2025. évi XCIX. törvény
2025. évi XCIX. törvény
a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről1
[1] A törvény célja a pénzügyi ágazat iránti bizalom erősítése.
[2] A törvény megvalósítja a gyors technikai fejlődés hatására bekövetkező magas szintű digitalizáció és online szerződéskötés világában a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását.
[3] Fenti célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény rendelkezései a Magyarország területén nyújtott, távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésre terjednek ki.
(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés esetében, amely egy alapmegállapodás alapján egymást követő ügyleteket, vagy azonos jellegű, de időben elkülönülten végrehajtott műveletsort foglal magába, e törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.
(3) Alapmegállapodás hiányában, ha az egymást követő ügyletek, vagy azonos jellegű, de időben elkülönült műveletek azonos szerződő felek között kerülnek végrehajtásra, a fogyasztó általános tájékoztatását és a fogyasztó személyre szabott tájékoztatását csak az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni.
(4) Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor azonos jellegű, de időben elkülönülten végrehajtott műveletek végrehajtására, a fogyasztó általános tájékoztatását és a fogyasztó személyre szabott tájékoztatását az egy éven túl végrehajtott első műveletre kell alkalmazni.
(5) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés alakiságára vonatkozó előírásait e törvény rendelkezései nem érintik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövőben a szolgáltató és a fogyasztó által megkötendő ügyletek, illetve műveletsor lényeges feltételeit,
b) fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó,
c) online interfész: a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk m) pontjában meghatározott online interfész,
d) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a tőkepiacról szóló törvény szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatás, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási és biztosításközvetítői szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, és árutőzsdei szolgáltatás, a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti kriptoeszköz-szolgáltatás, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény szerinti kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás és forgalomba hozatal, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosultságok biztosítása,
e) szolgáltató: aki a d) pontban meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja,
f) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó vagy a szolgáltató számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
g) távollévők között kötött szerződés: olyan szerződés – önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat –, amelyet a szolgáltató és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében, a szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenlét nélkül olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződési nyilatkozat megtételére kizárólag távközlő eszközt alkalmaznak,
h) távközlő eszköz: bármely olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.
3. A fogyasztó általános tájékoztatása
3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére –, kellő időben köteles a fogyasztót a következő adatokról, információkról tájékoztatni:
1. a szolgáltató cégnevéről (nevéről), fő tevékenységi köréről,
2. adott esetben a szolgáltatótól – ideértve a szolgáltatónak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjét is – eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő cégnevéről (nevéről), fő tevékenységi köréről,
3. a szolgáltató vagy a 2. pont szerinti közreműködő címéről, telefonszámáról, e-mail-címéről és a szolgáltató által felkínált bármely egyéb kommunikációs eszköz adatairól,
4. azon kapcsolattartási adatokról, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó bármely panaszával a szolgáltatóhoz vagy a 2. pont szerinti közreműködőhöz forduljon,
5. a szolgáltató cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szervezetről, és a szolgáltató nyilvántartási számáról,
6. a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szolgáltatót nyilvántartó felügyelő hatóság nevéről, székhelyéről, honlapjáról és valamennyi további elérhetőségéről,
7. a pénzügyi ágazati szolgáltatás lényeges jellemzőiről,
8. az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket és a szolgáltatón keresztül fizetett minden adót, vagy – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról annak érdekében, hogy a fogyasztó az ellenszolgáltatást leellenőrizhesse azzal, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár szolgáltatása tekintetében az egységes tagdíj összegéről, annak megfizetésének kötelezettségéről, a megfizetés elmulasztása esetén a jogkövetkezményekről, valamint a tagdíjmegosztási arányokról kell a fogyasztót tájékoztatni,
9. az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő olyan egyéb fizetési kötelezettség felmerülésének lehetőségéről, amely megfizetése nem a szolgáltatón keresztül történik vagy amelyet nem a szolgáltató számít fel,
10. a fizetési késedelem és a fizetés elmulasztásának következményeiről,
11. arról, ha az ellenszolgáltatás meghatározása automatizált döntéshozatal eredménye,
12. a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges különleges kockázatairól, valamint arról a körülményről, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve,
13. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról,
14. a fizetés és a teljesítés feltételeiről,
15. a távközlő eszköz használatának a fogyasztót terhelő esetleges többletköltségéről, ha ilyen költség felszámolásra kerül,
16. ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó befektetési stratégia környezeti vagy társadalmi tényezőket is tartalmaz, az ezekre vonatkozó információkról,
17. az elállási (felmondási) jogról vagy annak fenn nem állásáról, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának idejéről, feltételeiről, módjáról, ideértve azon összegre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a fogyasztónak fizetnie kell, továbbá az elállási (felmondási) jog elmulasztásának jogkövetkezményeiről,
18. az elállási jog gyakorlásának részleteiről a 10. és 11. §-sal összhangban, ideértve a szolgáltató telefonszámát, e-mail-címét, és az elállási (felmondási) nyilatkozat megtétele szempontjából releváns bármely egyéb kommunikációs eszköz adatait, továbbá online interfészen keresztül kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés esetén a 12. § szerinti elállási funkció meglétéről és fellelhetőségéről,
19. a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor,
20. a szerződés lejárata előtti vagy egyoldalú megszüntetésének lehetőségéről és következményeiről,
21. az előzetes tájékoztatás nyelvéről, a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyetértésben megállapított – nyelvéről vagy nyelveiről,
22. a jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, illetékesség kikötéséről,
23. a szerződésből eredő jogviták olyan peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumról, amely a szolgáltatóra kötelezést tartalmazó döntést hozhat, továbbá e fórumok elérhetőségéről, valamint
24. arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosítási Alaptól és a Befektető-védelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap vagy más kártérítési lehetőség, amelyhez a fogyasztó fordulhat.
(2) A szolgáltató által biztosított (1) bekezdés 3. pontja szerinti kommunikációs eszköz
a) alkalmas a szolgáltatóval való gyors kapcsolatfelvételre és a szolgáltatóval való hatékony kommunikációra, valamint
b) biztosítja a fogyasztóval történt írásbeli kommunikáció tartós adathordozón való rögzítését.
(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerződéskötési szándékát egyértelművé tenni.
(4) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást tartós adathordozón, könnyen olvasható formában bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.
(5) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek magyar nyelven vagy a fogyasztóval történt megállapodásban kikötött más nyelven tesz eleget.
4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak hívás útján tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele előtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét közli, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten felhívja a szerződéskötési szándékára.
(2) Ha a szolgáltató a kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, a szolgáltató a fogyasztót erről a körülményről az (1) bekezdésben meghatározott időpontban tájékoztatja.
(3) Hívás útján tett, a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően kizárólag a következőkről ad tájékoztatást:
a) a szolgáltató cégnevéről (nevéről), fő tevékenységi köréről,
b) adott esetben a szolgáltatótól – ideértve a szolgáltatónak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjét is – eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő cégnevéről (nevéről), fő tevékenységi köréről,
c) a pénzügyi ágazati szolgáltatás lényeges jellemzőiről,
d) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket és a szolgáltatón keresztül fizetett minden adót, vagy – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról annak érdekében, hogy a fogyasztó az ellenszolgáltatást leellenőrizhesse azzal, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár szolgáltatása tekintetében az egységes tagdíj összegéről, annak megfizetésének kötelezettségéről, a megfizetés elmulasztása esetén a jogkövetkezményekről, valamint a tagdíjmegosztási arányokról kell a fogyasztót tájékoztatni,
e) figyelemfelhívásról az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő olyan egyéb fizetési kötelezettség felmerülésének lehetőségéről, amelyek megfizetésére nem a szolgáltatón keresztül történik vagy amelyet nem a szolgáltató számít fel,
f) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,
g) az elállási (felmondási) jogról vagy annak fenn nem állásáról, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának idejéről, feltételeiről, módjáról, ideértve azon összegre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a fogyasztó fizet, továbbá az elállási (felmondási) jog elmulasztásának jogkövetkezményeiről,
h) arról, hogy a 3. § alapján további információk állnak a fogyasztó rendelkezésére, és ezen további tájékoztatás jellegéről.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató a távollévők között kötött szerződés megkötését követően haladéktalanul megadja a 3. § szerinti tájékoztatást az ott meghatározott módon.
5. § Ha a fogyasztó fogyatékossággal élő személy – ideértve a látássérült fogyasztót is –, kérésére a 3. és 4. § szerinti tájékoztatást a részére megfelelő és hozzáférhető formátumban kell rendelkezésre bocsátani.
6. § (1) Elektronikus úton történő tájékoztatás esetén a szolgáltató számára engedélyezett az információk rétegekbe rendezése, ide nem értve:
a) a szolgáltató cégnevét (nevét), fő tevékenységi körét,
b) adott esetben a szolgáltatótól – ideértve a szolgáltatónak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjét is – eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő cégnevét (nevét), fő tevékenységi körét,
c) a pénzügyi ágazati szolgáltatás lényeges jellemzőit,
d) az ellenszolgáltatást, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket és a szolgáltatón keresztül fizetett minden adót is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapját, annak érdekében, hogy a fogyasztó az ellenszolgáltatást leellenőrizhesse,
e) figyelemfelhívást az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő olyan egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének lehetőségéről, amelyek megfizetésére nem a szolgáltatón keresztül történik vagy amelyet nem a szolgáltató számít fel,
f) a fizetés és a teljesítés feltételeit, valamint
g) az elállási (felmondási) jogot vagy annak fenn nem állását, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának idejét, feltételeit, módját, ideértve azon összegre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a fogyasztó fizet, továbbá az elállási (felmondási) jog elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(2) Az információk rétegekbe rendezése esetén a szolgáltató lehetővé teszi a 3. § (1) bekezdése szerinti információk egy dokumentumként történő megtekintését, mentését és kinyomtatását.
(3) Elektronikus úton történő tájékoztatás esetén a szolgáltató a 3. § szerinti tájékoztatást az ott meghatározott módon a szerződéskötést megelőzően biztosítja.
(4) Ha egy adott pénzügyi ágazati szolgáltatásra vonatkozó uniós szabályozás a szerződés megkötését megelőző tájékoztatásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, akkor kizárólag az adott uniós szabályozás szerinti szerződés megkötését megelőző tájékoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha uniós szabályozás eltérően rendelkezik.
(5) Ha egy adott pénzügyi ágazati szolgáltatásra vonatkozó uniós szabályozás nem tartalmaz tájékoztatást az elállási jogról, a szolgáltató a 3. § (1) bekezdés 17. pontjával összhangban tájékoztatja a fogyasztót az elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról.
(6) Ha más jogszabály a szerződés megkötése előtt – a 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatáson túl – további tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a szolgáltató a további tájékoztatást is e törvény szerint köteles a fogyasztónak megadni.
7. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásra a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően egy napon belül kerül sor, a szolgáltató köteles külön felhívni a fogyasztó figyelmét az elállás lehetőségére, az elállási jog gyakorlásának részleteire a 10. és 11. §-sal összhangban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti külön figyelemfelhívást a szolgáltató a távollévők között kötött szerződés megkötésétől számított egy és hét nap között, tartós adathordozón adja meg.
8. § A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó, 3–7. § szerinti szolgáltatói kötelezettség teljesítése tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.
4. A fogyasztó személyre szabott tájékoztatása
9. § (1) A szolgáltató személyre szabott tájékoztatást nyújt a fogyasztónak a szerződésről annak érdekében, hogy a fogyasztó meg tudja ítélni, hogy a szerződés, illetve a szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és pénzügyi helyzetének.
(2) A fogyasztó személyére szabott tájékoztatást a szolgáltató a szerződéskötést megelőzően és ingyenesen nyújtja.
(3) A fogyasztó személyére szabott tájékoztatás kiterjed
a) a 3. § (1) bekezdése szerinti, szerződéskötést megelőző tájékoztatás tartalmára,
b) a pénzügyi ágazati szolgáltatás lényeges jellemzőire, ideértve a lehetséges kapcsolódó szolgáltatásokat és
c) a javasolt szerződés fogyasztót esetlegesen érintő konkrét hatásaira, ideértve a fogyasztó nemfizetésének vagy késedelmes fizetésének következményeit.
(4) A fogyasztó személyére szabott tájékoztatás a fogyasztó személyes körülményeihez és a pénzügyi ágazati szolgáltatás jellegéhez igazodik.
(5) A szolgáltató a fogyasztó személyére szabott tájékoztatást könnyen olvasható formában bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.
(6) Ha a szolgáltató online eszközöket használ, a fogyasztó ilyen irányú kérése esetén a szolgáltató köteles emberi közreműködést biztosítani a 3. § szerinti előzetes tájékoztatás nyelvén a szerződéskötést megelőző időszakban és indokolt esetben a szerződéskötést követően.
(7) A fogyasztó személyére szabott tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kötelezettség teljesítése tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.
(8) Ha a fogyasztó fogyatékossággal élő személy – ideértve a látássérült fogyasztót is –, kérésére az e § szerinti tájékoztatást a részére megfelelő és hozzáférhető formátumban kell rendelkezésre bocsátani.
(9) Ha egy adott pénzügyi ágazati szolgáltatásra vonatkozó uniós szabályozás a fogyasztó személyére szabott tájékoztatásról rendelkezik, akkor a szolgáltató a fogyasztónak kizárólag az adott uniós szabályozás szerinti személyre szabott tájékoztatást nyújtja kivéve, ha az adott uniós szabályozás eltérően rendelkezik.
5. Elállási (felmondási) jog
10. § (1) A fogyasztó a szerződéstől – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás és hátrányos jogkövetkezmény nélkül elállhat.
(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított harminc nap.
(3) Biztosítási szerződés esetében a fogyasztó a szerződést a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Ha a fogyasztó a 3–6. § szerinti tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, az (1)–(3) bekezdés szerinti elállási (felmondási) jogát a tájékoztatás kézhezvételétől, az (1)–(3) bekezdésben meghatározott határidő elteltéig gyakorolhatja.
(5) Ha a fogyasztó a 3–6. § szerinti tájékoztatást nem kapta kézhez, elállási (felmondási) jogát legfeljebb a szerződés megkötésétől számított egy év és tizennégy napos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha a fogyasztót nem tájékoztatták elállási (felmondási) jogáról a 3. § (1) bekezdés 17. pontjával összhangban.
(7) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott elállási (felmondási) jog:
a) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában,
b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem éri el az egy hónapot,
c) a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
(8) Az elállási (felmondási) jog határidőben érvényesített, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az (1)–(6) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatóval közli.
(9) A szerződés (1)–(3) bekezdés szerinti felbontása (megszüntetése) a fogyasztóra költséget nem róhat.
(10) E § helyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-a szerint kell eljárni, ha a távollévők között kötött, fogyasztónak nyújtott hitelszerződéstől történő elállásra (felmondásra) kerül sor.
(11) Ha egy adott pénzügyi ágazati szolgáltatásra vonatkozó uniós szabályozás az elállási (felmondási) jogról rendelkezik, akkor kizárólag az adott uniós szabályozás szerinti, az elállási (felmondási) jogra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az adott uniós szabályozás eltérően rendelkezik.
(12) A fogyasztó elállási (felmondási) jogának gyakorlása esetén a fogyasztó jogosult a szerződéshez kapcsolódó egyéb olyan szerződést is felbontani (megszüntetni), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
11. § (1) Ha a fogyasztó az elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni.
(2) A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön.
(3) A fogyasztó nem követelheti vissza azt az összeget, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár alapszabálya szerinti – a fogyasztó által igazoltan igénybe vett – szolgáltatás nyújtására számol el.
(4) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a 3. § (1) bekezdés 17. pontjában előírt tájékoztatást megadta.
(5) A szolgáltató nem jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg követelésére, ha a szerződés teljesítését az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulása nélkül kezdte meg.
(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivételével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni.
(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.
6. Elállási (felmondási) jog online interfész esetén
12. § (1) Ha a fogyasztó online interfészen keresztül kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződést, a szolgáltató biztosítja, hogy a fogyasztó egy speciális elállási (felmondási) funkció alkalmazásával is gyakorolhassa elállási (felmondási) jogát.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti speciális elállási (felmondási) funkciót az online interfészen jól látható és a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető módon helyezi el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti speciális elállási (felmondási) funkció az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő alatt folyamatosan elérhető.
(4) Ha az elállási (felmondási) nyilatkozat megtétele egy speciális funkció aktiválásával jár, a funkció az „elállás (felmondás) a szerződéstől” szöveggel vagy annak megfelelő, egyértelműen megfogalmazott szöveggel ellátott.
(5) A (4) bekezdés szerinti elállási (felmondási) nyilatkozat lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződéstől elálljon (felmondja) és hogy egyszerűen megadja vagy megerősítse
a) a nevét,
b) azon szerződésre vonatkozó azonosító adatokat, amely vonatkozásában a fogyasztó elállási (felmondási) jogát gyakorolja, és
c) azon elektronikus utat, amelyen keresztül a fogyasztó a visszaigazolást az elállásról (felmondásról) megkapja.
(6) A (4) bekezdés szerinti elállási (felmondási) nyilatkozat kitöltését követően a szolgáltató lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy „elállás (felmondás) megerősítése” szöveggel vagy annak megfelelő, egyértelműen megfogalmazott szöveggel azt neki egy speciális megerősítő funkció használatával megküldje.
(7) A speciális megerősítő funkció fogyasztók általi alkalmazását követően a szolgáltató tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolást küld a fogyasztónak az elállási (felmondási) nyilatkozat tartalmáról, az elállásról (felmondásról) való tudomásszerzésről és annak időpontjáról.
(8) Ha a fogyasztó az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidőn belül a speciális elállási (felmondási) funkció alkalmazásával gyakorolja elállási (felmondási) jogát, az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni.
7. Vegyes rendelkezések
13. § (1) A szolgáltató által kialakított vagy működtetett online interfész alkalmazása a fogyasztókat nem tévesztheti meg, nem tarthatja tévedésben, a fogyasztók szerződéskötéssel kapcsolatos, szabad és tájékozott döntésre való képességét lényegesen nem torzíthatja vagy csorbíthatja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása vonatkozásában az adott pénzügyi szolgáltatási szerződés jellegére figyelemmel tilos
a) az egyes választási lehetőségek kiemelése a fogyasztó döntésre való felkérésekor,
b) a fogyasztó ismételt felkérése valamely választásra olyan kérdésben, amellyel kapcsolatban már döntést hozott, különösen a felhasználói élményt zavaró felugró ablak alkalmazásával, vagy
c) a szerződés felbontására (megszüntetésére) irányuló eljárásnak a szerződéskötési eljárásnál nehezebbé tétele.
(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott tilalmak figyelembevételéről, és azok szerződéskötés során történő alkalmazásáról szabályzatot készít.
14. § (1) A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.
(2) A fogyasztó szerződéskötési nyilatkozatának elmulasztása esetén nem lehet vélelmezni a szolgáltató ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.
15. § (1) Ha a szolgáltató a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, köteles a 4. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, továbbá biztosítani, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért az elektronikus hírközlési szolgáltató által a hívó fél számára az előfizetői szerződésben meghatározott díjon felül további díj ne terhelje. A telefonos ügyfélszolgálat emelt díjas szolgáltatással nem működtethető. E rendelkezés nem érinti az elektronikus hírközlési szolgáltató azon jogát, hogy a hívásokért díjat számítson fel.
(2) A szolgáltatót a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre feljogosító szerződési feltétel különösen nem tekinthető olyannak, mint amit a fogyasztó kifejezetten elfogadott, ha a szolgáltató olyan alapértelmezett opciót (előre kitöltött mezőt) alkalmaz, amelyet a fogyasztónak a többletösszeg fizetésének elkerülése érdekében el kellene utasítania. Ebben az esetben a szolgáltató köteles a fogyasztó részére az így kifizetett összeget visszatéríteni.
(3) A szolgáltató az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.
16. § A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogairól érvényesen nem mondhat le.
8. Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
17. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.
9. Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a törvény 2026. június 19-én lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően tett ajánlattételi felhívásokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
19. § Hatályát veszti a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény.
20. § A 23. § (1) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
21. § Ez a törvény a 2011/83/EU irányelvnek a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
22. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. melléklet 19. pontja.
23. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 39. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja)
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)
(2) Az Mnbtv. 41. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását)
(átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államán belüli jogsértések tekintetében.)
(3) Az Mnbtv. 185. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
(4) Hatályát veszti az Mnbtv. 186. § (6) bekezdés a) pontja.
24. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 121. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) A Bit. 152. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3c) Hívás útján történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás – a biztosítási termékismertetőt is beleértve – összhangban van a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvénnyel és a vonatkozó uniós szabályokkal.”
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. december 16.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás