2025. évi XCV. törvény
2025. évi XCV. törvény
felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról1
[1] Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény tekintetében a módosítás segíti a jelentkezőket és a hallgatókat abban, hogy megalapozott döntést hozhassanak a diplomás pályakövetési rendszer segítségével.
[2] A szakképzési szabályozás pontosítja a szakmai vizsgáztatás rendszere ellenőrzésének, valamint átmeneti időszakának egyes szabályait, meghatározza a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályokat.
[3] A magyar kultúra nem kevesebbet jelent, mint ezeréves Kárpát-medencei múltunkat: nyelvünket, irodalmunkat, népdalkincsünket, zenénket, meséinket, hagyományainkat és hitünket. Ez az az örökség, ami magyarrá tesz és összeköt bennünket. Közös feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése, az identitás, a magyarsághoz tartozás ápolása és átörökítése utódaink számára.
[4] Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, illetve hogy a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a gyermekek családban nőjenek fel, vér szerinti vagy örökbefogadó szüleikkel, elősegítve ezzel a gyermekek alapvető jogainak érvényesülését.
[5] A jogszabály-módosítás célja a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett, speciális szükséglettel élő gyermekek mielőbbi örökbefogadásának előmozdítása, az örökbefogadási rendszer módosításán keresztül egyes speciális helyzetekben a folyamat hatékonyságának és gördülékenységének növelése.
[6] Az Országgyűlés a fenti célokat szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
1. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A kincstár az államháztartásért felelős miniszter engedélyével a kincstári egységes számla terhére díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezi az Alap a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő finanszírozási igény fedezetét.”
2. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 100%-áig terjedhet azzal, hogy annak mértéke a költségvetési évet követő első év kiadási előirányzatai terhére a 70%-ot, második évben a 20%-ot nem haladhatja meg.”
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pontjában a „bírósági” szövegrész helyébe a „bírósági vagy közszolgálati döntőbizottsági” szöveg lép.
3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
4. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 62/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbefogadó szülő számára átadja a gyermek Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) tárolt dokumentációját oly módon anonimizálva, hogy a gyermek származására vonatkozó, valamint a gyermek és a gyermek hozzátartozóinak azonosítására alkalmas adatok ne legyenek felismerhetőek.
(4) A (3) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az EESZT működtetője a gyermekvédelmi gyám számára – az örökbefogadást megelőzően – hozzáférést biztosít a gyermek EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz.”
5. § Hatályát veszti a Gyvt.
b) 154. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetve a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülői nyilatkozatot a gyámhatóság jóváhagyta,” szövegrész.
4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
6. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/J. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Titkos örökbefogadás esetén a gyermek kezelőorvosa – a miniszter rendeletében meghatározott rendben – gondoskodik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 62/A. § (3) bekezdése szerinti anonimizált dokumentumban foglalt adatoknak az EESZT-be történő feltöltéséről. A kezelőorvos a feltöltés idejéig kezeli a gyermek korábbi és jelenlegi TAJ számát, a megküldött dokumentumban szereplő egészségügyi adatokat és a gyermek korábbi TAJ számához tartozó ellátási események adatait.
(7) A (6) bekezdés szerinti orvost a titkos örökbefogadás tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.”
7. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 35/J. § (6) bekezdése szerinti adatfeltöltés rendjét rendeletben határozza meg.”
5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
8. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 99/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/E. § (1) Az MNM KK alapító okiratában megjelenített közfeladata ellátására jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység hozható létre, illetve az MNM KK tagintézménye jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységgé alakítható. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység vezetőjét az MNM KK elnöke a miniszter jóváhagyásával nevezi ki és menti fel. Az MNM KK éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek belső, egymás közötti kapcsolataiban végzett tevékenység nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.”
6. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
9. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 31/B. §-a a következő (13b) bekezdéssel egészül ki:
„(13b) A forgatást a támogatásra való jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított 6 hónapon belül meg kell kezdeni, amennyiben ez nem történik meg, a Hatóság ellenőrzési eljárás keretében a támogatásra való jogosultságot megállapító határozatát módosíthatja vagy visszavonhatja. Amennyiben a támogatásra való jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított egy naptári éven belül nem történik meg a forgatás megkezdése, abban az esetben a Hatóság ellenőrzési eljárása keretében a határozatát visszavonja.”
10. § Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/T. §-sal egészül ki:
„36/T. § A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) módosított 31/B. § (2a) és (13) bekezdését, valamint a Módtv6.-tal megállapított 31/B. § (13b) bekezdését a 2026. január 1-jén folyamatban lévő, támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a Hatóság a kérelmezőt felhívja a forgatás megkezdésének napjával összefüggésben a Módtv6.-tal megállapított 31/B. § (13b) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozattételre.”
11. § Az Mktv.
a) 31/B. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében a „kezdetének napját” szövegrész helyébe a „kezdetének napját – a (13b) bekezdésben foglaltakra figyelemmel –” szöveg,
b) 31/B. § (13) bekezdésében a „mellett” szövegrész helyébe a „mellett, különösen a (13b) bekezdésben foglaltakra figyelemmel” szöveg
lép.
7. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
12. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 16. alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) A szenátus a rektor javaslatára oktatási tevékenységére tekintettel tiszteletbeli professzori (Professor Honoris Causa) címet adományozhat annak a tudományos fokozattal rendelkező személynek, aki a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján arra érdemessé vált.
(2) A szenátus a rektor javaslatára a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint vendégprofesszor (Visiting Professor) címet adományozhat a tudományos fokozattal rendelkező, nem magyar állampolgárságú személynek a felsőoktatási intézményben folytatott oktatási tevékenységéhez kötötten, annak időtartamára.”
13. § Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
14. § Az Nftv. 117/K. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény helyi önkormányzat fenntartásában, önkormányzati költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót és az általa ellátott közfeladatot vesz át.”
15. § Az Nftv.
a) 9. § (3a) bekezdés b) pontjában a „képzést folytat” szövegrész helyébe a „képzés folytatására jogosult” szöveg,
b) 14/A. § (1) bekezdésében a „szervezeti egységet hozhat létre.” szövegrész helyébe a „szervezeti egységet hozhat létre. Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységre a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szöveg,
c) 7/A. alcím címében a „keret” szövegrész helyébe a „keretrendszer” szöveg,
d) 16/B. §-ában a „keretet” szövegrész helyébe a „keretrendszert” szöveg,
e) 18. § (1) bekezdés g) pontjában a „pályaorientációja” szövegrész helyébe a „pályaorientációja, illetve a 15. §” szöveg,
f) 71/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „a felsőoktatási” szövegrész helyébe az „az oktatási hivatal felkérésére a felsőoktatási” szöveg,
g) 71/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „a felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe az „a felsőoktatási intézmény vagy az oktatási hivatal felkérésére a felsőoktatási intézmény” szöveg,
h) 101. § (3) bekezdésében a „cirkuszművészeti és táncművészeti” szövegrész helyébe a „cirkuszművészeti, a táncművészi és a táncos és próbavezetői” szöveg,
i) 104. § (7) bekezdésében az „A felsőoktatási intézmény az e törvényben, valamint” szövegrész helyébe az „Az e törvényben vagy más” szöveg,
j) 105. § (5) bekezdésében a „vagy elismert” szövegrész helyébe az „ , elismert vagy törvény erejénél fogva egyenértékű” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti az Nftv.
a) 17. § (3) bekezdésében a „részismereti képzés és a” szövegrész,
b) 67. § (4) bekezdésében az „a) és” szövegrész,
c) 67. § (4a) bekezdésében a „ , c)” szövegrész,
d) 67. § (4b) bekezdésében az „a) és” szövegrész,
e) 71/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy az oktatási hivatal” szövegrész,
f) 71/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „vagy az oktatási hivatal” szövegrész,
g) 108. § 44. pontjában a „részismereti képzés és” szövegrész,
h) 110. § (1) bekezdés 22. pontjában az „a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait, választható egyenrangú szakpárjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait,” szövegrész,
i) 117/C. § (4b) bekezdésében az „ – ide nem értve a 117/K. §-ban foglaltakat –” szövegrész.
8. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
17. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:120. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nevelésbe vett gyermek örökbefogadásakor előnyben részesül az, aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában nevel (a továbbiakban: gyermekvédelmi nevelőszülő), amennyiben a gyermeket legalább két éve folyamatosan neveli, az örökbefogadásra irányuló eljárást kezdeményezi, és megfelel az örökbefogadás feltételeinek.
(7) Amennyiben a gyermek súlyosan beteg, és számára az örökbefogadási eljárás során nem találtak örökbefogadó szülőt, a gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadást annak a személynek, aki a gyermekkel kialakított személyes kapcsolat révén vállalja a gondozását, megfelel az örökbefogadás feltételeinek, és az örökbefogadás engedélyezése előtt a súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermek vonatkozásában az örökbefogadási alkalmasságot megszerezte.”
18. § A Ptk. 4:129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek külföldre történő örökbe adása – a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével – örökbefogadható, nevelésbe vett gyermek tekintetében a kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával engedélyezhető, feltéve, hogy a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket belföldön azért nem fogadták örökbe, mert az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.”
19. § A Ptk. 4:122. § (2) bekezdésében az „Ezt a szabályt kell alkalmazni azon személy alkalmasságának megállapítására is, aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában neveli (a továbbiakban: gyermekvédelmi nevelőszülő).” szövegrész helyébe az „Ezt a szabályt kell alkalmazni a gyermekvédelmi nevelőszülő alkalmasságának megállapítására is.” szöveg lép.
20. § Hatályát veszti a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése.
9. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
21. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (1a) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:
(E törvényt nem kell alkalmazni)
(megszervezésére.)
22. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 2b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 5b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 6. és 6a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
23. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban betölthető szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítésre felkészítő szakmai képzések megszervezése a (2) bekezdés szerinti engedélyen felül a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolásához köthető, amennyiben annak módját a programkövetelmény tartalmazza.”
24. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A programkövetelmény felnőttképzésért felelős miniszter által történő felülvizsgálati eljárása a felülvizsgálattal érintett programkövetelmény módosítására, törlésére vonatkozó kérelemre indult eljárást a felülvizsgálat idejére felfüggeszti.”
25. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről tanúsítvány nem állítható ki.”
26. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A képzési és vizsgasikerességi mutatók közzététele érdekében a szakképzés információs rendszere a felnőttképzőkhöz rendelve a képzésben résztvevők szakmai vizsgáival, valamint a képesítő vizsgáival kapcsolatban az alábbi adatokat adja át a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára:
a) a vizsgázó oktatási azonosítója,
b) a 13/B. § szerinti tanúsítvány sorszáma,
c) a vizsga időpontja,
d) a vizsga megnevezése,
e) a vizsga eredménye, valamint
f) a vizsga helyszíne.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzésekhez kapcsolódó képzési és vizsgasikerességi mutatókat felnőttképzőnként a Kormány rendeletében meghatározott módon nyilvánosan közzéteszi.”
27. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A felnőttképző a képzés lebonyolítása, valamint a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség hatóság általi teljesítése esetén a hatóság az 1. § (2) és (2a) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése érdekében kezeli]
28. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 23. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Az állam támogatást nyújthat)
29. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben jelölje ki.)
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy)
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –, hogy rendeletben határozza meg a 2/A. § (4) bekezdése szerinti, a szakképesítésre felkészítő szakmai képzések megszervezéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek igazolásának kiállítására vonatkozó részletszabályokat.”
30. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 33/C. §-sal egészül ki:
„33/C. § (1) A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított 11/A. § (5) bekezdését a 2026. március 31-én folyamatban lévő programkövetelmények nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére irányuló eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) A Módtv5.-tel módosított 12. § (1) bekezdés a) és h) pontját a 2026. március 31-ét követően indított képzések esetén kell alkalmazni.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 33/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Módtv5.-tel módosított 20/A. § (4) bekezdését, valamint 21. § (1) bekezdés c) pontját a 2020. szeptember 1-jét követően indított képzések vonatkozásában kell alkalmazni.”
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 33/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Módtv5.-tel módosított 20/A. § (5) bekezdését a 2020. szeptember 1-jét követően indított képzések vonatkozásában kell alkalmazni.”
31. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 2. § 1. pont a) alpontjában a „keretében,” szövegrész helyébe a „keretében, és” szöveg,
b) 2/A. § (3) bekezdésében a „végezhet.” szövegrész helyébe a „végezhet, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból valósul-e meg.” szöveg,
c) 11/A. § (2) bekezdésében a „miniszternek bárki” szövegrész helyébe a „miniszternek kérelem formájában bárki” szöveg,
d) 11/A. § (5) bekezdésében a „módosítás a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján – legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon – indított szakmai képzést nem érinti. A programkövetelmény” szövegrész helyébe a „módosítás esetén a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján legkésőbb a törlés vagy módosítás napjától számított 14. naptári napig lehet szakmai képzést indítani. A programkövetelmény” szöveg,
e) 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „képzés megnevezését” szövegrész helyébe a „képzés magyar, angol, német nyelvű megnevezését” szöveg,
f) 12. § (1) bekezdés h) pontjában a „leírását,” szövegrész helyébe a „leírását, ha a képzés számonkérést tartalmaz, akkor a számonkérés módját, pótlás lehetőségét és annak módját, valamint a képzés befejezésének feltételét,” szöveg,
g) 15. § (1a) bekezdésében a „szerv,” szövegrész helyébe a „szerv – azon szakképesítésre felkészítő szakmai képzések kivételével, amelyek megkezdése a személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzésével kapcsolatban kiállított igazoláshoz, valamint annak FAR-ba történő feltöltéséhez kötött –,” szöveg,
h) 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „lebonyolítása, valamint” szövegrész helyébe a „lebonyolítása és a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzététele, valamint” szöveg,
i) 23. § d) pontjában a „képzésre.” szövegrész helyébe a „képzésre, valamint” szöveg,
j) 28. § (2) bekezdés c) pontjában az „értékelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „értékelésére, valamint a képzési és vizsgasikerességi mutatókra vonatkozó” szöveg,
k) 28. § (3) bekezdés b) pontjában a „tartalmi szabályait,” szövegrész helyébe a „tartalmi szabályait, valamint a programkövetelmények angol, illetve német nyelvű megnevezésének közzétételére vonatkozó szabályokat,” szöveg
lép.
32. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 2. § 1. pont b) alpontja,
b) 15. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „ , az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését” szövegrész.
10. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
33. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 13/B. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/B. A HUN-REN”
34. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
a) 42/B. § (3) bekezdésében a „HUN-REN Központ” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg és a „folytatott kutatások” szövegrész helyébe az „a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvényben foglaltak szerint folytatott kutatások” szöveg,
b) 42/B. § (5) bekezdésében a „HUN-REN Központ” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg,
c) 46. § (1) bekezdésében a „kutatóintézeti hálózat, kutatóintézetek” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg és a „kutatóhelyek” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg
lép.
35. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/B. § (2a) bekezdése.
11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
36. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. alcíme a következő 6/D. §-sal egészül ki:
„6/D. § (1) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartás 4. § (1) bekezdés a)–d) és h) pontja szerinti szakrendszerében szereplő adatok közül elektronikus adatkapcsolaton keresztül – az érintett oktatási azonosító számának összevetése útján – veszi át az érintett 2. § (1) bekezdés e)–j) pontjában meghatározott adatait, továbbá az érintett
a) érettségi vizsgájára vonatkozóan az 1. melléklet IV. rész 2. pontjában meghatározott adatait,
b) a felsőoktatási felvételijére vonatkozóan a 3. melléklet III. rész 3., 5., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott adatait,
c) megszerzett felsőfokú szakképzettségére vonatkozóan a 3. melléklet IV. rész 2., 6., 9., 12., 14., 15., 18., 21. és 22. pontjában meghatározott adatait
a diplomás pályakövetési rendszerbe.
(2) A diplomás pályakövetési rendszer működtetése céljából – a pályakövetéssel érintett személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján – az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv megkeresése alapján
a) az állami foglalkoztatási szerv az érintett számára nyújtott álláskeresési ellátás vagy foglalkoztatást elősegítő más támogatás mértékét, az álláskeresőként való nyilvántartásba vételének és abból való törlésének időpontját,
b) az egészségbiztosítási adatokat kezelő szerv a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 58. § (2) bekezdés 11. és 21. pontjában, valamint 3. melléklet 1. pont e) alpontjában meghatározott adatokat,
c) az állami adóhatóság – a rendelkezésére álló legutolsó bejelentés, illetve bevallás alapján a foglalkoztatott természetes személyekről, egyéni vállalkozókról, mezőgazdasági őstermelőkről – az Art. 50. § (2) bekezdés
ca) 1., 11., 14., 15., 36. pontjában, valamint 1. melléklet 1. pont 1.4. alpontjában és 3. pontjában meghatározott adatokat,
cb) 5. pontjában meghatározott adatok közül a biztosításban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját, valamint a természetes személy nyugdíjas státuszát, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy az örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzésének tényét, illetve azt, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
cc) 9. pontjában meghatározott adatok közül a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmet, a társadalombiztosítási járulék-köteles jutalom összegét,
cd) 13. pontjában meghatározott adatok közül a gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, álláskeresési ellátás folyósításának időtartamát, az ellátás összegét,
ce) 18. pontjában meghatározott adatokat, az adóelőleg alapja kivételével,
cf) a 22. pontjában meghatározott adatok közül az egyes külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevétel együttes összegét,
cg) 31. pontjában meghatározott adatok közül a kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét,
ch) 32. pontjában meghatározott adatok közül a felszolgálási díjból levont (megfizetett) társadalombiztosítási járulék alapját, továbbá
ci) szerinti bevallásból annak tényét, hogy a természetes személy rendelkezik-e külföldi jövedelemmel, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó adatok közül az EGT-tagállamban biztosított személyt, természetes személyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapját,
d) az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2. § 4. pontjában meghatározott adatot,
e) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat
a diplomás pályakövetési rendszerbe – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – átadja.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat térítésmentesen és olyan titkosítási módszerrel kell biztosítani, amely az adat megismerését kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon teszi lehetővé.
(4) A diplomás pályakövetési rendszer működtetője a kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében jogosult arra, hogy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény alapján nyújtott adat-összekapcsolási szolgáltatás eredményeként létrejött, a működtető rendelkezésére bocsátott a kutatásban részt vevő személyekre vonatkozó, az (1) és (2) bekezdés szerinti személyes adatokat álnevesített módon kezelje.
(5) A diplomás pályakövetési rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai és kutatási célból, személyazonosításra alkalmatlan módon dolgozhatók fel. Az így előállított, kizárólag összesített vagy anonim formában megjelenített adatok hozhatók nyilvánosságra.”
37. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg lép.
38. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
12. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
39. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 14/D. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap.”
40. § (1) Az Szkt. 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A digitális bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló törzslap közokirat. A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ideig – kell megőrizni azzal, hogy a hosszú távú megőrzéséről is gondoskodni kell. A tanuló, törvényes képviselője, a képzésben részt vevő személy, továbbá a volt tanuló és a tanulmányait befejezett képzésben részt vevő személy digitális bizonyítványát a tanulmányi rendszerbe történő hitelesített belépést követően éri el.”
(2) Az Szkt. 63. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tanulmányi rendszerben tárolt digitális bizonyítványok nyilvántartásához hozzáférést azon tanuló, képzésben részt vevő személy, illetve a tanuló szülője vagy törvényes képviselője számára kell biztosítani, amely tanuló vagy a képzésben részt vevő személy esetében a tanulmányi rendszer már tartalmazza a tanuló vagy a képzésben részt vevő személy korábban kiállított digitális bizonyítványát.”
41. § Az Szkt. 96. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A szakképzésért felelős miniszter)
42. § Az Szkt. a következő 115/A. §-sal egészül ki:
„115/A. § [A szakképzési államigazgatási szerv adattovábbítása]
A szakképzési államigazgatási szerv az Onytv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendszerének (2a) bekezdés b) és c) pontja szerinti alrendszereiből személyes adatot továbbít a Nemzeti Köznevelési Portál és a Tankönyvkatalógus működtetéséért felelős szerv részére a tanulók és a közismereti tantárgyat oktatók szakképző intézménnyel fennálló aktív jogviszonyáról, az ezen portálok jogszerű igénybevétele és szerzői jog által védett tartalmaihoz való hozzáférés céljából. A Nemzeti Köznevelési Portál és a Tankönyvkatalógus működtetéséért felelős szerv az átadott adatokat a tanulói jogviszony megszűnéséig, illetve az oktatók esetén a munkaviszonyuk megszűnéséig kezeli.”
43. § Az Szkt. 125. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szakképző intézmény, illetve a szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézmény által szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga 2026. december 31-éig
a) az állam által fenntartott szakképző intézményben, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben, valamint
b) az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben és szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben az együttműködési megállapodásban meghatározott ágazatban
is megszervezhető azzal, hogy akkreditált szakképzési vizsgaközpont alatt a szakmai vizsgát szervező szakképző intézményt, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményt kell érteni. A 2026. december 31-éig a szakmai vizsgát szervező szakképző intézményben, illetve a szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.”
44. § Az Szkt. 128/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban kiadott engedély alapján nyilvántartásba vett akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetében a 14/D. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést – a 14/D. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a szakképzési államigazgatási szerv által történt nyilvántartásba vételt követően három éven belül szükséges elvégezni, ezt követően a 14/D. § (4) bekezdésében meghatározott gyakorisággal.”
45. § Az Szkt.
a) 7. § 1c. pontjában a „közhiteles okiratnak minősülő bizonyítvány” szövegrész helyébe a „közokirat” szöveg és az „az intézmény” szövegrész helyébe az „a szakképző intézmény igazgatójának legalább fokozott biztonságú” szöveg,
b) 63. § (7) bekezdésében a „díszpéldány első” szövegrész helyébe a „díszpéldány, valamint szakképző intézmény típusonként a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótok – első” szöveg,
c) 123. § (2) bekezdés 4. pontjában a „részletes szabályait, a” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, a szakképzési centrum és a” szöveg,
d) 123. § (2) bekezdés 6. pontjában a „részletes szabályait,” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, a díszpéldányok, valamint a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótokok kiadásában és forgalmazásában közreműködő szervezetet,” szöveg,
e) 128/B. § (1) bekezdésében az „az annak” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény” szöveg
lép.
46. § Hatályát veszti az Szkt. 14/A. § (3) bekezdésében az „Az engedély képzési területtel történő kiegészítésére irányuló kérelemnek helyt adó döntés nem érinti az engedély időbeli hatályát.” szövegrész.
13. A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény módosítása
47. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Kultúrstratégiai törvény) preambuluma helyébe a következő preambulum lép:
„[1] Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok és a magyar nemzetiségű személyek számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához.
[2] E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”
48. § (1) A Kultúrstratégiai törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag)–ai) alponttal egészül ki:
(Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:
előadó-művészet ágazatban)
„ag) a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen;
ah) a Kolozsvári Magyar Opera;
ai) a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;”
(2) A Kultúrstratégiai törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:)
(3) A Kultúrstratégiai törvény 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:)
14. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
49. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
15. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
50. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. § (4a) bekezdésében a „vagyonkezelésében” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében vagy tulajdonában” szöveg lép.
16. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása
51. § Hatályát veszti a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény
a) 2. §-a,
b) 8. § (1) bekezdése,
c) 8. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés alapján az” szövegrész,
d) 1. melléklete.
17. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény módosítása
52. § A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 13. alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § A HUN-REN – az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közfeladatai ellátásának sérelme nélkül – a 16. § és a 29. § (2) bekezdése szerinti kutatási intézménye útján, szolgáltatási szerződés alapján, kizárólagosan jogosult a Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság és teljes körűen konszolidált gazdasági társaságai részére adatközponti kapacitások biztosítására, üzemeltetési és működtetési szolgáltatások nyújtására, valamint ezek megfelelő védelmi szintjének biztosítására.”
18. Az egyes kulturális intézmények működését érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 469/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
53. § Hatályát veszti az egyes kulturális intézmények működését érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 469/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet.
19. Záró rendelkezések
54. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) A 38. § és az 1. melléklet 2026. január 2-án lép hatályba.
(4) A 22. § (3) bekezdése, a 30. § (1) bekezdése és a 31. § d)–f) pontja 2026. március 31-én lép hatályba.
(5) A 4. §, a 6. §, a 7. §, a 26. § (1) bekezdése, a 27. §, a 30. § (2) bekezdése, a 31. § h) és j) pontja, a 36. § és a 37. § 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 26. § (2) bekezdése és a 30. § (3) bekezdése 2026. december 31-én lép hatályba.
55. § A 14. alcím, az 50. §, a 2. melléklet és a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2025. évi XCV. törvényhez
1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. melléklet II. rész 2. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személy oktatásával, képzésével összefüggésben személyes adatként tartalmazza)
2. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. melléklet IV. része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. melléklet a 2025. évi XCV. törvényhez
1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(2) |
1. a Budapesti Gazdasági Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:3 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(3) |
1. a Dunaújvárosi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
3. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:4 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(4) |
1. a Debreceni Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
4. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:9 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(9) |
1. a Budapesti Corvinus Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
5. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:10 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(10) |
1. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
6. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:12 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(12) |
1. a Magyar Táncművészeti Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
7. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:14 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(14) |
1. az Állatorvostudományi Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
8. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:16 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(16) |
1. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
9. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:19 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(19) |
1. a Neumann János Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
10. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:20 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(20) |
1. a Nyíregyházi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
11. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:21 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(21) |
1. Pannon Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
12. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:23 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(23) |
1. az Óbudai Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
13. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:24 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(24) |
1. a Soproni Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
14. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:25 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(25) |
1. a Széchenyi István Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
15. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:26 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(26) |
1. a Szegedi Tudományegyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási feladatai, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
16. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:27 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(27) |
1. a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
17. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:28 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(28) |
1. a Testnevelési Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
18. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:29 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(29) |
1. a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
19. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:30 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(30) |
1. a Miskolci Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása |
20. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:31 mezője helyébe a következő mező lép:
|
(B) |
|
|
(31) |
1. a Pécsi Tudományegyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási feladatai, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, |
3. melléklet a 2025. évi XCV. törvényhez
1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat a következő 18a. sorral egészül ki:
|
(A |
B |
|
|
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megnevezése |
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladata) |
|
18a |
Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány további közfeladatai: |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 16.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás