2025. évi XCVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) módosításának célja a villamosenergia-ágazatot érintő egyes jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése és a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, jogalkotást igénylő problémák kezelése.

A módosítás célja, hogy a villamos energiáról, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvényben is előírásra kerüljön az engedélyezés feltételeként, hogy a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény alapján köztartozásmentes adózónak minősüljön.

A törvényjavaslat a szélerőművek létesítését is megkönnyíti azzal, hogy orvosolja azokat a gyakorlati problémákat, amelyek a 2024 elején újraindult szélerőművi beruházások során merültek fel.

Az 1991. évi koncessziós törvény a csővezetékes termékszállítást és tárolást a koncesszióköteles tevékenységi körök közé sorolta, mely tevékenységi körön belül a bányatörvény hatálya alá, a bányászati tevékenységhez szervesen kapcsolódó kőolaj, földgáz és gáztermék csővezetéki szállítása és föld alatti tárolása, valamint az erre szolgáló bányászati létesítmények tartoznak. A bányászati törvény 1993-tól deklarálta az államnak azt a jogát, hogy a kőolaj, földgáz és gáztermék csővezetéki szállítását és földalatti tárolását mint állami monopóliumnak minősülő bányászati tevékenységet az állam időlegesen másnak koncessziós szerződéssel engedheti át.

A nemzeti vagyontörvény hatálybalépését követően az ágazati törvény önállóan nem rendelkezhet a liberalizált tevékenységi körökről, így szükséges törvénymódosítással megteremteni annak lehetőségét, hogy kikerülhessen a koncessziós jogadományozás köréből a kőolaj vagy kőolajtermék szállítóvezeték létesítése és üzemeltetése.

A kőolaj biztonságos és hatékony áramlását lehetővé tevő, ellátásbiztonságot növelő energiaipari infrastruktúra fejlesztése és új kőolaj-vezetékek megépítése érdekében szükséges, hogy a kőolaj, kőolajtermék, továbbá az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása is liberalizált tevékenység legyen, azaz ezen tevékenységek folytatását is koncessziós pályázat kiírása, illetőleg koncessziós szerződés megkötése nélkül lehessen gyakorolni hatósági engedély alapján. A szabályozói cél a rugalmasabb hatósági engedélyezési eljárás keretében is érvényre juttatható.

A távhőszolgáltatással kapcsolatos engedély kiadása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megtagadható, ha az adózás rendjéről szóló törvény alapján a kérelmező nem minősül köztartozásmentes adózónak.

A kiegészítés célja a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a 2019/944 irányelv) 24. cikk (1) bekezdésének átültetése.

Az (1) bekezdéshez: rendszerhasználók csoportja által menetrendadás teljesítéséhez kapcsolódóan megköthető megállapodás nevesítése.

A (2) bekezdéshez: az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban RED III irányelv) 1. cikk 1. bekezdés d) pont szerinti „innovatív megújulóenergia-technológia” és h) pont szerint „közös elhelyezésű energiatárolás” fogalmak átültetése.

Az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására vonatkozó pénzeszköz alapját képező villamosenergia-mennyiség meghatározására irányadó rendelkezések pontosítása.

A 2019/944 irányelv 24. cikk (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelés érdekében a hálózati engedélyesek adatgazdálkodással kapcsolatos feladatkörének kiegészítése, a 2019/944 irányelv 23. cikk (4) bekezdés alapján a megkülönböztetésmentes bánásmód követelményének teljesülését nyomon követő megfelelési vezető kinevezésére vonatkozó kötelezettség kimondása, valamint az energetikai adatszolgáltató platformnak az adatgazdálkodási feladatok teljesítésében való részvételét megalapozó szabályok elfogadása.

A javaslat célja, hogy emelkedjen az elosztók tevékenységének transzparenciája azáltal, hogy a hálózatfejlesztési terv készítésének kötelezettségét kiterjeszti az elosztó hálózatot üzemeltető elosztókra is. A módosítással elérni kívánt cél az, hogy az elosztók proaktívan, átlátható módon tervezzék a villamos energia hálózat fejlesztését, és így támogassák a fogyasztói csatlakozások gyorsabb megvalósítását, a megújuló energiaforrások integrációját, általánosságban az elektrifikációt és a klímasemlegességi célokat.

A hálózati csatlakozási igény teljesítéséhez szükséges hálózatfejlesztési munkálatok több igénybejelentő általi saját beruházásban történő elvégzésének esetére vonatkozó kiegészítő szabályok.

Jogalkalmazást segítő pontosítás.

Az új rendelkezés célja a vasúti vontatási és nem vontatási célú villamos energia önálló, a pályahálózat-működtetőtől független beszerzését lehetővé tevő jogszabályi keret alapjainak a megteremtése.

A villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését megelőző egyeztetésekkel kapcsolatban a kollektív fellépési lehetőség nevesítése a felhasználók tárgyalási pozíciójának erősítése és a 2019/944 irányelv 12. cikk 5. bekezdésében szereplő szabályozási keret kialakítása érdekében.

Az értelmezési bizonytalanság elkerülése érdekében az „önhiba” kifejezéssel javasolt a Vet. 60. § (4) bekezdés c) pontot kiegészíteni.

A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által a csatlakozási ponton igénybe vehető csatlakozási teljesítmény igénybevételére megszerzett joggal kapcsolatos egyes rendelkezések pontosítása és a Vet. kiegészítése a rendelkezési jogról való lemondás szabályaival.

Az (1) bekezdéshez: pontosítás.

A (2) bekezdéshez: az energiaközösségek által a tagjai részére nyújtható szolgáltatás-típus nevesítése. A rendelkezés nem érinti annak az elvnek az érvényesülését, hogy az energiaközösség bármilyen tevékenységet végezhet, amit jogszabály nem tilt.

A kiegészítés célja a 2019/944 irányelv 24. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, az adatokhoz való hozzáférésre jogosult felekre háruló túlzott adminisztrációs költségek elkerülésével kapcsolatos elvárás átültetése.

Köztartozásmentesség feltételének előírása az engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatban.

A megújuló alapú villamos energia termelésére vonatkozó engedély jogosultjait (erőművek) érintő stratégiai döntéseket (beruházás, működési és értékesítési tranzakciók, leszerelés) nagymértékben meghatározza az engedélyezett időtartamot követő működtetésre vonatkozó jövőkép kiszámíthatósága. Hazánk ellátásbiztonsága érdekében a műszakilag megfelelő állapotú, vagy bizonyos beruházások elvégzését követően tovább-üzemeltethető erőművekre vonatkozó stratégiai döntések meghozatalát az engedély időtartamának meghosszabbítására vonatkozó hatályos jogszabályok minimális módosítása támogatja. Indokolt ezért a kérelem benyújthatóságának legkorábbi időpontjára vonatkozó szabály alól mentesség biztosítása a megújuló forrásból történő energiatermelés tekintetében azzal, hogy mind a kérelemhez csatolandó a független műszaki szakértő véleményben, mind a MEKH határozatában további feltételek előírására van lehetőség.

Az (1) bekezdéshez: A jelenleg hatályos rendelkezések csak az energetikai innovációs tevékenység külföldről történő átvételének lehetőségére vonatkoznak, a Magyarországon más, nem villamosenergia-ipari ágazatból történő átvételre nem. A módosítás nagyobb mozgásteret enged az innovációs teljesítmény meghatározása szempontjából.

A (2) és (3) bekezdéshez: a hatályos (5) bekezdés a határidő hosszabbítását és a határozat visszavonását egy helyen szabályozza, ezeket tartalmi szempontból célszerű elkülöníteni. Kötelező visszavonás helyett az adott helyzetben történő mérlegelés, annak alapján a visszavonás vagy egyéb jogkövetkezmény alkalmazása javasolt a fokozatosság elve alapján (visszavonja helyett: visszavonhatja). További pontosítás annak egyértelművé tétele, hogy az engedély akkor is visszavonható, ha az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvétel okafogyottá vált, például időközben a szabályozási akadály megszűnt. Kimondásra kerül, hogy az innovátor az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyét érintő jogszabályváltozás esetén köteles a változás tevékenységére gyakorolt hatását értékelni és annak megfelelően a fenti engedély módosítását vagy visszavonását kérni. A módosítás bővíti továbbá a Hivatal szankcionálási lehetőségeit azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nem engedélyes vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység végzője a jogsértő, hanem az innovátor.

Pontosítás az idegen telken történő építkezést, valamint a telek és a felépült építmény használatát biztosító jog megjelölésével kapcsolatban.

Szélerőművek lapátjai bizonyos esetekben – az erőmű sajátos kialakításának következtében – átlóghatnak a szomszédos ingatlanra. Ezen probléma egységes kezelésének érdekében világos megoldásokat kínál a módosító rendelkezés. Ez alapján az érintett felek írásbeli megállapodása szükséges, ennek hiányában az építésügyi hatóság határozza meg az átnyúlás feltételeit, megfelelő kártalanítás mellett. Bizonyos – a jogszabályban meghatározott – esetekben nem kell a szomszédos ingatlantulajdonos egyetértő hozzájárulása, azonban ebben az esetben is kártalanításra jogosult. Szélerőművek lakóövezettől távol valósulhatnak meg, így ipari, mezőgazdasági vagy egyéb, nem lakóövezet esetén történő átlógás, ami a műszaki kialakítás miatt 40–60 méterre közelítheti meg a felszínt, nem vagy csak minimálisan zavarhatja az ingatlan elsődleges hasznosítási célját, így érdemi tulajdonkorlátozás nem valósul meg, vagy csak arányosságát tekintve minimálisan.

A gázszerelők hatósági nyilvántartásának mintájára a Vet. kiegészítése a villamos biztonsági felülvizsgálói munkálatokra vonatkozó keretszabályokkal.

Az adatszolgáltatási platform díjra vonatkozó rendelkezések.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatainak kiegészítése az adatgazdálkodási szabályok betartásának felügyeletével a 2019/944 irányelv 23. cikk 4. bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében.

A módosítás lehetővé tesz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére a köztartozással érintettek adatait átadja, segítve ezzel a Hivatal ellenőrzési feladatait, illetve az ágazatban engedélyköteles tevékenységet végző piaci szereplők számára a köztartozásmentességnek a feltétele egységesen megvalósuljon.

Az (1) bekezdéshez: felhatalmazás biztosítása a Kormány részére a hálózatfejlesztési tervek végrehajtási szabályainak, illetve azok teljesítésének elmaradása miatt kilátásba helyezett jogkövetkezmények, továbbá a vasúti felősvezetékről vételezett villamos energia önálló beszerzését lehetővé tevő részletszabályok megalkotására.

A (2) bekezdéshez: felhatalmazás biztosítása a Kormány részére az energetikai adatszolgáltató platformnak az adatgazdálkodással kapcsolatban ellátott feladatok és az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfeleléshez szükséges tevékenységre vonatkozó részletszabályok, továbbá a 13. § (1) bekezdés szerinti pénzeszköz alapját képező villamosenergia-mennyiség meghatározására.

A (3) bekezdéshez: felhatalmazás biztosítása az energiapolitikáért felelős miniszter számára az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfeleléshez szükséges részletszabályok megalkotására.

A (4) bekezdéshez: felhatalmazás biztosítása az iparügyekért felelős miniszter számára a villamos biztonsági felülvizsgálat tevékenység feltételeit meghatározó szabályok elfogadására.

Az (5) bekezdéshez: felhatalmazás biztosítása a Hivatal elnöke részére az adatszolgáltatási platform díj, továbbá az elosztók hálózatfejlesztési terv készítésére vonatkozó kötelezettség részletszabályainak megállapítására.

Átmeneti rendelkezés a köztartozásmentességi feltétel alkalmazásához annak érdekében, hogy az ágazatban az engedélyköteles tevékenységet végző piaci szereplőkkel szemben egységes követelmények érvényesüljenek.

Az elosztók által készítendő hálózatfejlesztési tervre vonatkozó új szabályokhoz tartozó átmeneti rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés az adatszolgáltatási platform díj megállapításával kapcsolatban.

Átmeneti rendelkezés az energetikai adatszolgáltató platformnak az adatgazdálkodással kapcsolatban a hálózati engedélyesekkel való együttműködésre vonatkozóan.

Átmeneti rendelkezés a törvény hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett csatlakozások esetében a rendszerhasználó által a csatlakozási ponton igénybe vehető csatlakozási teljesítmény igénybevételére rendelkezésre álló határidővel kapcsolatban.

Jogharmonizációs klauzula kiegészítése.

Jogtechnikai pontosítások, valamint az energetikai szabályozási tesztkörnyezetre vonatkozó rendelkezések kiegészítése a RED III irányelv 1. cikk 5. bekezdés b) ponttal megállapított 15. cikk 2a. bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés céljából.

Deregulációs célú hatályon kívül helyezés.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hatályos 10. § (3) bekezdése a jogalkalmazás során azt eredményezi, hogy az építési, létesítési engedélyeken túl terület- és településrendezési döntések, környezetvédelmi határozatok sem születhetnek, holott kizárólag az építés, létesítést engedélyező határozat szempontjából indokolt a termőföld végleges más célú hasznosítást engedélyező döntést előfeltételként előírni, hiszen a gyakorlatban a környezetvédelmi engedélyre, a végleges más célú hasznosítás engedélyezésére, terület és településrendezési eszközök módosítására irányuló eljárások párhuzamosan zajlanak. Ezért a javaslat egyértelműsíti, hogy például a település és területrendezési eszközök módosítására irányuló eljárások és a környezetvédelmi eljárások, függetlenül a más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárástól, elkezdődhessenek.

Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a szélerőművi beruházásokat is, amennyiben azok nem haladják meg az 1,5 hektárt, tekintettel arra, hogy a szélerőmű a leghelygazdaságosabb megújuló energiát hasznosító erőművi technológia, és ennek köszönhetően minimálisan zavarja a mezőgazdasági művelést.

Átmeneti rendelkezés.

A szélerőművek létesítésekor felmerülő ideiglenes más célú hasznosítás esetében – ha a vezeték nyomvonala termőföldet érint, így ott ideiglenes földmunkálatokat kell végezni – a kérelemhez kötelezően csatolni szükséges a földterület tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát. A nyilatkozatot a javaslat alapján megadottnak kell tekinteni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 12. § (2a) és (2b) bekezdésében felsorolt esetekben.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításának célja termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték építésének lehetővé tétele állami vagy önkormányzati tulajdonban álló idegen ingatlanon is, figyelemmel a Vet. 132. §-ában foglalt rendelkezésekre. A naperőművi beruházások kivitelezéséhez kapcsolódóan nagy számban merül fel vezetékjog alapításának szükségessége is, a módosítás ezért egyrészt a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia hatékony piaci integrációja előtt álló szabályozási akadályt kíván kezelni. Másrészt a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok módosítását az is indokolttá teszi, hogy a magánérdekből megvalósuló villamosenergia-ipari beruházások esetében a villamos energia közcélú hálózatba való eljutását biztosító termelői vezeték, a felhasználó vagy a vételező ellátására szolgáló magánvezeték és a közcélú hálózatra csatlakozó erőművet vételezővel összekötő közvetlen vezeték telepítése és üzemeltetése a teljes felhasználói közösség érdekeit szolgálja. A Vet. 4/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

A nemzeti vagyonról szóló törvény az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége között szabályozza a csővezetékes termékszállítás és -tárolást, mely tevékenységi körrel kapcsolatban kimondja, hogy ezen tevékenységi körön mint gyűjtőfogalom keretén belül egyes további tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé.

A csővezetékes termékszállítás és tároláson belül a bányatörvény hatálya alá, a bányászati tevékenységhez szervesen kapcsolódó szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésének és üzemben tartásának joga tartozik, melynél nem szükséges a koncessziós kötelezettség fenntartása, mivel ezek a szállítóvezetékek már meglévő tevékenységhez kapcsolódóan (pl. olajfinomító termékének szállítása) vagy geopolitikai cél teljesítése érdekében épülhetnek, így a rugalmasabb hatósági engedélyezési eljárás keretében is biztosítható, hogy ezen tevékenységek megfelelően kerüljenek ellátásra.

A természeti rendszerek megőrzésének elvéhez igazodva zöldterület övezetből, mezőgazdasági terület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet, vagy különleges beépítésre nem szánt területet alapvetően kijelölni nem lehet. Ettől kizárólag szélerőmű vagy szélerőműpark esetén lehet eltérni, mivel ezek elhelyezése szorosan függ az adott földrajzi hely szélviszonyaitól, és az érintett települések méretükből adódóan sok esetben nem tudnak megfelelő csereterületet biztosítani. Ezen esetekben vármegyén belül kell biztosítani a csereterületet. Ezzel a lehetőséggel kizárólag könnyített térségben lehet élni.

Meghatározza a szélerőművek toronymagasságának maximumát a könnyített térségek esetében.

Átmeneti rendelkezés.

A hivatkozások technikai jellegű aktualizálása.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.