2025. évi XCI. törvény indokolás

A törvény célja a Tanács (EU) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 29-i 2024/1265 irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) meghatározott követelmények hazai végrehajtását szolgáló szükséges jogszabályi keretek megállapítása. A törvény az Irányelvben foglaltak hazai jogrendszerbe való átültetése érdekében módosítja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénynek (a továbbiakban: Gst.) a Költségvetési Tanácsra vonatkozó rendelkezéseit, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek (a továbbiakban: Áht.) a központi költségvetés tervezésére vonatkozó rendelkezéseit. Emellett az Áht. módosítása jogalkalmazást elősegítő szövegpontosítást is tartalmaz. Továbbá a Gst. módosításával törvényi szintre emelkedik azon veszélyhelyzeti rendeleti szabály, amely alapján a helyi önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet naptári éven túli futamidejű, működési célú adósságot keletkeztető ügyletet a közvetlenül vagy közvetetten, legalább kisebbségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság felé fennálló tartozása kiegyenlítésére.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítás törvényi szintre emeli azon veszélyhelyzeti rendeleti szabályt, amely alapján a helyi önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet naptári éven túli futamidejű, működési célú adósságot keletkeztető ügyletet a közvetlenül vagy közvetetten, legalább kisebbségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság felé fennálló tartozása kiegyenlítésére.

A módosítás a törvény korábbi módosításából adódó belső hivatkozásokat pontosítja.

A törvény az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó éves és többéves költségvetési tervezés átláthatóságának, megbízhatóságának és fenntarthatóságának biztosítása és az Irányelvben foglaltak hazai jogrendszerbe való átültetése érdekében módosítja a Költségvetés Tanácsra vonatkozó rendelkezéseket.

A törvény alapján a Költségvetési Tanács feladatai – függetlenségének megtartásával – kibővülnek a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések utólagos értékelésével és véleményezésével, annak érdekében, hogy a központi költségvetés továbbra is objektív és szakmailag helytálló adatokra épüljön. Ezen előrejelzések értékelése lehetőséget ad arra, hogy az esetleges hibák vagy eltérések időben korrigálhatóak legyenek, így a rendelkezések alapján a költségvetési tervezés folyamata is megbízhatóbbá válik.

A törvény az Irányelvben foglaltak hazai jogrendszerbe való átültetése érdekében biztosítja továbbá, hogy a költségvetési előrejelzések és a pénzügyi szabályok összhangban legyenek az államadósság-szabályokkal és az országspecifikus költségvetési célkitűzésekkel is. A középtávú költségvetési tervezés és a fenntarthatóság összhangjának értékelése segít abban, hogy hosszú távon is stabil és fenntartható gazdaságpolitikai döntések születhessenek. A közzétételi kötelezettség biztosítja, hogy a kormányzat és a közvélemény egyaránt nyomon követhesse a költségvetési előrejelzések eredményeit, valamint a Kormány döntéseit és azok indoklását, amely elősegíti az átlátható és felelős költségvetési gazdálkodást, miközben biztosítja azt is, hogy a Kormány a költségvetési szabályok és a fenntarthatósági követelmények betartásával alakítsa ki gazdaságpolitikáját.

A törvény továbbá megerősíti, hogy a Tanács a feladatai ellátása során megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, valamint a feladatai ellátása során nem utasítható.

A rendelkezés a Költségvetési Tanács makrogazdasági és költségvetési előrejelzések utólagos értékelésével kapcsolatban rendelkezik arról, hogy a Költségvetési Tanács kérelmére a Kormány az ahhoz szükséges információkat a rendelkezésben megállapított határidőig a Költségvetési Tanács rendelkezésére bocsátja.

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.

A törvény az Irányelvben foglalt környezeti célok elősegítése érdekében, a központi költségvetésre vonatkozóan megállapítja, hogy a Kormány annak indokolásában is köteles bemutatni az állami kezességek, garanciák és állami viszontgaranciák állományát, különös figyelmet fordítva az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal kapcsolatos vállalásokra.

A törvény a költségvetés tervezése során hosszú távon figyelembe veendő állami adókedvezményekkel kapcsolatban rögzíti, hogy a központi költségvetésnek az Országgyűlés részére történő benyújtásakor az adóbevételek és közvetett támogatások hatását is be kell mutatni, különös tekintettel azok környezeti és éghajlati hatásaira.

A törvény továbbá a rendelkezésekkel összhangban, azok alkalmazásának kezdő időpontjával kapcsolatban rögzít átmeneti rendelkezéseket.

A módosítás arra irányul, hogy ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kincstár hatósági átutalási megbízással szedhesse be azt.

A módosítással nemcsak a beszedési megbízás, hanem a hatósági átutalási megbízás esetén is lehetővé teszi annak elhalasztását.

A beszedési megbízás 90 napon belüli nem teljesülése mellett a hatósági átutalási megbízás nem teljesülése esetére is köztartozásnak minősül a követelés és kamata, amit az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

A törvény célja, hogy teljesítse a 18/2024. (XI. 11.) AB határozat és a kapcsolódó közigazgatási perben a Kúria által kimondott elvárást, miszerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás beszedésével összefüggésben a Magyar Államkincstárnak hatósági hatáskörben kell eljárnia.

A törvény alapján a nettó finanszírozás mellett az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásból adódó tartozás is a beszámítás alá tartozik.

A módosítás szabályozza a szolidaritási hozzájárulás késedelmes teljesítése esetén irányadó eljárást és a késedelmi kamat mértékét, számításának módját.

A törvény annak érdekében, hogy a zárszámadási folyamat során az Országgyűlés számára biztosított tájékoztatás teljeskörű és megalapozott legyen, előírja, hogy a középtávú tervezés és a Költségvetési Tanács által utólagosan végzett értékelés is bemutatásra kerüljön. Ez alapján az Országgyűlés pontosabb képet kaphat a költségvetési folyamatok előrejelzéseiről, valamint a makrogazdasági helyzet változásairól, és azok hatásairól is. Ezen értékelések figyelembevétele segítheti a törvényhozást a költségvetési döntések átláthatóságának és megalapozottságának további biztosításában, valamint a közpénzek hatékonyabb és felelősebb felhasználásának ellenőrzésében.

A módosítás 2026. január 1-jétől megteremti a központi kezelésű előirányzatok körében is a tételes kötelezettségvállalás bejelentési kötelezettséget a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok mellett a kincstár által működtetett Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerbe.

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.

A rendelkezés jogalkalmazást elősegítő szövegpontosítást tartalmaz.

Az Alaptörvény közteherviselésre vonatkozó szabályai alapján a jogszabályokban előírt fizetési kötelezettségek és közterhek megfizetése mindenki számára kötelező, így a szolidaritási hozzájárulást minden önkormányzat köteles megfizetni.

A bíróság ítélete nem a szolidaritási hozzájárulást, hanem befizetésének módját, eljárását érinti. A szabályozás a bíróság döntésének eleget tesz.

Így a jelen módosítás arra irányul, hogy a nettó elszámolás megszűnjön. A törvényjavaslat alapján 2026. január 1. napjától minden esetben külön kerül kifizetésre az állami normatíva, és a szolidaritási hozzájárulás minden esetben külön kerül beszedésre.

A módosítással a szolidaritási hozzájárulás teljesítése nem a nettó finanszírozás keretében, hanem havonta meghatározott határidőig az önkormányzat rendelkezése alapján a Kincstár által megjelölt számlára utalással történik. Amennyiben a megjelölt határidőig az önkormányzat a tárgyhavi fizetési kötelezettségét nem teljesíti, azt a Kincstár havonta hatósági átutalási megbízás benyújtásával szedi be az önkormányzatoktól.

A törvény alapján az államháztartásért felelős miniszter az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét, a teljesítendő részösszegeket, azok teljesítésének határidejét és a határidőben nem teljesített részösszegek tekintetében a Kincstár által benyújtandó hatósági átutalási megbízás benyújtásának időpontját is tartalmazó miniszteri rendeletet ad ki.

Figyelemmel arra, hogy a Kormány döntése alapján a törvény szabályozásától eltérően a 10 000 és 30 000 fő lakosságszám közötti önkormányzatok is emelt összegű hivatali támogatásban részesülnek, így a törvény kötelezést tartalmaz arra, hogy az emelés összegét a köztisztviselők illetményemelésére fordítsák.

A gyermekek átmeneti otthonában részesülő gyermeknek teljeskörű ellátást kell nyújtani, amennyiben szülője nélkül helyezik el. A teljeskörű ellátás tartalma a jogszabályok alapján megegyezik a szakellátásban lévő gyermekeknek járó teljeskörű ellátással. A gyermek akár egy évig is az átmeneti otthonban tartózkodhat, így számára ez idő alatt mindent biztosítani kell. A gyermekek átmeneti otthonában ellátott gyermekek mindegyike veszélyeztetett gyermek. Ezért indokolt a gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás esetén a szorzószám módosítása.

A törvény mellékletei módosítására vonatkozó rendelkezések.

A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.

A gyermekek átmeneti otthonában részesülő gyermeknek teljeskörű ellátást kell nyújtani, amennyiben szülője nélkül helyezik el. A teljeskörű ellátás tartalma a jogszabályok alapján megegyezik a szakellátásban lévő gyermekeknek járó teljeskörű ellátással. A gyermek akár egy évig is az átmeneti otthonban tartózkodhat, így számára ez idő alatt mindent biztosítani kell. A gyermekek átmeneti otthonában ellátott gyermekek mindegyike veszélyeztetett gyermek. Ezért indokolt a gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás esetén a szorzószám módosítása.

Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megfizetésének átütemezése miatt a 2025. és 2026. években a szolidaritási hozzájárulás többletének pontos megállapítása érdekében mindkét évre azonos mértékű összeget indokolt figyelembe venni az iparűzési adó többlet szolidaritási hozzájárulás többletével csökkentett összegének megállapításakor.