KÜ BH 2026/20

[1] Az alperes birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben a jegyző előtt, mivel a felperes 2024. május és 2024. júniusa között a közterület egy szakaszán kerítést létesített, valamint tereprendezést végzett, így azt a közforgalom elől elzárta, valamint az azon való áthaladást lehetetlenné tette.

[2] A jegyző a 2025. május 29. napján kelt határozatában megállapította a birtokháborítás tényét és a felperest a jövőre nézve eltiltotta a birtokháborító magatartástól, valamint elrendelte az eredeti birtokállapot helyreállítását.

[3] A felperes 2025. június 1-jén az alperessel szemben keresetlevelet nyújtott be a Járásbírósághoz. Ebben kérte a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatását, ha a jegyző nem rendelkezne hatáskörrel az eljárás lefolytatására, kérte a határozat hatályon kívül helyezését, valamint a végrehajtás felfüggesztését. A felperes a keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:8. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott.

[4] A Járásbíróság hiánypótlási felhívására a felperes pontosította kereseti kérelmét, oly módon, hogy beadványát a bíróság a jegyzői döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perként kezelje. Álláspontja szerint a hatáskör hiányában meghozott határozat semmisnek minősül, így nincs érvényes közigazgatási döntés, ennek tisztázása pedig megelőzi a birtokvédelmi tényállás vizsgálatát. Keresete ennek megfelelően a jegyzői határozat „semmisségének megállapítására” irányult.

[5] A Járásbíróság a 2025. augusztus 19. napján kelt végzésével megállapította hatáskörének hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához. A végzés indokolása szerint a kereseti kérelem a jegyző határozatának megsemmisítésére – mint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási cselekmény – irányult, ez pedig a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik.

[6] A Törvényszék a 2025. október 15-én hozott végzésével megállapította hatáskörének hiányát és az iratokat kijelölés iránt – negatív hatásköri összeütközés okán – felterjesztette a Kúriához.

[7] Hivatkozott arra, hogy a Kp. 4. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási tevékenységnek három konjunktív fogalmi eleme van. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kpkf.VI.39.155/2020/2.)

[8] Megállapította, hogy a jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület szerve, ez a Kp. 4. § (7) bekezdés 1. pont e) alpontja szerint közigazgatási szerv. A birtokháborítás ügyben hozott határozata azonban nem minősül közigazgatási ügyben hozott határozatnak, mert az a Ptk. által szabályozott polgári jogi jogviszonyhoz kapcsolódik. A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése is arról rendelkezik, hogy a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XLI. fejezete külön rögzíti a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per különös szabályait. Hivatkozott az Alkotmánybíróságnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 191. § (4) bekezdésével összefüggésben hozott 120/B/2001. AB határozatára, amelyben a testület kimondta, hogy a jegyző közigazgatási hatóság ugyan, de a birtokháborítás ügyben hozott határozata nem minősül közigazgatási ügyben hozott határozatnak.

[9] A Törvényszék álláspontja szerint tehát a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata nem közigazgatási tevékenység, így nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.

[10] A Kúria a polgári bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerülő hatásköri összeütközést a Járásbíróság kijelölésével oldotta fel.

[11] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes keresete vonatkozásában a közigazgatási bíróságnak vagy a polgári bíróságnak van-e hatásköre eljárni.

[12] A Kp. 4. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. Ez alapján a közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kkk.IV.39.259/2022/3., Kpk.39.506/2022/3., Kpk.IV.39.104/2023/3.).

[13] A felperes birtokvédelem iránt indított pert, ez a jogviszony nem a közigazgatási jog által szabályozott, a Kp. 4. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási cselekmény nem valósult meg, így ez alapján ebben a körben közigazgatási per nem indítható. A Kúria ezt korábbi határozataiban megerősítette: Kkk.IV.39.441/2022/3., Kpk.IV.39.506/2022/3., Kkk.IV.41.203/2021/3., Kkk.IV.37.272/2020/3. A jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránt indított per szabályait a Pp. XLI. fejezete tartalmazza, ezért az eljáró bíróság feladata az, hogy a Pp. szabályai szerint megvizsgálja, hogy a keresetlevél perfelvételre alkalmas-e, illetőleg tisztázza a polgári per megindításához szükséges feltételek fennálltát.

[14] Ezt követően a Kúria azt vizsgálta, hogy a per törvényszék vagy járásbíróság hatáskörébe tartozik.

[15] A Kúria megítélése szerint a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontjára figyelemmel a birtokvédelmi (birtokháborítási) perek a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjogi pereknek minősülnek, amelyek így a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. A Pp. 565. §-a pedig kimondja, hogy a perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A Kúria a Kp. 15. § (3) bekezdése alapján eljáró bíróságnak a Járásbíróságot jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására.