1/2026. (II. 26.) MK utasítás

1. § (1) A Miniszterelnöki Kabinetiroda

(2) A Szabályzat és a függelékei a Miniszterelnöki Kabinetiroda (a továbbiakban: MK) intranetfelületén is közzétételre kerülnek.

(3) Ha az előirányzatok bármelyikének felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik, ezen utasítás rendelkezéseit csak az abban nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

2. § Felhatalmazást kap

3. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) A Szabályzat rendelkezéseit annak hatálybalépését követő esetleges jogszabályi változások figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 14/2022. (XII. 28.) MK utasítás.

1. § (1) A Szabályzat hatálya

(2) Az előirányzatok kizárólag a Kvtv.-vel összhangban, jogszabályban, miniszteri utasításban meghatározott célra használhatók fel.

(3) Az előirányzatok cél szerinti, jogszerű felhasználásáért és azok kezelésének a Szabályzatban meghatározott feladatai ellátásáért a fejezetet irányító szerv, az előirányzat felett szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység, az előirányzat felett szakmai felügyeletet ellátó személy, szakmai felelős (a továbbiakban együtt: szakmai kezelő) és a kezelő szerv felelős.

(4) A kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, ellenjegyző és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző foglalkoztatottak a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása és azok pénzügyi teljesítése során a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni.

(5) A Szabályzat hatálya nem terjed ki azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeknek rendjét jogszabály vagy külön utasítás, így különösen a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022. (VI. 11.) MK utasításban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott külön szabályok állapítják meg.

(6) A Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Kvtv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az Ávr., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), valamint az SZMSZ előírásait kell alkalmazni.

2. § A Szabályzat alkalmazásában

3. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tervezése – ideértve az éves és a középtávú tervezést egyaránt – az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban, kiadásra kerülő külön tájékoztatóban foglaltak alapján történik.

(2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek, valamint a szakmai felügyeletet ellátó személyek a felügyeletük alá tartozó egyes előirányzatokért (a továbbiakban: előirányzatok) tartoznak felelősséggel.

(3) Az előirányzatok tervezéséért a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinálásával, az illetékes szakmai felügyeletet ellátó személyek felelősek. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztató – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, valamint határozza meg a feladat- és hatásköröket.

(4) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat összeállításához az egyes előirányzatok felett szakmai felügyeletet ellátó személy az előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot készít a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály részére.

(5) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály készíti elő a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján közzétett űrlapok segítségével. Az előirányzatok elemi költségvetését és az elemi költségvetés főszámait (kiemelt előirányzati megbontásban) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével a miniszter hagyja jóvá. Jóváhagyást követően a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály az IFMIS-KM rendszerben rögzíti az adatokat.

(6) A (2)–(5) bekezdésben foglaltakat a középtávú tervezés során is alkalmazni kell.

4. § (1) A megküldött adatszolgáltatások, dokumentumok, a Forrás.Net ügyviteli rendszerből kinyerhető, illetve más hasonló adatok felhasználásával a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály figyelemmel kíséri a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és a fejezet likviditásának helyzetét, a kötelezettségvállalások dokumentumaiban rögzített beszámolási és utalási kötelezettségek teljesítését, valamint az előirányzatok tervszerű felhasználását szolgáló tervek érvényesülését.

(2) A kötelezettségvállalók Szabályzatban előírt kötelezettségeinek ismételt elmulasztása, nem megfelelő teljesítése, a kötelezettségvállalások vagy kifizetések ütemezésétől történő eltérés, zárolási kötelezettség teljesítése, valamint az MK fejezet likviditási zavarának veszélye esetén a miniszter az érintett előirányzatok – azok eredeti céljának megfelelő – lekötését, a felhasználás átmeneti korlátozását, illetve az azokból teljesíthető kifizetések korlátozását rendelheti el.

5. § Az MK fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználása az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott célokra történhet, összhangban az egyéb vonatkozó jogszabályokkal.

6. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra – az adott évi központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Áht. 33. §-ában, 35. §-ában és az Ávr.-ben előírtak szerint kerülhet sor.

(2) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat kötelezettségvállalója és az MK és az érintett fejezet által aláírt megállapodás – és amennyiben szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes tájékoztatása mellett –, illetve a Kormány döntése alapján kerülhet sor.

(3) Abban az esetben, ha – az Áht. 33. § (3a) bekezdés b) pontja alapján – az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím meghatározott feladat ellátására fejezeti kezelésű előirányzatból támogatásban részesül – közbeszerzési eljárás lefolytatását igénylő kötelezettségvállalás kivételével –, meg kell határozni az ellátandó feladat mint támogatott tevékenység megvalósítását célzó kötelezettségvállalás megtételének és pénzügyi teljesítésének végső határidejét az Áht. 36. § (3) bekezdésében és az Ávr. 46. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

7. § (1) Az előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezetet irányító szervi hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a miniszter vagy a miniszter által átruházott hatáskörben, az SZMSZ-ben kapott jogkörében eljárva a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – ha jogszabály alapján szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyének birtokában – engedélyezi. Az engedélyezés a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár feljegyzése alapján történik.

(2) Amennyiben a fejezeten belüli irányító szervi hatáskörben történő átcsoportosítás feltétele az államháztartásért felelős miniszter külön engedélye, úgy a megfelelő indokolással alátámasztott, a kötelezettségvállaló által jóváhagyott engedélyezési kérelmet (a továbbiakban: engedélykérelem) a szakmai kezelő a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére juttatja el. Az engedélykérelem tartalmazza

(3) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során – az e fejezetben foglaltakra is figyelemmel – a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. Az előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásban elő kell írni azt, hogy az átcsoportosított előirányzatot az átvevő intézmény előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni, és azok igénybevételéről – a feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint elszámolni.

(4) A központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást tartalmazó előterjesztést a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység készíti elő és

küldi meg véleményezésre a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

8. § Az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a kötelezettségvállaló és a kezelő szerv felel.

9. § A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetési fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a szakmai koncepció kidolgozásáért, az előirányzat felhasználására vonatkozó javaslattételért, kötelezettségvállalásért, valamint a teljesítés igazolásáért a Szabályzat 1. függelékében kijelölt személyek a felelősek.

10. § (1) Az előirányzatok felhasználása

(2) Ha az előirányzatok felhasználása az MK feladatkörét érintően visszterhes szerződés útján vagy megrendelés alapján történik, a szerződés megkötésére, a megrendelés kiadására és az azt megelőző eljárásra az MK Gazdálkodási és Kötelezettségvállalási szabályzatának és Közbeszerzési szabályzatának rendelkezéseit is alkalmazni kell, és a felhasználás az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím előirányzatait kezelő Pénzügyi és Számviteli Főosztályon keresztül történik. Amennyiben az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím eredeti előirányzatai között a szükséges forrás nem került megtervezésre – az Áht. rendelkezéseire figyelemmel –, a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak kezdeményeznie kell

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, indokolt esetben az előirányzat felhasználására visszterhes szerződés útján vagy megrendelés alapján fejezeti kezelésű előirányzat terhére közvetlenül is sor kerülhet, amennyiben

(4) Támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal történő felhasználás esetében a Szabályzat XII. Fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) Az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadási előirányzatok továbbadására szolgáló pénzeszközátadási megállapodásokat, valamint az Áht. 33. §-a szerinti, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásokat és az egyoldalú jognyilatkozatokat a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály készíti elő.

11. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó kétszázezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása, vagy a vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik.

(3) Amennyiben a teljesítésigazolónak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály részére.

12. § A tulajdonosi joggyakorlásra, a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére, a jogi ellenőrzésre, az érvényesítésre, valamint az utalványozásra felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

13. § Az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylatokhoz, nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

14. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványa változatlan rendeltetéssel a következő évben a fejezetet irányító szerv hatáskörében az Áhsz. 44. § (2) bekezdés h) pontja szerint elvégzett előirányzat-módosítás után az Ávr. 150. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások kiegyenlítésére használható fel a Kormány külön döntése nélkül legkésőbb a tárgyévet követő költségvetési év december 31-éig.

(2) Az Ávr. 150. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a „kifizetések elhúzódása” szövegrész a pénzügyi teljesítés elhúzódását jelenti, jellemzően az olyan „vis maior” helyzetet, elháríthatatlan akadályt kell érteni, ami miatt a kifizetés a tervezett ütemezéssel ellentétben

(3) Az MK fejezet által felhasználható költségvetési maradványt jogcímenként – a kötelezettségvállaló javaslata alapján, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(4) A Forrás.Net rendszerben az előirányzat-maradványok előirányzatosításának felvezetéséről, valamint az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegek átvezetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

(5) A költségvetési maradványok megállapítása és befizetési kötelezettség teljesítése tekintetében a Szabályzat XIII. Beszámolás fejezet 12. Költségvetési maradvány megállapítása, jóváhagyása, elszámolása és felhasználása alcímben foglaltak is irányadók.

15. § (1) Az előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítése mellett, továbbá a belső ellenőrzés, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében, a vonatkozó belső normákban rögzítettek figyelembevételével kerül sor.

(2) Az előirányzatok cél szerinti felhasználását a szakmai felügyeletet ellátó személy, a szakmai felelős és a szakmai kezelő ellenőrzik.

(3) Amennyiben kezelő szerv került kijelölésre, az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére a kezelő szerv belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége is jogosult. A kezelő szerv a külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez adatszolgáltatást a szakmai kezelő szervezeti egység, a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett nyújt.

16. § (1) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az MK nevében kötelezettséget vállalni kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően és a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet.

(2) Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás legkésőbb a tárgyév november 30-ig, ezt követően csak a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével kezdeményezhető, kivéve, ha a kötelezettségvállalás a Kormány döntésének végrehajtása érdekében szükséges. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére biztosított megfelelő határidő mellett – tárgyév december 31-éig sor kerüljön.

(3) A tárgyévi kiadási előirányzatok terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés – főszabályként – a költségvetési év december 31-éig megtörténik.

(4) Határozatlan idejű vagy a költségvetési év december 31-ét követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettséget (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) a szakmai kezelő szervezeti egység, a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár bevonásával történő előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet

(5) Amennyiben kezelő szerv kerül kijelölésre, az éven túli kötelezettségvállalás kezdeményezésére annak bevonásával kerül sor.

(6) Lebonyolító szerv által több évre vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.

(7) Kötelezettségvállalásra az adott költségvetési év előirányzatai terhére az adott évet terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor, figyelemmel a (8) és (9) bekezdésben foglaltakra. A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához figyelembe kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Amennyiben a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az észszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(8) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére vállalt kötelezettségek (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén az Áht. 36. § (4)–(4d) bekezdésében, az Ávr. 46. § (2) és (4) bekezdésében és 49. §-ában foglalt feltételek teljesülését kiemelten kell vizsgálni.

(9) Az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges, amelyre vonatkozó előterjesztés készítése a kötelezettségvállaló vagy a kötelezettségvállaló által kijelölt szervezeti egység feladatkörébe tartozik.

(10) A több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalásokról a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály külön nyilvántartást vezet.

(11) Az előző években vállalt kötelezettség és az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséghez kapcsolódó szabad keretet csökkenti.

(12) Határozatlan idejű, illetve azon több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások esetén, amelyek esetében a szerződés hatálya, illetve a kifizetésekre okot adó körülmény valamilyen, az MK-tól független eseményre tekintettel szűnik meg vagy áll be, a miniszteri jóváhagyásra előterjesztett kérelemben a tárgyévben és az azt követő három évben felmerülő összes kiadás vonatkozásában a becsült évenkénti ütemezés megadása kötelező, melyet indokolt esetben évente szükséges felülvizsgálni. A felülvizsgált részösszegek jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár jogosult. A tárgyévet követő harmadik év végén a további évek tekintetében új engedélyt kell kérni.

(13) A több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások megkötésére egyebekben a Szabályzat kötelezettségvállalásokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(14) Az aláírás-bélyegző használata nem engedélyezett a kötelezettségvállalás, a jogi ellenőrzés, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítésigazolás, az érvényesítés és az utalványozás során.

(15) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat kiemelten vizsgálni kell.

17. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

(2) Ugyanazon gazdasági esemény tekintetében az érvényesítő nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(3) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

18. § (1) Az MK képviseletében a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére kötelezettséget vállalni, illetve az előirányzat terhére szerződést kötni – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyek jogosultak:

(2) A miniszter írásban ad felhatalmazást – az irányítása alá tartozó előirányzatok tekintetében – a kötelezettségvállalásra jogosultak számára.

19. § (1) Kötelezettségvállalás kezdeményezhető kérelem (támogatási és egyéb), pályázat, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalás vagy váratlan esemény bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, a Kormány határozata, illetve működési és beruházási jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) döntések alapján.

(2) A szakmai kezelő mint kezdeményező felelős

(3) A költségvetési támogatás biztosítására irányuló kötelezettségvállalás előkészítése során a kötelezettségvállalást kezdeményező szakmai kezelő a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztálynál előzetes fedezetvizsgálatot kezdeményez a 6–7. függelékként csatolt dokumentum megküldésével, visszterhes ügyletek esetében a kabinetiroda.penzugy@mk.gov.hu e-mail-címre küldött levélben a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében.

(4) A kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez csatolni kell a kötelezettségvállalás dokumentumainak tervezetét, amelyeket a kezdeményező szervezeti egység készít elő. A kezdeményező szervezeti egység felelős a szükséges okiratok és dokumentációk szerződő féltől, szállítótól való bekéréséért és a kötelezettségvállalás kezdeményezését megelőző belső egyeztetések lefolytatásáért.

(5) A csatolt dokumentációban a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység minden olyan információt és adatot köteles feltüntetni, amelyből megállapítható

(6) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy szükséges-e közbeszerzési eljárás vagy egyéb beszerzési eljárás lefolytatása.

(7) Közbeszerzési eljárás és a nettó 2 000 000 forintot elérő vagy meghaladó, de a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) szerinti informatikai beszerzések lefolytatásának szabályait az MK beszerzési szabályzatáról szóló külön szabályzata tartalmazza.

20. § (1) Előzetes kötelezettségvállalásra az Ávr. 45. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben (különösen közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, pályázati felhívás, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsító nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség) kerülhet sor.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalásra vonatkozó kezdeményező ügyiratnak tartalmaznia kell

(3) Az előzetes kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző aláírta.

(4) A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában az előzetes kötelezettségvállalás érvénytelen.

21. § (1) A kötelezettségvállalás módosítása szükséges a következő esetekben:

(2) A kötelezettségvállalás módosításáról vagy módosulásáról a kötelezettségvállalást kezdeményező szakmai kezelő köteles haladéktalanul értesíteni a Jogi Főosztályt és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztályt a módosítás iratainak véleményezésre történő elküldésével.

22. § (1) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges abban az esetben, ha

(2) Az MK alapfeladatainak ellátására, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, nem köthető polgári jogi szerződés.

(3) Az MK alapfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges feladatra visszterhes polgári jogi szerződés a fejezeti és központi kezelésű előirányzat terhére akkor köthető, ha összhangban van az MK fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló MK rendelettel, és a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt az MK nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(4) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt.

(5) A szerződéstervezetet az 1. függelék szerinti szakmai kezelő szervezeti egység készíti elő, amelyet jogi véleményezés céljából a Jogi Főosztály részére köteles megküldeni, valamint – a rendelkezésre álló információinak egyidejű közlésével – a szerződéstervezet véleményezésre való továbbításával elküldi állásfoglalását arról, hogy a kötelezettségvállalás értéke eléri-e vagy meghaladja-e az irányadó közbeszerzési értékhatárt. Az állásfoglalásra a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Jogi Főosztály észrevételt tehet.

(6) A közbeszerzés eredményeképpen megkötendő szerződést a nyertes ajánlattevővel a Kbt. 131. § (6) bekezdése szerinti moratórium lejártát követően lehet megkötni.

(7) A szakmai kezelő szervezeti egység a szerződéstervezethez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékel, amely a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését, jogi ellenőrzését és aláírását elősegíti, valamint amelyet a Jogi Főosztály külön meghatároz, így különösen:

(8) Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a Jogi Főosztály – a Biztonsági Főosztály útján – az ellenőrzést az e célra rendszeresített személyi biztonsági adatlapon kezdeményezi.

(9) Közreműködő igénybevétele esetén, annak jogviszony-igazolásáról szóló nyilatkozatot is csatolni szükséges a dokumentációhoz, amelynek beszerzéséről a szakmai kezelő gondoskodik.

(10) Ha a megbízandó személy a kötelezettségvállalást kezdeményező szakmai kezelő vezetőjének a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, ezt a kötelezettségvállalás kezdeményezésekor egyértelműen jelezni kell. Ebben az esetben a miniszter jogosult dönteni a szerződés megkötésének engedélyezéséről.

(11) A Jogi Főosztály vezetője indokolt esetben kezdeményezi bármely szerződés megkötésének felfüggesztését, ha jogszabályba ütköző rendelkezést észlel. Erről a döntéséről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a szakmai kezelő szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul köteles tájékoztatni.

(12) Az Ávr. 50. § (1) bekezdése szerint az MK által megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

(13) Az Ávr. 76. § (1) bekezdése szerint az MK által megkötött támogatási szerződésnek, az MK által kiadásra kerülő támogatói okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

(14) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés vagy megállapodás esetén a (12) bekezdés szerinti okiratnak a (12) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

(15) A kezdeményező szakmai kezelő szervezeti egység szükség szerint gondoskodik a szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a magyar nyelven elkészített tervezet lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzések feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása.

(16) A Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a csatolt dokumentumokat pénzügyi, tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, és a szabályszerű kezdeményezést nyilvántartásba veszi. A szakmai kezelő szervezeti egység a csatolt dokumentumokat véleményével ellátva a hiánytalan kezdeményezés megtételétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a Jogi Főosztály részére jogi véleményezés céljából. A Jogi Főosztály észrevételeiről 5 munkanapon belül tájékoztatja a szakmai kezelő szervezeti egységet és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztályt.

(17) A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága esetén a Jogi Főosztály felhívja a szakmai kezelő szervezeti egységet a hiánypótlásra, a hiba kijavítására vagy további információ csatolására, illetve szükség szerint intézkedik további nyilatkozatok benyújtása, illetve nemzetbiztonsági eljárás megindítása iránt.

(18) A jogi véleményezést követően a Jogi Főosztály a kabinetiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-címről a szükség szerint módosított, véglegesített szerződéstervezetet és az annak mellékleteiként csatolt véglegesített dokumentumokat megküldi a szakmai kezelő szervezeti egység részére, aki a véleményezett szerződéstervezetet és a hozzá tartozó dokumentumokat véleményezésre kizárólag elektronikusan megküldi a kedvezményezett részére.

(19) A Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a kedvezményezett részére a dokumentumokat áttekintés céljából 5 munkanapos visszaküldési határidő mellett megküldi.

(20) A szakmai kezelő szervezeti egység a kedvezményezett által áttekintett dokumentumokat – amennyiben szükséges – visszamutatja a Jogi Főosztály részére, jogi egyetértés esetén a szakmai kezelő szervezeti egység indítja a szerződést aláírásra.

23. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatból államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az Áht. 48. §-a szerint költségvetési támogatás – az Áht. 48/B. és 50. §-át figyelembe véve – nyújtható.

(2) Az Áht. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés vagy a támogatói okirat előkészítése a támogatási döntés alapján történik.

24. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetén a folyósítást annak tudomásra jutásakor azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a támogatás vagy más kifizetés visszatérítése iránt a szakmai kezelőnek haladéktalanul intézkednie kell.

(2) A támogatás részbeni vagy teljes visszafizetésének összegét – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett kivételével – a visszafizetésről szóló értesítés előkészítésekor a megkötött támogatási szerződésben vagy a kiadott támogatói okiratban előírt kamattal kell kiszámítani.

(3) A szakmai kezelő szervezeti egység köteles a támogatás-visszavonásról a kedvezményezettet haladéktalanul, írásban igazolható módon értesíteni. Ha a kedvezményezett a fizetési felszólítás átvételét követően, az abban foglalt határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére nem kerül sor, a követelést elsősorban a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglalt, az Áht. 50/A. §-ával összhangban előírt biztosítékok alkalmazásával kell érvényesíteni. Ha a biztosíték alkalmazása nem vezet eredményre, vagy a támogatási szerződésben, támogatói okiratban nem került kikötésre biztosíték, és a követelés behajtására tett intézkedés nem vezetett eredményre, úgy az Áht. 53/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) A visszafizetésre kötelezett a visszafizetési kötelezettségre részletfizetést kérhet. A kötelezettségvállaló részére címzett, a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelemre a részletfizetésről szóló megállapodás a kötelezettségvállaló részéről kerül kiadmányozásra. A részletfizetésre vonatkozó döntés alapján a megállapodást a szakmai kezelő szervezeti egység készíti elő, és a kötelezettségvállalás rendjében bocsátja kiadmányozásra. A kiadmányozás után egy másolati példány megküldésével a szakmai kezelő szervezeti egység köteles értesíteni a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. A részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

25. § (1) Az MK követeléseiről lemondani – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet. A visszakövetelendő összeget és a kamattartozást illetően peres eljárásban való egyezség, peren kívüli egyezség, felszámolási eljárás és csődeljárás, adósságrendezési eljárás keretében egyezség miniszteri engedéllyel köthető, azzal, hogy az egyezség nem eredményezheti a követelés összegének csökkenését. A követelés és az egyezség alapján befolyt összeg közötti különbözet értékvesztésként kerül elszámolásra.

(2) Amennyiben a központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt az MK, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv visszaköveteli, és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a szakmai kezelő vagy amennyiben kezelő szerv vagy lebonyolító szerv járt el, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv megkísérli a követelést a támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján rendelkezésre álló biztosíték érvényesítése útján behajtani. A biztosíték érvényesítésének eredménytelensége esetén a követelés behajtása érdekében a szakmai kezelő vagy amennyiben kezelő szerv vagy lebonyolító szerv járt el, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv az állami adóhatóságot megkeresi, hogy a követelést adók módjára hajtsa be [Áht. 53/A. § (3) bekezdés]. Amennyiben egyéb forrás nem áll rendelkezésre, a végrehajtás díja az érintett fejezeti kezelésű előirányzat terhére elszámolható.

(3) A kis összegű (bruttó százezer forintot meg nem haladó) követelést behajtásra előírni nem kell. A szakmai kezelő szervezeti egység a követelés teljesítésére történő kétszeri írásbeli felhívás adós (kedvezményezett) részére történő megküldését követően a behajtás eredményességéről írásban tájékoztatni köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt a követelések nyilvántartásból történő kivezetése érdekében.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok felhasználása során az egyedi döntés útján biztosított támogatás és a pályázati támogatások keretében keletkezett követelésekről a kezelő/lebonyolító szerv, a szakmai kezelő szervezeti egység, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztály – a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal egyeztetve – folyamatos nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kedvezményezett azonosítására alkalmas információt (legalább a neve, adószáma), a vele szemben fennálló követelés bruttó összegét és az érintett kötelezettségvállalás azonosító számát. A nyilvántartást a szakmai kezelő szervezeti egységgel történt egyeztetést követően a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal negyedévente egyezteti.

(5) A visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatások miatt keletkező követelésekről a kezelő/lebonyolító szerv, a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a szakmai kezelő szervezeti egységgel történt egyeztetést követően a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal negyedévente egyezteti.

26. § (1) Egyedi döntés alapján nyújtott támogatás során figyelemmel kell lenni az Áht. 48. § (2) bekezdésére.

(2) Az egyedi döntéssel biztosított költségvetési támogatások esetében az igénylő a költségvetési támogatás biztosítására írásban kérelmet (a továbbiakban: egyedi támogatási kérelem) nyújt be az MK-hoz. Az egyedi támogatási kérelemhez csatolni kell a 2. függelék szerinti Adatlapot.

(3) Az egyedi támogatási kérelmeket azok beérkezését követően minden esetben – azok beérkezését követő három munkanapon belül – a szakmai kezelő szervezeti egységhez szükséges továbbítani.

(4) A szakmai kezelő szervezeti egység a beérkezett kérelem alapján a támogatási igényről szóló támogató vagy elutasító döntés meghozatala céljából szakmai javaslatot (a továbbiakban: szakmai javaslat) készít elő, amelyet a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár ellenjegyzésével terjeszt elő a kötelezettségvállaló részére.

(5) Ha az egyedi támogatási kérelem nem tartalmazza az Ávr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakat, a szakmai kezelő szervezeti egység írásban felhívja az igénylő figyelmét a hiány pótlására. Ha az igénylő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a kötelezettségvállaló az egyedi támogatási kérelmet az Ávr. 70. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elutasíthatja.

(6) A szakmai kezelő szervezeti egység feladata gondoskodni arról, hogy az Ávr. 75. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak, így

(7) A támogatási igény akkor minősül befogadottnak, ha a támogatási kérelem mellett a (6) bekezdés szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak.

(8) A szakmai javaslatnak a jogszabályi előírásokon felül tartalmaznia kell a szakmai kezelő döntési javaslatát, valamint a szakmai kezelő szakmai alátámasztását arra vonatkozóan, hogy a támogatandó cél mennyiben kapcsolódik az MK közfeladat-ellátásához, továbbá a szakmai kezelő szervezeti egység nyilatkozatát, hogy a forrást biztosító előirányzat a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott célra kerül felhasználásra.

(9) A kötelezettségvállalás aláírására a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok esetében az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy – a jogi ellenőrzést és a pénzügyi ellenjegyzést követően – jogosult.

(10) A támogatási döntés meghozatalában a kötelezettségvállalónak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja az egyedi támogatási kérelemben meghatározott tevékenység ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, szakmai megfelelőségét, a kérelemnek a közfeladat ellátásához történő illeszkedését, valamint a kérelemnek az előirányzat jogszabályban vagy Szabályzatban meghatározott felhasználási céljának való megfelelését.

(11) A támogatási döntés előkészítését az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerint írásban dokumentálni, valamint az Áht. 56/C. §-a szerint a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe való átadásról gondoskodni szükséges. Az Áht. 56/B. § (2) bekezdése szerint a monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényes támogatás nem nyújtható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentációkat a szakmai kezelő szervezeti egység megküldi a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály számára, amely gondoskodik az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerbe (a továbbiakban: OTR) való bejelentésről.

(12) A szakmai kezelő szervezeti egység az igénylőt a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 73. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követően írásban tájékoztatja.

