2025. évi XCVII. törvény indokolás

Hazánk gazdaságának egyik legfontosabb ágazataként az agrárszektornak is folyamatosan reagálnia kell a világban zajló gazdasági és társadalmi változásokra és kihívásokra. Ennek megfelelően az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló törvény megalkotásakor célként – a termőföld védelmét, a földforgalmat, a halgazdálkodást, valamint a vadgazdálkodást szabályozó törvények gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatokat és a jogalkalmazók által jelzett javaslatokat figyelembe véve – az eljárások adminisztrációs terheinek csökkentése, illetve az agrárium versenyképességének elősegítése állt a középpontban.

Mindezekre figyelemmel a törvénymódosító csomagban – a szakmai módosítások elvégzése, más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá a technikai jellegű pontosítások végrehajtása érdekében – 17 törvény kerül módosításra.

1. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításának célja a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben felmerült egyes szakmai és társadalmi igényeknek az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében történő egyértelműsítése, kiegészítése, valamint a még hatékonyabb hatósági jogalkalmazás és feladatellátás elősegítése.

2. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításai közül kiemelendő a termőföld művelési ágának megfelelő mezőgazdasági tevékenységhez szükséges igénybevételek földvédelmi szempontú megkönnyítése oly módon, hogy az ne adjon lehetőséget a visszaélésszerű joggyakorlásra, továbbá a cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybe vett területek újrahasznosítására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, illetve ezen területek jövőbeli gazdaságos és jellegüknek megfelelő hasznosítása érdekében egy önálló nyilvántartás vezetésének előírása. Az egyre gyakrabban előforduló aszályos időszakokra tekintettel a módosítás javaslatot tesz továbbá a mezőgazdasági vízellátás hatékonyságának növelésére. Ennek érdekében a vízkivételt biztosító és a mezőgazdasági vízellátást, öntözést szolgáló vízilétesítmények, továbbá az ezekhez kapcsolódó műtárgyak létesítése esetében – különösen a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló víztározók építése, üzemeltetése, bővítése során – a termőföld igénybevétel földvédelmi szempontból megkülönböztetett elbírálás alá fog esni, ami meghatározott esetekben magában foglalja az ingatlanügyi hatósági engedély alóli mentességet is.

3. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása az erdészeti egyenruhával kapcsolatos módosítást tartalmaz.

4. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az oktatási, hitéleti és szociális feladatok mellett (az illetékes önkormányzattól átvállalt feladatként) a bevett egyházak és azok belső egyházi jogi személyei számára temető létesítése vagy üzemeltetése céljából térítésmentesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe kerülhessen.

5. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása a szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassításához szükséges szabályok törvényi szinten történő megállapításához szükséges módosításokat, valamint jogtechnikai jellegű szövegpontosítást tartalmaz.

6. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításának a célja, hogy a földtulajdonosi haszonbérlet alhaszonbérletbe adása esetén a korábbi halgazdálkodásra jogosult személy előnyben részesüljön az alhaszonbérleti szerződés lejártával az új szerződés megkötésekor, amivel szavatolni lehet a vízterület további horgászati célú hasznosítását. A rendelkezések további célja a horgászokmányok digitalizációjával összefüggésben az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az ágazati nyilvántartások összekapcsolása a halgazdálkodási hatóságok hatékony és szakszerű feladatellátásának támogatása érdekében.

7. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása – igazodva ahhoz a tendenciához, amely az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezését, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozását célozza – javaslatot tesz arra, hogy a földeket érintő adásvételi és haszonbérleti szerződések közlése, valamint az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása esetén az elfogadó jognyilatkozat megtétele az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben, elektronikus úton történjen. A módosítás tartalmazza továbbá a helyi önazonosság védelméről szóló törvény és a magyar építészetről szóló törvény szerinti elővásárlási jogok gyakorlására vonatkozó különös eljárási szabályokat. A törvény előírja továbbá, hogy a 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok kizárólagos tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági földek, valamint a rendelkezésben meghatározott művelés alól kivett területek és ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülnek.

8. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása egyrészt az állatjárványügyi veszély elhárításaként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állatleölés végrehajtása kapcsán az állattartókra vonatkozó kedvezményes birtokmaximumot érintő szabályokról rendelkezik, másrészt tartalmazza a rizstelepekre – mint a mezőgazdasági termelés speciális ágazatának, a rizstermesztésnek az alapegységeire – vonatkozó szabályozás pontosítását, kiegészítését. A módosítás tartalmazza továbbá a földeket érintő adásvételi és haszonbérleti szerződések esetében szükséges ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzétételre és az elfogadó nyilatkozatok benyújtására vonatkozó eljárási részletszabályokat, valamint rendelkezéseket állapít meg az alhaszonbérlet egy speciális és tipizált esete, a földhasználat csere vonatkozásában.

9. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény módosítása az Egyesület vagyonkezelésében álló földrészletek tulajdonba adására tesz javaslatot, ezzel elősegítve az Egyesület által ellátott állami feladatok legteljesebb körű és hatékony ellátását.

10. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása a kegyeleti jogok érvényre jutásának biztosítása érdekében a közös tulajdonban álló földrészleten található – akár jelölt, akár jelöletlen – sírhely szerinti területnek az állam kizárólagos tulajdonában álló önálló ingatlanként történő leválasztását egyszerűsítő szabályozásra tesz javaslatot.

11. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása a rendeltetésszerű művelés alatt nem álló ültetvények kivágásával kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg, a szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassítása érdekében.

12. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása a továbbhasznosításra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.

13. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény módosításával a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál biztosítottá válik a Nemzeti Földalapba tartozó földek közfeladathoz rendelt vagyonkezelése.

14. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény módosításának indoka a Gazdálkodói Talajvédelmi Program bevezetésére vonatkozó rendelkezés hatálybalépésének elhalasztása, tekintettel arra, hogy a Program bevezetésének előkészítése során bebizonyosodott, hogy a követelményrendszer meghatározásához, valamint a gazdálkodói társadalom megfelelő felkészítéséhez további idő szükséges.

15. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása az agrárgazdaságok gördülékenyebb átadása, az ügyintézés egyszerűsítése, valamint az egységes jogértelmezés érdekében vált szükségessé. A gazdatársadalom generációs megújulását célzó törvény 2023. január 1-jén lépett hatályba, és a mezőgazdasági őstermelők, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók gazdaságainak átadásához kíván elsősorban adminisztratív segítséget nyújtani az új jogintézményként bevezetett gazdaságátadási szerződés által.

16. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítását – a törvény kihirdetését követően elfogadott –, a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint végrehajtási rendeletei teszik szükségessé.

17. Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény módosítása technikai jellegű rendelkezést tartalmaz a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításával összefüggésben.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 15. §-a módosításának célja annak egyértelmű rögzítése, hogy egy adott vadászterület vadászati jogára kizárólag egy haszonbérleti szerződés köthető érvényesen. A gyakorlatban előforduló jogértelmezési bizonytalanságok, valamint párhuzamos haszonbérleti jogviszonyok lehetőségének kizárása érdekében indokolt a jogszabály pontosítása. A Vtv. 27/C. § (1a) bekezdésére figyelemmel vadaskert alhaszonbérbe adása esetén a vadaskert önálló vadászterületnek számít, így a szabályozás itt is irányadó. Egy vadaskert vadászati jogára ennek megfelelően csak egy alhaszonbérleti szerződés köthető érvényesen.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a Vtv. 16. § (3) bekezdése alkalmazásában a vad ellenértéke a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti vadgazdálkodási értéknek felel meg. A vadgazdálkodási érték a jogszabályban rögzített, minden vad tekintetében egyértelműen és pontosan meghatározható összeg, ami egyben a vad ellenértékét is jelenti.

A zárttéri vadtartó létesítmény létesítési engedélye visszavonásának eseteit a hatályos jogszabály nem részletezi kimerítően, ugyanakkor a gyakorlatban rendszeresen előfordulnak olyan élethelyzetek – például az engedélyes jogutód nélküli megszűnése vagy a tevékenység önkéntes megszüntetése –, amelyek kezelése szabályozást igényel.

A módosítás a Vtv. 27/B. §-ában egyértelműen rögzíti azokat az esetköröket, amikor a vadászati hatóság a létesítési engedélyt kérelemre vagy hivatalból visszavonja. A felsorolás célja, hogy biztosítsa az eljárások jogszerűségét és kiszámíthatóságát, valamint hogy megelőzze a zárttéri vadtartó létesítmények jogalap nélküli vagy rendezetlen működését.

A visszavonási okok között szerepel az engedélyes kérelme vagy megszűnése, és a jogszabálysértő működés.

A módosítás egyértelműsíti továbbá azt a helyzetet, amikor a zárttéri vadtartó létesítmény vadászatra jogosultja a felszámolással kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget. A módosítás előírja, hogy ilyen esetben szükségszerűen minden költség és minden felelősség azt a vadászatra jogosultat terheli, aki a felszámolási kötelezettségeit nem teljesítette, amely felelősség semmilyen jogcímen nem hárítható át az új jogosultra.

A felszámolási terv végrehajtásának elmulasztását szankcionálni szükséges. Nem engedhető meg, hogy mulasztással, kötelezettségek nemteljesítésével, rosszhiszemű magatartással vagy visszaéléssel vagyoni előnyök legyenek szerezhetők. A felszámolási terv végrehajtásának hiánya nem eredményezhet spekulatív nyerészkedést. Az engedélyes a sorozatos rosszhiszemű eljárása eredményeképpen teljes kompenzációban nem részesülhet. A visszaélések elkerülése, valamint a mulasztás szankcionálása érdekében a megtérítési igény felső határa ilyen esetekben a zárttéri vadtartó létesítményben ténylegesen fennmaradó, de legfeljebb a maximálisan fenntartható vadállomány vadgazdálkodási értékének tíz százaléka; ennél magasabb kompenzációban mulasztó engedélyes nem részesülhet. A vadgazdálkodási érték tíz százaléka megegyezik az elszámolással érintett vadállományra irányadó vadhús piaci értékével. Felszámolással érintett vadállomány más módon történő hasznosítása a felszámolási időszakban már nem lehetséges. A vadállomány észszerűen kizárólag húsértéken (vadhúsként) értékesíthető és hasznosítható.

Amennyiben a vadaskertet az engedélyes mulasztásából eredően az új vadászatra jogosult számolja fel, úgy a kényszerhasznosítás helyett az új jogosult általi felszámolásra irányadó új szabályok érvényesülnek.

A tartós telepítésű kerítések engedélyezési eljárása során egyes speciális esetekre – nevezetesen az állattartó létesítményekhez szoros kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésére – sajátos szabályok megalkotása szükséges a Vtv. 29/A. §-ában. Figyelemmel a hatályos élelmiszerlánc-biztonsági szabályokra, a mezőgazdasági haszonállatok védelme érdekében szükséges annak biztosítása, hogy – ahol már nem elegendő a villanypásztor és a természetes alapanyagú kerítés létesítése – az állattartók tartós telepítésű kerítésekkel védjék állataikat, ezáltal hozzájárulva az állategészségügyi és járványvédelmi kockázatok csökkentéséhez is. A jelenlegi szabályozás szerint minden esetben szükséges a vadászatra jogosult hozzájárulása, amely – az állattartó létesítmények esetében – aránytalan akadályokat gördíthet a járványvédelmi előírások betartása elé. Az állatvédelmi és járványvédelmi szempontok érvényesülését szakkérdésként szükséges vizsgálni a vadászati hatóság eljárásában. A rendelkezés annak biztosítását is szolgálja, hogy a tartós telepítésű kerítésekre vonatkozó többi garanciális szabály – így például az engedélyezés időtartama, a kerítés lebontásának feltételei – ez esetben is érvényesüljön.

A Vtv. 37/A. §-ának új (5) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszközök – a vadászat biztonságos és balesetmentes lefolyása érdekében – csak egyéni vadászat során használhatóak, tekintettel arra, hogy ezen eszközökön a megjelenő kép nem minden esetben tükrözi pontosan a valóságot.

A Vtv. 47. § (3) bekezdése módosításának célja, hogy az éves vadgazdálkodási terv kiadása során a vadászati hatóság ne kizárólag a populációra vonatkozó paramétereket (például korösszetétel) vegye figyelembe, hanem értékelje a vadállomány környezeti hatásait is. A vadfajok – különösen túlszaporodás esetén – jelentős hatást gyakorolhatnak az erdőfelújításokra, védett növényfajokra, valamint az élőhelyek biodiverzitására is. E hatások figyelmen kívül hagyása hosszú távon ökológiai egyensúlyzavarhoz és ágazatok közötti konfliktusokhoz vezethet. A vadállomány és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata különösen indokolt erdővel érintett területen, ahol annak megújulása a túlzott vadlétszám miatt veszélybe kerülhet. A módosítás így hozzájárul a fenntartható vadgazdálkodáshoz, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez, valamint az agrár- és természetvédelmi érdekek közötti jobb egyensúly kialakításához.

A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv kiadása előtt külön-külön köteles beszerezni az érintett tájegységi fővadász, valamint a területi vadgazdálkodási tanács véleményét. A tájegységi fővadász elsősorban a szakmai, ökológiai szempontokat, míg a területi vadgazdálkodási tanács a delegáló szervezetek többségének véleményét képviseli, ezért szükséges, hogy a hatóság a tájegységi fővadászokat és a területi vadgazdálkodási tanácsot önálló véleményezőként kezelje.

A gyakorlatban szakmai igényként jelentkezett, hogy a hivatásos vadászok a saját részükre lőfegyvertartási célból engedélyezett vadászlőfegyverüket is használhassák szolgálati vadászlőfegyverként a törvényben rögzített, vadgazdálkodással összefüggő feladataik ellátása során. A Vtv. 54. §-ának kiegészítése ennek a lehetőségnek a törvényi alapjait teremti meg.

A Vtv. 57. §-a módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az azonosító jel (krotália) felhasználási kötelezettsége nemcsak elejtés, hanem elhullás esetén is fennáll, amennyiben az elhullott vadnak egy részét vagy teljes egészét a fellelés helyéről elszállítják. A szabályozás összhangban van a Vtv. 74. § (1) bekezdésével, miszerint a vadászati hatóság kizárólag annak a nagyvadnak a trófeabírálatát folytatja le, amely egyedi azonosító jelének számát a teríték-nyilvántartásba bevezették.

A Vtv. 65. § (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján a vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól, akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott.

A vadászati hatóságoktól érkezett visszajelzések alapján számos esetben problémát okoz, hogy egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézségek árán jut a vadászati hatóság tudomására az, hogy az érintett személlyel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott, így a vadászati hatóság a tevékenység végzésétől történő eltiltás, azaz a vadászjegy, illetve vadászati engedély visszavonása mint közigazgatási szankció alkalmazásának nem tud érvényt szerezni. A módosítás célja ennek kiküszöbölése azáltal, hogy jogerős marasztaló döntés esetén a döntést hozó bíróság erről a vadászati hatóságot tájékoztatni fogja.

A Vtv. 73. § (1) bekezdése módosításának célja, hogy a vadászatra jogosultaknak a szikaszarvas agancsa, a muflon csigája és a vaddisznó 16 centiméternél hosszabb agyara esetében a hatályos szabályozás szerinti 30 nap helyett hosszabb – 90 napos – határidőt biztosítson a trófeabírálatra történő bemutatásra. A módosítás egyrészt csökkenti a vadászatra jogosultak adminisztratív terheit, különösen az intenzívebb vadászati időszakokban, amikor az erőforrásaik a vadászat szervezésére és a vadgazdálkodási feladatokra koncentrálódnak, másrészt a vadászati hatóság munkaterhelését is egyenletesebbé teszi, mivel a szikaszarvas, a muflon és a vaddisznó trófeák bírálata nem szorítkozik a 30 napos, gyakran zsúfolt határidőre. Szakmai szempontból azért is indokolt, hogy éppen a muflon és a vaddisznó esetében történjen a határidő hosszabbítása, mivel e fajok esetében nem áll fenn szakszerűtlen elejtés esetén annak vadászati hatóság által történő szankcionálása, így a módosítás nem gyengíti a vadászati hatóság ellenőrző funkcióját, ugyanakkor hozzájárul a gyakorlati végrehajtás észszerűsítéséhez és a hatósági, valamint gazdálkodói erőforrások hatékonyabb kihasználásához.

A Vtv. 74/A. § (1) bekezdése módosításának célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a vadászati hatóság az elejtés szakszerűségének kérdésében nem hozhat határozatot, ha a Vtv. 74. § (4) bekezdése szerinti igazolást állít ki, hiszen ez esetben a trófeát az Országos Trófeabíráló Testületnek felülbírálatra be kell mutatni.

A hatályos jogszabály szerint a trófeabírálatot követően a vadászati hatóság nyolc napon belül dönt az esetleges szakszerűtlenségről. Ugyanakkor a 74. § (4) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy – meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák esetén – a vadászati hatóság az elsőfokú bírálatot követően igazolást adjon ki a trófea trófeabírálaton történt bemutatásáról, és a trófea felülbírálatra kerüljön. E felülbírálat eredményeként a miniszter hatósági bizonyítványt ad ki, amely meghatározza a trófea minősítését és szakszerűtlen elejtés esetén – figyelemmel a Vtv. 74/B. § (4a) bekezdésére – a vadászati hatóság a hatósági bizonyítvány alapján hivatalból dönt az elejtés szakszerűtlenségéről.

A módosítás ezzel összhangban biztosítja, hogy a vadászati hatóság ne hozzon idő előtti döntést az elejtés szakszerűségének kérdésében olyan esetben, amikor a trófeát felülbírálatra be kell mutatni.

A települések vadászterületnek nem minősülő területén esetlegesen megjelenő, illetve jelen lévő egyes vadászható állatfajok által okozott károkkal vagy jelenlétükből eredő kockázatokkal összefüggésben szükségessé vált a Vtv. keretein belül külön törvényi rendelkezések megalkotása. Az új IV/A. Fejezet ennek megfelelően rögzíti a kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad befogásával, illetve szükség szerinti elejtésével kapcsolatban az e feladat elvégzése tekintetében irányadó szabályokat.

A Vtv. 86. § (2) bekezdése módosításának célja a hatályos szöveg pontosítása. A jelenlegi szabályozás nem tesz egyértelmű különbséget a miniszter által vezetett minisztériumban vadászati hatósági, illetve igazgatási feladatkört ellátó személyek, valamint a területi vadászati hatóság alkalmazásában álló, vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek között. Az új megfogalmazás kifejezetten nevesíti e két kört, és egyértelművé teszi, hogy mindkét csoport jogosult az egyenruhára, továbbá a vadászati hatóság alkalmazásában állók részére az igazolvány, a szolgálati jelvény és a szolgálati fegyver biztosítása is kötelező. A miniszter által vezetett minisztériumban vadászati hatósági, illetve igazgatási feladatkört ellátó személyek részére igazolvány nem jár, feladataikat megbízólevél alapján látják el.

A Vtv. 94. §-ának célja, hogy a tájegységi fővadászok egységes megjelenéssel láthassák el feladataikat. Az egyenruha biztosítása hozzájárul a tájegységi fővadászok kiemelt szerepének láthatóvá tételéhez, megkülönbözteti őket a vadászati tevékenység más résztvevőitől, valamint erősíti a közbizalmat a vadászati igazgatás iránt. Az egyenruha viselése a magyar vadászati kultúrához és hagyományokhoz is szorosan kapcsolódik, ezért indokolt annak törvényi szintű rögzítése, hogy a tájegységi fővadászok részére feladatai ellátásához a vadászati hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell biztosítani.

A rendelkezés meghatározza továbbá, hogy mely esetekben kerül az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül a viselésére jogosult vagy az örökös tulajdonába.

Indokolt az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás bevezetését a vadászati év kezdetéhez kötni, ezért a beépülő átmeneti szabály az ehhez kapcsolódó rendelkezések alkalmazását 2026. március 1-jétől írja elő.

A Vtv. 120. §-a szerinti átmeneti rendelkezés szerint a Vtv. 29/A. §-ának új, az állattartó telephez tartozó, vadászterületen létesítendő, legelő művelési ágú ingatlanon létesítendő tartós telepítésű kerítéssel kapcsolatos rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni szükséges.

A rendelkezés az állattartó telephez tartozó, vadászterületen létesítendő, legelő művelési ágú ingatlan tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítése esetében a törvényben meghatározott, a vadászterületen létesítendő, a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésekre előírt szabályok alól meghatározott mentességet, kivételt biztosít, amely az ilyen állattartó telepek üzemeltetőit, tulajdonosait mint a norma címzettjeit nem érinti hátrányosan, figyelemmel arra, hogy a Vtv.-ben meghatározott feltételek közül szűkebb kör vonatkozik rájuk, illetve a feltételek egy része állattartó telepek esetében egyébként sem értelmezhető. Mindamellett az állattartó telepek esetében a más jogszabályokban előírt járványvédelmi intézkedéseknek, állategészségügyi előírásoknak ugyanúgy eleget kell tenni, azzal, hogy az ilyen telepek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítése a korábbinál könnyebb módon valósul meg a szabályozással.

A Vtv. 9. § (3) bekezdésének pontosítása a kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad belterületről történő eltávolításával kapcsolatos új szabályok beiktatásához kapcsolódó, a törvényen belüli koherenciát biztosító, jogtechnikai jellegű módosítás.

A Vtv. 11. § (3) bekezdésének módosítása a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatok körét pontosítja a 12. § (1) bekezdésére utalással, amely a tulajdonosi közösség gyűlésén megjelent földtulajdonosok döntéshozatalára (képviselet formájáról, képviselő személyéről, vadászterület határának megváltoztatásáról, vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről) vonatkozik.

A Vtv. 16. § (3) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy amennyiben a tényleges vadlétszám nem haladja meg a zárttéri vadtartó létesítmény megszűnésekor maximálisan fenntartható vadlétszámot, úgy az új jogosult kizárólag a tényleges állomány után tartozik megtérítéssel, ellenkező esetben a korábbi engedélyes a tényleges állományt meghaladó vadlétszám tekintetében indokolatlan gazdagodásra tehetne szert.

A Vtv. 27/F. § (4) bekezdés b) pontjának módosítására arra figyelemmel kerül sor, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény értelmében a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása a bejegyzés időpontjától számított három év elteltéig tartalmazza az adott döntéssel összefüggésben nyilvántartott adatokat.

A Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjának módosítása a tiltott vadászati eszköznek minősülő elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz meghatározását pontosítja.

A Vtv. 37/A. § (3) bekezdésének módosítása annak egyértelműsítésére irányul, hogy a tiltott vadászati eszköznek minősülő, elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök – meghatározott vadfajok esetében a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében a vadászati hatóság engedélyével – éjszakai vadászat során is használhatók.

A Vtv. 71. § (1) bekezdés 5. pontjának módosítása szövegpontosító jellegű.

A Vtv. 71. § (1) bekezdés 3. pontjának módosítása arra figyelemmel szükséges, hogy a Vtv. korábbi módosításának eredményeként hazánkban is megteremtődtek és kialakultak az ifjúsági vadászat jogi keretei, amelyek meghatározott szabályokkal lehetőséget biztosítanak a 18. életévét be nem töltött személyek számára a különböző egyéni vadászati módok gyakorlására, és amelyek a vadászlőfegyverrel folytatott egyéni vadászaton túlmenően kiterjednek a ragadozó madárral, vadászíjjal és magyar agárral folytatott egyéni vadászatra is. Az ifjúsági vadászat lehetőségének megteremtődésére tekintettel indokolt a törvényi szabályozás megfelelő pontosítása is, akként, hogy a tizenhatodik életévét be nem töltött személy egyéni vadászaton, míg a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy társas vadászaton vadászként való részvétele minősül a vadászat rendje megsértésének.

A Vtv. 71. § (1) bekezdés 7. pontjának módosításának indoka, hogy az elöltöltő fegyver esetén meghatározott kaliberkorlátozás fenntartása kizárólag azon vadászható vadfajok tekintetében indokolt, amelyek elejtését a jogszabályok egy bizonyos csőtorkolati energia korláthoz kötik. Az apróvadfajok elejtéséhez egy .36-os vagy .40-es öbnagyságú elöltöltő fegyver is elengedő.

A Vtv. 73. § (2) bekezdésének módosításával a vadászatra jogosult számára a róka, az aranysakál és a borz koponyájának trófeabírálat céljából történő bemutatására az elejtéstől számított harminc nap helyett kilencven nap fog rendelkezésre állni.

A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 36. alpontjának módosítása a vadászati egyenruhára vonatkozó felhatalmazó rendelkezést pontosítja.

A Vtv. 65. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésére azért van szükség, mert a vadászati engedély „fizikális” visszavonása a Kamara részéről nem történik meg, az érvénytelenítést a Kamara elektronikus úton végzi [Vtv. 65. § (3) bekezdés].

A Fenntartható Fejlődési Célok és az Agenda 2030 keretrendszer, valamint az Európai Unió körforgásos gazdálkodásra vonatkozó cselekvési terve alapján a mezőgazdaságban keletkező melléktermékek és zöldhulladékok helyben történő felhasználását elő kell segíteni. Ennek egyik eleme annak a szabályozási környezetnek a kidolgozása, ami lehetővé teszi ezen anyagok mezőgazdasági területen történő komposztálását, úgy, hogy a tevékenység ne jelentsen kockázatot a talajok termőképességére, valamint a felszín alatti vizeinkre. A hangsúly a helyben képződő, a mezőgazdasági termelőtevékenység során képződő növényi eredetű nem veszélyes természetes szerves anyagok hasznosításának elősegítésén van, amely a táblán történő komposztálás révén – szállítási díj nélkül – azonnal kijuttatható.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a mezőgazdasági komposztálás fogalmát határozza meg.

Jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált a cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybevett területek újrahasznosítására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. Ezen bányászati tevékenységet követő újrahasznosítás esetében tényleges újrahasznosításra soha nem kerülhet sor. Az inert anyaggal feltöltött bányatavak helyén szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, erdő művelési ág szerinti hasznosítás nem lehetséges, hiszen a visszahordott termőréteg vékonysága miatt a növénykultúrák nem lesznek életképesek, így a terület hasznosítása is gazdaságtalan lesz. Gyakorlati tapasztalatok alapján kizárólag legelő vagy rét művelési ágba lehet ezeket a területeket helyreállítani, erre figyelemmel módosul a Tfvt. 6. § (1) bekezdése.

A vízkivételt biztosító vízilétesítmény vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló vízilétesítmény, valamint az ezekhez kapcsolódó műtárgyak létesítése, illetve az öntözést szolgáló vízilétesítmények létesítése – különösen a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése, illetve kisebb helyi víztározók építése – a mezőgazdasági művelés elősegítése érdekében, illetve az öntözött területek növelése érdekében szükségessé teszi, hogy ésszerű területi korlátozással ezen létesítmények és építmények esetén az igénybevétel mentesüljön – a Tfvt. 10. § (2) bekezdésének módosításával – a földvédelmi engedélyezés alól.

A vízügyi hatóság vízjogi létesítési engedélyéhez termőföldterület érintettsége esetén a 10. § (3) bekezdése szerint szükséges a más célú hasznosítási engedély, ellenkező esetben a vízügyi hatóságnak – a földvédelmi engedély beszerzéséig – az eljárását fel kell függesztenie. Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi engedélyezés alóli mentesség fennállását csak utólag tudja ellenőrizni, előzetesen nem áll rendelkezésre véglegessé vált vízjogi létesítési engedély. Az engedélymentesség feltételeinek utólagos ellenőrizhetősége érdekében szükséges előzetes bejelentési kötelezettséget meghatározni.

A vizek kártételei elleni védekezés hatékonyabb elősegítése érdekében szintén szükséges a vízkárelhárítási célú vízilétesítmények esetében az engedélymentes esetek közé történő átsorolás, azzal, hogy az engedélymentes igénybevétel területi maximuma itt is 2 hektár. Nem szükséges továbbá az ingatlanügyi hatóság engedélye az időleges más célú hasznosításhoz, ha a rendeltetésszerű mezőgazdasági hasznosítást nem befolyásoló módon – vagyis jellemzően a rét vagy legelő vegetációs időszakán kívüli időszakban – közjóléti tevékenységgel összefüggésben létesített sípálya céljára is használják a termőföldet.

A Tfvt. 11. § (3) bekezdés f) pontjában hivatkozott 21. § (3) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, emiatt szükséges pontosítani a rendelkezést, a jogosulti kör meghatározásával együtt.

A belterületbe vonási kérelmek esetén – a Tfvt. 15. § (5) bekezdés d) ponttal való kiegészítésével – új kötelező elutasítási okként kerül nevesítésre, ha a kérelem benyújtását megelőzően az önkormányzat részére engedélyezett bármilyen célú belterületbe vonást engedélyező határozat alapján a tényleges felhasználásra 4 éven belül nem került sor és az önkormányzat nem intézkedett a terület külterületbe visszacsatolása iránt. A szabályozást indokolja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az önkormányzatok a belterületbe vonáskor ugyan nyilatkoznak arról, hogy 4 éven belül felhasználják a belterületbe vonni kívánt területet, azonban sok esetben mindössze a fekvéshatár-változás átvezetésére kerül sor, azonban a termőföld tényleges igénybevételére, azaz a kérelmezett cél megvalósítására nem.

A cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybevett területek jövőbeli gazdaságos és jellegüknek megfelelő hasznosítása érdekében szükségessé vált, hogy az ingatlanügyi hatóság ezen területekről önálló nyilvántartást vezessen. A Tfvt. 15/B. § új (1a) bekezdése ennek jogi alapjait teremti meg.

A mezőgazdasági komposztálás kapcsán – tekintettel arra, hogy az a mezőgazdasági termelőtevékenység során képződő növényi eredetű nem veszélyes természetes szerves anyag előállítás szerinti ingatlanon történő felhasználását segíti elő –, indokolt járulékfizetési mentességet biztosítani a Tfvt. 21. § (3) bekezdésének kiegészítésével.

A mezőgazdasági komposztálás során biztosítani kell a talajokra és a vizekre vonatkozó kockázatok kezelését, valamint a keletkező komposzt minőségét, ezért a Tfvt. 49. § (1) bekezdése előírja, hogy a mezőgazdasági komposztáláshoz a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

A Tfvt. mellékleteinek módosításával kapcsolatos rendelkezés.

A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült jelzések alapján a településfejlesztési és településrendezési tervek véleményezési eljárásában szükségessé vált az ingatlanügyi hatóság számára a kifogásemelés lehetőségének megteremtése a különleges beépítésre nem szánt területek, a közparkok és közkertek esetében is. Ezt a célt szolgálja a Tfvt. 6/B. §-ának módosítása.

A Tfvt. 11. § (1a) bekezdésének módosítása a Tfvt. 21. § (3) bekezdés f) pontjának hatályon kívül helyezésére és a 11. § (3) bekezdés f) pontjának módosítására figyelemmel szükséges.

2024. július 1-jétől törvényi vélelem mondja ki, hogy az adott földrészleten begyűjtött terménynek vagy mellékterméknek, illetve a területre kijuttatni tervezett istállótrágyának az időszerű mezőgazdasági munkavégzésnek megfelelő módon és időtartamban, de legfeljebb 6 hónapig a termőföldön történő átmeneti tárolása nem minősül időleges más célú hasznosításnak, ezáltal ilyen tevékenység esetén nem kell engedélyezési eljárást sem lefolytatni. A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült az igény, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a hat hónapos időszak kezdete. Abban az esetben ugyanis, ha az ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik információval arról, hogy az adott termőföldön a tárolás időtartama nem haladja meg a hat hónapot, akkor hivatalból engedély nélküli más célú hasznosítási eljárást kell indítania, mely eljárásban az igénybevevő feladata annak bizonyítása, hogy a tárolás időtartama nem érte el a 6 hónapot, tehát engedélymentes tevékenység folytatásáról van szó. A bejelentési kötelezettség 14. § (1b) bekezdésében való előírásával elkerülhető az engedély nélküli más célú hasznosítási eljárás megindítása, ezáltal pedig az intézkedés jelentős adminisztáció-csökkentést eredményez.

A Tfvt. 15. § (5) bekezdésének módosítása jogtechnikai jellegű.

A cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybevett, majd újrahasznosított terület esetén a jelenlegi járulékmérték figyelembevételével számított 50%-os járulék visszafizetés indokolatlan előnyt jelent a bányavállalkozóknak, ezért a Tfvt. 15/B. § (7) bekezdése szerint megfizetendő összeg maximalizálása szükséges legfeljebb az adott területre korábban megfizetett földvédelmi járulék összegével azonos összegben.

Ha a termőföld használójának személye eltér a tulajdonostól, akkor a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó más célú hasznosítás iránti igény a használó érdekkörében merülhet fel. Erre tekintettel szükséges ezen járulékmentes igénybevétel esetében a Tfvt. 21. § (3a) és (3c) bekezdésében az igénybevevői kör bővítése a földhasználati nyilvántartásban rögzített földhasználókkal, akik a Tfvt. 12. § (2) bekezdés g) pontja alapján az igénybevétel engedélyezését változatlanul a tulajdonos hozzájárulásával kérelmezhetik.

A Tfvt. 22. § (6) bekezdésének módosítása korábbi jogszabályváltozásból eredő nem megfelelő szóhasználat miatt indokolt.

A Tfvt. 22. § (8) bekezdése alapján, ha a termőföld igénybevételére nem került sor, a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejártát követő egy éven belül kérheti. A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült joghézag kitöltését szolgálja, hogy a módosítás a földvédelmi járulékot befizető személy vagy szervezet jogutódját is nevesíti a visszatérítési igény érvényesítésére jogosult kérelmezőként, mivel az állam jogalap nélküli gazdagodását eredményezné, ha a befizető természetes személy örökösei, illetve a befizető szervezet jogutóda a meg nem valósult igénybevétel ellentételezéseként korábban az örökhagyó vagy a jogelőd által befizetett járulék összegét nem igényelhetné vissza.

A 26. § (6) bekezdésének módosítása pontosító jellegű, az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetésének vagy visszafizetésének kérelmezése esetén a kérelmezőt hiánypótlásra akkor szólítja fel, ha a hiányosság pótolható.

A Tfvt. 24. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása arra figyelemmel szükséges, hogy a Tfvt. 10. § (2b) bekezdése és 14. § (1b) bekezdése szerinti új bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén földvédelmi bírság szabható ki.

A Tfvt. 49. § (5) és (8) bekezdésének módosítása a Tfvt. 49. § (1) bekezdésének e) ponttal való kiegészítésére figyelemmel szükséges.

A Tfvt. 66. § (2) bekezdés e) pontjának módosításával a mezőgazdasági komposztálás részletes szabályainak megállapítására kap felhatalmazást a földügyért felelős miniszter.

A 4. melléklet módosítása a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy belterületbe vonás esetén nem releváns kategória a beruházási célterületté vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelt beruházássá nyilvánítás.

A Tfvt. 21. § (3) bekezdés b) pontjának módosítása arra figyelemmel szükséges, hogy vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése a továbbiakban nem minősül engedélyköteles tevékenységnek, ezért földvédelmi járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.

A Tfvt. 21. § (3) bekezdés f) pontja szerinti mentességi eset a Tfvt. 21. § (3a) bekezdésében került szabályozásra, míg az l) pont szerinti járulékmentességi eset – a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése – a továbbiakban nem minősül engedélyköteles tevékenységnek, ezért földvédelmi járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet, így a rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt.

A Tfvt. 21. § (3d) bekezdésének módosítása jogtechnikai pontosítás, figyelemmel arra, hogy a Tfvt. 21. § (3) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, így a rá vonatkozó hivatkozást is hatályon kívül kell helyezni.

Fentieken túl a rendelkezés jogtechnikai jellegű, illetve pontosító hatályon kívül helyezéseket tartalmaz.

Az állami tulajdonnal való gazdálkodás szabályaira tekintettel az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) szükséges meghatározni azokat az eseteket, amikor az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül a viselésére jogosult vagy az örökös tulajdonába kerül.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22/A. § (1) bekezdésének módosítása a bevett egyházak és azok belső egyházi jogi személyei számára lehetővé teszi, hogy Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet az oktatási, hitéleti és szociális feladatok ellátása mellett (az illetékes önkormányzattól átvállalt feladatként) temető létesítése, bővítése vagy üzemeltetése céljából térítésmentesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe kaphassanak.

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) módosítása a szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassításához szükséges szabályok törvényi szinten történő megállapításához szükséges. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Hktv. 38. §-ának új (5) bekezdése értelmében alapot hoz létre a szőlőültetvények kivágásával kapcsolatos feladatok elvégzésének finanszírozására.

A Hktv. 40. § (2) bekezdésének kiegészítése értelmében a hegybíró feladata lesz azon szőlőtőkék megsemmisítésének végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, amelyek megsemmisítését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elrendelte, de a kötelezett a végrehajtást a határozatban szereplő határidőig nem végezte el.

Jogtechnikai jellegű módosítások.

A Hktv. 45/A. §-ának módosítása jogtechnikai jellegű, ami szorosan összefügg a Hktv. 40. § (2) bekezdésének új l) pontjával.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) módosításával bevezetésre került a „horgász kísérő” fogalma, amellyel lehetővé válik, hogy a horgászat megismertetése, jogszerű gyakorlása érdekében törvényes képviselőnek nem minősülő személy egy vagy több kiskorúnak is kísérője lehessen a horgászat során.

A kiegészítés célja, hogy a nyílt pályázati eljárás útján hasznosított halgazdálkodási vízterületek esetében az előző halgazdálkodásra jogosultat – a meder 50%-át meghaladó tulajdoni hányad hiányában is – előhaszonbérleti jog illesse meg a korábbi haszonbérleti ciklusban megvalósított és még meg nem térült halgazdálkodási célú beruházás(ok) esetében. A kiegészítést indokolja a tárgyi beruházások jellemzően jelentős forrásigénye és a megtérülési idő hossza, amelyek a beruházás ütemezése tekintetében gyakran nem összeegyeztethetőek a haszonbérleti ciklus lejáratával.

A papíralapú fogási napló választási lehetőségének fenntartása még sokáig szükséges, ugyanakkor opcionálisan megjelenik az e-napló használatának lehetősége a horgász applikáció segítségével. A fogási naplót kiváltó személynek szükséges döntenie arról, hogy az adott évben melyik típusú naplót szeretné használni, azonban az éven belüli típusváltás kivitelezése ellenőrzési szempontból nem támogatott. A halász fogási napló esetében hasonló fejlesztések várhatók.

A Hhtv. rendelkezéseivel korábban bevezetett elektronizáció folytatódik, így az állami horgászjegy 2025. július 1-jétől már kizárólag elektronikus formában kerül kiadásra, külön a fogási naplótól, aminek a sorszáma már nem fog megegyezni az állami horgászjegyével, ezért szükséges a külön sorszámozott okmányonkénti kiadás lehetőségét önálló rendelkezésként is rögzíteni.

A halgazdálkodási vízterületek hasznosítása, védelme érdekében elengedhetetlen azok azonosítása és nyilvántartásba vétele, illetve elkülönítése a haltermelési létesítményektől. Utóbbiak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal látja el. Az adatbázisok összekapcsolásával javul a halgazdálkodási hatóságok adatellátottsága, hatékonysága, illetve a tárgyi hatósági eljárásokban csökken az ügyfelek adminisztratív terhe.

A Halgazdálkodási és Vízi Ökológiai Kutatóintézet tevékenységének megalapozása, valamint a Kutatóintézet támogatási forrásintenzitási pozíciója érdekében szükséges módosítás biztosítja, hogy a „Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz” kutatásra és fejlesztésre fordítható forrásai lehívhatók legyenek.

A Hhtv. szövegcserés rendelkezései főként az egyes fogalmakkal, valamint a horgászokmányok digitalizációjával összefüggő pontosításokat tartalmaznak.

A „kiegészítő területi jegy” kifejezés így – a törvény szóhasználatát követve – lecserélésre kerül a „kiegészítő jegy” fogalomra, a „gondviselő” szó az újonnan bevezetett „horgász kísérő” fogalmára, az „állami horgászjegy” és „az állami halászjegy” kifejezést pedig felváltja a mindkét okmányt magába foglaló „állami horgászokmány” kifejezés az érintett rendelkezésekben.

A Hhtv. 38/B. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja kiegészül a horgász fogási napló számával és kiadásának időpontjával, a 38/B. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja pedig a halász fogási napló számával és kiadásának időpontjával, amit a horgászszövetség szintén nyilvántart.

A horgászokmányok digitalizációjával összefüggésben módosul az állami horgászokmány visszavonásának eseteit meghatározó 39. § (12) bekezdés a) pontja, figyelemmel arra, hogy az elektronikus formában kiadott horgászokmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását a horgász applikáció biztosítja, valamint szintén a digitalizációra figyelemmel változik a 39. § (18) és (20) bekezdése, valamint 56. § (7) bekezdés e) pontja.

A Hhtv. 53. § (1) bekezdése arra figyelemmel kerül pontosításra, hogy az állami horgászjegy már kizárólag elektronikus formában kerül kiadásra, külön a fogási naplótól, aminek a sorszáma már nem fog megegyezni az állami horgászjegyével.

A Hhtv. 62/C. § (5b) bekezdése meghatározza, hogy a horgászszövetség az általa haszonbérelt állami vagy többségi állami tulajdonban álló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében mikor minősül ügyfélnek. A felsorolás kiegészítése indokolt a halgazdálkodási jog gyakorlásának korlátozásával kapcsolatos közigazgatási, hatósági eljárással.

A horgászszövetség bevételeinek felhasználási esetkörét szükséges kiegészíteni a 63. § (5) bekezdés a) pontjában a továbbképzés nyújtása igénybevételével, valamint az innovációval.

A Hhtv. 66. § (4) és (4a) bekezdése értelmében a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a halgazdálkodásra nem jogosult természetes vagy jogi személyre, aki halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodási tevékenységet folytat (ideértve különösen a horgászat lehetővé tételét állami horgászjegy és horgász fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló nélkül, továbbá a jogosulatlan haltelepítést), valamint aki halgazdálkodási vízterületről kifogott halat – meghatározott kivételi körtől eltekintve – más halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe telepít. A módosítás ezen súlyos jogsértésekre nézve kizárja a figyelmeztetés lehetőségét a Hhtv. 70. § (2) bekezdés b) pontjában.

A 72. § (1) bekezdés 19. pontjában a felhatalmazó rendelkezésben a már nem használt halászati őr kifejezés lecserélésre kerül hivatásos halőrre.

A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés maximális idejének – sarkalatos rendelkezésként történő – meghatározása megalapozza, hogy a 2030-ban tömegesen, majd azt követően időszakosan lejáró haszonbérleti szerződéseket – különösen a jelentős állami vízterületek kijelöléssel történő haszonbérlete esetében – hosszabb időre lehessen újra kötni, tekintettel arra, hogy egy átlagosnál nagyobb méretű (kapitális) hal súlyának eléréséhez a legtöbb esetben több idő szükséges, továbbá azt is figyelembe véve, hogy a horgászturizmus folyamatban lévő, Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia általi megalapozása is idő- és költségigényes folyamat.

A 2025. évtől kezdődően a horgászokmányok digitalizációja következtében az elektronikus állami horgászjegy és az elektronikus vagy papíralapú horgász fogási napló okmányok különváltak egymástól, ami indokolja a pontosításra irányuló hatályon kívül helyező rendelkezéseket.

Az 56. § (9) bekezdés g) pontjában a halőr szolgálati naplóját megszüntető korábbi törvényi módosítás kerül átvezetésre.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 2. §-a egyrészt arra figyelemmel módosul, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá, ha a földnek minősülő ingatlant a rendeltetésszerű mezőgazdasági hasznosítást nem befolyásoló módon – vagyis jellemzően a rét vagy legelő vegetációs időszakán kívüli időszakban – közjóléti tevékenységgel összefüggésben létesített sípálya céljára is használják.

A módosítás másrészt megteremti a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület részére történő vagyonjuttatás lehetőségét a hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek fejlesztésével, kezelésével, nevelésével és integrációjával, a gyermekek oktatásával, táboroztatásával, környezetvédelmi szemléletformálásával, valamint a hazai lovassport és lovas parasport fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés és az ilyen tárgyú közérdekű tevékenység Egyesület általi minél hatékonyabb ellátása érdekében.

A Földforgalmi törvény kiegészítésével a 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok a továbbiakban nem lehetnek mező- és erdőgazdasági föld tulajdonosai, a korábbi 1/1 arányú ingatlanainak tulajdonjogát pedig át kell adni a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv részére, amely gondoskodik a hasznosításhoz szükséges szerződéskötésekről. A 100%-os állami tulajdonú erdészeti társaságok a rendelkezés alól kivételt képeznek. Kivételt képeznek továbbá a rendelkezés alól azon mező- és erdőgazdasági ingatlanok, amelyek valamely fejlesztési célú beruházás céljából kerültek megszerzésre, vagy fejlesztési célú beruházással érintettek.

A vagyonelemek körét a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv és az érintett gazdasági társaság az állami tulajdonszerzést követően együttesen elkészített, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas jegyzékben állapítja meg, amely tartalmazza az érintett földrészletek ingatlan-nyilvántartási adatait. A jegyzék alapján az ingatlanügyi hatóság köteles a Magyar Állam tulajdonjogát és a Nemzeti Földalapba tartozás tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Az ingatlanokat a gazdasági társaságok könyv szerinti nyilvántartási értéken vezetik ki, az ehhez kapcsolódó tőkerendezés pedig a tervezet szerint nem minősül tőkeleszállításnak. A tulajdonátszállással, valamint az ehhez kapcsolódó elszámolással összefüggő ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási és egyéb hatósági eljárások adó-, illeték-, díj- és járulékmentesek.

Földek vétele esetén, amennyiben a felek devizában állapítják meg a vételárat, azt forintban is meg kell határozniuk, amihez a Földforgalmi törvény 8/A. § új (2a) bekezdése előírja, hogy az árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank honlapján meghatározott váltási ár szolgáltatja.

A Földforgalmi törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a különválással, kiválással, leválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét – a jogelődje által a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint, vagy annak hatálybalépését megelőzően megszerzett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Az új jogi személyek létrejöttét ugyanakkor nem akadályozza a jogelőd jogi személy tulajdonában lévő föld, a jogutód jogi személyek nyilvántartásba vétele során a jogelőd földtulajdona nem kerül vizsgálatra. Ha a jogi személy jogutódlása során nem a kellő gondossággal járnak el, és a jogelőd jogi személy a megszűnését megelőzően nem gondoskodik a földek tulajdonjogának átruházásáról, az az eset következik be, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos – a megszűnt jogelőd jogi személy – már nem létezik. A tulajdonjog átruházására, illetve az érintett ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok kiadására ezt követően nincs lehetőség, hiszen a nem létező jogi személy nem tud érvényesen semmilyen jognyilatkozatot tenni. A probléma a vagyonrendezési eljárás alkalmazásával orvosolható. Bár a vagyonrendezési eljárás alapvetően a cég jogutód nélküli törlését követően fellelt vagyontárgy jogi helyzetének rendezését szolgálja, a földtulajdon esetében azonban – a jogutódlás kizártságára tekintettel – a helyzet analóg a jogutód nélküli megszűnéssel. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. § (1b) bekezdése értelmében vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni – kérelemre vagy hivatalból – akkor is, ha jogszabály így rendelkezik. E lehetőség alapján a Földforgalmi törvény a vagyonrendezési eljárás lefolytatását rendeli alkalmazni a megszűnt jogi személyekhez kötődő földek esetében is.

Nem minősül a használat átengedésének a Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdése új g) pontja értelmében, ha az átengedés haszonbérleti szerződés megkötésével történik.

A Földforgalmi törvény 17. §-ának (2a) bekezdéssel való kiegészítése arra tekintettel indokolt, hogy törvényes öröklés esetében a földszerzési maximum túllépésére ne csak a törvényes öröklés útján megszerzett föld csere jogcímén történő átruházása esetén legyen lehetőség, hanem a törvényes öröklést megelőzően bármilyen jogcímen megszerzett földnek a törvényes öröklés útján megszerzett területtel történő birtokösszevonási célú cseréje esetében is.

Amennyiben egy földműves a használatában álló földet átadta a családi mezőgazdasági társaság részére, azonban a földhasználat együttesen legalább 3 éve fennáll, a földművest – a Földforgalmi törvény 19. § (2) bekezdésének kiegészítésével – továbbra is megilleti a 18. § (1) bekezdés b) pont szerinti elővásárlási jog.

Indokolt, hogy a felek az adásvételi szerződésükben hivatkozzanak az elővásárlási jogot kizáró mentességi okok fennállására. Különösen a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött ügyletek esetében fontos annak megjelölése, hogy a felek a szerződés közzététele iránt mely okból nem intézkedtek. Ennek érdekében egészül ki a Földforgalmi tv. 20. §-a egy új (5) bekezdéssel.

A módosítás célja a jogszabályi rendelkezések logikai átrendezése érdekében szükséges alcím cím beiktatása.

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan a föld tulajdonjogának átruházása esetén az általános ingatlan adásvételhez képest speciális előírásokat is figyelembe kell venni, kiemelkedő szerepet kap az elővásárlási jog intézménye. A föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnak főszabályként jóvá kell hagynia.

A technikai fejlődéseknek köszönhetően a földeket érintő adásvételi szerződések benyújtása a mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történik.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére megküldött szerződést először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. Amennyiben a szerződés közzétételre alkalmas, megtörténhet a közzététele, továbbá a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzése.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hibák esetén megtagadja a szerződés jóváhagyását már a közzététel megtörténte előtt, ezzel rövidítve az adásvételi realizálásának idejét.

Pontosításra kerül a megtagadási okok körében, hogy a 14. § szerinti nyilatkozat valótlansága is – amennyiben ez a hatóság tudomására jut – azonnali megtagadási oknak minősül.

A Polgári Törvénykönyv bizonyos esetekben a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességét a gyámhatóság jóváhagyásához köti. A gyámhatósági jóváhagyás ilyen esetekben az adásvételi szerződés érvényességi feltétele, melynek meglétét a mezőgazdasági igazgatási szervnek az előzetes vizsgálat során ellenőriznie kell. Föld adásvétele esetén ugyanakkor jelentős számban fordul elő, hogy a tulajdonjogot szerző vevő nem az eredeti szerződő fél, hanem a szerződésbe belépő elővásárló lesz. Tekintettel arra, hogy a földforgalmi tárgyú jogszabályi előírások vizsgálata a gyámhatósági jóváhagyás megléte nélkül is lefolytatható, ezért – elkerülendő az elővásárlási joggyakorlás esetén esetlegesen szükségessé váló ismételt gyámhatósági eljárás lefolytatását – a Földforgalmi törvény az érvényességi feltételek vizsgálati körében a gyámhatósági jóváhagyás meglétét kivételként kezeli. A gyámhatósági jóváhagyás meglétét a tulajdonjog-bejegyzési eljárásban az ingatlanügyi hatóság vizsgálja.

A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Hövtv.) elővásárlási jog alapítását teszi lehetővé önkormányzati rendeletben, továbbá a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban Méptv.) elővásárlási jogot biztosít meghatározott ingatlanok körére. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy mind a Hövtv., mind a Méptv. szerinti elővásárlási jog a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokra is kiterjedjen. A Földforgalmi törvény 4. §-a értelmében ugyanis, ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a teljes földrészletre a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ezen ingatlanok esetében – a Földforgalmi törvény 2026. január 1-jétől hatályba lépő 21. § (1d) és (1e) bekezdése alapján – a mezőgazdasági igazgatási szerv felé a szerződést akkor kell megküldeni jóváhagyás céljából, miután a Hövtv. és a Méptv. szerinti elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárás lefolytatása megtörtént. A Földforgalmi törvény 21. § (1f)–(1h) bekezdése értelmében a szerződéshez mellékelni szükséges annak igazolását, hogy azok számára, akiknek a Hövtv. alapján az önkormányzati rendelet elővásárlásra jogot alapított, a szerződés közlése megtörtént.

A gyorsabb ügyintézés érdekében az adásvételi szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző megkeresése nélkül közzéteszi az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben. Az iratküldési és feldolgozási idők kiiktatásával a szerződések realizálásának ideje a jegyzők tehermentesítésével egyidejűleg csökken. A törvény módosítása leköveti a már korábban bekövetkezett strukturális változásokat, ezzel egyidejűleg a hatósági eljárás részévé teszi a szerződések közzétételét.

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a közzétételre előírt szabályokat az elővásárlásra jogosultak számára hátrányos módon megsértették, visszavonja a hirdetményt és elrendeli a szerződés ismételt közzétételét.

Az elővásárlási joggal rendelkezők is az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tehetik meg, illetve vonhatják vissza az elfogadó nyilatkozatukat. A nyilatkozat papír alapú megtételének lehetősége megszűnik.

A mezőgazdasági igazgatási szerv az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerből letölti a közzétételről szóló igazolás mellett az elővásárlási jogot gyakorolni kívánók által feltöltött okiratokat.

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a közzétételre előírt szabályokat az elővásárlásra jogosultak számára hátrányos módon megsértették, intézkedik a szerződés jogszerű, ismételt közzétételéről. A korábban megtett nyilatkozatok érvénytelenné válnak.

A Polgári Törvénykönyv bizonyos esetekben a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességét a gyámhatóság jóváhagyásához köti. A gyámhatósági jóváhagyás ilyen esetekben az adásvételi szerződés érvényességi feltétele, melyet a mezőgazdasági igazgatási szervnek a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdése alapján az előzetes vizsgálat során vizsgálnia kell. Föld adásvétele esetén ugyanakkor jelentős számban fordul elő, hogy a tulajdonjogot szerző vevő nem az eredeti szerződő fél, hanem a szerződésbe belépő elővásárló lesz. Tekintettel arra, hogy a földforgalmi tárgyú jogszabályi előírások vizsgálata a gyámhatósági jóváhagyás megléte nélkül is lefolytatható, ezért – elkerülendő az elővásárlási joggyakorlás esetén esetlegesen szükségessé váló ismételt gyámhatósági eljárás lefolytatását – a Földforgalmi törvény az érvényességi feltételek vizsgálati körében a gyámhatósági jóváhagyás meglétét kivételként kezeli.

A megtagadási okok köre bővül, illetve pontosításra kerül, így az elővásárlási jognyilatkozat bármilyen jellegű érvénytelensége is megtagadási oknak minősül.

A Hövtv. és a Méptv. szerinti elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárásnak meg kell előznie a Földforgalmi törvény szerinti eljárást, melynek megtörténtét a kérelmezőnek a mezőgazdasági igazgatási szerv felé igazolnia szükséges a Földforgalmi törvény 21. § (1f)–(1h) bekezdése értelmében.

Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon részét képezi. Erre tekintettel az önkormányzati vagyon hasznosítását elsősorban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza. Emellett az önkormányzatoknak a vagyongazdálkodás szabályait önkormányzati rendeletben kell meghatározniuk. A nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek megfelelően az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyakat főszabály szerint csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet elidegeníteni. Ezen speciális előírások mellett szükségtelen, hogy a szerződést a helyi földbizottság is megvizsgálja.

Amennyiben a szerződés megtagadására nincs ok, és a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá, úgy a szerződést ennek megfelelő záradékkal látja el.

A módosítás az állami vagyonnal való felelős és takarékos gazdálkodás elvét szem előtt tartva az adminisztratív terheket hivatott csökkenteni. Azok az örökösök, akiknél a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a tulajdonszerzés jóváhagyását, a hagyatéki eljárás során keletkezett adó-és értékbizonyítvány megküldésével kérik a kártalanítás megfizetését. Tekintve, hogy mind a hagyatéki eljárás során, mind pedig külön a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által meghatározásra kerül az ingatlan értéke, gyakran félreértések alakulnak ki abból, hogy kétszer kerül felértékelésre az érintett földrészlet. A gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően ezért módosításra kerül az érintett rendelkezés.

Azon esetben, amikor az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, azonban fennáll az elővásárlási jog, a szerződésnek az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzététele az eladó kötelezettsége. Az elővásárlásra jogosultak ebben az esetben is az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tehetik meg a nyilatkozatukat.

Az eladó az elfogadó jognyilatkozatokat megvizsgálja, illetve ellenőrzi, majd az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít, ezzel igazolva a megállapításait. A jegyzék készítésének célja, hogy a végleges vevő személyét meg lehessen állapítani és jogvita esetén azt ellenőrizni lehessen.

A rizstelepek kiépítése jelentős gazdasági beruházást igényel, így a terület volt haszonbérlője számára speciális előhaszonbérleti jogot szükséges biztosítani a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdésében.

Ha egy szerződésbe több föld haszonbérbe adásáról rendelkeznek, melyek vonatkozásában megtagadásnak van helye, úgy indokolatlan a szerződés közzététele és a mezőgazdasági igazgatási szervnek a jóváhagyást valamennyi ingatlan vonatkozásában meg kell tagadnia.

Ha a mezőgazdasági termelőszervezetben öröklés útján válik taggá egy földműves, a Földforgalmi törvény 48. § új (3) bekezdése értelmében a földet előhaszonbérleti jog fennállása nélkül adhatja haszonbérbe a mezőgazdasági termelőszervezetnek, amennyiben az örökös és az örökhagyó tagsága együttesen legalább egy éve fennállt.

A módosítás célja a jogszabályi rendelkezések logikai átrendezése érdekében szükséges alcím cím beiktatása.

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan a föld használatának átengedése esetén az általános szabályokhoz képest speciális előírásokat is figyelembe kell venni. A föld használatának átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnak főszabályként jóvá kell hagynia.

A technikai fejlődéseknek köszönhetően a földeket érintő haszonbérleti szerződések benyújtása a mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történik.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére megküldött szerződést először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. Amennyiben a szerződés közzétételre alkalmas, megtörténhet a közzététele. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hibák esetén megtagadja a szerződés jóváhagyását már a közzététel megtörténte előtt.

Pontosításra kerül a megtagadási okok körében, hogy a 42. §-ban tett nyilatkozat valótlansága is – amennyiben ez a hatóság tudomására jut – azonnali megtagadási oknak minősül. Ezen túl a módosítást követően önálló megtagadási ok lesz, ha az ingatlan tulajdoni lapján a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye szerepel. Amennyiben a tulajdonos adásvételi szerződést kötött egy ingatlanra, abban a vevőnek – főszabályként – vállalnia kell, hogy a földet maga használja. Ennek a vállalásnak pedig nem tud eleget tenni, ha időközben egy másik földhasználati szerződés kerül jóváhagyásra és bejegyzésre.

A gyorsabb ügyintézés érdekében a haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző megkeresése nélkül közzéteszi az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben. Az iratküldési és feldolgozási idők kiiktatásával a szerződések realizálásának ideje a jegyzők tehermentesítésével egyidejűleg csökken. A törvény módosítása leköveti a már korábban bekövetkezett strukturális változásokat, ezzel egyidejűleg a hatósági eljárás részévé teszi a szerződések közzétételét.

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a közzétételre előírt szabályokat az előhaszonbérletre jogosultak számára hátrányos módon megsértették, visszavonja a hirdetményt és elrendeli a szerződés ismételt közzétételét.

A Földforgalmi törvény 51. § (2) bekezdésének kiegészítése értelmében erdők esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja, hogy a haszonbérleti szerződés megfelel-e az Evt.-bem meghatározott feltételeknek.

Ha az ingatlan tulajdoni lapján a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés ténye szerepel, annak fennállása alatt tulajdonos nem kérheti haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását, mivel azzal akadályozná, hogy a vevő a 13. § (1) bekezdésben megkövetelt nyilatkozatának megfelelően a földet maga használja.

Az előhaszonbérleti joggal rendelkezők is az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben tehetik meg, illetve vonhatják vissza az elfogadó nyilatkozatukat 2027. január 15-étől. A nyilatkozat papír alapú megtételének lehetősége megszűnik.

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő helyett más előhaszonbérletre jogosult javára hozna jóváhagyó döntést, a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót nyilatkozattétel adásra hívja fel a belépő személlyel kapcsolatosan. A szerződés abban az esetben jön létre, ha a szerződő félhez hozzájárul a haszonbérbeadó. A rendelkezés a tulajdonosi pozíciót erősíti az előhaszonbérleti szerződésekben.

A Földforgalmi törvény 84. §-a a Földforgalmi törvénybe beépülő új rendelkezésekhez kapcsolódó átmeneti szabályokat állapít meg.

A Földforgalmi törvény 85. §-a szerinti átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az elfogadó nyilatkozatot akkor kelljen az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben megtenni, ha a közzétételre is ott került sor.

A Földforgalmi törvény szövegcserés rendelkezései a technikai jellegű pontosítások mellett a következő módosításokat foglalják magukban:

A fiatal földművesek felső korhatárát 45. évre szükséges emelni, mivel a statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy kevés a 40. év alatti fiatal gazdálkodók száma. A rendelkezés az agrártámogatási értelemben vett fiatal mezőgazdasági termelői korhatárt nem érinti, kizárólag a földforgalom tekintetében értelmezendő.

Az 5. § 22b. pontjában a rizstelep fogalommeghatározása kerül pontosításra, arra tekintettel, hogy a rizs termesztési jellegéből adódóan a művelésből kivett területeken túl szántó művelési ágú ingatlanok képezhetik annak részét.

A Tfvt. 10. § (4) bekezdése szerint, ha az érintett termőföld tulajdonjoga megszerzésének napjától a más célú hasznosítás iránti kérelem benyújtásának napjáig 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, a termőföld más célú hasznosítása az igénybevevő személyétől függetlenül fő szabály szerint kizárólag a Földforgalmi törvény 13. § (3) bekezdésében meghatározott célú igénybevételekre engedélyezhető. A Földforgalmi törvény 13. § (3) bekezdésének g) pontja a föld más célú hasznosításának esetei között csak a lakóépületet nevesíti, ugyanakkor annak megközelíthetősége érdekében a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült jelzés alapján indokolt a kivételi kör bővítése a lakóépülethez tartozó, legfeljebb 500 négyzetméter területű udvar és út tekintetében. Ugyanígy a Földforgalmi törvény 13. § (3) bekezdésének f) pontja csak a mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítését nevesíti a föld más célú hasznosításának esetei között, ugyanakkor szükséges a kivételi kör bővítése a gazdasági épület megközelítését szolgáló, legfeljebb 200 négyzetméter területű út tekintetében.

A Földforgalmi törvény 20. § (1) bekezdés i) pontjának megalkotásával a jogalkotó célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel. A szabályozásnak ugyanakkor a törvény eredendő céljaival ellentétben álló, visszaélésszerű jogalkalmazás lehetőségét ki kell zárnia. Ennek érdekében a 20. § (1) bekezdés i) pontja által biztosított, privilegizált tulajdonszerzés egyik fontos feltétele, hogy a vevő a tulajdonszerzést követően az érintett földrészletben kizárólagos tulajdont szerezzen. Ez azonban nem csak olyan módon valósulhat meg, ha az ügyletben eladóként szereplő személy a földrészletnek 1/1 arányú tulajdonosa. A vevő kizárólagos tulajdonossá válhat úgy is, ha az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban már tulajdonostárs és a fennmaradó tulajdoni hányad megszerzésével kizárólagos tulajdonossá válik, de a kizárólagos tulajdon megszerzését jelentheti az is, ha egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan valamennyi tulajdoni hányadát egyazon adásvételi szerződés keretében egyidejűleg valamennyi tulajdonostárstól megszerzi. Fontos tehát, hogy a kizárólagos tulajdonnak nem az eladói oldalon, hanem a vevői oldalon kell fennállnia, ezért szükséges a vonatkozó törvényi rendelkezés pontosítása. A jogalkalmazás tapasztalatai alapján azon kérdés is pontosításra került, hogy a kedvezményes 10 ha nagyságú terület megszerzése során kizárólag a Magyarország területén fekvő földeket kell figyelembe venni.

A 24. § (2) bekezdésének módosítására arra figyelemmel kerül sor, hogy a helyi földbizottság a vizsgálat során csak azon szempontokat köteles részletesen megvizsgálni, amelyek az adott ügy vonatkozásában jelentőséggel bírnak.

Föld árverése esetén olyan földműves részvétele is indokolt, aki az ingatlanban legalább 3 éve tulajdonos, mivel így a tulajdonosok száma csökkenhet, adott esetben a föld osztatlan közös tulajdon helyett kizárólagos tulajdonba kerülhet. Erre figyelemmel kerül sor a 35. § (3) bekezdésének módosítására.

A 48. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása a családon belüli generációváltást támogató jogszabályi rendelkezés.

Az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzététel bevezetésével egyidejűleg az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötötté válnak – az 59. § (1) bekezdés f) pontjának módosításával – a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott földhasználati szerződések.

A Földforgalmi törvény módosításával összefüggésben technikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezések megalkotása szükséges.

Az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történő közzététel bevezetésével egyidejűleg, az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötötté válik az önkormányzat tulajdonában álló földek elidegenítése és haszonbérbe adása, a 36. § (1) bekezdés b) pontjának és az 59. § (1) bekezdés a) pontjának módosításával.

Amennyiben egy állattartó telepen állatjárványügyi veszély elhárításaként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állatleölést hajtottak végre, az állatállomány létszáma átmenetileg jelentősen csökken. Az állatok leölését követő 3 éven belül lejáró haszonbérleti szerződések esetében indokolt, hogy az állattartó telep tulajdonosa továbbra is hivatkozhasson a kedvezményes birtokmaximumra. Ennek törvényi hátterét teremti meg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 6. §-ának új (1a) és (1b) bekezdése.

A technikai fejlődéseknek köszönhetően a földeket érintő adásvételi szerződések közlése az elővásárlási jogosultakkal az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben történik. A könnyebb ügyintézés érdekében az elővásárlási joggal rendelkezők is ezen rendszerben tehetik meg az elfogadó nyilatkozatukat. A nyilatkozat papír alapú megtételének lehetősége a Fétv. 18. §-a értelmében megszűnik.

A Fétv. 19. §-a előírja, hogy közös elfogadó nyilatkozat megtétele esetén az elővásárlóknak ki kell jelölniük maguk közül egy elővásárlót, aki az elfogadó nyilatkozatot megteszi az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben, mellékelve a részére adott meghatalmazást és a többi elővásárló adatait is tartalmazó elfogadó nyilatkozatot.

A Fétv. 30. § (2) bekezdésének módosítás következtében az eljárási idő csökken a jegyzővel történő közlés idejével, ideértve a jegyző részére az eljárási cselekményre rendelkezésre álló időt is, valamint a levételt követően a jegyző által történő iratküldés idejét is.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság részére a korábban a jegyző által megküldött iratok helyett az anonimizált és az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben közzétételre került adásvételi szerződés másolatát küldi meg a Fétv. 35. § (2) bekezdés a) pontja értelmében.

A föld tulajdonjogának a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény szerinti elővásárlási joggal történő megszerzésére vonatkozó különös eljárási szabályokat önálló alcímben indokolt rögzíteni.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet értelmében a zártkerti földek esetében az érvényes elfogadó nyilatkozat benyújtásának feltétele a mezőgazdasági igazgatási szerv által a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállására vonatkozó hatósági bizonyítvány becsatolása. A rendelkezés a hatósági bizonyítvány kiállításának jogszabályi alapjait teremti meg, valamint a Hövtv.-ben alapított elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó különös, elsődlegesen eljárási szabályokat állapít meg.

A Fétv. 65. § (1) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli. Ebben az esetben a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésére átengedi. A 2025. január 1. óta hatályos szövegezés az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a mezőgazdasági termelőktől érkezett visszajelzésekre reflektálva az időbeli megkötések vonatkozásában a korábbi szabályozásnak megfelelően kerül visszaállításra.

Nem lehet alhaszonbérleti szerződés tárgya olyan terület, amely már egy másik alhaszonbérleti szerződés tárgyát képezi.

A hatékony és gazdaságos földművelés biztosítása, a birtokelaprózódások csökkentése, az élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatásának elősegítése érdekében a Fétv. 65/A. §-a lehetőséget teremt a haszonbérben álló ingatlanok esetében a földhasználat cseréjére, mely az alhaszonbérlet egy speciális és tipizált esete.

Annak érdekében, hogy a szabályozás ne kerüljön szembe az előhaszonbérleti jogra vonatkozó rendelkezések céljával, legfeljebb 5 hektár nagyságú, szántó, rét, legelő vagy szőlő művelési ágú földterületek esetében van lehetőség földhasználati csereszerződés kötésére. Továbbá az egységes művelés biztosítása érdekében legalább az egyik cserélő fél részéről teljesülnie kell azon kritériumnak, hogy a csere létrejöttekor a cserébe kapott terület szomszédos a már használatában álló földdel, melynek helyrajzi számát a földhasználati csereszerződésben is meg kell jelölni.

A földhasználati csere időtartama legalább egy gazdasági év, de nem haladhatja meg az alapjául szolgáló haszonbérleti szerződések közül a korábban lejáró szerződés lejárati időpontját.

Földhasználati csereszerződés nem köthető olyan földek esetében, ahol a haszonbérlő az előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés a), b), c) vagy e) pontjára alapította, mivel az ellentétes lenne az ezen pontokban biztosított előhaszonbérleti jogok céljával. Továbbá nem köthető rizstelepnek minősülő földre sem, mivel az nem szolgálná a rizstelep egységes használatát.

A földhasználati csere nem érinti a földtulajdonos és a vele szerződő haszonbérlő között fennálló jogviszonyt, ugyanakkor a haszonbérlő tájékoztatni köteles a szerződés megkötéséről a tulajdonost. Amennyiben a csere alapjául szolgáló bármely haszonbérleti szerződés megszűnik, a törvény erejénél fogva megszűnik a földhasználati csereszerződés is.

Egy rizstelep több helyrajzi szám alatt felvett ingatlanból is állhat, amelyek bejelentett földhasználója nem szükségszerűen ugyanazon személy. A jogszabály rendezi azon esetköröket, amikor több földhasználó is érintett, akik a meghatározott feltételek teljesülése esetén kijelölhetik maguk közül, hogy ki lesz a jövőbeni földhasználó.

Az egységes jogértelmezés érdekében a Földforgalmi törvényben meghatározott fogalomban szereplő egységes művelés kritériumhoz magyarázó rendelkezések kerülnek be a Fétv.-be.

A rizstelep öntözését biztosító elárasztó csatorna, valamint a víz elvezetését biztosító lecsapolási befogadó terület jellemzően, de nem kizárólagosan állami tulajdonban van. A jogszabály célja, hogy már kiépített és működő rizstelep folyamatos működésének biztosítása érdekében az öntözését biztosító elárasztó csatorna tulajdonosa vagy kezelője, valamint a víz elvezetését biztosító lecsapolási befogadó terület tulajdonosa a jövőben ne akadályozhassa a vízhez való hozzáférést, illetve a víz elvezetését.

A Fétv. 76/A. § (10) bekezdése továbbá megadja az eljárás lefolytatásához szükséges adatkezelési felhatalmazást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a rizsteleppé nyilvánítással kapcsolatos eljárása során vizsgálnia kell, hogy az érintett terület rendelkezik-e vízjogi létesítési engedéllyel. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33. §-a alapján a vízügyi hatóság az engedélyezett tevékenységekről vízikönyvet vezet, ami közhiteles nyilvántartás. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdése értelmében a vízjogi engedély mindezek okán a kérelmezőtől nem kérhető be, azt a hatóságnak szükséges beszereznie. Szükséges ezért a Fétv. módosításával rendelkezni arra vonatkozóan, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizstelepekkel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében és az ahhoz szükséges mértékben a vízikönyvből – ideértve a vízikönyvi okirattárat is – térítésmentesen igényelhet adatot.

A rizstelephez tartozó földek vagy azok egy része állhatnak a rizstelep használójának vagy a használó közeli hozzátartozójának, illetve a családi mezőgazdasági társaságnak minősülő használó tagjának tulajdonában is. Ezen esetekben is biztosítani szükséges a rizstelepek egységes művelését, azonban ennek jogcíme nem kizárólag haszonbérlet lehet.

Amennyiben olyan személy ruházza át a tulajdonát, aki nem része az egységes haszonbérleti szerződésnek (hanem például saját használat vagy szívességi földhasználat jogcímen biztosította a használatot), az átruházás esetén az új tulajdonosnak vállalnia kell, hogy a jövőben is biztosított lesz a területek egységes használata.

Az egységes haszonbérleti szerződés esetén azon személyeknek, akik a szerződés ellen már az ajánlat kiküldését követően a nyilatkozattételre nyitva álló időben tiltakoznak, azonban ezen álláspontjukkal olyan mértékű kisebbségbe kerültek, amely mellett a szerződés létrejött, lehetőséget biztosít a Fétv. 76/F. §-a arra, hogy a haszonbérlőnél kezdeményezzék a haszonbérleti díj emelését a piaci haszonbérleti díj mértéke erejéig. Az eljárásra alkalmazandó a Fétv. 50/A. § (2) és (4) bekezdése, melynek értelmében a piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani és ezt csatolni szükséges a haszonbérleti szerződés módosítására irányuló kezdeményezéshez. Ha a haszonbérlő a kezdeményezéssel nem ért egyet, a haszonbérlő a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni. A bíróság a szerződés hatálybalépésétől állapítja meg a piaci haszonbérleti díjat.

Ezzel biztosítható, hogy a földhasználó, valamint azon tulajdonosok, akik azonos érdekeltségi körbe tartoznak a rizstelep használójával, a haszonbérleti díj mértékét ne tudják a piaci mérték alatt meghatározni.

Abban az esetben, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bármely okból a rizsteleppé minősítés visszavonásáról dönt, az egységes földhasználati szerződés funkcióját veszti, melyre figyelemmel a törvény erejénél fogva megszűnik. Az érdekelt felek előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy a földhasználati kötelezettségüknek az általános szabályok szerint tegyenek eleget.

A rizstelepekre kötött egységes földhasználati szerződés olyas speciális feltételek között jött létre, amely indokolja az alhaszonbérbe adás kizárását.

A Fétv. 76/G. §-a emellett biztosítja a földhasználati szerződés bíróság előtti megtámadásának lehetőségét a tulajdonos számára a rizstelep használatba adására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.

A rizstelep jogi jelleg feljegyzését követően a rizstelep használójának egy év áll rendelkezésére az egységes földhasználati szerződés megkötésére. Azonban azon esetekben, amikor valamely érintett él a bírósági jogorvoslati jogával, indokolt a Fétv. 76/H. §-ában ezen időszak meghosszabbítása a jogerős döntés meghozataláig terjedő időtartammal.

Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmazó módosítás.

Az erdészeti hatóság számára az Evt. 105/A. § (8) bekezdésében meghatározott közigazgatási feladatok, illetve egyéb hatósági feladatai jogszerű és megalapozott ellátásához, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (17) bekezdése szerinti hatósági feladatainak ellátása érdekében szükséges, hogy a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából elektronikusan feldolgozható formában jogosultak legyenek adatot igényelni.

A problémamentes hatósági ügyintézés érdekében átmeneti rendelkezést szükséges beépíteni az adásvételi és haszonbérleti szerződések közzétételével és az elfogadó nyilatkozatok benyújtásával kapcsolatos módosítások tekintetében.

Jogtechnikai pontosításokat tartalmazó, sarkalatos szövegcserés rendelkezések.

A 18/B. § (1) bekezdését és az 55/B. § (1) bekezdését érintő módosítás a visszaélések megelőzése érdekében szükséges.

A 64. §-ra és a 65. §-ra vonatkozó jogtechnikai módosítások a Fétv. 65/A. §-ának megállapítására figyelemmel szükségesek.

Jogtechnikai pontosításokat tartalmazó szövegcserés rendelkezések.

A használati megosztásról szóló megállapodás elkészítése – különösen olyan földek esetében, ahol a tulajdonosok száma nagy – időigényes folyamat, amelyre figyelemmel a hiteles szemle másolat elfogadhatósági ideje 30 napról 90 napra változik.

A 107. § módosítása a sarkalatossági záradékra vonatkozik a Fétv. 44/A. és 65/A. §-ának megállapítására figyelemmel.

Jogtechnikai pontosításokat tartalmazó szövegcserés rendelkezések.

A 110/F. § (3) bekezdésnek módosítása jogtechnikai, figyelemmel arra, hogy a Fétv. 34/A. §-át és 81/A. §-át a törvényjavaslat 80. § e) és k) pontja hatályon kívül helyezi, így a rájuk vonatkozó hivatkozást is a koherencia biztosítása érdekében hatályon kívül kell helyezni.

Sarkalatos hatályon kívül helyező rendelkezések.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló 2019. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: 2019. évi XXXI. törvény) módosítása a 2. mellékletében meghatározott egyes ingatlanok tulajdonjogának Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület részére történő átruházását szolgálja, a hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek fejlesztésével, kezelésével, nevelésével és integrációjával, a gyermekek oktatásával, táboroztatásával, környezetvédelmi szemléletformálásával, valamint a hazai lovassport és lovas parasport fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés és az ilyen tárgyú közérdekű tevékenység Egyesület általi minél hatékonyabb ellátása érdekében. A vagyonjuttatás az Egyesület közfeladat ellátását segíti elő.

A 2019. évi XXXI. törvény az Egyesület részére történő vagyonjuttatásnak megfelelően új melléklettel egészül ki.

A szövegcserés módosítások a 2019. évi XXXI. törvény pontosítására vonatkoznak.

A szövegcserés módosítások a 2019. évi XXXI. törvény sarkalatos rendelkezéseinek pontosítását szolgálják.

A 2019. évi XXXI. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése a tulajdonátruházásra figyelemmel szükséges.

A hatályon kívül helyezés a 2019. évi XXXI. törvény sarkalatos rendelkezésének pontosítását szolgálja.

A kegyeleti jogok érvényre jutásának biztosítása érdekében a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény már jelenleg is tartalmaz speciális rendelkezéseket a sírhelyet tartalmazó, közös tulajdonban álló ingatlanok vonatkozásában. A kegyeleti jogok érvényre juttatását azonban akkor is szükséges biztosítani, ha az ingatlan 2. alcím szerinti megosztásának, illetve 3. alcím szerinti, egy tulajdonostárs által történő tulajdonba vételének nem állnak fenn a feltételei. Erre tekintettel abban az esetben, ha a közös tulajdonban álló földrészleten akár jelölt, akár jelöletlen sírhely található, és az állam rendelkezik a földrészletben a sírhely szerinti terület kijelöléséhez szükséges mértékű tulajdoni hányaddal, az állam részére a sírhellyel érintett terület önálló ingatlanként úgy is leválasztható, hogy az ingatlan fennmaradó része közös tulajdonban marad. Amennyiben az állam a sírhely szerinti terület kijelöléséhez szükségesnél nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, abban az esetben is csak a sírhely szerinti terület leválasztására jogosult, míg a fennmaradó tulajdonrésze a közös tulajdonban maradó ingatlanban marad.

Az önálló ingatlan kialakításához a tulajdonostársak hozzájárulása és egyezség megkötése nem szükséges, elegendő a tulajdonosi joggyakorló erre irányuló kezdeményezése. Ebben az esetben a területi minimumról szóló szabályokat nem kell alkalmazni. Az állam ugyanakkor ebben az eljárásban nem jogosult más tulajdoni hányad bekebelezésére sem. Az önálló ingatlan leválasztásából eredő vitájuk esetén a tulajdonostársak az általános szabályok szerint bírósághoz fordulhatnak.

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. §-ának módosítása a rendeltetésszerű művelés alatt nem álló ültetvények kivágásával kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg, a szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassítása érdekében.

A Btv. 23. § (1) bekezdésének új 22. pontja felhatalmazást ad a Kormány számára a közérdekű kivágás elrendelésével és elvégzésével kapcsolatos részletes végrehajtási szabályok megállapítására.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény továbbhasznosításra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény mellékletének módosítása a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány közfeladatait egészíti ki.

Sarkalatossági záradék módosítása.

A módosításra tekintettel a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál biztosítottá válik a Nemzeti Földalapba tartozó földek közfeladathoz rendelt vagyonkezelése. Amennyiben állami feladatellátás szükséges a földterületen, úgy a vagyonkezelő haszonbérleti szerződésben átadhatja a használat jogát.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény kiegészül egy új, 3. melléklettel, amely tartalmazza a Nemzeti Földalapba tartozó közfeladathoz rendelt vagyonkezelésbe adott földek felsorolását.

Sarkalatossági záradék módosítása.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény módosítása a Gazdálkodói Talajvédelmi Program (a továbbiakban: Program) bevezetésével függ össze. A Program egyik célja a gazdálkodói társadalom szélesebb rétegű és specifikusabb oktatása, érzékenyítése a talajvédelem iránt. Az előkészítő folyamatok során bebizonyosodott, hogy a Program követelményeinek meghatározásához, valamint a gazdálkodói társadalom megfelelő felkészítéséhez további idő szükséges, ezért a bevezetésére vonatkozó rendelkezés hatálybalépésének elhalasztása indokolt.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: gazdaságátadási törvény) „gazdaság” és „gazdaságátadó” fogalmának pontosítása – a gazdaságátadó tulajdonában, illetve használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek közül a gazdaságátadási szerződésben átadható földek tekintetében – az egységes jogértelmezés érdekében szükséges.

A gazdaságátadási törvény új 2/B. §-a meghatározza, hogy ha gazdaságátadói oldalon több személy szerepel, a 2. § b) pont bb) alpont szerinti ¾-es szabálynak hogyan kell megfelelni.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 13/A. § (2) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a gazdaságátadási szerződés megkötéséről és módosításáról, valamint a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjáról mikor szükséges a gazdaságátadónak tájékoztatni a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleket.

A gazdaságátadási törvény 2. § a) pont ab) alpontjának pontosítása – a gazdaságátadó tulajdonában, illetve használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek közül a gazdaságátadási szerződésben átadható földek tekintetében – az egységes jogértelmezés érdekében szükséges.

A gazdaságátvevő jogutódlással a gazdaságátadó helyébe lép a támogatási jogviszonyokban, abban az esetben, ha megfelel a támogathatóság jogosultsági és tartalmi feltételeinek. Ha nem felel meg, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni és a gazdaságátadó mentesül a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól. Az előleggel azonban ebben az esetben is el kell számolni, ezért az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 15. § (2) bekezdését ebben a tekintetben is indokolt módosítani.

A szövegcserés rendelkezések továbbá az újonnan beiktatandó 2/B. § szerinti rendelkezés sarkalatosságát állapítják meg.

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eredetvédelmi törvény) 1. §-a szerinti fogalommeghatározások módosítását az Eredetvédelmi törvény kihirdetését követően elfogadott, a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2024/1143 rendelet], valamint végrehajtási rendeletei teszik szükségessé.

Az Eredetvédelmi törvény 9. § (5) bekezdésének kiegészítése meghatározza a standard módosítás esetében az Agrárminisztérium honlapján közzéteendő dokumentumokat.

Az Eredetvédelmi törvény 13. §-ának pontosítása az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendeletre figyelemmel szükséges.

A rendelkezés az Eredetvédelmi törvény 34. §-ában feltüntetett jogharmonizációs záradékot módosítja az új uniós rendeletekre figyelemmel.

Az Eredetvédelmi törvény 6. § (1) bekezdése az (EU) 2024/1143 rendeletre figyelemmel módosul, az agrártermék földrajzi árujelzője oltalmának megszerzése, valamint a hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzése iránti kérelem esetében az Agrárminisztérium hivatalos lapjában közzéteendő adatok tekintetében.

A szövegcserés rendelkezések egyebekben szövegpontosításokat tartalmaznak.

Az Eredetvédelmi törvény 34. §-a szerinti jogharmonizációs záradékból törlésre kerülnek a hatályon kívül helyezett európai uniós rendeletek.

Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény módosítása technikai jellegű rendelkezést tartalmaz a Földforgalmi törvény módosításával összefüggésben.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Az ingatlanügyi hatóság nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott engedélyekben szereplő termőföldekről. A földvédelmi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült az igény a nyilvántartás adattartalmának az igénybevétel megkezdésének napjával történő kiegészítésére, amelyre figyelemmel módosul a Tfvt. 4. melléklete.

A cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybevett területek jövőbeli gazdaságos és jellegüknek megfelelő hasznosítása érdekében a Tfvt. 15/B. § (1a) bekezdése az ingatlanügyi hatóság számára előírja, hogy ezen területekről önálló nyilvántartást kell vezetnie. A Tfvt. új 6. melléklete a nyilvántartás adattartalmát határozza meg.

A 3. melléklet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tulajdonába kerülő ingatlanok felsorolását tartalmazza.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény mellékletének módosítása a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány közfeladatait egészíti ki.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény új 3. melléklete tartalmazza a Nemzeti Földalapba tartozó közfeladathoz rendelt vagyonkezelésbe adott földek felsorolását.