1050/2026. (II. 11.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése és (5a)–(5c) bekezdései, valamint 2024. január 1. és 2024. december 31. között hatályos (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

[1] 1. Az Alkotmánybírósághoz jelentős számú indítványozó nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt, melyben a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vet. Vhr.) 5. § (5) bekezdése, 5. § (5a) bekezdése, 5. § (5b) bekezdése, 5. § (5c) bekezdése, 5. § (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és ex tunc hatályú megsemmisítését indítványozták. Az Alkotmánybíróság elnökhelyettese 2/2024. (III. 14.) utasításával az Ügyrend 18/A. alcíme szerinti vezető döntési eljárás lefolytatását rendelte el. Az Alkotmánybíróság főtitkára két indítványt választott ki a vezető döntési eljárás lefolytatásához, az Ügyrend 44/A. § (2) bekezdésének megfelelően. Mindkét, a vezető döntési eljárás lefolytatásához kiválasztott alkotmányjogi panasz indítványozója személyesen járt el.

[2] 1.1. Az indítványozó1 2012-ben épített ki napelemes háztartási méretű kiserőművet (a továbbiakban: HMKE), melyre vonatkozóan 2013. január 4. napjától kezdődően rendelkezik az elosztói engedéllyel rendelkező szolgáltatóval megkötött, határozatlan időre szóló szerződéssel, ekként az alkotmányjogi panasz benyújtásakor már ún. bruttó elszámolásra volt jogosult. Az indítványozó2 2022-ben épített ki HMKE-t, melyre vonatkozóan 2022. november 23. napjától kezdődően rendelkezik az elosztói engedéllyel rendelkező szolgáltatóval megkötött, határozatlan időre szóló szerződéssel, ekként az alkotmányjogi panasz benyújtásakor még ún. szaldó elszámolásra jogosult.

[3] A szaldó elszámolás lényege, hogy az elszámolási időszakban (havonta vagy évente) a hálózatból vételezett (fogyasztott) villamos energia és a HMKE által termelt és a hálózatba betáplált villamos energia különbségét kell csak elszámolni [lásd a Vet. Vhr. 1. § (1) bekezdés 30. pontját]. A bruttó elszámolás lényege, hogy az elszámolási időszakban (havonta) a hálózatból vételezett (fogyasztott) és a hálózatba betáplált villamos energia mennyiségét külön-külön kell kezelni az elszámolásban, a betáplált és elfogyasztott mennyiség nem vonható össze. A hálózatból vételezett villamos energia teljes mennyisége után a fogyasztónak a rendszerhasználati díjat meg kell fizetnie, a hálózatba betáplált villamos energia után azonban a fogyasztó rendszerhasználati díjra vagy bármely más, a villamos energia árán túli díjra vagy költségtérítésre nem jogosult. Bruttó elszámolásban a megtermelt energia más felhasználási helyre vagy későbbi elszámolási időszakra nem vihető át.

[4] Az alkotmányjogi panaszok szerint a HMKE létesítésekor a kormányzat jelentős állami támogatásokat nyújtott, melyek kommunikációja és a kialakított jogszabályi környezet alapján arra lehetett következtetni, hogy a HMKE kiépítése egy megtérülő és bevételt termelő befektetés, melynek üzemidejét 25 évre kalkulálta a tervező és kivitelező cég. A megtérülést és a bevétel termelését az támasztotta alá, hogy a HMKE létesítésekor (az indítványozó1 esetében 2012–2013-ban, az indítványozó2 esetében 2022-ben) hatályos jogszabályi környezet ún. szaldó elszámolást alkalmazott, az indítványozók ezen elszámolási forma ismeretében döntöttek a HMKE beruházás megvalósításáról.

[6] 1.2.1. A Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5) bekezdése a szaldó elszámolás szabályait akként változtatta meg, hogy a szaldó elszámolásra csak a HMKE üzembe helyezésétől (vagy bővítésétől) számított 10. év végéig nyílik lehetőség, akkor, ha a HMKE igénybejelentése legkésőbb 2023. szeptember 7. napjáig megtörténik, az üzembe helyezésre pedig legkésőbb 2026. január 1. napjáig sor kerül. A rendelkezés alapján indítványozó1 az alkotmányjogi panasz benyújtásakor már kikerült a szaldó elszámolásból, indítványozó2 pedig (a jogszabályi környezet változatlansága esetén) 2032-ig jogosult a szaldó elszámolásra.

[7] A Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5a) bekezdése értelmében azon HMKE-k esetén, ahol az üzembe helyezés, illetőleg bővítés időpontjától számítva a 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a villamosenergia-kereskedő 2023. december 31. napjáig alkalmaz szaldó elszámolást.

[8] A Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5b) bekezdése akként rendelkezett, hogy azon HMKE-k esetén, ahol a villamosenergia-kereskedő 2023. szeptember 7. napján nem éves szaldó elszámolást alkalmazott, a felek közötti elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

[9] 1.2.2. A Vet. Vhr. 2023. október 6. napjától hatályos 5. § (5c) bekezdése értelmében a HMKE-k esetében az elszámolás oly módon történik, hogy a hálózatba betáplált és a vételezett villamos energia mennyisége irányonként külön-külön, az egyes fázisok szerinti terhelés és vételezés összesített energiamérlegével kerül megállapításra a szaldó elszámolásra való jogosultság esetein kívüli valamennyi esetben.

[10] A Vet Vhr. indítványozók által nem támadott, 2023. október 6. napjától hatályos 5. § (5e) bekezdése a betáplált villamos energia árszabását is megváltoztatta, oly módon, hogy a villamos energia átlagos termékára helyett a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet 2. melléklete szerinti táblázat 4. sora szerinti díjszabást rendelte alkalmazni.

[11] 1.2.3. A Vet. Vhr. 5. § (5) bekezdése 2024. január 1. napjától akként módosult, hogy a szaldó elszámolásra a HMKE üzembe helyezését vagy bővítését követő 10 éves időszak végével érintett naptári hónap utolsó napjáig van lehetőség. Ugyanezt a módosítást vezette át a jogalkotó a Vet. Vhr. 5. § (5c) bekezdésének d), f) és h) pontjain is (melyek közül az indítványozók csak a d) pontot támadták).

[12] A Vet. Vhr. ugyancsak 2024. január 1. napjától hatályos 5. § (5b) bekezdése értelmében pedig mindazon szaldó elszámolásra jogosultak esetében, akiknél a villamosenergia-kereskedő korábban nem éves szaldó elszámolást alkalmazott, immáron nem a felek megállapodása az irányadó, hanem havi szaldó elszámolás alkalmazására kerül sor. A szintén 2024. január 1. napjától hatályos új (5f) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy a bruttó elszámolás esetében (azaz amikor külön-külön kerül elszámolásra a betáplált és vételezett villamos energia) havi elszámolást kell alkalmazni.

[13] 1.2.4. Az indítványozók a fenti jogszabály-módosítások hatását akként összegzik, hogy ennek eredményeként a bruttó elszámolásra történő áttérés már csak akkor tekinthető gazdaságosnak, ha a fogyasztó csak akkor és annyi energiát használ, amikor és amennyit megtermel; vagy arányosan sokkal nagyobb rendszert épít ki, mely kiegyensúlyozza az átadási és átvételi tarifa közötti különbséget; vagy pedig maga gondoskodik a villamos energia átmeneti tárolásáról (mely egy kifejezetten drága beruházásnak tekinthető).

[14] 2. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, P) cikk (1) bekezdése, XIII. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a XXI. cikk (1) és (2) bekezdése sérelmét állítják, továbbá utalnak az E) cikk (2) bekezdése sérelmére is, az alábbiak szerint.

[15] 2.1. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelmét az indítványozók három okból állítják. Egyrészt azért, mert bár a Vet. Vhr. támadott rendelkezései formálisan nem visszamenőlegesen léptek hatályba, azonban a jogalkotó egy már hosszabb ideje (az indítványozó1 esetében több, mint tíz éve, az indítványozó2 esetében közel két éve) fennálló, tartós jogviszonyba avatkozott be az indítványozók számára egyértelműen hátrányosan, a szaldó elszámolásról a bruttó elszámolásra történő áttéréssel (visszaható hatályú jogalkotás tilalma). Másrészt azért, mert a Vet. Vhr. egyes szabályai lényegében a kihirdetésüket követően azonnal, a kihirdetés napján 23 órakor hatályba is léptek, és a Vet. Vhr. más rendelkezései esetében is kirívóan rövid, legfeljebb három nap volt a jogalkotó által biztosított felkészülési idő, miközben a szabályozás a fogyasztók részéről felelős döntést, a megváltozott jogszabályi környezetben a fogyasztók rendelkezésére álló lehetőségek gondos mérlegelését igényelte volna (kellő felkészülési idő követelménye). Harmadsorban pedig azért, mert a Vet. Vhr. folyamatos, egymást követő módosításai kiszámíthatatlan jogi környezetet eredményeztek, különös figyelemmel arra, hogy azokhoz egy hosszú távra szóló döntés (HMKE telepítése) kapcsolódik (normavilágosság követelménye).

[16] 2.2. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése, valamint XXI. cikk (1) és (2) bekezdései sérelmét az alkotmányjogi panaszok azért állítják, mert a megújuló energiaforrások használata, az energiatermelésben való szerepük növelése hazai és nemzetközi célkitűzés, a napelemek használata pedig a klímavédelem és karbonsemlegesség hatékony eszköze. A Vet. Vhr. támadott rendelkezései ugyanakkor a HMKE-t telepítő természetes és jogi személyeket klímavédelmi elkötelezettségük miatt valójában büntetik azzal, hogy a fenntartható energián alapuló háztartások energiaellátását felborítják, mely kedvezőtlen jogszabálymódosítás az alkotmányjogi panaszok szerint a visszalépés tilalma elvének sérelmét eredményezi. E körben az indítványozók kifejezetten is utalnak az államot terhelő intézményvédelmi kötelezettségre. Az intézményvédelmi kötelezettségből az alkotmányjogi panaszok szerint az következik, hogy egy tartós, több évtizedre előre megtett beruházás feltételei időközben ne változzanak meg. A szaldó elszámolás kivezetése ugyanakkor jelen esetben azzal a hatással jár, hogy elrettenti az állampolgárokat a környezettudatos, megújuló energiaforrásokba való beruházástól, a már elért klímavédelmi védelmi szinttől való visszalépést valósítva meg. Az indítványozók e körben arra is utalnak, hogy az elővigyázatosság elvéből következően az egészséges környezethez való jog sérelme már akkor is megállapítható, ha a környezet állapotának romlása még nem következett be, de az állapotromlás kockázata már fennáll.

[17] 2.3. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jog sérelmét az alkotmányjogi panaszok azért állítják, mert a HMKE-re vonatkozó szaldó elszámolás választása alkotmányjogi értelemben szerzett jognak minősül. A szaldó elszámolás az indítványozók szerint nem csupán politikai ígéret volt, hanem a Vet. Vhr.-ben normatív tartalommal is megjelent, ily módon biztosítva az indítványozók számára, hogy határozatlan idejű éves szaldóelszámolással térüljön meg a HMKE beruházásuk. Azáltal, hogy a bruttó elszámolás során az elszámolási időszak irreálisan lerövidül, a vételi és a betáplálási ár között pedig jelentős különbség van, a HMKE-k használata ténylegesen ellehetetlenül, az ugyanis immáron nem csupán a beruházás megtérülését nem biztosítja, hanem a fenntartási költségeket sem. Az indítványozók szerint a jogalkotó már a tulajdonjog korlátozásának közérdekű célját sem jelölte meg, de még ilyen cél esetleges megjelölése esetén is nyilvánvalóan aránytalannak minősül az a tulajdonkorlátozás, mely az indítványozókat formálisan a hagyományos áramfogyasztókkal hozza azonos helyzetbe, valójában azonban még hozzájuk képest is hátrányosabb helyzetet teremt (hiszen az indítványozók, szemben a hagyományos áramfogyasztókkal, nagyértékű beruházást is eszközöltek).

[18] 2.4. A tulajdonhoz való jog sérelmével összefüggésben utalnak az alkotmányjogi panaszok az E) cikk (2) bekezdésének sérelmére is, tekintettel arra, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezései az indítványozók szerint ellentétesek a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: irányelv). Az irányelv, annak is különösen a 15. cikk (4) bekezdése csak a jövőre nézve (új HMKE-k telepítésére) írja elő a szaldó elszámolás felszámolását, miközben a 15. cikk (1) bekezdéséből következően a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztókat ne terheljék aránytalan vagy megkülönböztető technikai és adminisztratív követelmények, eljárások és díjak, valamint a költségeket nem tükröző hálózati díjak.

[19] 2.5. Az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése sérelmét az alkotmányjogi panaszok végezetül azért állítják, mert a jogalkotó a HMKE-vel rendelkező fogyasztókat lényegében azonosan kezeli a megújuló energiát (napelemet) nem használó fogyasztókkal, miközben a két csoport helyzete egymástól szignifikánsan eltér. A HMKE ugyanis egyrészt a saját vagyonból történő jelentős beruházást feltételez, melynek megtérülése hosszabb időt vesz igénybe, másrészt a HMKE használói megújuló energiát termelnek és használnak fel, harmadrészt pedig a HMKE-k az elektromos áramellátásban is közreműködnek. Az alkotmányjogi panaszok szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalma jelen esetben tehát azért sérült, mert a jogalkotó egymástól lényegesen eltérő élethelyzeteket kezelt azonos módon, anélkül, hogy ennek indokát adta volna.

[20] 3. Az alkotmányjogi panaszok benyújtását követően az Alkotmánybíróság a 2/2025. (V. 8.) AB határozatával a Vet. Vhr. 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján” szövegrészeit, az (5c) bekezdés a) pontját, valamint az (5c) bekezdés b) és c) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott” szövegrészeit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2025. május 31. napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a jogalkotó a 114/2025. (V. 26.) Korm. rendelettel módosította a Vet. Vhr. egyes rendelkezéseit, mely módosítás a jelen alkotmányjogi panaszok elbírálását nem befolyásolta. Az Alkotmánybíróság azt is észlelte, hogy a jogalkotó az alkotmányjogi panaszok benyújtását követően a Vet. Vhr. 5. § (5f) bekezdését 2025. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

[21] A Vet. Vhr. módosításáról szóló 470/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet 2025. december 30., 23 órai hatállyal ismét módosította a támadott rendelkezéseket. A módosító rendelet 4. § a) pontja alapján a Vet. Vhr. 5. § (5) bekezdés a) pontjában az „üzembe helyezésre kerül,” szövegrész helyébe a „készre jelentése megtörténik,” szöveg, a 4. § b) pontja alapján az 5. § (5) bekezdés b) pontjában a „bővítése” szövegrész helyébe a „bővítés tekintetében a készre jelentés” szöveg, a módosító rendelet 4. § c) pontja alapján pedig a Vet. Vhr. 5. § (5c) bekezdés b) és c) pontjában a „csak 2026. január 1. napját követően kerül üzembe helyezésre,” szövegrész helyébe a „készre jelentése csak 2026. január 1. napját követően történik meg,” szöveg lép.

[22] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel jelen eljárásában a Vet. Vhr. indítvány elbírálásakor hatályos 5. § (5) bekezdése és (5a)−(5c) bekezdései, valamint a 2024. január 1. és 2024. december 31. napja között hatályos (5f) bekezdése alkotmányossági vizsgálatát végezte el.

[23] 4. Az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az Abtv. 57. § (1b) bekezdésének megfelelően tájékoztatta az Alkotmánybíróságot a Vet. Vhr. támadott rendelkezéseivel kapcsolatos jogi álláspontjáról.

[24] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései:

„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

„E) cikk (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

„P) cikk (1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

„XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.”

„XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

„XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.”

[25] 2. A Vet. Vhr. indítvánnyal érintett, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:

„5. § (5) A csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betápláló háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10 éves időszak végével érintett naptári hónap utolsó napjáig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldó elszámolást alkalmaz

a) a háztartási méretű kiserőmű esetén, amely 2023. szeptember 13. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig készre jelentése megtörténik, valamint

b) a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítés tekintetében a készre jelentés 2023. szeptember 13. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik. (5a) Az (5) bekezdéstől eltérően azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzembe helyezésének időpontjától – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától – számított 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31. napjáig tartó időszakra szaldó elszámolást alkalmaz a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában. (5b) A háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, 2023. szeptember 13. napján nem éves szaldó elszámolást alkalmaz, vagy fennálló jogviszony hiányában nem éves szaldó elszámolást kellett volna alkalmaznia – a 14/B. § alapján felszerelt okosmérővel rendelkező felhasználó esetét kivéve, az (5) bekezdéstől eltérően – a villamosenergia-kereskedő az (5) bekezdés szerinti időszak végével érintett naptári hónap utolsó napjáig havi szaldó elszámolást alkalmaz. (5c) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége irányonként külön-külön kerül megállapításra,

a) ha a háztartási méretű kiserőmű 2023. szeptember 13. napját követően benyújtott csatlakozási igénybejelentés alapján kerül üzembe helyezésre, az üzembe helyezés időpontjától,

b) ha a 2023. szeptember 13. napjáig benyújtott csatlakozási igénybejelentés alapján a háztartási méretű kiserőmű készre jelentése csak 2026. január 1. napját követően történik meg, az üzembe helyezés időpontjától,

c) üzembe helyezett háztartási méretű kiserőmű esetén bővítés céljából 2023. szeptember 13. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján a bővített rész készre jelentése csak 2026. január 1. napját követően történik meg, a teljes háztartási méretű kiserőmű vonatkozásában legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésének időpontjától,

d) az (5) bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű esetén az (5) bekezdés szerinti időszak végét követően, az időszak végét követő naptári hónap első napjától,

e) az (5a) bekezdés szerinti esetben 2024. január 1. napjától,

f) az (5b) bekezdés szerinti felhasználó esetén a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezését – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10. év végét követő naptári hónap első napjától, de leghamarabb 2024. január 1. napjától, vagy ha a felek már 2023. szeptember 13. napján is így számoltak el,

g) ha a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője ezt kéri,

h) a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése 2023. szeptember 13. napját követően benyújtott igénybejelentés alapján valósul meg legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésének időpontját követő naptári hónap első napjától, valamint

i) ha a háztartási méretű kiserőmű a VET 66/B. § (9) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elszámolásban vesz részt.”

[26] 3. A Vet. Vhr. indítvánnyal érintett, 2024. január 1. és 2024. december 31. napja között hatályos rendelkezése:

„5. § (5f) Az (5c) bekezdés szerinti profil elszámolásban vételező rendszerhasználó bruttó elszámolással érintett elszámolási pontja tekintetében – a hálózati engedélyes által biztosított mérési adatok alapján – havi elszámolást kell alkalmazni.”

[27] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

[28] 1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozók által támadott rendelkezések közül a Vet. Vhr. 5. § (5), (5a) és (5b) bekezdései 2023. szeptember 13. napján, a Vet. Vhr. 5. § (5c) bekezdése 2023. október 6. napján, míg a Vet. Vhr. 5. § (5f) bekezdése 2024. január 1. napján lépett hatályba, az indítványozók pedig alkotmányjogi panaszukat 2024. március 4. napján, a Vet. Vhr. valamennyi támadott rendelkezéséhez képest határidőben terjesztették elő.

[29] 2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt akkor fogadhatja be, ha az határozott kérelmet tartalmaz. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja értelmében a kérelem akkor határozott, ha megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, az e) pont értelmében pedig a kérelemnek egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály vagy bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszok az Alaptörvény XXI. cikk (2) bekezdése szerinti szennyező fizet elvével összefüggésben nem tartalmaznak indokolást, ekként az alkotmányjogi panaszok ezekben az elemükben nem teljesítik a határozott kérelem törvényi követelményét.

[30] 3. Az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az indítványozók valamely Alaptörvényben biztosított joguk sérelmét állítsák. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése az alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot {lásd például: 3280/2024. (VII. 24.) AB végzés, Indokolás [14]}. Ugyancsak nem tartalmaz a jelen generációk szempontjából Alaptörvényben biztosított jogot a P) cikk (1) bekezdése {lásd például: 3355/2025. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére pedig az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint kizárólag a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmával, valamint a kellő felkészülési idő követelményével összefüggésben alapítható alkotmányjogi panasz, a normavilágosság követelményével összefüggésben nem {lásd például: 3306/2025. (IX. 30.) AB végzés, Indokolás [13]}. Az indítványozók az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelmére részben a jogállamiság, a szerzett jogok védelme és a bizalomvédelem elvével összefüggésben hivatkoztak. Ezek tekintetében nincs helye az érdemi vizsgálatnak, mert kívül esnek az előbb meghatározott körön {lásd például: 3052/2025. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [39]}. Az alkotmányjogi panaszok ezért ezekben az elemeikben nem teljesítik az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja törvényi követelményét.

[31] Az alkotmányjogi panaszok az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti visszaható hatályú jogalkotás tilalma és kellő felkészülési idő követelménye, valamint a XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jog állított sérelmével összefüggésben a határozott kérelem követelményét teljesítik.

[32] 4. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen esetben az indítványozók számára nem áll rendelkezésre a támadott rendelkezésekkel szembeni jogorvoslati lehetőség.

[33] 5. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz alapján az indítványozók érintettségének személyesnek, közvetlennek és aktuálisnak kell lennie {lásd például: 3110/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [27]}. Figyelemmel arra, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezései alapján az indítványozó1 2024. január 1. napjától kikerült a szaldó elszámolás köréből (azaz esetében a HMKE-re vonatkozó elszámolás rendje ténylegesen megváltozott), az indítványozó2 pedig 2022. november 23. napjától (a HMKE-re vonatkozó szerződés megkötésétől) számított 10 évet követően kikerül a szaldó elszámolás köréből (azaz esetében a HMKE-re vonatkozó elszámolás rendje a jogszabály szerint meghatározott időtartam elteltét követően bizonyosan és automatikusan bekövetkezik), ezért az Alkotmánybíróság az indítványozók érintettségét elfogadta.

[34] 6. Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében, ha alkotmányjogi panasz alapján valamely jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak. Az Alkotmánybíróság a 2/2025. (V. 8.) AB határozatában már vizsgálta a Vet. Vhr. 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján” szövegrészei, az (5c) bekezdés a) pontja, továbbá az (5c) bekezdés b) és c) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott” szövegrészei Alaptörvénnyel való összhangját az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme miatt, és a Vet. Vhr. említett rendelkezéseit megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a jogalkotó a 114/2025. (V. 26.) Korm. rendelettel módosította a Vet. Vhr. egyes rendelkezéseit, szövegszerűen is orvosolva a szabályozás Alkotmánybíróság által megállapított alaptörvény-ellenességét.

[35] Tekintettel a Vet. Vhr. támadott rendelkezéseinek módosítására, továbbá tekintettel arra, hogy a 2/2025. (V. 8.) AB határozat alapját képező alkotmányjogi panasz indítványozója a szaldó elszámolás hatálya alá történő bekerülés lehetőségére vonatkozó szabályozással összefüggésben hívta fel a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmét, jelen alkotmányjogi panaszok indítványozói pedig egyébként is a szaldó elszámolásból történő kikerülésre vonatkozó szabályozás tekintetében (azaz eltérő alkotmányjogi összefüggésben) állítják az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmét, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszok az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben nem minősülnek res iudicatá-nak.

[36] 7. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz (megelőző bírósági eljárás hiányában) az Abtv. 29. §-a alapján alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be.

[37] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése szerinti egészséges környezethez való jog sérelmét is felhívták. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az egészséges környezethez való jog védelmi köre egyaránt vonatkozik a környezet és természet védelmére vonatkozó anyagi jogi, eljárásjogi és szervezeti szabályozásra, hiszen ezek együttesen biztosíthatják csak az egészséges környezethez való jog maradéktalan, az Alaptörvényből következő érvényesülését {ebben az értelemben elsőként: 3223/2017. (IX. 25.) AB határozat, Indokolás [28]}. Miközben kétségtelen, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezései kapcsolódnak a megújuló energiaforrások egyikéhez (a napelemek használatához), a HMKE-k által termelt energia elszámolásának módja (a szaldó és bruttó elszámolás szabályai) már nem áll alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az egészséges környezethez való joggal, annál is inkább, mert az indítványozók nem újabb megújuló energiaforrások létesítésével (hanem a már egyébként is működő HMKE-kkel) összefüggésben hívták fel az egészséges környezethez való jog szabályait. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az ilyen összefüggés hiányában az indítvány ezen elemeit érdemben nem vizsgálja {vö. pl. 3074/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [44]; 3193/2017. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [15]}.

[38] Az indítványozók alkotmányjogi panaszaikban a Vet. Vhr. támadott rendelkezéseinek az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe ütközését is állítják, arra hivatkozással, hogy a szabályozás azonos módon kezeli a HMKE-vel rendelkező és azzal nem rendelkező fogyasztókat. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalma abban az esetben sérülhet, ha a jogszabály alkotmányos indok nélkül tesz különbséget a szabályozás szempontjából egymással összehasonlítható helyzetben levő jogalanyok között {lásd például: 25/2024. (XII. 30.) AB határozat, Indokolás [80]}, vagy pedig különböző eseteket kezel azonos módon {3073/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [45]}.

[39] A homogén csoportot minden esetben az adott jogszabályon/szabályozási koncepción belül kell vizsgálni {8/2021. (III. 2.) AB határozat, Indokolás [117]}. Tekintettel arra, hogy mind a szaldó, mind pedig a bruttó elszámolás fogalmilag csak olyan felhasználókra vonatkozhat, akik rendelkeznek HMKE-vel, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezéseinek hatálya nyilvánvalóan nem terjed (fogalmilag nem terjedhet) ki a HMKE-vel nem rendelkező felhasználókra, ekként a szabályozás nem kezeli (nem is kezelheti) azonos módon a HMKE-vel rendelkező és azzal nem rendelkező felhasználókat. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezései és az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése között az alkotmányjogi panaszokban foglaltak alapján alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság fent ismertetett gyakorlata szerint az ilyen összefüggés hiányában az indítvány ezen elemeit érdemben szintén nem vizsgálta.

[40] Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy kizárólag érdemi vizsgálat eredményeként állapítható meg, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és a kellő felkészülési idő követelményét, illetőleg sértik-e az indítványozók tulajdonhoz való jogát. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszokat az Ügyrend 31. § (6) bekezdését alkalmazva, külön befogadási eljárás mellőzésével, érdemben bírálta el.

[41] Az alkotmányjogi panaszok nem megalapozottak.

[42] 1. Magyarország a Nemzeti Energia és Klímatervben (2024. évi aktualizált változat, a továbbiakban: NEKT) vállalta, hogy a megújuló energiaforrások arányát 30%-ra (ezen belül a villamosenergia-ágazatban 32%-ra) növeli 2030-ra a 2021-es 14%-ról (NEKT, 52−53. oldal). A NEKT szerint Magyarország 2024-re már teljesítette az eredetileg 2030-ra kitűzött naperőművi kapacitáscélt (6GW), ekként lehetségesnek látszik a naperőművi kapacitások 12GW-ra történő emelése a 2030-ig terjedő időszakban. Ezt erősítette meg az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára is: 2024. április 1-i állapot szerint Magyarországon 6258,5 MW kapacitású napelem volt, melyből 2416,3 MW minősült HMKE-nek. Számszerűsítve, 264 312 darab HMKE volt ekkor Magyarországon, melyek 87%-a (223 823 darab) természetes személyekhez tartozott (lásd az állásfoglalás 2−3. oldalát).

[43] A megújuló energiaforrások fokozott felhasználása már csak azért is indokolt, mert Magyarország fokozottan kitett az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak Európa többi országához képest, a kontinens belsejében való fekvése és a Kárpát-medence speciális mikroklímája miatt {részletesen lásd: 5/2025. (VI. 30.) AB határozat, Indokolás [100]−[101]}. A Vet. Vhr. támadott rendelkezései áttételesen (a HMKE-k által termelt villamos energia elszámolásán keresztül) éppen ennek a NEKT-ben külön is nevesített célkitűzésnek a megvalósítását segítik elő.

[44] 2. Az Alkotmánybíróság a fentiekkel összefüggésben azt is rögzíti, hogy a bruttó elszámolás 2024. január 1. napjától történő bevezetése az irányelv 15. cikk (4) bekezdéséből (tehát közvetlenül az uniós jogból) fakad: „Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében.” Az irányelvből ugyanakkor közvetlenül nem következik a szaldó elszámolásban már bent levő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének kötelezettsége.

[45] 3. Elsősorban a szaldó elszámolás miatti kedvező beruházási környezetnek köszönhetően a napelemek száma és a napelem-kapacitások a 2020-as évek elejére egyre gyorsuló ütemben nőttek Magyarországon, ami számottevően növelte az időszakos piaci anomáliák számát is: a (nyári) nappali időszakban gyakran alakult ki túlkínálat, esti (és téli) időszakban pedig túlkereslet – előbbinek köszönhetően az áramár akár negatív tartományba is kerülhet, utóbbinak köszönhetően pedig a kiugróan magas áramárral érintett időszak is megnő.

[46] 4. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezéseinek megalkotásával a jogalkotó megsértette-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, illetőleg a kellő felkészülési idő követelményét.

[47] 4.1. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogállamiság egyik legfontosabb alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között azt is megköveteli, hogy a jogalanyoknak tényleges lehetőségük legyen arra, hogy magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében pedig a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely magatartást visszamenőleges hatállyal ne minősítsenek jogellenesnek {lásd például: 3021/2020. (II. 10.) AB határozat, Indokolás [34]}.

[48] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése elsősorban és alapvetően a már létrejött – és adott esetben le is zárt – jogviszonyok utólagos, visszamenőleges hatályú, hátrányos megváltoztatásával szemben nyújt védelmet (valódi visszaható hatály). Emellett azonban a jogbiztonság a múltban keletkezett, de le nem zárt, ún. fennálló vagy tartós jogviszonyokba való azonnali vagy jövőre nézve történő beavatkozásnak is alkotmányos korlátokat szab (kvázi visszaható hatály).

[49] Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának állított sérelme esetén elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a támadott rendelkezés a jogalanyok számára terhesebb-e: a tilalom kizárólag a jogalanyok helyzetét elnehezítő (ad malam partem) jogalkotásra irányadó {lásd például: 3043/2021. (II. 19.) AB határozat, Indokolás [34]}. Amennyiben a norma hátrányos, akkor másodlagosan azt kell az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia, hogy a norma hatályba léptetése visszamenőlegesen történt-e; amennyiben igen, a szabályozás alaptörvény-ellenes. Ha a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt, az Alkotmánybíróságnak harmadlagosan azt kell megvizsgálnia, hogy a rendelkezés utólag, visszamenőlegesen megváltoztatja-e a múltban létrejött és esetleg már le is zárt jogviszonyok megítélését – ez ugyanis a visszamenőleges hatályba léptetéshez hasonlóan valódi visszaható hatályú jogalkotást jelent, és alaptörvény-ellenes. Amennyiben azonban a norma a múltban keletkezett tartós jogviszonyokat kizárólag a jövőre nézve módosítja (kvázi visszaható hatály), és a beavatkozásnak alkotmányosan elfogadható indoka van, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem sérült {8/2022. (V. 25.) AB határozat, Indokolás [19]}.

[50] 4.1.1. A Vet. Vhr. támadott rendelkezései kétségtelenül hátrányosan érintették a korábban már HMKE-t telepítő, és a szaldó elszámolás hatálya alá tartozó indítványozókat azáltal, hogy a szaldó elszámolás igénybevételének lehetőségét a jogalkotó tíz évben maximalizálta, melynek leteltét követően az indítványozók a bruttó elszámolás hatálya alá kerültek, illetőleg kerülnek át. Azaz, a Vet. Vhr. támadott rendelkezései az indítványozók helyzetét elnehezítették (ad malam partem jogalkotás).

[51] 4.1.2. Jelen esetben a Vet. Vhr. támadott rendelkezései nem visszamenőlegesen léptek hatályba. A Vet. Vhr. módosításáról szóló 427/2023. (IX. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) a kihirdetésének napján 23 órakor lépett hatályba (lásd a Módr1. 3. §-át). A Vet. Vhr. módosításáról szóló 460/2023. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) a kihirdetését követő napon lépett hatályba (lásd a Módr2. 3. §-át). A Vet. Vhr., valamint az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 243/2019. (X. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 680/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) Vet. Vhr. támadott rendelkezéseit módosító elemei 2024. január 1. napján léptek hatályba [lásd a Módr3. 23. § (1) bekezdését]. A Vet. Vhr. módosításáról szóló 470/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.) egyes rendelkezései a kihirdetés napján [lásd Módr4. 6. § (1) bekezdését], más (jelen indítványozók által nem támadott) rendelkezése a kihirdetést követő 16. napon lépett hatályba [lásd Módr4. 6. § (2) bekezdését].

[52] 4.1.3. A Vet. Vhr. támadott rendelkezései a szaldó elszámolás kivezetését a HMKE-vel rendelkező indítványozók számára a jövőre nézve írták elő (kvázi visszaható hatály). Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett értékelnie, hogy a jogalkotói beavatkozás alkotmányosan igazolható-e.

[53] A szaldó elszámolás választása lehetőségének jövőre (legkésőbb 2024. január 1. napjától) vonatkozó kizárása az uniós jogból, nevezetesen az irányelv 15. cikk (4) bekezdéséből fakadó olyan kötelezettség volt, melyet Magyarországnak implementálnia kellett. Az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára állásfoglalásában kifejtette, hogy a Vet. Vhr. módosítását megelőző időszakban lényegében évről évre duplázódott a HMKE-k száma, ami már önmagában is szükségessé tette a szabályozás kereteinek módosítását, annak érdekében, hogy hatékonyabban működjön a villamos energia hálózat, és az ellátásbiztonság se sérüljön (lásd az állásfoglalás 3. oldalát).

[54] Az irányelvből ugyanakkor közvetlenül nem vezethető le a már a szaldó elszámolásban levő HMKE-k esetében a szaldó elszámolás kivezetésének kötelezettsége. Az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára ugyanakkor a szaldó elszámolással összefüggésben az alábbi szempontokra is rámutatott. A szaldó elszámolás sajátossága az (volt), hogy a HMKE üzemeltetője a közcélú hálózatot mind vételezésre, mind betáplálásra rendszerhasználati díj megfizetése nélkül használhatta, azonban a rendszert ténylegesen használta. A rendszer tényleges használatának költségeit azok a fogyasztók fizették meg, akik HMKE-vel nem rendelkeztek (keresztfinanszírozás). A bruttó elszámolásra történő áttérés egyik célzott hatása éppen az volt, hogy a HMKE üzemeltetői rendszerhasználatának költségeit maguk a HMKE-k üzemeltetői fizessék meg. A bruttó elszámolásra történő áttérés másik célja pedig az volt, hogy mérsékelje a HMKE-k túltermelését és ezáltal az időszakos piaci anomáliákat, akár az önfogyasztás növelésével, akár a tárolókapacitások növelésével. Ezzel összefüggésben az államtitkár arra is utalt, hogy a napelemes rendszerek gyors ütemű terjedésével a villamos energia hálózat fejlesztése is szükségessé vált, így a Kormány átmenetileg az ország egész területén felfüggesztette a betáplálási lehetőséget azon HMKE-k esetében, amelyeknél az igénybejelentést 2022. október 31. napját követően tették meg (lásd az állásfoglalás 3−4. oldalát).

[55] Ezen célok elérése érdekében a jogalkotó az új igényekre előremenően, a már a szaldó elszámolásban levő rendszerekre pedig felmenő rendszerben, fokozatosan vezette be a bruttó elszámolásra történő átállást. Az államtitkár állásfoglalásában azt is kiemelte, hogy a HMKE termelők a megtermelt és fel nem használt villamos energiát akár más kereskedők, illetőleg piaci szereplők számára is értékesíthetik, piaci alapon, úgy, hogy vételezőként továbbra is jogosultak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére (lásd az állásfoglalás 5. oldalát).

[56] Figyelemmel arra, hogy a jogalkotó alkotmányosan elfogadható indokokkal, nevezetesen az ellátásbiztonsággal, a piaci anomáliák csökkentésével, és a keresztfinanszírozás megszüntetésével (azaz közérdekkel) igazolta a szaldó elszámolás kivezetését, továbbá figyelemmel arra, hogy a napelemes rendszerekkel kapcsolatos beruházások átlagos megtérülési ideje állami támogatás nélkül is 7−8 évre tehető (a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Navigátorának adatai szerint), a szaldó elszámolás kivezetésére pedig minden HMKE esetében tíz év elteltével kerül csak sor (ekként a villamos energia költségén jelentkező megtakarítás a HMKE beruházás megtérülését biztosítja), az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Vet. Vhr. támadott rendelkezései nem sértik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.

[57] 4.2. Az indítványozók az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben a kellő felkészülési idő követelményének sérelmét is állították.

[58] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmény, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A felkészülési idő egy jogszabály megalkotása és kihirdetése, illetve hatálybalépése, vagy amennyiben a hatályba lépés időpontjától elválik annak alkalmazhatósága, akkor a kihirdetés és az alkalmazhatóság között eltelt időtartam. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elvéből levezetett jogbiztonság követelménye a jogszabály hatálybalépése, illetőleg alkalmazhatósága időpontjának megállapítására vonatkozóan azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy kellő időt biztosítson a jogszabály szövegének megismerésére; a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez; a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez. A kellő felkészülési idő követelményének a jogbiztonság elvéből következő lényegi eleme, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek mindazok a címzettjei, akik részére a jogszabály új, illetve többletkötelezettségeket ír elő – legyenek akár a jogszabály végrehajtásáért felelős (jogalkalmazó) szervek, akár az önkéntes jogkövetés szempontjából érintett egyéb személyek és szervek –, a kötelezettségeiket potenciálisan teljesíteni tudják, és akaratuk ellenére ne kövessenek el kötelességszegést, ne valósítsanak meg jogellenes magatartást. Mind a jogalkalmazásnak, mind pedig a jogkövető magatartásnak feltétele a jogszabály megismerése, ebből a szempontból tehát a jogszabály alkalmazására való felkészülés és a jogszabály megismerése a cél-eszköz viszonyban áll egymással {6/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [233]–[236]}. A jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye, mellyel összefüggésben alaptörvény-ellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [51]}. Miközben annak elbírálása, hogy egy konkrét jogszabály esetében pontosan mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, nem alkotmányjogi kérdés, a felkészülési idő elmaradása, vagy kirívó hiánya már alaptörvény-ellenességet eredményez. A jogbiztonságot súlyosan sérti ugyanis, ha az új, illetve többletkötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatálybalépése közötti felkészülési idő elmarad, vagy annyira rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [52]}.

[59] Ahogyan arra az Alkotmánybíróság a jelen határozata IV/4.1.2. pontjában (Indokolás [51]) már utalt, a Vet. Vhr. támadott rendelkezéseit módosító jogszabályok közül a Módr1. a kihirdetésének napján (2023. szeptember 13án) 23 órakor lépett hatályba, a Módr2. a kihirdetését követő napon (2023. október 6-án) lépett hatályba, a Módr3. jelen alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából releváns rendelkezései a kihirdetést követő harmadik napon, 2024. január 1. napján, a Módr4. rendelkezései pedig kihirdetésének napján 23 órakor (2025. december 30.) léptek hatályba. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a Vet. Vhr. támadott rendelkezései pontosan milyen tartalmat hordoznak, az indítványozók jogait és kötelezettségeit mennyiben érintették, és ezek kapcsán a jogszabály megismerésére, alkalmazására rendelkezésre álló felkészülési idő kirívóan rövidnek tekinthető-e. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: következetes gyakorlatának megfelelően a kellő felkészülési idő követelményét a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése, vagy amennyiben a hatálybalépés időpontjától elválik annak alkalmazhatósága, akkor a kihirdetés és az alkalmazhatóság közötti időtartam tekintetében kell vizsgálni {24/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [46]}.

[60] A Módr1. a Vet. Vhr. jelen alkotmányjogi panaszokkal támadott rendelkezései közül az 5. § (5), (5a) és (5b) bekezdéseit módosította, az indítványozók szempontjából (és ekként az alkotmányjogi panaszok kellő felkészülési idő követelményével összefüggő elbírálása szempontjából releváns módon) akként, hogy a már szaldó elszámolásban levő HMKE-k esetében a szaldó elszámolás az üzembe helyezés vagy bővítés időpontját követő 10. év végéig áll fenn, azzal, hogy azon HMKE-k esetében, ahol a 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a szaldó elszámolás 2023. december 31. napjáig áll fenn. Mindez azt jelenti, hogy a Módr1. minden esetben fenntartotta a szaldó elszámolást a kihirdetés napjától (2023. szeptember 13.) legalább 2023. december 31. napjáig (vagy, ha ez későbbi, akkor az üzembe helyezés vagy bővítés időpontját követő 10. év végéig). Mindez azt jelenti, hogy bár a Módr1. formálisan a kihirdetés napján 23 órakor már hatályba is lépett, azonban a jelen alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából releváns kellő felkészülési idő követelményének megítélése szempontjából a Vet. Vhr. módosított rendelkezései joghatásaikat csak 2023. december 31. napját követően fejtették ki, mely időtartam alkotmányjogi értelemben bizonyosan nem tekinthető kirívóan rövidnek vagy nyilvánvalóan elégtelennek.

[61] A Módr2. a Vet. Vhr. jelen alkotmányjogi panaszokkal támadott rendelkezései közül az 5. § (5c) bekezdését módosította, az indítványozó1 szempontjából akként, hogy esetében 2024. január 1. napjától, míg az indítványozó2 szempontjából akként, hogy esetében a 10 éves időszak leteltét követően kerül sor a bruttó elszámolás bevezetésére. Mindez azt jelenti, hogy a jelen alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából releváns kellő felkészülési idő követelményének megítélése szempontjából a Vet. Vhr. Módr2.-vel módosított és 2023. október 5. napján kihirdetett rendelkezései csak 2024. január 1. napját követően (indítványozó1) fejtették, illetőleg a 10 éves időszak leteltét követően (indítványozó2) fejtik ki joghatásaikat, mely időtartam alkotmányjogi értelemben ugyancsak nem tekinthető kirívóan rövidnek vagy nyilvánvalóan elégtelennek.

[62] A Módr3. a Vet. Vhr. jelen alkotmányjogi panaszokkal támadott rendelkezései közül az 5. § (5b), (5c) bekezdését módosította, illetőleg egy új (5f) bekezdést iktatott be a Vet. Vhr. rendelkezései közé, a jelen alkotmányjogi panaszok kellő felkészülési idő követelményével összefüggő elbírálása szempontjából akként, hogy az indítványozó1 esetében 2024. január 1. napjától, az indítványozó2 esetében a 10 éves időszak leteltét követően a bruttó elszámolásban havi elszámolást kell alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy a jelen alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából releváns kellő felkészülési idő követelményének megítélése szempontjából a Vet. Vhr. Módr3.-mal módosított és 2023. december 29. napján kihirdetett rendelkezései csak 2024. január 1. napját követően (indítványozó1) fejtették, illetőleg a 10 éves időszak leteltét követően (indítványozó2) fejtik ki joghatásaikat, mely időtartam alkotmányjogi értelemben ebben az esetben sem tekinthető kirívóan rövidnek vagy nyilvánvalóan elégtelennek, különös figyelemmel arra, hogy a havi bruttó elszámoláshoz szükséges adminisztratív lépések megtétele nem az indítványozó, hanem a villamos energia kereskedő oldaláról nézve teremt kötelezettséget.

[63] A Módr4. 4. § a) pontja az éves szaldó elszámolás feltételét az üzembe helyezés helyett a készre jelentése megtörténtére módosította, míg a 4. § b) pontja a bővítés helyett a bővítés tekintetében a készre jelentést írta elő. A Módr4. 4. § c) pontja pedig az üzembe helyezés helyett a készre jelentés megtörténtét kívánja meg, mivel a Vet. Vhr. 13/J. § (3) bekezdésére tekintettel a készre jelentés megelőzi az üzembe helyezést, a Módr1., Módr2., Módr3. vonatkozásában a kellő felkészülési idő szempontjából tett fenti megállapítások a Módr4. tekintetében is irányadók. Ennek megfelelően a Vet. Vhr. támadott rendelkezései sem a Módr1., sem a Módr2., sem a Módr3., sem pedig a Módr4. esetében nem igényeltek olyan felkészülést az indítványozók részéről, amelyekre az egyes rendelkezések hatálybalépése és tényleges alkalmazása közötti idő ne lett volna alkotmányjogi értelemben véve elegendő.

[64] Az Alkotmánybíróság a támadott normaszöveg változására tekintettel vizsgálta azt is, hogy az indítványozók által állított alapjogsérelmet a módosítások érinthették vagy orvosolhatták-e (vö. 3441/2022. (X. 28.) AB határozat, Indokolás [52]−[53]). A vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszabályi módosítások nem érintették az indítványozók eredetileg felvetett alkotmányjogi jogsérelmét, illetve nem vetették fel annak orvoslásának a lehetőségét.

[65] 5. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy keletkezett-e az indítványozóknak alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni várományuk a szaldó elszámolás fenntartásához, és amennyiben igen, a szaldó elszámolás kivezetése megvalósítja-e az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jog sérelmét.

[66] Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint a tulajdon alkotmányjogi oltalma az értékgarancia és a közérdekű korlátozás ismérvei mentén elsősorban az állam közhatalmi beavatkozásaival szemben nyújt védelmet. A tulajdonhoz való alapjog a már megszerzett tulajdont, illetve kivételes esetekben a tulajdoni várományokat védi {legutóbb: 3278/2024. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [31]}.

[67] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az alkotmányos tulajdonvédelem köre és módja nem szükségképpen követi a polgári jogi fogalmakat, és nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével, sem a birtoklás, használat, rendelkezés részjogosítványaival, sem pedig negatív és abszolút jogként való meghatározásával. Az alapjogként védett tulajdonhoz való jog tartalmát a mindenkori közjogi és (alkotmányos) magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. Az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme mindig konkrét; függ a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától, illetve a korlátozás módjától is {26/2013. (X. 4.) AB határozat, Indokolás [161]}.

[68] „A várományokra vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat azt mutatja, hogy az Alkotmánybíróság egyrészt nem általánosságban a várományokra, hanem a közjogi várományokra, a társadalombiztosítási jogosultságokra vonatkozó várományokra terjesztette ki a tulajdon alapjogi védelmét, amelyek az érdekeltek ellenszolgáltatásán, azaz járulékfizetésén alapulnak […]” {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [66]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a várományok tulajdonjogi védelme tipikusan a magánszemélyek és az állam kapcsolatában merült fel, és annak hátterében – a nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások esetén – a magánszemélyek hosszú időn keresztül teljesített járulékfizetése állt. A várományok, főként a tulajdoni váromány keretébe tartozó, és az Alkotmánybíróság által, az alkotmányos tulajdonjog által védett nyugdíjakhoz, illetve nyugdíjszerű ellátásokhoz kapcsolódó várományok ugyanakkor kiszámíthatóak voltak {8/2021. (III. 2.) AB határozat, Indokolás [149]}.

[69] A tulajdoni váromány kizárólag akkor részesül alapjogi védelemben, ha jogszabályon alapul {3329/2020. (VIII. 5.) AB határozat, Indokolás [17]}. A közjogi váromány ugyanakkor csak kivételes esetben élvezi ugyanazt a védelmet, mint a klasszikus értelemben vett tulajdoni váromány: az alaptörvényi védelem ebben az esetben sem jelentheti azt, hogy a jogalkotó évekig vagy akár évtizedekig ne módosíthatná a vonatkozó szabályozást, és a közjogi várománnyal összefüggésben semmilyen változást ne idézhetne elő {3053/2022. (II. 11.) AB határozat, Indokolás [48]}.

[70] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált esetben alapjogi értelemben az indítványozóknak a fennálló tulajdona (HMKE) nem sérült, illetve nem szenvedett el korlátozást, másként fogalmazva az indítványokban foglaltakkal ellentétben a HMKE-k használata nem lehetetlenült el.

[71] Megszerzett tulajdon elvonására, kisajátítására adott esetben nem került sor, így nem áll fenn az államnak az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében foglalt kártalanítási kötelezettsége sem. A támadott rendelkezések nem vonják el az indítványozók javait, eszközeik fölött fennálló tulajdonjogát, és vagyoni értékű jogtól sem fosztják meg.

[72] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a szaldóelszámolás igénybevétele az egyén és az állam viszonylatában nem feleltethető meg egy, az általánosan kötelező járulékfizetéshez hasonló ellenszolgáltatásnak, továbbá a szaldóelszámolás lehetőségének megváltoztatása nem hozható kapcsolatba az Alaptörvényben szabályozott tulajdonhoz való joggal, nem minősül közjogi várománynak.

[73] A fentiek értelmében a Vet. Vhr. alapján az érintettek számára nem keletkezett olyan határozott tartalmú közjogi váromány, amely a szerzett jogokkal azonos alkotmányos védelmet igényel. Az elszámolás módjára nem terjed ki a tulajdonjog alkotmányos védelme.

[74] Az elszámolás az egyedi fogyasztástól, a ki és betermelés mértékétől, a fogyasztók egyedi döntésétől, az igénybe vett fejlesztésektől és környezeti tényezőktől is függ, tehát a mérték nem kizárólag jogszabályon alapul és nem előre kiszámítható, erre tekintettel sem minősül közjogi várománynak. Az elszámolások megállapítása differenciált kezelést igényel, amelyet nem lehet közvetlenül levezetni az alkotmányos tulajdonvédelemből.

[75] Tekintettel tehát arra, hogy a tulajdonvédelem elsősorban a megszerzett tulajdont védi, az elszámolás módja pedig nem hozható kapcsolatba az Alaptörvényben szabályozott tulajdonhoz való joggal, nem közjogi váromány és az egyedi sajátosságokhoz igazodó volta miatt nem vezethető le közvetlenül az alkotmányos tulajdonvédelemből, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügy és a tulajdonjog alkotmányos védelme között nincs összefüggés {vö. 3048/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [33]−[34]}.

[76] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi {3176/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [24]}. Ezért az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog sérelmére alapított kérelmet is elutasította.

[77] 6. Figyelemmel a jelen határozat IV/4.1. pontjában (Indokolás [47] és köv.) a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben tett megállapításokra (ellátásbiztonság, piaci anomáliák csökkentése, keresztfinanszírozás megszüntetése), az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja megjegyezni az alábbiakat.

[78] Egyfelől, a Vet. Vhr. támadott rendelkezései valamennyi, a szaldó elszámolásba bekerülő HMKE esetében biztosítják a szaldó elszámolás legalább tíz éven át történő igénybevételének lehetőségét, kellő időt biztosítva arra, hogy a HMKE beruházások megtérüljenek. E körben az Alkotmánybíróság visszautal arra, hogy a HMKE-k átlagos megtérülési ideje Magyarországon a szaldó elszámolás rendszerében a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatás igénybevétele nélkül is 7–8 évre tehető. Másfelől, a tízéves időtartam lejártát követően időkorlát nélkül igénybe vehető bruttó elszámolás a HMKE-vel nem rendelkező fogyasztókhoz képest változatlanul kedvezőbb (bár a szaldó elszámoláshoz képest kétségtelenül lényegesen kedvezőtlenebb) finanszírozási lehetőséget biztosít a HMKE-k üzemeltetői számára, tovább javítva a HMKE megtérülését annak átlagosan 25–30 évre tervezett élettartama alatt. Harmadrészt, a HMKE-k bővítéséhez (ideértve mindenekelőtt a tárolókapacitások bővítését, illetőleg a HMKE-k hatékonyságának növelését) rendelkezésre álló további állami támogatások, valamint a bruttó elszámolás helyett igénybe vehető egyéb, részben már jelenleg is rendelkezésre álló jogi megoldások további gazdasági előnyöket biztosíthatnak a HMKE-k számára.

[79] Az indítványozók a tulajdonhoz való jog sérelmével összefüggésben hivatkoztak az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkében foglaltakra.

[80] „Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza azt, hogy az EJEE Első kiegészítő jegyzőkönyvének első cikke a javak békés élvezetéhez való egyezményi jogot garantálja, míg az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése – az irányadó alkotmánybírósági gyakorlat szerint – a már megszerzett tulajdont védi a kisajátítással szemben, illetve a kisajátítás szintjét el nem érő tulajdoni korlátozások esetén nyújt alkotmányos védelmet. A tartalmilag eltérő egyezményi és alaptörvényi mércék – figyelemmel az EJEB és az Alkotmánybíróság e mércék alkalmazásával kialakított gyakorlatára – szükségképpen eltérő egyezményi, illetve alaptörvényi alkotmányos jogkövetkezmények megállapításához vezethetnek” {3345/2023. (VII. 5.) AB határozat, Indokolás [82]}.

[81] 6. Mindezen szempontok figyelembevételével az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.

[82] Az Alkotmánybíróság a támadott szabályozás alaptörvény-ellenességét nem állapította meg, egyúttal hangsúlyozni kívánja az alábbiakat.

[83] A szaldó elszámolás jogszabályban történő rögzítésétől a jogalkotó (az ebben a határozatban foglaltak szerint, meghatározott feltételekkel) visszaléphetett. Ugyancsak megváltoztathatta a jogalkotó a megtermelt villamos energia átvételi árára, illetőleg (különös figyelemmel a keresztfinanszírozásra) a rendszerhasználati díjak számítására vonatkozó szabályozást.

[84] A Vet. Vhr. módosításai egy olyan, a jogalkotó által tudatosan létrehozott és hosszú időn keresztül fenntartott energetikai együttműködési rendszert érintettek, melyben a rendkívül jelentős számú HMKE-t üzemeltető jogalany de facto az állami energiarendszer funkcionális részévé vált.

[85] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára maga is rámutatott az állásfoglalásában, hogy „a HMKE termelők a megtermelt és fel nem használt villamos energiát akár más kereskedő/piaci szereplők – az aggregátorokat is ideértve – számára is értékesíthetik, piaci alapon úgy, hogy vételezőként továbbra is jogosultak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére” (lásd az állásfoglalás 5. oldalát). A vonatkozó jogszabályi környezet (elviekben) az energiaközösségek létrehozását is lehetővé teszi (lásd a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 66/B. §-a szerinti energiaközösségek intézményét). Ezek a bruttó elszámolás mellett (vagy helyett) igénybevehető alternatív, adott esetben a HMKE-k hosszú távú megtérülését érdemben javító lehetőségek.

[86] Az Alkotmánybíróság a fentiekkel összefüggésben arra is rámutat, hogy az olyan társadalmilag is kiemelt célok eredményes megvalósítására való törekvés esetén, mint amilyennek a megújuló energiaforrások mind nagyobb arányú használata is tekinthető, az állam és a jogalanyok közötti együttműködés elvéből következően alkotmányosan az is elvárható, hogy az állam az egyének jelentősebb anyagi kockázatvállalását igénylő beruházások (jelen esetben a HMKE-k létesítését, bővítését, korszerűsítését) támogatását jogszabályban lefektetett, kiszámítható szempontok alapján szabályozza, ezzel segítve elő a jogalanyok hosszú távú tervezését a beruházásaik megtérülése vonatkozásában. E körben az Alkotmánybíróság nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy a Kormány a lakossági energiatárolói programról szóló 1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozattal 2026-ban jelentős összeggel kívánja támogatni a napelemes energiatárolási kapacitások bővítését, különös figyelemmel a szaldó elszámolásból már kiesett vagy a közeljövőben kieső HMKE-kre.

Budapest, 2026. január 20.

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/525/2024.