1/2026. (I. 30.) NMHH rendelet
1/2026. (I. 30.) NMHH rendelet
az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
[1] A rendeleti szabályozás az elektronikus hírközlési építmények jogszerű létesítésének az ágazati sajátosságokhoz igazodó előírások révén az elektronikus hírközlési szolgáltatások zavartalan és folyamatos igénybevételét segíti elő.
[2] A rendelet célja – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. év C. törvény 83. § (5) bekezdésének megfelelően – az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabályainak megállapítása.
[3] A rendelet az európai uniós szabályozási környezettel összhangban rögzíti az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építési vagy bontási tevékenység engedélyezésére, nyilvántartásba vételére, építésügyi hatósági ellenőrzésére, valamint építésfelügyeletére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá meghatározza a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítése érdekében az együttműködésre kötelezettek megállapodásának részletes szabályait.
[4] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 26. és 40. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) az elektronikus hírközlési építmény tervezőjére, építtetőjére, üzemeltetőjére és az elektronikus hírközlési építmény tulajdonjogával, rendelkezési jogával vagy használatot biztosító egyéb jogával rendelkező természetes személyre, jogi személyre és egyéb szervezetre;
b) a 4. § szerinti közreműködőkre;
c) a 28. § (9) bekezdése szerinti településtervezési jogosultsággal rendelkezőkre, a felelős műszaki vezetőre, az építési műszaki ellenőrre, a kivitelezőre és a beruházáslebonyolítóra;
d) az elektronikus hírközlési szolgáltatóra, a kapcsolódó eszközök üzemeltetőjére;
e) a sajátos építményfajták – ide nem értve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) szerinti fizikai infrastruktúra fogalmába tartozó sajátos építményfajtákat – tulajdonosára vagy vagyonkezelőjére;
f) a közszférabeli szervezetre, a közszférabeli szervezet tulajdonában álló építményre, továbbá
g) az utcabútor, reklámhordozót tartó berendezés, reklámcélú berendezés – ideértve a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt is – és a hirdetőoszlop tulajdonosára vagy használatot biztosító egyéb jogával rendelkező természetes személyre, jogi személyre és egyéb szervezetre
[az e)–g) pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: együttműködésre kötelezett].
2. § E rendelet alkalmazásában
1. antenna: olyan antennatartó szerkezetre vagy más műtárgyra szerelt eszköz vagy annak tartozéka, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására szolgál;
2. antennatartó szerkezet: olyan hírközlési rendeltetésű műtárgy – a vezeték nélküli hírközlés sajátos építménye –, amely antenna elhelyezésére szolgál;
3. EHO: egységes hírközlési objektummodell, amely egységes tervezési követelmények bevezetését támogató hírközlés hálózati adatmodellként lehetővé teszi, hogy az építésügyi hatósági eljárásokban a rajzi szabályozás helyett az adattartalmi szabályozás jelenjen meg;
4. építési tevékenység befejezésének időpontja: a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás – jegyzőkönyvben rögzített – befejezésének napja;
5. érintett ingatlan: az az ingatlan, amelynek területén építési tevékenységet végeznek, vagy amelyen korábban létesült elektronikus hírközlési építményre hatósági bizonyítványt kérnek;
6. hírközlési e-napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás speciális fajtája, amelyet az e rendelet alapján végzett építési tevékenységek végzése során kell vezetni, és amelynek része az e-főnapló és az e-alnapló;
7. jókarbantartási kötelezettség: az elektronikus hírközlési építmény üzemeltetőjére vagy tulajdonosára vonatkozó, az Eht. 97/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek összessége;
8. kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont: az Eht. 188. § 77. pontjában meghatározott fogalom;
9. korszerűsítés: a jogszerűen létesült elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalán korszerű technológia alkalmazásával az elektronikus hírközlő hálózat egyes részeinek vagy teljes egészének – a korszerűsítendő építmény vagy építményrész elbontását is magában foglaló – kicserélése, amelynek következtében nő az elektronikus hírközlő hálózat üzembiztonsága, teljesítőképessége vagy használhatósága, valamint az antennák cseréje, ha az érintett antennák valamelyikének bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, és az antennatartó szerkezet megerősítését nem igényli, továbbá a teljes szerkezet – antennatartó szerkezet és az antenna – együttes magassága nem növekszik;
10. egyesített közmű, genplan terv: építési terv részletezettségű helyszínrajz, amely egyesítve és kivonatolva egy helyszínrajzon ábrázolja az összes meglévő felszíni, föld feletti és föld alatti közművet, létesítményt, műtárgyat, tereptárgyat az egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük ellenőrzése és bemutatása érdekében, kivéve az engedélyezni kívánt és felhasznált hírközlési hálózatrészeket XML kiterjesztésben és az ingatlan-nyilvántartási alapadatokat.
2. Az engedélyezési eljárások általános szabályai
3. § (1) Az építtető az építési vagy bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végzéséhez szükséges jogosultságát az érintett ingatlan vonatkozásában az engedély iránti kérelemhez csatolt közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja az engedélyezési eljárásban.
(2) Ha az építési tevékenység az építtető tulajdonában lévő ingatlant érint, és az ingatlan harmadik személy olyan dologi jogával terhelt, amely a tulajdonosi jogokat korlátozza, akkor a harmadik személy hozzájárulását vagy ezt pótló véglegessé vált hatósági döntést vagy jogerős bírósági határozatot is be kell nyújtani az építési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság és a fennmaradási jogosultság igazolásához.
(3) Idegen tulajdonban lévő ingatlan igénybevétele esetén – ideértve a közös tulajdonban lévő ingatlant is – az építtetőnek az építési tevékenység végzéséhez, illetve az építmény fennmaradásához szükséges jogosultságát az 1. melléklet szerint kell igazolnia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (a továbbiakban: Hatóság).
(4) A Hatóság az engedélyezési tervdokumentáció szerint érintett ingatlan vagy ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételével, az (1)–(3) bekezdés szerinti igazolások alapján ellenőrzi az építési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság vagy a fennmaradási jogosultság fennállását és az igazolások teljeskörűségét.
(5) Építmény bontása esetén a bontási engedély kérelmezője hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a bontani kívánt elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, vagy igazolja, hogy a tulajdonostól származó, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti megbízás vagy ezt pótló véglegessé vált hatósági döntés, jogerős bírósági határozat vagy jogszabály jogosítja a tevékenység elvégzésére.
4. § (1) Az engedélyezési eljárásban a 2. mellékletben felsorolt azon közművek és más szervezetek (a továbbiakban együtt: közreműködők) működnek közre, amelyek építményét, közművét az elektronikus hírközlési építmény az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet 2. §-a szerint megközelíti vagy keresztezi.
(2) Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá nem tartozó közreműködő (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni, és az engedély iránti kérelemhez csatolni. Nyilatkozat hiányában a közreműködők megkeresését hitelt érdemlően igazolni kell.
(3) A közreműködők nyilatkozata kizárólag arra terjedhet ki, hogy a tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kívánnak előírni saját építményeik keresztezésénél és megközelítésénél. A megvalósult építmény használatbavételéhez adott nyilatkozat kizárólag az előírások kivitelezés során történt teljesítésére vonatkozhat.
(4) A közreműködő a nyilatkozatát a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adhatja meg. Ha a közreműködő határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy előírást nem kívánt tenni.
(5) A közműegyeztetésre egyebekben az e-közmű rendelet rendelkezései irányadók.
5. § (1) Ha a kérelmező nem csatol az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 57. §-a szerinti előzetes szakhatósági állásfoglalást, a kérelmezőnek a szakhatósági állásfoglalások Hatóság általi beszerzése érdekében az érintett szakhatóság eljárása vonatkozásában irányadó jogszabályi követelményeknek megfelelő PDF/A formátumban előállított dokumentációt kell benyújtania, a szakhatóság eljárására irányadó jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek megfizetésének igazolásával együtt.
(2) Elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfélnek vagy az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén kell benyújtania a Hatósághoz.
6. § (1) A felelős tervező – a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott, a vonatkozó szakmai követelményeket tartalmazó útmutató figyelembevételével – tervezői nyilatkozatot készít, amelyet az építési, a használatbavételi, a fennmaradási és a bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.
(2) A tervezői nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a felelős tervező és amennyiben közreműködik, a szakági tervező vagy tervezők nevét, névjegyzéki számát;
b) az általuk tervezett dokumentáció vagy dokumentációrész és az elektronikus hírközlési építmény megnevezését;
c) az építtető nevét, címét, székhelyét és
d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján megnevezett felelős tervezőnek a tervezői nyilatkozat részeként nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
a) az általa készített, antennákra és antennatartó szerkezetekre vagy a vezetékes elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció megfelel az 1. mellékletben előírtaknak;
b) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel az általános érvényű szakmai előírásoknak és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, így különösen
ba) a helyi építési szabályzat, a településképi rendelet, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásaiban foglaltaknak, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek;
bb) a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi, tűzvédelmi szabványoknak vagy legalább azokkal egyenértékű más műszaki megoldásnak és
bc) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. § (5) bekezdésében foglaltak alátámasztására a beépítésre kerülő építési termékek megfelelőség-igazolásai rendelkezésre állnak, a szakági tervezők munkáját összehangolta;
c) az építmény elhelyezésénél az Eht. 94. § (2) bekezdésében, valamint az Eht. 95. § (1) bekezdésében előírtakat figyelembe vette;
d) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén az Eht. 94. § (4) bekezdése szerinti megállapodás létrejött, az állami tulajdonban álló ingatlan igénybevétele esetén a vagyonkezelő vagy annak hiányában a tulajdonosi joggyakorló szerv hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll;
e) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű;
f) az érintett közreműködők körét feltárta, velük az egyeztetés megtörtént;
g) a 13. § (10) bekezdésében foglalt eljárás esetén a tervezett tevékenység és a benyújtott dokumentáció álláspontja szerint az ott meghatározott feltételeknek megfelel;
h) meglévő fizikai infrastruktúra igénybevétele esetén a tervezéshez szükséges adatokat az infrastruktúra tulajdonosától megkapta, és a tervezés során felhasználta, továbbá
i) az egyesített közmű, genplan terv az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti GD-T minősítéssel rendelkező geodéziai tervező (a továbbiakban: geodéziai tervező) által bemért adatok felhasználásával készült.
7. § (1) A Hatóság az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében az adott ügy körülményeihez igazodóan vizsgálhatja különösen, hogy
a) az engedély iránti kérelemhez, bejelentéshez mellékelt tervdokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e;
b) a tervezett nyomvonalon az építési tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatták-e;
c) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint
d) a megvalósult építmény, építményrész az építési engedélynek, illetve a módosított építési engedélynek, valamint a hozzá tartozó – Hatóság által jóváhagyott – tervdokumentációnak, illetve a bejelentéshez mellékelt tervdokumentációnak megfelelően valósult-e meg.
(2) A Hatóság a helyszínről, annak környezetéről készített, dátummal ellátott, azonosítható fényképfelvételt, valamint feljegyzést vagy jegyzőkönyvet feltölti – ha rendelkezésre áll – a hírközlési e-naplóba.
8. § (1) Kivitelezési dokumentáció alapján és hírközlési e-napló vezetése mellett végezhető
a) 18. § (7) bekezdése szerinti kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kivételével az e rendeletben szabályozott, építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység, továbbá
b) a 18. § (1) bekezdés f) pontja szerinti antennák, antennatartó szerkezetek elhelyezése, valamint
c) a 18. § (1) bekezdés i) pontja szerinti korszerűsítés.
(2) Kivitelezési dokumentáció és hírközlési e-napló vezetése nélkül végezhető a 18. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott rádióamatőr antennák telepítése.
(3) A hírközlési e-napló üzemeltetésére, fenntartására és továbbfejlesztésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az Épkiv. 24. § (4) bekezdése, valamint 24/B. § (2) bekezdése alapján kizárólagos joggal a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: LTK) jelöli ki.
(4) Az LTK a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint az építtető kezdeményezésére a hírközlési e-naplót készenlétbe helyezi, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít.
(5) A hírközlési e-naplóba kötelező meghívni a tervdokumentációt készítő tervezőt, aki jogosult bejegyzést tenni, a mások által tett bejegyzésekre észrevételt tenni vagy tudomásul venni azokat.
(6) A Hatóság által jóváhagyott engedélyezési tervdokumentáció alapján készült kiviteli tervet az építési tevékenység hírközlési e-naplóban rögzített megkezdéséig fel kell tölteni a hírközlési e-naplóba.
(7) Ha a Hatóság megállapítja, hogy az építési tevékenységet hírközlési e-napló nélkül végezték, az engedély nélküli építés jogkövetkezményeit alkalmazza.
(8) A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti,
a) ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitották meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezték;
b) ha az elkészült építményre adott használatbavételi engedély véglegessé vált, vagy
c) bontási engedély esetén, amikor a bontási tevékenység befejezéséről a 17. § (8) bekezdése szerint értesül.
(9) A hírközlési e-napló vezetésére egyebekben az Épkiv. rendelkezései irányadók.
9. § (1) Az elektronikus ügyintézésre kötelezett építtető vagy meghatalmazottja (a továbbiakban: meghatalmazott) az engedély iránti kérelmet, bejelentést, nyilatkozatot a mellékletekkel együtt elektronikus úton terjeszti elő a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén a 10–24. §-ban és a 26. §-ban foglaltak szerint.
(2) A tervdokumentációt a 22. és 23. § szerinti antennatartó szerkezet létesítése, valamint a 35. § (2) bekezdése szerinti bontás esetén a 3. mellékletben meghatározott formátumban és tartalommal kell benyújtani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a tervdokumentáció hírközlési építményre vonatkozó adatait a Hatóság internetes honlapján közzétett EHO aktuális követelményeinek megfelelő formátumban és struktúra szerint kell benyújtani az 1. melléklet szerint.
(4) A Hatóság az engedély iránti kérelem (1) bekezdés szerinti benyújtójának kivételével a többi ismert ügyfelet az engedély iránti kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti az eljárás megindulásáról.
(5) Ha a kérelem hiányos, a Hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. Az eljárás során a Hatóság folyamatosan vizsgálja a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: HHNyr.) 4. §-a szerinti Hírközlés Hálózati Nyilvántartásban szereplő adatok és a tervdokumentációban megadott adatok összhangját.
(6) Ha a Hatóság az Eht. 83. § (4a) bekezdésében foglalt esetben az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, a döntést akadályozó tények tisztázása és a döntéshozatal előmozdítása érdekében az építtető kérelmére vagy hivatalból 30 napon belül – ha szükséges, további érdekeltek részvételével – egyeztető tárgyalást tart.
(7) Az egyeztető tárgyalásról készített jegyzőkönyv az (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza
a) a döntéshozatal elmaradásának okát és
b) a szükséges intézkedéseket, azok vállalt időpontját.
(8) Ha az egyeztető tárgyaláson megállapítást nyer, hogy a döntéshozatal a kérelem kiegészítésével, módosításával, a kérelmező vagy harmadik fél nyilatkozatával előmozdítható, a Hatóság az egyeztetést követően megfelelő teljesítési határidő és a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye rögzítésével végzést hoz.
3. Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások és azok részletes szabályai
10. § A hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) építési;
b) használatbavételi;
c) fennmaradási;
d) bontási;
e) engedély hatálya meghosszabbítása iránti és
f) építési engedélytől eltérés iránti
engedélyezési eljárás.
11. § (1) Az építési engedély iránti kérelmet a 9. §-ban foglaltak szerint kell benyújtani.
(2) Több építési szakaszra bontott építés esetén az egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszokra külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
(3) Az építés és az építéssel feleslegessé váló építmény bontása egy eljárás keretében engedélyezhető, ha azt a tervdokumentáció is tartalmazza. A bontás tárgyát képező építmény nyomvonalhossza nem képezi igazgatási szolgáltatási díj alapját.
12. § A Hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során ellenőrzi a tervdokumentáció adatainak összhangját a térképi adatbázist szolgáltató szerv által szolgáltatott állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatokkal, továbbá a Hírközlés Hálózati Nyilvántartás adataival. Ellentmondás esetén a Hatóság az adatok pontosítására hívja fel az építtetőt vagy helyszíni szemlét tart.
13. § (1) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat – az Ákr. 81. §-ában foglaltakon túl – tartalmazza
a) az építtető és az építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát, a terv számát, szükség szerint további kiegészítő adatot;
b) az engedély időbeli hatályát;
c) a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására való utalást a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett;
d) a figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el;
e) a figyelmeztetést arra, hogy az elkészült építményt – az antennatartó szerkezet alaptestén, a kötődobozon vagy a fedlapon elhelyezett – az építtető vagy üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas, legalább az építtető nevét tartalmazó azonosítóval kell ellátni;
f) a tájékoztatást az engedély időbeli hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről;
g) a tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba milyen módon tekinthet be, valamint
h) a figyelemfelhívást a tervezett építmény e-közmű alkalmazásban történő feltüntetésére.
(2) A Hatóság az építési engedélyről szóló döntést közli
a) a meghatalmazottal, meghatalmazott hiányában az építtetővel;
b) a szakhatóságokkal;
c) a közreműködőkkel;
d) a tervezővel, és
e) az átépítendő, felhasználni tervezett fizikai infrastruktúra tulajdonosával, ha az eltér az építtetőtől.
(3) A Hatóság a véglegessé vált döntést megküldi a meghatalmazottnak, meghatalmazott hiányában az építtetőnek.
(4) Az építési engedély megadása esetén a Hatóság a véglegessé vált határozathoz az engedélyhez tartozó, az engedély számával kiegészített tervobjektumokat tartalmazó fájlt is mellékeli.
(5) Az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos.
(6) A Hatóság az építtető kérelmére az építési engedély hatályát egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. A Hatóság eljárása során figyelembe veszi
a) az építési engedély kiadásakor hatályos jogszabályokban bekövetkezett változásokat;
b) a szakhatóságok ismételt megkeresésének szükségességét, valamint
c) a közműegyeztetés ismételt lefolytatásának szükségességét.
(7) Az építési tevékenységet az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.
(8) Ha a Hatóság az építési engedélyezési eljárás során állapítja meg, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a tényállás tisztázását követően az építési tevékenység folytatását – a 30. §-ban foglalt eljárásrend megfelelő alkalmazásával – a szabálytalan állapot megszüntetéséig megtiltja, az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, továbbá legfeljebb 30 napos határidő tűzésével fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.
(9) A (8) bekezdésben foglaltak nemteljesítése esetén a Hatóság az építmény bontására kötelezi az építtetőt.
(10) Ha a 9. § szerint benyújtott tervdokumentáció hiánytalanul rendelkezésre áll, és szakhatóság bevonása nem követelmény, továbbá szolgalmi vagy más használati jog létesítése nem szükséges, a Hatóság 15 napon belül kiadja az építési engedélyt, ha a kérelem
a) jogszerűen épült
aa) az e-közmű alkalmazásban feltüntetett elektronikus hírközlési célra alkalmas alépítményi vagy egyéb csőhálózatba, közműalagútba, metróalagútba, csatornahálózatba történő kábelbehúzásra, védőcső behúzásra irányul;
ab) elektronikus hírközlő vagy villamos energia elosztó hálózat részét képező vagy közvilágítási vagy tömegközlekedési célú tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezésére irányul vagy
ac) olyan, az aa) és ab) alpont szerinti munkálatokhoz kapcsolódó, azzal egyidejűleg végzett, legfeljebb 100 méter hosszúságú, kizárólag közterületen megvalósuló építmény építésére irányul, amelynek nyomvonala a benyújtott tervdokumentációban szerepel;
b) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében nem szereplő és attól eltérő időpontban megvalósuló elektronikus hírközlési építmény építésére irányul, amely
ba) vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál, ha az építtető vagy a magyar állam vagy az alaplétesítmény üzemeltetőjének tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, ideértve azt az esetet is, amikor a jogszabály alapján az építtető a magyar állam nevében és javára végzi az építési tevékenységet vagy
bb) kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;
c) nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény más építési beruházás, így különösen más fizikai infrastruktúra építése vagy átépítése miatt szükséges áthelyezésére, későbbi kábelbehúzás lehetőségét biztosító tartalék nyomvonal építésére irányul, vagy
d) a 18. § (1) bekezdés i) pontja kivételével az elektronikus hírközlési építmény korszerűsítésére irányul.
14. § (1) A véglegessé vált építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezett tervdokumentációtól csak a Hatóság előzetes engedélyével – módosított építési engedéllyel – lehet eltérni.
(2) Az építési engedély módosítása iránti kérelmet és a módosítást tartalmazó tervdokumentációt az építtetőnek a 9. §-ban foglaltak szerint kell benyújtania.
(3) Ha az eltérés érinti az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek, valamint vizek, vízi létesítmények keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, az építtetőnek az eltérésben érintett ingatlanok, építmények tulajdonosainak, kezelőinek, a közreműködőinek ismételt hozzájáruló nyilatkozatát be kell szereznie.
(4) A Hatóság a (2) bekezdésben foglaltak alapján – ha az eltérés érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával – az építési engedélyt módosítja.
(5) Ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési tevékenység engedélyezett tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés
a) a szakhatóságoknak az építési engedélyben rögzített előírásait nem érinti;
b) az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit nem érinti;
c) a közreműködők építményeinek, valamint vizek, vízi létesítmények keresztezésére készített dokumentáció tartalmát nem érinti, és
d) új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár,
az (1) bekezdéstől eltérően az építtetőnek elegendő a Hatóságot nyilatkozattételi űrlap benyújtásával értesíteni, és az eltérést a hírközlési e-naplóba haladéktalanul bejegyezni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eltérés esetén a Hatóság a hírközlési e-naplóba történő dokumentum feltöltésével nyilatkozik az eltérés tudomásulvételéről, vagy az építési engedély módosítására irányuló kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.
(7) Az (5) bekezdés szerinti eltérésről készített tervlapokat, a műszaki leírást és a tervező nyilatkozatát, a (3) bekezdés szerinti eltérés esetén a módosító határozatot és a hozzá tartozó tervdokumentációt az építtetőnek csatolnia kell az eredeti építési engedélyhez és a tervdokumentációhoz, amelyek a hírközlési e-napló mellékletét képezik.
(8) Ha az építtető – ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet – a Hatóság előzetes engedélye nélkül eltér a véglegessé vált építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező, engedélyezett tervdokumentációtól, a Hatóság az építtetőt az egész építményre vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi.
15. § (1) Az építési engedély alapján létesített elektronikus hírközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési tevékenység befejezésének időpontjától számított 60 napon belül a 9. §-ban foglaltak szerint kell benyújtania.
(2) Használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira önállóan is lehet kérni.
(3) Használatbavételi engedélyezési eljárásban az eljárás szünetelése nem kérhető.
(4) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a benyújtott dokumentumok alapján – szükség szerint helyszíni szemle megtartása mellett – az építmény műszaki jellemzőire tekintettel megvizsgálja, hogy
a) az építési tevékenységet a véglegessé vált építési engedélynek, módosított engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezett tervdokumentációnak megfelelően végezték-e el;
b) nem történt-e az építési engedélytől, a módosított engedélytől, az ahhoz tartozó engedélyezett tervdokumentációtól építésügyi hatósági engedélyhez kötött eltérés;
c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e;
d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e;
e) a felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e;
f) az Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozat és a 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok a hírközlési e-naplóban rendelkezésre állnak-e és a hírközlési e-főnaplót az építtető lezárta-e;
g) az építmény a 13. § (1) bekezdés e) pontjában előírt azonosítóval rendelkezik-e, és
h) a kérelem adatai összhangban vannak-e a Hírközlés Hálózati Nyilvántartás adataival.
(5) A Hatóság a használatbavételi engedélyt a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén adja meg.
(6) Ha a Hatóság a használatbavételi engedélyt megtagadja, határidő tűzésével fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi az építtetőt. A határidő eredménytelen elteltét követően a Hatóság az építmény bontására kötelezi az építtetőt.
(7) A használatbavételi engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak – az Ákr. vonatkozó rendelkezésében foglaltakon túl – tartalmaznia kell
a) az építtető és – ha nem azonos az építtetővel – az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője nevét és címét, székhelyét;
b) az építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát, szükség szerint egyéb kiegészítő adatot;
c) az építési engedély számát és keltét;
d) az elektronikus hírközlési építmény használatbavételével és üzemeltetésével kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat, valamint
e) rendelkezést arról, ha az engedélyezési eljáráshoz az EHO szerint megadott adatokat a HHNyr. 5. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján a Hatóság nyilvántartásba veszi.
(8) A használatbavételi engedélyről szóló döntés közlésére – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – az építési engedélyről szóló döntés közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9) A Hatóság a használatbavételi engedélyről szóló döntést közli az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjével, ha az eltér az építtetőtől.
(10) A Hatóság a használatbavételi engedélyt 15 napon belül kiadja a 13. § (10) bekezdése szerint kiadott építési engedély esetén, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, és a 15. § (4) bekezdésében foglaltak is teljesülnek.
(11) Használatbavételi engedély hiányában az építmény nem vehető használatba, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható, kivéve a 13. § (10) bekezdés c) pontjában meghatározott üzemelő hálózatokon végzett kivitelezési munkák esetét.
16. § (1) A Hatóság a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 176. § (2) bekezdésében meghatározott jogszerűtlen és (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenység, továbbá a hírközlési e-napló nélkül végzett építési tevékenység esetén, ha annak jogszabályi feltételei egyébként fennállnak vagy megteremthetők, az építtető, üzemeltető vagy a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.
(2) A fennmaradási engedély iránti kérelmet a 9. §-ban foglaltak szerint kell benyújtani.
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság – indokolt esetben helyszíni szemle megtartása mellett – az építmény műszaki jellemzőire figyelemmel megvizsgálja, hogy
a) a meglévő állapotot rögzítő tervdokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak;
b) a szabályossá tétel feltételei fennállnak-e vagy megteremthetők-e, és
c) felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e.
(4) Az (1) bekezdés szerint szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre a Hatóság
a) fennmaradási engedélyt ad, ha az építmény megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor hatályos településképi és építésügyi jogszabályoknak, valamint hatósági és szakhatósági előírásoknak vagy
b) határozott időre szóló fennmaradási engedélyt adhat – amelyben kötelezi az építtetőt az átalakítás elvégzésére –, ha az átalakítással az elektronikus hírközlési építmény a vonatkozó településképi és építésügyi jogszabályoknak, valamint a hatósági, szakhatósági, és műszaki előírásoknak megfelel.
(5) A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a határozott idő elteltével a (4) bekezdés a) pontja szerinti engedély hiányában az építmény jogszerűtlenül létesítettnek minősül.
(6) Ha a fennmaradási engedély megadására az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedélynek is minősül.
(7) A fennmaradási engedély megadásáról szóló határozatnak a 15. § (7) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.
(8) A fennmaradási engedély megadása esetén a Hatóság a véglegessé vált határozat mellett az engedélyhez tartozó, az engedély számával kiegészített tervobjektumokat tartalmazó fájlt is megküldi.
(9) A Hatóság a szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) az építmény az átalakítással sem felel meg e rendeletnek, a vonatkozó településképi és építésügyi jogszabályoknak, valamint hatósági, szakhatósági előírásoknak;
b) az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el vagy
c) az építtető a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőig nem tett eleget.
(10) Ha a fennmaradási engedély megadásának feltételei nem állnak fenn, a Hatóság a kérelem elutasításával egyidejűleg – határidő tűzésével – az építmény bontására kötelezi az építtetőt.
(11) Ha a bontás nem valósítható meg, akkor a Hatóság az építtetőt az engedély nélkül létesült építmény hírközlési szempontból végleges használhatatlanná tételére és a használhatatlanná tétel megtörténtének igazolására kötelezi.
(12) A fennmaradási engedélyről szóló döntés közlésére a használatbavételi engedélyről szóló döntés közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(13) Fennmaradási engedély hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.
(14) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése, vagyis rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni, ha a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött tevékenység. A fennmaradási és a továbbépítési engedély iránti összevont kérelemben mindkét eljárás lefolytatását meg kell jelölni és az azokhoz előírt dokumentációt benyújtani. Az építésügyi hatóság a döntéseit egybefoglalja.
(15) A (14) bekezdés szerinti kérelemhez a 9. § szerint benyújtott műszaki terveken a tényleges, jogszerűtlenül megvalósult állapot mellett a még befejezetlen építményrész vonatkozásában a további tervezett állapotot is ábrázolni kell.
(16) A (14) bekezdés alapján létesült építmény egészére használatbavételi engedélyt kell kérni a 15. §-ban foglaltak szerint.
17. § (1) Az Eht. 97/A. § (2) bekezdésében előírt bontási kötelezettség teljesítése esetén a bontási engedély iránti kérelmet az elektronikus hírközlési építmény üzemeltetőjének vagy tulajdonosának, az Eht. 97/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az érintett ingatlan tulajdonosának a 9. §-ban foglaltak szerint kell benyújtania.
(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a kérelem és mellékletei alapján megvizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási tevékenység megfelel-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeknek, valamint
b) a tervezőként megjelölt személy rendelkezik-e a tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges szakirányú tervezési jogosultsággal.
(3) A bontási engedély a véglegessé válásától számított 2 évig hatályos. A bontási engedély hatályának lejárta után a bontás csak új bontási engedéllyel folytatható.
(4) A bontási engedélyről szóló határozat az építési engedélyezési eljárás során hozott döntés vonatkozó tartalmi elemein kívül tartalmazza
a) a bontás végrehajtásának Hatóság által megállapított feltételeit és
b) a tájékoztatást arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos a bontási tevékenységet csak a véglegessé vált és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó dokumentáció alapján, az engedély hatálya alatt, továbbá saját felelősségére és veszélyére végezheti.
(5) A Hatóság a bontási engedélyről szóló döntést közli
a) a bontási engedély iránti kérelem (1) bekezdés szerinti benyújtójával;
c) a szakhatóságokkal;
d) a közreműködőkkel;
e) a tervezővel, és
f) az elbontani tervezett építmény tulajdonosával, ha nem azonos az engedélykérelem benyújtójával.
(6) A Hatóság a véglegessé vált döntést megküldi az engedélykérelem benyújtójának.
(7) A bontási engedély megadása esetén a Hatóság a véglegessé vált határozat mellett az engedélyhez tartozó, az engedély számával kiegészített tervobjektumokat tartalmazó fájlt is megküldi.
(8) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezésétől számított 15 napon belül a megvalósult bontás adatait be kell nyújtania az 1. melléklet szerint.
(9) A Hatóság a bontás megtörténtét 15 napon belül végzésben tudomásul veszi és az érintett objektumok adatait érintő változásokat átvezeti a Hírközlés Hálózati Nyilvántartásban.
4. Építési, bontási engedély vagy bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
18. § (1) Építési vagy bontási engedély nélkül, továbbá bejelentés nélkül végezhetők az alábbi építési tevékenységek:
a) 15,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 4,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési eszközök elhelyezésére szolgáló építmény földfelszínen vagy – az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül – építményen való elhelyezése vagy bontása;
b) az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében szereplő elektronikus hírközlési építmény építése, amely
ba) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére irányul, ha az építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételével történik vagy
bb) az elektronikus hírközlési építmény, kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül;
c) az elektronikus hírközlési építmény föld alatti – mélyszinti – bányában üzemi célokat szolgál;
d) hibaelhárítással és karbantartással összefüggő tevékenység;
e) antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése – a villámvédelmet szolgáló eszköz hosszát nem számítva – a 6,0 m-t nem haladja meg;
f) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg, és a tartószerkezet megerősítését nem igényli;
g) véglegessé vált használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó, közterületen maximum 100 m hosszúságú előfizetői bekötéshez szükséges hálózatrész létesítése;
h) a jókarbantartási kötelezettség körébe tartozó tevékenység végzése, kivéve az üzemen vagy használaton kívüli hálózatok bontása;
i) az egy település határain belül megvalósuló, a 2. § 9. pontja szerinti korszerűsítés, és
j) rádióamatőr tevékenység végzésére jogosító engedély jogosultja által magántulajdonú ingatlan területén, rádióamatőr tevékenység folytatása céljából
ja) huzal antenna elhelyezése, a huzal antenna hosszától függetlenül, továbbá
jb) legfeljebb 0,3 méter átmérőjű és 12 méter magas antenna céljára szolgáló árbóc elhelyezése anyagától és geometriájától függetlenül.
(2) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti korszerűsítés esetén az építtető köteles az építési tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal a 9. § szerint, a Hatóság által e célra rendszeresített űrlapon a 3. mellékletben meghatározott adatokat megadni.
(3) A korszerűsítés befejezését követő 3 hónapon belül az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője köteles a HHNyr.-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni.
(4) Ha a Hatóság megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenység nem minősül korszerűsítésnek, 8 napon belül tájékoztatja az építtetőt az építési engedély benyújtásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, és az engedély nélküli építés jogkövetkezményeiről.
(5) A korszerűsítés keretében végzett valamennyi építési tevékenységet leghamarabb az e célra rendszeresített űrlap benyújtását követő 31. napon lehet megkezdeni és ettől az időponttól számított 2 éven belül be kell fejezni.
(6) Ha a korszerűsítés 2 éven belül nem fejeződik be, az addig megépült építmény vonatkozásában a Hatóság határidő tűzésével fennmaradási vagy továbbépítési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi az építtetőt. A határidő eredménytelen elteltét követően a Hatóság a korszerűsítés keretében épített építmény bontására kötelezi az építtetőt.
(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában építési vagy bontási engedély nélkül – a 19. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítése mellett – végezhető az (EU) 2020/1070 bizottsági végrehajtási rendelet által meghatározott jellemzőkkel rendelkező és aktív antennarendszert nem tartalmazó kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítése.
5. A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontokkal összefüggő rendelkezések
19. § (1) A 18. § (7) bekezdése szerinti kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetőjének a kiépítéstől számított 14 napon belül nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetője megnevezését;
b) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont MSZ EN 62232:2018 szabvány szerinti telepítési osztályát;
c) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont típusát – az eszköz megnevezését – és annak az üzemeltető által használt egyedi azonosítóját;
d) a kiépítés pontos helyét, magasságát;
e) a kiépítés időpontját;
f) nyilatkozatot arról, hogy a kiépítésre kültéren vagy beltéren került sor;
g) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont által használt technológia és a kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény érték megjelölését;
h) kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont literben meghatározott térfogatát és a színét;
i) nyilatkozatot arról, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont vagy a különálló, elhatárolt felületű infrastrukturális helyszínen osztozó több kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont az (EU) 2020/1070 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt követelményeknek felel meg;
j) ha az i) pont szerinti nyilatkozat alapján a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont az (EU) 2020/1070 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek felel meg, akkor az (EU) 2020/1070 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének A. pontjában meghatározott feltételek leírását, továbbá
k) nyilatkozatot arról, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítésének helyszíne természet- vagy örökségvédelem alatt áll-e.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést elektronikus úton, a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén, az e célra rendszeresített űrlapon teszi meg.
20. § (1) Az Eht. 94. § (7) bekezdése alapján együttműködésre kötelezett személy, szervezet az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetője kérésére együttműködik a 18. § (7) bekezdése szerinti kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítése érdekében.
(2) Az Eht. 94. § (7) bekezdésében meghatározott építmény, berendezés, eszköz, valamint a közszférabeli szervezet tulajdonában álló építmény (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: megállapodás tárgyát képező építmény) felhasználásához, illetve az (1) bekezdés szerinti kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítéséhez szükséges alkalmassá tételhez való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetőjének írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie az együttműködésre kötelezettnél.
(3) A megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell
a) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont megjelölését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét;
b) a megállapodás tárgyát képező építmény igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését;
c) az igényelt használati jog pontos tartalmát;
d) a használati jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, továbbá
e) az együttműködésre kötelezett részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot.
(4) Az együttműködésre kötelezett az ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban válaszol az elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetőjének, amelyben a (2) bekezdés szerinti ajánlatot elfogadja vagy elutasítja.
(5) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdés szerinti ajánlatot elfogadja, akkor az ajánlatra adott válasznak tartalmaznia kell legalább
a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ajánlattal érintett a megállapodás tárgyát képező építmény átalakítással vagy átalakítás nélkül alkalmas-e az ajánlat szerinti felhasználásra, továbbá
b) az átalakítás szükségességére vonatkozó nyilatkozat esetén az átalakítás költségére vonatkozó becslést, valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát.
(6) Az együttműködésre kötelezett – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a (2) bekezdés szerinti ajánlatot kizárólag akkor jogosult elutasítani, ha
a) az ajánlat szerint felhasználni kívánt, a megállapodás tárgyát képező építmény objektív műszaki okok miatt nem alkalmas a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítésére, azzal, hogy az építményen már nyújtott szolgáltatások nem minősülnek megtagadást megalapozó objektív műszaki oknak;
b) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont befogadása vagy annak kiépítése sérti vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy az emberi életet, egészséget, így különösen, ha a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont üzemeltetése a 0 Hz – 300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló miniszteri rendelet szerinti egészségügyi határértékek túllépését okozhatja;
c) a kiépíteni kívánt kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont által érintett megállapodás tárgyát képező építmény működését, biztonságát vagy integritását akadályozza vagy veszélyezteti;
d) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont üzemeltetése káros zavarást okoz vagy
e) az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetője a (2) bekezdés szerinti ajánlatában megjelölt, a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítéséhez szükséges megállapodás tárgyát képező építmény helyett más alkalmas – az ajánlatban foglalttal egyenértékű – infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve, hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre tisztességes és észszerű feltételek mellett kerülhet sor.
(7) Ha az együttműködésre kötelezett az ajánlatot elutasítja, akkor az elutasításról szóló válaszában köteles megjelölni a (6) bekezdés szerinti valamely okot, továbbá válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani.
(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetője az együttműködésre kötelezett ajánlatra adott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja az együttműködésre kötelezettet az általa megadott műszaki és gazdasági feltételek elfogadásáról vagy elutasításáról.
(9) Ha az együttműködésre kötelezett az ajánlatra 15 napon belül nem válaszol, az ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni.
(10) Ha az együttműködésre kötelezett az ajánlatot elutasítja, vagy a megállapodás az ajánlat kézhezvételétől számított 45 napon belül nem jön létre, a Hatóság kérelemre a használati jogot határozatával – a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítéséhez fűződő közérdekből, a szükséges mértékben – létrehozhatja.
6. Bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek
21. § (1) Az építtető jogutódja vagy az engedély átruházása esetén annak új jogosultja (a továbbiakban: az építtető jogutódja) a hatályos építési engedélyt vagy bontási engedélyt jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlásról – a jogutódlás tényét alátámasztó dokumentumok becsatolása mellett – a bejelentést a 9. § (1) bekezdése szerint nyilatkozattételi űrlapon benyújtani.
(2) A bejelentést megelőzően az építtető jogutódja nem jogosult építési vagy bontási tevékenységet folytatni.
22. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében antennatartó szerkezet valamely esemény vagy rendezvény időtartamára, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen elhelyezhető, ha az építtető az elhelyezés előtt legalább 15 nappal a 9. § alapján a 4. melléklet szerinti formában és tartalommal az elhelyezést bejelenti.
(2) Az építtető a bejelentésben megjelöli az antennatartó szerkezet bontásának időpontját, amely nem lehet később, mint az ideiglenes elhelyezés – bejelentésben megjelölt – utolsó napja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti hiánytalan bejelentésben foglalt adatokat a Hatóság 8 napon belül nyilvántartásba veszi.
(4) Az antennatartó szerkezet elhelyezésével összefüggő építési munkálatokat csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat közlését követően lehet megkezdeni.
(5) Az építtető az ideiglenesen elhelyezett antennatartó szerkezetet a bejelentésben meghatározott időpontig köteles elbontani, és erről a Hatóságot a bontást követő 15 napon belül nyilatkozattételi űrlap benyújtásával értesíteni.
23. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében az antenna vagy antennatartó szerkezet legfeljebb 1 évre ideiglenesen áthelyezhető, amennyiben az áthelyezés az antenna vagy antennatartó szerkezet vagy annak állandó elhelyezését biztosító épület, építmény felújítása, átépítése miatt szükségessé válik.
(2) Az építtető az áthelyezés előtt legalább 15 nappal az áthelyezésről szóló bejelentést a 9. § alapján a 4. melléklet szerinti formában és tartalommal benyújtja.
(3) Az építtető a bejelentésben megjelöli az ideiglenesen áthelyezett antenna vagy antennatartó szerkezet bontásának időpontját, amely nem lehet később, mint az ideiglenes áthelyezés utolsó napja.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti hiánytalan bejelentésben foglalt adatokat a Hatóság 8 napon belül nyilvántartásba veszi.
(5) Az antenna vagy antennatartó szerkezet áthelyezésének építési munkálatai csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat közlését követően kezdhetők meg.
(6) Az építtető az ideiglenesen áthelyezett antennát vagy antennatartó szerkezetet a bejelentésben meghatározott időpontig köteles elbontani, és erről a Hatóságot a bontást követő 15 napon belül nyilatkozattételi űrlap benyújtásával értesíteni.
(7) Az antenna vagy antennatartó szerkezet ideiglenes áthelyezésének időtartama az építtető indokolt kérelmére egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
24. § (1) A tulajdonos vagy az üzemeltető köteles a Hatóságnak bejelenteni, ha a korábban más céllal – jogszerűen, hírközlési hatósági engedély, illetve bejelentés nélkül – létesült elektronikus hírközlési építmény rendeltetése úgy változik meg, hogy annak építése már engedélyköteles lenne.
(2) A rendeltetés megváltoztatására vonatkozó, 9. § szerint benyújtott bejelentéshez az 1. mellékletben meghatározott dokumentációt kell csatolni.
(3) A Hatóság a változást a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi.
7. Építésügyi hatósági eljárásokkal összefüggő részletes szabályok
25. § (1) Ha a Hatóság megállapítja, hogy az építtető a véglegessé vált építési engedély hatályának fennállása alatt a hírközlési e-főnaplót nem zárta le, és használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtott be, a lejárat előtt 90 nappal tájékoztatja az építtetőt az engedély hatályának lejárati idejéről és a meghosszabbítás lehetőségéről.
(2) Ha a véglegessé vált építési engedély hatályának lejártáig az építtető használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújt be, és az építési engedély hatályának meghosszabbítását sem kezdeményezi, a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében helyszíni ellenőrzést tart.
(3) Ha a helyszíni ellenőrzés eredményeként a Hatóság megállapítja, hogy
a) az építési engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és a már megkezdett kivitelezéssel létrejött építményre használatbavételi engedély nem adható, az építmény továbbépítéséhez határidő tűzésével új építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt;
b) az építmény elkészült, határidő tűzésével használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt, és tájékoztatja a késedelmes benyújtás jogkövetkezményéről vagy
c) az építmény elkészült, de hírközlési e-naplót nem nyitottak, határidő tűzésével fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.
(4) A (3) bekezdés a) és c) pontjában foglaltak nemteljesítése esetén a Hatóság az elkészült építmény vagy építményrész bontására kötelezi az építtetőt.
26. § (1) A Hatóság kérelemre, a rendelkezésére álló adat, tény, állapot vagy szükség esetén helyszíni szemle alapján a kérelemben megjelölt antennatartó szerkezet meglétének vagy elbontásának igazolására hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetés céljából benyújtott hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot.
(3) A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül befejezett vagy használatba vett antennatartó szerkezet esetén a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során a Hatóság a meglévő építmény jogszerűségét alátámasztó építési, használatbavételi engedély meglétét vizsgálja. Ha az antennatartó szerkezet nem jogszerűen épült, a Hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, és egyidejűleg a szabálytalan építés miatt az e rendeletben foglaltak szerint jár el.
(4) A 10 évnél régebben befejezett vagy használatba vett antennatartó szerkezet esetén a Hatóság a hatósági bizonyítványt kiállítja, és az építményt az ellenkező bizonyításáig jogszerűnek tekinti.
(5) A 10 évnél régebben befejezett vagy használatba vett antennatartó szerkezet esetén a kérelemhez csatolni kell a szakértő nyilatkozatát arról, hogy az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
(6) A hatósági bizonyítvány tartalmazza
a) az antennatartó szerkezet megnevezését;
b) az érintett ingatlan helyrajzi számát;
c) az antennatartó szerkezet meglétének vagy elbontásának tényét;
d) a felhasználás célját;
e) a változási vázrajz munkaszámát, és
f) az antennatartó szerkezet főbb műszaki adatait.
8. Ingatlanhasználat, közös építményhasználat
27. § Az Eht. 94/A. § (1) bekezdése és 95. § (2) bekezdése szerint a Hatósághoz benyújtott szolgalmi vagy más használati jog alapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a szolgalmi vagy más használati jog terjedelmét ábrázoló nyomvonalrajzot;
b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját;
c) a védősáv hosszát és szélességét a nyomvonal jobb és bal oldalán, valamint
d) azt, hogy a korlátozást mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében kéri az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó eszközök üzemeltetője.
9. Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének települési szakági tervezésre vonatkozó szabályai
28. § (1) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ában szabályozott fejlesztési tervhez, 11–16. §-ában szabályozott helyi, kerületi építési szabályzathoz, mint rendezési tervhez kapcsolódó megalapozó vizsgálatnak az R. 1. melléklet 3. pont n) alpontját érintő, illetve a helyi, kerületi építési szabályzathoz, mint rendezési tervhez kapcsolódó alátámasztó javaslatnak az R. 2. melléklet 1.2. pont e) alpontját érintő minimális tartalmi követelményeit az 5. melléklet határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat elektronikus hírközlési fejezetét a többi szakági munkarésszel összhangban kell elkészíteni.
(3) Az elektronikus hírközlési fejezetek tartalmi részletessége függ a feladat jellegétől, a tervezett területfelhasználástól és szolgáltatási funkcióktól.
(4) Az elektronikus hírközlési fejezetekben meg kell jeleníteni a meglévő elektronikus hírközlési építmények elhelyezkedését a felhasználók számára elérhető, alábbi szolgáltatások vonatkozásában:
a) helyhez kötött telefonszolgáltatás;
b) mobil rádiótelefon szolgáltatás;
c) internet-hozzáférés szolgáltatás, és
d) műsorszórás.
(5) Az elektronikus hírközlési fejezetekben rögzíteni kell, hogy a területet érintően van-e előkészületben kormányzati célú, illetve jelentős elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztés, amelyek esetében ezek elhelyezési kérdéseit is érinteni kell.
(6) Az elektronikus hírközlési fejezetnek biztosítania kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a szolgáltatások szabad áramlását, be kell mutatnia a fogyasztói érdekek hatékony védelme területén a szabad szolgáltató- és szolgáltatásválasztás, az esélyegyenlőség, az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, új technológiák elterjedési lehetőségét.
(7) A megalapozó vizsgálathoz készülő elektronikus hírközlési fejezetben össze kell vetni és értékelni kell az előzetesen beszerzett adatokat.
(8) Az elektronikus hírközlési fejezetek elkészítése során az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az adott településre vagy településrészre tervezett beruházásaikról információt adjanak.
(9) Elektronikus hírközlési fejezetet csak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt I. táblázat C:7 mezőjében meghatározott TH jogosultsággal rendelkező és névjegyzékbe vett tervező készíthet.
(10) A helyi építésügyi szabályozások az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének szabályai tekintetében e rendelettel ellentétes vagy e rendelethez képest többletkövetelményeket támasztó rendelkezéseket nem tartalmazhatnak.
10. A kivitelezési tevékenység felügyelete
29. § (1) A Hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését
a) a helyszínen, vagy
b) távoli eléréssel
ba) a hírközlési e-építési napló alkalmazásban, valamint
bb) az e-közmű alkalmazásban
végzi.
(2) Az építésügyi hatósági ellenőrzés során a Hatóság vizsgálja
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése kapcsán
aa) a kivitelező, a tervező, a beruházáslebonyolító, a műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető jogosultságát, illetve regisztrációját, a vállalkozások Magyar Mérnöki Kamara által vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát, a felek között fennálló szerződéseket;
ab) a Hatóság által jóváhagyott terv alapján készült kiviteli tervdokumentációt, a jogszerű ingatlan-nyilvántartási alapadatok használatát, valamint infrastruktúraépítés esetén az egyesített közmű, genplan terv készítésbe geodéziai tervező bevonását;
ac) a hírközlési e-napló vezetését;
ad) a beépített anyagok megfelelőségigazolását, az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályok, szabványok, szakmai előírások betartását;
ae) az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelmények betartását;
af) az építési engedélyt megadó végleges határozat meglétét;
ag) az építmény geodéziai adatait, továbbá
ah) a tervező és a kivitelező kötelező felelősségbiztosításának érvényességét;
b) a megvalósult építmények esetén az a) pontban felsoroltakon kívül
ba) a kivitelezésre építési engedélyt megadó végleges határozatnak, valamint a hozzá tartozó tervdokumentációnak, vagy megvalósulási tervdokumentációnak való megfelelőségét;
bb) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet és mellékleteit;
bc) az utólagos bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló határozat, valamint a használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt megadó végleges határozat meglétét;
bd) a kivitelezés során keletkezett hulladék elhelyezésére vonatkozó nyilatkozat meglétét;
be) a kivitelezési szerződésre vonatkozó előírások teljesülését, és
bf) a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti azonosító meglétét;
c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint
d) az engedély vagy bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység esetén az országos építési követelmények, a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, a településképi rendelet előírásainak betartását.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a Hatóság feltölti a hírközlési e-naplóba. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzés helyét és idejét;
b) az ellenőrzést végző személyek nevét, beosztását, elérhetőségét;
c) a közreműködő szakértő nevét, címét, székhelyét;
d) az építtető nevét, címét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát;
e) az építtető megbízottjának nevét, címét, kamarai névjegyzéki számát;
f) a műszaki ellenőr nevét, címét, kamarai névjegyzéki számát;
g) a tervező nevét, címét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki számát;
h) a kivitelező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát;
i) a felelős műszaki vezető nevét, címét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki számát;
j) az engedélyezett tervdokumentációra, hatósági engedélyre vagy nyilvántartásba vételre vonatkozó adatokat;
k) az építmény jellegét;
l) az építési munka jellegét;
m) a Hatóság megállapításait, és
n) a vállalkozások Magyar Mérnöki Kamara által vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát.
(4) A Hatóság távoli eléréssel ellenőrzi a hírközlési e-napló vezetését és tartalmát, amelyről feljegyzésben rögzíti
a) a (3) bekezdés szerinti adatokat;
b) az építési tevékenységgel érintett ingatlanok helyrajzi számait és
c) megállapításait, különösen az alábbiakra kiterjedően:
ca) a nyilvántartási rész kitöltése;
cb) az építési folyamatban részt vevők jogosultságai;
cc) a tervnapló tartalma;
cd) a mellékletek;
ce) az építési termék teljesítménynyilatkozata, valamint
cf) napi jelentés és eseti bejegyzés.
(5) A Magyar Mérnöki Kamarával kötött megállapodás alapján a Hatóság az ellenőrzésbe a tervdokumentáció és az annak megfelelő kivitelezési tevékenység vizsgálatába a Magyar Mérnöki Kamarát bevonhatja, és a helyszíni ellenőrzés a Magyar Mérnöki Kamara képviselőjének részvételével is lefolytatható.
30. § (1) A Hatóság az építésügyi hatósági ellenőrzés során a kivitelezési tevékenység folytatását – a Méptv. 175. § (2) bekezdésében, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – megtiltja, ha:
a) a kivitelezési tevékenységet végleges bontási engedély nélkül végzik,
b) a hírközlési e-naplóban az eltakarásra kerülő építményszerkezetek ellenőrzésének dokumentálása elmarad, vagy
c) a tervező nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítással.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülményeket a Hatóság helyszíni ellenőrzés esetén jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben rögzíti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésről a Hatóság az ellenőrzés befejezését követően haladéktalanul végzést hoz, amelyet a hírközlési e-naplóba feltölt és megküldi az építtetőnek és a kivitelezőnek.
(4) Ha a Hatóság az építési tevékenység végzését az ellenőrzés során megtiltotta, határozatában elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.
(5) A határozatban foglaltak teljesítését a Hatóság a helyszínen ellenőrzi, és jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben dokumentálja, amit feltölt a hírközlési e-naplóba.
(6) Ha a szabálytalanul létesült építmény fennmaradásának feltételei fennállnak, a Hatóság a (4) bekezdés szerinti határozatában határidő tűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, az építmény tulajdonosát a fennmaradási engedély vagy a fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására, egyúttal tájékoztatja az engedély feltételeiről és az engedély nélküli építés jogkövetkezményeiről.
(7) Ha a fennmaradás feltételei nem állnak fenn, vagy a (6) bekezdés szerinti felhívásban foglalt határidő eredménytelenül telt el, a Hatóság a (4) bekezdés szerinti határozatában a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében határidő tűzésével az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, az építmény tulajdonosát az építmény, építményrész bontására kötelezi.
(8) A Hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető kamaránál, ha
a) a tervező által készített kivitelezési tervdokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, vagy
b) az építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel.
(9) A Hatóság a helyszíni hatósági ellenőrzés során tett megállapításai alapján határozatában elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot, a szolgáltatásnyújtás folytonosságát veszélyezteti, annak bontását, ha az építmény használatával véglegesen felhagytak, vagy az a használatra alkalmatlan.
(10) A Hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, feljegyzés, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét a helyszíni ellenőrzés napjától számított 15 napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.
31. § (1) A Hatóság hivatalból építésrendészeti eljárást indít, ha a kivitelezési tevékenység építésügyi hatósági ellenőrzése során jogsértést állapít meg.
(2) A Hatóság az építési folyamat kamarai nyilvántartásban szereplő résztvevőivel szemben bírságot kiszabó végleges döntését megküldi a Magyar Mérnöki Kamarának.
11. Záró rendelkezések
32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
33. § (1) Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendeletben foglaltak szerint előzetes bejelentés alapján nyilvántartásba vett építményekre, amennyiben az építtető az utólagos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a 15. § szerint használatbavételi engedélyt kell kérnie. A Hatóság az engedély megadásával egyidejűleg az utólagos bejelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása miatti jogkövetkezményt alkalmazza.
(2) Bontási engedély iránti kérelem 2027. december 31. napjáig a 9. § (3) bekezdése alapján nyújtható be, a 3. melléklet szerint, ha
a) a kérelem nem nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat bontására irányul, és
b) a bontandó hálózat vonatozásában a HHNyr. szerinti, a meglévő elektronikus hírközlő hálózatra, elektronikus hírközlési építményre és kapcsolódó eszközre vonatkozó adatszolgáltatás a kérelem benyújtásáig nem történt meg.
(3) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított 15 napon belül nyilatkozattételi űrlap benyújtásával közölnie kell a Hatósággal.
34. § (1) Ez a rendelet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 57. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
a) a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok jellemzőinek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 57. cikkének (2) bekezdése szerinti meghatározásáról szóló, 2020. július 20-i (EU) 2020/1070 bizottsági végrehajtási rendelet, és
b) a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet) szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
35. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet.
Dr. Koltay András s. k.,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
1. melléklet az 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelethez
1. Az engedélyezési tervdokumentáció tartalma a tervezés tárgyától függően
1.1. Vezetékes elektronikus hírközlési építmények
1.1.1. Az építési engedélyezési dokumentáció elemei
1.1.2. Használatbavételi engedélyezési dokumentáció
1.1.3. Fennmaradási engedélyezési dokumentáció
1.1.4. Bontási engedélyezési dokumentáció
1.1.5. Bontás befejezés dokumentáció
a) Érintett ingatlan hrsz.-e – adatlapon megadva
b) E-közmű alkalmazáson kívüli egyeztető szervek jegyzéke és tervegyeztetések jegyzőkönyvei (PDF/A)
c) Szakhatósági állásfoglalásokhoz szükséges dokumentáció és díjbefizetés igazolása – külön file-okban az eltérő tartalmúak (1-1 file-ba összefűzve, PDF/A), vagy előzetes szakhatósági állásfoglalások (hiteles elektronikus aláírással ellátott file)
d) NMHH eljárási díjbefizetés igazolása (PDF/A)
e) Egyéb projektspecifikus dokumentumok a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokhoz kapcsolódó igazolások és nyilatkozatok (PDF/A)
f) Meghatalmazás – szükség szerint (PDF/A)
1.1.6. Rendeltetés változtatás bejelentése
1.2. Vezeték nélküli hírközlési építmények – antennák, antennatartó szerkezetek
1.2.1. Az építési engedélyezési dokumentáció
1.2.2. Használatbavételi engedélyezési dokumentáció
1.2.3. Fennmaradási engedélyezési dokumentáció
1.2.4. Bontási engedélyezési dokumentáció
2. melléklet az 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelethez
1. Az elektronikus hírközlési építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban közreműködő közművek és más szervezetek
1.1. KÖZMŰVEK ÉS MÁS SZERVEZETEK
1. Víz- és csatornázási művek
2. Földgázelosztási engedélyesek
3. Villamosenergia-elosztói engedélyesek
4. Távhőszolgáltató szervek
5. Elektronikus hírközlési építmények tulajdonosai, az elektronikus hírközlési szolgáltatók/üzemeltetők
6. A villamosmű üzemben tartója
7. A vasútüzemeltető, vasútkezelő szervezetek
8. A városi helyi közlekedési szervezetek
9. Útkezelő szervezetek
10. Víz- és vízi létesítmények kezelői
11. Földmérési jelek, geodéziai pontok kezelői.
3. melléklet az 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelethez
1. Az engedélyezési tervdokumentáció tartalma a tervezés tárgyától függően
1.1. Vezetékes elektronikus hírközlési építmények
2. A 18. § szerinti korszerűsítésre vonatkozó nyilatkozattételi űrlap tartalma
a) az építtető neve, székhelye
b) az elektronikus hírközlési építmény fajtájának meghatározása
c) az építmény megnevezése
d) érintett település, helyrajzi számok
e) építmény jogszerűségének igazolása (használatbavételi engedély / fennmaradási engedély / utólagos bejelentés száma)
f) kivitelezés megkezdésének időpontja
g) építési tevékenység befejezésének időpontja
h) a tervezett építési tevékenység ismertetése
4. melléklet az 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelethez
5. melléklet az 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelethez
1. A településfejlesztési tervhez, a helyi (kerületi) építési szabályzathoz mint rendezési tervhez készülő elektronikus hírközlési fejezet tartalma
1. A jelenlegi helyzet bemutatása, értékelése, a várható szükséglet bemutatásának tartalmi követelményei.
a) előzmények, különösen a tematika tartalma;
b) a tervezési folyamat más szakági részeihez való kapcsolódása;
c) az értékelés készítése során tett javaslatok hatása a szakági terv alakulására;
d) az előkészítés során nyilatkozó természetes személyek, szervek, szervezetek bevonása, az általuk adott szempontok, vélemények figyelembevétele, az indokok összefoglalása;
e) az értékeléshez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (pl. technikai hiányosságok, korlátos erőforrások, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések határai, a felmerült bizonytalanságok.
2. A hírközlési szakági fejezet kidolgozásakor javasolt változatok rövid ismertetése tartalmazza
a) a szakági fejezet céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetését, kiemelve az 1. pont szerinti értékelés készítése szempontjából fontos részeket;
b) a szakági fejezet összefüggését más releváns tervekkel;
c) a változatok közötti választás indokolását.
3. A hírközlési szakági fejezet részei
a) A szakági fejezetben megjelölt változatok megvalósítása esetén azok hatásainak, következményeinek feltárása;
b) a szakági fejezet céljainak összevetése a településrendezési terv szempontjából releváns helyi szinten kitűzött célokkal;
c) földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén a terület azon jellemzőinek azonosítása, amelyeket a szakági fejezet megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol (a különböző típusú nyomvonal építési tiltásokat, lehetőségeket megjelölve az adott tervezési területen);
d) a fennálló konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a szakági tervfejezet nem valósulna meg;
e) az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a szakági fejezet megvalósítása esetén várható következmények előrejelzése;
f) javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, amelyeket a hírközlési szakági fejezetben és más fejezetekben figyelembe kell venni;
g) közérthető összefoglaló;
h) engedélyezési eljárás elektronikus kapcsolattartási pont.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás