40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet
40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet
az otthonteremtési célú támogatásokra vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról
[1] A Kormány javaslatára az Országgyűlés a társasházi építményi jog bevezetésével minden korábbinál erősebb vevői pozíciót biztosít a kivitelezés alatt álló újépítésű lakások megvásárlása során.
[2] Ennek eredményeként a Kormány lehetővé teszi, hogy az újépítésű lakásfejlesztések esetén az államilag támogatott lakáskölcsönök – a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön és a CSOK Plusz kölcsön – összege szakaszosan, a használatbavételi engedély kiadását megelőzően is folyósítható legyen.
[3] Az új rendszer teljes mértékben biztonságos, ugyanis a kölcsönösszeg kizárólag elkülönített, óvadéki célú számlára folyósítható, amelyhez a fejlesztő kizárólag a lakás elkészültét követően juthat hozzá, miközben az állami kamattámogatás a lakásszerzőket már ezt megelőzően is megilleti.
[4] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása
1. § A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 15. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy)
2. § Az R1. 30. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a következők szerint igazolja:)
2. A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása
3. § A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan-értékbecslési szakvélemény akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90. napnál nem régebben készült, ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt eseteket, amelyeknél kizárólag a kölcsönkérelem benyújtását követően, a (3) bekezdés szerinti időpontban készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény fogadható el.
(3) A hitelintézet a 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a lakás lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát
a) a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kölcsön folyósítását megelőzően,
b) a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a kölcsön utolsó részletének folyósítását megelőzően,
c) a 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a használatbavételi engedély benyújtását vagy a 6. § (7) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolását követően
ellenőrzi.”
4. § (1) Az R2. 15. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy)
(2) Az R2. 15. § (5) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsön akkor igényelhető, ha az igénylők a szerződésben
vállalják, hogy)
„db) új lakás vásárlása esetén legkésőbb a kölcsön – vagy a 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti részfolyósítás esetén az utolsó részlet – folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a valamelyikük saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) – továbbá a 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti részfolyósítás esetén az adott részletre vonatkozó előlegszámlát annak folyósítását követően, de legkésőbb a következő részlet folyósításáig – a hitelintézet részére bemutatják,”
(3) Az R2. 15. § (5) bekezdés d) pont df)–di) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsön akkor igényelhető, ha az igénylők a szerződésben
vállalják, hogy)
„df) építés, valamint a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak esetén az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatják a hitelintézet részére,
dg) a 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetében a kölcsön teljes összege a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően is folyósítható, azzal, hogy a 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kamattámogatási időszak a használatbavételi engedély vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén a 6. § (7) bekezdés b) pontja szerinti tény hitelintézet részére való igazolását, illetve bemutatását követő napon kezdődik, ha – a 8. § (1) bekezdése alkalmazásával – a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas,
dh) az igénylők és azon gyermekük, akire tekintettel a kölcsön folyósításra került, a folyósítástól, építés vagy bővítés esetén – ideértve a lakás megvásárlásával egybekötött bővítést és a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetet is – az utolsó részfolyósítástól, a 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak esetén a használatbavételi engedély kiadásától vagy a 6. § (7) bekezdés b) pontja szerinti tény megvalósulásától a 18. § (1) bekezdésével megegyezően számított 10 évig a lakásban életvitelszerűen bent laknak, azzal, hogy a gyermeket legfeljebb nagykorúvá válásáig terheli a bentlakási kötelezettség,
di) a dh) alpontban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a kölcsön folyósítását, építés vagy bővítés esetén – ideértve a lakás megvásárlásával egybekötött bővítést és a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetet is – az utolsó részfolyósítást, a 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a 6. § (7) bekezdés b) pontja szerinti tény megvalósulását követő 180 napon belül a kölcsön felhasználásával vásárolt, épített vagy bővített lakásban a támogatott személyek és mindazon személyek lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesítenek, akiknek együttköltözésére tekintettel a kölcsön folyósítása megtörtént,”
(4) Az R2. 15. § (5) bekezdés d) pontja a következő dm) alponttal egészül ki:
(A kölcsön akkor igényelhető, ha az igénylők a szerződésben
vállalják, hogy)
„dm) a da) alponttól eltérően a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti lakás vásárlása esetén a vételárat – valamint annak a kölcsönt képező részét is a támogatott személyek helyett a hitelintézet – az eladó által megjelölt, a kölcsönnel érintett lakást magában foglaló épület építéséhez felvett bankkölcsönhöz (a továbbiakban: projekthitel) kapcsolódó, pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és az alkalmazási körébe tartozó számlára teljesíti;”
5. § Az R2. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsön igénybevételével
a) vásárolt lakásra – illetve a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogra – a kölcsön igénybevételéről szóló szerződés megkötését,
b) bővített lakásra a munkálatok idejére és
ba) a munkálatok befejezését vagy
bb) építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását,
c) épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását
követően 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre – a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig – a kölcsön és a kamattámogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelések biztosítására. A jelzálogjog ranghelyét kizárólag a kölcsönnel érintett lakás vásárlása, építése vagy bővítése, illetve korszerűsítése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt – valamint a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az építtető gazdálkodó szervezet által igénybe vett projekthitelt –, továbbá vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye előzheti meg.”
6. § (1) Az R2. 28. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylők a következők szerint igazolják:)
(2) Az R2. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hitelintézet a tulajdonjog fennállását, a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot, illetve a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén az igénylők bejegyzett társasházi építményi jogának fennállását tulajdoni lap másolat lekérésével ellenőrzi.”
7. § (1) Az R2. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsön folyósítása lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik. A 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, és a kölcsön folyósítására
a) a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben vagy
b) a 15. § (5) bekezdés d) pont dg) alpontjában foglaltak szerint, a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően
ba) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasházi építményi jog jogosultjának minősülő támogatott személyek esetében, ha a lakást építő vagy építtető gazdálkodó szervezet az építéshez projekthitelt vesz igénybe, akkor részletekben vagy
bb) a ba) alpontban foglaltaktól eltérő esetben akár egy összegben, akár részletekben
kerülhet sor.”
(2) Az R2. 31. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Építőközösség esetén, valamint amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a kölcsön folyósítása csak a használatbavételi engedély bemutatását követően, egy összegben történhet, amennyiben – a 8. § (1) bekezdése alkalmazásával – a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.”
(3) Az R2. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és a (2) bekezdés szerinti esetben a kölcsön utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 8. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
8. § Az R2. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam nevében a Kincstár a hitelintézet e rendelet szerinti közreműködésével a kölcsön futamidejére – a futamidő első évére, illetve az első gyermek születését vagy örökbefogadását követően igénybe vett törlesztésszüneteltetés időtartamára a (4) bekezdés szerint, illetve a 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kölcsön futamidején belül a 15. § (5) bekezdés d) pont dg) alpontja szerint a kamattámogatási időszak kezdete feltételeinek teljesítését követően –, de legfeljebb 25 évre kamattámogatást nyújt, amely meghosszabbodik az igénybe vett törlesztésszüneteltetés esetén a 44. § (5) bekezdése szerinti futamidő-hosszabbodás időtartamával.”
9. § Az R2. 39. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Lakás építése vagy bővítése esetén a hitelintézet felmondja a kölcsönszerződést, ha)
10. § Az R2.
a) 8. § (1) bekezdésében a „helyszíni szemle keretében” szövegrész helyébe az „a kölcsönkérelem elbírálása során – vagy a 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti új lakás vásárlása esetén a (3) bekezdés szerinti időpontban – helyszíni szemle keretében” szöveg,
b) 15. § (5) bekezdés d) pont da) alpontjában a „vásárlása esetén” szövegrész helyébe a „vásárlása esetén – a dm) alpont szerinti eset kivételével –” szöveg,
c) 18. § (6) bekezdésében a „fedezeteként szolgáló lakást” szövegrész helyébe a „fedezeteként szolgáló lakást, illetve a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogot” szöveg,
d) 39. § (1) bekezdésében a „Lakás építése vagy bővítése esetén a hitelintézet felmondja a kölcsönszerződést” szövegrész helyébe a „Lakás építése vagy bővítése esetén vagy vásárlásának a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetében megszűnik a kamattámogatás” szöveg,
e) 39. § (1) bekezdés c) pontjában a „meg.” szövegrész helyébe a „meg, vagy” szöveg,
f) 39. § (2) és (3a) bekezdésében a „b)” szövegrész helyébe a „b) vagy d)” szöveg,
g) 39. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatott személyek a már igénybe vett kamattámogatást az igénybevétele napjától számított, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten kötelesek visszafizetni.” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben a támogatott személyek a már igénybe vett kamattámogatást az igénybevétele napjától számított, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jegybanki alapkamat mértékével megegyező kamattal növelten kötelesek visszafizetni.” szöveg,
h) 46. § (4) bekezdésében az „építési célú” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
i) 49. § (4) bekezdésében a „lakásra” szövegrész helyébe a „lakásra – illetve a 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben, ha az még nem szűnt meg, akkor először a társasházi építményi jogra –” szöveg
lép.
3. Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása
11. § Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Új építésű otthon vásárlása esetén a hitelintézet az otthon lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –
a) a 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kölcsön folyósítását megelőzően,
b) a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a kölcsön utolsó részletének folyósítását megelőzően,
c) a 19. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a használatbavételi engedély benyújtását követően
ellenőrzi.
(9a) A (8) bekezdés szerinti ingatlan-értékbecslési szakvélemény akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90. napnál nem régebben készült, ide nem értve a (9) bekezdésben foglalt eseteket, amelyeknél kizárólag a kölcsönkérelem benyújtását követően, a (9) bekezdés szerinti időpontban készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény fogadható el.”
12. § (1) Az R3. 8. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsön igénylésekor az igénylő
benyújtja)
„aa) az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtott adásvételi szerződést és a széljegyzett tulajdonjog- vagy vevői jog bejegyzési kérelem vagy a bejegyzett társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem és mellékletei másolatát – a másolatoknak a benyújtott eredeti változatokkal való azonosságáról szóló igénylői nyilatkozattal együtt – vagy”
(2) Az R3. 8. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsön igénylésekor az igénylő
vállalja, hogy)
„eb) új otthon vásárlása esetén legkésőbb a kölcsön – vagy a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti részfolyósítás esetén az adott részlet – folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő, telekárat is tartalmazó vételárról az igénylő nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) – továbbá a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti részfolyósítás esetén az adott részletre vonatkozó előlegszámlát annak folyósítását követően, de legkésőbb a következő részlet folyósításáig – a hitelintézet részére bemutatja,”
(3) Az R3. 8. § (2) bekezdés e) pontja a következő ef) alponttal egészül ki:
(A kölcsön igénylésekor az igénylő
vállalja, hogy)
„ef) az ea) alponttól eltérően a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti otthon vásárlása esetén a vételárat – valamint annak a kölcsönt képező részét is a támogatott személy helyett a hitelintézet – az eladó által megjelölt, a kölcsönnel érintett lakást magában foglaló épület építéséhez felvett 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti bankkölcsönhöz (a továbbiakban: projekthitel) kapcsolódó, pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és az alkalmazási körébe tartozó számlára teljesíti;”
(4) Az R3. 8. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsön igénylésekor az igénylő
nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy)
„fb) a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, gazdálkodó szervezet által természetes személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett új otthon vásárlása esetében a kölcsön teljes összege a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően is folyósítható, azzal, hogy a 19. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kamattámogatási időszak a vásárolt új otthon használatbavételi engedélyének hitelintézet részére való bemutatását követő napon kezdődik, ha – a 4. § (8)–(9a) bekezdése alkalmazásával – az otthon a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;”
13. § Az R3. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsön igénybevételével
a) vásárolt otthonra – illetve a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogra – a kölcsön igénybevételéről szóló szerződés megkötését,
b) épített otthonra az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének idejére és a használatbavételi engedély kiadását
követően 5 évre, az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre – a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig – a kölcsön és a kamattámogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelések biztosítására. A jelzálogjog ranghelyét kizárólag a kölcsönnel érintett otthon vásárlása vagy építése, illetve bővítése, korszerűsítése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt – valamint a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az építtető gazdálkodó szervezet által igénybe vett projekthitelt –, továbbá vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye előzheti meg.”
14. § Az R3. 12. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A hitelintézet a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata érdekében az e rendelet szerinti kölcsön és kamattámogatás korábbi igénybevételét a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján vizsgálja.”
15. § Az R3. 16. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:
(A kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a következők szerint igazolja:)
16. § Az R3. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A kölcsön folyósítása otthon vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik. A 4. § (7a) bekezdése szerinti új építésű otthon vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, és a kölcsön folyósítására
a) a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben vagy
b) a 8. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában foglaltak szerint, a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően
ba) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasházi építményi jog jogosultjának minősülő támogatott személy esetén, ha a lakást építő vagy építtető gazdálkodó szervezet az építéshez projekthitelt vesz igénybe, akkor részletekben, vagy
bb) a ba) alpontban foglaltaktól eltérő esetben akár egy összegben, akár részletekben
kerülhet sor.
(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén a kölcsön utolsó részletének folyósítására akkor kerülhet sor, ha a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 4. § (8)–(9a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
17. § Az R3. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki, és a § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Otthon vásárlása esetén megszűnik a kamattámogatás a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben, ha a támogatott személy az építési munkák elvégzését a kölcsönszerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a kölcsön első részletének folyósításától számított 3 éven belül – vagy ha a támogatott személyek e határidő meghosszabbítása iránt a kormányhivatal részére indokolással alátámasztott kérelmet nyújtanak be a határidő lejártát megelőzően, akkor a kormányhivatal által megállapított további legfeljebb 1 éven belül – használatbavételi engedéllyel a hitelintézet részére nem igazolja.
(3) A (2), illetve (2a) bekezdésben meghatározott esetekben a már igénybe vett kamattámogatás tekintetében az igénybevétele napjától számítva a kamattámogatás megszűnésének következményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a (2a) bekezdés szerinti esetben – az (1) bekezdés a) pontjától eltérően – a már igénybe vett kamattámogatást az igénybevétele napjától számított, a jegybanki alapkamat mértékével megegyező kamattal növelten kell visszafizetni.”
18. § Az R3.
a) 4. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „október” szövegrész helyébe a „szeptember” szöveg,
b) 4. § (8) bekezdésében a „helyszíni szemle keretében” szövegrész helyébe az „a kölcsönkérelem elbírálása során – vagy a (9) bekezdés és a 19. § (2) bekezdése esetén az ezen bekezdésekben megjelölt időpontban – helyszíni szemle keretében” szöveg,
c) 8. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „vásárlása esetén” szövegrész helyébe a „vásárlása esetén – az ef) alpont szerinti eset kivételével –” szöveg,
d) 8. § (2) bekezdés e) pont ee) alpontjában az „építés” szövegrész helyébe az „építés, valamint a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti új otthon vásárlása” szöveg,
e) 9. § (6) bekezdésében az „ingatlant” szövegrész helyébe az „ingatlant, illetve a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogot” szöveg,
f) 16. § (1) bekezdés 7. pontjában a „szerződéssel” szövegrész helyébe a „szerződéssel, a széljegyzett tulajdonjog- vagy vevői jog bejegyzési kérelem vagy a bejegyzett társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem és mellékletei másolatával, valamint a másolatoknak a benyújtott eredeti változatokkal való azonosságáról szóló igénylői nyilatkozattal” szöveg,
g) 16. § (4) bekezdésében a „szándékot” szövegrész helyébe a „szándékot, illetve a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén az igénylők bejegyzett társasházi építményi jogának fennállását” szöveg,
h) 20. § (1) bekezdésében a „futamidejére” szövegrész helyébe a „futamidejére, illetve a 19. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kölcsön futamidején belül a 8. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint a kamattámogatási időszak kezdete feltételeinek teljesítését követően” szöveg,
i) 21. § (2) bekezdésében az „a hitelintézet felmondja a kölcsönszerződést” szövegrész helyébe a „megszűnik a kamattámogatás” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti az R3.
a) 4. § (13) bekezdése és
b) 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „– kivéve a 8. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerinti esetben –” szövegrész.
4. Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás