2025. évi XCIII. törvény

„(1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.”

„(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”

„(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be a Hatósághoz (túlfizetés), a Hatóság a túlfizetés összegét az engedélyes azon bankszámlájára, amelyről a túlfizetés érkezett, 5 munkanapon belül visszatéríti.”

„(7a) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések – kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést – nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott 40 napos határidőben a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt a felszámoló 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – is befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell besorolni. A költségátalány teljes összege a felszámolót illeti a díján felül. A felszámoló a költségátalány összegét a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére, illetve a felszámoló szervezet fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az amortizációs költségek fedezetére használhatja fel.”

„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló, az (1) bekezdésben foglalt körülmény fennállásának időtartamáig, de legalább négy évre, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő harmadik nap.”

„(7) A Kjt. illetményrendszerére vonatkozó szabályoktól a Kormány rendeletében eltérhet, ha az a közalkalmazott számára kedvezőbb. Az eltérő szabályok szerint megállapított illetményt a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi vagy nem állami fenntartású intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – köteles biztosítani.”

„(1a) Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott vizsgálati díj megfizetését önmagában úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő érdemi vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.”

78/A. § (1) Gyorsított szabadalmi eljárásra kerül sor, ha a bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg kéri a szabadalmi bejelentés tizennyolc hónapnál korábbi időpontban történő közzétételét és a bejelentés érdemi vizsgálatát, valamint az érdemi vizsgálati díját megfizette.

(2) Gyorsított szabadalmi eljárás esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés napjától számított három hónapon belül elvégzi a bejelentést követő vizsgálatot, az alaki vizsgálatot, valamint az újdonságkutatást, továbbá közzétételre készíti elő a szabadalmi bejelentést.

(3) A szabadalmi bejelentés a benyújtását követő harmadik hónap elteltével közzétételre kerül. A közzétételt követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül megkezdi a bejelentés érdemi vizsgálatát és a szabadalom megadása tárgyában születő döntés előkészítését, amennyiben a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § és a 68. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 69. § szerinti újdonságkutatás eredményeként nem tárt fel a szabadalom megadását kizáró körülményt.

(4) Ha a bejelentő az eljárás során az esetleges hiánypótlási felhívásra a megadott határidőn belül, megfelelően válaszol, a bejelentést követő hatodik hónap elteltével a szabadalom megadása kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghozza végleges döntését.”

„(7) Az adóhatóság a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a rendelkező nyilatkozatot az újabb kedvezményezett megjelöléséig vagy a rendelkező nyilatkozat visszavonására irányuló nyilatkozat benyújtásáig veszi figyelembe. Az újabb kedvezményezett megjelölésére vagy a nyilatkozat visszavonására a nyilatkozattétel évét követően évente egy alkalommal, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig kerülhet sor. A rendelkező nyilatkozat érvényes felajánlásként vehető figyelembe akkor is, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig nem nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást vagy a benyújtott bevallása alapján adóköteles, összevonás alá eső jövedelme nem keletkezett.”

„(8) A (7) bekezdés alkalmazása esetén, amennyiben felajánlható összeg nincs, arról az adóhatóság a magánszemély értesítését mellőzi.”

10/J. § A javítóintézet vezetőjének a kinevezéséhez, kinevezése visszavonásához a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának a véleménye szükséges.”

„(18) A Kjt. illetményrendszerére vonatkozó szabályoktól a Kormány rendeletében eltérhet, ha az a közalkalmazott számára kedvezőbb. Az eltérő szabályok szerint megállapított illetményt a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – köteles biztosítani.”

„(1) A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára biztosítani kell

„59/A. § (1) A gyermekotthon rendjének fenntartásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

„(2) A nevelőszülő díjazása a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott díjból és – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – az (5) bekezdés szerinti többletdíjból áll.

(3) A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – ha nem helyeztek el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta a kötelező legkisebb munkabér 60%-a illeti meg.

(4) A nevelőszülőt, ha a háztartásában

(5) A nevelőszülőt – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a (4) bekezdésben meghatározott díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér 15%-a illeti meg.”

„(8) A javítóintézetben

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben

(10) A javítóintézetben a javítóintézet rendjének fenntartása érdekében működő biztonsági rendszert a büntetés-végrehajtás országos parancsokának az egyetértésével kell kialakítani.

(11) A javítóintézet biztonsági rendszerét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ellenőrizheti.”

„(2) A javítóintézet igazgatója a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak, valamint a javítóintézet utógondozó részlegén ellátottak jogaira és kötelezettségeire, továbbá a javítóintézet belső életének rendjére vonatkozóan – a Bv. tv.-ben foglaltak szerint – házirendet készít, amelyet a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának jóvá kell hagynia.”

„95/A. § (1) A Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami szerv vagy az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság köteles a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő, a foglalkoztatásban részt venni kívánó fiatal felnőtt részére legalább három évig az egészségi és személyiségállapotának, a készségeinek és a képesítésének megfelelő foglalkoztatást biztosítani.

(2) A fiatal felnőttek közvetítésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv koordinálja. A Kormány rendeletében kijelölt szerv a koordinációs feladatainak ellátása érdekében a foglalkoztatás befejezésétől számított 5 évig kezeli a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a foglalkoztatáshoz feltétlenül szükséges adatokat.

95/B. § (1) Az állam támogatást nyújt a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt részére a Kormány rendeletében foglaltak szerint, az ott meghatározott kategóriás közúti jármű vezetői engedély megszerzéséhez, ha az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeknek a gyermek, fiatal felnőtt egyébként megfelel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása érdekében a támogatás igénylésétől számított 5 évig kezeli

„(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 95/A. § szerinti foglalkoztatás biztosítására vonatkozó részletszabályokat, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek foglalkoztatását koordináló szerv kijelölését.

(1e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt által állami támogatás igénybevételével megszerezhető közúti jármű vezetői engedély kategóriáját, valamint az annak megszerzéséhez nyújtott támogatásra való jogosultság és a támogatás megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat.”

„(1f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatott személyek tekintetében a Kjt. illetményrendszerétől való eltérés és ennek végrehajtásának szabályait;”

„(4a) A (4) bekezdés szerinti időpontfoglalás során a biztosított vagy képviselője megadhatja a biztosított telefonos vagy e-mail elérhetőségét, amelyet a telefonközpont-működtető rögzít a digitális időpontfoglaló rendszerben.”

„(1a) Az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.”

„(5) Magyarországon bejegyzett cég cégkivonatát a kijelölő hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.”

„(2) A kereskedő köteles

„(2a) A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejének megváltozását a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott írásbeli kapcsolattartás mellett a kereskedelmi hatóságnak elektronikus levelezési címén keresztül is bejelentheti.”

„(2a) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység vonatkozásában az 5. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként az SZTFH jár el.”

„9/A. § (1) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység az SZTFH engedélyével, részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő jogi személyként végezhető. Az engedélyezés részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg. Az SZTFH eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt. Befektetési arany forgalmazása kizárólag üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység kereskedési formában folytatható. Ha az üzletben a befektetési arany forgalmazásán kívül más termék kereskedelmére is sor kerül, ezen termékek kereskedelmi tevékenységére e törvény általános szabályai és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadóak.

(2) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló kérelmet elutasítja, ha

(3) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben határozza meg.

(4) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: engedélyes) – ha tart készleten befektetési aranyat, akkor – a készletéről, illetve annak forgalmáról, ha az engedélyes nem tart készleten befektetési aranyat, akkor az értékesített, illetve vásárolt befektetési arany mennyiségéről az SZTFH elnökének rendeletében meghatározottak szerint nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az SZTFH részére.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének és az adatok kezelésének célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítésének támogatása.

(7) Befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet csak olyan jogi személy végezhet, amelynek a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője jó hírnévvel rendelkezik.

(8) Jó hírnévvel rendelkezőnek minősül az a természetes személy, aki

„(1) Az SZTFH hatósági felügyeletet gyakorol a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység felett. Ennek keretében az SZTFH megteszi a szükséges intézkedéseket az engedélyesek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségei megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, valamint eljár a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet engedély nélkül végzőkkel szemben azzal, hogy az ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.”

„(3) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettséget megsértő személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki, és döntésében – határidő biztosításával – kötelezi a jogsértést elkövetőt annak megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető. Befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység végzése esetén figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.”

„(5a) Ha az SZTFH véglegessé vált döntésében megállapítja, hogy egy üzletben engedély nélkül kerül sor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére, akkor a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző – az SZTFH értesítése alapján – elrendeli az üzlet 30 napra történő ideiglenes bezárását.”

„(6) Az SZTFH – a körülmények mérlegelését követően és e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az engedélyes engedélyét visszavonhatja, ha

(7) Az SZTFH a (6) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat mérlegeli.

(8) Az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonja, ha

(9) Az SZTFH az engedélyes engedélyét a Pmt. szerinti eltiltás időtartama alatt felfüggeszti.”

„(3) Ha az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonta, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH az engedélyt visszavonó határozat véglegessé válását követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”

„9/D. § (1) A befektetési arany kereskedelmi felügyeleti tevékenységért az engedélyes az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott mértékű befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A felügyeleti díjat az engedélyes az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott időpontban fizeti meg az SZTFH részére, a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett. A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3) Az SZTFH a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(4) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az SZTFH határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”

„9/E. § (1) Az SZTFH elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet valósít meg, ideértve azt az esetet is, amikor a nem Magyarország területén folytatott befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az SZTFH határozatlan időre rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.

(3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az SZTFH hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az SZTFH honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételének napját követő 3. nap.

(4) Ha az SZTFH hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést az SZTFH hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az SZTFH honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételének napját követő 3. nap. A végzés az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

9/F. § (1) A 9/E. § (1) és (4) bekezdés szerinti döntés kötelezettje – annak a döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) Az SZTFH-t, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 9/E. §-ban foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

9/G. § (1) Az SZTFH az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha

(2) A megszüntető döntésre a 9/E. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

9/H. § Ha az SZTFH a 9/E. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat – így különösen más IP-cím, domain vagy aldomain – hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és – a 9/E. § (1) bekezdése szerinti – döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 9/E. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.”

„11/C. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a cégjegyzék adatairól – cégbizonyítvány, cégkivonat és cégmásolat formájában – kizárólag a cégbíróság és a céginformációs szolgálat nyújt közhiteles tájékoztatást. A céginformáció más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a cégadatra vonatkozó információ nem nevezhető cégbizonyítványnak, cégkivonatnak vagy cégmásolatnak.”

12/C. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője (a továbbiakban e §-ban együtt: fél) ügyintézési rendelkezéssel vagy a beadvány elektronikus előterjesztésével az elektronikus kapcsolattartást választotta, akkor külön bejelentés nélkül a Pp. 605. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartást választó félnek minősül, azzal az eltéréssel, hogy

(2) Ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, a közjegyző köteles az irat kézbesítése előtt elektronikus úton lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a fél kapcsolattartási formájának megállapítása érdekében.

(3) Ha a fél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatok a közjegyző által nem ismertek, a közjegyző az iratot papíralapon kézbesíti a fél részére, azzal a tájékoztatással, hogy a közjegyző csak akkor kézbesít számára elektronikus úton, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatokat a közjegyzőnek bejelenti.

(4) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók a személyes jelenlét során benyújtott, illetve kézbesített iratokra.”

„(1a) Élelmiszer- és a takarmány-mikrovállalkozások esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek oly módon kell rendelkezésre állnia, hogy szükség esetén rövid időn – legfeljebb 2 órán – belül meg tudjon jelenni a helyszínen.”

„11. § A hagyatéki eljárásban a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait a Kjnp. 12/C. §-ában meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.”

„11/A. § A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó azzal, hogy a Kjnp. 15/A. § (7) bekezdése nem alkalmazható a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, az öröklésről való lemondást, a várt öröklésről való rendelkezést, valamint ezek módosítását, visszavonását, felbontását vagy megszüntetését tartalmazó okiratra.”

„(1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított három hónapon belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).”

„128. § E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvénnyel megállapított 104/A. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a 104/A. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény kézbesítésére még nem került sor.”

„1/C. § Budapest Főváros Önkormányzatának a Budapest 232045/3, 232045/5, 232045/6, 224969/1, 224969/2 és 224969/3 helyrajzi számú ingatlan fennálló vagyonkezelői joga e törvény erejénél fogva 2026. július 1-jével megszűnik.”

„10. § (1) A fővárosi önkormányzat az 1/C. §-a szerinti vagyonkezelési jog megszűnése kapcsán az érintett tulajdonosi joggyakorlókkal elszámol.

(2) A vagyonkezelési jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséről e törvényre való hivatkozással az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója intézkedik.”

„(2) E Fejezetet nem kell alkalmazni – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásai kivételével – az 1. § 14. pont a)–d) alpontja szerinti támogatásokra, valamint az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltató tekintetében az 1. § 14. pont h) alpontjában meghatározott Otthontámogatásra, ideértve esetükben ezen támogatás fedezetének állam általi biztosítását is azzal, hogy a jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

„(9) A kincstár a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti Otthontámogatással összefüggésben kezeli – a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön túlmenően – az alábbiakban meghatározott adatokat az Otthontámogatás nyújtásának és igénybevétele ellenőrzésének céljából, az Otthontámogatás nyújtásához és igénybevétele ellenőrzéséhez szükséges időtartamban:

(10) A (9) bekezdésben meghatározott célból és időtartamban az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott munkáltató és fenntartó is kezeli a (2) és (9) bekezdés szerinti adatokat, amelynek keretében az adatokat a kincstár részére az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.”

„(2a) A felnőttképző, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából választása szerint igénybe veheti a minőségirányítási rendszer külső értékelését.”

„14. § A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet. A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző a Kormány rendeletében meghatározottak szerint önkéntesen veheti igénybe.”

„(2) A fémkereskedőnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag negyedéves forgalmáról, a bevételi és kiadási jogcímeken szerepeltetett, valamint a negyedéves nyitó és záró készletről a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett nyomtatványon negyedéves zárást kell készítenie.”

„(4) A munkahely kijelölése előtt nincs szükség az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatának kezdeményezésére, ha

(4a) Ha az elítélt egészségi állapotára vagy az abban bekövetkezett változásra tekintettel, valamint a munkahellyel kötött együttműködési megállapodás alapján ez szükséges, a munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő a foglalkoztathatósági szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.

(4b) El kell végezni a foglalkoztathatósági vizsgálatot, ha a (4) bekezdés a) pontja alapján nem szükséges, de az elítélt annak elvégzését kéri. Ebben az esetben a foglalkoztathatósági vizsgálat költségeit az elítélt viseli.

(4c) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt az elkészültétől számított tizenöt napon belül köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek.”

„(1) A pártfogó felügyelő a 282. § (4) bekezdés alkalmazása esetén az elítélt személyes meghallgatását követő tizenöt napon belül, ha az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezte legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon belül – kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn – a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.”

„(3) Ha ez a jelentés megalapozása érdekében szükséges, a pártfogó felügyelő az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben az elítélt foglalkoztathatósági vagy ismételt foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezheti.”

„(3) A pártfogó felügyelő az új munkahely kijelölése előtt az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezi, ha

„436/G. § (1) E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.5.) módosított rendelkezéseit e rendelkezések hatálybalépését követően a kormányhivatalhoz érkezett közérdekű munka végrehajtási ügyekben, valamint azokban a folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése iránt nem történt intézkedés vagy annak elvégzésére nem került sor. Ezekben a folyamatban lévő ügyekben a Mód.tv.5.-el megállapított 282. § (4b) bekezdésének alkalmazása esetén az elítélt kérésére elvégzett foglalkoztathatósági vizsgálat költségét az állam viseli.

(2) E törvénynek a Mód.tv.5.-tel módosított rendelkezéseinek hatálybalépésekor folyamatban lévő, a foglalkoztathatósági vizsgálaton való megjelenés elmulasztása miatt – ha ehhez egyéb kötelezettség megszegése nem kapcsolódik – a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránti büntetés-végrehajtási bírói ügyekben a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészi indítványt elutasítja és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására hívja fel.”

„(3) A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § e) és f) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az 5. § a) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az MNBtv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény, továbbá az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az 1. § (1) bekezdés s) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelemről szóló törvény, az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

„(3a) Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

„(1a) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a vámhatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.”

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, állami tulajdonban álló ingatlanok e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a 17. § (2) bekezdése szerinti Vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek.”

„23/B. § A Vagyonkezelő a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépése napjától a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.; Cg.01–09–374211) (a továbbiakban: Citadella Nonprofit Kft.) – a 23/C. §-ban foglalt kivétellel – ellátja a 19/A. §-ban foglalt feladatokat. Az átvett feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások, minősített és egyszerű beszerzések, valamint a szerződések tekintetében a Citadella Nonprofit Kft. helyébe jogutódként a Vagyonkezelő lép.

23/C. § (1) A 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok vonatkozásában a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében a Citadella Nonprofit Kft.

(2) A Citadella Nonprofit Kft. a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében mint építtető a 19/A. § (4) bekezdése szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (2) és (6)–(10) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(3) A Citadella Nonprofit Kft. a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez az e törvényben rögzített, előkészítésre és megvalósításra vonatkozó részletszabályok szerint, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy köteles a vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval.

(4) A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanok vagyonkezelése, illetve az építtető által végzett beruházások során a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy ezen vagyonelemekkel a Citadella Nonprofit Kft. és a Vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett építtetői és vagyonkezelői tevékenység – ideértve a vagyonelemek vagyonkezelő általi hasznosítását is – közfeladatnak minősül, továbbá a Citadella Nonprofit Kft. és a Vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) A Citadella Nonprofit Kft. az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(6) A Citadella Nonprofit Kft. az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(7) A Citadella Nonprofit Kft. által a 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon végzett beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.”

„34/C. § Az 1. § (1) bekezdés 5. és 6. pontját, valamint a 13. § t) pontját a Hatóság elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek.”

„42/A. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtérré kizárólag olyan lőtér jelölhető ki, amely a nemzeti ellenállóképesség fejlesztése érdekében állami szervvel kötött együttműködési megállapodás alapján közreműködik a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, fegyveres biztonsági őrség vagy más, az állam védelmi és biztonsági feladataiban közreműködő szerv állományának felkészítésében, képzésében vagy kiképzésében.

(2) A kijelölő eljárásban a sommás eljárás kizárt.

(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve – a kijelölésre és a működés feltételeire vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított szabályok keretei között – meghatározza a lőtér folyamatos működésének követelményeit.”

„(4) Az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladataival összefüggésben, az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához, továbbá a tulajdoni lapon és a tulajdonilap-másolaton történő megjelenítés céljából kezeli a természetes személy lakcímadatát. Az adatkezelés az eljáráshoz kapcsolódó iratok selejtezési idejével megegyező, tulajdonilap-bejegyzés esetén határozatlan idejű.”

„(2) A bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak – az azonos időpontban érkezett beadványokra vonatkozó eltéréssel – a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni feltéve, hogy az e törvény 34. § (2) bekezdése szerinti esetben a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ennél korábbi időpontot nem határoz meg.”

„(1) Bejegyzett jog (2) bekezdés szerinti törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához, továbbá törölt jog eredeti ranghelyen történő visszajegyzéséhez jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges.

(2) Bejegyzett jognak a törlésére és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítására, valamint törölt jog eredeti ranghelyen történő visszajegyzésére

(3) Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben csak akkor lehetséges, ha az ingatlanügyi hatóság részére – az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása érdekében – a bírósági elrendelést kiadó bíróság a bírósági elrendeléssel, illetve a hatósági felhívást kiadó hatóság a hatósági felhívással egyidejűleg igazolja, hogy azokat a személyeket, akik az eredeti állapot visszaállításával érintettek, a közigazgatási perbe érdekeltként vagy az eredeti állapot visszaállítása alapjául szolgáló hatósági eljárásba ügyfélként bevonták. Nincs szükség külön igazolásra, ha ez a tény magából a megsemmisítő, hatályon kívül helyező vagy megváltoztató határozatból megállapítható.”

„34/A. § A társasházi építményi jog jogosultjának halála esetén a társasházi építményi jog az adásvételi szerződés megszűnéséből eredő, a társasházi építményi jog kötelezettjével szembeni követelés jogosultja által kiállított törlési engedély alapján törölhető az ingatlan-nyilvántartásból, feltéve, hogy a társasházi építményi jog a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 11/A. § (7) bekezdése szerint szűnt meg.”

„(5) A perbejegyzést elrendelő és a perbejegyzés iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.”

„(6) A bíróság eljárásfelfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a másodfokon eljáró bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül dönt.

(7) A bíróság a per vagy a büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően is rendelkezhet a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások folytatásának elrendeléséről, ha megítélése szerint a felfüggesztés fenntartása már nem indokolt. A felfüggesztés megszüntetését polgári és közigazgatási perben a felek, büntetőeljárásban a (2) bekezdésben meghatározott személyek kezdeményezhetik.

(7a) A (7) bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek van helye.”

„72/C. § A 2025. január 15-ét megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közművek helyzetének rendezésével kapcsolatos e § szerinti eljárás részletszabályait 2027. december 31-ig a Kormány kormányrendeletben állapítja meg.”

„79. § A földkönyv a tulajdonilap-másolaton szereplő adatoknak a földkönyv igénylője igényei szerint az ingatlanügyi hatóság által leválogatott és összeállított elektronikus dokumentuma. Földkönyvként – ha törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik – a tulajdonilap-másolat valamennyi adata nem szolgáltatható. A földkönyv az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról tanúsító erővel nem rendelkezik. Földkönyv szolgáltatására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt ingatlanügyi hatóság jogosult.”

„(3a) Az építési beruházás magáncélú kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható – abban az esetben is, ha az építési beruházás központi költségvetési vagy európai uniós támogatás felhasználása nélkül valósul meg, továbbá az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek –, ha

(1) A 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítás kezdeményezése során az építtető közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik – több építtető esetén az építtetők együttesen nyilatkoznak – arról, hogy a beruházás a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek maradéktalanul megfelel, amelyhez csatolja – a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztató szerint – az e feltételeknek való megfelelést és a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánításának szükségességét alátámasztó, a tervezett lakásépítési beruházás megvalósításával kapcsolatos következő információkat tartalmazó dokumentumokat:

(2) Az építtető az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát és az ahhoz csatolt dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez nyújtja be az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett postai vagy elektronikus levelezési címre. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a nyilatkozatot – véleményével kiegészítve – megküldi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter részére.

(3) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítását követően

(4) Több építtető esetén a (3) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek, illetve az e § szerinti kötelezettségek teljesítéséért az építtetők egyetemlegesen felelősek.

(5) A 193. § (3a) bekezdése szerint magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető köteles a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával beszámolót benyújtani

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszámolónak tartalmaznia kell

(7) A 193. § (3a) bekezdése szerint magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető az építési engedélyezési eljárás megindításától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert az építési engedélyezési eljárás megindításáról. Az építtető köteles továbbá az építési engedély véglegessé válásának napjától számított 60 napon belül az építési munkaterületet átadni a kivitelező részére.

(8) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a beruházást kiemelt beruházássá és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezzel összhangban történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről, ha az építtető a beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánításáról és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelkezés hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül

(9) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítását követően

(10) A (9) bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy ha a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti bírság

(12) A (10) bekezdés b) pontja szerinti bírság az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

(13) A (11) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti bírság kiszabása során a Gazdasági Versenyhivatal figyelembe veszi

(14) A (9) bekezdés szerinti jogsértő magatartás észlelése esetén – a bejelentésre vonatkozó szabályok kivételével – a Tpvt. IX. Fejezetét alkalmazni kell.

(15) A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszámolókat a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a Gazdasági Versenyhivatal részére. Amennyiben az építtető a beszámolót az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidőben nem nyújtja be, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a mulasztást követő harminc napon belül e tényről tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.”

„(3) A 224. § (1)–(4) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.”

„(5) A 20. § (2) bekezdés b) pontja, a 184. § (2) bekezdés c) és d) pontja és (5) bekezdése, a 202. § (3) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése, a 216. § (1) bekezdés h) pontja, a 47. alcím és a 224. § (5) bekezdése 2028. január 1-jén lép hatályba.”

„(3) E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 193. § (3a) bekezdését, továbbá 194/A. §-át e rendelkezések hatálybalépésekor hatályos építési engedéllyel rendelkező, azonban kiemelt beruházássá még nem nyilvánított építési beruházásokra, valamint az e beruházásokkal összefüggő, e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokra is alkalmazni kell a 193. § (3a) bekezdése szerinti esetben.

(4) A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet] alapján magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházások a 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházásnak minősülnek.

(5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 194/A. § (3)–(15) bekezdését a (4) bekezdés szerinti beruházások esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ha a 194/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési, illetve (7) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó valamely határidő e rendelkezések hatálybalépésének napján már letelt vagy abból kevesebb, mint 30 nap van hátra, akkor azt az építtető e rendelkezések hatálybalépését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti beruházások esetén a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdése alapján tett nyilatkozat nem felel meg a 194/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek, akkor az építtető a 194/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, illetve az ahhoz csatolandó dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez az e rendelkezések hatálybalépését követő 60 napon belül köteles benyújtani. Ha az építtető e kötelezettségének a 60 napos határidőn belül maradéktalanul nem tesz eleget, a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a beruházást kiemelt beruházássá és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezzel összhangban történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről.”

„(4) A belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a stratégiai társaság tevékenysége folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása esetén is, ide nem értve hitelintézet által nyújtott finanszírozás biztosítékait (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog), ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik.”