PÜ BH 2026/27

[1] A felperes egy egyesület amatőr sportolója, a perbeli időpontban a petanque sportágban érvényes versenyengedéllyel rendelkező versenyző. Az alperes egy másik egyesület.

[2] A felperes az alperes 2023. évi versenynaptárában szereplő 2023. január 21. napján megrendezett nemzetközi versenyen versenyzőként vett részt.

[3] Az alperesi fegyelmi bizottság elnöke 2023. január 27. napján a felperes ellen sportfegyelmi eljárást indított. Ennek okaként megjelölte: a felperesnek mint versenyzőnek a 2023. január 21. napján megrendezett nemzetközi Triplett Versenyen „hozzávetőlegesen” 22.30 órakor „megint érzékelhetően ittas állapotban tanúsított magatartását”; kétszer arcon ütötte egy másik egyesület versenyzőjét; a cselekményt megelőzően is kirívó magatartást tanúsított, a mérkőzés során folyamatosan szóban inzultálta az elődöntőt játszó ellenfél csapatát. Az alperes az eljárás megindulásáról elektronikus úton tájékoztatta a felperest, aki 2023. január 29-én igazolta vissza az értesítések kézhezvételét. A felperes a 2023. február 22. napjára kitűzött tárgyaláson személyesen megjelent, és arra hivatkozott, hogy sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítéstől számított 15 napon belül kellett volna megtartani. Az alperes fegyelmi bizottsága a sportfegyelmi eljárásban hozott határozatával a felperessel szemben megindított sportfegyelmi eljárást a határozat meghozatalának napjával – az ügy érdemi vizsgálata nélküli – utalással a Sportfegyelmi Szabályzat (a továbbiakban: FSZ.) 17. § (1) bekezdés c) pontjára megszüntette. A határozat ellen a felperes jogorvoslattal nem élt.

[4] Ezt követően az alperes szövetség elnöksége 2023. február 26. napján ugyanezen cselekmény miatt ismét indítványozta a sportfegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi bizottság elnöke 2023. február 27. napján a felperes ellen sportfegyelmi eljárást indított. Az alperes Etikai és Fegyelmi Bizottsága 2023. március 7. napján kelt sportfegyelmi eljárásban hozott határozatával a felperest „az FSZ. 2. § (1) bekezdése, valamint a szövetség Etikai és gyermekvédelmi szabályzatának (Etikai Szabályzat) 1. § (2) bekezdése alapján a 3. § (1) bekezdés c), illetve j) pontjai szerinti fegyelmi vétségek elkövetése miatt az FSZ. 3. § (2) bekezdés a) pontja és a 4. § (1) és (3) bekezdése alapján – többek között – 4 évre szólóan a Szövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a Szövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen és a Szövetség, vagy sportszervezet által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől, továbbá sportszakemberként történő tevékenykedéstől eltiltotta.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fellebbviteli Fegyelmi Bizottság 2023. május 10. napján hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[6] A felperes keresetében kérte az alperes határozata hatályon kívül helyezését.

[7] Elsődlegesen eljárási jogszabálysértésre hivatkozott, álláspontja szerint a határozat sérti a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 6. § (7) bekezdését, amely felsorolja, hogy milyen határozatok hozhatók a fegyelmi eljárásban. A felsorolás taxatív jellegű, kógens, így a megszüntetésről szóló határozat végleges érdemi határozat, újabb eljárásra nincs lehetőség. Anyagi jogszabálysértésként megjelölte a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.)14. § (2) bekezdését, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:1. § (1) bekezdését, a 3:29. § (1)–(2), a 3:35. §, a 3:36. § (1) bekezdését és a 3:37. § (1) bekezdését.

[8] Érdemben arra hivatkozott, hogy a tényállás hiányos, téves, az alperes nem folytatott le érdemi bizonyítást, egyoldalúan a sértettet és baráti körét hallgatta meg, ez alapján állapította meg a tényállást. A határozatban írtakkal szemben nem ütötte meg az említett személyt, az alperesnek nem volt kompetenciája megállapítani, hogy ittas állapotban volt-e.

[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, nem jogszabályba ütköző az eljárást megszüntető határozat, megfelel a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésében írtaknak. Nem vitatta a taxatív felsorolást, de álláspontja szerint a megszüntetés körében nem került sor az összes lehetséges ok feltüntetésre, az csak garanciális keretszabály. Az érdemi védekezésében kifejtette, szabályosan eljárva került sor az érdemi határozat meghozatalára.

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes fellebbviteli fegyelmi bizottsága 2023. május 10. napján kelt fellebbviteli sportfegyelmi eljárásban hozott határozatát.

[11] Elfogadta az alperesnek azt a jogi érvelését, hogy a jelen eljárásban nem a Ptk. 3:35. §-a alapján kell eljárni, hanem a Sport tv. és annak végrehajtására hozott Korm. rendelet rendelkezései alkalmazandók. Álláspontja szerint a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésében, illetve az azonos tartalmú FSZ. 17. § (1) bekezdésében található, az eljárásban hozható határozatokat tartalmazó felsorolás olyan taxatív és kógens felsorolás, melytől nem lehet eltérni, így az eljárásban hozott megszüntető határozat végleges, érdemi határozatnak minősül. A Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésében írt normaszöveg nem ad lehetőséget a megszüntető határozat esetén újabb megismételt eljárás lefolytatására, az eljárás véglegesen került megszüntetésre. Az alperes saját eljárási hibáját nem korrigálhatja azzal, hogy újabb fegyelmi eljárást indít, a határozat sérti a Korm. rendelet mellett az FSZ. 17. § rendelkezéseit is.

[12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

[13] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a keresettel támadott fellebbviteli fegyelmi bizottság határozata megfelel a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés a) pontjában szabályozott határozatnak, a fegyelmi eljárásban hozott eljárást megszüntető határozat pedig megfelel a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés c) pontjának, tehát szintén nem jogszabálysértő. A másodfokú bíróság a Sport tv.14. § (2) bekezdéséből, az FSZ 17. § (1)–(2) bekezdéseiből, valamint a Korm. rendelet 6. §-ából kiindulva azt állapította meg: az eljárás megszüntetése során a fegyelmi bizottság nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont elkövetett-e kötelezettszegést, vagy nem. Ez nem érdemi döntés, mivel itt a fegyelmi eljárás tárgyáva tett cselekményről nem születik döntés. A jogszabály és a fegyelmi szabályzat nem rendelkezik arról, hogy az eljárás megszüntetése után lehet-e új eljárást indítani, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy csak az elévülés jelent tilalmat a fegyelmi eljárás megindítására [FSZ 11. § (1) bekezdés]. A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel nem találta jogszabálysértőnek az újabb fegyelmi eljárás megindítását.

[14] Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a felperesnek a határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmét alátámasztó további anyagi jogi érveit, ezért azt a másodfokú bíróság tette meg a Pp. 369. § (3) bekezdés e) pontja alapján. Indokolása szerint a bizottság a FSZ 15. § (5) bekezdése szerinti bizonyítási eljárást lefolytatta, ez alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes sportfegyelmi vétséget követett el. Kiemelte, hogy fegyelmi eljárás büntető eljárás nélkül is indítható. Az „érzékelhetően ittas” kifejezés használatát a lefolytatott bizonyítás alátámasztotta. A meghallgatott tanúk úgy érzékelték, hogy a felperes ittas volt. Mindezek alapján a felperes anyagi jogi kifogásai alaptalanok, a keresettel támadott határozat megfelel a felperes által megjelölt jogszabályoknak, azokat nem sérti.

[15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet – elsőfokú ítéletre is kiterjedő – hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

[22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.

[41] A felülvizsgálati kérelem érdemben alapos.

[42] A másodfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy az ügyben eldöntendő kérdés: a sportfegyelmi bizottság eljárást megszüntető határozata után újabb – ugyanezen magatartásra alapított – fegyelmi eljárás indítható-e. Azt is a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy a sportfegyelmi eljárásban hozott határozatra a Sport tv. és a Korm. rendelet speciális szabályait kell alkalmazni. Abban azonban már tévesen foglalt állást, hogy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat “nem érdemi” döntés, és ezt követően ugyanazon okból új eljárást lehet indítani.

