2026. évi III. törvény
2026. évi III. törvény
a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről 1
[1] Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026. március 5. napján együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás célja a közfeladatok elosztásának optimalizálása az állam és a kamara között. A feladatátrendezés célja a vállalkozók működési környezetét érintő gazdaságstratégiai környezet további javítása, a gazdasági növekedés elősegítése érdekében.
[2] Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a gazdasági kamarák veszik át annak érdekében, hogy a vállalkozókat minél kevesebb adminisztrációs kötelezettség terhelje.
[3] A törvény célja, hogy megteremtse a hazai építőiparban immáron 12 éve kulcsfontosságú szerepet betöltő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv egységes és átlátható működésének jogi kereteit, amely elősegíti a közbeszerzési eljárások és építőipari folyamatok megbízhatóságát és jogszerűségét, a lánctartozások megakadályozását. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe elengedhetetlen a szerződések teljesítésének ellenőrzésében és az alapvető követelmények minőségének biztosításában, ezzel támogatva a tisztességes piaci versenyt, valamint az állami és magánszféra közötti bizalom erősítését.
[4] A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői feladataival összefüggő felelősségeire és működési feltételeire vonatkozó, mindenki számára egyértelmű szabályozás felállítása biztosítja a szakmai függetlenséget, pártatlanságot és a szakértői tevékenység magas színvonalát. Ezzel a szabályozás hozzájárul az építési beruházások hatékony és eredményes megvalósításához, a közpénzek átlátható felhasználásához, valamint a gazdaság fejlődéséhez.
[5] A törvény további célja, hogy biztosítsa a felnőttképzési rendszer további erősítését, annak érdekében, hogy a hazai gazdasági szereplők és a magyar emberek számára a minőségi, magas munkaerőpiaci relevanciával bíró képzések garantáltan biztosítottak legyenek.
[6] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
1. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mint nyilvántartást vezető szerv (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)
a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, e körben törli a nyilvántartásból a jogszabálysértő bejegyzést, javítja a hibás bejegyzést, illetve pótolja az elmulasztott bejegyzést,
b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,
c) a 19/B. § szerint hatósági ellenőrzést végez,
d) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység felett, valamint
e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) A nyilvántartást vezető szerv e törvényben meghatározott, az egyéni vállalkozók részére nyújtott tájékoztatási, nyilvántartási és ellenőrzési feladatait a területi gazdasági kamarák útján látja el. Az e bekezdés, valamint a (3) bekezdés szerinti feladatokat a területi gazdasági kamarák a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által gyakorolt szakmai irányítás és felügyelet mellett végzik.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatok különösen:
a) az egyéni vállalkozók részére nyújtott, tevékenységük megkezdésével, folytatásával, szüneteltetésével és megszűnésével kapcsolatos tájékoztatás,
b) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő, 19/B. § szerinti hatósági ellenőrzések lefolytatása,
c) az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő, a jogszabálysértő bejegyzés törlésére, a hibás bejegyzés javítására, illetve az elmulasztott bejegyzés pótlására irányuló eljárások előkészítése,
d) tájékoztatás nyújtása az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.
(4) A területi gazdasági kamarák a nyilvántartást vezető szerv szakmai irányítása mellett az egyéni vállalkozók részére – e törvényben meghatározott feladataik ellátásához kapcsolódóan – egységes, strukturált formában nyújtanak tájékoztatást az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, szüneteltetéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó jogszabályi követelményekről, valamint a kapcsolódó hatósági és önkormányzati eljárásokról.
(5) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hatóság)
a) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel hatósági ellenőrzést folytat,
b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít az egyéni vállalkozói bejelentést személyesen kezdeményező, elektronikus azonosítással és ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező bejelentő számára, valamint
c) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.”
(2) Az Evectv. az „A nyilvántartást vezető szerv, a bejelentésben közreműködő szerv és a Hatóság feladatai” alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § (1) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi gazdasági kamarák az e törvényben rájuk ruházott engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása során közigazgatási hatóságként járnak el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2. § Az Evectv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést
a) a nyilvántartást vezető szerv útján vagy
b) elektronikus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés)
kell megtenni.”
3. § Az Evectv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyilvántartást vezető szerv kérelemre adatszolgáltatást teljesít és hatósági bizonyítványt állít ki.”
4. § (1) Az Evectv. 19/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozói jogviszony fennállásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az egyéni vállalkozó esetében fenn áll-e a 3. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok, továbbá, hogy valamely tevékenysége tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéseket a területi gazdasági kamarák folytatják le, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által gyakorolt szakmai irányítás és felügyelet mellett.”
(2) Az Evectv. 19/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a területi gazdasági kamarák e törvény alapján hozott, engedélyezési, nyilvántartási vagy ellenőrzési ügyben született érdemi döntése ellen – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – közigazgatási per indítható.
(6) A pert a döntés közlésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint kell megindítani.”
5. § Az Evectv. 39. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
6. § Az Evectv.
a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Közreműködő Szervnél” szövegrész helyébe az „a nyilvántartást vezető szervnél” szöveg,
b) 7. § (2) bekezdésében a „keresztül rögzíti az egyéni vállalkozó adószámát, valamint beszerzi az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.” szövegrész helyébe a „keresztül – a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően – beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.” szöveg,
c) 7. § (5) bekezdésében az „a Közreműködő Szervet,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságot,” szöveg,
d) 14. § (3) bekezdésében az „a Közreműködő Szervet,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságot” szöveg,
e) 17. § (1) és (2) bekezdésében az „a Közreműködő Szervnél” szövegrész helyébe az „a nyilvántartást vezető szervnél” szöveg,
f) 18. § (2) bekezdésében az „a Központi Statisztikai Hivatalt,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt,” szöveg,
g) 18. § (4) bekezdésében az „a Központi Statisztikai Hivatalt,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt,” szöveg,
h) 19. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Közreműködő Szerv, halála esetén a Közreműködő Szerv” szövegrész helyébe az „a területi gazdasági kamarák, halála esetén a területi gazdasági kamara” szöveg,
i) 19. § (4) bekezdésében az „a Központi Statisztikai Hivatalt,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt,” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti az Evectv.
a) „A nyilvántartást vezető szerv, a bejelentésben közreműködő szerv és a Hatóság feladatai” megelőző alcím címében az „ , a bejelentésben közreműködő szerv” szövegrész,
b) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Közreműködő Szervnek vagy” szövegrész.
2. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása
8. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszsz. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, az építőipari kivitelezési szerződés, az építőipari kivitelezés során megrendelt anyagok szállításának elvégzésére megkötött szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) építőipari teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, az építészeti-műszaki tervező, a vállalkozó kivitelező, a szállító, az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására szakvéleményt készít a szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban, ideértve az írásban elrendelt pótmunka, valamint a felek által az előre nem látható, kölcsönösen elismert többletmunka esetét, ha
a) a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg,
b) a teljesítésigazolás kiadása vitás,
c) a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, vagy
d) megrendelői túlfizetés esete áll fenn.”
(2) A Tszsz. tv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alkalmazásában
1. biztosítékot nyújtó személy: a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító, a zálogkötelezett, a kezes és az óvadék nyújtója,
2. megrendelői túlfizetés: ha a megrendelő a szerződés szerinti vállalkozói díjat, ideértve az írásban megrendelt pótmunka díját is, vagy az előleget részben, vagy egészben megfizette a vállalkozó részére, de a kifizetést követően megrendelő részéről vitatottá válik a kiadott teljesítésigazolás vagy a kifizetett összeg és a vállalkozó által elvégzett munka arányossága,
3. szerződéses biztosíték: szerződéses kötelezettségek teljesítését biztosító szerződéses biztosíték, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által szabályozott garancia, zálogjog, kezesség, továbbá a teljesítési és a jóteljesítési garancia.”
(3) A Tszsz. tv. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A szakértői kirendelés keretében készített igazságügyi szakértői vélemény szakértői díj- és költségjegyzék alapján kerül elszámolásra, amelyet az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv honlapján közzétett díjtájékoztatóban feltüntetett díjtételek figyelembevételével kell megállapítani.”
9. § A Tszsz. tv. 2. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a fél kérelme nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást visszautasítja, amelynek tényéről – a visszautasítás okának megjelölésével – a kérelem szabályszerű kézbesítését követő naptól számított hét napon belül értesíti az eljárást kezdeményező felet. Amennyiben csak az eljárás során derül ki, hogy a kérelem elbírálásához szükséges dokumentáció hiányos, és a kérelmező a hiány pótlásával és a személyes távolmaradásával nem működik együtt az eljáró szakértői tanáccsal és ezzel akadályozza a szakvélemény elkészítését a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szakvélemény kiadását megtagadja és szakvélemény helyett nyilatkozatot ad ki a vizsgálatának akadályoztatásáról.
(3) Ha a fél kérelme hiányos, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a kérelem kézbesítését követő naptól számított hét napon belül tájékoztatja a felet a hiányokról, azok pótlásának lehetőségéről és határidejéről.
(4) Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét a szerződéses biztosítékok érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri,
a) az eljárást kezdeményező fél a biztosítékot nyújtó személyt erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító szerződéses biztosítékot keletkeztető jogviszony időbeli hatályának meghosszabbításáról,
b) a szerződéses biztosítékot nyújtó fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének a 8. § (3) bekezdése szerinti közléséig a Ptk. szerinti kötelezetti késedelembe nem esik.”
10. § (1) A Tszsz. tv. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagja kinevezésének megtagadására vagy a kinevezés visszavonására irányuló döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen az érintett közigazgatási pert indíthat.”
(2) A Tszsz. tv. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjai elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.”
(3) A Tszsz. tv. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bélyegzője Magyarország címerét és a „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv” nevét tartalmazza.”
11. § A Tszsz. tv. a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nyilvántartása
3/A. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője a tagokról nem nyilvános nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
1. természetes személyazonosító adatok,
2. lakóhely,
3. tartózkodási hely,
4. telefonszám,
5. egyéb elektronikus elérhetőség,
6. szakirányú végzettség,
7. szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve,
8. szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele,
9. területi szakmai kamara és nyilvántartási szám,
10. tagi nyilvántartási szám,
11. kinevezés kiállításának napja,
12. az adatváltozás bejelentésének időpontja,
13. a tagsági jogviszony megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja.
(2) A nyilvántartáshoz hozzáférhet, az ott kezelt adatokba betekinthet
a) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője, helyettese és munkatársa, a szakértői tanács kijelölése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben,
b) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője, helyettese és munkatársa a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos ügyintézés és döntéshozatal érdekében az ahhoz szükséges mértékben,
c) a tag jogainak védelmében a róla kezelt adatok vonatkozásban a tag.
(3) A nyilvántartásban szereplő adatok megőrzési ideje – ha törvény ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt év.”
12. § (1) A Tszsz. tv. 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakvélemény – a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:)
(2) A Tszsz. tv. 6. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A szakvélemény – a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:)
13. § A Tszsz. tv. 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e törvény alapján a szakértői tanács eljárásának eredményeként a 6. § (2) bekezdése szerinti kérdések tárgyában készült szakvéleménnyel szemben nem feltétel a Szaktv. szerinti szakvélemény tartalmi elemeire vonatkozó követelményeknek való megfelelés.”
14. § A Tszsz. tv. 8/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság kérelemre – a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül – ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben, viszontkeresetben, továbbá az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon összeg bírósági teljesítési letétbe helyezését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye szerint teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési, szállítói munkák szerződés szerinti értéke, továbbá a megrendelői túlfizetés esetén a megállapított túlfizetés összege. Az ideiglenes intézkedés elrendelése biztosítékadáshoz nem köthető.”
15. § A Tszsz. tv. 8/E. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a szakvélemény elkészítésével és megküldésével lezárul, eljárását követően az ügyben további hatáskörrel – a szakvélemény kiegészítésének elrendelése vagy szakértőként idézés esetén a szakértő kijelölésének kivételével – nem rendelkezik.
(5) A szakvélemény kiegészítésének elrendelése esetén a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője által kijelölt szakértő a kiegészítést a saját nevében, saját szakmai felelőssége mellett készíti el és terjeszti a bíróság elé a szakértői díj iránti igényével együtt. A szakvélemény kiegészítésében eljáró szakértő költségigényére a kirendelt szakértőre vonatkozó perjogi szabályok az irányadók.
(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének perben történő felhasználása során a szakvéleményt, annak tartalmi megítélésétől függetlenül – a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemek hiányát kivéve – nem lehet a Pp. 316. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak szerint aggályosnak tekinteni.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel csak jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemek hiányát lehet a perben a szakértői kiegészítő díj meg nem fizetésére okot adó körülménynek tekinteni, továbbá ugyanazon szakkérdésnek tekinteni az alapszakvélemény tartalmára vonatkozóan a perben kiegészítésként feltett kérdés megválaszolását.”
16. § A Tszsz. tv.
a) 1. § (2) bekezdésében a „szerződést biztosító mellékkötelezettségek” szövegrész helyébe a „szerződéses biztosítékok” szöveg,
b) 1. § (5) bekezdésében, 2. alcím címében, 2. § (1) bekezdésében, 3. § (4) bekezdésében, 5. § (2) és (4) bekezdésében, 5. alcím címében, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében és 9. § a) pontjában a „szakértői vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „szakértők vagy az építési műszaki ellenőrök” szövegrész helyébe a „szakértők, az építési műszaki ellenőrök, vagy az építésügyi műszaki szakértők” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében az „illetve az építőipari kivitelezési munka” szövegrész helyébe a „kivitelezési munka, valamint az építőipari kivitelezés során megrendelt anyagok szállítására irányuló tevékenység” szöveg,
e) 4. § (3) bekezdésében a „6” szövegrész helyébe a „20” szöveg,
f) 5. § (1) bekezdésében a „polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)” szöveg,
g) 6. § (1) bekezdésében, valamint 8. § (3) és (4) bekezdésében a „szerződést biztosító mellékkötelezettség” szövegrész helyébe a „szerződéses biztosíték” szöveg,
h) 6. § (4) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében a „szakértői véleményt” szövegrész helyébe a „szakvéleményt” szöveg,
i) 8. § (1) bekezdésében a „szakértői véleményt” szövegrészek helyébe a „szakvéleményt” szöveg,
j) 8. § (2) bekezdésében a „bélyegzőjével,” szövegrész helyébe a „bélyegzőjével vagy elektronikus aláírásával,” szöveg,
k) 8/B. §-ában a „polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Pp.” szöveg,
l) 8/C. § (3) bekezdésében a „polgári perrendtartásról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg
lép.
17. § (1) Hatályát veszti a Tszsz. tv.
a) 1. § (3b) bekezdése, valamint
b) 11. §-a.
(2) Hatályát veszti a Tszsz. tv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter” szövegrész.
3. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
18. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az engedélyezéssel összefüggő eljárás során az MKIK beszerzi a felnőttképzésért felelős miniszter véleményét, amely miniszteri véleményt a döntése során köteles figyelembe venni.”
19. § Az Fktv. 6. § a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MKIK minősítési rendszert dolgoz ki és működtet a felnőttképző intézmények magas színvonalú működésének segítése érdekében, amelynek szabályrendszerét honlapján nyilvánossá teszi. Az MKIK a minősítési rendszert a felnőttképzési tevékenységtől szervezetileg elkülönült keretben működteti, a minősítési jogkör gyakorlója e minőségében nem utasítható.
(4) A felnőttképző előnyben részesülhet a támogatás igénylése során, ha az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést (3) bekezdésben meghatározott minősítés birtokában szervezi meg.
(5) A 14. § szerinti külső értékelés eredményét a (3) bekezdésben meghatározott minősítésbe be kell számítani.
(6) Az MKIK a (3)–(5) bekezdés szerinti feladatai ellátása során nem közigazgatási hatóságként jár el. A minősítés nem tartozik a közigazgatási hatósági ügykörbe.”
20. § Az Fktv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felnőttképzési szakértők tevékenységének ellenőrzése kapcsán az MKIK beszerzi a felnőttképzésért felelős miniszter véleményét, amely miniszteri véleményt a döntése során köteles figyelembe venni.”
21. § Az Fktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzési eljárás során az MKIK beszerzi a felnőttképzésért felelős miniszter véleményét, amely miniszteri véleményt az eljárással kapcsolatos döntése során köteles figyelembe venni.”
22. § Az Fktv. 20/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet)
(használ.)
23. § Az Fktv. 28. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
24. § Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/D. §-sal egészül ki:
„33/D. § A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről szóló 2026. évi III. törvény (a továbbiakban: Módtv6.) hatálybalépésekor a felnőttképzési államigazgatási szerv előtt folyamatban lévő felnőttképzési eljárásokat a Módtv6. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni. E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított rendelkezéseit a Módtv6. hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban kell alkalmazni.”
25. § Az Fktv.
1. 2/B. § (2) bekezdésében a „felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatáskörében hatóságként eljáró Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK)” szöveg,
2. 3. § (1) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szervnél” szövegrész helyébe az „az MKIK-nál” szöveg,
3. 3. § (4) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szervvel” szövegrész helyébe az „az MKIK-val” szöveg,
4. 4. § (2) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
5. 6. § (1) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
6. 7. § (1) és (4) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg, a 7. § (2) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
7. 8. § (1) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi” szövegrész helyébe az „Az MKIK ellenőrzi” szöveg, az „a felnőttképzési államigazgatási szerv végrehajtható” szövegrész helyébe az „az MKIK végrehajtható” szöveg,
8. 8. § (1a) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
9. 8. § (2) bekezdés a) pontjában, (3a) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
10. 8. § (4) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „Az MKIK-nak” szöveg,
11. 15. § (1) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
12. 15. § (1b) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
13. 15. § (2) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe az „Az MKIK” szöveg,
14. 15. § (5) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe az „Az MKIK” szöveg, az „a felnőttképzési államigazgatási szerv részére” szövegrész helyébe az „az MKIK részére” szöveg,
15. 16. §-ában az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
16. 20. § (1) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
17. 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
18. 20. § (5) bekezdés b) pontjában és záró szövegrészében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
19. 20. § (5a) bekezdésében az „a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az MKIK” szöveg,
20. 20. § (6) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
21. 20. § (6a) bekezdésében a „felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „MKIK” szöveg,
22. 20. § (7) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
23. 20. § (8) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
24. 20. § (9) bekezdésében az „A felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Az MKIK” szöveg,
25. 20/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „teljesítésére” szövegrész helyébe a „teljesítésére, valamint” szöveg
lép.
4. Záró rendelkezések
26. § Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.
27. § Az e törvényben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére meghatározott közfeladatok ellátásának költségvetési fedezetét a központi költségvetés által kell biztosítani.
28. § (1) E törvény 3. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A törvény 3. alcímében foglalt rendelkezéseknek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Dr. Latorcai János s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2026. március 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2026. március 13.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás