GK ÍH 2025/92.

Ingatlan birtokba bocsátása iránt indított perben az érvényesített dologi jog értéke nem azonos a birtokba bocsátani kért ingatlan forgalmi értékével, annak nincs jelentősége a pertárgyérték meghatározásakor. Ilyen esetben a bíróság hatáskörének megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a keresettel érvényesített, vagyoni jogon alapuló igény értéke nem határozható meg [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 20. § (3) bekezdés a) pont].

A felperes a V.-i Járásbíróság (a továbbiakban: járásbíróság) előtt előterjesztett keresetében kérte az alperes kötelezését a perbeli ingatlan elhagyására és birtokba adására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:9. §-a és az 5:36. §-a alapján. A járásbíróság hatáskörét a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 20. § (3) bekezdés a) pontjára alapította.

A járásbíróság jogerős végzésében megállapította hatásköre hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a B.-i Törvényszékhez (a továbbiakban: törvényszék). Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a keresetlevélhez csatolt adásvételi szerződés szerint a felperes 550 000 000 forintért adta el a perbeli ingatlant az alperesnek. A dologi jogi perben a pertárgy értéke a Pp. 21. § (2) bekezdés c) pontja alapján a vitás dolog vagy dologrész, illetve a dologi jog értékével egyezik meg; ez az érték az adott esetben a perbeli ingatlan értéke, azaz 550 000 000 forint. Mindezek alapján a per elbírálására a törvényszéknek van hatásköre a Pp. 20. § (1) bekezdése alapján.

A törvényszék végzésében szintén megállapította a hatáskörének hiányát és előterjesztést tett az eljáró bíróság kijelölése végett az ítélőtáblához. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az adásvételi szerződés az ingatlan értékét valóban 550 000 000 forintban határozza meg, azonban annak a pertárgyérték meghatározása körében nincs relevanciája, mivel a felperes az ingatlan elhagyása és a birtokának visszaadására iránt indított keresetet a Ptk. 5:9. §-a és 5:36. §-a alapján. A birtokvédelmi per a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti vagyonjogi, és azon belül a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dologi jogi per. A birtokjog értéke nem határozható meg (BH 2015.164., BH 2024.278.), ezért a per elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja alapján.

Az ítélőtábla a negatív hatásköri összeütközést a járásbíróság kijelölésével oldotta fel.

A törvényszék helyesen tulajdonított jelentőséget a kereset tárgyának, mivel a Pp. 20. § (3) bekezdése értelmében a hatáskör szempontjából ennek van jelentősége és ezt a perben érvényesített jogból kiindulva kell meghatározni. Helyesen foglalt állást arról is, hogy a felperes által indított birtokvédelmi per a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti vagyonjogi, és azon belül a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dologi jogi pernek minősül. Az érvényesített dologi jog – az adott esetben a birtokjog, az ingatlan elhagyása és birtokba bocsátása iránti követelés – értéke ugyanakkor nem azonos magának az ingatlannak a forgalmi értékével, ezért annak nincs jelentősége a pertárgyérték meghatározásakor, ahogyan azt a törvényszék helytállóan megállapította. Az ingatlan elhagyásának és birtokba bocsátásának az „értéke” nem határozható meg; az ítélőtábla osztja e körben a BH 2015.164. számon és a BH 2024.278. számon közzétett eseti döntésekben foglaltakat.

A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla maradéktalanul osztotta a törvényszék azon álláspontját, hogy a per elbírálására a járásbíróság hatáskörébe tartozik a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja alapján.

Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás lefolytatására a járásbíróságot jelölte ki.