2/2026. (III. 31.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának lakhatási támogatásairól

2026.04.08.

[1] Az Országgyűlés megalkotta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényt.

[2] A jogállási törvény felhatalmazást ad a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetbiztonsági állománya és nemzetbiztonsági alkalmazottai tekintetében a támogatások rendszerének rendeletben történő megállapítására. Ezen felhatalmazás alapján a rendelet meghatározza a lakhatási támogatások szabályozásának felülvizsgált szabályait.

[3] A szabályozás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának anyagi és erkölcsi megbecsülésének erősítése, azzal, hogy a jogállási törvénynek megfelelően azt a szemléletet erősítse, miszerint az egyes szolgálatok főigazgatói a korábbiaknál nagyobb és szélesebb döntési jogköröket kapjanak. Ennek megfelelően a kormányzati irányításnak az a feladata, hogy prioritásokat határozzon meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részére, és biztosítsa a szolgálatellátáshoz szükséges feltételeket, azonban ne korlátozza túlságosan a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

[4] A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 3. pontjában és 226. § (4) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 4. és 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § E rendelet hatálya

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

b) az Információs Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

d) a Nemzeti Információs Központ

hivatásos állományának (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) és a nemzetbiztonsági alkalmazotti állományának tagjára terjed ki.

2. § A nemzetbiztonsági alkalmazottra e rendeletnek a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy

a) a nemzetbiztonsági állomány tagján nemzetbiztonsági alkalmazotti állomány tagját,

b) a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyon (a továbbiakban: szolgálati viszony) nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt,

c) szolgálati beosztáson munkakört,

d) szolgálati helyen munkahelyet,

e) szolgálatteljesítési helyen munkavégzés helyét

kell érteni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. akadálymentesítés: mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson,

2. családtag: a közeli hozzátartozó, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs testvére, valamint a testvér házastársa,

3. együtt költöző, együtt lakó családtag: a nemzetbiztonsági állomány tagjának családtagja, ha a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) érintett lakásba együtt költöznek be, vagy ott életvitelszerűen együtt laknak,

4. életvitelszerű: az olyan lakásban való ott lakás, amely a személy otthona, ahonnan életét szervezi, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben folytatja, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, és amely elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál,

5. kölcsönszerződés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel a munkáltatói kölcsön visszafizetése és a kölcsönszámla vezetése céljából kötött szerződése,

6. lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház, továbbá hétvégi ház, nyaraló, üdülő,

7. lakásbővítés: a lakás alapterületének legalább 1 lakószobával történő bővítését eredményező növelése,

8. lakásépítés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának tulajdonába kerülő, az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, valamint emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel, lakás műszaki megosztásával, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek átalakításával megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység létrehozása, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles,

9. lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig,

10. lakásügyi szerv: a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben kijelölt, a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vagy szervezeti elem,

11. lakhatási krízishelyzet: a személyi vagy pénzügyi helyzetben bekövetkezett olyan változás, amelynek eredményeképpen valakinek a lakhatása átmenetileg nem megoldott, és azt önerőből megoldani sem képes,

12. lakószoba: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 91/A. § 8. pontja szerinti lakóhelyiség,

13. önálló lakás: a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy a házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakás, ha a tulajdoni hányaduk – együttesen is – meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van,

14. szállóférőhely: rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló azon lakásnak nem minősülő épület, épületrész, amelynek használóját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a rendvédelmi szervvel kötött megállapodás alapján jogosult kijelölni,

15. szolgálati lakás:

a) az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás,

b) az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő lakás,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog körébe tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás.

(2) E rendelet alkalmazásában a szolgálati viszony megszüntetése a nemzetbiztonsági állomány tagja részéről akkor felróható, ha

a) a szolgálati viszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, érdemtelenség, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, a szolgálati viszonyról való lemondás, nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság vagy szolgálatra való alkalmatlanság – ide nem értve az egészségi és pszichológiai alkalmatlanság esetét – miatt kerül sor,

b) a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a nemzetbiztonsági állomány tagja kezdeményezi, kivéve, ha erre nyugállomány igénybevétele miatt kerül sor.

4. § Az e rendelet szerint létrejövő lakáshasználati jogviszonyra az Ltv. rendelkezéseit alkalmazni kell.

II. Fejezet

A LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN

5. § E fejezet alkalmazásában megállapodás: a nemzetbiztonsági állomány tagjának a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal kötött szerződése.

3. A munkáltatói kölcsönre való jogosultság feltételei

6. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat – a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény útján – lakáscélú, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

b) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

c) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonában álló lakás bővítéséhez,

d) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a nemzetbiztonsági állomány tagja általi megszerzéséhez,

e) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy

f) a nemzetbiztonsági állomány tagja lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére munkáltatói kölcsön nyújtható, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja

a) szolgálati viszonya határozatlan időre szól,

b) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi úgy, hogy a vásárolni, építeni, cserélni, bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni tervezett lakás legalább egyharmad arányban haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonába kerül vagy tulajdonában áll,

c) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési, akadálymentesítési költség legalább 10%-át kitevő mértékű önerővel, valamint házastársak vagy élettársak esetén együttesen rendelkeznek a közös tulajdonukba kerülő ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez legalább 10%-os mértékű önerővel, amely önerő rendelkezésre állásáról a nemzetbiztonsági állomány tagjának hitelt érdemlően nyilatkoznia kell,

d) vállalja, hogy a kölcsön jóváhagyásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 90 napon belül megállapodást, valamint a megállapodás alapján kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

e) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlan őt megillető tulajdoni hányadára vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálat javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

f) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönt a megállapodásban meghatározott célra használja fel,

g) vállalja, hogy a megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi,

h) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra olyan biztosítási szerződést köt – kivéve, ha biztonsági érdekből a jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését elhalasztották –, amelyben a biztosítónak részletes teljesítési utasítást ad hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére, amely alapján a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan értékcsökkenése vagy megsemmisülése esetén a biztosítási szerződés alapján járó szolgáltatási összegnek a munkáltatói kölcsön erejéig terjedő része a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan mint zálogtárgy helyébe lép, és az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat mint zálogjogosult részére kerül kifizetésre, és

i) részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú hitelintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a követelések együttes összege nem haladja meg a 80%-ot, és a pénzügyi intézménnyel kötött kölcsönszerződésben a nemzetbiztonsági állomány tagja legalább adóstársként szerepel, és legalább egyharmad tulajdonrésszel rendelkezik.

(3) Munkáltatói kölcsön esetében önerőnek minősül

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja, annak házastársa vagy élettársa és más együtt költöző, együtt lakó családtag által korábban – 5 éven belül – értékesített lakásának eladási ára, csökkentve

aa) az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített, pénzügyi intézmény által nyújtott lakáscélú hitel, valamint a pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével,

ab) az értékesített lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével, valamint

ac) lakás építése esetén az építési telek vételárával,

b) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,

c) a lakástakarék-pénztári megtakarítás,

d) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,

e) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,

f) a nemzetbiztonsági állomány tagja és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés, valamint

g) az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletben szabályozott otthontámogatás.

7. § (1) A nemzetbiztonsági állomány azon tagjának a lakásépítésére, lakásvásárlására adható munkáltatói kölcsön, akinek saját vagy házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, kiskorú gyermekének és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül – lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, vagy bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti, és az erről szóló dokumentumokat benyújtja.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja lakásának bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetésére akkor adható munkáltatói kölcsön, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának, házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának vagy más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának a bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni, tehermentesíteni kívánt lakásán kívül – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül – más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(3) Munkáltatói kölcsön adható a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának is, aki, valamint akinek házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, kiskorú gyermeke és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagja

a) közös tulajdonban álló lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, vagy öröklés útján szerzett lakásban tulajdonrészt, és a munkáltatói kölcsön célja a tulajdonostársak tulajdoni hányadának megszerzése,

b) tulajdonába öröklés vagy egyeneságbeli rokonától történő ajándékozás útján, haszonélvezettel terhelten került a lakás, és a haszonélvező a lakásban bent lakik,

c) tulajdonában legfeljebb 1 olyan lakás van, amely a szolgálatteljesítési hely 60 km-es körzetén kívül található, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazása a szolgálati érdeket sértené,

d) tulajdonában lévő lakásban olyan hozzátartozója lakik életvitelszerűen, akinek eltartására kötelezett,

e) tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte,

f) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelynek használatáról, hasznosításáról a házastársi közös vagyon megosztása, közszerzeményi rendszer esetén a vagyonszaporulat megosztása, élettársi közös tulajdon megszüntetése vagy az élettársi együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztása keretében volt házastársa, élettársa vagy gyermeke javára lemondott, és ezt a házastársi közös vagyon megosztásáról, közszerzeményi rendszer esetén a vagyonszaporulat megosztásáról, élettársi közös tulajdon megszüntetéséről vagy az élettársi együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztásáról szóló közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat tanúsítja.

(4) E § alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a nemzetbiztonsági állomány tagja, valamint a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

8. § Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani

a) annak, aki próbaidejét tölti, nyugdíj előtti rendelkezési állományban, továbbá a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés b)–d) és f)–i) pontja szerint rendelkezési állományban van,

b) annak, aki a munkáltatói kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat, vagy

c) lakásvásárlás esetén, ha az eladó a nemzetbiztonsági állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a 6. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet.

4. A munkáltatói kölcsön mértéke, fedezete

9. § (1) A megítélhető munkáltatói kölcsön legfelső mértéke

a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár 90%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

b) a lakás bővítési költségének 90%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

c) a 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a megváltási ár 90%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

d) a lakáskorszerűsítési, akadálymentesítési költség 90%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

e) a 6. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a tartozás összege, de legfeljebb 50 000 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a munkáltatói kölcsön tényleges összegét a főigazgató a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékétől, a kérelmezők számától és igényétől függően, a biztonságos hitelezés szempontjaira is figyelemmel állapítja meg. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a kölcsön biztosítékát a nemzetbiztonsági állomány tagja és családtagja jövedelmi viszonya, valamint a jelzálogjoggal terhelt ingatlan egyedi vizsgálatát követően határozza meg.

(3) A munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret kezelésére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bankszámlaszerződést köt az erre jogosult pénzügyi intézménnyel.

5. A munkáltatói kölcsön igénybevételének feltételei

10. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a szolgálati helyén nyújtja be. A munkáltatói kölcsön odaítélése és mértéke vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálat munkáltatói kölcsönökkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős bizottsága (a továbbiakban: bizottság) javaslattételre jogosult.

(2) A munkáltatói kölcsön nyújtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

11. § A munkáltatói kölcsön

a) lakásépítés és lakásbővítés esetén

aa) – ha az engedély- vagy bejelentésköteles – legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig,

ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben a lakásépítés, lakásbővítés elvégzése kapcsán jelentkező költségeket tartalmazó költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően,

b) lakásvásárlás és a 6. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben legkésőbb az adásvételi szerződésben vagy a házastársi vagyonközösség, élettársi közös vagyon vagy tulajdonközösség megszüntetéséről szóló megállapodásban, lakáscsere esetében a csereszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig vagy a vételár teljes kifizetéséig,

c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását vagy a lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés költségvetésében jelzett munkálatok elvégzését megelőzően,

d) hitel egészének vagy részének visszafizetése esetén a hitel törlesztéséig

nyújtható.

12. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (a továbbiakban: futamidő)

a) lakásépítés, lakásvásárlás, csere esetén, továbbá a 6. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglalt esetben legfeljebb 25 év,

b) lakásbővítés esetén legfeljebb 20 év,

c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén legfeljebb 15 év.

(2) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által felszámított díj, jutalék, kezelési és egyéb költség a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagját terheli.

13. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadára az ingatlan-nyilvántartásban a polgári nemzetbiztonsági szolgálat javára első ranghelyen jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be, amely a munkáltatói kölcsön, a pénzügyi intézmény által felszámított díj, jutalék, kezelési és egyéb költség és az esetleges késedelmi kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat eltekinthet a jelzálogjog első ranghelyen történő bejegyzésétől, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön igénybevételét megelőzően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra hitelt igényelt. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a már bejegyzett jelzálogjog első ranghelyét átengedheti, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön igénybevételével egyidejűleg vagy azt követően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra pénzügyi intézmény által nyújtott hitelt igényel.

(3) Nem engedhető át az első ranghely, ha az ingatlan fedezeti értéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos igényét a ranghely módosítása után már nem fedezné.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának biztonsági védelméhez fűződő érdek szükségessé teszi, a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a biztonsági érdek fennállásáig terjedő időtartamra elhalaszthatja.

(5) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének elhalasztása esetén a (2) és (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági érdek megszűnését követően haladéktalanul intézkedik a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére.

14. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a lakást vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának tulajdoni hányadát csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás).

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást megadja, ha

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja az átruházással egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsönt egy összegben – visszafizetési kedvezmény nélkül – visszafizeti,

b) az átruházás a nemzetbiztonsági állomány olyan tagja javára történik, aki a tartozás átvállalására jogosult, és a tartozást ténylegesen átvállalja, azzal, hogy az átvállalt tartozás összege nem lehet több, mint amennyit a nemzetbiztonsági állomány tartozást átvállaló tagja a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna, és az ezt meghaladó részt – vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét – a nemzetbiztonsági állomány lakását átruházó tagja köteles egy összegben megfizetni, vagy

c) a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagja a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, valamint adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a (2) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás megfelel az e rendeletben a munkáltatói kölcsön nyújtására előírt feltételeknek, és az ingatlan fedezeti értéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos igényét nem érinti.

15. § A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ismételt munkáltatói kölcsönt – a 6. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön kivételével – az előző munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás teljes visszafizetését követően nyújthat.

6. A munkáltatói kölcsön visszafizetésének speciális szabályai, a megállapodás megszűnése

16. § (1) A nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagját a szolgálati ideje alapján a munkáltatói kölcsön összegéből 5 évente 500 000 forint engedmény illeti meg.

(2) Az engedmény teljes összege nem haladhatja meg a munkáltatói kölcsön összegének 80%-át, legfeljebb 2 500 000 forintot.

(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménynél az engedmény jóváírására – a nemzetbiztonsági állomány tagjának döntése alapján a havi törlesztőrészlet vagy a futamidő változatlanul hagyása mellett – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatalból intézkedik.

(4) Az engedmény jóváírásával – a havi törlesztőrészlet változatlanul hagyása esetén – a munkáltatói kölcsön futamideje vagy – a futamidő változatlanul hagyása esetén – a havi törlesztőrészlet arányosan csökken.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a futamidő csökkentéséről a nemzetbiztonsági állomány tagját és a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézményt tájékoztatja.

(6) Az engedmény a mindenkor fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(7) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a munkáltatói kölcsön folyósításakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának tartozását az (1) bekezdés alkalmazásánál már figyelembe vehető időnek megfelelően csökkenti.

(8) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a szolgálati idő után megállapítható engedmény összegéből levonja a korábban már jóváírt engedmény összegét.

17. § (1) A nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagját – a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 5 év eltelte után – a munkáltatói kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén visszafizetési kedvezmény illeti meg.

(2) A visszafizetési kedvezmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a.

(3) A visszafizetési kedvezmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése esetén a nemzetbiztonsági állomány azon volt tagját is megilletheti, aki a munkáltatói kölcsönt a szolgálati viszonya megszűnését követően is változatlan feltételek mellett fizeti vissza.

(4) A visszafizetési kedvezmény igénybevételét írásban kell kérelmezni.

(5) A visszafizetési kedvezmény összegét csökkenteni kell a személyi állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagjának korábbi munkáltatói kölcsöne visszafizetésekor számára biztosított visszafizetési kedvezmény összegével.

18. § (1) Nem illeti meg a visszafizetési kedvezmény a nemzetbiztonsági állomány azon tagját,

a) aki ellen fegyelmi, érdemtelenségi vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás befejezéséig,

b) akinek szolgálati viszonya megszüntetése a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján neki felróható okból folyamatban van,

c) akinek a megállapodását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felmondta, és emiatt a munkáltatói kölcsönt egy összegben kell visszafizetnie,

d) aki a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást eladta, elcserélte vagy elajándékozta (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás), az átruházás folyamatban van, vagy az átruházásra – a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett – a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól engedélyt kapott.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetése a 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján neki felróható okból van folyamatban, a visszafizetési kedvezmény igénybevételének lehetőségét a közös megegyezésről szóló megállapodásban kell rendezni.

19. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a megállapodást azonnali hatállyal felmondja, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja

a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

b) a kölcsönszerződést a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel a szerződéskötésre történő felhívást követő 3 hónapon belül nem kötötte meg, kivéve, ha a mulasztás nem önhibájából ered,

c) a vállalt beépítési kötelezettségének a megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget,

d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítették,

e) szolgálati viszonya a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján neki felróható okból megszűnik,

f) a munkáltatói kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,

g) a munkáltatói kölcsön összegének felhasználását a hiánypótlásra történő felszólítást követően nem igazolta, vagy

h) más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetése a 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján neki felróható okból szűnik meg, a megállapodás felmondásáról vagy a munkáltatói kölcsönnek a szolgálati viszonya megszűnését követően történő változatlan feltételek melletti visszafizetéséről a közös megegyezésről szóló megállapodásban kell rendelkezni.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya nem neki felróható okból szűnik meg, jogosult a jogviszonya megszűnését követően a munkáltatói kölcsönnek változatlan feltételek melletti visszafizetésére.

(4) A havi törlesztési kötelezettség nemteljesítése esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani a fizetésre a nemzetbiztonsági állomány tagját, valamint nemteljesítés esetén a – vele egy sorban – kezességet vállaló kötelezettet, a nemfizetés következményeire való figyelmeztetéssel.

(5) A megállapodás felmondása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a tartozást megterheli a korábban már jóváírt engedmény, valamint a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.

(6) A megállapodás felmondására a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati viszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézményt írásban értesíti.

(7) A megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást a nemzetbiztonsági állomány tagja

a) az (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetekben a felmondásban meghatározott időponttól

számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten köteles megfizetni.

20. § (1) A megállapodás felmondása esetén – ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a tartozását a felmondástól számított 30 napon belül nem fizeti meg – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagjának az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az egyösszegű visszafizetés határidejét meghosszabbíthatja.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagjának az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, rendkívül indokolt esetben – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részletfizetési szerződést köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére.

(4) A részletfizetési szerződésben a havonta térítendő összeg úgy kerül megállapításra, hogy az a felszámított kamatot és a pénzügyi intézmény által felszámított díjat, jutalékot, kezelési és egyéb költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb a megállapodásban rögzített futamidő lejártánál.

21. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának szolgálati viszonya a munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a tartozását az új munkáltató a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával, a nemzetbiztonsági állomány tagja fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja, azzal, hogy az új munkáltató a nemzetbiztonsági állomány tagjának fennálló tartozását a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal kötött megállapodásban foglaltak szerint téríti meg.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az új munkáltató elszámolási szerződést köt, amelyben rendelkeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jelzálogjogáról, annak törlésével kapcsolatos költségek viseléséről, valamint az új munkáltató részére a jelzálogjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat átadásáról.

(3) A nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának a munkáltatói kölcsön fennállása alatt bekövetkező halála esetén örököse vagy túlélő házastársa, élettársa – írásbeli kérelemre, a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárulásával – a munkáltatói kölcsönt változatlan feltételek mellett fizetheti vissza.

(4) Szolgálati viszony létesítése esetén a korábbi munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozást a polgári nemzetbiztonsági szolgálat átvállalhatja. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a korábbi munkáltató elszámolási szerződést köt, amelyben rendelkeznek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségekről.

22. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulásával a nemzetbiztonsági állomány tagjának házastársa vagy élettársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban áll, és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Házastársi vagyonközösség vagy élettársi közös vagyon megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a munkáltatói kölcsönt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban áll, és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.

(4) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjai által igénybe vett engedmény mértéke együttesen nem haladhatja meg a 16. § (1) bekezdése szerinti engedmény együttes mértékét.

7. A vezetői munkáltatói kölcsön

23. § (1) Amennyiben a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának illetményéről, az illetményen felüli juttatásokról, költségtérítésekről, kedvezményekről és támogatásokról szóló 6/2025. (III. 31.) MK rendelet [a továbbiakban: 6/2025. (III. 31.) MK rendelet] 18. §-a alapján, vezetői juttatásként hivatali lakás nem biztosítható, vagy a hivatali lakás biztosításáról a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes lemond, vezetői lakáscélú munkáltatói kölcsönre válik jogosulttá.

(2) A vezetői lakáscélú munkáltatói kölcsönre való jogosultság – a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott kivétellel – a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes esetében e fejezet rendelkezéseit a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes esetében

a) nem kell alkalmazni a 6. § (2) bekezdés b), c) és i) pontját,

b) a 6. § (2) bekezdés h) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítónak nem kell részletes teljesítési utasítást adni az ott meghatározott hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére,

c) nem kell alkalmazni a 7. §-t,

d) a 10. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakásügyi szerv vizsgálja a kérelem jogszabályi és pénzügyi feltételeknek való megfelelőségét, azonban a munkáltatói kölcsön odaítélése és mértéke vonatkozásában a bizottság nem jogosult javaslattételre,

e) a 17. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 5 éven belül, a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követő 180 napon belül is megilleti a visszafizetési kedvezmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén, azzal, hogy a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztás megszűnését követően 6 hónap áll rendelkezésre a kedvezményes visszafizetésre.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI LAKÁS BÉRBEADÁSA ÉS ELIDEGENÍTÉSE

8. A szolgálati lakás bérbeadásának feltételei

24. § (1) Szolgálati lakás a nemzetbiztonsági állomány tagja részére adható bérbe.

(2) Nem köthető lakásbérleti szerződés – meghatározott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött lakás kivételével – a nemzetbiztonsági állomány azon tagjával,

a) aki a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza,

b) aki szolgálati lakásról való lemondás miatt vagy lakáscsere során térítést kapott, vagy

c) akinek kérelmére az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás szolgálati lakás jellegének megszüntetésére került sor, vagy kérelmére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog megszüntetésére került sor e rendelet hatálybalépése előtt.

9. A lakásbérleti jogviszony létesítése és tartalma

25. § (1) Azon szolgálati lakások esetében, amelyekre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog illeti meg, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezése alatt álló lakások esetében csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által – az Ltv. 3. § (3) bekezdése figyelembevételével – meghatározott tartalommal keletkezhet érvényes bérleti szerződés.

(2) Lakásbérleti szerződés

a) határozott időre vagy

b) valamely feltétel bekövetkezéséig – különösen a szolgálati viszony fennállásának, valamint adott szolgálati beosztás betöltésének időtartamára –

köthető.

(3) A lakásbérleti szerződés lejártakor igényjogosultság esetén írásbeli kérelemre új lakásbérleti szerződés köthető, de a lakásbérleti jogviszony időtartama – az ismételt szerződéskötések együttes időtartamával is – a 10 évet nem haladhatja meg.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vagyonkezelésében lévő vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által albérletbe adható lakás esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a bérlő között kötött szerződés tartalmazza, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő elhelyezésre igényt tarthat-e.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati lakás bérbeadásakor kikötheti, hogy ha a bérlő szolgálati viszonya megszűnik, és elhelyezéséről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a (4) bekezdés alapján gondoskodik, lakás a szolgálati lakás helye szerinti településen kívüli másik településen is biztosítható. A szolgálati lakás másik településen történő biztosításának lehetőségét az adott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött szolgálati lakás bérbeadásakor minden esetben ki kell kötni.

26. § (1) A szolgálati lakás 6 hónap időtartamra a polgári nemzetbiztonsági szolgálat döntése alapján üresen tartható, ha ezt a szolgálati érdek szükségessé teszi.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli az üresen tartott lakás lakbérét, a külön szolgáltatások díját, a közüzemi díjakat, és gondoskodik a vagyonkezelésében lévő lakás állagának megóvásáról.

27. § (1) A szolgálati lakásra bérlőtársi szerződés nem létesíthető, kivéve a házastársat, az élettársat és a bejegyzett élettársat, amennyiben ő is a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományának tagja, és e rendelet szerint jogosult lakásra.

(2) A bérlő a szolgálati lakást vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja, a szolgálati lakásra tartási szerződést és életjáradéki szerződést nem köthet, a szolgálati lakást nem hasznosíthatja, használatát semmilyen címen át nem engedheti, gazdasági társaság részére székhelyként, telephelyként rendelkezésre nem bocsáthatja.

10. A bérlőn kívüli személy lakáshasználata

28. § (1) A szolgálati lakást a bérlőn kívül – a bérlő hozzájárulásával – a házastársa, a bejegyzett élettársa, az élettársa, valamint az egyeneságbeli rokona – ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó, a mostoha-, a nevelőszülőt és gyermekének az együttlakás ideje alatt örökbefogadott gyermekét is – használhatja.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más személynek kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat előzetes írásbeli hozzájárulásával engedheti a lakáshasználatot.

(3) Lakhatási krízishelyzet vagy más különösen méltányolható körülmény fennállása esetén a szolgálati lakás bérlője az érintett részére, legfeljebb a körülmény fennállásának elmúltáig a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás nélkül is engedheti a lakáshasználatot, azzal, hogy a használat megkezdésével egyidejűleg haladéktalanul megkeresi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot a hozzájárulás megadása céljából.

(4) A (2) bekezdés szerinti használat esetében az engedélyezett idő leteltekor a bérlő gondoskodik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti lakáshasználó a lakást elhagyja, és abból kijelentkezzen.

11. Az életvitelszerű bentlakás szabályai és a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

29. § (1) A bérlő és a lakáshasználatra a 28. § alapján jogosult más személy a szolgálati lakást életvitelszerűen használja. A bérlő a beköltözést követő 30 munkanapon belül igazolja a szolgálati lakás lakóhelyként vagy tartózkodási helyként a személyiadat- és lakcímnyilvántartóba történő nyilvántartásba vételét.

(2) A bérlő a szolgálati lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban bejelenti a bérbeadónak, valamint ezzel egyidejűleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(3) A bérlő által bejelentett – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatti – távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést a bérleti jogviszony időtartama alatt megszüntetni nem lehet.

30. § (1) Az Ltv. 23. § (2) bekezdése szerinti feltétel különösen,

a) ha a bérlőnek felróható okból szűnik meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal fennálló szolgálati viszonya,

b) ha adott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött szolgálati lakás esetén megszűnik a bérlő szolgálati lakásra jogosító szolgálati beosztása, vagy

c) ha a bérlő a bérleti jogviszonyra vonatkozó adat közlésével vagy valamely tény, körülmény elhallgatásával a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megtévesztette, és ennek eredményeként került sor a lakásbérleti jogviszony létrehozására vagy fenntartására.

(2) Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén annak a bérlőnek a bérleti jogviszonya, akinek szolgálati viszonya nyugdíjjogosultság elérésére tekintettel szűnt meg, vagy nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesül, a határozott idő lejártakor szűnik meg.

12. A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díj

31. § (1) A szolgálati lakás jogcím nélküli használója a használat ellenértékeként a bérleti díjjal azonos összegű lakáshasználati díjat fizet.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével kétszeresére, újabb 2 hónap elteltével háromszorosára, újabb 2 hónap elteltével ötszörösére kell emelni.

13. A lakásbérleti jog folytatása

32. § (1) A bérlő halála esetén a szolgálati lakást az elhunyt bérlő özvegye és egyeneságbeli rokona – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, változatlan feltételekkel – bérlőként használhatja, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a lakásbérleti jogviszony időtartamát felülvizsgálhatja, és a lakásbérleti szerződés megszűnésének új időpontját megállapíthatja.

(3) Adott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött szolgálati lakás bérlőjének halála esetén a szolgálati lakást az (1) bekezdésben megjelölt személy legfeljebb 1 évig használhatja, azzal, hogy a határidő lejártával elhelyezési és térítési igény nélkül kiköltözik, kivéve, ha az elhunyt bérlő beköltözésekor másik lakást bocsátott a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére.

(4) A bérleti jogviszony fennállása alatt a volt házastárs a lakáshasználatról szóló bírósági határozat alapján jogosult a lakáshasználatra.

(5) A bérlő házasságának jogerős felbontása után a bérlő volt házastársa – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a lakás jogcím nélküli lakáshasználója.

14. Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás lakásbérlő részére történő elidegenítéséhez való hozzájárulás általános feltételei

33. § (1) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt.

(2) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásnak a bérlő részére történő elidegenítéséhez történő hozzájárulás – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a következő feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető:

a) az elidegenítés nem ellentétes a foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdekkel, és

b) a lakás nem minősül szolgálati beosztás betöltéséhez kötött lakásnak.

(4) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásnak a bérlő részére történő elidegenítéséhez történő hozzájárulás a feltételek fennállása esetén akkor kezdeményezhető, ha azt a miniszter előzetesen jóváhagyta.

(5) Az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítés abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakás tulajdonjogát kizárólag saját javára szerezné meg, vagy házastársával, élettársával, egyenesági rokonával, örökbe fogadott gyermekével történő közös tulajdonszerzés esetén legalább 50%-ban szerezné meg.

34. § (1) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulást a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kezdeményezi. A kezdeményezésben indokolni kell, hogy a lakás elidegenítése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat lakásgazdálkodási érdekeivel és feladataival nem ellentétes.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az állami vagyonról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerinti dokumentációval ellátott elidegenítési javaslatot – az értékesítésre és az értékesítési eljárás lebonyolítására vonatkozó döntés kiadása érdekében – megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az elidegenítési eljárás lefolytatására az MNV Zrt. döntésének megfelelően kerül sor.

15. Az állami tulajdonú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakások vételárának megállapítása és megfizetése

35. § (1) Az állami tulajdonú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásnak az elővásárlási joggal rendelkező bérlő részére történő értékesítése esetén a lakás vételárát az Ltv. 52. §-ának figyelembevételével megállapított forgalmi érték 40%-ában kell megállapítani.

(2) A vételár megállapításakor a lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a bérbeadó által előzetesen jóváhagyott számlával igazolt, a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

(3) A bérlő szolgálati ideje után évenként 500 000 Ft-tal csökkenteni kell a lakás vételárát.

(4) A (3) bekezdés szerinti szolgálati idő számítása szempontjából a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálati viszonyban folyamatosan eltöltött, megszakítás nélküli időtartamot kell figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony megszakadt, a leghosszabb időtartamú szolgálati viszony megszakítás nélküli időtartamát kell figyelembe venni.

(5) A lakás vételára a szolgálati idő elismerésével és a 37. § (1) bekezdése szerinti engedmény beszámításával sem lehet kevesebb a forgalmi érték 30%-ánál.

(6) Az üresen vagy a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell eladni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

36. § (1) Az állami tulajdonú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás megvásárlása esetén, a vevő kérelmének megfelelően legfeljebb 25 évi részletfizetési kedvezmény állapítható meg. A szerződés megkötésekor a vevő a megállapított vételár legalább 20%-át egy összegben fizeti meg. Az első vételárrészlet megfizetése után fennmaradó hátralékra vonatkozóan a havonta fizetendő részleteket egyenlő arányban kell megállapítani.

(2) Részletfizetés esetén a vételár fennmaradó hátralékára vonatkozó kamat mértéke a szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamat mértékével megegyezik.

37. § (1) Ha a vevő a vételárat legkésőbb az adásvételi szerződés megkötését követő 60 napon belül egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 20% engedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül az aktuálisan fennálló vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló vételárhátralék 20%-kal csökken.

(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 év eltelte után az aktuálisan fennálló vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló vételárhátralék 10%-kal csökken.

38. § A 35. § (2) bekezdése szerint értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 37. §, az üres, valamint a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 35–37. § szerinti kedvezmények nem illetik meg.

39. § (1) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a teljes vételár kiegyenlítéséig a vételárhátralék és járulékai erejéig a Magyar Állam javára a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben jelzálogjogot kell alapítani, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, továbbá a vevőnek gondoskodnia kell ezeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) Ha a vásárlás árengedménnyel történik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben a Magyar Állam javára a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének időpontjától számított 5 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(3) A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

(4) Ha a vevő árengedményben részesült, és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül elidegeníti, az engedményt egy összegben megfizeti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik, saját kizárólagos tulajdonába vagy a házastársával, bejegyzett élettársával vagy élettársával közös tulajdonába kerülő lakás megvásárlására fordítja, és csatolja az erről szóló adásvételi szerződést vagy a saját, házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa nevére szóló jogerős építési engedélyt.

(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt esetekben a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a vagyont értékesítő szerv kérelmezi.

40. § A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst új, legalább 30 és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításban meghatározott határidőre sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben azonnal esedékessé válik.

16. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogával érintett lakás elidegenítésének szabályai

41. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a lakás bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról – a lakás elidegenítésének esetét, valamint a lakásgazdálkodási érdeket ide nem értve – nem mondhat le.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogával érintett lakásra a bérlőt más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról való lemondás esetén az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában foglalt rendelkezések betartásával intézkedhet. Más tulajdonában álló lakás esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a tulajdonos között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés lehetőségéről és módjáról, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot az elidegenítéshez való hozzájárulása alapján megillető ellenértékről.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megtagadja a hozzájárulását, ha

a) a hozzájárulás megadása foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdeket sért, vagy

b) a bérlő az általa vagy házastársa, élettársa vagy bejegyzett élettársa által korábban bérelt állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy a lakás megvásárlásához házastársa, egyenesági rokona javára hozzájárult, vagy javára a korábban bérelt önkormányzati bérlakásának polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulás megtagadását írásban részletesen megindokolja.

17. A szolgálati lakás cseréjéhez való hozzájárulás

42. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogról való lemondás mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakását önkormányzati bérlakásra cserélje, ha az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú cserelakásra a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogát elismeri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadását a csereszerződés szerződésszerű teljesüléséhez kell kötni.

(3) E rendelet alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú cserelakás megfelelősége kapcsán az Ltv. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

18. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás lakbére megállapításának szabályai

43. § A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás használatáért, továbbá e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő e rendelet szerint havi rendszerességgel lakbért fizet.

44. § (1) A havi lakbér mértéke a 6/2025. (III. 31.) MK rendelet 1. melléklete szerint az altiszti besorolási kategóriára megállapított illetménysáv alsó határának 0,20%-a m²-enként.

(2) A bérbeadó a havi lakbér mértékét – a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére – 25%-kal növelheti vagy csökkentheti az Ltv. 34. § (2) bekezdésének figyelembevételével.

(3) Az emelés, illetve a csökkentés együttes összege több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg a 25%-ot.

(4) A bérbeadó a lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembevételével állapítja meg.

(5) A lakás havi bérének összege a lakás hasznos alapterülete négyzetméterének a (2) bekezdés alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata.

45. § A bérlő a közös költség felújítási alap nélkül számított összegét, valamint a külön szolgáltatásokért, így különösen a vízellátás és csatornahasználat biztosításáért, a felvonó használatának biztosításért, a központi fűtés és melegvíz- ellátásért, egyéb szolgáltatások biztosításáért a szolgáltatást nyújtó által meghatározott díjat megfizeti.

IV. Fejezet

A LAKÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ SZÁLLÓFÉRŐHELYEK, LAKÓEGYSÉGEK HASZNÁLATA

46. § (1) Szállóférőhelyen történő elhelyezés a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának biztosítható, aki szolgálatteljesítési helyén önálló lakással nem rendelkezik, és lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni

a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, ha a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik, valamint

b) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonában álló lakást, ha annak használatát a nemzetbiztonsági állomány tagja a házasság megszűnése, illetve az élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedését vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépését követően.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését a nemzetbiztonsági állomány tagjának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolni.

47. § (1) A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati elöljáró javaslatával ellátva nyújtja be a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz. A kérelmet a vezényelt állomány tagja a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz nyújtja be.

(2) A kérelem elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban értesíti

a) a nemzetbiztonsági állomány tagját, valamint a szállóférőhely üzemeltetőjét a kijelölés tényéről és feltételeiről,

b) a nemzetbiztonsági állomány tagját – szállóférőhely hiányában – a nyilvántartásba vételről.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagjának a szállóférőhely üzemeltetőjével – az értesítésben meghatározott feltételekkel – megállapodást kell kötnie.

(5) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.

(6) A használati jogviszony meghosszabbítását indokolt esetben a szállóférőhely használója – szolgálati elöljárójának javaslatával ellátott – írásbeli kérelmére, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (7) bekezdés szerinti kivétellel – alkalmanként legfeljebb 2 évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja használati jogviszonya a szolgálati viszonyának megszűnése miatt szűnik meg.

(7) A használati jogviszony meghosszabbítását a munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen, szolgálati érdekből – a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint a nemzetbiztonsági állomány tagjának személyi, családi körülményeire figyelemmel – a (6) bekezdésben foglalt, a használati jogviszonyra vonatkozó megállapodás meghosszabbításának időtartamára vonatkozó előírástól eltérően is engedélyezheti.

48. § (1) A szállóférőhely használója a használati jogviszonyra vonatkozó megállapodás alapján a szállóférőhely üzemeltetője által a használatába adott szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a szállóférőhely üzemeltetője által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizet.

(2) A szállóférőhely használója hozzájárulása alapján a használati díj az illetményéből kerül levonásra. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a használati díjat havonta a szállóférőhely használójának a használat hónapját megelőző hónapra járó illetményéből levonja, és átutalja a szállóférőhely üzemeltetője részére.

(3) Ha a szállóférőhely-használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szállóférőhely használója a töredék hónapban a használati díjat időarányosan köteles megfizetni.

49. § Megszűnik a szállóférőhely-használati jogviszony

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) az arra jogosult felmondásával,

d) ha a megállapodás megkötése után a szállóférőhely használója önálló lakáshoz jut,

e) a szállóférőhely használója szolgálati viszonyának megszűnésével,

f) a szállóférőhely használójának halálával,

g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, ha a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről, vagy

h) ha a hatáskörrel rendelkező hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt a szállóférőhely kiürítését rendelte el, és a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről.

50. § (1) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt – a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó – személyek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható – elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállóférőhelyet elhagyni.

(2) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt, valamint a házastársi, élettársi, bejegyzett élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a szállóférőhelyen maradt, a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló személy a 46. § (1) bekezdésében megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott használati jogviszony időtartamának lejártáig használja a szállóférőhelyet.

51. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban közli a használati jogviszony megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit. A jogcím nélkülivé válás tényéről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a szállóférőhely üzemeltetőjét.

(2) A szállóférőhely jogcím nélküli használója térítési díj megfizetésére köteles. A térítési díj mértéke a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó kéthavi használati díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó háromhavi használati díjnak megfelelő összeg, amelyre támogatás nem nyújtható.

(3) Az üzemeltető és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

53. § (1) A nemzetbiztonsági állomány e rendelet hatálybalépését megelőzően munkáltatói kölcsönben részesített tagja a kölcsöntartozását a megállapodásban foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján folyósított, a szolgálati viszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön esetében e rendelet visszafizetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

54. § A 6/2025. (III. 31.) MK rendelet 2. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„11. lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház,”

55. § (1) A 6/2025. (III. 31.) MK rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett vagy átrendelt az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és méltányolható lakásigénynek megfelelő lakást nem fogadja el.”

(2) A 6/2025. (III. 31.) MK rendelet 30. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E § vonatkozásában méltányolható lakásigénynek minősül az együtt költöző, együtt lakó és a lakást használni kívánó családtagok számától függően

a) 1 vagy 2 személy esetében: legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba,

b) 3 személy esetében: legalább 1 lakószoba és 1 félszoba, valamint legfeljebb 3 lakószoba és 1 félszoba,

c) 4 személy esetében: legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba,

d) az a lakás, amely megegyező nagyságú és komfortfokozatú azzal a lakással, amelyben az áthelyezett vagy átrendelt az áthelyezést megelőzően életvitelszerűen lakott.

(5) A méltányolható lakásigény mértéke minden további személy esetében félszobával nő.

(6) A méltányolható lakásigény mértékének alsó határa 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél félszobával, de legfeljebb 3 lakószobáig nő, felső határa 1 lakószobával nő.

(7) A méltányolható lakásigény meghatározásánál a 30 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakóhelyiséget és a 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, osztatlan közös térben elhelyezkedő nappali szoba, étkező és konyha lakóhelyiséget 2 lakószobaként kell számításba venni.

(8) A méltányolható lakásigény meghatározásánál 2 félszobát 1 lakószobaként kell számításba venni.

(9) A méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként

a) gyermektelen fiatal házaspár esetében legfeljebb 3 születendő gyermeket,

b) egygyermekes fiatal házaspár esetében további 2 születendő gyermeket,

c) kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további 1 születendő gyermeket

is számításba kell venni.”

56. § Hatályát veszti a 6/2025. (III. 31.) MK rendelet

a) 2. § (1) bekezdés 1., 9., 12–16. és 20. pontja,

b) 2. § (2) bekezdése,

c) 3. §-a,

d) 18. § (1) bekezdésében a „– miniszteri engedéllyel –” szövegrész,

e) 18. § (3) bekezdésében a „külön” szövegrész,