2026. évi XI. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításának célja, hogy a törvény a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak mindenkor megfeleljen, továbbá, hogy az atomenergia békés célú alkalmazására, az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelme, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése biztosított legyen.

A kis moduláris reaktorok (Small Modular Reactor, SMR) újszerű és innovatív műszaki megoldásokat is alkalmazó, jellemzően új fejlesztésű, vagy a már ismert technológiák legfejlettebb megoldásaira építő „kis” atomerőművek halmazát jelölik. A nagy névleges teljesítményű atomerőművektől eltérően gyakran kisebb teljesítménnyel, jellemzően előre gyártott és szerelt moduláris elemekből felépíthető kialakítással, standardizált módon készülnek és létesülnek, újszerű felhasználási célokat (például távhő, ipari villamosenergia vagy hőigény kiszolgálása, hidrogén előállítása), valamint fel- és leszabályozhatóságot tesznek lehetővé egyedi műszaki megoldásaik révén.

A kis moduláris reaktor sajátosságai szükségessé teszik a kapcsolódó szabályozási környezet kiegészítését olyan módon, hogy az illeszkedjen az ilyen típusú létesítmények jellegéhez. A magyar nukleáris iparban ezen kívül jelentős mennyiségű tudás és információ gyűlt össze mind a hazai, mind a nemzetközi atomerőmű projektek engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenységével kapcsolatban, amely tapasztalatok közvetlenül felhasználhatók a kis moduláris reaktortechnológiák szabályozási környezetének kidolgozása során, amelyen keresztül a nukleáris biztonság szintje az engedélyezési folyamatok lassítása nélkül növelhető.

Ezen szabályozási környezet feltételeit az atomenergiáról szóló törvény rendelkezései között is meg kell jeleníteni.

Bevezeti a kis moduláris reaktor létesítmények meghatározó, illetve a halmazukra specifikus definíciókat.

A kis moduláris reaktor létesítmények egy-egy blokkja vagy modulja – típustól függően – gyakran előre összeszerelt reaktor egységeket tartalmaznak, amely már egy egységként kerül a telephelyre, majd a beépítésre egyben beilleszthetően az azt kiszolgáló rendszerek közé. Ezen reaktorblokkok, vagy reaktormodulok fő tulajdonsága a tervezetten standardizált, kvázi sorozatgyártható műszaki kialakításuk. A meghatározás lehetővé teszi a kis moduláris reaktorblokkok egyértelmű differenciálását a hagyományos nagy atomerőművi blokkoktól és a kutatóreaktoroktól is, ezzel lehetővé téve a kis moduláris reaktorokra dedikált szabályozási környezet kidolgozását.

A kis moduláris reaktor egy vagy több standardizált reaktorblokkot, vagy modult magában foglaló rendszerek összessége, a kapcsolódó építmények és épületek, és vele összefüggő, valamint azt közvetlenül kiszolgáló nukleárisan sajátos épületek. A meghatározás a létesítményi szintű definíciót egyértelműen elkülöníti magában a létesítményben elhelyezkedő standardizált energiatermelő egység(ek)től.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában foglalt előírások és követelmények betartása nem mentesíti az atomenergia alkalmazóját a biztonságért való elsődleges felelőssége alól, továbbá, hogy a biztonsági kultúra fejlesztése az engedélyes, valamint a biztonságot felügyelő szervek és a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek kötelezettsége is.

Aktualizált és nemzetközi tapasztalatokat is felhasználó új eljárás-opciók bevezetéséhez szükséges módosítások:

A törvény 11/A. § (1) bekezdés új g) és h) pontjával a kis moduláris reaktor létesítmények kapcsán bevezetésre kerül új opcióként a kérelmező felé a létesítési és üzembe helyezési program benyújtásának, valamint típusengedély iránti kérelem benyújtásának lehetősége. Ezen új eljárásokat a standardizált kialakítás és telepítés teszi lehetővé, amelyek jelentősen gyorsíthatják és egyszerűsíthetik az engedélyezési és egyéb hatósági felügyeleti tevékenységeket az eljárások párhuzamosításán keresztül. A kis moduláris reaktor létesítmények esetében azonban az eljárások egy része nem szükségszerűen azonos, a két egymást követő, vagy egymással párhuzamosan zajló engedélyezési életciklus-szakasz kérelmezője ügyfél, de nem feltétlenül engedélyes is.

A törvény 11/A. § (2a) bekezdés új c) pontja azon a megfontoláson alapul, hogy a kis moduláris reaktor létesítmények nagyon széles skálán mozognak mind teljesítményük, mind kialakításuk szempontjából, így a nagy teljesítményű atomerőművekkel szemben nem mindig szükséges a nagy teljesítményű erőművekre vonatkozó telephelyvizsgálati és értékelési hatásterületet megállapítani. A javaslat lehetővé teszi, hogy a kis moduláris létesítmények ezen sajátosságát figyelembe vevő szabályozási környezet kerüljön kidolgozásra, amely differenciált megközelítést tesz lehetővé a különböző nukleáris létesítmény-típusok között.

A törvény 11/A. § (2b) bekezdés új c) pontja azon a megfontoláson alapul, hogy a kis moduláris reaktor létesítmények tulajdonságai miatt hasonló, skálázást lehetővé tevő megközelítés javasolt a biztonsági övezet kijelölése során.

Bevezeti az atomenergia-felügyeleti szervnél a szakmai konzultáció és az előzetes vélemény jogintézményét. Mindkét jogintézmény igénybevétele a kezdeményező részéről igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséggel jár.

Az atomenergia alkalmazóinál az elmúlt években egyre erősebb igény jelentkezett, hogy az ügyek jobb előkészítettsége miatt az atomenergia-felügyeleti szervtől közvetlenül, a különböző ügytípusok tekintetében hasznos információkat, gyakorlati tanácsokat kapjanak. A szakmai konzultáció intézménye nem teremt átfedést az általános közigazgatási rendtartásáról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti tájékoztatási kötelezettséggel. Az atomenergia-felügyeleti szerv továbbra is teljeskörűen eleget tesz a jogszabályi rendelkezésekben foglalt tájékoztatási kötelezettségnek, viszont a szakmai konzultáció keretében lehetőség nyílik olyan szakmai jellegű kérdések tisztázására, és azokkal kapcsolatos tanácsadásra is, amelyek az Ákr. rendelkezéseiben foglaltak alapján meghaladják az atomenergia-felügyeleti szerv tájékoztatási kötelezettségét.

A szakmai konzultációs lehetőség biztosítása mindkét fél (ügyfél – hatóság) munkájának jobb megszervezését segíti elő, és így segíti a hatékonyság-növelési folyamatok érvényesülését is.

A szakmai konzultációs rendszer bevezetése tehát az ügyfélközpontúság és a hatékony ügyintézés céljait szolgálja, továbbá segíti az egységes joggyakorlat kialakítását is.

A módosítás az előzetes vélemény kérésének lehetőségét szűk körben, kizárólag a kis moduláris reaktorblokk és a kis moduláris reaktor létesítmény vonatkozásában biztosítja, előzetes vélemény az alkalmazni kívánt technológiai megoldásról és dokumentációról kérhető, amennyiben az érintett kérdésben, tárgyban még nincsen az atomenergia-felügyeleti szervnél folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárás. Mivel az előzetes vélemény kialakítása az atomenergia-felügyeleti szervtől jelentős humánerőforrás-lekötést igényel, az atomenergia-felügyeleti szerv a kérdés tényleges érdemi vizsgálatát csak azt követően kezdi meg, hogy az előzetes véleményt kérő az előzetes vélemény kialakításának időigényét, feltételeit és módját az atomenergia-felügyeleti szerv tájékoztatásában foglaltak szerint elfogadja. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy ha az előzetes véleményt kérő az előzetes vélemény tárgyával egyező kérdésben, az előzetes véleményezés időtartama alatt közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be, az atomenergia-felügyeleti szerv az előzetes véleményezés folyamatát lezárja és előzetes véleményt nem bocsát ki.

Az előzetes vélemény lehetőséget biztosít az atomenergia-felügyeleti szerv számára, hogy még az engedélyezési eljárásokat megelőzően a technológiát megismerje, az előzetes véleményt kérőnek pedig arra, hogy az engedélykérelmét a hatósági követelmények pontos ismeretében nyújtsa be, mindkét fél részéről hatékonyabbá és gyorsabbá téve az engedélyezés folyamatát.

A módosítás rendelkezik a szakmai konzultáció és az előzetes vélemény kötőerejéről és a törvény szerinti felelősség és kötelezettség alóli mentesülés lehetőségének kizárásáról is.

A szakmai konzultációra és az előzetes véleményre vonatkozó részletes rendelkezéseket az atomenergia-felügyeleti szerv elnöke által kiadott rendelet határozza meg.

A kis moduláris reaktor létesítményekre vonatkozó ügyintézési határidők meghatározása.

A jelenleg hatályos szabályok alapján az atomerőmű létesítési engedélyezési eljárás határideje tizennyolc hónap, ha a kérelmező nem nyújt be előzetes biztonsági tájékoztatót, illetve tizenkét hónap, ha benyújtott előzetes biztonsági tájékoztatót. Az előbbivel azonos határidő javasolt kis moduláris reaktor létesítmények esetén, amennyiben az adott kis moduláris reaktor típusnál nem történt típusengedélyezés, mivel a hatósági elbírálás volumene hasonló a nagy teljesítményű atomerőművekhez. Amennyiben a kis moduláris reaktor létesítménynek előzetesen megtörténik a típusengedélyezése, akkor a létesítési engedélyezés során a fő feladat annak vizsgálata, hogy a típusengedélyezett kis moduláris reaktor telepíthető-e a kiválasztott telephelyen. Ebben az esetben a hatósági felülvizsgálat már nem az alkalmazott reaktortechnológia sajátosságaira fókuszál, hiszen ez már megtörtént a típusengedélyezés alatt, hanem arra, hogy a típusengedélyben megállapított terhelhetőségi paraméterekkel megvalósítható-e a létesítmény az adott telephelyen. Ennek megfelelően a létesítési engedélyezésre itt rövidebb ügyintézési határidő is elegendő, hiszen korlátozottabb annak terjedelme. Indokolt ezt hat hónapban meghatározni, amennyiben a létesítési engedélyezésnek nem része a létesítési és üzembehelyezési program jóváhagyása. A telephelyengedélyezés három hónapos ügyintézési határidejéhez képest a hat hónapos ügyintézési határidőt az indokolja, hogy a létesítési engedélyezési eljárásban a kezelendő dokumentumok mennyisége jelentősen nagyobb. Amennyiben történt típusengedélyezés, és az ügyfél a létesítési és üzembehelyezési program jóváhagyását is kéri a létesítési engedélyezési eljárás keretében, akkor a több elbírálandó dokumentációra való tekintettel kilenc hónap ügyintézési határidő indokolt. Mindegyik esetben indokolt az Ákr.-től eltérő rendelkezés megalkotásával – figyelemmel a szabályozási struktúra jellegzetességére, az eljárások sajátosságaira, összetettségére, az eljárásokban vizsgálat, értékelés alá vont dokumentáció kiemelkedő volumenére – az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetőségét megteremteni, hasonlóan a hatályos szabályokhoz.

A típusengedélyezés terjedelmét tekintve hasonló, mint az előzetes biztonsági tájékoztató benyújtása nélküli létesítési engedélyezés, viszont mivel a tervek megfelelősége nem telephelyspecifikusan történik, illetve nem kell a telephely alkalmasságát vizsgálni, ezért elegendő a tizenöt hónap ügyintézési határidő, amely indokolt esetben három hónappal meghosszabbítható.

A létesítési és üzembehelyezési program minden nukleáris biztonság szempontjából, bármely jelentőséggel rendelkező esetben a korábbi rendszer, rendszerelem szintű engedélyeket, bejelentés-tudomásulvételi, illetve eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárásokat hivatott egy élő folyamat alá összevonni, amely program a hagyományos atomerőművi szabályozásban alkalmazott üzembe helyezési engedélyezést váltja fel. Jóváhagyása a létesítési engedély iránti eljárással összevontan, illetve attól függetlenül is kérelmezhető. Független esetben, mivel a típusengedélyezés vagy a létesítési engedélyezés már lehetővé tette a létesítési technológia megismerését, elegendő három hónap ügyintézési idő a program nukleáris hatósági oldalról történő felülvizsgálatára, amely indokolt esetben meghosszabbítható két hónappal.

A kis moduláris reaktor létesítmények életciklus-szakaszai között nem szerepel az üzembe helyezési engedélyezés, tervezett üzemidőn túli üzemeltetési engedélyezés, és a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetési engedélyezés életciklus-szakasza. Ezek közül előbbit a létesítési és üzembe helyezési program váltja ki, míg az utóbbi kettőt a kis moduláris reaktor létesítményeknél más módon javasolt kezelni. Mivel a jelenleg ismert kis moduláris reaktorok különböző üzemeltetési megoldásokat sorakoztatnak fel, célszerű olyan hatósági engedélyezési megoldást alkalmazni, amely figyelembe veszi ezeket a potenciálisan egymástól jelentősen eltérő megközelítéseket. Ennek megfelelően az üzemeltetés engedélyezését javasolt úgy megvalósítani, hogy a kis moduláris reaktor létesítmény üzemeltetési engedélye határozatlan idejű, azzal a kikötéssel, hogy legalább tíz évente időszakos biztonsági felülvizsgálatot kell tartani, amelynek eredményét a jelenlegi gyakorlattal összhangban az atomenergia-felügyeleti szervnek jóvá kell hagynia. Indokolt esetben az atomenergia-felügyeleti szerv tíz évnél rövidebb időtartamot is meghatározhat a soron következő időszakos biztonsági felülvizsgálatra, így például a tervezett üzemidő végéhez közeledve a létesítmény öregedéséből, elavulásából fakadó hatások is megfelelően kezelhetők hatósági oldalról.

A módosítás teszi lehetővé kis moduláris reaktor létesítmények esetén – végrehajtási rendeleti szinten szabályozott módszertannal – a bejelentés-tudomásulvételi, illetve eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárások lefolytatását a rendszerekre és rendszerelemekre vonatkozó korábbi vegyes eljárási megközelítés helyett, biztonsági osztálytól függetlenül.

Megteremti az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörét a kis moduláris reaktor létesítmények tekintetében.

A kis moduláris reaktor létesítmény típusengedély iránti kérelmet egy engedéllyel még nem rendelkező kérelmező nyújtja be, mivel a típusengedélyezési eljárás a telephely vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljáráshoz hasonlóan megelőzi a létesítési engedélyt.

A módosítás lehetőséget biztosít a létesítés alatt álló kis moduláris reaktor létesítmények engedélyei módosítására is.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos rendelkezéseket határoz meg. Kis moduláris reaktor létesítmény esetén a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés felhalmozási jellegű, ahogyan az az atomerőművek esetén is előírás, a befizetés kezdete pedig az üzemeltetési engedély kiadásához köthető. A létesítést megelőzően felmerült költségeket eseti befizetéssel kell teljesíteni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Azt a követelményt, hogy az engedélyesnek igazolnia kell, hogy a keletkező radioaktív hulladékot biztonságosan el tudja helyezni, a létesítési engedélyében kell bemutatnia. A létesítmény üzemeltetési engedélye határozatlan idejű, így a kis moduláris reaktor létesítmény üzemidejét az időszakos biztonsági felülvizsgálatok eredményei határozzák meg, tehát a kis moduláris reaktor létesítmény esetében a befizetés mértékének (a teljes üzemidő alatt keletkező hulladékok elhelyezésének költségét) teljességét a típusengedélyben meghatározott tervezési élettartam és az időszakos biztonsági felülvizsgálatok eredményeinek figyelembevételével tervezi szabályozni a Törvényjavaslat, azzal a megkötéssel, hogy az időszakos biztonsági felülvizsgálatok eredményei alapján rendszeresen felül kell vizsgálni a befizetés teljességét. Amennyiben a létesítmény leállítására a típusengedélyben foglalt időtartamon belül kerül sor, felül kell vizsgálni a leszerelésre tekintettel a befizetés teljességét és ennek érdekében szükséges befizetés összegét a soron következő központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A kis moduláris reaktor létesítmény esetében is a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

Felhatalmazó rendelkezések.

Az 1. ponthoz: Az atomerőmű módosított definíciója alkalmas mind villamos, mind hőenergia termelésére használt atomreaktorok lefedésére, illetve ezek kombinációjára is.

A 2. ponthoz: A kis moduláris reaktor létesítmények kapcsán egy új engedélyezési eljárás kerül bevezetésre, amely a párhuzamosan zajló engedélyezési eljárások lehetőségét hivatott megteremteni.

A 3. ponthoz: A törvény 2. § (3) bekezdés 18. és 19. pontjának való megfelelést biztosító módosítás.

A 4. ponthoz: A kis moduláris reaktor létesítmények esetén nem jelenthető ki, hogy a leendő engedélyes köztulajdonban álló munkáltató, mivel elképzelhető magántulajdonban álló kis moduláris reaktor létesítmény is.

Az 5–15. pontokhoz: A kis moduláris reaktor létesítményekre vonatkozó rendelkezésekkel összefüggő, a jogszabályi koherenciát szolgáló módosítások.

Az atomfűtőmű mint energiaátalakító létesítmény definíciójának hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy e fogalmat a hatályos jogszabályi környezet önállóan nem használja. Az atomerőmű definíciója a javasolt kiegészítés mellett alkalmas mind villamos, mind hőenergia termelésére használt atomreaktorok lefedésére, illetve ezek kombinációjára is.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés 33. cikke szerinti notifikáció tényét deklaráló záradék.