KÜ BH 2026/19

[1] A perrel érintett erdő művelési ágú ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, amelyen a tulajdonostársak a 2023. június 13. napján kelt használati rend kialakításáról szóló megállapodással négy külön használati rendet, ezzel együtt önálló erdőgazdálkodási egységet alakítottak ki (I–IV. számú területek). Külön eljárásban, az I. területet használó erdőgazdálkodó kérelmére hozott, véglegessé vált döntéssel erdőrészlet megosztására került sor, megteremtve ezzel az azonosságot a használati rendhatárok és az erdőrészlet határok között.

[2] A III. alszámú terület megállapodás szerinti használója a felperes, az alperesi érdekelt és további hét tulajdonostársuk. Az alperesi érdekelt a teljes III. használati területet használatba kívánta venni, ezért az ingatlan minden, az ajánlattétel megküldésekor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett azon tulajdonosa (jogosultja) részére ingatlanrész használatára irányuló ajánlatot küldött, akik a használati megosztásról szóló megállapodás alapján a földnek az ajánlat tartalma szerinti területét használják, illetve használatára jogosultak, majd az ajánlatok eredménytelenségét követően az alperestől a III. terület vonatkozásában az erőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételét kérte. A használati jogosultságának igazolására többlethasználati megállapodást nyújtott be, melynek aláírója egyedül maga az alperesi érdekelt volt.

[4] Az alperes az eljárása során megállapította, hogy a tulajdonosok által kialakított használati rend szerinti III. alszám területe önálló erdőgazdálkodásra alkalmas, az alperesi érdekelt pedig a területre megfelelően igazolta használati jogosultságát. Az érintett ingatlanrész tulajdonosai részére az alperesi érdekelt az ajánlatot megküldte, de a nyilatkozattételre biztosított határidőn belül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 47. § előírásainak megfelelő nyilatkozatot nem tettek, így a Fétv. 72. § (5) bekezdés b) pontja alapján ebben az esetben a többlethasználati megállapodáshoz való hozzájárulást megadottnak kellett tekinteni. A szakszerű erdőgazdálkodás feltételei biztosítottak, így a kérelem teljesítésének nincs szakmai vagy jogi akadálya.

[5] Az alperes ezek alapján a 2024. július 3. napján kelt határozatával alperesi érdekelt erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételéről határozott.

[6] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, amelyben kifejtette, hogy a döntés sérti a Fétv. 47. §, 70. § (3) és (4) bekezdés, 71. § (2) bekezdés, 72. §, 75. §, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:3. §, 5:74. §, 5:80. §, 6:6. § (1) bekezdés, 6:7 § (2) bekezdés, 6:66. §, 70. § (1) bekezdés, 6:88. § (1) bekezdés, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 1. §, 2. § és 4. § rendelkezéseit. A kereset szerint a többlethasználati megosztáshoz kifejezetten nem járult hozzá, mivel azt nem írta alá. Kiemelte, hogy a Fétv. 72. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt törvényi vélelmet a többlethasználati megállapodásra nem lehet alkalmazni, mivel az kizárólag a földhasználati szerződésre vonatkozik.

[7] Az alperes védiratában a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy az egyes agrárügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 130. § i) pontja 2022. január 1-jei hatállyal módosította a Fétv.72. § (1) bekezdését, amelyben a „harmadik személy” szövegrész helyébe a „tulajdonostárs vagy harmadik személy” szöveg lépett. Ezen módosítást követően a többlethasználati megállapodásra a Fétv.72. §-ában foglalt rendelkezések akkor is alkalmazandóak, ha a földet vagy meghatározott részét az egyik tulajdonostárs kívánja használatba venni. A jogszabályváltozás indoka pontosan az volt, hogy megszüntesse azon anomáliát, hogy a tulajdonostárs szigorúbb feltételekkel vehesse használatba a földet vagy meghatározott részét, mint egy kívülálló harmadik személy.

[8] Az alperesi érdekelt a perben nyilatkozatot nem tett.

[9] A felperes keresete alapján eljárt törvényszék a jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a Fétv. rendszerében a használati rend a tulajdonostársak megállapodása arra nézve, hogy a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadának megfelelő területek földrajzilag hol helyezkednek el. A tulajdonostárs jogosult a tulajdoni hányadának megfelelő és a használati rendben részére kijelölt terület használatára, továbbá a részére kijelölt terület vagy annak egy meghatározott része használati jogosultságának másik tulajdonostárs vagy harmadik személy javára történő átengedésére. Ha a használati jogosultságot másik tulajdonostársnak engedi át, akkor a használat jogcíme tulajdonjog, azonban az átengedésről (tulajdoni hányadot meghaladó mértékű) többlethasználati megállapodást kell kötni. Ha harmadik személy javára kerül a használati jogosultság átengedésre, arra a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 38. § (1) bekezdésében szereplő valamely földhasználati szerződéses jogcím alapján van mód.

[10] A jogerős ítélet szerint a perbeli osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan tekintetében a kötelező jelleggel kialakítandó használati rend létrehozása korábban már megtörtént, az alperesi érdekelt a III. használati terület vonatkozásában az ingatlan minden, az ajánlattétel megküldésekor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát igazolt módon bevonta a hasznosítással kapcsolatos döntésbe.

[11] Utalt arra, hogy a Fétv. IX. fejezete számos földhasználati szerződéstípust nevesít, de nem említi a többlethasználati megállapodást. Az Fftv. rendelkezései, a Fétv. 70. § (3) bekezdése, továbbá az Evt. 20/D. §-ának előírása is azt támasztja alá, hogy a földhasználati szerződés és többlethasználati megállapodás eltérő fogalom.

[12] Az elsőfokú bíróság a Fétv. 70. § (3) bekezdés a) és b) pontjaira utalva megállapította, hogy többlethasználati megállapodást a tulajdonostársak egymással köthetnek, a földhasználati szerződés megkötésére azonban csak harmadik személlyel kerülhet sor.

[13] Az alperes által hivatkozott Fétv. 72. § (1) bekezdésének 2022. január 1. napjától történő módosítása kapcsán a törvényszék az Alaptörvény 28. cikkére utalással vizsgálta a módosító törvényhez fűzött indokolás tartalmát is. Megállapította, hogy a jogalkotói indokolás szerint a módosítás „szövegcserés formájú jogtechnikai pontosítás”, a korábbi szabályozást pontosította, egyértelművé tette, akként, hogy ajánlattevőként a tulajdonostársakat is nevesítette a harmadik személy mellett. A Fétv. szabályozása a módosítást követően tehát akként értelmezendő, hogy a tulajdonostárs által a használatba vételre adott ajánlatra is alkalmazandó a törvényi vélelem, melynek alkalmazása esetén adott esetben a használatba adásra vonatkozó földhasználati szerződés az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön. A Fétv. 72. §-a ajánlattevőként definiálja ettől az időponttól kezdődően a tulajdonostársat és a harmadik személyt is és a jogszabályhely általában a földhasználati jogosultság megszerzésének szándékával történő ajánlattételről szól, mely alapján földhasználati szerződés jön létre a felek között. Hangsúlyozta azonban, hogy mindez a többlethasználati megállapodásra nem irányadó és a jogszabály szövegezéséből sem vonható le ezzel ellentétes következtetés.

[14] Rögzítette, hogy a Fétv. 72. § (5) bekezdésében szabályozott vélelem alkalmazása a többlethasználati megállapodás tekintetében a tulajdonosi jogok indokolatlan korlátozásához vezetne, ugyanis a többlethasználati szerződés megkötése – a használati rend kialakításával ellentétben – nem kötelező, az a felek szabad elhatározásán alapul.

[15] A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperesi érdekelt ajánlata többlethasználati megállapodás megkötésére irányult, a Fétv. 72. §-a azonban egyáltalán nem említi a többlethasználati megállapodást, annak szabályait kifejezetten más szakasz, a 70. § (3)–(6) bekezdései rögzítik, mely vélelem alkalmazhatóságáról nem rendelkezik még csak utalás szintjén sem. A jelen esetben az alperesi érdekelt az ajánlatát igazolt módon közölte a használati megosztásról szóló megállapodás szerinti azon tulajdonosokkal, akik a földnek az ajánlat tartalma szerinti területét használják, ugyanakkor a tulajdonostársak egyike sem tett a Ptk. 6:77. §-ában foglaltaknak megfelelő alakiságú nyilatkozatot, az ajánlatot nem fogadták el, nem írták alá. A felperes e-mail útján válaszolt az alperesi érdekeltnek, levelezést folytattak, de a jogszabályban foglaltak szerinti módon nyilatkozatot a felperes sem tett, nyilatkozatának alakisága a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg. A felperes és az érintett tulajdonostársak a többlethasználati megállapodást ténylegesen nem fogadták el, a nyilatkozattétel hiánya pedig az ajánlattételhez való hozzájárulás megadását kifejezett jogszabályi előírás hiányában nem jelentheti, a 72. § (5) bekezdése nem alkalmazandó többlethasználati megállapodás tekintetében. Ezért az alperes téves jogértelmezés folytán jutott arra a következtetésre, hogy a Fétv. 72. § (6) bekezdése értelmében az ajánlat tartalmának közlése, és a tulajdonostársak általi teljeskörű elfogadása – figyelemmel a (2) és (5) bekezdésben foglaltakra – megtörtént, az ajánlat elfogadottnak minősül, az alperesi érdekelt a III. alszám szerinti területre igazolta a használati jogosultságát. Mindezért az alperesi érdekelt által benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételének nem lehetett volna helye.

[16] Az eljárt bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan nem találta megalapozottnak.

[17] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítása iránt, mivel az álláspontja szerint sérti a Fétv. 72. § (5) bekezdését. Kifejtette, hogy a Fétv. 72. § (1) bekezdése nemcsak földhasználati szerződés megkötéséről, hanem általában a földhasználati jogosultság megszerzésének szándékával történő ajánlattételről is szól, ideértve a többlethasználati megállapodást is. A Fétv. 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítása teremtette meg a lehetőséget a tulajdonostárs számára, hogy – a saját tulajdonrészt meghaladó területen – harmadik személlyel azonos feltételekkel szerezzen földhasználati jogosultságot, akár többlethasználati megállapodással.

[18] Az alperes szerint a Fétv. 72. § (6) bekezdése a föld használatának megszerzésére vonatkozó szerződésre általánosan használja a „földhasználati szerződés” kifejezést, a Fétv. 72. § (5) bekezdés b) pontja külön rendelkezik vélelmes hozzájárulásról (hallgatásról), mellyel a tulajdonostársak között létrejöhet a többlethasználati megállapodáson alapuló szerződéses jogviszony.

[19] A felülvizsgálati kérelem szerint a Fétv. egyes szakaszaiban eltérően (általánosan, illetve a földhasználat átengedésére szolgáló szerződésre is) használja a „földhasználati szerződés” fogalmat, így a Fétv. 22. §-a – a 72. § (6) bekezdéséhez hasonlóan – általánosan hivatkozik a földhasználati szerződésre, míg a 70. § (3) bekezdés b) pontja – utalva az Fftv. 38. § (1) bekezdésére és a Fétv. 72–75. §-aira – a harmadik személy javára történő átengedés szabályozása körében alkalmazza ezt a kifejezést. Kiemelte, hogy az Fftv. 13. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem minősül a használat átengedésének, így külön rendelkezés szerinti „földhasználati szerződést” sem kell rá kötni, ha valaki az osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát – tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással – másik tulajdonostársnak engedi át.

[20] Az alperes hangsúlyozta, hogy a Fétv. 72. § (5) bekezdése nem a 71. § (3) bekezdésének egészére utal vissza, hanem annak csupán azokra a pontjaira, melyek az ajánlat elfogadásának vélelmeiről rendelkeznek és a többlethasználati megállapodás létrejöttére is alkalmazandók. Mindez nem eredményezi a földhasználatra vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozását, hanem akkor is lehetővé teszi a földhasználat gyakorlását, amikor a tulajdonostársak ebben passzívak, illetve nem fellelhetők, vagy esetleg elhalt személy szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, másrészt az Evt. 20. §-a 1 hektárnál kisebb tulajdonrész esetében nem teszi lehetővé a tulajdonrész külön használati rendbe sorolását, így a kis részaránnyal rendelkező tulajdonostársak százezreit kényszeríti, egyben kötelezi közös gazdálkodásra, mely legtöbb esetben többlethasználati megállapodás formájában valósul meg, így a többlethasználati megállapodás nem csupán lehetőség kis tulajdoni hányaduk alapján a használati rend szerint 1 hektárnál kisebb terület használatára jogosult tulajdonostársak számára.

[21] Az alperes szerint jelen ügyben nem alkalmazható a Kúria Kfv.VI.37.009/2023/12. számú ítéletében foglalt jogértelmezés, mert abban az esetben az ügy tárgya egy 2020. május 1-jére keltezett többlethasználati megállapodás volt, az ott kifejtettek a jogszabályi környezet megváltozására, a Fétv. 72. § (1) bekezdésének a 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel nem tarthatók fenn. Éppen ez a módosítás szüntette meg a tulajdonostársak közötti ajánlattétel kezelésére vonatkozó hátrányos megkülönböztetést a harmadik féllel szemben, az ajánlattétel elfogadásának vélelmeit már nemcsak a harmadik féllel szemben, hanem a tulajdonostárs által adott ajánlatra is alkalmazni kell, ebből a szempontból ugyanis semmilyen észszerű indoka nincs a földhasználati szerződés és a többlethasználati megállapodás közötti különbségtételnek, miután mindkettő földhasználati jogosultságot hoz létre.

[22] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Veszprémi Törvényszék 12.K.700.956/2023/13. számú ítéletére, amely hasonló helyzetben elfogadta a Fétv. 71. § (3) bekezdés a) és b) pontjának, továbbá a 72. § (3) bekezdés g) pontjának alkalmazhatóságát.

[23] A felperes és az alperesi érdekelt a felülvizsgálati eljárásban nem tett nyilatkozatot.

[24] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[25] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. § (5) bekezdése, valamint a 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

[26] A felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy adott földterület tulajdonostársai között létrejött használati rend szerinti földhasználatot meghaladó földhasználati jog létesítésére irányuló többlethasználati megállapodás esetében alkalmazható-e az alakszerű nyilatkozatot nem tevő tulajdonostársak hozzájárulására vonatkozó Fétv. 72. § (5) bekezdése szerinti vélelem. A Kúria megállapította, hogy az eljárt törvényszék a perben irányadó tényállást helyesen derítette fel, azonban azokból téves jogi következtetésre jutott.

[27] A Kúria rögzíti, hogy a Kfv.VI.37.009/2023/12. számú ítéletében foglalt jogértelmezés jelen ügyben nem volt alkalmazható, mivel az ott irányadó tényállás szerint a Fétv. 72. § (1) bekezdésének a 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítását megelőző rendelkezései voltak az irányadók.

[28] A Fétv. jelen ügyben alkalmazandó időállapota szerinti 72. § (1) bekezdése értelmében, ha a közös tulajdonban álló föld teljes területét vagy annak egy meghatározott részét tulajdonostárs vagy harmadik személy (e fejezetben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát írásban, igazolt módon közölnie kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal. Az (5) bekezdés kimondja továbbá, hogy az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére az ajánlat közlése lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy az ajánlat elfogadására megszabott – 60 napnál nem rövidebb – határidőben nem nyilatkozott.

[29] A Fétv. 72. § (1) bekezdésébe az előzőekben hivatkozott módosítással kifejezetten bekerült a tulajdonostárs általi használatba vétel lehetősége, így a Kfv.VI.37.009/2023/12. számú ítélet alapjául szolgáló ügy és jelen ügy között a jogszabály megváltozott szövegére tekintettel az ügyazonosság nem állt fenn.

[30] A jogerős ítélet érvelése szerint a Fétv. 72. §-a egyáltalán nem említi a többlethasználati megállapodást, annak szabályait kifejezetten más szakasz, a 70. § (3)–(6) bekezdései rögzítik, mely a vélelem alkalmazhatóságáról utalás szintjén sem rendelkezik, a Fétv. 72. § (5) bekezdésében szabályozott vélelem alkalmazása pedig a többlethasználati megállapodás tekintetében a tulajdonosi jogok indokolatlan korlátozásához vezetne.

[31] Az alperes határozata az alperesi érdekelt erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételéről rendelkezett.

[32] Az Evt. 17. § (1) bekezdése szerint erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó.

[33] A Fétv. 70. § (1) bekezdése szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára. A (2) bekezdés alapján ennek rendezése érdekében a tulajdonostársak kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölő használati rend megalkotására. Ez a perbeli erdőrészletek tekintetében megvalósult.

[34] A Fétv. 70. § (3) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tulajdonostárs jogosult a használati rendben meghatározott terület egésze vagy ezen terület egy meghatározott része használati jogosultságának a tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással tulajdonostárs javára történő átengedésére.

[35] A többlethasználati megállapodás tehát a tulajdonostársak közötti, a tulajdonukban álló földre vonatkozó kötelem, amely alapján az egyik tulajdonostárs a használati rend szerint a használatában álló terület (vagy annak része) használatba engedésére válik kötelezetté, a másik tulajdonostárs pedig a terület használatára válik jogosulttá.

[36] A perben nem volt vitatott, hogy az alperesi érdekelt a kifejtettek szerinti használati kötelem létrehozására ajánlatot tett, amelyet a tulajdonostársaknak megküldött, akik arra – a megfelelő alakiságokkal rendelkező módon – nyilatkozatot nem tettek.

[37] Ennek megfelelően az ilyen kötelem létrehozására irányuló ajánlat (vö. Ptk. 6:64. §) és annak a Ptk. 6:66. §-a szerinti, az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal való elfogadása a kötelmet (adott esetben a szerződést) létrehozza (Ptk. 6:58. §).

[38] A Fétv. 72. § (5) bekezdés b) pontja az ajánlat elfogadásának vélelmét állítja fel a hallgató címzett, adott esetben tulajdonostárs esetében. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ezt a vélelmet a többlethasználati megállapodásra nem tartotta alkalmazhatónak. A Fétv. közös tulajdonban álló földek használatának szabályiról rendelkező X. fejezetében található 72. §-a ugyanis azt nem zárja ki a hatálya alól, a rendelkezései minden a közös tulajdonban álló föld teljes területének vagy meghatározott részének használatba vételéről szóló ajánlat esetén egyformán alkalmazandó.

[39] A jogerős ítéletben foglalt érveléssel szemben ezen értelmezés nem valósítja meg a tulajdonosi jogok aránytalan korlátozását. A jogszabály előírja ugyanis a többlethasználatra vonatkozó ajánlat írásbeli megküldésének kötelezettségét, valamint a nyilatkozattételre 60 napnál nem rövidebb határidő tűzését. Ezen határidőben a tulajdonostárs élhet a nyilatkozattétel lehetőségével kizárva az ajánlat elfogadására vonatkozó törvényi vélelem beálltát. A felülvizsgálati bíróság osztotta továbbá a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat abban a tekintetben is, hogy a Fétv. 72. §-ának ilyen értelmezése akkor is lehetővé teszi a földhasználat gyakorlását, amikor a tulajdonostársak ebben passzívak, illetve nem fellelhetők.

[40] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

[41] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetének elbírálása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a Fétv. 72. § (5) bekezdés b) pontja szerinti vélelem a tulajdonostársak közötti többlethasználati megállapodás esetén is irányadó.