2025. évi XCII. törvény
2025. évi XCII. törvény
a magánjogi tárgyú törvények módosításáról1
[1] A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosításának a célja a jogi segítők munkája hatékonyságának segítése.
[2] Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejlesztésében valósul meg a Nemzeti Jogszabálytárba integrált keresőszolgáltatás, amely mesterséges intelligencia segítségével működő, az állampolgárok számára elérhető szolgáltatásként valósul meg. A fejlesztés megvalósulásához minél több, jól strukturált, jogszabályi szövegen alapuló adatra van szükség. Az Országos Bírósági Hivatal összes anonimizált bírósági határozata, ideértve azok teljes strukturált szövege és az azokhoz kapcsolódó valamennyi metainformáció igazságügyért felelős miniszter részére történő rendelkezésre bocsátásának célja is az, hogy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által fejlesztett, állampolgárok számára elérhető keresőszolgáltatás részére jól strukturált adatkészlet álljon rendelkezésre.
[3] Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításának célja az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályozás összhangjának biztosítása, továbbá az igazságügyi szakértők adminisztratív terheinek további csökkentése.
[4] Az e törvény szerinti, a polgári perrendtartást érintő módosítások a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémákra adott válaszok, amelyek a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző – a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló – munkacsoport eredményeire támaszkodnak.
[5] A polgári perjogi szabályok rendszerében rendezni indokolt a jogalkalmazási jelzésekre tekintettel a félbeszakadás következtében „időtlen” státuszba került, a hatályos szabályozás szerint „megszüntethetetlen és érdemben elbírálhatatlan” perek problematikáját. A „perelévülés” jogintézményének a bevezetése az eljárás félbeszakadásával összefüggésben a polgári jogalkalmazás tapasztalatait elemző munkacsoport vizsgálata alapján alkalmas eszköz a probléma kezelésére. Ennek lényege, hogy ha az érintett felek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a félbeszakadt eljárás folytatásának érdekében, akkor az eljárás törvényben meghatározott időtartam elteltével ipso iure megszűnik. Mindemellett ugyanakkor szükséges a feleknek is szélesebb körben lehetőséget teremteni arra, hogy kezdeményezhessék a jogutód perbevonását az eljárás folytatása, a jogvita észszerű időn belül történő elbírálásának megvalósulása érdekében.
[6] A modern technológiai fejlemények fényében szükségessé vált a termékfelelősségi szabályok felülvizsgálata. A hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a jogszabály-módosítás célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági szereplő felelősségének és a fogyasztók magas szintű védelmének egyensúlyához.
[7] A kézműves és ipari termékek földrajziárujelző-oltalom alatt állnak az Európai Unióban. Az Európai Unió szabályozásával összhangban szükséges a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseire közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű oltalmazási eljárás nemzeti szakaszának megalkotása, valamint az eljáró hatóság kijelölése.
[8] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása
1. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 3. § (5) bekezdésében az „ötezer” szövegrész helyébe a „tizenötezer” szöveg lép.
2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)
3. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (23) és (24) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A 2026. január 1-je előtt megüresedett és 2026. január 1-jén üres közjegyzői álláshely betöltésére kiírt pályázatról, annak kiírását megelőzően a miniszter köteles a területi kamarát tájékoztatni. A területi kamara a honlapján tájékoztatást tesz közzé az üres álláshelyről, amelynek a közzétételétől számított 15 napon belül a 20. § (3) bekezdése szerinti áthelyezési kérelem előterjesztésének van helye. Ha nem érkezik be áthelyezési kérelem, akkor a területi kamara erről szóló tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a miniszter kiírja a pályázatot. E rendelkezést azon közjegyzői álláshelyre is alkalmazni kell, amelyről a területi kamara a 18. § (2) bekezdés szerint 2026. január 1-je előtt adott tájékoztatást.
(24) A 20. § és a (23) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók olyan közjegyzői álláshely esetén, amelyre a miniszter 2025. december 31-e előtt pályázatot írt ki, de a pályázati eljárás 2026. január 1-jén még nem zárult le.”
4. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 114. § (4) bekezdés b) pontjában a „terjeszti fel” szövegrész helyébe a „terjeszti fel elektronikus úton” szöveg lép.
3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
5. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 304/E. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti követelésekkel összefüggő, az állami adó- és vámhatóságnak át nem adott és meg nem szüntetett végrehajtási ügyekben a törvényszék kezdeményezi
a) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatását a büntetőügyben eljárt bíróságnál, ha a kötelezett a büntetőeljárásban az alapügyben hozott határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása előtt meghalt vagy megszűnt,
b) a vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatását az ügyészségnél, ha a kötelezett a büntetőeljárásban az alapügyben hozott határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása után, a végrehajtás befejezése előtt meghalt vagy megszűnt.
(3b) Ha a (3a) bekezdés szerinti eljárásokban a követelés új kötelezettjének személye a büntetőeljárásban hozott végleges határozattal megállapításra kerül, az illetékes törvényszék e határozatra hivatkozással átadja az ügyet az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az új kötelezettel szemben foganatosítsa a szükséges végrehajtási cselekményeket és intézkedéseket az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezései alapján. Ha a (3a) bekezdés szerinti eljárásokban a követelés új kötelezettje nem állapítható meg, az illetékes törvényszék a végrehajtás megszüntetéséről végzéssel rendelkezik.”
4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
6. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Hivatal nyilvántartást vezet az üzleti titok védelméről szóló törvény szerinti védett ismeretről (know-how).”
7. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:)
5. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
8. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentő kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel élt. A Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élt. Ha a bejelentő vagy a panaszos nyilvánosságra hozza azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt, a Gazdasági Versenyhivatalt nem terheli az e bekezdés szerinti titoktartás.”
9. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (8) bekezdés 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (8) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)
10. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A versenyfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani. A vizsgálatot elrendelő végzést a jelen lévő ügyféllel – ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is – a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerint kell közölni.”
11. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/C. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szemle vagy helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha)
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/C. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E § alkalmazásában ügyfélen vagy érintett ügyfélen a szemlével vagy helyszíni kutatással érintettet is érteni kell.”
12. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)
13. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki)
14. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni.
(2) Az ügyfélnek nem minősülő kutatással érintett a 65/A. § (1) bekezdése szerinti helyszíni kutatás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni. Az eljáró versenytanács eljárást befejező döntését az ügyfélnek nem minősülő kutatással érintettel is közölni kell, ha az az ügyfélnek nem minősülő helyszíni kutatással érintett kifogásának figyelmen kívül hagyását tartalmazza. Az ügyfélnek nem minősülő kutatással érintett az eljáró versenytanács eljárást befejező döntésének rá vonatkozó része ellen közigazgatási pert indíthat.”
15. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/N. §-sal egészül ki:
„95/N. § (1) A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 63. § (8) bekezdés 17. pontját a Módtv6. e törvény 63. § (8) bekezdés 17. pontját megállapító rendelkezése hatálybalépésének napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.
(2) A Módtv6.-tal megállapított 63. § (8) bekezdés 18. pontját a Módtv6. e törvény 63. § (8) bekezdés 18. pontját megállapító rendelkezése hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
6. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása
16. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 102/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102/A. § E rész rendelkezései az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 1. § 1. pontjában meghatározott agrártermékek körébe tartozó, és a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2411 rendelet] alapján földrajzi jelzésként oltalomban részesülő kézműves és ipari termékekre nem alkalmazhatóak.”
17. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/L. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozása tekintetében az (EU) 2019/1753 rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet alapján tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.
(3) Az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében annak jogosultja, vagy a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmezheti az Európai Bizottságnál, a kézműves és ipari termékek esetén az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést.
(4) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszterhez, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/L. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított 3 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést megküldi az Európai Bizottság, kézműves és ipari termékek esetén az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala részére.”
18. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény NYOLCADIK RÉSZE a következő XVII/C. Fejezettel egészül ki:
KÉZMŰVES ÉS IPARI TERMÉKEK FÖLDRAJZI JELZÉSEINEK UNIÓS OLTALMA
Értelmező rendelkezések
116/M. § E fejezet alkalmazásában
a) bejelentés: a földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentés;
b) bejelentő: a bejelentés benyújtására az (EU) 2023/2411 rendelet 8. cikke alapján jogosult személy, illetve személyek;
c) földrajzi jelzés: az olyan kézműves és ipari terméknek az oltalom alatt álló megnevezése, amely megfelel az (EU) 2023/2411 rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek;
d) gazdasági szereplő: a földrajzi jelzéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a termékleírásnak megfelelő kézműves és ipari termék előállításában részt vevő, továbbá a földrajzi jelzést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzést használó természetes vagy jogi személy;
e) kézműves és ipari termék: olyan termék, amely megfelel az (EU) 2023/2411 rendelet 4. cikk 1. pontjában meghatározott feltételeknek;
f) nemzeti felszólalási eljárás: az (EU) 2023/2411 rendelet 15. cikke szerinti nemzeti felszólalási eljárás;
g) tagállami eljárás: a lajstromozásra, a törlésre, valamint a termékleírás módosítására irányuló eljárás tagállami hatáskörbe tartozó nemzeti szakasza;
h) termékleírás: az oltalomban részesítendő, illetve az átmeneti nemzeti vagy uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékre vonatkozó követelményeket tartalmazó dokumentum, amely megfelel az (EU) 2023/2411 rendelet 9. cikkében meghatározott követelményeknek;
i) termékleírás módosítása: a termékleírás standard és uniós módosítása;
j) termékleírás standard módosítása: a termékleírásnak az (EU) 2023/2411 rendelet 31. cikk (5) bekezdésében foglalt esetek szerinti módosítása;
k) termékleírás uniós módosítása: a termékleírásnak az (EU) 2023/2411 rendelet 31. cikk (3) bekezdésében foglalt esetek szerinti módosítása; és
l) törlési eljárás: a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek törlésére irányuló eljárás.
Bitorlás
116/N. § (1) A 27. § (2)–(11) bekezdését, valamint a 28. §-t kell alkalmazni a kézműves és ipari termékek uniós oltalmát és a 116/U. § szerinti átmeneti nemzeti oltalmát sértő, az (EU) 2023/2411 rendelet 40. cikkében meghatározott rendelkezések sérelme esetén.
(2) Átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzés esetén a bitorlás miatt indított eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala a bejelentésről szóló, az (EU) 2023/2411 rendelet 29. cikke szerinti határozatát meghozza. Ha a kérelmet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala elutasítja, a bitorlás miatt indított eljárást meg kell szüntetni.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásának általános szabályai
116/O. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a Magyarországról származó kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás nemzeti szakaszában.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseivel kapcsolatos következő ügyek tartoznak:
a) a lajstromozásra irányuló eljárás nemzeti szakaszának lefolytatása,
b) a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatása,
c) a bejelentett és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartása,
d) a földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás,
e) a bejelentésnek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához történő benyújtása,
f) a termékleírás standard módosítása,
g) a termékleírás uniós módosítása nemzeti szakaszának lefolytatása,
h) a törlési eljárás nemzeti szakaszának lefolytatása.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti, (2) bekezdés szerinti eljárásokban a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
A bejelentés benyújtása és kellékei
116/P. § (1) A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A bejelentést az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.
(3) A bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentés napját követő egy hónapon belül.
(4) Ha a bejelentésnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok egy hónapon belül történő pótlására. Ha a bejelentés a hiánypótlás ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a bejelentést el kell utasítani. Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
A bejelentés meghirdetése
116/Q. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghirdeti a bejelentést, ha az megfelel a 116/P. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(2) A meghirdetéskor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzéteszi a bejelentő nevét és címét, a termékleírást és az egységes dokumentumot.
(3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.
Nemzeti felszólalási eljárás
116/R. § (1) A bejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül az (EU) 2023/2411 rendelet 15. cikk (3) bekezdése alapján a bejelentéssel szemben felszólalást nyújthat be bármely, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy.
(2) A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot, azt részletesen indokolni kell, mellékelve az alapul szolgáló bizonyítékokat.
(3) A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.
(4) Ha a felszólalás nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni. Ha a felszólaló a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.
(5) A felszólaló a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás nemzeti szakaszában – a felszólalás tárgyában – ügyfélként vesz részt.
116/S. § (1) Ha a felszólalás megfelel a 116/R. §-ban meghatározott feltételeknek, és azt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elfogadhatónak ítéli meg, az ehhez szükséges határidő tűzésével felhívja a bejelentőt és a felszólalót, hogy békés rendezés céljából egymással egyeztetést folytassanak. Az egyeztetés eredményéről a bejelentőnek tájékoztatnia kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.
(2) Az egyeztetésre legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely – a felek együttes, lejárat előtt előterjesztett kérelme alapján – egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egyeztetésre nyitva álló határidő lejártát követően – amennyiben a felek között nem jött létre egyezség – a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás nemzeti szakaszában az ügy érdemében hozott határozatával dönt a felszólalás tárgyában.
(6) A 61/B–61/H. §-ok rendelkezéseit a nemzeti felszólalási eljárásban alkalmazni kell.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntése és a bejelentés benyújtása az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához
116/T. § (1) Ha a bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi feltételnek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala indokolatlan késedelem nélkül határozatban megállapítja, hogy teljesülnek az (EU) 2023/2411 rendeletben foglalt követelmények. Ellenkező esetben a bejelentést elutasítja.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (EU) 2023/2411 rendeletben foglalt követelmények teljesülését megállapító határozatról szóló tájékoztatást a termékleírással együtt, az átmeneti nemzeti oltalom keletkezési napjának megjelölésével hivatalos lapjában közzéteszi.
(3) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatával megállapítja, hogy teljesülnek az (EU) 2023/2411 rendeletben foglalt követelmények, az (EU) 2023/2411 rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést benyújtja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához.
Átmeneti nemzeti oltalom
116/U. § (1) A bejelentés Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához történő benyújtásának napjától a bejelentésről szóló az (EU) 2023/2411 rendelet 29. cikke szerinti határozat meghozatalának vagy a bejelentés visszavonásának napjáig a földrajzi jelzés átmeneti nemzeti oltalomban részesül.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról értesíti a bejelentőt és a földrajzi jelzéssel, vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékek ellenőrzését végző hatóságot (a továbbiakban: ellenőrzést végző hatóság).
(3) Az átmeneti nemzeti oltalom az (EU) 2023/2411 rendelet 40. cikkében meghatározott magatartásoknak a Magyarországon történő megvalósításával szemben nyújt védelmet.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről,
b) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásairól, és
c) az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének időpontjáról
közhiteles nyilvántartást vezet.
A termékleírás uniós módosításának nemzeti szakasza és a standard módosítás
116/V. § (1) A termékleírás uniós módosítása iránti eljárásra – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a 116/P–116/T. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A termékleírás módosítására irányuló kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3) Ha a kérelmező a termékleírás módosítására irányuló kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4) Ha a termékleírás módosítása iránti kérelmet nem a lajstromozott földrajzi jelzés bejelentője nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy jogutódja részére – amennyiben az fellelhető – megküldi a termékleírás módosítása iránti kérelmet azzal, hogy egy hónapon belül nyilatkozzon a termékleírás javasolt módosításainak elfogadhatóságával kapcsolatban.
(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy ítéli meg, hogy a termékleírás olyan jelentős módosításokat tartalmaz, amely olyan érdekeket érint, amelyeket a 116/R–116/S. § szerinti nemzeti felszólalási eljárásban nem vettek figyelembe, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e módosítások tekintetében kiegészítő felszólalási eljárást folytathat le.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben a termékleírás javasolt módosításaival a bejelentő vagy jogutódja nem ért egyet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala két hónapos határidő tűzésével felszólítja a feleket a termékleírás felszólítással érintett módosításainak egyeztetésére. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 116/Q. § (2) bekezdés szerint a felek által lefolytatott egyeztetés eredményeként módosított kérelmet teszi közzé. A kérelem azon pontjai tekintetében, ahol nincs egyetértés a felek között, az eredeti kérelemben szereplő szöveg kerül közzétételre.
(7) A termékleírás standard módosítása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelemnek helyt adó határozatot indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának.
A törlési eljárás nemzeti szakasza
116/W. § (1) A földrajzi jelzés oltalmának törlésére irányuló eljárás nemzeti szakaszában a 116/P–116/T. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A törlési eljárásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
Bírósági eljárás a földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatban
116/X. § A földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hatósági ellenőrzés során alkalmazható jogkövetkezmények és szankciók
116/Y. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzi
a) a Magyarországon előállított, földrajzi jelzéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termék termékleírásában foglaltaknak való megfelelését, illetve
b) a földrajzi jelzések, valamint az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatát.
(2) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzése kiterjed minden olyan gazdasági szereplőre, amelynek tevékenysége a földrajzi jelzések vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásának hatálya alá tartozik.
(3) Az ellenőrzést végző hatóság
a) intézkedésként feltételhez kötheti a földrajzi jelzéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termék előállítását, illetve forgalomba hozatalát
aa) a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés esetén, amely a termék minőségi jellemzőit befolyásolja, vagy
ab) a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés három éven belül történő megismétlődése esetén, amely a termék jellemzőit annak lényeges tulajdonságait tekintve nem változtatja meg, illetve
b) legfeljebb három évre megtilthatja a földrajzi jelzés vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatát
ba) a termékleírásban foglaltaktól való olyan mértékű vagy természetű eltérés esetén, amely a kézműves vagy ipari termék jellemzőit annak lényeges tulajdonságait tekintve jelentősen megváltoztatja, vagy amelynek eredményeképpen a kézműves vagy ipari termék nem tekinthető a termékleírásban szereplő földrajzi területről származónak, vagy
bb) az a) pont aa) alpontjában foglalt jogsértés három éven belül történő megismétlődése esetén.
(4) Ha az előállító, illetve forgalmazó a (3) bekezdés b) pontja alapján hozott tiltó határozat ellenére használja a földrajzi jelzést, az ellenőrzést végző hatóság intézkedésként elrendeli a földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékek forgalomból való kivonását.
(5) Az ellenőrzést végző hatóság elrendelheti a földrajzi jelzéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a földrajzi jelzés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzés viselésére nem jogosult kézműves és ipari terméknek az elkobzását és az előállító vagy a forgalmazó költségén való megsemmisítését.
(6) Ha az előállító nem teljesíti a (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételt, vagy nem felel meg a (3) bekezdés b) pontja szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő kézműves vagy ipari terméken továbbra is használja a földrajzi jelzést, az ellenőrzést végző hatóság jogosult – kormányrendeletben meghatározott mértékű – bírságot kiszabni.
(7) A (6) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.
(8) Az ellenőrzést végző hatóság az e §-ban meghatározott feladatainak ellátása és az előállítói, illetve forgalmazói tevékenység átláthatóságának biztosítása érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a gazdasági szereplő
a) nevét, elérhetőségét,
b) természetes személy
ba) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
bb) egyéni vállalkozó adószámát, székhelyét,
c) gazdálkodó szervezet székhelyét, telephelyét, adószámát,
d) tevékenységére vonatkozó adatokat, megjelölve a földrajzi jelzést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzést, az előállítás helyét, a földrajzi jelzéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékkel kapcsolatban végzett tevékenységet, és
e) nyilvántartásba vételének időpontját.
(9) Az ellenőrzést végző hatóság a nyilvántartott gazdasági szereplő adatainak módosítása vagy törlése esetén a módosított vagy törölt adatokat 10 évig megőrzi.”
19. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 120/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján 2020. február 26. napjáig lajstromozott valamennyi, a Lisszaboni Megállapodásban részes harmadik országból származó eredetmegjelölés e törvény értelmében átmenetileg továbbra is oltalomban részesül az (EU) 2019/1753 rendelet 12. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott időpontig.”
20. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 120/F. és 120/G. §-sal egészül ki:
„120/F. § (1) A XVI. Fejezet alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző jogosultja 2026. november 2. napjáig kérelmet nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az oltalom alatt álló földrajzi árujelző (EU) 2023/2411 rendelet alapján történő lajstromozása és oltalomban részesítése érdekében. A kérelemhez csatolni kell az (EU) 2023/2411 rendelet 9. cikke szerinti termékleírást, valamint a 10. cikke szerinti egységes dokumentumot.
(2) Az (1) bekezdés szerint fennálló oltalom megszűnésének napja az uniós lajstromozási eljárás jogerős befejezésének napja.
120/G. § (1) A Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott, Magyarországról származó, az (EU) 2023/2411 rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, de az (EU) 2023/2411 rendelet szerint oltalomban még nem részesült nemzetközi eredetmegjelölések esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala saját kezdeményezésére, vagy az eredetmegjelölés jogosultja, továbbá a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontjában említett természetes vagy jogi személy kérelmére 2026. december 2. napjáig kérheti
a) az eredetmegjelölés (EU) 2023/2411 rendelet szerinti lajstromozását, vagy
b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a földrajzi jelzés (EU) 2023/2411 rendelet szerinti uniós lajstromozásának időpontját követően egy éven belül kéri az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti lajstromozása érdekében – az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával történő egyeztetést követően – meghatározza a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (4) bekezdése értelmében esetlegesen szükséges módosításokat és értesíti erről a Nemzetközi Irodát.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikk (3) bekezdés ötödik albekezdése szerinti esetekben haladéktalanul kéri az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.”
21. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat rendeletben kijelölje, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges szabályokat, a kézműves és ipari termék földrajzi jelzésének, átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzésének jogellenes használatáért fizetendő bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a bírság megfizetése módjának szabályait, valamint az ellenőrzést végző hatóság által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát rendeletben állapítsa meg.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével – a védjegybejelentés, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.”
22. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 122. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
23. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
a) 112. § (4) bekezdés e) és f) pontja,
b) „A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás” alcíme,
c) „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentések” alcíme,
d) „A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések” alcíme.
7. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
24. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást határozattal megvonja, ha legalább három jogi segítő a fél számára jogi szolgáltatást nyújtását a 70. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjára vagy a 70. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással tagadja meg.”
25. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 70. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha)
26. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 27. § (3) bekezdését a Módtv. e törvény 27. § (3) bekezdését megállapító rendelkezésének a hatálybalépését követően engedélyezett támogatásokra kell alkalmazni.”
27. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
8. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
28. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (3) bekezdésében a „6:555. §-át” szövegrész helyébe a „6:557. §-át” szöveg lép.
9. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
29. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 42. § (2) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „hatvankettő” szöveg lép.
10. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
30. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárásban a Pp. határidő-túllépésre, valamint az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.”
11. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
31. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Az OBH elnöke a (8) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az OBH kezelésében található összes anonimizált bírósági határozatot, ideértve azok teljes strukturált szövegét és az azokhoz kapcsolódó valamennyi metainformációt, az igazságügyért felelős miniszter részére folyamatosan, elektronikus úton, közvetlen rendszerkapcsolat biztosításával rendelkezésre bocsátja.”
32. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a határozatot a Kúria hozta, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzé kell tenni a határozat számát és a jogértelmezést tartalmazó elvi tartalmat.”
33. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény XIV. Fejezete a következő 57/A. alcímmel egészül ki:
„57/A. Az európai uniós követelményekre utaló rendelkezések
176/A. § Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
34. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 176/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176/A. § Ez a törvény
a) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdésének,
b) 163–166. §-a a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikk (1) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.”
35. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
a) 10. § (2) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
b) 41/C. § (1) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
c) 41/C. § (5) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
d) 41/C. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
e) 41/C. § (7) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
f) 41/C. § (8) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
g) 41/C. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
h) 41/C. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
i) 41/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
j) 41/D. § (2) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
k) 41/D. § (3) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
l) 41/D. § (4) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg
lép.
36. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
a) 24. § (2) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
b) 34. §-ában a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
c) 35. §-ában a „jogegységi panasz tanács” szövegrészek helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
d) 37. § (1) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrészek helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
e) 37. § (2) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrészek helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
f) 37. § (3) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
g) 37. § (4) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
h) 38. § (2) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
i) 41/A. § (1) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrészek helyébe a „jogegységi tanács” szöveg és a „jogegységi panasz tanácsot” szövegrész helyébe a „jogegységi tanácsot” szöveg,
j) 41/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
k) 41/A. § (3) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrészek helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
l) 41/A. § (4) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
m) 42. § (3) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
n) 42. § (4) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
o) 44. §-ában a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
p) 141. § (3) bekezdésében a „nélkül lehetőleg” szövegrész helyébe a „nélkül, lehetőleg” szöveg
lép.
12. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
37. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 233. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 233. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
38. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 235. §-sal egészül ki:
„235. § Ha a 234. § hatálya alá tartozó katonai bíró a 25/F. § szerinti továbbfoglalkoztatását kéri, és az OBH elnöke az érintett bíró katonai bírói tisztségből történő felmentéséről szóló javaslatot már a köztársasági elnök elé terjesztette, az OBH elnöke – a 97. § (3) bekezdésétől eltérően – a bírói tisztségre való kinevezésről szóló önálló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé azzal, hogy az e felterjesztés alapján történő kinevezés a katonai bírói tisztség megszüntetésével egyidejű bírói kinevezésnek minősül.”
39. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 232/Y. § (2) bekezdésében a „2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá olyan bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói” szövegrész helyébe az „olyan bírósági titkár, aki a fennálló igazságügyi alkalmazotti jogviszonyát igazságügyi szervnél 2025. január 1-jét megelőzően létesítette, továbbá olyan bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazóként igazságügyi alkalmazotti” szöveg lép.
40. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 237. § (1) bekezdésében a „232/Z. §-a” szövegrész helyébe a „232/Z. §-a, 234. §-a, 235. §-a,” szöveg lép.
13. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
41. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magasabb vezető állású ügyész:
a) a legfőbb ügyész helyettes;
b) a főtitkár;
c) a főtitkár-helyettes;
d) a legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész;
e) a legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyész;
f) a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész;
g) a fellebbviteli főügyész;
h) a fellebbviteli főügyészhelyettes;
i) a főügyész;
j) a főügyészhelyettes.”
42. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A vezetői tisztséget betöltő ügyész távolléte, kirendelése vagy más vezetői munkakörbe történő megbízása esetén, továbbá, ha a vezetői munkakör betöltetlen, a legfőbb ügyész a vezetői feladatok ellátására – pályázat nélkül – megbízást adhat.
(2) Ha a megbízás tartama meghaladja az egy évet, a megbízáshoz az ügyész hozzájárulása szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben említett vezetői megbízás bármikor, indokolás nélkül visszavonható. A megbízás lejártával a megbízott vezetőt – a felek eltérő megállapodása hiányában – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.”
43. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 9. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„9. A vezetői kinevezés visszavonása, megszűnése”
44. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 9. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A főtitkár és a főtitkár-helyettes vezetői kinevezése az őt kinevező legfőbb ügyész megbízatási idejére szól. Ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a főtitkárnak és a főtitkár-helyettesnek a vezetői megbízatása is megszűnik. A legfőbb ügyész újraválasztása esetén a főtitkár és a főtitkár-helyettes vezetői kinevezése az őt kinevező legfőbb ügyész megbízatási idejére meghosszabbodik.
(2) A legfőbb ügyész a megválasztott legfőbb ügyésszel egyeztetve a megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal megelőzően kiírja a főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztségre vonatkozó pályázatot. A megválasztott legfőbb ügyész a pályázatokat hivatalba lépését követően haladéktalanul elbírálja. Ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a pályázatot a megválasztott legfőbb ügyész hivatalba lépését követően haladéktalanul kiírja. A legfőbb ügyész újraválasztása esetén pályázat kiírására nem kerül sor.
(3) A főtitkár és a főtitkár-helyettes vezetői kinevezésének visszavonása, megszűnése vagy vezetői tisztségéről való lemondása esetében a 25. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a volt főtitkárt áthelyezése esetén – amennyiben legalább egy évig a főtitkári tisztséget betöltötte – legalább főosztályvezető-helyettes ügyészi illetmény, a volt főtitkár-helyettest áthelyezése esetén – amennyiben legalább egy évig a főtitkár-helyettesi tisztséget betöltötte – legalább legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi illetmény illeti meg.”
45. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A főtitkár a Kúria főtitkárával, a főtitkár-helyettes a Kúria főtitkár-helyettesével azonos havi illetményre és más javadalmazásra jogosult.”
46. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a legfőbb ügyészségi ügyész kivételével az ügyész részére idegennyelv-ismereti pótlékot állapíthat meg, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből állami nyelvvizsga tételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.”
47. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész cafetéria-juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1)–(1b) bekezdésében felsorolt juttatásokra jogosult, legfeljebb az ott meghatározott mértékig. A legfőbb ügyész utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.”
48. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése – az utalvány és a valuta formájában nyújtott juttatások kivételével – az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással vagy pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.”
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítésének a költségét.”
49. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyésszel szemben elrendelt fegyelmi eljárások egyesíthetők, az ügyésszel szemben elrendelt fegyelmi eljárás elkülöníthető. Az egyesítéssel és az elkülönítéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.”
50. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezetőt a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a 6. mellékletben foglalt Illetménytábla csoportvezető vagy osztályvezető besorolási kategóriába sorolja be.”
51. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 154. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban, tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, valamint ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek tekintendő az ügyvédi tevékenység és a közjegyzői szolgálat tartama, ide nem értve a jogviszony szünetelését.
(4) A fizikai alkalmazott alapszabadságának megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.”
52. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § A 154. § (3) bekezdésének a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel elfogadott módosításának hatálybalépésekor ügyészségi szolgálati viszonyban lévő ügyészségi alkalmazott esetében a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során – a 154. § (5) bekezdésére is figyelemmel – az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál – a 154. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, valamint ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek tekintendő az ügyvédi tevékenység és a közjegyzői szolgálat tartama, ide nem értve a jogviszony szünetelését.”
53. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 166. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
54. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 6. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 6/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
55. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 34. § h) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy azonnal végrehajtható” szöveg,
b) 58. § (2) bekezdésében az „elnökhelyettesével,” szövegrész helyébe az „elnökhelyettesével, a főtitkár a Kúria főtitkárával, a főtitkár-helyettes a Kúria főtitkár-helyettesével,” szöveg,
c) 65. § (1) bekezdésében a „tisztséget betöltő” szövegrész helyébe a „tisztséget kinevezéssel vagy megbízással betöltő” szöveg,
d) 71. § (3) bekezdésében a „január 15-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szöveg,
e) 95. § (1) bekezdésében a „megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti vagy az ügyészt a 25. § (3) bekezdése szerinti esetben a legfőbb ügyész felmenti” szöveg,
f) 96. § (3) bekezdésében a „minden” szövegrész helyébe az „a személyi” szöveg
lép.
56. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 130. § (1) bekezdés h) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy azonnal végrehajtható” szöveg,
b) 135. § (2) bekezdésében és 136. § (2) bekezdésében az „A Legfőbb Ügyészségen” szövegrész helyébe az „A Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál” szöveg,
c) 136. § (4) bekezdésében az „A Legfőbb Ügyészségen” szövegrészek helyébe az „A Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál” szöveg,
d) 136. § (6) bekezdés a) és b) pontjában az „a Legfőbb Ügyészségen” szövegrész helyébe az „a Legfőbb Ügyészségen és az OKRI-nál” szöveg,
e) 153. § (2) bekezdés a) pontjában a „61. § (1), (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „61. § (1)–(3) bekezdése” szöveg,
f) 159. § (1) bekezdésében a „III–XIII/A. Fejezete” szövegrész helyébe a „III–XIII. Fejezete” szöveg
lép.
57. § Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 19. § (5) bekezdése,
b) 20. § (5) bekezdése,
c) 57. § (1) bekezdésében a „szokásos” szövegrész,
d) 73. § (1) bekezdés e), i) és k) pontja,
e) XIII/A. Fejezete.
58. § Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 148. § b) pontja.
14. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
59. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:550–6:559. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6:550. § [Felelősség a termékkárért]
(1) A termékkárért felel:
a) a hibás termék gyártója,
b) a hibás alkotóelem előállítója, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe beépítette vagy azzal összekapcsolták és az a termék meghibásodását okozta,
c) amennyiben a termék gyártója vagy alkotóelem előállítója az Európai Unión kívül letelepedett, akkor
ca) a hibás termék vagy alkotóelem importőre,
cb) a gyártó meghatalmazott képviselője, vagy
cc) amennyiben a ca)–cb) alpontok szerinti termékkárért felelős vállalkozások az Európai Unión kívül letelepedettek, a logisztikai szolgáltató.
(2) A hibás termék gyártója az (1) bekezdés b) és c) pontban meghatározott termékkárért felelős vállalkozásokkal egyetemlegesen felel a hibás termék által okozott kárért.
(3) A hibás termék gyártójának felelőssége kiterjed a hibás alkotóelem által okozott károkra is, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették be vagy azzal összekapcsolták.
(4) Gyártónak minősül az a termékkárért felelős vállalkozás is, amely a gyártó ellenőrzési körén kívül lényegesen módosít valamely terméket, majd azt forgalmazza vagy használatba veszi.
(5) A hibás termék forgalmazója felel a termékkárért, ha
a) az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozás nem azonosítható,
b) a károsult felhívja a forgalmazót, hogy az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozások közül azonosítsa az Európai Unióban letelepedett termékkárért felelős vállalkozást vagy a forgalmazóját, és
c) a forgalmazó a károsult felhívásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem azonosítja az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozást vagy forgalmazóját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szabályok vonatkoznak az onlineplatform-szolgáltatóra is – amennyiben nem minősül termékkárért felelős vállalkozásnak –, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötött szerződést létesítsenek kereskedőkkel, amennyiben teljesülnek a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.
6:551. § [Több termékkárért felelős vállalkozás együttes felelőssége]
A szoftvert mint alkotóelemet a termékbe beépítő gyártót nem illeti meg a kárt okozó hibás szoftver előállítójával szemben megtérítési igény, ha
a) a hibás szoftver előállítója az adott szoftver-alkotóelem forgalomba hozatalának időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, és
b) a gyártó és a szoftver előállítójával kötött szerződésben a megtérítési igényről lemondott.
6:552. § [A termék]
Termék minden ingó dolog, abban az esetben is, ha azt egy másik ingó dologba vagy ingatlanba építették be, vagy ha az egy másik ingó dologhoz vagy ingatlanhoz kapcsolódik; ideértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlt, a nyersanyagot és a szoftvert.
6:553. § [A termékkár]
Termékkár:
a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása, lelki egészségének orvosilag elismert sérülése miatt bekövetkezett kár;
b) a hibás termék által más dologban okozott kár, kivéve
ba) a kizárólag szakmai célokra használt dolgokban okozott kár vagy
bb) olyan hibás alkotórész által károsított termékben okozott kár, amelyet a termék gyártója a termékbe beépített vagy összekapcsolt a termékkel, vagy amely a gyártó ellenőrzése alatt áll;
c) a hibás termék által a nem szakmai célokra használt adatokban okozott kár.
6:554. § [Fogalommeghatározások]
(1) E fejezet alkalmazásában termékkárért felelős vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely valamely termék vagy alkotóelem gyártója, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtója, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a logisztikai szolgáltató vagy a forgalmazó.
(2) E fejezet alkalmazásában
a) gyártó: minden olyan személy, amely:
aa) terméket fejleszt, gyárt vagy állít elő;
ab) terméket terveztet vagy gyártat, vagy aki nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jegyeinek a terméken való feltüntetésével annak gyártójaként tünteti fel magát; vagy
ac) saját használatra fejleszt, gyárt vagy állít elő terméket;
b) meghatalmazott képviselő: az az Európai Unióban letelepedett személy, amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében;
c) importőr: olyan személy, amely az Európai Unión kívüli országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;
d) logisztikai szolgáltató: az a személy, amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál a következők közül: valamely a tulajdonában nem álló termék raktározása, csomagolása, címzése és feladása, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást;
e) forgalmazó: az ellátási láncon belül a termék gyártójától vagy importőrétől különböző személy, amely terméket forgalmaz,
f) károsult: a természetes személy.
6:555. § [A termék hibája]
(1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható vagy az uniós jogban vagy jogszabályban előírt biztonságot.
(2) A termék hibájának vizsgálata során figyelembe kell venni különösen
a) a termék kiszerelését és jellemzőit, beleértve annak címkézését, tervezését, műszaki jellemzőit, összetételét és csomagolását, valamint az összeszerelésre, a telepítésre, a használatra és a karbantartásra vonatkozó utasításokat;
b) a termék észszerűen előrelátható használatát;
c) a forgalomba hozatalt vagy használatbavételt követően a folyamatos tanulásra vagy új tulajdonságok szerzésére való képességnek a termékre gyakorolt bármely hatását;
d) más olyan termékek észszerűen előrelátható hatását a termékre, amelyekről feltételezhető, hogy a termékkel együtt kerülnek felhasználásra, többek között összekapcsolás révén;
e) azt az időpontot, amikor a terméket forgalomba hozták vagy használatba vették, vagy ha a gyártó ezen időpont után is megőrzi a termék feletti ellenőrzést, akkor azt az időpontot, amikor a termék kikerült a gyártó ellenőrzése alól;
f) a vonatkozó termékbiztonsági követelményeket, ideértve a biztonság szempontjából releváns kiberbiztonsági követelményeket is;
g) az illetékes hatóság által elrendelt vagy a termékkárért felelős vállalkozások döntésén alapuló termékbiztonsággal kapcsolatos termékvisszahívást vagy más a termék forgalmazását érintő intézkedést;
h) azon felhasználói csoport konkrét igényeit, akiknek a használatára a terméket szánják;
i) olyan termék esetében, amelynek célja éppen a kár megelőzése, a termék e rendeltetésének nem teljesülését.
(3) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy egy jobb terméket – ideértve a termék frissítését vagy fejlesztését is – már forgalomba hoztak vagy használatba vettek, vagy később forgalomba hoznak vagy használatba vesznek.
(4) A károsultnak kell bizonyítania a termék hibájának meglétét, a kár bekövetkezését, mértékét, valamint a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggést.
6:556. § [A termék hibájának vélelme]
(1) Az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell a termék hibáját, amennyiben
a) a termékkárért felelős vállalkozás a bíróság felhívására nem bocsátja a károsult rendelkezésére az ügyben lényeges bizonyítékokat;
b) a károsult bizonyítja, hogy a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek; vagy
c) a károsult bizonyítja, hogy a kárt a termék nyilvánvaló működési hibája okozta észszerűen előrelátható használat során vagy szokásos körülmények között.
(2) Az ellenkező bizonyításig a termék hibája és a kár közötti ok-okozati összefüggést vélelmezni kell, amennyiben megállapítást nyer, hogy a termék hibás, és az okozott kár jellemzően összefügg a megállapított hibával.
(3) Vélelmezni kell a termék hibáját vagy a termék hibája és a kár közötti ok-okozati összefüggést, illetve mindkettőt, ha a termékkárért felelős vállalkozás a bíróság felhívására rendelkezésre bocsátja az ügyben lényeges bizonyítékokat, de ennek ellenére és az ügy valamennyi releváns körülményét figyelembe véve:
a) a károsult különösen a termék, illetve a termék alkotóeleme műszaki vagy tudományos szempontból felmerülő összetettség miatt rendkívüli nehézségekkel szembesül a termék hibája vagy a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása tekintetében, és
b) a károsult valószínűsíti, hogy a termék hibás, vagy hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn a termék hibája és a kár között.
6:557. § [Mentesülés a felelősség alól]
(1) Mentesül a felelősség alól
a) a gyártó vagy az importőr, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, illetve nem ő vette használatba;
b) a forgalmazó, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő forgalmazta.
(2) Mentesül továbbá a felelősség alól a termékkárért felelős vállalkozás, ha bizonyítja, hogy
a) a kárt okozó hiba valószínűsíthetően nem állt fenn a termék forgalomba hozatalakor, használatbavételekor, illetve forgalmazó esetében a termék forgalmazásakor, vagy, hogy az adott hiba valószínűsíthetően ezen időpont után keletkezett,
b) a kárt okozó hiba a termék jogi előírásoknak való megfeleléséből fakad, vagy
c) a hiba a termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének időpontjában, vagy abban az időszakban, amikor a gyártó ellenőrzése alatt állt, a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása szerint nem volt felismerhető.
(3) A hibás alkotóelem gyártója mentesül a felelősség alól azzal is, ha bizonyítja, hogy azon termék hibája, amelybe az alkotóelemet beépítették, a termék tervezésének vagy a termék gyártója által az alkotóelem gyártójának adott utasításoknak tulajdonítható.
(4) A terméket lényegesen módosító személy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó hiba a terméknek a módosítás által nem érintett részére vonatkozik.
(5) A (2) bekezdés a) pontjával szemben a termékkárért felelős vállalkozás nem mentesül a felelősség alól, ha a termék hibája a gyártó ellenőrzése alá tartozó
a) kapcsolódó szolgáltatással,
b) szoftverrel, beleértve a szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket is,
c) a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítések vagy -fejlesztések hiányával, vagy
d) a termék lényeges módosításával
összefüggésben keletkezett.
(6) A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.
6:558. § [Harmadik személy közrehatása]
A termékkárért felelős vállalkozás nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a termékkárért felelős vállalkozásnak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.
6:559. § [A felelősség korlátozása és kizárása]
A károsulttal szemben a termékkárért felelős vállalkozás felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.”
60. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény HATODIK KÖNYV LXXII. Fejezete a következő 6:559/A. és 6:559/B. §-sal egészül ki:
„6:559/A. § [Igényérvényesítési határidő]
(1) A károsult kártérítési igényét hároméves határidő alatt érvényesítheti.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a termékkárért felelős vállalkozás személyéről.
(3) A termékkárért felelős vállalkozást az e fejezetben meghatározott felelőssége tízéves jogvesztő határidőn belül terheli, kivéve, ha a károsult időközben eljárást indított egy másik olyan termékkárért felelős vállalkozás ellen, amely felelősségre vonható. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés szerinti tízéves időtartam a kárt okozó hibás termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének napja vagy a lényegesen módosított termék esetében a termék lényeges módosítását követő forgalmazásának vagy használatbavételének napja közül a későbbi időpontban kezdődik.
(5) Amennyiben a károsult a (4) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz éven belül a személyi sérülés lappangó jellege miatt nem tudott eljárást indítani, huszonöt év elteltével már nem jogosult kártérítésre, kivéve, ha a károsult időközben eljárást indított egy olyan termékkárért felelős vállalkozás ellen, amely felelősségre vonható. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
6:559/B. § [Vegyes rendelkezések]
(1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a kártérítés mértékének a teljes kárnál alacsonyabb összegben történő meghatározására.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak:
a) az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek, illetve
b) a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverekre.
(3) E fejezet alkalmazása során
a) adat: az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti adat;
b) alkotóelem: bármely materiális vagy immateriális eszköz, nyersanyag vagy kapcsolódó szolgáltatás, amelyet beépítettek a termékbe, vagy amely a termékkel össze van kapcsolva;
c) digitális gyártási fájl: ingó dolog digitális változata vagy digitális sablonja, amely gépek vagy szerszámok automatizált vezérlésének lehetővé tétele révén egy materiális eszköz előállításához szükséges funkcionális információkat tartalmaz;
d) forgalmazás: az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;
e) forgalomba hozatal: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;
f) gyártó ellenőrzése: a termék gyártójának azon tevékenysége, amelynek során
fa) a termék gyártója elvégzi, vagy harmadik fél tevékenysége tekintetében engedélyezi vagy jóváhagyja egy alkotóelemnek a beépítését, összekapcsolását, rendelkezésre bocsátását; vagy a termék módosítását, beleértve a lényeges módosításokat is
fb) a termék gyártója maga vagy harmadik fél közvetítésével szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket biztosít;
g) használatbavétel: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében – akár ellenérték fejében, akár díjmentesen – történő, Európai Unión belüli első használata olyan körülmények között, amikor a terméket az első használatot megelőzően nem hozták forgalomba;
h) kapcsolódó szolgáltatás: olyan digitális szolgáltatás, amelyet oly módon építettek be egy termékbe vagy kapcsoltak össze azzal, hogy annak hiányában a termék nem tudná betölteni egy vagy több funkcióját;
i) lényeges módosítás: egy termék olyan módosítása a forgalomba hozatal vagy használatbavétel után,
ia) amely a vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabályok értelmében jelentősnek minősül vagy
ib) amely a termék eredeti teljesítményének, céljának vagy típusának anélküli megváltoztatásával jár, hogy ezt a gyártó kezdeti kockázatértékelése előre jelezte volna, és amely megváltoztatja a veszély jellegét, új veszélyt teremt vagy növeli a kockázati szintet, feltéve, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabályok nem állapítanak meg arra vonatkozó küszöbértéket, hogy mi tekintendő lényeges módosításnak.”
61. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény:)
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény:)
(való megfelelést szolgálja.)
15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
62. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„24/A. A termékfelelősség
(A Ptk. 6:550–6:559/B. §-ához)
55/A. § A Ptk.-nak a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2026. december 9. napját követően forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre kell alkalmazni.”
63. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény MÁSODIK RÉSZE a következő XII. Fejezettel egészül ki:
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS
74. § Az 55/A. § a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének való megfelelést szolgálja.”
16. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
64. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben, ha az igazságügyi szakértő a szakterületének megfelelő képzési, továbbképzési területen jogszabályi felhatalmazással rendelkező szervezet vagy szerv által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt.”
65. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 8. alcíme a következő 16/B. §-sal egészül ki:
„16/B. § (1) A 15. § (1) bekezdése és 16. § (1) bekezdése szerinti képzés-, illetve vizsgaszervező a szakértői névjegyzékbe vétel tényét és az igazságügyi szakértő státuszát a szakértői névjegyzékbe történő automatikus információátadás útján, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) XIII. Fejezete szerinti módon ellenőrzi.
(2) A 15. § (1) bekezdése és 16. § (1) bekezdése szerinti képzés-, illetve vizsgaszervezőnél az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos képzési feladatának teljesítése során keletkezett, az igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.26–1.27. pontjai szerinti adatait a névjegyzéket vezető hatóság átveszi.”
66. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 8. alcíme a következő 16/C. §-sal egészül ki:
„16/C. § A képzés, továbbképzés, oktatás és vizsga díját a miniszter rendeletben állapítja meg.”
67. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elnökség a véglegessé vált határozatát megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.”
68. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
69. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 11. § (2) bekezdésében az „1.24. és 1.25” szövegrész helyébe az „1.24–1.27” szöveg,
b) 25. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,
c) 31. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,
d) 44. § (1a) bekezdésében az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szövegrész helyébe a „Dáptv.” szöveg,
e) 51. § (1) bekezdésében az „után járó” szövegrész helyébe az „után, díjjegyzékenként járó” szöveg,
f) 139. § (2) bekezdés b) pontjában a „lebonyolítására,” szövegrész helyébe a „lebonyolítására, díjára, a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára,” szöveg,
g) 139. § (2) bekezdés g) pontjában a „lebonyolításának módjára,” szövegrész helyébe a „lebonyolításának módjára, díjára,” szöveg
lép.
70. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 159/D. § (2) bekezdése.
17. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
71. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kijelölés kérdésében – a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel –]
72. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála vagy jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. Az alperes jogutódját a félbeszakadás tartama alatt az alperes pertársa is perbe vonhatja, ha az eljárás az alperes halála vagy jogutódlással történő megszűnése miatt szakadt félbe.”
73. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 85. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § [A perköltség viselése az eljárás megszüntetése, megszűnése esetén]”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 85. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az eljárás félbeszakadása miatt bekövetkező megszűnése esetén egyik fél sem téríti meg az ellenfele perköltségét.”
74. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 120. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 119. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben az eljárás vagy annak érintett része tizennyolc hónap félbeszakadás elteltével – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – megszűnik.
(8) Ha a fél vagy más érdekelt az eljáró bíróságnál a (7) bekezdés szerinti határidőn belül bejelenti és egyidejűleg okirattal igazolja, hogy a jogutód vagy a törvényes képviselő személyének megállapítása iránt eljárás van folyamatban, és e másik eljárás a (7) bekezdés szerinti határidőn belül nem fejeződik be, a félbeszakadt eljárás csak e másik eljárás jogerős vagy végleges befejezését követő három hónap elteltével szűnik meg. A bejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(9) Ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, annak jogerőre emelkedése előtt az eljárás félbeszakadás folytán megszűnik, az elsőfokú ítélet hatályát veszti. A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát az eljárás félbeszakadás miatt bekövetkező megszűnése nem érinti.
(10) A bíróság az eljárás megszűnésének tényét – a (9) bekezdés szerinti esetben az elsőfokú ítélet hatályvesztését is – végzésben állapítja meg, e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
75. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben, vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, valamint akkor is, ha a keresetlevelet a törvényszékhez nyújtják be, de a jogvita elbírálása a munkaügyi perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, illetve ha a keresetlevelet a munkaügyi perben eljáró bírósághoz nyújtják be, de a jogvita elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik.”
76. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 261. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az eljárás félbeszakadás folytán megszűnt, a bíróság a meg nem fizetett díjról végzésben határoz és a feleket egyenlő arányban kötelezi annak a MOKK részére történő megfizetésére; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
77. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 411. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kúria tárgyaláson kívül, negyvenöt napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A Kúria a felülvizsgálatot mérlegelési jogkörében csak olyan okból engedélyezheti, amelyre a fél az engedélyezés iránti kérelmében hivatkozik.
(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden, kizárólag annyiban kell megindokolni, hogy a felülvizsgálat engedélyezésére milyen okból nem került sor. A felülvizsgálat engedélyezésének indokait az érdemi határozat indokolásában kell megjelölni.”
78. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 481. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt a személyt, aki a gyermek nála történő elhelyezését kéri, a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.”
79. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 622. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„622. § [Az elektronikus hírközlő hálózat igénybevételének elrendelése]”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 622. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság indítványra vagy hivatalból végzéssel elrendelheti, hogy a tárgyaláson és a személyes meghallgatáson lefolytatásra kerülő eljárási cselekményen a fél és más perbeli személy, azok képviselője, a tanú, valamint a szakértő jelenléte elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön biztosításra, továbbá – ha az ellen a szemletárgy birtokosa nem tiltakozik – a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás), ha
a) az célszerűnek látszik, különösen, ha az az eljárás lefolytatását meggyorsítja,
b) a meghallgatás a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy
c) ezt a tanú személyes védelme indokolja.”
80. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 623. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, a személyes meghallgatás vagy a szemle kitűzött helyszíne és az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.”
81. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. §-a a következő (19) és (20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel megállapított 47. § (2) bekezdést, 85. § (5) bekezdést, 120. § (7)–(10) bekezdést a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult olyan ügyekben, amelyekben a félbeszakadásra 2025. január 1. napját megelőzően került sor azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás félbeszakadás miatt bekövetkező megszűnésének főszabály szerinti időpontja 2026. július 1. napja.
(20) A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel megállapított 47. § (2) bekezdést, 85. § (5) bekezdést, 120. § (7)–(10) bekezdést a 2018. január 1. napját megelőzően indult ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy
a) egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait kell alkalmazni, és
b) ha a félbeszakadásra 2025. január 1. napját megelőzően került sor, az eljárás félbeszakadás miatt bekövetkező megszűnésének főszabály szerinti időpontja 2026. július 1. napja.”
82. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
83. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
a) 387. §-ában a „feltünteti” szövegrész helyébe a „feltünteti, a meg nem jelent felek részére pedig három napon belül elrendeli a kézbesítését” szöveg,
b) 605. § (2) bekezdésében a „benyújtás” szövegrész helyébe a „benyújtása” szöveg
lép.
84. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
a) 20. § (2) bekezdésében a „mint munkaügyi bíróság” szövegrész,
b) 458. § (4) bekezdése.
18. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása
85. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 77. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat az áttevő vagy átvevő intézmény magyar, angol, német vagy francia nyelven fogadja.”
86. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság magyar, angol vagy német nyelven fogadja.”
87. § Hatályát veszti a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény
19. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
88. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 209. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
20. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
89. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 636. § (3) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg,
b) 670. § (8) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg
lép.
21. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
90. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 29. § (1) bekezdés 6., 10., 11., 16., 17. pontja szerinti követelések végrehajtására irányuló eljárásokban az állami adó- és vámhatóság kezdeményezi a vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatását az ügyészségnél, ha a kötelezett a büntetőeljárásban az alapügyben hozott határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása után, a végrehajtás befejezése előtt meghalt vagy megszűnt. Az állami adó- és vámhatóság a vagyonelvonásra irányuló eljárást kezdeményező iratában tételesen felsorolja a végrehajtás alá vont, még nem értékesített vagyontárgyakat.
(10) A vagyonelvonásra irányuló eljárás eredményéről a megkeresett törvényszék, illetve amennyiben a kezdeményezés alapján nem tartja indokoltnak az eljárás megindítását, az ügyészség értesíti a kezdeményező állami adó- és vámhatóságot.
(11) Az állami adó- és vámhatóság a (9) bekezdés szerinti esetben az eredeti adóssal szemben folytatott végrehajtást megszünteti, ha
a) a vagyonelvonásra irányuló eljárásban hozott, új kötelezettet megállapító bírósági határozat végrehajtására a törvényszék megkereste, vagy
b) a vagyonelvonásra irányuló eljárás új kötelezettet megállapító bírósági határozat meghozatala nélkül fejeződik be.”
22. Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény módosítása
91. § Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az 1–15. § és a 19–43. § a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlament és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Az 1. § a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk 17. pontjának való megfelelést szolgálja.”
23. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény módosítása
92. § A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény 5. § (3) bekezdésében a „jogegységi panasz tanács” szövegrész helyébe a „jogegységi tanács” szöveg lép.
24. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény módosítása
93. § Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 246. § (1) bekezdés b) pontjában a „szóló 2016” szövegrész helyébe a „szóló, 2016” szöveg lép.
94. § Nem lép hatályba az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 72. § b) pontja.
25. Záró rendelkezések
95. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 9. alcím, a 66. §, a 69. § f) és g) pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 3. alcím, a 31. §, a 32. §, a 35. §, a 36. §, a 39. §, a 41–52. §, az 54–58. §, a 71. §, a 75. §, a 78–80. §, a 83. §, a 84. §, a 20. alcím, a 21. alcím, a 23. alcím, a 2. melléklet és a 3. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(5) A 65. §, a 68. §, a 69. § a) és d) pontja, a 72–74. §, a 76. §, a 77. §, a 81. § és az 1. melléklet 2026. március 1. napján lép hatályba.
(6) A 8. alcím, a 34. §, az 59. §, a 60. §, a 61. § (2) bekezdése, a 15. alcím, a 82. § és a 22. alcím 2026. december 9. napján lép hatályba.
96. § E törvény
a) 31. §-a és 36. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,
b) 38. §-a és 39. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,
alapján sarkalatosnak minősül.
97. § (1) A 6. alcím a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) A 24–26. § a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 85. § a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A 86. § a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(5) Az 59. §, a 60. §, a 61. § (2) bekezdése és a 15. alcím a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2025. évi XCII. törvényhez
1. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1. pontja a következő 1.26. és 1.27. ponttal egészül ki:
„1.26. a szakértő jogi oktatásai tekintetében
1.26.1. az első jogi oktatásra vonatkozó kötelezettség teljesítése, annak időpontja, illetve a vizsga alóli esetleges mentesülés,
1.26.2. a rendszeres jogi oktatásra vonatkozó kötelezettség teljesítése, annak időpontja;
1.27. a szakértő szakmai továbbképzései tekintetében
1.27.1. a szakmai továbbképzések időszakai (időszakok kezdete és vége),
1.27.2. az adott szakmai továbbképzési időszakban elvégzett továbbképzések címe, megnevezése, és a teljesítés időpontja,
1.27.3. az elvégzett továbbképzéshez hozzárendelt kreditpont-érték,
1.27.4. annak megjelölése, ha az elvégzett továbbképzés akkreditált külső képzés,
1.27.5. annak megjelölése, hogy a szakértő az adott továbbképzési periódusban eleget tett-e továbbképzési kötelezettségének.”
2. melléklet a 2025. évi XCII. törvényhez
1. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 6. mellékletében foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
[A) |
B) |
C) |
|
|
besorolási kategória megnevezése |
illetmény alsó határa |
illetmény felső határa] |
|
2 |
ügyészségi-tanácsos II. |
a mindenkori garantált bérminimum |
650 000 Ft |
2. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 6. mellékletében foglalt táblázat 6. és 7. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:
|
[A) |
B) |
C) |
|
|
besorolási kategória megnevezése |
illetmény alsó határa |
illetmény felső határa] |
|
6 |
csoportvezető |
400 000 Ft |
1 450 000 Ft |
|
7 |
osztályvezető |
550 000 Ft |
2 000 000 Ft |
3. melléklet a 2025. évi XCII. törvényhez
1. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 6/A. melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
2. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 6/A. mellékletében foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
[A) |
B) |
C) |
|
|
besorolási kategória megnevezése |
illetmény alsó határa |
illetmény felső határa] |
|
2 |
ügyészségi-tanácsos IV. |
a mindenkori garantált bérminimum |
1 000 000 Ft |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 16.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás