2025. évi XCIV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A magyar fogyasztók védelmének erősítése és a vállalkozások támogatása egyaránt központi kérdés a gazdaság működése szempontjából. A vállalkozások terheinek csökkentése által a törvény célja a vállalkozások és a fogyasztók közötti piaci egyensúly biztosítása, ami a vállalkozások hatékonyabb működésének elősegítése által a fogyasztók védelmének további erősítését is szolgálja.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § 10. pontjának módosítása a békéltető testületi eljárás igénybevételi lehetőségét nyitja meg a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) számára azokban az esetekben, amikor kvázi fogyasztói minőségben, végső felhasználóként vásárolnak egy terméket, vagy vesznek igénybe szolgáltatást. Az intézkedés eredményeként a jogviták a bírósági útnál egyszerűbb, gyorsabb, költségkímélő módon rendezhetők a KKV-k számára.

A további módosítás azon szabályozási cél teljesülése érdekében szükséges, hogy a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó más entitások ne kerüljenek ki a fő szabályhoz képest speciális szankcionálási szabályok alól.

Az Fgytv. 45/A. § (3) bekezdés új h) pontja a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalja a kártyás fizetés díjmentességének az ellenőrzését a hatékonyabb hatósági eljárás és jogalkalmazás érdekében. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény alapján – európai uniós jogi előírásoknak megfelelve – nem lehet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget felszámítani, így a vállalkozás nem számíthat fel díjat például a kártyás fizetésért. A gyakorlatban visszatérő probléma az ellenőrző hatóság meghatározása. A kérdés megnyugtató megoldását jelenti az Fgytv. olyan irányú módosítása, amely ezekre az esetekre vonatkozóan megteremti a lehetőséget a fogyasztóvédelmi hatóság kormányrendeleti kijelölésének.

Az Fgytv. 47/A. új (5a) és (5b) bekezdése a próbavásárlást követő gyakorlati nehézségekre ad választ a hatékonyabb hatósági tevékenység érdekében. A módosítás eredményeként a fogyasztóvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal az adóhatósághoz hasonló jogszabályi felhatalmazást kap a próbavásárlás során beszerzett termék értékesítésére vagy megsemmisítésére és a vételár eljárási költségként való érvényesítésére, ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, vagy a termék visszavétele, illetve a vételár visszautalása az eladó érdekkörében felmerült egyéb okból meghiúsul.

A külföldi vállalkozások szankcionálását érintő módosítással összefüggő kiegészítés, a nettó árbevétel meghatározására.

Az Fgytv. új 47/C. § (6) bekezdésének újraszabályozása, valamint új (6a) és (6b) bekezdéssel való kiegészítése a méltánytalanul szankcionált helyzetek kiküszöbölését teszi lehetővé különös méltánylást érdemlő esetben, vagy az önhiba egyéb hiánya indokolja, hogy a hatóság eltekintsen a bírság kiszabásától. A legsúlyosabb esetekben a fogyasztók magas szintű védelme érdekében ugyanakkor továbbra sem lesz lehetőség a kimentésre (pl. emberi életet, testi épséget, egészséget sértő, veszélyeztető jogsértés, gyermek- illetve fiatalkorúakat védő előírások megszegése esetén).

Átmeneti rendelkezés beiktatása annak egyértelműsítése érdekében, hogy a súlyosabb szankcionálási előírások a hatálybalépésüket követően megvalósult jogsértések esetében alkalmazandóak.

Az Fgytv. 29. § (8) bekezdésének módosítása révén a békéltető testületi eljárásban a nyilatkozattételre nyitva álló határidő módosításával a kisebb, jogi részleggel nem rendelkező vállalkozások számára több idő nyílik az érdemi álláspont kialakítására, valamint a módosítás biztosítja, hogy az összetettebb ügyekben is észszerű idő álljon a vállalkozás rendelkezésére a válaszirat megküldésére. A módosítás a békéltető testületi eljárást hatékonyabbá teszi, hiszen csökkenthető azoknak az eseteknek a száma, amikor a vállalkozás válasziratának hiánya gátolja az eljárás sikerességét.

Az Fgytv. 38/G. § (1) bekezdésének módosítása a közérdekű keresetekkel kapcsolatos tájékoztatás közzétételét írja elő, amely intézkedés a fogyasztók számára az információk könnyebb elérhetőségét szolgálja azáltal, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján a folyamatban lévő és elbírált képviseleti keresetek mellett a folyamatban lévő és elbírált közérdekű keresetekről is tájékoztatás történik majd.

A 3. pont szerinti módosítás a 2. §-hoz kapcsolódó jogtechnikai pontosítás.

Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása megszünteti a külföldi székhelyű vállalkozások kivételezését az igazságosabb szankcionálás és nagyobb visszatartó erő érdekében. Az indokolatlan különbségtétel megszüntetésével, ha az éves nettó árbevétel mértéke ezt indokolja, esetükben is az általános bírságmértéket kell alkalmazni.

Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés c), d) és e) pontjának módosítása a KKV-k figyelmeztetéssel történő szankcionálásának szélesebb körű lehetővé tételét és az igazságosabb szankcionálást szolgálja az által, hogy több, jelenleg bírsággal szankcionálandó jogsértés esetén biztosít lehetőséget bírságteher nélkül orvosolni a hiányosságot, szabálytalanságot. A KKV-k jogsértéseivel kapcsolatban az elvárhatóság szintje az erőforrásaikat, infrastruktúrájukat tekintve nem azonos a nagyvállalatokéval, ezért – a fokozatosság elvével összhangban – esetükben indokolt szélesebb körben biztosítani a figyelmeztetés alkalmazásának lehetőségét a kötelező bírságolás helyett.

A 6. pont szerinti módosítás a fogyasztóvédelmet érintő információk könnyebb elérhetőségét szolgálja az elektronikus kereskedelmet érintő súlyos jogsértéseket megállapító döntések közzététele által. A módosítás megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal által hozott véglegessé vált döntések, illetve a bíróság által hozott jogerős döntések a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján kerüljenek közzétételre.

Hatályon kívül helyező rendelkezés, amely a 2. §-hoz kapcsolódóan szükséges.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) módosításai a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvnek a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. február 28.-i (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálják.

Az Fttv. 2. §-ának módosítása az irányelv által meghatározott fogalmakat ülteti át a nemzeti jogba, kiegészítve és a jogalkotás formai követelményeihez igazítva a szakaszt. A törvénybe beépül az áru, a digitális elemeket tartalmazó áru, az elismert kiváló környezetvédelmi teljesítmény, a fenntarthatósági címke, a fogyóeszköz, a funkcionalitás, a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás, a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás, a szoftverfrissítés, a tanúsítási rendszer és a tartósság fogalma.

Az Fttv. 6. §-ának módosítása a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megállapításának szempontjait egészíti ki az irányelvben megjelenő környezeti jellemzőkkel és a körforgásos jelleghez kapcsolódó egyéb szempontokkal, ilyen például a jövőbeli környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó, környezetbarát jellegre vonatkozó állítás megfogalmazása anélkül, hogy azt egyértelmű, objektív, nyilvánosan elérhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalások kísérnék.

Az Fttv. 7. § (9) bekezdése a termékek összehasonlítását végző vállalkozások tekintetében határozza meg a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat szempontjából releváns jelentős információk körét.

Az Fttv. jogharmonizációs célú módosításainak 2026. szeptember 27-én történő hatálybalépéséhez kapcsolódóan átmeneti rendelkezés beépítése szükséges a kellő felkészülési idő alkotmányos követelményének való megfelelés érdekében. A nemzetközi és belföldi ellátási láncokban, valamint a raktárakban és az üzletek polcain a határidő napján várhatóan hatalmas mennyiségű, 2026. szeptember 27. előtt jogszerűen legyártott és becsomagolt, hosszú minőségmegőrzési idejű termék (pl. vegyiáru, konzervek, nonfood cikkek) áll majd rendelkezésre. Ezeken a termékeken még a korábbi csomagolás szerepelhet (pl. olyan, belső vállaláson alapuló fenntarthatósági jelzések, amelyek az új lista 36. pontjának már nem felelnek meg). Ezek esetében nem várható el a gyártóktól és forgalmazóktól a termékek forgalomból való kivonása, átcsomagolása, így a jogszabályi célok és a fenntarthatósági elvek együttes érvényesülése érdekében átmeneti rendelkezés biztosítja a kötelezettek számára aránytalan gazdasági kár és az Európai Unió alapelveivel összhangban nem álló termékpazarlás elkerülését.

Jogharmonizációs záradék.

Az Fttv. mellékletében szereplő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listája újabb 12 ponttal egészül ki a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében.

Kodifikációs pontosítások a felsorolások meglévő elemeihez és bővüléséhez kapcsolódóan.

Kodifikációs pontosítások a felsorolások meglévő elemeihez és bővüléséhez kapcsolódóan.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (2) bekezdés g) pontjának módosítása a szezonális termékek beszerzési ár alatti értékesítésére nyitva álló határidőt módosítja a hatékonyabb gazdálkodás és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. A módosítás alapján ezeket a termékeket a jellemző fogyasztási időszakuk végét megelőző utolsó nyitvatartási napon is lehet majd nem teljesértékű termékként beszerzési ár alatt is értékesíteni.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása az időközben aktualitását vesztett, nem működő Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer jogrendszerből történő kivezetése érdekében szükséges. Emellett a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszert felváltotta az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott információs rendszere, amelynek Nemzeti Kapcsolattartó Pontja részt vesz a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában.

A hatályba léptető rendelkezések alapján a módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba. Ez alól kivételt képez a súlyosabb szankcionálási előírások esetében szükséges hosszabb felkészülési idő biztosítása, valamint az Fttv. jogharmonizációs célú módosítása, mert a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvnek a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. február 28.-i (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének határideje 2026. március 27-e, a rendelkezéseket 2026. szeptember 27-től kezdődően kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék.