9/2025. (VIII. 21.) IM rendelet
9/2025. (VIII. 21.) IM rendelet
a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról
[1] A rendelet a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályoknak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvénnyel összhangban történő megállapítására irányul.
[2] A rendelet az Igazságügyi Minisztérium egyes közfeladataival összefüggő 2025. évi előirányzatok felhasználásának átlátható szabályozását szolgálja.
[3] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 10. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) a központi költségvetés Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) fejezetébe tartozó fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatokra,
b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, és
c) a tárgyév során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kiadási előirányzataira
[az a)–c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom előzetesen, kockázatelemzés nélkül kiszámítható,
3. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg,
4. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
5. egy és ugyanazon vállalkozás: az Atr. 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás,
6. elsődleges mezőgazdasági termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés,
7. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
8. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,
9. halászati és akvakultúra-termékek: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek,
10. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,
11. közszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,
12. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
13. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti feldolgozás,
14. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti forgalmazás,
15. működési eredmény: a beruházásnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételei, csökkentve a diszkontált működési költségekkel és – a támogatást nyújtó döntése alapján – a diszkontált észszerű nyereséggel, ha a számítás végeredménye pozitív, ellenkező esetben a működési eredmény nulla,
16. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás,
17. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,
18. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,
19. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz.
AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. § A fejezeti kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait az 1. melléklet, a központi kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
4. § Az e rendelet alapján
a) fejezet,
b) kijelölt kezelő szerv, valamint
c) – ha e rendelet a hatálya alá tartozó előirányzat esetében lebonyolító szerv igénybevételét lehetővé teszi – az Ávr. szerinti megállapodás keretében kijelölt lebonyolító szerv (a kezelő szerv és a lebonyolító szerv a továbbiakban együtt: szerv)
által az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok vonatkozásában az e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést az arra jogosult szerv által tett kötelezettségvállalásnak és teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
5. § (1) Az előirányzatok terhére nyújtandó, ötmilliárd forintot el nem érő összegű költségvetési támogatás biztosítása a támogatási igény elbírálására jogosult döntésétől függően támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel történik.
(2) Az ötmilliárd forintot el nem érő összegű költségvetési támogatás nyújtása esetén a támogatás biztosítása módjáról a támogatási igény elbírálására jogosult a támogatás céljára, valamint a támogatandó tevékenység tervezett megvalósítására figyelemmel dönt.
6. § A miniszter felelősségi körébe tartozó feladatok ellátását szolgáló
a) nyomdai, lap- és könyvkiadási, fordítási, lektorálási és tolmácsolási tevékenységet,
b) informatikai rendszerek fejlesztési és üzemeltetési feladatait – amennyiben az nem tartozik más költségvetési szerv vagy állami tulajdonban álló gazdasági társaság jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe –, valamint
c) a Deregulációs Portál fejlesztését és üzemeltetését
az MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi.
7. § Az előirányzatok felhasználása során felmerülő költségek, így különösen a Magyar Államkincstár által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj, a postaköltség, a fordítási, tolmácsolási, szakértői költség fedezetét a felmerülés helye szerinti előirányzat terhére kell biztosítani.
AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. Az európai uniós támogatásoknak való megfelelés
8. § (1) Ha az e rendelet alapján nyújtott költségvetési támogatás az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül,
a) az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
b) az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
c) a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,
d) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatás az 1. és 2. melléklet szerinti előirányzatokról, az ott részletezett feladatokra a 3–7. alcímben foglaltakkal összhangban nyújtható.
9. § (1) Nem ítélhető meg a 11–18. § szerinti támogatás
a) – a 11. és 12. § szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
c) halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg a 11. és 12. § szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
j) – a 11. § szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
k) – a 11. § szerinti támogatás kivételével – atomenergia termeléshez.
(2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés c)–f) pontja szerint kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 11. és 12. § szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – így különösen a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (1) bekezdés c)–f) pontja szerint kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 11. és 12. § szerinti támogatásban.
(3) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
(4) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(5) Az egy projekthez több forrásból igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – mértéke nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(6) Ha a 11. és 12. § szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(7) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(8) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(9) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást, ha annak összege a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(10) A (9) bekezdés szerinti előzetes bejelentési határértékek nem kerülhetők meg a projektek mesterséges felosztásával.
(11) A (9) bekezdés szerinti előzetes bejelentés esetén támogatási döntés az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható.
(12) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás vagy elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, minden más esetben a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.
(13) A (12) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-a határozza meg.
(14) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, a 2012/21/EU bizottsági határozat és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(15) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
10. § Amennyiben a támogatás az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül,
a) az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig,
b) az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti közszolgáltatási csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig,
c) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás esetén 2027. június 30-ig
lehet támogatási döntést hozni.
4. Csekély összegű (de minimis) támogatás
11. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4) A támogatás, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
5. Csekély összegű közszolgáltatási támogatás
12. § (1) A közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 750 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletre.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárba, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, nem számít bele más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatás.
(5) A támogatás a 360/2012/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.
(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.
6. Közszolgáltatásért járó ellentételezés
13. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett – ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat – részére nyújtható, amennyiben
a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és
b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik
a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,
b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.
(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.
(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosításra, amely magában foglalja
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,
b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,
c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,
d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,
e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket és
f) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.
(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.
(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.
(9) Amennyiben a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.
(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatás nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
7. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
14. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,
b) működési támogatásként,
c) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként
nyújtható.
(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra, továbbá
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
15. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
16. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható
a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez – különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez – kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,
b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének költsége – ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is –,
c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség – ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékkal élő személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is –,
d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen
da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,
db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,
dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,
dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,
de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte beruházási támogatás,
df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,
dg) a marketing költsége, továbbá
dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,
e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,
f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.
(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.
(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
17. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 15. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
18. § (1) A 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) A 6. § b) pontja 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
20. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
21. § (1) Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet,
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat, és
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 53. cikkének
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(2) Az e rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat F:3 mező b) és c) pontjában foglaltak a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB
tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálják.
22. § Hatályát veszti
a) a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 10/2015. (V. 29.) IM rendelet, valamint
b) a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásának szabályairól szóló 15/2020. (XII. 3.) IM rendelet.
Dr. Tuzson Bence s. k.,
igazságügyi miniszter
1. melléklet a 9/2025. (VIII. 21.) IM rendelethez
2. melléklet a 9/2025. (VIII. 21.) IM rendelethez
1a |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1b |
Áht. azonosító |
Címnév |
Alcímnév |
Jogcímcsoport |
Jogcímnév |
Előirányzat célja |
Kifizetésben részesülők köre |
Támogatás biztosításának módja |
Támogatási előleg |
Rendelkezésre bocsátás módja |
Visszafizetés határideje |
Biztosíték |
Kezelő szerv |
Lebonyolító szerv |
Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete |
1 |
374784 |
21 Központi kezelésű előirányzatok |
|||||||||||||
2 |
374795 |
1 Az IM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások |
|||||||||||||
3 |
408984 |
2 Az IM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások |
|||||||||||||
4 |
380939 |
1 Az IM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai |
Az előirányzat fedezetet nyújt az IM által gazdasági társaság állam javára történő alapításának és részesedése megszerzésének, valamint az IM tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaság tőkeemelésének, pótbefizetésének és tulajdonosi támogatásának finanszírozására. |
Adásvétellel érintett szerződéses partner. |
Az Áht. szerinti, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása esetén 5 milliárd forint alatt – a támogató döntése alapján – a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban, 5 milliárd forint felett a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően. |
Előleg biztosítható. |
Szerződések, egyéb dokumentumok szerint. |
Pótbefizetés esetén szerződés szerint. Tulajdonosi támogatás esetén a támogatási jogviszony szerinti dokumentumban meghatározottak szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás