ki.

A módosítás továbbá a magyar megkereső hatóság a kapott információkat és dokumentumokat az EUMSZ 215. cikkén alapuló jogi aktus – amely egyes természetes és jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szemben korlátozó intézkedéseket állapíthat meg – hatálya alá tartozó bármely célra az információt szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság engedélye nélkül felhasználhatja, és továbbíthatja az érintett tagállam korlátozó intézkedésekért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságának.

A módosítás végül a harmadik fél részére történő információ-továbbításhoz szükséges tájékoztatás beérkezésétől számított határidőt emeli a korábbi tízről tizenöt napra a továbbítás ellenzéséhez.

A módosítás az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózót érintően az automatikus információcserével érintett egyes jövedelem- és tőkekategóriák körébe emeli be az anya-leányvállalati irányelv (2011/96/EU tanácsi irányelv) alapján a társasági adó alól mentes osztalékbevételtől eltérő, nem letéti jellegű osztalékbevételt.

A módosító szabályok a feltételes adómegállapítási határozat kapcsán történő automatikus adatcsere egyes részletszabályait érintik. Ilyen elsősorban a határozat hatálya, ha az kizárólag természetes személy egyes adókötelezettségét érinti, mert bizonyos esetekben, így pl., ha a határozat megállapításai arra irányulnak, hogy egy személy más államban folytatott tevékenysége állandó telephely létrehozását eredményezi-e, vagy egy adott természetes személy rendelkezik-e magyar adóügyi illetőséggel. Ezekben az esetekben ugyanis alkalmazandó az automatikus információcsere, annak ellenére, hogy főszabályként az kizárt lenne. Ilyen hatályszélesítő rendelkezés pl. az is, amikor a módosítás kiveszi a főszabály alól azt az esetet, amikor a természetes személy adókötelezettségének vagy annak hiányának megállapításakor a határozat tárgyát képező ügylet vagy ügyletsorozat összege meghaladja az 1 500 000 eurót, vagy annak más valutában kifejezett egyenértékét és ezt az összeget a határozat tartalmazza. Ugyanakkor szűkítő szabály is érvényesül, mivel a módosítás alapján a természetes személyre vonatkozó határozattal kapcsolatos információcsere nem terjedhet ki a magyar illetőséggel nem rendelkező személy munkaviszonyból származó jövedelme, igazgatói díja és nyugdíja tekintetében a forrásadót tartalmazó határozatra. A módosítás az adóhatóság külső adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmára vonatkozóan is tartalmaz szabályokat.

A módosítás az automatikus információcsere jövedelemtípusainak kiterjesztését (lásd meghatározott osztalékjövedelem) jeleníti meg az Európai Bizottság, valamint más tagállamok részére adott tájékoztatás tartalmában a két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.

A módosítások a digitális platformokat érintő adatcsere területi hatályának más államok felé történő kiterjesztését valósítja meg. A rendelkezés szükségességét indokolja, hogy az Aktv. a végrehajtási szabálya a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvénynek, ezért e jogszabályok rendelkezéseinek közelítése szükséges. A módosítás az adóhatóság külső, tagállamok felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát szélesíti az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó negyedéves bontásban feltüntetett összegével. A módosítás szűkíti a tartalmat, amikor előírja, hogy ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából egy tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott azonosítási szolgáltatáson keresztül közvetlenül erősíti meg az Értékesítő személyazonosságát és illetőségét, mert ebben az esetben csak az Azonosítási szolgáltatás azonosítóját és az azt kiadó tagállamot kell feltüntetni.

A módosítás az Aktv. 21/D. § (2) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóság a 21/B. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépesített formátum használatával továbbítja.

A módosítás az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Központi nyilvántartásból való törlését az állami adó- és vámhatósághoz telepíti.

A módosító rendelkezések egy új, II/B. fejezettel és a 21/J–R. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. A rendelkezések a kriptoeszköz-szolgáltatókat érintő bejelentési, adatszolgáltatási, átvilágítási és az állami adó- és vámhatóságra vonatkozó automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.

A 21/J. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi szabályokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett és az erre nem kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatókról az állami adó- és vámhatóság tudomást szerezzen. E § a bejelentési kötelezettség adattartalmát is meghatározza.

A 21/K. § rögzíti az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató bejelentési kötelezettség alóli mentesülését abban az esetben, ha a szolgáltató adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségét más tagállamban teljesíti.

A 21/L. § írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató átvilágítási és belső adatszolgáltatási kötelezettségének előírását, e kötelezettség adattartalmára való utalással. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak e rendelkezések alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.

A 21/M. § alapján teljesíti az állami adó- és vámhatóság a külső, automatikus információcsere keretében történő adatszolgáltatási kötelezettségét. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő kilenc hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával az egyes információkat (ilyen információ különösen a Jelentendő felhasználó neve, címe, illetőség szerinti tagállama, Adóazonosító száma, magánszemély esetében születési hely és idő, a Jelentendő kriptoeszköz típusa stb.). A módosítás rendelkezik továbbá a más államok felé irányuló első adatcsere adatszolgáltatási időszakának meghatározásáról.

A 21/N. § alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak az átvilágítással és adatszolgáltatással összefüggő valamennyi intézkedéséről és ezek alapjául szolgáló információról nyilvántartást kell vezetnie és az ezzel kapcsolatos dokumentációt a nyilvántartási módtól függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség határidejétől számított 10 évig meg kell őriznie. A § alapján a Kriptoeszköz-szolgáltatók működését az (EU) 2023/1114 rendelet szerint engedélyező magyar hatáskörrel rendelkező hatóság – ez ma az MNB – legkésőbb a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak december 31-e előtt megküldi az állami adó-és vámhatóságnak az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók jegyzékét. A II/B. fejezet szerinti bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban és módon kell teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

A 21/O. § szerint az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a beszerzendő információk közlésére vonatkozó második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével a kripteszköz-felhasználó részére nyújtandó kriptoeszköz-szolgáltatást megtagadja és azt csak az említett információk közlése után teljesíti.

A 21/P. § rögzíti az állami adó- és vámhatóság egyenértékűségi vizsgálatra irányuló kérelmének szabályait, a 21/Q. § tartalmazza a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeit, míg a 21/R. § alapján az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatót a meghatározott feltételek mellett törli a nyilvántartásából.

A módosító rendelkezések egy új, II/C. fejezettel egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozóan.

Az Aktv. 21/S. §-a rögzíti, hogy a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesítő csoporttag azonosítja a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban a releváns szakaszokat és azokat az érintett államokat, amelyek részére az információkat a 21/T. §-ban foglaltaknak megfelelően továbbítani kell.

Az Aktv. 21/S. §-a rögzíti továbbá, hogy amennyiben valamely nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy olyan közös vállalkozásban vagy valamely közös vállalkozás olyan kapcsolt vállalkozásában, amely Magyarországtól eltérő tagállamban tartozik elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá, akkor az ilyen nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formanyomtatványt kell használnia a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás benyújtása céljára.

Az Aktv. 21/T. §-a a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatással kapcsolatosan az adatszolgáltatást teljesítő csoporttagra, valamint az állami adó- és vámhatóságra vonatkozó kötelezettségeket rögzít. Az Aktv. 21/T. § (1)–(2) bekezdése rögzíti, hogy az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a Minimumadó tv. 44. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeiket az Aktv. II/C. fejezet, valamint az Aktv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet rendelkezései szerint teljesíti, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon. Az Aktv. 21/T. § (3)–(4) bekezdése rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóságnak milyen terjesztési megközelítést kell alkalmaznia, azaz mely adatokat mely érintett államokkal közölhet. Az Aktv. 21/T. § (5)–(7) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóságnak a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást az adott Adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozó adatszolgáltatási határidőtől számított 3 hónapon kell továbbítania, az adatszolgáltatási határidő után kapott, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást pedig a beérkezés napjától számított 3 hónapon belül, egységes számítógépesített formátum használatával. Az Aktv. 21/T. § (8) bekezdése rögzíti, hogy az Aktv. II/C. fejezet szerinti adatszolgáltatás részletes adattartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

Az Aktv. 21/U. § alapján az állami adó- és vámhatóság az információcsere keretében küldött és beérkezett adatokhoz gazdasági és statisztikai elemzés céljából hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére, továbbá az állami adó- és vámhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat.

Az Aktv. 21/V. §-a a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében a helyesbítések, a megfelelés és a végrehajtás terén való együttműködés szabályait rögzíti.

Az Aktv. 21/V. § (1) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben az állami adó- és vámhatóság okkal feltételezi, hogy az Európai Unió másik tagállama vagy más állam területén található végső anyavállalat vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag által benyújtott Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő nyilvánvaló hibák helyesbítést igényelnek, erről haladéktalanul értesíti az Európai Unió másik tagállama vagy más állam illetékes hatóságát. Az Aktv. 21/V. § (2) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben az állami adó- és vámhatóság egyetért az Európai Unió valamely tagállama vagy más állam illetékes hatóságától kapott Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő nyilvánvaló hibák helyesbítéséről szóló értesítéssel, haladéktalanul intézkedik a helyesbített adatszolgáltatás beszerzéséről. Az állami adó- és vámhatóság a helyesbített adatszolgáltatást haladéktalanul közli minden érintett illetékes hatósággal. Az Aktv. 21/V. § (3) bekezdése rögzíti, hogy, amennyiben az állami adó- és vámhatóság felé egy belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet arról szolgáltat adatot, hogy a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást az Európai Unió egy másik tagállamában vagy más államban található végső anyavállalat vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag nyújtja be, de a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk továbbítására határidőn belül nem került sor, az állami adó- és vámhatóság e tényről haladéktalanul értesíti az illetékességgel rendelkező másik hatóságot. Az Aktv. 21/V. § (4) bekezdése rögzíti, hogy, amennyiben az állami adó- és vámhatóság értesítést kap az Európai Unió valamely tagállama vagy más állam illetékes hatóságától arról, hogy a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk továbbítására határidőn belül nem került sor, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megállapítja ennek okát, és erről – szükség szerint a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk továbbításának várható időpontjára is kiterjedően –, az értesítés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja az illetékes hatóságot. Az állami adó- és vámhatóság az elmaradt információt az értesítés kézhezvételének napjától számított 3 hónapon belül továbbítja.

A módosítás az Aktv. 43/E. § (1) bekezdésében szereplő „elektronikus űrlap” kifejezést módosítja a „meghatározott formátumban” kifejezésre annak érdekében, hogy az Aktv. 21/D. § (1) bekezdése mintájára a jövőben ezeknél az adatcseréknél is lehetővé tegye az esetleges gép-gép kapcsolati adatszolgáltatás kialakítását.

A módosítás, Aktv. 43/I. § (1) bekezdésének módosítása útján, az Aktv. pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás, átvilágítás és automatikus információcsere egyes szabályairól szóló V/B. fejezete kapcsán négy új adatszolgáltatási kategóriára vonatkozóan határozza meg az állami adó- és vámhatóság általi információcsere határidejét.

A módosítás az Aktv. 43/J. § (1) bekezdésében szereplő „elektronikus űrlap” kifejezést módosítja a „meghatározott formátumban” kifejezésre annak érdekében, hogy az Aktv. 21/D. § (1) bekezdése mintájára a jövőben ezeknél az adatcseréknél is lehetővé tegye az esetleges gép-gép kapcsolati adatszolgáltatás kialakítását.

A módosítás az Aktv. 43/R. § (1) bekezdésében szereplő „elektronikus űrlap” kifejezést módosítja a „meghatározott formátumban” kifejezésre annak érdekében, hogy az Aktv. 21/D. § (1) bekezdése mintájára a jövőben ezeknél az adatcseréknél is lehetővé tegye az esetleges gép-gép kapcsolati adatszolgáltatás kialakítását.

A módosító rendelkezés alapján, a határokon átnyúló adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ilyen mentesség esetén az adótervezésben közreműködő haladéktalanul tájékoztatja az adótervezésben közreműködőnek, vagy érintett adózónak minősülő ügyfelét az adókötelezettség fennállásáról, továbbá, ha azzal rendelkezik, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció tagállami hivatkozási számáról. A módosítás a titoktartási kötelezettség megfelelő érvényesülése miatt szűkíti az értesítendő alanyi kört az ügyfélre, illetve az érintett adózóra (a korábbi szabályozás valamennyi közreműködő értesítését előírta).

A módosítás az adóhatóság külső, vagyis a tagállamok felé fennálló adatátadási kötelezettségének tartalmát módosítja, amikor egyrészt eltekint a mentes közreműködő feltüntetésétől, másrészt a konstrukcióval érintett gazdasági tevékenység bemutatása során az esetleges adókockázat értékelésében a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kiegészítő információt nyújthat. Mindezt anélkül, hogy az olyan kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy információ felfedésével járjon, amelynek közlése sérti a közrendet. A módosítás az Aktv. 43/Y. § (3) bekezdésében szereplő „elektronikus űrlap” kifejezést a „meghatározott formátumban” kifejezésre módosítja annak érdekében, hogy az Aktv. 21/D. § (1) bekezdése mintájára a jövőben ezeknél az adatcseréknél is lehetővé tegye az esetleges gép-gép kapcsolati adatszolgáltatás kialakítását.

A módosítás (1) bekezdése átmeneti szabályt határoz meg a korábban meglévő jövedelemkategóriák tekintetében. A módosítás (2) bekezdése alapján a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság 2026. január 31-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot arról az öt jövedelem-kategóriáról, amely vonatkozásában automatikus információcsere útján más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával az abban a tagállamban illetőséggel rendelkező adózóról a 2026. január 1-jével vagy ezt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan információt közöl.

A módosítás átmeneti szabályként rögzíti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a jelentendő joghatóságok vonatkozásában előírt adatszolgáltatási kötelezettsége először a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő Adatszolgáltatási időszak tekintetében keletkezik.

A módosító rendelkezés az Aktv. átmeneti szabályaként írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató első bejelentési kötelezettségét (a módosító szabályozás hatálybalépését követő 45. nap), valamint az állami adó- és vámhatóság első adatátadási kötelezettségét, amelyet a 2026. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő kilenc hónapon belül kell teljesítenie. A módosítás rendezi továbbá az adóazonosító szám kérdését, amennyiben ezt a számot az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor közölni kell az állami adó- és vámhatósággal. Az egyes adatcsere típusok szerint eltérő hatállyal szükséges ezt megtenni. Az Aktv. 19/A. §-ában meghatározott jövedelem- és tőkekategóriák (pl. nyugdíj, munkaviszonyból származó jövedelem, ingatlan-jövedelem) esetén a 2030. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan, míg a feltételes adómegállapítási határozattal, az országonkénti jelentéssel és a határokon átnyúló ügyleteket érintő adókonstrukciók automatikus cseréjénél a 2028. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan, kell a rendelkezésére álló adóazonosító számot feltüntetni. Végül a módosítás a Jelentendő számla kapcsán jelentendő feladatkörök esetében csak a rendelkezésre álló elektronikusan lekérdezhető adatok esetén írja elő az adatszolgáltatást.

A módosítás az Aktv. 45/V. §-sal történő kiegészítése útján az első Adatszolgáltatással érinett adóévre vonatkozóan határoz meg a főszabálytól eltérő határidőket. Ez alapján az első Adatszolgáltatással érintett adóév, amelyre vonatkozóan az információkat a 21/T. § alapján közölni kell, a 2023. december 31. után kezdődő első adóév. Az állami adó- és vámhatóság az első Adatszolgáltatással érintett adóév vonatkozásában az adatszolgáltatás határidejétől számított 6 hónapon belül továbbítja a 21/T. § szerinti információkat. A 21/T. § szerinti információkat az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2026. december 1-jét követően továbbítja.

Továbbá, az Aktv. 45/W. §-sal történő kiegészítése útján felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

E rendelkezések az Aktv. jogharmonizációs záradékát tartalmazzák. Az (1) bekezdés az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2226 tanácsi irányelvnek való megfelelést tünteti fel. A (2) pedig az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést jelöli.

E rendelkezés az Aktv. 1. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.

E rendelkezés az Aktv. 5. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.

E rendelkezés az Aktv. 6. melléklettel való kiegészítésére utaló szabályt tartalmazza.

E rendelkezés az Aktv. 7. melléklettel való kiegészítésére utaló szabályt tartalmazza.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.

A módosítás hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.

A módosítás hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

E rendelkezések a módosító törvény hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazzák.

E rendelkezések a módosító törvény jogharmonizációs záradékait tartalmazzák.

E rendelkezések a módosító törvény jogharmonizációs záradékait tartalmazzák.

A melléklet módosítása alapvetően a kriptoeszköz-szolgáltatók adatszolgáltatásának szabályozását követi le a pénzügyi számlák vonalán. Így többek között megszünteti a kettős adatszolgáltatást akkor, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Pénzügyi Eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről az új II/B. fejezet alapján már adatot szolgáltatott. A módosítás nagyobb hangsúlyt helyez a pénzmosás elleni fellépés során követett eljárások figyelembevételére, valamint az adószám alkalmazásának kérdésére. A módosítás széleskörűen veszi át a kriptoeszközökkel kapcsolatos fogalmakat a pénzügyi számlákat érintő fogalmak közé (pl. elektronikus pénzt nyilvántartó számlát nyilvántartó betéti intézmény, befektetési jogalanynál a Jelentendő kriptoeszközbe való befektetés, mint fogalmi tényező, a kriptoeszköz vagy a Fiat-pénz fogalma, a betéti számla fogalmának kiterjesztése).

A módosítás a platformüzemeltetői szabályok közé is felveszi az azonosítási szolgáltatás fogalmát, amely a kriptoszabályozással kerül be az Aktv. szabályai közé. Az azonosítási szolgáltatással kapcsolatos szabályozás megkettőződésének elkerülése érdekében a módosítás hatályon kívül helyezi azt azonosítási szolgáltatásra vonatkozó korábbi szabályozást, amely az azonosítási szolgáltatás alkalmazása esetén eltekintett egyes Értékesítőre vonatkozó információk platformüzemeltetők által beszerzésétől. A módosítás továbbá elvégzi a platformüzemeltetők adatszolgáltatása kapcsán a harmadik országokra való területi hatály kiterjesztést.

A módosító rendelkezések alapján az Aktv. új, 6. számú melléklete tartalmazza az (EU) 2023/2226 tanácsi irányelv III. számú mellékleteként rögzített átvilágítási és adatszolgáltatási részletszabályokat. Az új melléklet 4 fő részből áll:

I. Az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók alanyi köre és a mentesítési feltételek.

II. A kriptoeszköz-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek részletszabályai.

III. A kriptoeszköz-szolgáltatók átvilágítási kötelezettségeinek részletszabályai.

IV. Fogalmak.

A melléklet az Aktv. 7. melléklettel történő kiegészítését tartalmazza, amely a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás adattartalmának főbb elemeit tartalmazza.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok – Mongólia, Pápua Új-Guinea, továbbá Trinidad és Tobago – automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat. A folyamatos csatlakozás miatt az újonnan csatlakozók feltüntetése mellett szükségessé vált a lista betűrend szerinti számozásának a rendezése is.

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok – Antigua és Barbuda, Botswana, Grönland, Mongólia, Montenegró, Örményország, Szerbia, Trinidad és Tobago, Vietnám és a Zöld-foki Köztársaság – automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat. A folyamatos csatlakozás miatt az újonnan csatlakozók feltüntetése mellett szükségessé vált a lista betűrend szerinti számozásának a rendezése is.