[43] A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Sport tv. 14. § (3) bekezdése értelmében a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek pedig sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait. A törvény rendelkezése folytán a sportfegyelmi eljárás három szintű szabályozást nyert: az első szint a Sport tv. alapvető garanciális szabályozása, a második szint a Korm. rendelet részletes szabályai és végül a harmadik szint a sportfegyelmi szabályzat, amelyet a szakszövetségnek kell a sportág rendeltetésszerű működése érdekében megalkotnia. A szabályozási szintek kialakítása, valamint az utaló szabályok hiánya arra enged következtetni: a szabályozás zárt rendszerű, az abban foglalt egyes feltételeket nem lehet kiterjesztően értelmezni. Mind a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése, mind az FSZ 17. § (1) bekezdése alapján a sportfegyelmi bizottság három féle határozatot hozhat: a kötelezettséget megállapítja és büntetést szab ki; megállapítja, hogy az eljárás alá vont a kötelezettségszegést nem követte el; az eljárást megszünteti. Mind a három határozat olyan sportfegyelmi határozat, amely érdemi döntésnek minősül, ezt támasztja alá a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja. Az eljárást megszüntető határozat típusait illetően nem különböztet meg egyik szabályozási szint sem érdemi és nem érdemi határozatot. A Korm. rendelet általánosabb szintű szabályozása egy esetet határoz meg, amikor a sportfegyelmi eljárást meg kell szüntetni (Korm. rendelet 8. §). Az ennél részletesebb FSZ 17. § (2) bekezdése ezt a esetet további kettővel bővíti. Mindebből következik: az eljárás megszüntetésére pusztán a fenti okokból kerülhet sor. Az ezzel ellentétes értelmezés esetén a sportfegyelmi eljárás az alapvető garanciális feltételrendszer hiányában kiszámíthatatlanná válna, az eljárás alá vont személy az eljárási szabályok rögzítésének hiányában nem tudná gyakorolni eljárási jogait (pl. eljárás megszüntetése iráni kérelmet nem tudna előterjeszteni az FSZ vagy a Korm. rendelet meghatározott pontja alapján). Amennyiben a spotszövetség különbséget kíván tenni érdemi és nem érdemi megszüntetés között, és biztosítani kívánja a nem érdemi, eljárási hibából eredő megszüntetés után az újabb fegyelmi eljárás megindítását, úgy ennek szabályait az FSZ-ben kell rögzítenie.

[44] A Kúria kiemeli, a korábbi, fegyelmi eljárást megszüntető határozat már jogerőre emelkedett, a felülvizsgálatnak nem volt tárgya, de abból a szempontból értékelni kellett, hogy az érdemi vagy nem érdemi döntés. Ezzel összefüggésben a Kúria pusztán megjegyzi: nem minden eljárási hiba vezethet az elsőfokú sportfegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséhez. Az FSZ 19. § (7) bekezdése értelmében az elsőfokú határozatot a Fellebbviteli Etikai és Fegyelmi Bizottság csak akkor helyezi hatályon kívül, és utasítja az Etikai és Fegyelmi Bizottságot új eljárásra, hogyha ez utóbbi olyan súlyos eljárási hibát vétett, amely az érdemi döntésre is kihatással volt.

[45] Attól függetlenül, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetésére jogszerűen került-e sor vagy sem, a Kúriának abból kellett kiindulnia, hogy ez egy olyan érdemi döntés volt, amelynek jogereje kizárja, hogy ugyanazon cselekmény miatt újabb fegyelmi eljárás induljon a sportolóval szemben. Az FSZ 19. § (11) bekezdése értelmében a másodfokú határozat a kihirdetésével válik jogerőssé és az eljárás alá vont részére történő kézbesítésével végrehajthatóvá, fellebbezés hiányában pedig a sportfegyelmi határozat a fellebbezési határidő lejártát követő napon emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá [FSZ 18. § (1) bekezdése]. Mindezek alapján az FSZ-ben rögzített jogerő az, ami megakadályozza, hogy ugyanebben az ügyben újabb eljárás induljon. Mivel az FSZ rendelkezik jogerőről, de annak a joghatását nem rögzíti, így azt az általános jogelvek szerinti jogerő fogalomból kiindulva kell értékelni. Az Alkotmánybíróság több alkalommal foglalkozott a jogerő jellegzetességeivel [3133/2017. (VI. 8.) AB határozat], és rámutatott, hogy a jogerő jogintézménye alapvetően a jogállamiság követelményeiből fakad, a biztosítékát szolgálja annak, hogy valamely jogalkalmazó szerv döntése véglegessé válhasson, azaz a döntésben foglaltak ne képezhessék további jogvita tárgyát. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi jelentőséggel ruházta fel a jogerőt, melyet az anyagi igazságosság és a jogbiztonság követelményeit összhangba hozó intézményként jellemzett, továbbá rámutatott arra, alapvető alkotmányos érdek fűződik a jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához.

[46] Mindezek alapján a fegyelmi eljárást megszüntető jogerős érdemi sportfegyelmi határozat kizárja ugyanazon okra alapítottan az újabb eljárás megindításának a lehetőségét. A felülvizsgálattal támadott jogerős határozat ez okból sérti a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdését.

[47] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta. A megállapított jogszabálysértésre tekintettel a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt további jogszabálysértéseket nem vizsgálta.