2025. évi XCV. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

E törvény célja, hogy nemzeti kultúránk értékei minél szélesebb körben segítsék a nemzeti összetartozás érzésének megszilárdulását, támogatva a kulturális értékteremtést, hozzájárulva a tehetségek gondozásához, az innovációhoz, hazánk kulturális értékeinek és alkotásainak a Kárpát-medencében, a diaszpórában és a nemzetközi életben való megjelenéséhez. E célkitűzés megvalósítását a nemzeti, a határon túli és a diaszpóra magyarságára is kiterjedően a kultúrstratégiai intézmények segítik és látják el, a törvényben meghatározott ágazatok tekintetében.

A törvényjavaslat a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéhez kapcsolódó, azt erősítő intézkedéseket vezet be, egységesíti a külföldi és hazai oktatók címadományozásához kapcsolódó fogalomhasználatot és további, az egyetemek működését támogató szabályozásokat tartalmaz.

A törvényjavaslat – a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokon felül – a felnőttképzés minőségi javítását szolgáló olyan intézkedések megalapozását jelentő módosításokat tartalmaz, mint a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzétételének, valamint az egyéni tanulási számla rendszer kialakításának előkészítése.

A szakképzési vonatkozású rendelkezések pontosítják a szakmai vizsgáztatás rendszere ellenőrzésének, valamint átmeneti időszakának egyes szabályait, meghatározzák a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályokat, továbbá lehetővé teszik a szakképzésben dolgozók, tanulók hozzáférését a Nemzeti Köznevelési Portálhoz.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása pontosítja a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával kapcsolatos szabályozást.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása a kötelezettségvállalások korlátait megemeli.

Szövegcserés módosítások, valamint technikai szövegpontosítás, a jogrendszer koherenciája érdekében. A kedvezményezettek köre a módosítás által nem szűkül, a hatályos szabályok alapján a kedvezménnyel érintetteket a módosítás hátrányosan nem érinti.

Titkos örökbefogadásnál a gyermek kvázi új személyazonosságot kap: a vér szerinti szülők és az örökbefogadók egymás adatait nem ismerhetik meg, az anyakönyvben is az örökbefogadók szerepelnek szülőként.

Erre figyelemmel is a gyermek új TAJ-számot kap. Mindez azonban ahhoz is vezet, hogy a gyermek korábbi egészségügyi adatai az EESZT-ben nem lesznek elérhetőek sem számára, sem a törvényes képviselői, sem az egészségügyi ellátóhálózat számára.

A javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely alapján a gyámhivatal a sérült, vagy hat éven felüli gyermek esetében megtagadhatja a szülő örökbefogadáshoz való hozzájárulását, ezzel elősegítve, hogy a speciális szükségletű, sérült gyermekek, valamint a hat éven felüli gyermekek számára is reális lehetőség nyíljon a családban történő elhelyezésre.

A korábbi TAJ-hoz tartozó adatok automatikus átforgatása az új TAJ-hoz a titkos örökbefogadást veszélyeztetné: a régi TAJ adatai alapján elérhetőek lennének az ellátási adatok, azok között viszont lehet olyan, amelyen a vér szerinti szülő adata is látszódhat.

Orvosszakmai szempontból ugyanakkor abszolút hátrányos a kérdés: nem érhetőek el az egészségügyi előzmények, így pl. az ezekből rendelkezésre álló allergiás, megbetegedési adatok, bármiféle olyan egészségügyi kérdés, amely esetében a puszta tájékoztatás nem elégséges.

Ez hátrányos mind a szülő, mind a gyermek, mind pedig az ellátó orvos szempontjából.

Erre figyelemmel a javaslat a következő megoldást tartalmazza:

– az örökbefogadást megelőzőleg a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek EESZT-ben rendelkezésre álló dokumentációját anonimizálva adja át az örökbefogadóknak,

– az anonimizált dokumentumon nem látható sem a gyermek korábbi neve, sem a vér szerinti szülei adatai,

– az így anonimizált dokumentum adatait az örökbefogadást követően a szülő átadja a gyermek kezelőorvosának, aki az adott ellátás előzményeként – a miniszteri rendeletben meghatározott módon – rögzíti.

Felhatalmazó rendelkezés.

Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ szervezetén belüli tagintézmény jogi személyiségű szervezeti egységgé alakítására vonatkozó rendelkezés.

A törvény rendelkezései közé beillesztésre kerül annak biztosítása, hogy a Hatóság jogosultsága legyen az indokolatlanul benyújtott támogatási kérelem esetében a támogatásról szóló döntés felülvizsgálata vagy hatályon kívül helyezése.

Átmeneti rendelkezés.

Szövegcserés módosítás.

A javasolt módosítás törvényben meghatározott módon biztosít lehetőséget a felsőoktatási intézmény számára a tiszteletbeli professzor, valamint a vendégprofesszori cím adományozására.

Felhatalmazó rendelkezés a Felsőoktatási Digitalizációs Szakértői Testület működésével kapcsolatban.

Jogalkalmazást könnyítő kiegészítés. Ennek keretében a törvény kimondja, hogy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény által átvett önkormányzati költségvetési szervi formában működő egészségügyi szolgáltató és közfeladata esetén ugyanazokat a pénzügyi és számviteli szabályokat kell alkalmazni, mint az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában, költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató vagy közfeladata átadása során.

Szövegpontosító és hatályon kívül helyező rendelkezések.

A gyermekvédelmi nevelőszülő és a gyermek között gyakran szoros érzelmi kötődés alakul ki, amely a gyermek érzelmi stabilitása és fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Indokolt ezért, hogy azok a nevelőszülők, akik hosszabb időn – legalább két éven – keresztül folyamatosan gondoskodtak a gyermekről, és szeretnék neveltjüket örökbefogadni az örökbefogadható gyermekek szülőkhöz való illesztésekor első helyen kerüljenek kiválasztásra.

A gyermek külföldre történő örökbe adása a kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával engedélyezhető meghatározott esetekben.

Jogtechnikai pontosítás.

Jogtechnikai pontosítás.

A belső képzés fogalmát érintő technikai pontosítást jelentő módosítás.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-ának 5b. ponttal való kiegészítése a képzés formáit rögzíti, és részletezi. A képzés megvalósulhat távoktatás, zárt rendszerű elektronikus távoktatás, vagy kontaktóra keretében, ugyanakkor a kontaktórás képzés esetén a törvény jelzi, hogy a kontaktóra megvalósulhat jelenléttel vagy online formában. A rugalmas képzési formáknak köszönhetően eltérhet a képzés kezdete – befejezése dátum a képzési csoport és a képzésben részt vevő személy tekintetében. Így a képzés befejezése függ a képzés formájától, és attól is, hogy a képzés teljesítése kapcsolódik-e jogszabályban, vagy a képzési programban meghatározott követelményhez. Mindezek alapján, ha a képzés befejezése meghatározott követelményhez kötött, akkor a követelmény teljesítése a képzés befejezésének napja, ennek hiányában kontaktórás képzés esetén a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag elsajátítására megállapított határidőn belül a résztvevő által a tananyag egyéni elsajátításának a napja. Az értelmező rendelkezések pontosítása egyértelműsíti a dátumokhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítési időszakát is. Így a tanúsítvány kiállítására rendelkezésre álló időt a képzésben résztvevő által teljesített időponttól kell számítani.

Emellett bevezetésre kerül az egyéni tanulási számla fogalma, amely a jövőben olyan képzés ösztönző rendszer kialakítását jelenti, amely támogatja az élethosszig tartó tanulás megvalósulását.

A rendvédelmi szervek hivatásos beosztásai betöltéséhez kapcsolódó képzések egyedi személyi és tárgyi feltételek biztosítását követelhetik meg, amelyek megléte külön vizsgálandó.

Nem zárható ki, hogy a programkövetelmény nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére benyújtott javaslatok és a felnőttképzésért felelős miniszter általi felülvizsgálat tárgya ugyanazon programkövetelményre terjedjen ki, ugyanakkor el kell kerülni a párhuzamos eljárásokat. Ennek érdekében a felnőttképzésért felelős miniszter általi felülvizsgálat megkezdésétől annak befejezéséig programkövetelmény nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére benyújtott javaslatok eljárása felfüggesztésre kerülnek.

A rendelkezés egyértelműsíti a tanúsítvány kiállításának feltételét.

A rendelkezés célja a felnőttképzésben végzett képzésben résztvevők képesítő vizsgán, szakmai vizsgán való sikerességének elemezhetősége, elősegítve az állampolgárok képző választását.

Az egyéni tanulási számla rendszer kialakításával összefüggő rendelkezés.

Felhatalmazó rendelkezés.

Átmeneti rendelkezések.

Jogtechnikai pontosítások az alábbiak szerint:

2. § 1. pont a) alpontja: a rendelkezés tisztázza, hogy az ott szereplő feltételek konjunktív feltételek.

2/A. § (3) bekezdése: a rendelkezés pontosítja, hogy a szakképesítésre felkészítő szakmai képzésre megállapított rendelkezés a finanszírozási formától függetlenül érvényes.

11/A. § (2) bekezdése: technikai pontosítás.

11/A. § (5) bekezdése: a felnőttképzők zökkenőmentes működésének elősegítése érdekében biztosítja, hogy a programkövetelmények módosítása, törlése után még 14 napig indítható a legyen a régi programkövetelmény alapján képzés.

12. § (1) bekezdés a) pontja: a hatályos jogszabályok alapján magyar, angol és német nyelven lehet kiállítani tanúsítványt, ez a rendelkezés biztosítja, hogy a képző egységes megnevezést használjon ugyanazon képzés tekintetében függetlenül a tanúsítvány kiállításának időpontjától.

12. § (1) bekezdése: a képzés befejezésének értelmező rendelkezéséhez kapcsolódó módosítás.

15. § (1a) bekezdése: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban betölthető szolgálati beosztásának betöltéséhez előírt szakképesítésre felkészítő szakmai képzések személyi és tárgyi feltételeihez kapcsolódó pontosító rendelkezés.

21. § (1) bekezdése: a képzési és vizsgasikerességi mutatókhoz kapcsolódó technikai pontosítás.

28. § (2) bekezdése: a képzési és vizsgasikerességi mutatókhoz kapcsolódó rendelkezések.

28. § (3) bekezdése: a szakképesítésre felkészítő szakmai képzések egységes angol, német megnevezését szolgáló módosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A módosítás technikai jellegű. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 76. § 1. pontja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptól módosítja a KFItv. vonatkozásában is a HUNREN megnevezését, egyértelművé téve, hogy ettől a naptól kezdődően a HUN-REN rövidített név alatt az újonnan létrejött HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot kell érteni. Jelen módosítás ezt a pontosítást vezeti végig a KFItv. valamennyi releváns rendelkezésén.

A diplomás pályakövetési rendszer egyéni szintű, adminisztratív adatokra épülő, hosszú távú nyomon követési rendszerként kiemelt szerepet játszik a hazai felsőoktatási, szakképzési és munkaerőpiaci politika megalapozásában. Lehetővé teszi a felsőoktatás eredményességének, a végzettségek munkaerőpiaci hasznosulásának, valamint a képzési kínálat és munkaerőpiaci kereslet illeszkedésének átfogó vizsgálatát. A tervezet 24. § (2) bekezdésben rögzített adatok összekapcsolása által lehetővé válik a végzett hallgatók foglalkoztatási, kereseti, szociális és vállalkozói státuszának rendszerszintű, megbízható elemzése. A (3) bekezdés biztosítja, hogy az adatátadás térítésmentesen, a közérdekű adatfelhasználás elvei mentén történjen, valamint megerősíti az adatkezelés jogszerűségét és biztonságát, az adatok álnevesítésével és a személyazonosítás kizárásával. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség bevonása garanciát nyújt az adatösszekapcsolás technikai és jogi biztonságára, valamint a rendszeres és eseti kutatási célú adatbázisok előállítására. A diplomás pályakövetési rendszerből származó információk nélkülözhetetlenek a felsőoktatási és szakképzési intézmények működésének értékeléséhez, a pályaorientációs tevékenységek támogatásához, valamint az intézményi és állami finanszírozási rendszerek megalapozásához, különös tekintettel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézményekre, ahol a DPR adatokon alapuló indikátorok a finanszírozás meghatározó elemei. A publikus adatok az Interneten mindenki számára elérhetőek, támogatva ezzel a pályaorientációt, a felsőoktatási szereplők számára a stratégiai tervezést és az oktatáspolitikai célok megvalósítását.

Az Onytv. 3/A. mellékletének kiegészítése a közhiteles adatokra vonatkozó pontosításokkal.

A rendelkezés célja, hogy biztosítsa az ellenőrzés érdemi lebonyolításához szükséges időkeretet. Az általában (akár 10-nél is) több képzési területen működő akkreditált szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzési eljárásához a képzési területek jelentősen különböző személyi és tárgyi feltételei okán számos eltérő képzési terület ellenőrzésére szakosodott, speciális tudású szakértő bevonása és szakértői véleményük feldolgozása szükséges, amely indokolja az általánostól eltérő, hosszabb ügyintézési határidő meghatározását.

A javaslat célja, hogy a tanulmányi rendszerben őrzött digitális bizonyítványok alapján az elveszett bizonyítványokat a tanulók vagy a volt tanulók a tanulmányi rendszeren keresztül életük folyamán mindig elérhessék. Ez a megoldás biztosítja azt is, hogy az időbélyegző a bizonyítványon folyamatosan felülhitelesítésre kerülhessen. A digitális bizonyítványok elektronikus felületen történő elérhetőségének folyamatos biztosításával szükségtelenné válik az, hogy egy megszűnt intézmény esetén egy központi szerv gondoskodjon a megszűnt intézmény által kiállított bizonyítványok pótlásáról. Nem kell kérelmet benyújtani egy szervhez a bizonyítvány kiállításáért.

