2025. évi IX. törvény indokolás

Jelen törvénymódosítás célja a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság befektetési jegyeire vonatkozó tőkekiegyenlítési elszámolás és az állami készfizető kezesség beváltását követő elszámolási szabályok bevezetése, valamint külföldi követelések értékesítésével kapcsolatos jóváhagyási folyamat és hatáskörök szabályozása. Jelen törvénymódosítás célja, hogy a hazai ipar és gazdaság fellendítésén keresztül az új lakásfejlesztési tőkeprogram indításával a társasházak (lakások) építésével segítse elő a lakáshoz jutást, figyelembe véve a minőségi lakhatási feltételek mellett az energiahatékonyság, a környezetvédelem és a társadalom-fejlesztési szempontok érvényesülését is. Jelen törvénymódosítás célja, egy kockázatkezelési mechanizmus kialakítása a tőkekiegyenlítés rendszerével, amely az Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) esetleges tőkeigényét csökkenti, mérsékelve és kiszámíthatóbbá téve ezzel a költségvetés esetleges terheit, és növelve az MFB Zrt. forrásbevonási lehetőségeit.

A törvényjavaslat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Exim törvény) egy új 6/A. §-szal egészíti ki annak érdekében, hogy az Exim törvény a segélyhitelek kamattámogatásával és a kamatkiegyenlítéssel analóg módon rögzítse, hogy az állam a központi költségvetés terhére – kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon – biztosítja az Eximbank részére az általa az Exim törvény 2. § (1a)–(1d) bekezdései szerinti alapokba befektetett tőkének és az alap vagy harmadik személy által az Eximbank részére a befektetési jegyekhez kapcsolódóan bármely jogcímen kifizetett összeg különbözetét. A tőkekiegyenlítés alapján a költségvetés – fő szabály szerint – az alapok zárásakor megtéríti az Eximbank részére az Eximank által az alap részére teljesített vagyoni hozzájárulás és az alap zárásáig az alap által az Eximbank részére teljesített összeg különbözetét. A javasolt szabályozás azt is rögzíti, hogy amennyiben viszont az alap zárásakor az Eximbank az adott alap tekintetében elvárt hozam feletti hozamot realizál, úgy az elvárt hozam feletti hozam tekintetében befizetési kötelezettsége keletkezik a költségvetés részére.

A törvényjavaslat az Exim törvény 8/A. § (1b) bekezdés b) pontjának pontosítását tartalmazza a külföldi követelések értékesítésével kapcsolatos hatáskörök, határidők tekintetében annak érdekében, hogy a döntési folyamatokhoz szabályozottabb keretet biztosítson. Az Exim törvény 8/A. § (1) bekezdése alapján az Eximbank és a Mehib a követelés behajtása, vagy harmadikszemély útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a végrehajtására kiadott rendeletek (a továbbiakban: Áhtvr.) rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni az Exim törvényben foglalt eltérésekkel. Az Exim törvény hatályos 8/A. § (1b) bekezdés kimondja, hogy a külföldi kötelezettel szemben fennálló követelés értékesítéséről, átütemezéséről, illetve részletfizetési lehetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt. A törvényjavaslat törli az Exim törvény fent idézett rendelkezését és a külgazdasági ügyekért felelős miniszter véleményezési kötelezettségét a külföldi követelések vonatkozásában, így a jövőben – az Áht. és Áhtvr. rendelkezéseitől is eltérően – az államháztartásért felelős miniszter külföldi követelések esetén is önállóan dönt az Exim törvény 8/A. § (1b) bekezdése szerinti esetekben.

Felhatalmazó rendelkezés az Eximbank tőkekiegyenlítési rendszere részletes szabályainak megállapítására vonatkozó kormányrendelet megalkotására.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a tőkekiegyenlítés nem vonatkozik azon befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekre, ahol az alap futamideje a jogszabálymódosítás hatálybalépését megelőzően már lejárt, de az alap megszüntetési eljárása még nem került hivatalosan lezárásra.

Az Exim törvény 8/A. § (1b) bekezdés b) pontjának módosításához, valamint a tőkekiegyenlítési rendszer bevezetéséhez kapcsolódó szövegcserés módosítások.

A törvényjavaslat rögzíti az Exim törvény 6. § (4) bekezdésének törlését, tekintettel arra, hogy a 6. § (4) bekezdés szerinti rendelkezés beépítésre került a 6/A. § b) pontjába.

Az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként az MFB Zrt. a továbbiakban nem az MFB törvény 1. mellékletében kerül kijelölésre, amelyre figyelemmel az MFB törvény normaszövegében az 1. mellékletre hivatkozást tartalmazó rendelkezések technikai módosítására is sor kerül. Az MFB Zrt. forráskihelyezési aktivitásának növelése érdekében a befektetési alap által kibocsátott, az MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulások együttes összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének háromszáz százalékát.

A módosítással elérni kívánt cél, hogy a tőkekiegyenlítés rendszerének kialakításával kiszámíthatóbbá tegye az MFB Zrt. tőkehelyzetének alakulását csökkentve ezzel a költségvetés esetleges terheit.

A módosítással elérni kívánt cél, hogy ügyfélcsoport-minősítés kivételi szabályai fogalmának meghatározása pontosításra kerüljön, ugyanis a befektetési jegyekben megjelenő kitettségek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet logikája alapján számos esetben indokolttá tennék ügyfélcsoportok képzését, illetve az egy-egy ügyfél esetében megjelenő tőke- és hitelkitettség összeszámítását, ez azonban a bank speciális szerepére és tudatos kockázatvállalására tekintettel szükségtelen. Az MFB Zrt. a hatályos közösségi jog alapján mentesül az uniós jog hitelintézetekre irányadó prudenciális szabályai alól, a magyar jogalkotó szabadon állapítja meg az MFB Zrt. mint fejlesztési intézmény kockázatvállalására irányadó szabályokat. Indokolt, hogy a jogalkotó a bank speciális fejlesztési intézmény jellegének megfelelően az ebben a körben korábban már hatályba léptetett kivételszabályokat kiegészítse, pontosítsa az MFB törvényben.

A gyakorlati tapasztalatok alapján felmerülő igényekre figyelemmel a módosítást követően az MFB Zrt. esetében a Hpt. 17/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel szükséges alkalmazni, hogy az MFB Zrt. mint a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény húsz szerződésnél vagy 10 milliárd forintnál kisebb szerződésállományt is átvehet a Felügyelet engedélyével.

Hatályba léptető rendelkezés.