(13) A döntést követően a támogatási szerződés, támogatói okirat előkészítése a szakmai kezelő szervezeti egység feladata.

(14) A szakmai kezelő szervezeti egység a támogatási szerződés, támogatói okirat tervezetét jogi véleményezés céljából megküldi a Jogi Főosztály részére. A Jogi Főosztály és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a 23. § (17)–(18) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(15) A jogi és pénzügyi véleményezést követően a Jogi Főosztály a szükség szerint módosított, a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály által is véleményezett, véglegesített szerződéstervezetet és annak mellékleteiként csatolt véglegesített dokumentumokat szerződéskötés céljából megküldi a szakmai kezelő szervezeti egység részére.

27. § (1) A pályázati kiírást a kezelő szerv / lebonyolító szerv – ha a kezelői/lebonyolítói megállapodás másként nem rendelkezik – a kezelő szerv / lebonyolító szerv honlapján közzéteszi. A pályázati kiírást a kezelő szerv / lebonyolító szerv készíti elő.

(2) A pályázat befogadásáról a kezelő szerv / lebonyolító szerv legfeljebb a pályázat benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát a pályázó rendelkezésére.

(3) A pályázat befogadása során a kezelő szerv / lebonyolító szerv vizsgálja az Ávr. 70. § (2) bekezdése szerinti követelményeket, valamint hiánypótlás lehetősége esetén felszólítja a pályázót a pályázat határidőre történő kijavítására. Amennyiben a hiánypótlásra nincs lehetőség, illetve a hiánypótlást a pályázó nem megfelelően vagy nem határidőre teljesíti, a pályázatot az Ávr. 70. § (3) bekezdése szerint további vizsgálat nélkül, az Ávr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott módon a kezelő szerv / lebonyolító szerv elutasíthatja.

(4) Amennyiben a pályázat jellege vagy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi, a döntési javaslatban az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni, és a döntési javaslatban fel kell tüntetni.

(5) A pályázatokról készített döntési javaslatot a döntés meghozatala céljából a kezelő szerv / lebonyolító szerv öt munkanapon belül jóváhagyás céljából a kötelezettségvállaló elé terjeszti.

(6) A támogatási döntés előkészítését az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerint írásban dokumentálni, valamint az Áht. 56/C. §-a szerint a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe való átadásról gondoskodni szükséges. Az Áht. 56/B. § (2) bekezdése szerint a monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényes támogatás nem nyújtható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentációk alapján a kezelő szerv / lebonyolító szerv gondoskodik az OTR-be való bejelentésről.

(7) A kezelő szerv / lebonyolító szerv a pályázót a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 73. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követő öt napon, illetve a pályázati felhívásban meghatározott időn belül tájékoztatja. Támogatói okirat alkalmazása esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.

(8) A kezelő szerv / lebonyolító szerv feladata gondoskodni arról, hogy az Ávr. 75. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak, így

(9) A kezelő szerv / lebonyolító szerv megvizsgálja, hogy a kedvezményezett megfelel-e a jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve azokat a körülményeket, amelyek a támogatói okirat kiadását lehetetlenné teszik, így különösen az Áht. 48/B. § (1) bekezdésében és az Ávr. 81. §-ban foglaltakat. Hiányos dokumentumok esetén 5 napos határidővel a kezelő szerv / lebonyolító szerv a kedvezményezettet hiánypótlásra szólítja fel.

(10) A kezelő szerv / lebonyolító szerv adja ki a támogatói okiratot vagy köti meg a támogatási szerződést.

28. § (1) Az Áht. 49. §-a szerint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására lebonyolító szervezet megbízására van lehetőség, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállaló kezdeményezi a lebonyolító szervvel kötendő megbízást, úgy a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a megállapodáshoz szükséges dokumentációkat előkészíti, és véleményezés céljából megküldi a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Jogi Főosztály részére. A Jogi Főosztály és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a 22. § (17)–(18) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(3) A jogi véleményezést követően a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a kabinetiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-címről a szükség szerint módosított, véleményezett, véglegesített tervezetet és annak mellékleteiként csatolt véglegesített dokumentumokat szerződéskötés céljából megküldi a lebonyolító szerv részére.

(4) A megállapodásban figyelemmel kell lenni az Ávr. 65/C. § rendelkezéseire.

(5) A lebonyolítói megállapodás a lebonyolító részére a lebonyolítási feladatokhoz biztosított díj erejéig – feltéve, hogy az a központi költségvetési szerv lebonyolító, illetve eredeti előirányzataként megtervezésre nem került – kötelezettségvállalásnak minősül.

29. § (1) A támogatási szerződés vagy a támogatói okirat az Ávr. 76. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

(2) A támogatási jogviszony létrejötte előtt vizsgálni kell azt, hogy a kedvezményezett támogatási jogviszony alanya lehet-e.

(3) A költségvetési támogatás a támogatási igényben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható. Amennyiben a költségvetési támogatás a támogatási igénynél kisebb összegben került megállapításra, a kedvezményezettnek a szakmai kezelő szervezeti egység felhívására a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania.

(4) Amennyiben a támogatási szerződés megkötésének feltételéül az Áht. 52. § (2) bekezdése értelmében közbeszerzési eljárás megindítása vagy más egyéb feltétel teljesítése kerül meghatározásra, akkor a támogatási szerződés hatálya csak ezen feltételek teljesítésével áll be. Ezen feltételek teljes dokumentációja a döntés-előkészítés dokumentáció részét képezik.

(5) Támogatási előleg folyósítására az Ávr. 87. §-a alapján lehetőség van, amennyiben ezt a kötelezettséget/jogosultságot a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat tartalmazza.

(6) Az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím előirányzatainak terhére támogatási szerződés nem köthető, támogatói okirat nem adható ki, kivéve az Áht. 41. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.

(7) A támogatási szerződéshez csatolni kell

(8) A támogatói okirathoz csatolni kell

30. § (1) A támogatási szerződés módosítására a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A támogatási szerződést a kötelezettségvállaló – a kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával – a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja.

(3) A támogatási szerződés kedvezményezett hátrányára történő módosítására a kötelezettségvállaló kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával, a támogatási szerződés ilyen tartalmú rendelkezése vagy általános szerződési feltétel alkalmazása esetén és az általános szerződési feltételben kikötésre került.

(4) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat az Ávr. 95. §-a figyelembevételével az eredeti támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó véghatáridők lejártának időpontja előtt bármelyik fél írásbeli kezdeményezése alapján módosítható. A kedvezményezett kezdeményezése alapján akkor van lehetőség a támogatási szerződés / támogatói okirat módosítására, ha a kedvezményezett a kérelemhez indokolást is benyújtott. Amennyiben a módosítás a költségtervet és a feladattervet érinti, a benyújtott módosítási kérelem mellé a módosított költségtervet, feladattervet is be kell kérni.

31. § (1) A támogatási szerződés / támogatói okirat módosítására irányuló igény előterjesztésére a szerződés kezdeményezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat módosítására irányuló kérelemnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

(3) A szakmai kezelő szervezeti egység a támogatási szerződés vagy támogatói okirat módosítására irányuló kérelmet megvizsgálja, és a b)–c) pontra irányuló álláspontját is tartalmazó nyilatkozatával együtt haladéktalanul továbbítja a Jogi Főosztály részére, amely

(4) Az Ávr. 95. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítás esetén a szakmai kezelő szervezeti egység feladata

(5) A (4) bekezdésben foglalt vizsgálatok megtörténtéről a támogatási szerződés vagy támogatói okirat módosítására irányuló kérelem Jogi Főosztály részére történő megküldésekor a szakmai kezelő szervezeti egység kifejezetten nyilatkozni köteles.

32. § (1) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat megszüntetésére, az elállásra, illetve a szerződés felmondására irányuló feljegyzést a szakmai kezelő szervezeti egység köteles a kötelezettségvállaló részére előterjeszteni, valamint az MK jognyilatkozatát előkészíteni. A jognyilatkozat előkészítésére a 3. alcím előírásait megfelelően kell alkalmazni.

(2) A kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a szakmai kezelő szervezeti egység a kötelezettségvállalót haladéktalanul értesíti, egyben javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. Az értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés

(3) A kedvezményezett szerződésszegése nyomán szükséges intézkedések, jognyilatkozatok előkészítéséről a szakmai kezelő szervezeti egység gondoskodik.

33. § (1) Az előirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására nyitott, Kincstár által vezetett számlák tekintetében a Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak forrása az adott feladattal kapcsolatos előirányzatok terhére kerül tervezésre és megfizetésre.

(2) Az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím terhére kerülnek biztosításra az előirányzatok felhasználása során a peres ügyekkel kapcsolatos jogi képviselettel, valamint a pervitellel kapcsolatos költségek, továbbá a bírósági ítéletekből származó fizetési kötelezettségek, valamint a perköltség forrása. Amennyiben az előirányzat nem nyújt fedezetet a kifizetésre, az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára szükséges a forrás átcsoportosítása. Amennyiben a jelen bekezdésben foglaltak szerint a szükséges fedezet fejezeti hatáskörben nem teremthető elő, úgy a peres üggyel érintett szervezeti egység vezetője a forrás rendelkezésre állása érdekében a forrás biztosítására irányuló kormány-előterjesztést készít, amelyet előzetes belső véleményezés céljából a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály és a Jogi Főosztály részére megküld.

(3) Jogerős ítélet alapján az MK javára szóló fizetési kötelezettség előírása esetén a befizetési kötelezettség az 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára kerül megfizetésre.

(4) Az Ávr. 53. § (1) bekezdése alapján törvény vagy az Ávr. eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely

34. § (1) Szerződés megkötése vagy támogatói okirat kiadása és ezek módosítása előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A szerződések, megállapodások, okiratok jogi szempontú ellenőrzése kiterjed az MK érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is.

(2) A 10. § (3) bekezdése szerinti visszterhes kötelezettségvállalások létrejöttét megelőzően vizsgálni kell azt is, hogy

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke – az egybeszámítási kötelezettségre is figyelemmel – eléri vagy meghaladja a Kvtv.-ben rögzített irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak. Közbeszerzési eljáráshoz a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a közbeszerzés becsült értékével megegyező összegű fedezetigazolással igazolja a forrás rendelkezésre állását, amely előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. Végleges kötelezettségvállalásra csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretmegállapodás. Amennyiben van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített esetekben.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a KEF vagy NISZ hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a KEF, illetve NISZ nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatás, árubeszerzés biztosítására nem képes, továbbá a NISZ hatáskörébe tartozó feladat tekintetében a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a szerinti miniszteri felmentés esetén.

(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a DKÜ rendelet hatálya alá tartozik, a Jogi Főosztályt haladéktalanul értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(7) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenőrzése annak igazolása, hogy a szerződés (megállapodás) vagy okirat és annak mellékletei megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak. A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szerződések esetében a szakmai kezelő szervezeti egység által előkészített, a Jogi Főosztály és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály által véleményezett szerződés, okirat vagy megrendelés kötelezettségvállaló részére aláírásra történő felterjesztése során a szakmai kezelő szervezeti egység irányítását ellátó helyettes államtitkár vagy államtitkár vagy az általuk írásban kijelölt jogász végzettséggel rendelkező munkatárs aláírásával igazolja a jogi ellenőrzés megtörténtét.

(8) A szerződés, megállapodás, okirat és azok módosításai jogszabályoknak való megfelelőségét a jogi ellenőrzést végző a kötelezettségvállalás dokumentumának valamennyi példányán aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.

(9) A szerződő fél által használt általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződéseket – amennyiben azok nem ellentétesek a magyar jogszabályokkal – a jogi ellenőrzés elvégzésére kijelölt munkatárs szignálja.

(10) Amennyiben a kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a jogi ellenőrzést végző munkatárs írásban tájékoztatja a szakmai kezelőt, kötelezettségvállalót és a pénzügyi ellenjegyzőt. Amennyiben a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a jogi ellenőrzés eredményeképpen történő aláírásra, a jogi ellenőrzést végző köteles annak eleget tenni, és e tényről a minisztert haladéktalanul értesíteni.

(11) A jogi ellenőrzést követően a kötelezettségvállalás dokumentumát a jogi ellenőrzést végző munkatárs megküldi pénzügyi ellenjegyzésre.

(12) Az aláírt szerződések és okiratok jogosultak részére történő továbbítása a szakmai kezelő szervezeti egység feladata. A szerződések, okiratok 1 eredeti példánya a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztályon, 1 hiteles másolata a Jogi Főosztályon, 1 hiteles másolata a szakmai kezelő szervezeti egységnél kerül lefűzésre.

35. § (1) Pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése nélkül az MK fejezeti és központi kezelésű előirányzatait terhelő pénzügyi kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.

(2) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos felelősséget az MK nevében jogellenesen eljáró munkatárs viseli.

(3) A megrendelés esetét kivéve jogi ellenőrzés hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor.

(4) A pénzügyi ellenjegyzést utólagosan teljesülő feltételhez kötni nem lehet.

(5) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.

(6) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani.

(7) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie az Áht. 37. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról.

(8) A pénzügyi ellenjegyző az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, a szükséges forrás rendelkezésre állását a kötelezettségvállalás ellenjegyzésével igazolja. A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a megrendelés, szerződéstervezet valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.

(9) A Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a kötelezettségvállalás összegét a fedezet rendelkezésre állása esetén nyilvántartásba veszi, és továbbítja a dokumentumokat a szakmai kezelőn keresztül a kötelezettségvállaló részére aláírásra.

(10) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetőjét.

(11) Amennyiben a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban, iktatott ügyiratban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát az „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az írásbeli utasítás tényéről és a záradékolásról – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén is – haladéktalanul írásban értesítenie kell a minisztert, a közigazgatási államtitkárt, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt, valamint a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetőjét, akik a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül kötelesek megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

36. § Az 1. függelék szerinti szakmai kezelő szervezeti egység által megkötött szerződéseket, megállapodásokat és kiadott támogatói okiratokat, valamint ezek módosításait tartalmazó nyilvántartást a Jogi Főosztály vezeti. A Jogi Főosztály gondoskodik a szerződések, megállapodások, okiratok jogszabályoknak megfelelő közzétételéről, illetve közérdekű adatigénylés esetén – szükség esetén a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály és a szakmai kezelő szervezeti egység közreműködésével – tájékoztatást ad.

37. § (1) A költségvetési előirányzatot érintő, nem támogatás típusú kifizetéseket – az Áht. 36. §-a szerinti más fizetési kötelezettségek kivételével – csak a teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 35. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások kifizetését a teljesítésigazolás dátumának, illetve a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével ellátni nem szükséges.

(3) A teljesítésigazolásra jogosult személyt külön írásos meghatalmazással vagy a kötelezettségvállalás dokumentumában szükséges kijelölni.

(4) Az MK képviseletében teljesítésigazolásra jogosult

(5) A teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése, valamint az adott esetben felmerülő kamat megállapítása a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.

(6) Költségvetési támogatás nyújtásával felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolására jogosult – ideértve a támogatások esetében a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás (a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás a továbbiakban együtt: beszámoló) elfogadására jogosult személyt is – aláírásával tanúsítja a beszámoló szakmai és pénzügyi szempontú megfelelőségét (ideértve a szakmai beszámolónak a pénzügyi elszámolással való összhangját).

(7) A teljesítést a kötelezettségvállalásban meghatározott feltételek szerint kell vizsgálni és igazolni. A teljesítés igazolása során okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e.

(8) A teljesítésigazoló felelős

(9) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, az igazolásra jogosult személy a teljesítésről teljesítésigazolást állít ki.

(10) A teljesítés elfogadásáról a szerződő felet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője írásban tájékoztatja, aki a teljesítésigazolás szerint jogosult a számla kiállítására és benyújtására a teljesítésigazoló részére.

(11) A teljesítésigazolásra jogosult személy a megfelelően kiállított számlát – a szerződésben foglalt beszámolási kötelezettség esetén annak dokumentumait – a teljesítésigazolással együtt érvényesítés és pénzügyi teljesítés céljából továbbítja a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály részére, kezelő vagy lebonyolító szerv kijelölése esetén a kezelői, lebonyolítói megállapodásban foglaltak szerint jár el.

(12) A (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően és a jogszabályoknak tartalmi és formai szempontból megfelelő számlát a szerződő fél csak a teljesítés elfogadását követően állíthat ki.

(13) Amennyiben a költségvetési támogatás biztosítására támogatási előlegként kerül sor, a kedvezményezett részére történő kifizetést megelőzően teljesítésigazolást nem kell kiállítani.

38. § (1) Az érvényesítés a számla beérkezését követő, az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, költségvetési támogatások esetében a támogatás kifizetését, illetve a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység.

(2) Az érvényesítés – a 37. § (13) bekezdésében foglalt kivétellel – a teljesítésigazoláson alapul.

(3) Érvényesítést csak a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az általa írásban kijelölt, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.

(4) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző eljárásban az Áht., az Ávr. és az Áhsz. rendelkezéseit, valamint a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(5) Az érvényesítés során ellenőrizni kell, hogy a bizonylatok megfelelnek-e a jogszabályokban meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek.

(6) Az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében – az Ávr. 58. és 59. §-ának megfelelően – köteles meggyőződni arról, hogy

(7) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(8) Az érvényesítő feladata továbbá annak igazolása, hogy a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt-e.

(9) Amennyiben a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály szakmailag illetékes munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és – szükség esetén a kezdeményező szervezeti egység útján – intézkedik a hiánypótlás iránt.

(10) Amennyiben az érvényesítő a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban, iktatott ügyiratban utasítja. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet az „az utalványozás érvényesítése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek 8 napon belül értesítenie kell a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetőjét. A további eljárásra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

39. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és a belső szabályzatokban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá, hogy a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.

(2) Utalványozásra a miniszter írásbeli felhatalmazása alapján az MK alkalmazásában álló személy jogosult. Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele esetén az utalványozó a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy lehet.

(3) Az utalványozásra jogosult vonatkozásában az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(4) Utalványozni – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a Forrás.Net ügyviteli rendszerből előállított utalványlapon vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(5) Nem kell utalványozni a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket.

(6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni.

40. § (1) A támogatási szerződésben beszámolási kötelezettséget kell előírni, amely szakmai és pénzügyi részből áll.

(2) A támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban előírt beszámoló szakmai részének – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia szükséges a támogatott program, projekt vagy feladat megvalósításának helyét, időpontját és tartalmát (elvégzett feladat paramétereit és elért céljait, eredményeit, és amennyiben szükséges, a támogatott cél megvalósításához szükséges engedélyek igazolását) a pályázati kiírásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban a szakmai beszámoló elkészítésére meghatározott feltételek szerint.

(3) A támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban előírt beszámoló pénzügyi részének – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat másként nem rendelkezik – a következő előírásokat szükséges tartalmaznia:

(4) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés vagy támogatói okirat iktatószámát. A beszámolóhoz csatolt számla, számviteli bizonylat másolatára az eredeti számlával, számviteli bizonylattal történő egyezőségre vonatkozó záradékot kell felvezetni, és azt a kedvezményezett aláírásával hitelesíteni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a kötelezettségvállaló döntése szerint – az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó vagy nagy kockázatot hordozó kötelezettségvállalás esetében – a támogatás kedvezményezettje részére a támogatási szerződésben / támogatói okiratban előírásra kerülhet a bizonylatok könyvvizsgálói nyilatkozattal történő ellátási kötelezettsége. Ez esetben a könyvvizsgálói nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább, hogy a könyvvizsgáló az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumokat tételesen megvizsgálta, igazolja, hogy azok megfelelnek a hatályos számviteli előírásoknak, és a jelen támogatói okirat keretében elszámolhatóak a számlaösszesítőben szerepeltetett összegben. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a könyvvizsgáló kamarai tagság nyilvántartási számát is.

(6) Határon túli támogatás esetén az elszámoláshoz a költségvetési támogatás felhasználási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő pénzügyi bizonylatoknak, számláknak, banki átutalási igazolásoknak, kifizetést igazoló bizonylatok másolatainak és azok hivatalos magyar nyelvű fordításainak csatolását is szükséges előírni. A hivatalos magyar nyelvű fordítás helyett elfogadható, ha a számviteli bizonylaton, számlán a kedvezményezett magyar nyelven feltünteti annak tartalmát, és büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az általa rávezetett fordítás megegyezik a számviteli bizonylat, számla tartalmával.

(7) A kedvezményezett beszámolóját, záró beszámolóját a támogatási szerződésben foglalt határidőn belül a szakmai kezelőnek meg kell vizsgálnia, és a támogatás felhasználásáról véleményt készíteni a teljesítésigazoló felé. A teljesítésigazolásra jogosult személy dönt a kedvezményezett beszámolójának elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve visszafizetési kötelezettségéről.

(8) A támogatott tevékenység lezárása a költségvetési támogatás teljes összegének elszámolásáról készített beszámoló alapján és annak teljesítésigazolására jogosult személy általi elfogadásával történik. A szakmai kezelő erről írásban értesíti a kedvezményezettet a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

41. § A támogatási kérelmekkel és a támogatási szerződésekkel kapcsolatos, az Áht. 56/B. §-a és az Áht. 56/C. §-a szerint előírt, a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget – a kötelezettségvállaló adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály teljesíti.

42. § Az Áht. 51. §-át figyelembe véve a költségvetési támogatás folyósítására a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt formában, mértékben és időpontokban kerül sor.

43. § A kötelezettségvállalások pénzügyi teljesítését a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály – kezelői szervi megállapodás vagy lebonyolítói megállapodás esetén a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv – végzi, valamint a támogatási szerződések vagy támogatói okiratok teljesítési folyamatának nyilvántartását vezeti.

44. § Az Ávr. 89. § (1) bekezdése szerint költségvetési támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a támogatási döntés Ávr. 102/F. § (2) bekezdése szerinti adatait. Ennek teljesítéseként a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a Kincstárt hét napon belül értesíti a támogatási szerződéssel kapcsolatban bekövetkezett, bejelentésre kötelezett változásokról.

45. § (1) A költségvetési támogatások ellenőrzésére a 15. §-ban foglaltak irányadóak.

(2) A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás felhasználását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, beruházások, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezését, illetve leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

46. § A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről – a főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben előírtak alapján – a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal együttműködve a Pénzügyi és Számviteli Főosztály

47. § (1) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az időközi költségvetési jelentést havonta, a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5-éig tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe.

(2) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal együttműködve az eszközök és források alakulására vonatkozó időközi (negyedéves) mérlegjelentést negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával.

(3) Az időközi költségvetési jelentést és az időközi (negyedéves) mérlegjelentést a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály főosztályvezetője vagy a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által írásban kijelölt személy hagyja jóvá és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá.

(4) A Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok időközi mérlegjelentéseinek felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály gondoskodik.

48. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatokról az éves költségvetési beszámolót az Áhsz.-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a Kincstár által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon kell továbbítani a Kincstár részére.

(2) A fejezet összesített éves költségvetési beszámolóját a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár intézkedése szerinti határidőre, de legkésőbb a költségvetési évet követő év március 20-áig, a közvetlen és kormánybiztosok tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokra tárgyévet követő év június 15-ig kell összeállítani.

49. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár utasítására a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetője – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjével együttműködve – gondoskodik.

(2) A fejezeti összesített beszámolót a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár mint gazdasági vezető és a közigazgatási államtitkár mint a szerv vezetője a kiállítás helyének és időpontjának feltüntetésével írja alá.

50. § (1) Az Áhsz. alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, illetve a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a Forrás.Net ügyviteli rendszerben regisztrált adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik.

(3) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztéseket, valamint az esetleges értékhelyesbítéseket.

(5) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatokról – a jogszabályban meghatározottak szerint – a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató programnak megfelelő számszaki beszámolót a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal együttműködve a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon főkönyvi könyvelést végző – jogszabálynak megfelelő képesítéssel rendelkező – munkatárs készíti el, és adja át a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetője, illetve a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére jóváhagyás és aláírás céljából.

(6) A beszámolási feladatok szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal együttműködve a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője gondoskodik.

51. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll.

(2) A számszaki rész – az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási köriratban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – az előirányzatok teljesülését mutatja.

(3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási köriratában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása.

(4) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek tartoznak felelősséggel a felügyeletük alá tartozó egyes előirányzatok tekintetében a zárszámadás szöveges indokolásának elkészítéséért és tartalmáért. Az előirányzatok és intézményi címek szakmai felügyeletét ellátó szervezeti egységének, valamint kezelő szervének – az éves költségvetési beszámoló, valamint a zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról.

(5) Az előirányzatok szöveges indokolásának elkészítéséért, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály koordinálásával az illetékes szakmai felügyeletet ellátó személy és a kezelő szervek a felelősek. A Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási tájékoztató – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, valamint határozza meg a feladat- és hatásköröket, határidőket a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően.

(6) A zárszámadás összeállításáért, a határidők betartásáért a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály a felelős.

52. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban költségvetési évben teljesített bevételek és kiadások különbözete a költségvetési maradvány. A költségvetési maradvány megállapításának módját, szabályait az Ávr. és az Áhsz. szabályozza, és összegét az éves költségvetési beszámolóban kell bemutatni.

(2) Az előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány felhasználását, az Ávr. 150. §-a szabályozza. A kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány / meghiúsulás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Ávr. 150. § (4) bekezdése, továbbá az Ávr. 152. § (2) bekezdése szabályozza.

(3) A keletkezett – kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt (szabad) – költségvetési maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő, az Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről és annak befizetéséről a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetője – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – gondoskodik.

(4) A költségvetési maradvány államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyását követően a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát a miniszter hagyja jóvá.

(5) A Központi Maradványelszámolási Alap terhére történő finanszírozásra vonatkozó kérelmek szöveges elkészítéséért, illetve az intézményi címet érintő kérelmek szöveges indokolásának jóváhagyásáért a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetője a felelős. A megfelelő szakmai indokolással ellátott és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz eljuttatott kérelem alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az Ávr. 153. §-a szerinti előterjesztés elkészítése céljából megkereséssel fordul az államháztartásért felelős miniszter felé.

(6) A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.

53. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok szakmai kezelőjének, illetve kezelő szervének – az éves költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról.

(2) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok szakmai kezelője, illetve a kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti beszámolóját (értékelését) a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály által – a zárszámadás elkészítéséhez igazodóan – meghatározott határidőre készíti el és küldi meg a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály részére.