Meghatározásra kerül, hogy a digitális bizonyítvány díszpéldányok és tartótokok kiadását és forgalmazását a szakképzésért felelős miniszter kormányrendeletben kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság közreműködésével végzi.

Az új rendelkezés célja megteremteni annak lehetőségét, hogy a szakképző intézményben közismereti tantárgyat tanuló, aktív tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók, és közismereti tantárgyat oktatók is elérjék és használhassák a tanulmányaikhoz, illetve a feladatellátásukhoz szükséges, akár szerzői jog által is védett tartalmakat a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A módosítás meghosszabbítja a szakmai vizsgáztatással összefüggő átmeneti időszakot annak érdekében, hogy a vizsgák előkészítése és megszervezése rendjének folyamatossága mellett a szakképző intézmények fokozatosan és megfelelően integrálódhassanak az új vizsgáztatási intézményrendszerhez.

A rendelkezés egyértelműsíti, hogy az engedéllyel már rendelkező vizsgaközpontok esetében a három éven belüli kötelező ellenőrzés időszaka a szakképzési államigazgatási szerv által történt nyilvántartásba vételt követően indul.

Szövegcserés rendelkezések, amelyek meghatározzák a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótok első példányának ingyenességét és az ezen dokumentumok kiadásában és forgalmazásában közreműködő szervezet kijelölését, továbbá egyértelműsítik, hogy a szakképzési államigazgatási szerv által végzett felülvizsgálati eljárásban a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek az eljárás időszakában hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.

Hatályon kívül helyező rendelkezés, mert a vizsgaszervezési engedély eleve időbeli hatály megjelölése nélkül kerül kiadásra.

A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény preambuluma és további rendelkezése pontosítása.

A Kormány az egyes előadó-művészeti szervezetek finanszírozásával összefüggő feladatokról szóló 1426/2024. (XII. 23.) Korm. határozat 4. pont a) alpontjában felhívta a kultúráért felelős minisztert, hogy a kultúrstratégiai intézmények szerepének növelése érdekében vizsgálja meg a Csokonai Nemzeti Színház, valamint a Kolozsvári Magyar Opera kultúrstratégiai intézményként történő nevesítésének lehetőségét. Az előadó-művészet terén a debreceni Csokonai Nemzeti Színház nevesítésével a kultúrstratégiai intézmények köre egy vidéki székhelyű nemzeti minősítésű színházzal, míg a Kolozsvári Magyar Opera révén egy külhoni magyar nyelvű színházzal bővülhet. Az előadó-művészet körében a táncművészet kultúrstratégiai feladatainak ellátása érdekében a Nemzeti Táncszínház, az eddig hiányzó alkotóművészeti ágazat képviseletében a Ludwig Múzeum, míg a népfőiskolák képviseletében a Népfőiskola Alapítvány (Lakitelek) bevonása történik meg a kultúrstratégiai intézmények körébe.

A magas szintű oktatási tevékenység segítése érdekében indokolttá vált a közfeladatok közgyűjteményi tevékenységgel történő kiegészítése.

A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány ellátandó közfeladatai kibővülnek a korai fázisú élettudományi innovatív vállalatok fejlesztésével és versenyképességük növelésével.

Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő járóbeteg szakellátási feladatok átadásáról szóló szabályokhoz kapcsolódó szövegpontosító rendelkezés.

A módosítás célja a Diákváros megvalósításához szükséges további lépések előkészítése tekintettel arra, hogy az érintett ingatlanok a Tudás-Tér Alapítvány tulajdonába kerültek. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. LXXX. törvény (a továbbiakban: 2021. LXXX. törvény) 1. melléklete szerinti ingatlanok a törvény szerint minisztériumi tulajdonosi joggyakorlás alá tartoznak. Azonban a 2021. évi LXXXI. törvény a hivatkozott ingatlanok vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy azokat Tudás-Tér Alapítvány tulajdonába kell adni. Az ingatlanok tulajdonba adása megtörtént, ezért indokolt a 2021. LXXX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.

A HUN-REN feladatainak kiegészítése szolgáltatási szerződés alapján.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A veszélyhelyzet fennállása alatt alkotott az egyes kulturális intézmények működését érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 469/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése vált szükségessé.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.