3/2026. (II. 19.) NGM utasítás
3/2026. (II. 19.) NGM utasítás
a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatali telekommunikációs szolgáltatások igénybevételének eljárásrendjéről
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a következő utasítást adom ki:
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Jelen utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya
a) a Nemzetgazdasági Minisztériummal (a továbbiakban: NGM)
aa) politikai szolgálati jogviszonyban,
ab) biztosi jogviszonyban,
ac) kormányzati szolgálati jogviszonyban,
ad) munkaviszonyban,
ae) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
álló személyekre,
b) az NGM-hez kirendelt vagy vezényelt – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 54. § (3) bekezdése szerinti – foglalkoztatottakra
(a továbbiakban együtt: felhasználó) terjed ki.
(2) A Szabályzatot az NGM használatában lévő telekommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra kell alkalmazni, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ) által előírt előírásoknak megfelelően.
2. Általános rendelkezések
2. § A központosított szolgáltatásnyújtás keretében a NISZ kedvezményes tarifával mobiltelefon-flottát üzemeltet, mobiltelefon-szolgáltatást és mobiltelefon-készülékeket biztosít az NGM részére.
3. § A Szabályzat alkalmazásában
a) hivatali telekommunikációs készülék: a közcélú telekommunikációs hálózaton üzemelő mobilkészülék, intelligens telekommunikációs készülék és adattovábbító;
b) hivatali telekommunikációs szolgáltatás: nemzetközi, belföldi, helyi telekommunikációs és más, a közcélú szolgáltatók és közcélú mobil távközlő szolgáltatók rendszerén vagy annak felhasználásával igénybe vehető szolgáltatások összessége – kivéve az emelt díjas szolgáltatást, illetve minden olyan szolgáltatást, amelynek felhasználása nem kapcsolódik a munkavégzéshez –, amelyhez hozzátartozhat a hivatali mobil telekommunikációs készülék is;
c) közcélú telekommunikációs hálózat: olyan földfelszíni rádiótávközlő-hálózat, amelyet a minisztériumi felhasználók hivatali feladatokra, szolgálati érdekből vesznek igénybe.
3. Az igénylés rendje
4. § Hivatali telekommunikációs szolgáltatásra vonatkozó igénybejelentést és módosítási kérelmet a NISZ hivatali ellátási ügyfélszolgálatánál, a Szolgáltatási Portálon közzétett és online kitölthető, „Mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénylése” elnevezésű formanyomtatványon szükséges kezdeményezni.
5. § A NISZ a hivatali telekommunikációs szolgáltatást kizárólag a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tárban (SzEAT) rögzített felhasználó részére biztosítja.
6. § Rendkívüli szakmai tevékenység esetén – a tevékenység idejére – ideiglenes mobiltelefon-használat engedélyezhető.
7. § A tartósan távol lévő személyek a hivatali mobil telekommunikációs szolgáltatást nem vehetik igénybe.
4. Hivatali mobiltelefon használata
8. § A felhasználó – ellentétes tartalmú munkáltatói rendelkezés hiányában – hivatali mobiltelefonon történő elérhetőségét rendes munkaidejében, a munkaidő-beosztásától eltérő munkaidejében, a munkaidőkereten felüli munkaidejében, valamint az ügyelet időtartama alatt a munkaköri kötelezettségei teljesítésétől és a tartózkodási helyétől függően, a készenlét időtartama alatt a tartózkodási helyétől függetlenül a lehető legrövidebb időn belül köteles lehetővé tenni.
9. § Hivatali mobiltelefon-használatra közvetlen vezetői jóváhagyás és a Szolgáltatói igénylőlap kitöltése mellett azon felhasználók jogosultak, akiknek erre a szervezeti egységüket közvetlenül irányító állami vezető, illetve a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység munkatársa esetében a miniszter kabinetfőnökének javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyt ad.
10. § Nem vezetői (egyéb) munkakörben foglalkoztatott munkatársak részére kizárólag abban az esetben biztosítható hivatali mobiltelefon-előfizetés, ha a munkatárs munkaköre ezt megköveteli, és közvetlen állami vezetője, illetve a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység munkatársa esetében a miniszter kabinetfőnöke engedélyezi.
11. § Hivatalos külföldi kiküldetés esetén a hivatali mobiltelefonnal rendelkező felhasználó – amennyiben elérhetőségét biztosítani szükséges – köteles a Szolgáltató által biztosított kedvezményes roaming szolgáltatást igénybe venni hivatali telefonjának hívószámaira. Amennyiben a szolgáltató kedvezményes roaming szolgáltatást nem tud biztosítani, a kiküldetésben részt vevő külföldi feltöltőkártya vásárlására jogosult a külföldi telefonköltségek csökkentése érdekében, amelyet a munkáltató utólagosan megtérít számla, illetve nyugta ellenében.
12. § A hivatali használatú mobiltelefonokon folytatott beszélgetések havi térítésmentes keretét, a belföldi adatforgalom havi méretét, valamint a külföldi adatroaming havi limitfigyelésének mértékét a NISZ tájékoztatói tartalmazzák.
5. Az asztali telefon használatának rendje
13. § A felhasználók részére az asztali telefon alapszolgáltatás keretében kerül biztosításra az NGM és a NISZ között a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására létrejött szolgáltatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
14. § Hivatali asztali telekommunikációs szolgáltatásra vonatkozó igénybejelentést és módosítási kérelmet a NISZ hivatali ellátási ügyfélszolgálatánál, a Szolgáltatási Portálon közzétett és online formanyomtatványon szükséges kezdeményezni.
6. A hivatali telekommunikációs készülékek használata és a használatból eredő káresemény bejelentése
15. § A hivatali telekommunikációs készülékek és a hivatali telekommunikációs szolgáltatás igénybevételére feljogosító SIM kártyák használata során a felhasználó felel a rendeltetésszerű, észszerű használatért, köteles a takarékosságra és az állagmegőrzésre figyelemmel gondosan használni, kezelni, a tartozékokat hiánytalanul megőrizni, valamint köteles minden tőle elvárhatót megtenni azért, hogy a hivatali telekommunikációs készülék az értékét megőrizze. Ezen kötelezettségek megsértéséből eredő károkért a felhasználó kártérítési felelősséggel tartozik.
16. § A felhasználó részére felhasználásra átadott hivatali telekommunikációs készülék és a hivatali telekommunikációs szolgáltatás igénybevételére feljogosító eszközök sérülését vagy megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul írásban bejelenti a NISZ ügyfélszolgálatán.
17. § A hivatali telekommunikációs készülék vagy a hivatali telekommunikációs szolgáltatás igénybevételére feljogosító készülékek eltulajdonítása gyanújának észlelésekor a felhasználó haladéktalanul köteles a rendőrségen feljelentést tenni, és a feljelentéssel egyidejűleg a NISZ-nél kezdeményezni az eltűnt, elveszett SIM kártya letiltását. A felhasználó ezen kötelezettségeinek elmulasztása esetén kártérítéssel tartozik.
18. § A felhasználó a hivatali telekommunikációs szolgáltatással kapcsolatban felmerülő technikai problémákat a NISZ ügyfélszolgálatán köteles haladéktalanul bejelenteni, az ennek elmulasztásából eredő károkért a felhasználó felel.
19. § A felhasználó a hivatali telekommunikációs szolgáltatásra jogosultságának bármely okból történt megszűnésekor a NISZ ügyfélszolgálatán köteles haladéktalanul visszaszolgáltatni az általa használt hivatali telekommunikációs készülékeket.
20. § A káreseményből eredő fizetési kötelezettségről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja a felhasználót, a NISZ-től kapott információk alapján. A kárértéket a NISZ az 1. függelék szerint határozza meg.
21. § A káreseményből eredő fizetési kötelezettség alóli felmentést az érintett önálló szervezeti egység vezetője indokolással ellátva kérelmezheti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül a közigazgatási államtitkártól, aki dönt a felmentési kérelemről.
7. Egyéb rendelkezések
22. § A felhasználó számára jelen szabályzat hatálybalépése előtt engedélyezett hivatali mobiltelefon-használatra – ideértve a havi költségkeretektől (beszélgetés, adatforgalom, adatroaming-limit) eltérő mértékű hivatali mobiltelefon-használatot is – a jelen utasításban foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az utasítás hatálybalépése nem érinti az utasítás hatálybalépésének időpontját megelőzően engedélyezett hivatali mobiltelefon-használatot és a költségkeretektől eltérő mértékű hivatali mobiltelefon-használatot, ezek tárgyában ismételt engedélyt nem kell kiadni.
23. § Amennyiben a felhasználó személyi költségkeretének túllépése szolgálati érdekből történt, az önálló szervezeti egységet irányító vezető a felhasználó személyi költségkeretének túllépését igazolhatja.
24. § A szolgálati érdekből történő személyi költségkeret túllépés esetén az önálló szervezeti egység vezetője által igazolt és a felhasználó által kérelmezett nyilatkozatot az önálló szervezeti egység vezetője jóváhagyás céljából felterjeszti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.
25. § Amennyiben a személyi költségkeret túllépés nem kerül jóváhagyásra, személyi költségkeret túllépés összegének megfizettetése érdekében a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár intézkedik.
26. § Annál a felhasználónál, aki egynél több hivatali telekommunikációs szolgáltatást vesz igénybe, a keretösszegek összeadódnak, és egy összegben kerülnek feltüntetésre.
27. § A forgalmi díjak a NISZ portálján közzétett tájékoztatóban tekinthetők meg.
28. § A felhasználó a hivatali telekommunikációs szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése esetén haladéktalanul nyilatkozik arról, hogy kötelezettséget vállal az általa igénybe vett hivatali mobil telekommunikációs szolgáltatás tekintetében felmerülő személyi költségkeret túllépés utólagos – a NISZ által megküldött kimutatás alapján történő – megtérítésére.
29. § A hivatali telekommunikációs szolgáltatások igénybevételére vonatkozó aktuális tájékoztatók és a kapcsolódó dokumentumok elérhetők a NISZ portálon (https://szolgaltatasiportal.central.internal.gov.hu).
8. Záró rendelkezések
30. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. függelék
1. A NISZ minden eszköz esetében megvizsgálja a javíthatóságot, esetleg másik eszköz biztosításának lehetőségét. Az eszközök értékének vizsgálata során az eszköz élettartamát és az amortizációt veszi figyelembe.
2. A javíthatóságot az alkatrész ellátottság és az eszköz piacon történő elérése határozza meg. Amennyiben a javítás költsége drágább lenne, mint egy másik fő eszköz pótlása, akkor a kedvezőbb árú opció kerül megvalósításra.
3. Az érintett eszközök piaci értékének meghatározásakor figyelembe veendő irányelvek alapján, az eszköz piaci érték meghatározásánál a kiinduló pont az eszköz pontos típusa. A pontos eszköztípus piaci értékét 3 különböző forrás használatával szükséges ellenőrizni.
4. Az így kapott értékeket, árakat összevetik, az irreálisan magas vagy alacsony értékeket kiszűrik. A középkategóriában kiválasztják a legalacsonyabb árat, amely használható, normál állapotú (kizáró ok: törés, repedés, hibás működés) eszközhöz tartozik. Ennek az eszköznek az ára a piaci érték.
5. A NISZ a káreseti jegyzőkönyv megírásakor, ha a készüléknek olyan sérülése van, ami alkatrészcserével javítható, akkor a szervizpartner által adott összeget írja be a jegyzőkönyvbe. Abban az esetben, ha a készülék már nem javítható, vagy nincs meg, akkor az aktuális könyv szerinti érték és a piaci ár közül a magasabb érték kerül átvezetésre a jegyzőkönyvbe. A piaci érték úgy kerül meghatározásra, hogy az interneten fellelhető azonos specifikációval rendelkező eszközök árából egy átlagot számol a NISZ. A piaci érték 0 Ft-ban nem kerülhet meghatározásra, akármennyi idő is telik el annak kiadása óta. Minél régebbi egy készülék, a hozzá tartozó alkatrész pótlása költségesebb, mert a piacon már nehezen elérhetőek a már nem forgalmazott termékek tartozékai, az új eszközök fejlesztések okán olcsóbbak. A szervizpartnerrel kötött egyedi díjazású megállapodásban foglalt összegek üzleti titoknak minősülnek, így azok harmadik fél részére nem kiadhatók.
6. Amennyiben nem lelhető fel a pontos típus szerinti eszköz, akkor eszközpótlás esetén egyenértékű műszaki, hozzá minden szempontból közel álló típust kell biztosítani, illetve az alkatrész ellátottságát és az alkatrész árát kell ellenőrizni. Ha fellelhető hozzá alkatrész, akkor javítható, és ebben az esetben szintén egy hozzá minden szempontból közel álló típust kell vizsgálni, az előírt utasítások szerint. Ha már nem kapható hozzá alkatrész sem, akkor az eszközt értéktelennek kell tekinteni.
7. Amennyiben az érintett eszköz értéket képvisel, de nincs lakossági használati piaca, a pótlási árat kell megállapítani a piaci érték helyett, külső forrás használata alapján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás